+  Roxfort RPG
|-+  Legutóbbi hozzászólások
Oldalak: [1] 2 3 ... 10

 1 
 Dátum: Ma - 16:18:22 
Indította Aiden J. Fraser - Utolsó üzenet: írta Aiden J. Fraser
Akkor azért hallottam belőle az eltévedt öcsém kiabálását.
MÉgis mekkora sátrat vettél? Remélem megtaláljuk benne Benjamint, mert nem akarom őt is magammal vinni.

 2 
 Dátum: Ma - 15:29:20 
Indította Jasper Flynn - Utolsó üzenet: írta Aiden J. Fraser

2002. szeptember 27.
outfit

Do you feel like a young god?



Bájos ház volt az övék, és tagadhatatlanul látszott, hogy élt benne egy nő is. Virágok. Tele volt az ablakpárkány pusgásokkal és egyéb virágokkal. Hamutartóban is csak azért voltak növények, mert vagy anya, vagy Esther, vagy Sophie bedobott valamit. Azért reménykedtem benne, hogy a következő körben nem hoznak nekünk húsevő növényt. Mélyet szippantok a cigimből, miközben még egyszer körbenézek az utcában, és felpillantok a színes levelekre meg a közöttük átszűrődő haloványan pislákoló napfényre. A szél zúgása kellemes dallamként csendül fel a csendes kis utcában, miközben várakozom, hogy Flynn végre méltoztasson ajtót nyitni. Halottam a közeledő lépteit, meg a kis megtört pillanatot, ahogy megállt az ajtó előtt, amit szabályosan feltépett. Felvont szemöldökkel viygorodtam el, miközben a cigit eltűntetve beléptem a barátságos házba.
- Neked is üdv. A gyűrű még totál ujjatlan - válaszolta az üdvözlésemre, mire elismerően hátba veregettem.
- Ha túl nagy felelősség, véletlenül ELlophatom. Aztén véletlenül visszaadom - jegyeztem meggúnyosan. Biztos voltam benne, hogy már megint a gyűrűn kattogott az agya. - Állítsd le magad, és igyunk, mint ahogy az igazi angol úriemberek szoktak - viygorodtam el, ahogy megindultunk a hátsó kert felé. A bort közben elegáns mozdulattam előhúztam, és nagy büszkén mutattam meg Flynnek. Iagzi Weismüller bor volt, egy híres aranyvérű család borászatából rendeltem, egyenesen Németországból. Szerettem megadni a dolgoknak a módját. Mások ezt talán rongyrázásnak és beképzeltségnek hívták, de én inkább csak hű voltam a véremhez, és nem adtam lejjebb. ha már a családom megteremtette ezt, hát minek viselkedjek máshogy.
- Én vagyok a legjobb? - kérdezte Szőke, mire én felhorkantottam, és megforgattam a szememet. Szórakoztatóan nézett ki, amint a címkét fürkészte, amin a kimondhatatlan nevű német név szerepelt.
- Hát nem is a szomszédod, Szőke. Az egyik legnívósabb bort hoztam el, hogy tudd mit fogyaszt a varázsvilág krémje. Érezd magad megtisztelve - tettem hozzá kissé beképzelt hangnemben, miközben ledobtam magam az egyik kényelmes székre a teraszon, és újabb cigire is gyújtottam. Bor, cigi... Már csak sajt kellene, hogy tökéletes borkóstolói hangulatot teremtsünk. A közelben legelésző bárány, ahogy megérezte a cigarettám füstjét megejtett egy rosszalló bégetést, miközben mellettünk legelészett egy nyúl társaságában. Flynn ugyan olyan állatkerben élt, mint én.
- Na és milyen a házas élet, Fraser? Elliot hogy van? - kérdezte Jasper, mire én lassan kifújtam az ajkaim között a füstöt, és egyik kezembe vettem a talpas poharat, amiben elegáns mozdulattal kavargattam a vörösbort. Úgy éreztem magam tényleg, mintha egy király lettem volna. talán megártott a főnök szidnróma.
- Nagyon remek. Sokat szexelünk. Néha sikerül rendes kaját is etetnem vele. Bár mostanában furcsán rosszul van, de lehet nem kellett volna az erdőben is csinálni - vontam meg a vállamat. - Szőke, ne legyél már ennyire sápadt, és kétségbe esett. Egyébként Benjamin is küldött valamit - túrtam a zsebembe mellékesen, és odanyújtottam Szőkének a kis csomagot. - Gondolta, mostanában többet cigizel a lánykérés stressztől, szóval vett neked egy extrém tartós cigarettát, valahol az Abszol úton. És nyugi, ő lenne az utolsó, aki bákinek is elmondaná.

