+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Előtörténetek
| | |-+  Futottak még
| | | |-+  Armiella (Circe) Smith
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Armiella (Circe) Smith  (Megtekintve 1201 alkalommal)

Armiella Smith
Eltávozott karakter
*****


VII. ~ Szivárványlány ~ "Lombikbébi" by Karr ♥

Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2011. 11. 18. - 01:09:04 »
+2

ARMIELLA CIRCE SMITH




         Alapok

jelszó || "A művészet ott kezdődik, ahol az utánzás véget ér."
teljes név || Armiella Circe Smith
becenév || Army, Ella
nem ||
születési hely, idő || London; 1980. 06. 06.
kor || 17
vér || arany
iskola || Befejezett 6 osztály a Roxfort Boszorkány és Varázslóképző Szakiskolában.
évfolyam || Hetedév


         A múlt

1980 napsütötte júniusi napján születtem meg, Hugrabug Helga távoli leszármazottjaként. A családunkról nem is tudják - kivéve talán a családfakutatókat és a történészeket - hogy kivel is állunk rokonságban. Mi pedig nem reklámozzuk, csendben vagyunk büszkék a hagyatékára. Nem vagyunk nagyon gazdagok, de mondhatom azt, hogy jól élünk. Anyám gyógyító a Szent Mungóban, míg apám auror a Mágiaügyi Minisztériumban. Azonnal, a születésemkor előtört belőlem a bennem rejlő varázslat: rózsaszínű, majd lilára és kékre változó hajjal születtem meg. Mindenki rém büszke volt arra, hogy egy metamorfmágus született a családba. Így ehhez méltóan, anyám által fabrikált, egyedi nevet kaptam, így lettem Armiella. Persze én akkor még mindebből csak azt érzékeltem, hogy mindenki elhalmoz a szeretetével.

 
Gyerekkor
Talán ezért is, de boldog volt a gyerekkorom. Mondhatni kis hercegnőnek érezhettem magam. A szüleim, legfőképpen az apám ugyanis mindennel elhalmozott és idővel lassan eszményképpé vált számomra: olyan akartam lenni mint ő: auror. A gyerekkorom úgy telt, mint bármely más aranyvérű család sarjának. Dadák, felvigyázók sora ügyelt rám, amíg szüleim távol voltak tőlem munkájuk miatt.

Roxfortos évek
Aztán eljött a nagy nap és betöltöttem a tizenegyedik életévemet. Bár én nagyon izgultam, hogy felvesznek-e a Roxfortba, a levelem természetesen megérkezett. Így gond nélkül indulhattam el a boszorkány- és varázslóképzőbe. A beosztási ceremónián annyira izgultam, hogy hasra estem a tulajdon lábamban. Lángvörös és immáron ugyancsak vörössé vált hajjal ültem a rozoga székre, szemembe húzva a Teszlek Süveget vártam. Amint a fejembe nyomták, a süveg tanakodni kezdett, végül az én kérésemet is figyelembe véve osztott be a házak egyikébe. Legjobb barátnőmmel, a félvér születésű Lucinda Farrow-val szinte leválaszthatatlanok voltunk az első perctől. A szüleimet, bár aranyvérűek voltak, nem zavarta az, ha nem csak az elittel barátkozom. Ők nem voltak annyira vérmániások szerencsére, mint a többi aranyvérű család. Ugyanakkor a szüleik nyomására házasodtak össze, követve a családi hagyományt. Sosem hallottam tőlük, hogy bárkit lesárvérűztek volna, minden varázslót és boszorkányt egyenlőként kezeltek, igazságosan.

Jó tanuló, csendes és kedves lánnyá cseperedtem az évek során. Az átváltoztatástan és a mugliismeret a kedvencemmé váltak. Teljesen lenyűgözött az a világ, amelyben a muglik élnek és Lucytól is igyekeztem minél többet megtudni róla. Idővel megismerkedtem a mugli kultúra alapjaival, Lucy bevezetett a zene és a filmek világába, majd lassan megtanította a mobiltelefon és a számítógép használatát is. Számos nyarat töltöttem el náluk, ezeket a csodás eszközöket tanulmányozva. Az iskolában csupán két dologgal tűntem ki az átlagból: hajam folyton változó színével és a növekvő szépségemmel. Ez persze idővel ez a fiúk figyelmét is felkeltette. Azonban én már elsős korom óta titkon szerelmes voltam Leonard Hachkinsbe, de valamiért észre se vett. Pedig bájitaltan órán a mellettem lévő padban ül az barátjával. Ez a tárgy a mai napig bosszúságaim forrása, ugyanis borzalmasan teljesítek az órákon és félő, hogy idén az utolsó évben megbukom. Pedig ahhoz, hogy valóra váljon az álmom és apám nyomdokaiba léphessek, jól kellene belőle vizsgáznom.

