+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Előtörténetek
| | |-+  Futottak még
| | | |-+  Zoey Wright
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Zoey Wright  (Megtekintve 286 alkalommal)

Zoey Wright r.
Eltávozott karakter.
*****


Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2022. 01. 25. - 17:07:51 »
+2

ZOEY ANNELIESE WRIGHT


        Alapok

jelszó || Elliocentrikus világkép
nem ||
születési hely, idő || London; 1974. Március 10.
kor ||  29
vér || félvér
munkahely || nincs állandó
 


         A múlt

-Komolyan azt hitted, hogy kipottyantasz két kölyköt, elveszel apámtól, összezársz ezzel a monstrummal, és én vígan elfogadom és behódolok az akaratodnak?
- Hogy mondhatsz ilyet?!- Láttam, ahogy könnyek gyűltek a szemébe és a monstrumnak vissza kellett fognia magát, hogy ne vágjon a falhoz, amiért ilyen stílust meg merek engedni az anyámmal szemben. Marhára nem hatott meg, szabadulni akartam ebből a marha nagy családi idillből.
-Még is mit vártál? Utálok itt élni; veletek-Mutattam a mögötte álló férfira. Kivételesen örültem, hogy a kicsik már aludtak. Őket szeretem, de ezt ennek a kettőnek nem kell tudnia.-Ha ezt megbeszéltük, ellehet lépni az ajtótól, mert egy percig sem maradok ebben a házban.
-Hogy merészelsz így beszélni az anyáddal és velem?
- Ez a nő, akit te anyámnak nevezel, megszült, és tönkretette az életem, amikor hat éves lettem, hogy összejöhessen veled. Még is mi a fenét vártál? Mellesleg neked annyi közöd van ehhez a beszélgetéshez, mint nekem ahhoz, hogy felcsináltad kétszer is ezt a nőt. Maradj csendben, neked nem osztottunk lapot!-Fröcsögtem és legyintettem, hogy belehet fogni, mert itt neki nem osztottam lapot. Anyám arca egyre jobban eltorzult és patakokban folyt rajta a könny, de nem érdekelt. Nekem nem itt a helyem, és ha szép szóval nem lehet megérteni, akkor felégetem magam mögött a dolgokat.
- Mit történt, amiért ilyenné váltál?
-Meddig kell még ugyan azokat a köröket futnunk? Utállak titeket, és apámmal fogok élni, ez akár tetszik neked, akár nem. Nincs jogod beleszólni, ahogy nekem sem volt, amikor magaddal rángattál.
- Legalább maradj itt éjszakára. Ha holnap is így gondolod, elviszlek apádhoz én magam! De késő este van, és ilyenkor nem biztonságos egy gyereknek odakint. Hallottam, ahogy erőlködik, egyben tartsa a látszatot, hogy erős, de a könnyei elárulták. Valahol mélyen megmozdult bennem valami, de már túlkésőn ahhoz, hogy bármin is változtassak.
-Kösz, de megoldom az odautat.
- Még is mit mondjak a testvéreidnek; mit fognak gondolna, ha reggel már nem leszel itt? Nem mehetsz el köszönés nélkül! Legalább velük ne tedd ezt! Ők nem tehetnek semmiről.- Tudtam, hogy ki fogja játszani az egyetlen gyengeségem, ami a családhoz fűz. Bármennyire is fájt, és ekkora hazugságot még életemben nem mondtam, de muszáj volt kimondanom, hogy végre elszabadulhassak tőlük. Hatalmas bűntudat kerített hatalmába, ahogy a szavak elhagyták az ajkaimat.
-Ők nem, de te tönkretettél mindent azzal, hogy terhes lettél egy monstrumtól, és megszülted az ivadékait. Nekem ők nem testvéreim, ahogy mától te sem vagy az anyám.- Talán ez volt az egyetlen pont, amikor kedvem támadt sírni, mert bármilyen kegyetlen szavakat is mondtam, őket szerettem, talán jobban is, mint megengedhettem magamnak, mint kívülálló. Nem tudok azonban tovább itt maradni, és színlelni, hogy minden a legnagyobb rendben. Ránéztem a nőre, akit egészen a mai vitáig anyámként hívtam és láttam a szemében, hogy megtört. Nem szólt többet, így megfogtam a csomagjaimat, és kisétáltam a konyhából a bejárati ajtó felé.
-Hova mész Zoey? Még nincs vége a nyári szünetnek, nem? Azt mondtad, holnap elmegyünk úszni.- A hang hallatára könnybe lábadta a szemem, de mosolyogva fordultam a kisember felé és leguggoltam hozzá, hogy szemmagasságba kerüljek.
-Ne haragudj, Sean, de nem tudom betartani az ígéretemet. El kell most mennem. De ígérd meg, hogy jó fiú leszel és vigyázol Susie-ra.
- Jó, de ha hazajöttél, elmegyünk ugye?
- Attól tartok nem jövök vissza, Tökmag.- Láttam a szemében, hogy nem teljesen érti, de talán ez annak is betudható, hogy épp most kelt fel. Magamhoz húztam és szorosan megöleltem. Éreztem, hogy nem érti a hirtelen ölelés okát, de hozzám bújt és belekapaszkodott a ruhámba. Ebben a pillanatban tört el a mécses, és éreztem, hogy könnyek sokasága úszik végig az arcomon, hogy a ruhámon és az ő ruháján landolva meghagyják az egyetlen nyomot, ami arra utal, hogy mennyire szeretem őt. Időközben egy másik kis totyogó is megérkezett, így magamhoz húztam, mielőtt a szüleik kijönnének és elvinnék tőlem őket. - Nagyon szeretlek titeket és rettenetesen fogtok hiányozni, de soha nem felejtelek el titeket. Még találkozunk!- Suttogtam, mire halk „mi is szeretünk” választ hallottam. Adtam a fejükre egy-egy puszit és mielőtt meggondoltam volna magam, hátra hagyva őket, kiléptem a nyári hideg éjszakába, és magam mögött hagytam az életem ezen szeletét…

