+  Roxfort RPG
|-+  Legutóbbi hozzászólások
Oldalak: [1] 2 3 ... 10

 1 
 Dátum: Ma - 13:01:47 
Indította Mathias Montrego - Utolsó üzenet: írta Willow Fawcett
Akkor ezúton kívánok mindenkinek Boldog Karácsonyt! *koccintásra emeli a poharat a kezében.*

Hopsz és majdnem lemaradt: Pontjaimat a Mardekárnak adományozom.

 2 
 Dátum: Ma - 12:51:40 
Indította Mrs. Norris - Utolsó üzenet: írta Nolan Pye
434

 3 
 Dátum: Ma - 12:22:04 
Indította Csámpás - Utolsó üzenet: írta Tyrius A. Reximo
Név: Tyrius Agrippa Reximo
Ház (Felnőttek esetében: amelyik háznak ajánlod a pontjaidat): Hollóhát
Vállalod, hogy a karaktered könnyű sérüléseket szenvedjen? Igen
Vállalod, hogy a karaktered maradandó sérüléseket szerezzen? Igen
Vállalod a karakter elhalálozását? Nem

 4 
 Dátum: Ma - 11:51:35 
Indította Elliot O'Mara - Utolsó üzenet: írta Tyrius A. Reximo
BÁJITALOS ÉDESSÉGEK NAGYON-NAGYON KEZDŐKNEK

-Elliot-

Az esőcseppek, ütemtelen sebességben szaporodtak. Kimúlásuk, ahogy a földre toccsantak, valódi zenét képeztek azonban. A tolvajom bicegve indult az iskola felé. "Na jól van nagypapa..." kezdte, én pedig valósággal gyökeret eresztettem a döbbenettől. Születésemtől fogva hófehér hajam, valóban idősebbnek mutatott mindig is, no de nagypapa... Tétován a szakállamhoz nyúltam, talán az teszi. Kerekre nyílt szemekkel figyeltem a helyzetet. Kívülről komikusan hathat az egész, átélni viszont igazán kellemetlen. Nem értettem mi a fene történik, már-már a reggeliek függvényében arra véltem következtetni, hogy megbolondultam. Egész egyszerűen el kellett volna kábítanom, amint megláttam, akkor megszabadítottam volna magamat attól a tragikus kellemetlenségtől, hogy egy doboz csokoládét pálcának nézzek... Vagy hogy egy mitugrász gond nélkül beszóljon. Mikor észbe kaptam, vettem észre, hogy szó nélkül követem az idegent az iskola felé. "Jó hogy nem terítesz neki vörös szőnyeget..." gondoltam bosszankodva, mikor az oldalsó bejárathoz értünk. Késő bánat. A keskeny udvaron már zajlott az élet. Pár tanuló, párfős klikkekben kört, vagy háromszöget, esetleg párt alkotva, elszórva a parkban házit másolt, vagy csak ártalmatlanul beszélgetett. Úgy véltem immár bölcsebb, ha belemegyek a fiú játékába, a lehető legkevesebb figyelmet magunkra terelve. Az már bizonyos volt, hogy nem diák, viszont halvány lila gőzöm nem volt így tehát, hogy mi az ördögöt keresett itt. Résen voltam, kabátom alatt kezemet a pálcámon tartva kísértem az épület bejárata felé. Nem éreztem, hogy bárki, vagy bármi is veszélyben lenne, de jobb a félelem, mint az ijedtség. Az utolsó szavai hoztak zavarba leginkább. Hogyhogy odabenn talán beszélhetünk őszintén? Az igazságot akartam megtudni, amikor lelepleztem...
"Kövessen a déli szárnyba... Ott elláthatjuk a sérüléseit." morogtam, és lépteimben kissé a fiú elé kerültem. A folyosók már megteltek cikázó diákokkal, és csak remélni mertem, hogy nem fog ügyet vetni senki sem a balomon vonuló, vérző alakra. A gyerekek ilyenkor úgysem figyelnek másra, mint hogy ne késsenek el, meg hogy befejezzék a maradék házi feladataikat, esetleg fontos, elhalaszthatatlan diskurzusokba mélyültek... Ennek a majomnak meg úgy tűnik, sikerülni fog elérni azt, hogy életemben először, negyvenhat év pontossága után, elkéssek valahonnan, méghozzá a saját órámról. Hihetetlen alak volt. Elvégre most is az történik, amit Ő akart. Bejutott az épületbe, velem, vagy nélkülem, de itt van, és ha nem határozom meg az útirányt, ki tudja hová indult volna. Őszintén beszélhetünk... Ha csak... Attól tartok, ennek az alaknak, egyetlen szavát sem volna bölcs igaznak venni. Egyre fokozódó türelmetlenséggel, erőszakosabb léptekkel közeledtünk a bájital-szertár felé, ahol úgy terveztem adok valami egyszerű főzetet a sebére... és talán valami mást is?