Különben nem lehetek auror. Márpedig ez minden vágyam. Ugyanis harmadéves koromban apám munkája közben meghalt. A mai napig nem tudni ki ölte meg, de én így utólag gyanítom, hogy az egyik Azkabanból megszökött halálfaló lehetett az. A történtek hatására teljesen megváltozott a viselkedésem: apám halála miatt érzett szomorúságomat és dühömet a környezetemen vezetem le rendszeresen. A történtek óta a viselkedésem megváltozott. Ingadozó lett a hangulatom és azóta Lucyn kívül nem engedek közel magamhoz senkit sem. Így nem kell félnem attól, hogy elveszítem őket. Leot is messziről, távolról figyelem csupán. Ugyanakkor éjjelente folyton arról álmodom, hogy vele vagyok kettesben. Több céltalan kóborlásom rendszeresen a Szükség Szobájában végződött, ahol egyedül lehettem. Az évek teltek, s egyre több minden történt. A dolgok rosszabbra fordultak, mint amilyenek előtte voltak. Először ötötdévben érezhettem ezt meg a saját bőrömön. Ekkor került ugyanis az iskolába a Minisztérium megbízottja, Dolores Umbridge.

Kezdetben csak Sötét Varázslatok Kivédését tanított, majd átvette az igazgatóságot. Mindenki utálta azt az unszimpatikus nőt, viszont mégsem mertek tenni semmit, hisz a miniszter bizalmát élvezte. Ő pedig megkezdte ámokfutását az iskolába. Sosem látott mértékű új rendeletet hozott, érezhető volt, hogy a Minisztérium irányítja az iskolát. De szerencsére ennek az időszaknak is vége lett és némi korrepetálással sikerült elfogadható RBF-et szereznem még bájitaltanból is. Semmi akadálya nem volt annak, hogy ravaszra menjek azon tárgyakból, amik az aurorrá válásomhoz feltétlenül kellenek. Persze továbbra is korrepetálásra kellett járnom Piton professzorhoz, de erőmet megfeszítve azon voltam, hogy büszke lehessen rám apám. Nem akartam csalódást okozni. Vonzott még régebben az a lehetőség is, hogy Mugliismeretet tanítsak esetleg a későbbiekben, de apám halála óta már csak auror akarok lenni. Mikor otthon elújságoltam mi történt, anya nagyon elégedett volt velem. Patrónust is megtanultam idézni, az enyém főnix alakú volt. Úgy gondoltam, csodás nyárnak nézek elébe hamarosan.

Aztán elérkezett a hatodév, amit vegyes érzésekkel fogadtam. Egyrészt örültem, mert idén végre nem Piton volt a bájital tanár. Egy korábbi Roxfortban tanító tanár tért vissza, Horatius Lumpsluck. Ő vette át e tantárgy vezetését és a jegyeim látványos javulást kezdtek mutatni. Ugyanakkor rossz dolog is történt:  Albus Dumbledore meghalt. Megölték, mégpedig Piton aki el is foglalta később az igazgatói széket. Egy nagyszerű varázslót és igazgatót veszítettünk el a személyében. Még fel sem eszmélt a varázsvilág, máris gyökerestől megváltoztak a dolgok. A halálfalók befurakodtak a Minisztériumba  ismét, és immáron nem csak a visszatért Tudjuk Kitől kellett tartaniuk az embereknek, hanem a Minisztériumtól is. Ismét bizalmatlanabbak lettek az emberek, megkezdődött a széthúzás. Akárcsak, mint régen. Anyám mesélt arról, hogy mi volt akkoriban és lassan már magam is láthattam, hogy ez  irányba tartunk. Úgy-ahogy túléltük Lucyval a hatodévet. Aztán elkezdődött az utolsó évünk, teljesen új szabályok alapján.