1990

Lélekszakadva rohantam, ahogy meghallottam a hírt. Nem lehet igaz. Ilyen csak valami ostoba kitalált történetben létezik. Még is miért pont őket bántaná valaki? Lehet az a szemét magára haragított valakit és azért történt mindent? Akkor sem hiszem el, amíg a saját szememmel nem látom a házat, vagy a romjait, vagy bármit, ami maradt belőle. Ők nem halhattak meg.
Messziről láttam, ahogy a ház maradványai körül ott a mugli rendőrségi szalag. Az nem lehet az a ház. Ez biztos egy másik, a mellette lévő. Vagy elszámoltam az utcát, és rossz oldalon kanyarodtam be… Ez nem lehet az ő házuk…
Remegve nyúltam a pálcámért és utolsó mentsárként elrebegtem pár varázslatot, hátha… Hátha ez még sem az a ház… Hátha van itt még valaki, aki él… Hátha olyat találok, amit a muglik nem vettek észre… De minden erőfeszítésem felesleges volt… Semmit nem jelzett a varázslat… Ez nem lehet… Elvesztettem őket…
Átléptem a szalag felett és besétáltam a megmaradt maradványokhoz. Ilyen egyszerűen nincs! Nem jutottam pár lépésnél tovább, mert egyszerűen nem vitt a lábam. Térdre rogytam és engedtem, hogy a könnyeim megtalálják a kiutat a könnycsatornámból és ismét megmutatkozzanak, oly sok év után.
- Én úgy sajnálom…

