+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Kincsesláda
| | |-+  Eltávozottak kincsei
| | | |-+  Jimmy Kipp Quinton (Moderátor: Jimmy K. Quinton)
| | | | |-+  Kérdezz-Felelek
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Kérdezz-Felelek  (Megtekintve 1521 alkalommal)

Jimmy K. Quinton
[Topiktulaj]
*****


Rúnaismeret tanár ❖ Túlkomplikáció

Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2015. 06. 18. - 11:51:15 »
0

A Reggeli Próféta hétvégi kiadásában lehetőség nyílik bárki számára, hogy akár névvel, akár anonimitásban kérdéseket tegyen fel Quinton professzornak. Közvetlenül saját rovata után jelennek meg a kérdések, előzetes válogatás nélkül.*
Első sorban a tudományos kérdésekre válaszol szívesen, s igyekszik szakértelmének megfelelően kielégítő válaszokat adni. Azonban éppen úgy fogadja a kritikákat, meglátásokat, vagy egyéb kérdéseket cikkeivel, munkásságával kapcsolatban. Így tehát nem csak a mágia tudományával, hanem a társadalmi problémákkal kapcsolatban is szívesen válaszol.

*A közízlés érdekében, s a jelenlegi médiatörvények értelmében a szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy ha indokoltnak véli, a leveleket cenzúrázza. A káromkodásokat így kéretik minél inkább mellőzni, hogy megkönnyítsük egymás munkáját, és a további kellemetlenségeket elkerüljük. A levelek tartalmi részébe azonban semmi esetre sem nyúlunk bele, csupán a rossz modorú szóhasználatokat cenzúrázzuk a lap esetleges fiatalkorú olvasói miatt.
A levél elküldésével a kérdező automatikusan elfogadja ezt a feltételt.
Naplózva


r. Draco Malfoy
Eltávozott karakter.
*****


♦ VIII. évfolyam ♦ A Seggfej ♦ Serial Heartbreaker

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2015. 06. 19. - 02:32:50 »
+2

Tisztelt Mr. Quinton!

Az „Egy tömegmanipulációs kísérletről” című cikkére szeretnék reagálni. Ez az első levelem, amit újságcikkre adott válaszként írok, de nem az utolsó. Azt hiszem, azért ezzel kezdem, mert a családomat is megemlítette a cikkében, és úgy érzem, kötelességem válaszolni. A véleményem szöges ellentétben áll az önével, úgyhogy rögtön kezdeném egy pozitívummal: jó ötletnek tartom, hogy bátorítja az olvasóit a reagálásra. Aztán persze kérdéses, hogy ez a levél mennyire lesz cenzúrázva, vagy hogy meglátogatnak-e az aurorok érte.

 Nem az elmúlt években voltunk tömegmanipuláció áldozatai, ez a jelenség szerény történeti ismereteim szerint is egyidős a média megjelenésével. Háromszáz éve éppen úgy manipulálták a választókat az újságok, ahogyan tavaly, a Sötét Nagyúr idején, és ahogyan ma is. Ahogyan ez a cikk is teszi. Tavaly a mugli születésű boszorkányok és varázslók ellen gyűlölködött az istenadta jó nép, idén pedig, úgy látszik, az aranyvérűek lesznek kiutálva és nevetségessé téve.

 Nem tudom, a maga családjában milyen házasodási szokások voltak, mielőtt az „elesettek” bajnokai lettek, de a kedvéért a mai napon végigböngésztem a családfánkat, egészen Armand Malfoyig. A családunk ezer éves történelmében nem volt példa akár elsőfokú unokatestvérek közötti házasságra sem, ahogyan szerintem a listán szereplő családok többségében sem volt divat ez a valóban visszataszító szokás. Legyen kedves, és vonja vissza ezt a nagyon undorító és igaztalan vádat! Nem hinném, hogy több valóságalapja van, mint annak, hogy a muglik havonta egyszer szoktak fürödni.