Tudjuk Ki a Roxfortban is irányított, megkezdődtek az üldöztetések, átnevelések. Többé már nem volt számomra öröm Mugliismeretre járni. Ráadásul Piton, Dumbledore gyilkosa ült az igazgatói székben. Az igazságérzetem jóvátételért kiáltott, de nem tehettem mást, mint némán tűrtem. Már csak anya miatt is. Hallottam mit tesznek azokkal, akik ellenszegülnek. Még az sem számít nekik, ha valaki aranyvérű. Egyszerűen kikiáltják vérárulónak és ennyi. Senki sincs biztonságban. Elhatároztam, hogy befejezem az iskolát, elvégre már csak ezt az egy évet kell túlélni valahogy aztán aurornak jelentkezem. Ám, időközben Lucy anyukáját elvitték. Ő is félvér volt, akárcsak a lánya. A barátnőmnek a nagyszüleihez kellett költöznie, mert az apjánál nem lett volna biztonságban. Egy mugli manapság még önmagát sem tudná megvédeni a halálfalóktól, nem ám a családját! Anyám azt akarja, hogy ne barátkozzak többet Lucyval, mert veszélyes. De én nem hagyom magára a barátnőmet. Ő akkor is velem volt, amikor senki más, olyan mintha a testvérem lenne. Nem hagyom cserben! Most nem nekem, neki van szüksége segítségre és megértésre!

Háború
Azóta, hogy ismét nagyot fordult a világ, már nem szeretem annyira a mugliismeretet. Már nem az igazi, mint régen. Sőt, igazából iskolába sem szeretek járni... csakhogy muszáj. Lucy anyukáját elvitték, így most a nagyszüleinél lakik. Fogalmam sincsen, hogy mit csináljak, de szeretnék segíteni neki. Anyám nem akar belekeveredni ebbe az egészbe és azt akarja, hogy ne barátkozzam Lucyval, mert az csak bajt hoz ránk. Az emberek élete kész rémálommá vált, amióta Tudjuk Ki visszatért. Remélem, hogy Harry Potter végre kitalál valamit és már nem kell sokáig elviselnünk ezt. Mindegy, hogy mit fog kitalálni, mi Lucyval segíteni fogjuk. Talán ő az egyetlen, aki legyőzheti a Sötét Nagyúrat!


         Jellem

Armiella nagyon jól kezeli a varázsló létet - elvégre egész életét a varázslóvilágban élte eddig is -, élvezi és ki is használja a képességéből származó előnyöket. Számára a metamorfként való élet a normális, nem véletlen az átváltoztatástan az egyik kedvenc tantárgya. Azt nevelték belé, hogy minden ember egyenlőnek születik, legyen varázsló vagy varázstalan. Számára nagyra tartott értékek: a hűség, becsületesség, sportszerűség és tisztességes munka mindennél fontosabbak számára. Ő a szófogadó, csendes jó kislány, aki csupán extravagáns megjelenésével és szépségével tűnik ki a tömegből. Ha egyedül van, - ami többnyire gyakran megesik vele - töprengővé, elgondolkozóvá válik. Még nem dolgozta fel teljesen az apjával történteket és nem is beszélt Lucyn kívül erről soha senkinek. A kedve olyan, akár a tavaszi időjárás. Ha mérges, akkor mindent felforgat maga körül egészen addig, amíg ki nem tölti a dühét valamin vagy valakin. Ha vidám, akkor mindenkit megpróbál felvidítani a környezetében. Egyébként kedves és megértő mindenkivel.