1998 New York – Mágikus tér - Kocsma

-Hallottad a legújabb híreket Londonból?- Na, valami érdekeset is hallani. Legalább lesz mivel elütnöm az időmet, amíg a partner meg nem érkezik. És talán hallok újabb pletykákat. Áldom a szerencsém, hogy még időben eljöttünk Apámmal.
-A Sötét Nagyúr elesett, megölte az a félév fiú, Potter. Azt is hallottam, hogy a követői menekülnek, mert üldözi őket a Minisztérium.
-Gondolom, kivégzik a hitvány árulókat. Meg is érdemlik. Még időben ki kellett volna szállni, és nem visszamenni, amikor megint hívta a híveket. Ostoba angolok. Meg is érdemlik a sorsukat.
- Jó, de azért ez nem ilyen egyszerű ám. Nem gondolod, hogy mekkora fejetlenség lehet odaát, ha egy gyereknek kellett végeznie vele? Mit csináltak az aurorjaik? Ültek a seggükön, és várták, hogy valaki megoldja a dolgok. Tipikus brit mentalitás. És ha nem sikerült volna? Gondolj bele. Egy gyereket feláldoznak, ha elbukik, hát ez van, ők mossák kezeiket, mert szartak bármit is csinálni. A fejétől bűzlik a hal, én mondom!
-Nyilván, mint mindig. Lehet megérdemelték volna a leigázásukat. És megint megmenthettük volna a seggüket. Igyunk arra, hogy nem kell helyettük dolgoznunk!- Hangosan koccantak a sörös korsók, és tovább folyt a dikurálás, hogy mennyire nem tudnak semmit a brit aurorok. Hát legalább azt megtudtam, hogy vége van a háborúnak. Lehet ideje lesz vissza engedni az öreget. Remélem a helyettese nem tett tönkre semmit, amíg távol volt. Bár itt is megtalálta a helyét. Irigylem az üzleti érzékét, de hát ki mihez ért. És ha már az értésnél tartunk, meg is érkezett a várva várt partner, így elvontam a figyelmem a diskurzusról és szerényen elmosolyodtam, amikor mellém léptek.
- Üdvözlöm! Ön lenne Adele?...


2001 New York

- Ön a Kaméleon, ugye? Azt mondták maga tud nekem segíteni.- Leült velem szembe, egy vörös hajú, kissé húsosabbnak mondható hölgy, de még bőven abban a kategóriában volt, ami nem elijeszti az embereket, hanem kívánatossá teszi a nőket. Nem érdekelt túlzottan, hogy még is mi vette rá, hogy megkeressen, de hajlandó volt szép summát fizetni, ha lebuktatom a férjét. Az arcán láttam, hogy olyan ártatlan, ami kevés 40-50 körüli nőben van még meg, és nem kellett legillimentornak lennem ahhoz, hogy lássam, zavarban van, nem érti az egészet, és szíve szerint hazamenne, hogy tovább folytassa mit sem tudó, gondtalan életét.
- Azt írta a férje megcsalja, de sose ért oda időben, hogy lebuktassa őt. Olvastam át a levelét még egyszer, majd felemeltem a csészémet és belekortyoltam.- Térjünk a lényegre, hogy minél kevesebben láthassák egy idegen nővel együtt. Mit szeret a férje? Milyen hajszín a gyengéje? Milyen szem szín? Esetleg női méretekben van olyan, amit jobban kedvel? Gondolok itt a nagyobb mellekre, darázsderékra. Mi a kedvenc illata? Esetleg melyik a kedvenc színe? Hol szokott felszedni nőket?
-Én … Én nem tudom… Láttam, ahogy könnybe lábadt a szeme, és ez már a sokadik ilyen eset volt, valahol pedig már untam. Nem tudtam megérteni, de erre most tényleg nem érünk rá. Haladnunk kellene.
-Nézze, ha nem akarja, vagy nem áll készen, ne raboljuk egymás idejét. Szipogott párat, de láttam, hogy összeszedi magát, valamennyire remélem legalábbis.
- A…A vörös… Ez az árnyalat… Miatta fest…Festettem be.. Ő választ…Választotta ki… Talán.. A kék szem…Talán az édes virágok…A közeli bárban, azt hiszem…-Hüppögött és láttam rajta, hogy ennél többet nem fogok tudni kiszedni belőle, de több mint a semmi és ezzel már meg is van minden. Felálltam és egy kártyát csúsztattam az orra alá.
-Ide jöjjön, rajta van a szobaszám. Meg fogja tudni mikorra érjen oda. Két dolgot ne felejtsen el, a fizetés fennmaradó része és hogy nekem semmi közöm a férjéhez. Az ön kérésére teszem azt, amit látni fog, nem pedig azért mert ezt akarom. Ellenkező esetben a díj meg duplázódik.-Azzal megfogtam a borítékot és már ott sem voltam. A legtöbb nő, ilyenkor elfelejti, hogy nekem annyi közöm van hozzájuk, mint a Mágiaügyi Miniszternek, de valahol meglehet őket érteni, azt hiszem.

