+  Roxfort RPG
|-+  2002/2003-as tanév
| |-+  Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola
| | |-+  Birtok
| | | |-+  Fekete-tó
0 Felhasználó és 2 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: 1 2 [3] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Fekete-tó  (Megtekintve 3324 alkalommal)

Hugo Theron
Hollóhát
*


night owl

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #30 Dátum: 2022. 06. 27. - 14:13:22 »
+1

α ︱ b e t h ︱ α

β︱Nekem azt mondták, hogy egyszer te is szerelmes leszel ︱β


Ω time 20030412beat: i m m u n i s s á _ v á l u n k Ω


Kavarog a fejem és ahogy Beth-re nézek csak még jobban összezavarodom. pedig nem szeretek összezavarodva lenni, akkor kibillenek önmagamból. Szeretek tisztán látni, ésszerűen gondolkodni, hogy a lehetpő legpraktikusabban éljem a mindennapjaimat, de ha Beth mellettem van semmit se látok úgy, ahogy eddig. Nem tudok nem rá godnolni, minden gondolatomba benne van, a szép vörös haja, a szeplői a mosolya, ahogy hozzám szól, és én egyre jobban elvesztem a fonalat. Nem tetszett ezm és mégis olyan jó volt vele lenni. Az agyam a káosz ellenére is olyan nyugot lett. Nem gondoltam haza. Nem gondoltam annyiszor Amyre. beth olyan volt, mint egy kellemes gyógyír a lelkemre.
A csókra megdöbbenek, és nem is nagyon értem, hogy mi történik krülöttem. Az első csókom attól a lánytól, aki tetszik nekem de túlságosan féltem magamnak is ezt bevallani, mert hát. MÉgsem vagyok olyan különleges. Beth meg gondoltam valami menőbb srácokat szereti, akik olyan... nem tudom színesebb egyéniségek, mint én. Zavartan elkapom róla a csók után a tekintetemet, aztán visszanézek rá, miközben a hajamat kezdem megint piszkálni az ujjaim között Érzem azt is, hogy egy kicsit még el is pirulok. Nem iagzán találom a szavakat, csak makogok. Ez pedig idegesít, Én mindig megtalálom a szavakat. Inkább odaajlotam és még jobban megcsókolom, miközben a szívem egyre hevesebben dobog. Úgy érzem teljesen elveszek a csókban az illatában és az ajkai puhaságában.
- Én sem. Én képtelen vagyok rá...már egy ideje. - ahogy megfogja a kezem csak zavartabb leszek, és azt se tudom, hogy a szemébe nézzek-e vagy a kezére, vagy a hajára, úgyhogy egy rövid ideig inkább becsukom, a szívem meg úgy dobog mintha ki akarna szakadni, ami persze lehetetlenség de most simán elhinném, hogy képes lenne arra is. zavartan megköszörülöm a torkom inkább.
- Tényleg? - kérdezem, halkan, miközben ő folytatja.
- Én..azt hiszem..féltékeny voltam Alfra is, mert..mert...féltem, hogy te is úgy érzel iránta, ahogy ő irántad - erre aztán kinyitom a szemem és zavartan rábámulok. Alf... Alf furcsa velem mindig, és nem is igazán értem, hogy miért, olyan mintha egy idegesítő kisöccs lenne, aki figyelemre vágyik.
- Tessék? Hogy Alf? - kerekedik ki a szemem, és megrázom a fejem. - Én... nem is tudtam, hogy ő... Mámrint észre se vettem, hogy ő - makogom zavartan. Tényleg nem vagyok olyan különleges, hogy még egy fiú is belém zúgjon, aki fiatalabb nálam. Beth is hihetetlen, de Alf. - Nekem Alf olyan volt, mint egy kisebb tetsvér - magyarázom.
felsóhajtok, és közelebb ülök Bethhez, hogy át tudjam karolni. Most olyan kellemesen békésnek tűnik minden, és olyan ösztönösen csinálom, hogy fel se tűnik mit csinálok. csak utána és akkor is zavartan pislogok hol rá, hol az égre... valahova.
- Én nekem te... szóval te vagy az aki tetszettél.. régóta, szóval... - dünnyögöm, mert nem is tudom mit kéne csinálnom Férfi vagyok kedvezményeznem kellett volna, de ő volt az aki megcsókolt. - Szóval, leszel a barátnőm? - nézek rá a szemébe és óvatosan megint megcsókolom.
Naplózva

Oldalak: 1 2 [3] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország


Az oldal 0.049 másodperc alatt készült el 29 lekéréssel.