Tudományos Életút - Kerekasztal

[A játék 2 körös lesz.]

Rövid, roxforti pályafutásom csak egy kicsi, de annál jelentősebb kitérő volt számomra. Az időszak alatt szerzett kapcsolatok értékesebbnek és tartósabbnak bizonyultak, mint azt valaha is hittem volna. A tudat pedig, hogy a kezem alatt megforduló diákoknak valamilyen értéket is tudtam adni, mindig jó érzéssel tölt majd el.
Roxfortos diákévekből nekem nem jutott. Utólag be kell látnom: szüleim bölcsessége valószínűleg megelőzte a saját felismerésem. A Roxfort tényleg nem lett volna nekem való. Minden szempontból csak hasznomra vált, hogy nem kellett megküzdenem mindazzal, amivel bármelyik más, átlagos brit mágusgyereknek meg kellett. Én azonban nem a középszerűségre születtem.
Szándékosan kértem, hogy a kerekasztal a régi tantermemben lehessen. Akár azt is mondhatnánk, a nosztalgia festi barátságosabbá a falakat – de legalábbis elviselhetőbbé. Jól emlékszem, hogy az első óráimat nem is itt, a Rúnatoronyban, hanem a birtokon, a Kőköröknél tartottam még az enyhe, kora-szeptemberi időben, mielőtt elzárkóztam volna a helyiségben. Mindenképp tennem kell majd egy kitérőt Leonnal, hogy lássam, megvannak-e még azok a rúnaírások, amiket a diákokkal csináltam.
- Szeretettel köszöntök minden érdeklődőt. Jimmy Kipp Quinton professzor vagyok. Korábban a Roxfort tanára, jelenleg a Mágiaügyi Minisztérium kutatója. A Griffendél Godrik Akadémián azonban továbbra is tartok órákat rúnatanból és mágiaelméletből. – hosszú időbe telt, mire beláttam, az oktatás számomra nem örömforrás, hanem kötelesség. Amit tudunk, ha lehet, meg kell osztanunk, mert a tudásnak amennyire csak lehetséges, szabadon hozzáférhetőnek kell lennie.
- Örömmel tölt el, hogy mindannyian gondolkoznak azon, hogy tudományos életpályát válasszanak. Kezdjük is a legfontosabbal. – enyhén nekidőlök a régi asztalomnak, miközben beszélek. Az asztalok félkör ívben vannak elrendezve körülöttem.
- Ha most megkérdeznénk száz mágiatudóst, miért éri meg ezt a pályát választani, száz különböző választ kapnánk. A medimágusok a világ jobbá tételéről beszélnének, az alkimisták annak mélyebb megértéséről, és lennének olyanok is, akik őszintén beismernék, hogy nem tudtak másban boldogulni. – megigazítom a szemüvegem beszéd közben. Szinte mondhatnám azt is, hogy én az utóbbihoz tartozom, valójában viszont nekem soha nem is volt más kilátásom, minthogy az elmém lehető leghatékonyabb kihasználásával foglalkozzak.
- Abban az egyben viszont mind a százan megegyeznének, hogy ez az egyetlen terület, ahol a kérdések értékesebbek a válaszoknál. A világ ugyanis nem attól válik érthetővé, ha választ találunk, hanem ha a megfelelő kérdéseket tesszük fel. – tekintetem megállapodik az egyik első padban ülő Ms Tuffinon, aki a barátnője társaságában érkezhetett. Felsőbb évesnek tűnnek, de ezeket a diákokat már nem én oktattam. Nem tűnnek ismerősnek.
- Ezek a kérdések a természetes, emberi kíváncsiságból erednek. Végső soron pedig minden mágiatudóst ez mozgat, akár beismeri, akár nem. – megannyiszor találkoztam már azzal a pillanattal, ami valahogy nem illett be az általam ismert világ rendjébe. Rúnasorok, amik akkor is hibátlan mágiát okoztak, amikor azoknak nem kellett volna működniük. Ősi rejtélyek, amik még mindig megoldásra várnak. Talán ezen gondolkozhatnak a Hollóhátas padsorban is hátul.
- Éppen ezért teljesen mindegy, hogy kit mi érdekel. Lehet ez a gyógyítás, történelem, kísérleti bájitaltan, mágikus növények kommunikációja, vagy akár az idő maga. – nem tudhatják, de a Minisztériumon egy teljes részleg van, akik az idővel foglalkoznak. Lutece-ék időnyerői túl nagy hatalom ahhoz, hogy idegen kezekbe kerüljenek.
- Fiatalkorom óta tudományos pályán mozgok. Általános érvényű tapasztalatom, hogy ha valaki elég kíváncsi, alázatos, és, hadd legyek őszinte, elég megszállott és akaratos, akkor meg fogja találni a maga útját, és igenis érdemes ezzel foglalkoznia. Ugyanakkor szeretnék mindenkinek segíteni, aki erre az útra készül, és igényt tart a segítségre. Kérlek, hogy mutatkozzatok be, meséljetek egy kicsit magatokról, és arról, hogy milyen elképzelésetek van. Nem baj az sem, ha nem annyira konkrét a dolog, csak körvonalazódik. – keresztbe fonom a lábaim, miközben támaszkodok az asztalnak, és újra körbenézek a diákokon. Nincsenek túl sokan, és számítok arra is, hogy nem mindenki lesz olyan bátor, hogy jelentkezzen. Az Akadémián is állandó probléma, hogy nehezen mernek megszólalni. De most nincsenek se jó, se rossz válaszok, csupán tapasztalatmegosztás van.

Kötelező résztvevők:
▪ Anne-Rose Tuffin
▪ Ophelia Langley

Természetesen bármelyik diák, de akár felnőtt karakter is csatlakozhat.

A játék 2 körös lesz.
A játék IC időpontja: 2005. 05. 21. szombat (1 héttel a Hugrabug-Griffendél meccs után)

Határidő: 2025.07.02.

Kiemelésre színek:
#BD2118 (Griffendél), #557105 (Mardekár), #1d4d9d (Hollóhát), #EFB521 (Hugrabug)