4 nappal később

Szörnyű ez a szín. Nem is értem, hogy gondolta, hogy ez a férje vágya. Maximum rémálma. Sóhajtva igazítottam meg a hajam, és pislogtam párat, hogy megszokjam a vörös-kék kombót, az apró szeplőkkel tarkított orcámon. Nem hiszem, hogy van olyan nő, akinek ez az élénk színű vörös jól állna, így fájó szívvel, de ezt a kérést kicsit megváltoztattam egy leheletnyit. Sokkal szebb és természetesebb árnyalatra és áldom a szerencsém, hogy így tettem, mert nem telt el sok idő a pulthoz való leülésemre más is meg lettem környékezve. Pár édelgés és már a tenyeremből evett, arról nem is beszélve, hogy a hurkás ujjaival elkezdett taperolni. A hideg futkosott a hátamon, de ezt senki nem tudta volna megmondani, elvégre tökéletesen játszom a szerepeimet.
Magam után húztam fel a szálloda lépcsőjén, egészen a szobáig, ahol eljátszottam, milyen kis ügyetlen vagyok a kulcsokkal.
-Ezek a kucslok, mindig kifognak rajtam. Sose találok lyukra…- Kuncogtam és a hatás kedvéért végigsimítottam az ágyékán.
- Még jó, hogy nekem tökéletes a lyukérzékem.-Igen, olyan kiszámítható volt, hogy ezt fogja mondani. Szívem szerint megforgattam volna a szemem, de hát csak édesen felkuncogtam, csilingelő hangon és hozzá símultam, amíg elügyetlenkedett a kulccsal. Amikor pedig bejutottunk, nem telt bele szerintem egy légvételnyi idő sem, de már is a torkomat kezdete el feltérképezni a nyelvéve. Komolyan, ebbe valaki bele tudott szeretni? Mire fel ez a nagy sietség, de tényleg. És ezért aggódott a felesége? Nyilván a szerelem vak, de hogy valaki ettől beinduljon… De ugyebár, mindent a célért, így engedtem, had tegyen mindent úgy, ahogy a kedve tartja. Minden hang és érintés, amit tőlem kapott, a megfelelő időben történtek. Arról nem beszélve, ha így haladunk, elszámoltam magam és mire ideér a felesége, vége lesz a dolognak. Hálát adtam Merlin-nek, amikor épp jókor „törték” ránk az ajtót. Unottan néztem a fúriaként berontó feleséget, a pocakos férjét, akinek olyan gyorsan lankadt le, mint ahogy megmerevedett és elégedetten láttam, hogy nem érti mi is történt itt. Valahol azért megnyugodtam, hogy nem kellett lefeküdnöm vele. Egy hét lesz, mire lemosom magamról a bűzét. Sóhajtva felálltam és minden szégyenérzet nélkül elsétáltam pucéran a feleségig, aki mögött ott állt pár ismeretlen férfi. Gondolom a hatóság, vagy verő legények, vagy mit bánom én. Szerencsétlen férj, azt sem tudja, mi legyen, de azon kívül, hogy „Én nem, én nem” más nem jött ki a száján, és az a döbbent pillantás, minden pénzt megért. Ezekről lehet, kellene fényképet készíteni. Jó kis album lehetne belőle.
- Még időben.- Kinyújtottam a kezem, és már a boríték súlyából és méretéből is tudtam, hogy többet adott, mint amit megbeszéltünk, de nem volt okom vele vitatkozni. Elsétáltam az ágyhoz, a tükörig, és levettem egy pici kamerát. Ezek a mugli kütyük, mindig meglepnek. [color=#cc99966]-Minden rajta van. Engem hagyjanak ki a továbbiakból. Minden elhangzik a felvételen.-Adtam a nő kezébe a kis kütyüt, majd megfogtam a ruháimat és kisétáltam…