 5 
 Dátum: Ma - 10:41:58 
Indította Mrs. Norris - Utolsó üzenet: írta Reed Lancaster
435

 6 
 Dátum: Ma - 10:40:54 
Indította Mrs. Norris - Utolsó üzenet: írta Augustus D. Pye
436

 7 
 Dátum: Ma - 10:39:55 
Indította Mrs. Norris - Utolsó üzenet: írta D. Alfred O'Mara
437

 8 
 Dátum: Ma - 10:38:40 
Indította Mrs. Norris - Utolsó üzenet: írta Elliot O'Mara
438

 9 
 Dátum: Ma - 07:29:01 
Indította Mrs. Norris - Utolsó üzenet: írta Shirley White
439

 10 
 Dátum: Ma - 03:32:14 
Indította Mrs. Norris - Utolsó üzenet: írta Tyrius A. Reximo


ÓRA INDUL



Kérdésem feltétele után megtorpantam a két hollóhátas ifjú padja előtt. A kérdésemre hosszan kifejtett válasz érkezett. Mozdulatlanul hallgattam végig a tartalmas beszámolót, és mikor megkívántam köszönni a feleletet, a pad másik felén ülő diák a magasba emelte a kezét. Ez mind azt bizonyította, megértették az imént elmagyarázott rendszert, és nyugodtan konstatáltam, hogy a munka, ha ilyen szellemiségű marad, zökkenőmentesen fog haladni. A padtárs még egy hozzávalóval bővítette az előtte szóló tetemes listáját, elégedetten bólintottam a páros felé.
"Köszönöm. Így mindjárt könnyebben kalauzolhatom magukat a bájitaltanulás világának ezerízű, és ezerszagú tájain. Mr..." tekintetemet a jegyzetfüzeteken szereplő nevekre irányítottam "McFly. Köszönöm hogy kitért azon fontos pontra, hogy a maguk által ismeretes összetevőknél sokkal több létezik. Mondok még valamit. Az általam ismeretes összetevőknél is több létezik. Helyesen úgy szól, hogy az világon levő összetevők száma megegyezik a világon levő összes elem számával. Bármi kipróbált, és még kipróbálatlan alapanyag potenciális összetevő lehet, éppen ezért, a receptkönyvben felsoroltak, amolyan irányadásként szolgálnak. Mondhatni: ezek a jól beváltak. A bájitalfőzést, leginkább a művészetekhez, mondjuk a festéshez tudnám hasonlítani, melyben megtanulhatják tőlem az ecsetkezelést, az alapvető színek kikeverését, az aranymetszés szabályát, a geometriát, és mindent ami egy általános festményhez szükséges. Ezen felül azonban számtalan árnyalat létezik, számtalan tárgy, amiről festhetnek, forma amit megalkothatnak. A képzeletüknek csupán saját testi épségük figyelemben tartása szabjon határt!" fogalmaztam, miközben lépteimet ismét a pulpitus irányába vettem. A padlódeszkák felerősítették járásom hangját. Ahogyan odakinn a felhők ismét kitárták az eget, és a Nap korongja a rövid ború után felragyogott, és a teremben úszó porból glória szerű függönyt szőtt a diákok asztalaira. A természetes fény némi megnyugvást hozott a levegőbe, és az elsősök fegyelmezettsége belém is melegebb érzéseket lehelt. Megvártam, míg a lassabban írók is befejezik a jegyzetelést, és mikor az utolsó ceruzakoppanás is elhangzott, ünnepélyesebb hangot megütve folytattam.
"Nyissák ki a tankönyvet a 76. oldalon, majd húzzanak kesztyűt, és vegyenek elő egy szár urtica diocia palántát. Mielőtt bájitalfőzéshez fognánk, fontos az előkészületek helyes, és pontos rögzítése. A mai napon a párok, velem szinkronban fognak dolgozni, a munkafolyamatot pedig részletesen kifejtve elemekre bontjuk, amit lesznek szívesek pontosan jegyzetbe foglalni, az új füzetükbe, hiszen a régit az óra végén kötelesek leadni, ezt ne felejtsék." mondtam, és miközben a szorgosan készülő elsősöket instruáltam, magam is egy pár kesztyűt húztam a kezeimre, és egy szár csalánpalántát helyeztem az előttem fekvő fadeszkára.