 Az okfejtése nagyon szép a tettes kilétét illetően, engedje meg azonban, hogy rávilágítsak néhány logikai bukfencre!
 Nem tudom, hány házimanó vett részt ebben az akcióban, de ha kívánja, kísérletképpen kölcsönadom azt a kettőt, akik minket szolgálnak. Nem hinném, hogy néhány papírlap szétszórásához az országban négy-öt óra alatt regimentekre van szüksége. Ami a szerző személyét illeti, az vélhetően azért titkos, amiért maga sem adatta volna ki ezt az írását hat hónappal ezelőtt. Új rendszer, új közellenség, most azoknak kell titokban működniük, akik eddig uralkodtak. Ami pedig a szerzőt illeti, akkor most gyerek, halálfaló vagy képzett varázsló? Nekem ezek eléggé ütik egymást, különösen, hogy tudomásom szerint egy gyerek nem varázsolhat a Roxforton kívül.
 
 Komolyan bánom, hogy a Jóslástan vagy a Legendás Lényeg Gondozása helyett nem a számmisztikát vettem fel, mert bizonyára jóval értékesebb tudás birtokosa lennék most. Ez esetben azonban azt hiszem, vagy véletlenről van szó, vagy arról, hogy a szerző meg akarta mutatni, az aranyvérűek eltűnése csak mese. Ahogyan mindenkit, minket is megviselt a háború, az én családomat is érték veszteségek, de távol állunk a kihalástól. Ha nem lennénk képesek túlélni, már rég eltűntünk volna a süllyesztőben.
 Az említett négy család azért nem kerülhetett a listára, mert a vértisztasági elmélet alapján (csúnya szó következik!) vérárulók. Azzal együtt, hogy nem vitatom Neville Longbottom hősiességét, vagy Garrick Ollivander vitathatatlan érdemeit, ők nem aszerint az értékrend szerint élnek, amit például a mi családunk követ. A véráruló persze erős kifejezés, maradjunk annyiban, hogy már nem aranyvérűek többé. Az írása alapján azt hiszem, ez még dicséret is lehet.
 A Rovel család akkor fog hivatalosan kihalni, amikor Thorfinn Rovel meghal. Ki tudja, mi fog történni, talán megismer egy nőt a börtönben, talán öt év múlva amnesztiát kap, de még van esély rá, hogy a családnév tovább él. Éppen ez a helyzet a Lestrangek esetében is. A Black család viszont kihalt, édesanyám az utolsó tagja, ő már nem örökíti tovább a Black nevet.
 Talán ha kevésbé, bocsásson meg a kifejezésért, demagóg módon írta volna meg ezt a cikket, akkor kisebb reklámja lett volna ennek a listának, és akkor talán én sem fogtam volna pennát, hogy válaszoljak rá, én is inkább azt elemezném, hogy kerülnek rá olyan nevek, mint a Palmer vagy az Infernal. Ha túltenyésztett bulldogokhoz hasonlít minket, akik életképtelen, középkorban megrekedt lények, mégis miért várja, hogy az aranyvérű olvasói ne álljanak be a lista mögé? Egyébként érdekesség, hogy a most élő aranyvérűek még a háború után is szinte mind sikeres embernek mondhatóak. Tehát az aranyvérűek még mindig olyan sikeresek vagy, horribile dictu, sikeresebbek mint a félvérek és a mugliivadékok. Az életstílusunk és az elveink erőssé tesz minket, bármennyire is fáj ez az irigyeinknek. A Gauntok túlzásba estek, és szereti mindenki velük összemosni az összes aranyvérűt, de semmi nem működik, ha túlzásba viszik. Például a mostani rendszer is összeomlana, ha teljes szabadságot kapna mindenki, engednék a vámpíroknak, hogy azt támadjanak meg, akit csak akarnak. Az is túlzás volt, ami az elmúlt két évben történt. És itt megragadnám az alkalmat, hogy nyilvánosan bocsánatot kérjek mindenkitől, aki ellen a családom elkövetett valamit.
 Az, hogy gyűlölünk mindent, amit a muglik találtak fel, és nem is használunk semmit sem tőlük, mert nekünk az nem jó, szintén téves előítélet. Ilyen mennyiségű példány elkészítése pergamenen, gondolom, eléggé lehetetlen vállalkozás lett volna, ráadásul lekövethető, ha valaki nagy tételben vesz pergament. Mugli papírt lehet olcsón, feltűnés mentesen is szerezni. Egyébkén, annyira nem egyértelmű szerintem, hogy mugli vagy varázsló találta-e fel a papírt, de elnézést kérek Binns professzortól, amennyiben ez ügyben hiányosak az ismereteim! Sajnos csak egy V-re futotta az RBF vizsgán, talán a RAVASZ jobb lesz, amennyiben valaki felvilágosít.
 