2002.December - London

-Kaméleon! Kapd el ezt a kölyköt nekem.- Egy elég vaskos akta került hatalmas puffanással az orrom elé. Felvont szemöldökkel néztem fel a férfira és gonoszul elmosolyodtam, amikor megláttam az aktán felbukkanó írásokat.
-Kapjak el valakit, akit a minisztérium egyik kutyája sem tud kézre keríteni. Sokba fog ez neked kerülni…Kinyitottam és elolvadtam a rajta található nevet.-O'Brian.
-Ez egy gyilkos. Mindenki rajta van, hogy elkapja. Megfizetem a szolgálataidat, csak segíts elkapni. Van egy csaj, aki segít neki. Belsős, és biztos vagyok benne, hogy ő az áruló. Távolítsd el a közeléből, hogy elkaphassuk.-Kicsit sikerült csak annyira kiabálnia, hogy a fél kocsma minket nézzen. Oda se neki, pár óra, és fel sem fognak ismerni. Ellenben őt, annál inkább. Gonosz vigyor suhant át az arcomon, és átolvastam a jelentést. Már a néven megakadt a szemem, és bevallom azonnal visszaadtam volna, de nem hagyott nyugodni, hogy embereket, ártatlan gyerekeket gyilkoljon. Ha ezek a minisztériumi bábok, nem képes elkapni egy kölyköt, akkor majd én megteszem helyettük. Lehet nem is elkapni kellene, hanem kiiktatni, de ez nem az én hatásköröm. És mivel nem ilyenre béreltek fel, így ebbe nincs beleszólásom. Visszaadtam az aktát, de a körözési plakátot elvettem.
-Sokba lesz ez O’Brian! Ide az előleget.-Kopogtattam meg az asztalt, és amint kiadta a pénzt, felálltam és még egyszer ránéztem.-Többet nem lát így. Majd keresem, ha van valami. A pénze miatt meg ne aggódjon. Ha még sem jönne össze a dolog, visszajut magához, hiánytalanul.-Azzal kisétáltam a kocsmából, hogy hamarosan új külsővel és új céllal, ismét London mágikus részét járhassam. Sean West, megtalállak.

        Jellem

Mindig az aktuális feladatnak megfelelően viselkedik. Ha kell csendes és szerény, ha kell kacér és kihívó, egyes esetekben a kettő tökéletes egyvelege.
Az igazságot tartja mindig szem előtt, és ennek megfelelően cselekszik. Amennyiben vét az elve ellen, azonnal korrigálja a hibáit. Ritkán hibázik, pontosan azért, mert utálja, ha valami nem a tervei szerint történik. Bármennyire is érzelem mentesnek mutatja magát, ha gyerek is kerül a képbe, nehezen tudja visszafogni a vérét.
Ha nem munkáról van szó, nyers és szókimondó, nem zavarja, ha ezzel valakin átgázol. Szeret egyedül lenni, Mindig fejleszti a képességeit, hogy tökéletes lehessen, és minden helyzetben megállja a helyét.


         Apróságok

mindig || kávé, sütemények, olvasás, új munka, ruhák, édesapja, színház, fénykép;amin a testvéreivel, az anyukájukkal és annak férjével szerepel-a képen a szülők le vannak hajtva, hogy ne lássa őket, csak a testvéreit
soha || hazugság, kosz, kényelmetlen ülések, büdös emberek, magára hagyott gyermekek, válás, hibák
hobbik || színészetet tanul, olvas, rendszeresen változtatja a külsejét, hogy mindig tökéletes lehessen és ne hibázzon
merengő ||
legjobb: utolsó ölelés a testvéreivel
legrosszabb: amikor ivadékoknak nevezte a testvéreit, és azt hazudta, hogy nem tekinti őket testvéreinek; valamint a leégett ház romjai, és a tudat, hogy elvesztette a szeretett öccsét és húgát
mumus || önmaga, kicsi 15 éves mása
Edevis tükre ||  újra látni a testvéreit
százfűlé-főzet || Minden ízű drazsé, folyékony változata, a szivárvány minden színében
Amortentia || pézsma, egzotikus fűszerek, citrus félék tökéletes harmóniája
titkok || sose bocsátotta meg magának, hogy nem látogatta a testvéreit, és önmagát hibáztatja, amiért magára hagyta őket és meghaltak, emiatt pedig annyi maszkot képes alkotni, amennyire szüksége van, hol elbújjon a múlt rémálmai elől
azt beszélik, hogy... || rendszeresen beszél álmában és két nevet emleget megállás nélkül