Nem egy IQ bajnok, de nem is hülye annyira. Ahogy ő fogalmaz, csak néha üt be nála a szőke korszak. Meg van azért a magához való esze, ugyanis nagyon jó az átváltoztatástanból és patrónust is idézett már, amely oroszlánt formáz. Képtelen másoknak ártani, legyenek emberek vagy egyéb varázslények. Szereti az állatokat. Van is egy macskája: Morgana, aki mindenhová követi. Különleges kapcsolat van kettejük között. Sokan nem kedvelik, mert féltékenyek rá vagy csak egyszerűen nem viselik el a külvilágnak mutatott változékony, néha kicsit idegesítő természetét. Persze azért rengetegen szeretik, mivel ismerik valódi jellemét. Valamiért nem talált sosem igaz barátokra - kivéve a legjobb barátnőjét - és másokkal, legyen szó kortársairól vagy a felnőttekről, igen felületes a kapcsolata mindaz ellenére, hogy könnyedén barátkozik másokkal. Ám az új ismeretségek nála többnyire nem tartósak, ha valamelyik fél nem ragaszkodik a másik társaságához. Ő pedig nem akarja másokra erőszakolni magát.



         Apróságok

mindig || DS & SVK; átváltoztatástan & mugliismeret; lehetőleg mindenkivel megpróbálni jóban lenni; segíteni másoknak, ha kérik; sokat olvasni; ismerkedni a muglik világának titkaival; játszani Morganával.
soha || behódolni Voldemortnak; halálfalónak állni; másokat sárvérűnek nevezni; hazudni (kivéve, ha életeket ment ezzel); igazságtalanság; bájitaltan.
dementorok || Az a nap, amikor megtudta, hogy meghalt az édesapja.
mumus || Hogy meghal valaki, akit nagyon szeret. (egy családtagja, barátja vagy a szerelme)
Edevis tükre ||  Ha élne az édesapja és nem halt volna meg.
százfűlé-főzet || babarózsaszín, néhol sötétlila árnyalattal
titkok || szerelmes Leonard Hatchkinsbe elsős kora óta; szenvedélyesen érdeklődik a mugli világ iránt;
rossz szokás || túlságosan őszinte másokkal, sosem rejti véka alá a véleményét; sokat beszél, ha van kihez, egyébként viszont hallgatag; gyakran érzi magát magányosnak, mintha sehová sem tartozna; kapcsolatai társaival felületes; szinte senkit sem enged igazán közel magához; sokat tépelődik magában; gyakoriak nála a hangulatingadozások; annyira szeretne másoknak segíteni, hogy néha már okoskodónak tűnik a sok, megosztandó információtól, amit ismer egy témával kapcsolatban; elég gyakran figyelmetlen és előbb dönt, mint gondolkodik legyen szó bármiről; nem egy észlény, ahogy ő fogalmas, időnként "kiszőkül" xD; ha ideges harapdálja az alsó ajkát.


         A család

apa || Jebediah Smith; 50; angol; aranyvérű
anya || Elisabeth McGregor; 45; ír; aranyvérű
testvérek || Nincs testvére, egyke.
családi állapot || Hajadon (Titkon szerelmes Leo Hatchkinsbe).
állatok || Egy fehér alapon cirmos macskája van, Morgana.

Családtörténet ||
Apai ágon távoli rokonságban állok Hugrabug Helgával, a Roxfort egyik alapítójával. A nagypám Hepzibach Smith öccse volt. Hepzibah volt a családi ereklye, Hugrabug poharának őrzője. Aztán egy fiatal házaló ügynök fondorlatos módon kicsalta tőle az értékes tárgyat, valamint Mardekár Malazár medálját is, és miután megölte a nénit, meglépett velük. A családom pedig gyászolta mind a néni, mind az ereklyék elvesztését. Az idők során pedig a család fénye megkopott, elfelejtettek minket. Persze, ha azt a vezetéknevet hallod, hogy Smith; előbb gondolsz arra, hogy egy mugli család gyermeke vagyok, mint egy aranyvérű családé, de ez a családomat sosem zavarta. Mi nem kérkedtünk soha azzal, hogy kik voltak az őseink. Azt meghagyjuk az aranyvérű Mardekárosoknak.