 Végezetül, szeretnék tisztázni néhány dolgot, választ kapni néhány kérdésemre. A tavalyi év során sajnos nagyon kevés időm volt újságot olvasni, de amikor néha-néha kezembe került egy példány a Reggeli Prófétából, láttam az ön által írt cikkeket. Azok is hasonló hangvételűek voltak, csak a célpontjuk volt más. Azt hiszem, nem vagyok egyedül azon olvasói közül, akik ezek után kevés hitelt adnak bármilyen ideológiai témájú írásának. Természetesen olvastam, hogy menekülteteket bújtatott a pincéjében, de ezzel együtt is úgy tűnik, mintha a hátszelet próbálná befogni.
 Amennyiben sejti, hogy ki a lista írója, azt hiszem, sokat segíthetne a dolgok tisztázásában, ha megtalálná nekünk, és olvashatnánk az ő magyarázatát is, mielőtt megkapja a dementorcsókot ezért a rendkívül súlyos bűncselekményért. Ez a cikk így nem tűnik sokkal többnek találgatásnál, személyes véleménynél és rágalmaknál, szívesen meghallgatnánk a másik oldalt is. Ki tudja, talán akkor tényleg születne valami közös megegyezés, ami tényleg előreviszi a társadalmat. Ez az egész probléma közel sem olyan fekete-fehér, mint amilyennek bemutatni igyekszik. Ha óhajtja, szívesen elbeszélgetek önnel a szabadidőmben, ha majd a Roxfortban tanít.

 Kíváncsian várjuk minden újonnan felkerült család képviselőinek írását, magyarázatát, de azt hiszem, a kiemelt családokat ért vádak a Divide et Impera elven alapulnak.

Mély tisztelettel:
Draco Lucius Malfoy
Naplózva

Minerva E. Balmoral
Eltávozott karakter.
*****


the variable

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #2 Dátum: 2015. 06. 20. - 03:00:27 »
+2

Kedves Mr.Quinton és Mr. Malfoy!

Bátorkodom magam is hozzátenni közösen alakított vitájukhoz - legfőképp talán az önökétől eltérő nézőpontom segítségével.
Kedves Mr. Malfoy, ön nem ismer engem, habár egy intézmény padjait koptatjuk mindketten, és gyanítom, ez a helyzet ezután csak egy kellemetlen színezetet kap majd, mégis mélyen felháborított a levele, amely ugyan udvariasan került tálalásra, a benne rejlő, más véleményét még számba sem vevő felhang elkeserítő ezekben az időkben.