 3 
 Dátum: Ma - 14:33:42 
Indította Mrs. Norris - Utolsó üzenet: írta Reginald Cobham
Kedves Egyetemvárosi Polgárok!

A felsőoktatási intézmények vezetésének egyetértésével, a Mágiaügyi Minisztérium kérésére a Griffendél Godrik Akadémia Defenzív Mágia I. kurzusán a részvétel minden intézmény minden polgárának kötelező! Mindenkinek, aki nem auror képzésben vesz részt, havonta tömbösített formában történik meg az óralátogatás.
Lebonyolítási forma: gyakorlat
Első foglalkozás időpontja: szeptember 30. (körök száma minimum kettő, szükség szerint több)
Helyszín: Griffendél Godrik Akadémia Párbajterem

Kérem, hogy az órán alkohol- bájital és egyéb tudatmódosító szerek befolyásától mentesen jelenjenek meg! (kivétel a gyógykezelés részét képező dekoktumok.) Bájital érzékenységet a helyszínen kérem előre jelezni!

Tudnivalók:
Részvétel +10 pont, hiányzás -10 pont.

Reginald Cobham professzor

 4 
 Dátum: Ma - 12:30:58 
Indította Mrs. Norris - Utolsó üzenet: írta Jason Bright
319

 5 
 Dátum: Ma - 12:30:36 
Indította Mrs. Norris - Utolsó üzenet: írta Jason Bright
felsőbb hatalom

 6 
 Dátum: Ma - 12:30:17 
Indította Mrs. Norris - Utolsó üzenet: írta Jason Bright
manipuláció

 7 
 Dátum: Ma - 12:29:56 
Indította Mrs. Norris - Utolsó üzenet: írta Jason Bright
ózon

 8 
 Dátum: Ma - 12:28:54 
Indította Mrs. Norris - Utolsó üzenet: írta Jason Bright
Zöld
Az olyan kellemes és természet szín.
palacsinta vagy goffri?