        A család

apa || Robert Wright, 55, félvér, szeretet teljes
anya || Alice Silverman, 50,félvér, elhunyt,
testvérek || Sean és Susie Westerfeld-elhunytak
gyermekek || -
állatok || Dmitrij a hóbagoly és Nikolaj a kaméleon

Családtörténet ||

Édesapja egy kissé nehéz természetű, még is egyenes férfi. Imádja a lányát, annak ellenére, hogy egyáltalán nem tervezte. Egy éjszakai kaland során teherbe ejtette Alice-t, akit feleségül vett. Kapcsolatuk a kezdetektől felhős volt, de mindent megtett, hogy a családjának meg legyen mindene. Befektetőként dolgozik és van egy étterme is. Összetört, amikor felesége a válás után elvette tőle Zoey-t, de minden héten leveleztek, így nem maradt le a lánya fejlődéséről. 15 évesen magához vette a lányát, és megszüntetett minden kapcsolatot a volt feleségével és annak családjával. Ő volt az, aki elmondta Zoey-nak a szörnyű hírt, és megfelelő síremléket állított a négytagú család számára.
Zoey tőle örökölte a metamorfmágus képességét és örömmel adta át tudását a lányának.


        Külsőségek

magasság || 165 cm
testalkat || vékony, sportos, kellően izmos
szemszín || zöld
hajszín || barna
kinézet ||

Éppen most: Beolvadáshoz tökéletes,  átlagos kinézetet választott. Hosszú barna hajjal és nagy barna szemekkel. Kellemes kreol bőrszínnel, ami felkelti a figyelmet, az arra érdemeseknek. Ruha terén mindig az alkalomhoz illően öltözik.


        Tudás és karrier
pálca típusa || 13 és ¾ hüvelyk, fenyő, sárkányszívizomhúr
végzettség ||
Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola
R.A.V.A.S.Z.
Bájitaltan V
Gyógynövénytan V
Bűbájtan K
Átváltoztatástan K
Sötét Varázslatok Kivédése K
Legendás Lények Gondozása V
foglalkozás || amire épp felbérlik és elfogadja a munkát
varázslói ismeretek ||
Kifinomult érzékkel rendelkezik. Igyekszik miden mágia ágban megállni a helyét, az esetleges rossz kimenetelű munkák miatt. Ért a párbaj varázslatokhoz, és kiemelkedő a háztartási varázslatokban. Kitanulta a legillimenciát és az okklumenciát; a munkái miatt fontosnak tartotta.
Metamorfmágus képességét az apjától örökölte, tőle tanulta meg az alapokat és gondos utána olvasás és tanulás útján fejlesztette tökéletessé.  
Kitanulta az Animágiát New York-i tartózkodása alatt, alakja Alaszkai fehér farkas
egyéb képességek ||roppant hajlékony, ismeri a mugli harcművészetet, rendszeresen jár különféle edzésekre, hogy formában tartsa önmagát, imád sütni, annyira, hogy kitanulta egyik bevetése alkalmával a cukrász szakmát; így ha fedő sztorira van szüksége ezt jól tudja hasznosítani



        Egyéb

avialany ||Phoebe Tonkin
Naplózva

Sophie Flynn
Eltávozott karakter
*****


Let's say sunshine for everyone

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2022. 01. 25. - 21:21:16 »
+1

Kedves Zoey!

Azt hiszem nem volt könnyű gyerekkorod. Nagyon nehéz elfogadni és feldolgozni gyerekként a válást és úgy látszik téged nagyon mélyen megérintett. Sajnálom, hogy nem sikerül tisztázni a nézeteltérésedet az édesanyáddal, és nagyon rettenetes lehet szembenézni a testvéreid "elvesztésével". Remélem, tisztázódni fognak a dolgok Seannal is, megérdemled, hogy újrakezdd.
Az előtörténet felépítése tetszett, örültem, hogy megismerhettem Zoey kamaszkorát, és hogy miféle utat választott magának. Egy kicist többet olvastam volna a kémes beépüléseiről, de a játéktéren remélem úgy is kibontakoztatod ezt a vagány lányt. Köszönöm az apróbb javításokat, mindent rendben találtam így hát

az előtörténeted:



Játsz vadakat és szépeket!

Sophie
Naplózva

Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország


Az oldal 0.087 másodperc alatt készült el 29 lekéréssel.