A családfák mély elemzésére nem térnék ki, gondolom, nem is igazán dicsekedhetek efféle tudással, habár anyai vérvonalam az aranyvérűek oldalát erősíti - ezzel szemben édesapám családja kizárólag muglikból áll. Nem kívánom hosszan fejtegetni, hogyan jöhetett létre ez a kapcsolat, nem tartozik szorosan ide, de szeretném felhívni a figyelmét arra, amit olyan lelkesen került ki a véleményében: nem az aranyvérűek kultúrája okozza a problémát, természetesen. Mielőtt jobban belemennék, leszögezném, nem akarok általánosítani, csupán mankót adni a másik oldal megértéséhez is - és tudom, Mr. Malfoy, ön most arra gondol, ilyen pedigrével ugyan mi közöm is az önök történelméhez, és ezzel meg is találtuk az elásott kutyát. A vérelmélet leghibásabb elemei ugyanazok, melyek a muglik történelmében a "kékvérűekhez' kapcsolhatóak. Azt gondolta, a varázstalan történelem nem bővelkedett hasonló pontokban? Hogy ott nem létezett leszármazás alapú csoport, mely kezében tartotta a hatalmat és a javakat, és csupán szülők alapján határozta meg a rangot? Ez egy naiv felfogás, kedves Mr. Malfoy, de tovább vezetve a mondandómat rá kell jönnie, ahogy ez hasonló, a rá érkezett reakció is az a többiek részéről. Mit gondol, hol vannak a kékvérűek manapság? Biztos vagyok benne, találkozott már a forradalom kifejezéssel, a franciák és magyarok kifejezetten jók voltak benne az európai történelem folyamán, ott lemérheti, hogyan reagál hosszútávon ilyen megkülönböztetésre az ember.

 Ön kiváltságos helyzetben van, ide is született, nem találkozott egy mugliszületésű hátrányaival, sem a félvérek oldalhoz tartozó dilemmájával, nehéz hát megértenie, milyen, ha csupán a név és a családfa alapján szorul háttérbe. Mivel ön aranyvérű, magától értetődőek a jogok és szokások, nem érzékelheti milyen fájdalmas megkövesedett, láthatatlan hagyományok ellen küzdeni, miközben önök teljes természetességgel tekintik magukat feljebbvalónak. A vérelmélet elválaszt és megfoszt, hátráltatja az általa alsóbbnak vélt rétegeket a lehetőségeikben, de ezáltal elveszi ugyan azt a lehetőséget a feljebbvalóknak tartottaktól arra, hogy tanuljanak és átlépjenek vélt határvonalakat. Mindezt miért? Mit gondol, használt bármelyik történelem folyamán bárkinek a falak emelése? Gondolja, hogy a széthúzás építő jellegű? Megéri önnek még most is az izoláció mellett voksolnia, mikor világosan láthatta az elméletet a gyakorlatban megdőlni? Nem tartom önt sem rossz, sem buta embernek, kedves Mr. Malfoy, biztos vagyok benne, hogy Mr. Quinton szavait csupán első haragjában értelmezte félre, és képes felismerni a már könyörgőn, de segítőn ön felé nyújtott kezet, amely lehet akár az én levelem is.

Végezetül szeretném, ha tudnák, nyitott vagyok kérdéseikre és a beszélgetésre, hiszen, mint említettem, mindkettőjükkel egy intézményben kezdem az új tanévet.
Minerva E. Balmoral
(A fel nem tett kérdésre válaszolva - igen, az a Balmoral.)

Naplózva

Jimmy K. Quinton
[Topiktulaj]
*****


Rúnaismeret tanár ❖ Túlkomplikáció

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #3 Dátum: 2015. 06. 20. - 08:34:30 »
+1

Tisztelt Mr. Malfoy!

Mint azt rovatom bevezetőjében is jeleztem, a vélemények kölcsönös cseréje elengedhetetlen, hogy olvasóim gondolkodásra késztessem. Mai társadalmunk – első sorban a politikánknak köszönhetően, s ez őszintén remélem, Mr. Shaklebolt miniszterelnöksége révén ez változni fog – legfontosabb problémája az olyan fórumok hiánya, ahová bárki hozzáférhet, s ahol bárki kinyilváníthatja véleményét. Úgy hiszem, hogy az emberek különbözősége ellenére, vagy éppen ezért, le kell döntenünk a tabukat, és beszélnünk kell, hogy egy felvilágosult, új generáció változtasson a jövőn, és ne történjenek meg ismét azok a szörnyűségek, mint most.