Anyám is aranyvérű család sarja, bár közel sem olyan híresé, mint amilyen az apámé volt. De az íreknél a McGregor is egy elég jelentős és ősi varázslócsalád volt. Anyám nem véletlenül lett gyógyító. Az ő családjuk elsősorban a bájitalkészítésben és a gyógynövények ismeretében jeleskedett. Generációkra visszamenőleg több, nagy gyógyítót is adtak a varázsvilág számára. A két család sokban hasonlít egymáshoz, elsősorban mentalitás terén. Mind apámnak, mind anyámnak fontos volt az igazságosság, becsületesség és az összetartozás, a hűség. E szellemben neveltek fel engem is. Bár a családok régi fénye megkopott, még mindig jól élünk. Felső középosztályba sorolnám magunkat, ha rangsorolni kellene. A családunk rendkívül összetartó, egymásért bármire képesek vagyunk. Ugyanakkor mivel eddig is megvoltunk a rivaldafény nélkül, a jelenlegi álláspont szerint ez a helyzet maradjon is így. Ne hívjuk fel magunkra a figyelmet, de vigyázzunk azokra, akik fontosak nekünk. És legfőképpen maradjunk ki a háborúból, amíg lehet.



         Külsőségek

magasság || 168 cm
tömeg || 55 kg
szemszín || Eredetileg szivárvány színű, de általában szürkéskék színű. Azonban ez is változik a hangulatától függően. Ha dühös, bebarnul; míg ha nyugodt, akkor kékes színű inkább.
hajszín || Változó, születésekor rózsaszín színű volt.
különleges ismertetőjel || Általában minden nap más a frizurája (hajszíne, hossza, stb.), ez a hangulatától függ.
kinézet || Mit is mondhatnék? A magasságom nem különbözik egy átlagos lányétól, úgy százhetven környékén lehetek. Súlyom is átlagosnak mondható, 55 kiló környékén mozog. Az ajkaim teltek, rózsaszínen ütnek el világos bőrömtől. Az alakom sovány, formás, az idomaim teltek. Ezeket gyakran meg is bámulják a fiúk, amitől hol zavarba jövök, hol sütkérezek a figyelmükben. A hajam most épp barna hullámokban omlik a vállamra, lassan már a hátam közepéig ér, általában szabadon hagyom. Ugyanakkor naponta változik, akárcsak a szemem színe. Mindkettőt a hangulatom befolyásolja, elvégre metamorf mágus vagyok. Az öltözékem a mindenkori divatot követi, de inkább egyéniségem szerint állítom össze a ruhatáramat. Mivel gyakran töltöm az időmet mugli születésű barátnőmnél, általában farmerban és dekoltált felsőben látni vele. Szeretem az olyan ruhákat, amik kényelmesek, mégis mutatnak valamit előnyös alakomból. A ruhatáram színvilágára jellemző a fekete, kék, narancs és a lila színek. Ám mivel metamorfmágus vagyok, képes vagyok a külsőmet bizonyos mértékig megváltoztatni. Azonban ezzel a képességemmel nem élek vissza, csupán a hajam színét és viseletét változtatom meg rendszeresen és a szemem színét. (Gyakran a ruhám színéhez igazítom a hajam színét. ) Illetve a barátaimat szórakoztatom az étkezéseknél az alakváltó képességemmel.
egészségi állapot || PMS szindrómában szenved.



         A tudás

varázslói ismeretek || Hat évnyi roxforti tananyag; tapasztalati metamorf mágia (17 év); némi önszorgalmú mugliismeret (kultúra - zene & filmek, számítástechnika - internet, számítógépek & mobiltelefon, pénzhasználat); képes patrónust idézni, melynek főnix alakja van; Kedvence az átváltoztatástan és a mugliismeret, valamint a sötét varázslatok kivédése. Bár szereti az SVK-t, abban annyira nem jeleskedik, Bájitaltanból pedig jelenleg bukásra áll.
felvett tantárgyak ||
                      Legendás Lények Gondozása
                      Mugliismeret;
mugli képzettségek || Minimálisan tud kezelni számítógépet és mobiltelefont (van is neki), illetve ért az internethez is. Ezen kívül a mugli kultúra aktuális zenéit és filmeit is úgy-ahogy ismeri, ebbéli ismereteit még fejleszti; valamint ismeri a mugli pénzeket is.
pálca típusa || 10 és fél hüvelyk hosszú, lilás színű rózsafa, főnixtoll maggal.
különlegesség || Metamorf mágusnak született, ha a Staff is úgy akarja kacsint