 9 
 Dátum: Ma - 12:27:57 
Indította Mrs. Norris - Utolsó üzenet: írta Jason Bright
HOPP

 10 
 Dátum: Ma - 12:26:04 
Indította Mrs. Norris - Utolsó üzenet: írta Jason Bright
Hosszú árnyék


2002. őszi szünet
to; Louis
elnyűtt gönc


Az egész bájos kis titkos kiruccanásunk egy csapás alatt változik át rémálommá. Nem szeretem a rémálmot, mert mindent beszennyez ami számomra kedves volt, és elveszi tőlem azokat, akik fontosak a számomra. Az ostrom előtti napokat juttatta eszembe, ahogy Fridát annyira megkínozták a Carrow testvérek, hogy belehalt, és utána egyesével veszítettem el a többieket is. Nem akartam m,ég egyszer átélni ugyan azt a fájdalmat. Nem akartam tehetetlenül kószálni a sötétben, miközben a barátaim, és a szeretteim eltűnnek melőlem. Erős akarok lenni, aki képes megvédeni másokat.
Most úgy érzem, hogy nem hagyhatom védtelenül Louise-t. Az anyja olyan dühösen néz végig rajtunk, mintha képes lenne engem megölni, csak azért, hogy elvegye tőlem Louise-t. Ettől a gondolattól megborzongok. Persze ont ilynekor nem jön erre egy auror sem, pedig tavaly még lépni nem lehetett tőlük, annyit járőröztek, össze-vissza. Érzem, hogy félek, hogy mellette Louise is fél, mégis ez ad erőt nekem, hogy szembe tudjak nézni az anyukájával. Nem vagyok különösebben bátor, sem erős, viszont mindent megtennék azokért, akik fontosan a számomra. Még anyát is képes lennék megvédeni, ha arra kerülne sor, akármennyire os haragszom rá folyton, csak mert nem ért meg engem. Összeszorított ajkakkal nézek Louise-ra, ahogy az arcát simogatja. Nem tudom megérte, hogy mi késztet rá valakit arra, hogy bántsa a gyerekét. Anya is csak kiabál meg hülyeségekkel fenyegetőzik.
Az anyja arról kezd magyarázni, hogy Louise már el van jegyezve. Ilyenkor örülök, hogy egyszerű varázslók a szüleim, és semmilyen nemesi származás nem csörgedezik az ereimben. Apa oldaláról a nagyszüleim egyszerű muglik voltak, akiknek zöldséges boltjuk volt. Anyánál pedig csak nagyanyám volt mugli. Kívácsni lettem volna, hogy a féltestvéreimben meg fog-e jelenni a mágia. Apa felesége nem is tudott óla, hogy varázslók vagyunk. Anya meg akármennyire is akarta, hogy a Minisztériumban dolgozzak, arra sosem kényszerített volna, hogy azzal jöjjek össze, akivel ő akarja. Hiába álmodott meg mellém, Snady elmondása szerint egy okos, Hollóhátas lányt.
– Az az eljegyzés részemről semmis. - lépet mellém Louise, és máris legyőzhetetlenebbnek hittem magam, amikor összefonta az ujjainkat. - Soha többé nem megyek vissza a Morrow ’ázba és veled sem akarok találkozni. Vedd el a pénzemet, mondd azt, ’ogy kitagadsz, nem érdekel. Itt vagyok boldog, ebben a pillanatban Jasonnel.
- Legszívesebben most megcsókolnálak - motyogom szerelmesen, megfeledkezve az előttünk álló ijezstő nőszemélyről, de ő még mindig nem tágít mellőlünk, és még jobban ingerültebb lesz.
– Mit képzelsz magadról? Ezért a kis sárvérűért képes lennél mindent felrúgni? Ez csak egy kamaszkori tévelygés. Elmúlik majd és el fogod foglalni a helyed a Soulier család élén, ahogyan azt apád mindig is akarta.
Érzem, hogy megborzongok. Annyira sajnálom, hogy Louise-nak ilyeneken kell kerezstülmennie, egyedül, nyáron, amikor nem voltunk együtt, azok a napok az anyukájával biztosan nem tartoznak a kedvencei közzé. Még nekem is nehéz anyát elviselni, pedig ő nem teljesen van bekattanva, csak félig. Szinte kiráz ettől a nőtől a hideg, de nem mutatom ki, hogy félek. Erősnek akarok látszani, hogy Louise is érezze, meg tudom védeni.
Hirtelen azonban minden olyan gyorsan történik, hogy le se tidom reagálni, csak azt, hogy Louise arcából csordogál a vér, és az anyja hosszú körmei véresek, aztán egy furcsa égésnyom izzik fel rajta, amit szinte fel se tudok fogni, hogy mi az, túlságosan elönt az indulat.
- Maga egy szörnyű ember! - mondtam, miközben megint Louise elé állok. felváltva cserélünk helyet, hogy egysmát védjük, de én most már nem fogyom hagyni, hogy elém kerüljön, és még jobban megsérüljön. Ismét a nő felé emelem a pálcámat és dühtől villogó szemekkel, a félelemtől és az indulattól reszkető kézzel ismét felemelem a pálcámat és a nőre fogom. - Csak árt Louise-nak! Maradjon tőle távol! Ventus! - mormogom, miközben egy heves széllökés indul meg Louise anyja felé. Iagzából csak lefegyverző bűbájt akartam ellene hazsnálni, hogy utána el tudjunk menekülni előle. De a dühöm másképpen gondolta, és csak utólag esett le, hogy én bizony megtámadtam egy nálam valószínüleg sokkal tapasztaltabb boszorkányt. Majd bocsánatot fogok kárni Louise-tól is, hogy nekiestem az anyukájának.

Oldalak: [1] 2 3 ... 10

Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2021. 09. 18. - 08:39:53
Az oldal 0.037 másodperc alatt készült el 23 lekéréssel.