A tömegmanipuláció valóban nem új keletű dolog. Mégis, az igazán agresszív tömegmanipulációra az elmúlt években volt példa, amit csupán akkor nem vett észre az ember, ha eltakarta a szemét.
Jóslatát úgy gondolom, nem a logikus következtetések, hanem a félelem szüli. Én nem hiszem, hogy ténylegesen az aranyvérűek lesznek „kiutálva”, szélsőséges stílusom ellenére pedig én sem magukat az aranyvérű személyeket bíráltam – a szemetelőt, pontosabban tettét leszámítva. Itt magával az eszmével van a gond, ez a probléma gyökere. A mugli születésűek, és a félvérek – politikailag hátrányos helyzetük végett – sokkal elfogadóbbak, toleránsabbak, bármiféle utálat pedig bizonyára nem az aranyvérű személyek ellen irányul majd. Pontosabban nem aranyvérűségük okán, hanem személyük viselkedését kifogásolva. Remélem, érzékeli a különbséget. Biztos vagyok benne viszont, hogy ha „mi” is toleránsabban viseltetünk feléjük, akkor ők is elengedik a múltat.

Igazán szerencsés helyzetben van ezek szerint családja, hogy sikerült elkerülniük a testvérházasságokat, viszont ha a többi családfát is áttanulmányozza, szinte mindenhol talál ilyet. Az én családomban is megtörtént, képmutatás lenne tagadnom. Hozzáteszem, hogy akadnak kétes eredetű források is a témában. A 18.-19. században szokás volt meghamisítani a saját családfádat, hogy a valóságot eltorzítsák. Ebben benne volt az aranyvérűség jogának megőrzése, valamint a testvérházasságok megmásítása is. Mások persze – a Black vérvonal mintájára – inkább csak törölték a családfájukról a nekik nem tetsző neveket, de a bevett szokás nem a kitagadás, hanem a hazugság volt. Éppen ezért a legtöbb esetben, mivel kevés a hivatalos családfáknak tökéletesen ellentmondó, még fennmaradt okirat, ezt bizonyítani nem lehet. Könnyen megeshet, hogy az Ön ősei is gyakorolták ezt a hagyományt, de erre már legfeljebb a holtak tudják a választ.

A házimanók valóban gyorsan dolgoztak, s elképzelhető, hogy tévedtem, mikor hozzávetőleges számadatot írtam. Azonban az egészen biztos, hogy legalább öt különböző manót láttak. Elméletem a tettes kilétéről az úgynevezett dedukció műveletén alapul, s tartom magam mindahhoz, amit leírtam – talán az is elképzelhető, hogy a tettes mindhárom egyszerre. Önnél jobban senki nem tudja, hogy mennyi fiatalkorút is bevettek a halálfalók közé. Ami pedig a kiskorúak bűbájhasználatát illeti, a törvény és a valóság mindig két különböző dolog. Egyrészt rengeteg szülő elnéző gyermekével, s a szabály felügyelete, amennyiben a kiskorú a szülőjével él, a szülő felelőssége. Mivel pedig a szülő és a gyerek együtt élnek, a Minisztérium képtelen lenyomozni, hogy varázshasználat esetén történt-e törvénysértés, vagy sem. Elméletem a tettes kilétéről viszont nem is akar több lenni annál, ami: csupán egy elmélet, tisztán a dedukció gyakorlatával.