         Szerepjáték-példa


Úgy emlékszem, mintha csak tegnap lett volna. Az Azkabani szökések, a hajtóvadászat… azt az évet sosem fogom elfelejteni. Kora ősz volt, amikor az egyik Átváltoztatástan órára bejött a házvezetőm és elkért Minerva McGalagony órájáról. Én követtem a házvezetőmet, de fogalmam sem volt, hogy miért hívott ki az óráról. Amikor pedig az igazgatói felé vettük az iránt még mindig nem értettem semmit. Nem csináltam semmit, tehát nem magam miatt kellett oda bemennem. ~De akkor meg miért?! Jaj, csak nem? Nagyon remélem, hogy nem történt velük semmi sem!~ Gondoltam ijedten. Bizonytalanul álltam meg az igazgatóiban. Velem szemben Dumbledore professzor ült az íróasztalánál.

Nagyot nyeltem, amikor rám nézett. Az a kéklő tekintete, mintha a vesémbe látna és minden korábbi csínytevésemre vagy lógásomra fényt derítene. Gombóc nőtt a torkomba, nehezen szólaltam meg.
- Hívatott igazgató úr? – Kérdeztem, mire hellyel kínált.
- Armiella, kérlek, foglalj helyet. – Szólt szelíden. Bizonytalanul ültem le az egyik székre. Már épp szólásra nyitottam a számat, amikor folytatta. - Attól tartok, szomorú hírt kell közölnöm veled. Nemrég kaptam a baglyot azzal a hírrel, hogy édesapád a mai napon életét vesztette. - Mondta. Elsápadtam, a hajam pedig hirtelen fordult barnából őszbe, majd ébenfeketébe.

Először fel sem fogtam, hogy mit mondott nekem. Majd lassan potyogni kezdtek a könnyeim. Nem tudtam megszólalni, csak sirattam őt. Az apám nincs többé. Ha hazamegyek, többé nem ugorhatok a nyakába üdvözlésképpen. Nem fogom látni, ahogy mosolyogva átöleli hátulról anyám derekát és a nyakába csókol. Anyám pedig megfeddi, hogy viselkedjen, és ne előttem tegyen ilyet. Többé nem hagy ki aggódva a szívverésem, ha arról hallok, hogy valahol aurorok vannak bevetésen. Többé már nem kell aggódnom, mert nincsen kiért. Meghalt, elment… Hatalmas veszteség ért és pokolian fájt a dolog. Borzasztó érzés volt, mintha engem is megöltek volna aznap.

- Armiella, figyelj rám! - Szólt az igazgató szelíden, mire rá emeltem még mindig könnyes tekintetemet. - Édesanyád már vár rád. Készítek egy zsupsz kulcsot, ami egyenesen hazarepít téged. A csomagjaidat majd utánad küldjük. Menj haza, légy édesanyáddal. Szüksége van rád, szükségetek van egymásra. - Mondta. Éreztem, hogy próbál kedves lenni, de minden szó hiábavaló volt most. A fájdalmamat jelenleg nem enyhítette semmivel sem. Könnyeimet nyelve bólintottam, majd felkeltem a székből. - A temetésen találkozunk. - Köszönt el tőlem, majd az asztalon lévő pohárhoz érintette a pálcáját, mire az kékes fényben felizzott egy pillanatra. Én pedig megfogtam a poharat, majd megéreztem a szorító és rántó érzést a köldökömnél, ahogy elindultam haza anyámhoz. (400 szó)


         Egyéb

avialany||  Sophia Bush
Naplózva

Emily M. Dean
Adminisztrátor
***


■ leendő medimágus ■ ex-mardekáros

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2011. 11. 23. - 14:53:00 »
+1

Kedves Army!

Köszöntelek közöttünk! Mosolyog
Először is, elnézést kérek a sok várakozásért.

Másrészt, szeretnélek megdicsérni, mert nagyon jó kis előtörit hoztál össze. Gratulálok hozzá! Mosolyog

Éppen ezért,

az előtörténetedet természetesen

!

Házad legyen mától aaa...



Sok-sok emlékezetes játékot kívánok! Mosolyog



Kérlek, a játék megkezdése előtt mindenképp jelentkezz az alábbi topikokban:












Naplózva

Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2019. 01. 03. - 13:02:02
Az oldal 0.066 másodperc alatt készült el 29 lekéréssel.