"Kezdjük egy kis növénytannal. Ennek a neve: Urtica Diocia, köznyelven tűzpalánta, avagy közönséges csalánfű. Kellemetlen a csípése, ezért a kesztyű használata erősen javallott." Egy üvegurnát vettem kézbe, és felmutattam az arcom előtt, hogy mindenki jól láthassa, majd a diákok asztalára készített hasonló tárolókra mutattam. " A mai órán főzendő bájitalhoz nem azokat a friss szárakat fogjuk használni, amiket az imént a deszkájukra helyeztek, hanem ezeknek az üvegcsébe készített, szárított és megmunkált töveket, ugyanis ha a tankönyv receptjére vetik pillantásukat, láthatják, hogy az szárított csalántöveket említ." A csalánpalántát keresztbe fordítottam a falapon, majd megragadtam a kicsiny, de elképesztően éles késemet, és elmetszettem a növény szárát, éppen a gyökérgumó felett, ahol a zöldes szín fehérré halványodni kezdett.
"Viszont hogy tudják, hogyan is lesz a csalánból szárított csalán, nem pedig száraz csalán, érdemes követniük pár praktikát. Először is, lemetsszük a radixot, ott ahol a a caulis halványodni kezd." miközben magyaráztam, a saját szár csalánnövényemet magasra emelve mutattam az eljárást.
"Ügyeljenek rá, hogy az elmetszést pontosan végezzék, hogy a használható szárrészek ne vesszenek kárba. Ezek után, a növény összes foliumát eltávolítjuk a nodusokról, majd az egészet egyben az asztalra helyezett papír borítékokba helyezzék, hogy félre tehessük kiszáradni. Ez a szárítás helyes eljárási módja. Most vegyék maguk elé a kiszárított növényeket, és nyissák ki az asztalokra készített ládikókat, melyekbe a mai főzet hozzávalóit készítettem. Ahogyan azt a könyvben is olvassák, ma egy roppant praktikus bájital elkészítéséhez fogunk nekilátni. A főzés forrázási, égési sérülésekkel járhat, ha az ember nem elég körültekintő. Ennek gyógyítására szolgál a leforrázást gyógyító keverék... Látják a könyvben leírt receptet."

"Első rész
 1. Tégy 6 kígyóméregfogat a mozsárba
 2. Törd össze, míg teljesen por formát nem ölt
 3. Adj 4 unciát az összetört fogakból rézüstbe
 4. 250 fokra melegítsd összesen 10 másodpercig
 5. Főzd 33-40 percig
 
 Második rész

 1. Végy 4 szarvas meztelencsigát, és add hozzá a főzethez
 2. Vedd le az üstöt a tűzről
 3. Végy 2 tarajos sül tüskét és add hozzá a főzethez
 4. Keverd ötször, óra járásával megegyező irányba
 5. Ints rá a pálcáddal, hogy befejezd a főzetet."


"Ugyan a tankönyvi recept nem említi, de az első részben, a harmadik és negyedik pont közé illesszenek be egy fontos hozzávalót. Egy fél fej sötét hagymát vágjanak apróra, és adják hozzá a fogőrleményhez, csak ezek után kezdjék melegíteni, valamint a második részben, a két tüskét, a fogakhoz hasonlóan őröljék porrá, és csak azt követően adják hozzá a főzethez. Amennyiben sikeresen készítik el, az üstjeikből rózsaszínes gőz fog felszállani. És most mielőtt munkához látnak, van kérdésük?"


 
  

Oldalak: [1] 2 3 ... 10

Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2017. 10. 30. - 23:32:16
Az oldal 0.069 másodperc alatt készült el 22 lekéréssel.