Felesleges áltatnunk magunkat. A szerző nyilvánvalóan azért pont 28 nevet választott, mert az eredeti műben is ennyi szerepelt. Arra kérem azonban, hogy világosítson fel: miért éppen ezek a családok számítanak vérárulónak? Milyen hagyományok azok, melyeket ezen családok nem követtek? Mi volt az a nemes dolog, amit elmulasztottak? S főként, KI dönti el, hogy ki véráruló, s ki nem? A vértisztaság elmélete szerint ők mindannyian tökéletesen megőrizték „tisztaságukat”, nem házasodtak muglikkal, követték a hagyományokat.
Emellett itt magával a fogalommal van a gond. Akárcsak a sárvérű szóval, amit egy különösen gusztustalan, alpári kifejezésnek tartok, a véráruló szó hamis, megtévesztő, s mi több, manipuláló jellegű. Miért számít vérárulónak az, aki mugli születésűnek ad el pálcát? Miért véráruló az, aki hősiességével megmenti társai életét? Miért véráruló az, aki munkásságával a mágia megismerésének fejlődését segíti elő? Miért őket nevezik vérárulónak, s nem azokat, akik valóban elárulták a vért? Akik ontották azt, s boszorkányokat, varázslókat, sokszor gyerekeket öltek? Miért súlyosabb bűn barátkozni egy mugli születésűvel, mint leköpni azt? Nem, ez a kifejezés egyáltalán nem helytálló, nem felel meg a valóságnak. S mi több, néhány bekezdéssel ezelőtti jóslata, ha valaha is beteljesül, az ilyen szavak miatt fog. Vérárulónak titulálják azt, aki segít az elnyomottakon, sőt, egyenrangúnak kezeli őket, miközben akik görcsösen ragaszkodnak az aranyvérű kifejezéshez, épp az elnyomást segítik elő. Egyáltalán nem bánom, ha ezek a családok nem kerültek fel erre a „listára”, de ne nevezzék őket árulónak, mert nem ők árulták el a vért. Amíg ezek a kifejezések a köztudatban élnek, addig senkinek nem lesz jó.

Információim szerint Thorfinn Rovel nincs olyan állapotban, hogy gyermeket nemzzen. Egy erős bűbáj hatására nem csak emlékeit vesztette el kilétéről, személyiségéről, hanem olyan mértékű károsodás érte ezáltal elméjét, hogy aligha várnák romantikus éjszakák az Azkabanban. Állapota, ha hihetek a tudósítóknak, a jelenleg is a Szent Mungó vendégségét élvező, hasonló állapotban leledző Gilderoy Lockhartnál is rosszabb.

Senki nem beszélt itt a vámpírok szabadságáról, s arról, hogy anarchiára van szükség, s nem tudom, honnan veszi ezt a feltételezést. Azt nem tagadom, hogy a megfelelő értékrend képes erőssé, szorgalmassá tenni bárkit, de ez nem az aranyvérűségnek köszönhető, hanem a szülőknek. Rengeteg aranyvérűt ismerek, akik nem csak hogy nem sikeresek, de még varázslónak is borzalmasak, s saját családi vagyonuk elherdálásán túl semmihez sem értenek. Azok az aranyvérűek, akik sikeressé váltak, saját maguknak köszönhetik ezt – s valóban, annak a neveltetésnek, amit a szüleitől kapott. De téves, hogy ez az aranyvérűek kiváltsága. Példának okáért, századunk egyik legnagyobb varázslója, Albus Dumbledore sem volt aranyvérű, ahogyan ezt Rita Vitrol kétségkívül bulvárias hangvitelű, de többé-kevésbé hiteles életrajzi könyvében is szerepel. A sort persze bőven folytathatnám, nem csak világhíres, hanem egyszerűen csak sikeres varázslók és boszorkányok neveivel. Kiváló pedagógusok, üzletemberek, kviddics játékosok, miniszteri alkalmazottak, legendás iparosok és kézművesek, feltalálók és tudósok, aurorok és medimágusok, akik messze állnak az aranyvérűség fogalmától. Sikeresek, éppen olyan sikeresek, mint azok az aranyvérűek, akikről Ön beszél, akik megkapták ezt az elvrendszert és neveltetést. Ez a legkiválóbb bizonyítéka annak, hogy nem a vér teszi a sikert. Az kétségtelen, hogy a megfelelő háttér szükséges hozzá, de csupán azért, hogy felelősségteljes, példás embert neveljenek belőle.

A mugli és a varázsló tárgyak és eszközök közötti kapcsolatok a következő cikkem témája lesz, amibe sikeresen bele is trafált. A kérdés megválaszolására, ami a papír keletkezését illeti, majd a következő cikkben kerítek sort. Nem téved olyan nagyot állításával, tényleg szorosan összefonódik a kettő, de ezt majd a legközelebbi lapszámban olvashatja el.
A tanév során szívesen folytatom Önnel a diskurálást. Remélem, kielégítő választ adtam felmerülő kérdéseinek. Sikerekben gazdag tanévet kívánok.

Mély tisztelettel:
Jimmy Kipp Quinton
Naplózva


Jimmy K. Quinton
[Topiktulaj]
*****


Rúnaismeret tanár ❖ Túlkomplikáció

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #4 Dátum: 2015. 06. 20. - 09:19:10 »
+1

Tisztelt Ms. Balmoral!

Örömömre szolgál, hogy levelét olvashatom, még ha a valódi címzettje nem is én vagyok. Mr. Malfoy a saját nézőpontját ismertette velünk, ami úgy vélem, segít megérteni a felek közötti problémát. Mert egy súlyos társadalmi problémával állunk szemben, ami az elmúlt néhány évtizedben két háborút is eredményezett.  Azonban nem gondolom, hogy Mr. Malfoy más véleményeket nem vesz latba. Csupán saját, a téma jellegéből adódóan szélsőséges, talán enyhén túlfűtött hangnememre válaszolt így.

Valóban, meglátásai kiválóak. Ugyan a modern mugli kultúrában hiányosak az ismereteim, a történelmüket éppen eléggé ismerem, hogy én is leszűrhessem a hasonlóságokat. Az úgynevezett kékvérűség viszont annyiban más, mint az aranyvérűség, hogy náluk ehhez különböző, főként anyagi előnyök is társultak. Az uralkodási jog öröklődött, a kékvérűek nem adóztak, ellenben családjuk automatikusan minden életszükségletet munka nélkül megkaptak, s birtokokat és kiváltságokat. Az aranyvérűek esetében viszont arról van szó, hogy csupán a családfájukat képesek visszavezetni akár ezer évig, és erre hivatkozva bizonyos csoportok próbáltak szellemi jogokat elvenni mugli születésűektől – nevezetesen a varázshasználat és a tanulás jogát. Ez érdekes módon csupán Mardekár Malazár idejétől kezdve történt meg, viszont máig nem sikerült ezt a hamis eszményt kivenni az emberek fejéből.

Az aranyvérűség ugyan hasonló, de nem egészen olyan, mint a muglik nemessége. Ugyan rengeteg vagyonos aranyvérű család létezik (ahogyan kevésbé vagyonos is), ezekben az esetekben az őseik munkájának köszönhető a rengeteg pénz, és a nagy birtokok. Idővel aztán a magukat aranyvérűnek tartó csoportok hatalmat szereztek maguknak, főként a politikában, s ezek után előnyben részesítették az ismert, nagyobb családneveket, például egy-egy pozíció betöltésekor. Idővel mindennapossá vált a korrupció, az úgynevezett vérárulók és sárvérűek kiközösítése, majd pedig nem csak a boszorkányok és varázslók, hanem az intelligens varázslények között is megkezdődött ez a fajta megkülönböztetés. Példának okáért megkockáztatom, hogy a házimanók nagyobb varázserővel rendelkeznek, mint egy ember – még olyan helyen is képesek hoppanálni és dehoppanálni, ahol egy varázslónak képtelenség. Vagy említhetném a kentaurokat, akiknek egyre kevesebb életterük maradt, éppen ezért a számuk is megfogyatkozott. A koboldokkal máig nem tudunk békében élni, a Mágus-Kobold Kapcsolatok Főosztályának munkája ellenére sem – s nem feltétlenül a koboldok hibájából.

Nem célom az aranyvérűeket hátrányos helyzetbe keverni. Az Ön által is leírt falakat kívánom ledönteni, és a középkori, barbár világot végre a történelem könyvekben látni, nem pedig a mindennapokban. Ennek pedig elengedhetetlen része, hogy minden perspektívát nagyító elé vegyünk. Mr. Malfoy véleménye és meglátása ugyanolyan fontos, mint az Öné. Remélem, mindkettejüknek sikerül tanulni egymástól.

Sikerekben gazdag tanévet kíván:
Jimmy Kipp Quinton
Naplózva

Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2021. 02. 18. - 03:36:06
Az oldal 0.183 másodperc alatt készült el 35 lekéréssel.