Bonnie Navarre

BONNIE NAVARRE

   alapok

jelszó || "Nagini, vacsora!"
teljes név || Bonnie Navarre
becenév || Bonnie, Bobo
nem || nő
születési hely, idő || London, 1980. 03 03.
kor || 17 éves
faj || ember
vér || mugli származású
évfolyam || 7.

   a múlt

Az élet néha furcsa. A természet furcsa. A sors nagyjátékos. És van mikor néha ők, így összefogva képesek furcsa dolgokat produkálni. Mint mondjuk…engem.
Bonnie Navarre vagyok. 17 éves. Boszorkány. Szingli. ( Jóképű és független pasik miatt megjegyezendő). Na de ne csapjunk ennyire bele a lecsóbe. Haladjunk szépen sorban. Úgy talán más is meg fogja érteni egyébiránt kusza mivoltom és kusza életem.
17 évvel ezelőtt születtem Londonbanban. Lara Mitchells táncosnő és Danny Navarre boxoló egyetlen gyerekeként. Ilyen szülők mellett az embernek alapból nincsen unalmas élete, nekem meg aztán pláne nem volt. Édesapám mindig is fiúra vágyott ez pedig meg is érződött azon ahogy nevelve lettem. Előbb ismertem a baseball ütőt mint a Barbie-t. Míg a többi kislány hercegnős zsúrokra járt, addig én figyeltem az apámat edzés közben. Otthonosan mozogtam már a boksz és a pankráció világában. Annál kevésbé tudtam megbarátkozni a mágiával. Így igaz, jól látod, nem írtam el. 11 éves voltam mikor megérkezett a levél. Biztos ismered a döbbenet utáni kínos csendet. Nálam is ez volt, csak egy hónapig tartott. Anyuék nem is akarták elhinni egészen addig a pontig, míg egy érdekes ruházatú nő el nem jött hozzánk és be nem bizonyította az ellenkezőjét.
Hogy, hogy nem, megkezdtem a tanulmányaimat a Roxfortban. Kis naivan azt hittem itt is lesz matek, meg irodalom meg minden amit csak mi muglik tanulhatunk. Tévedtem. Csak kapkodtam a fejem és erőteljesen küzdöttem a bennmaradásért. Nem vagyok éppen hülye, sőt ostobának sem tartom magam, de muszáj tanulnom nem gyengén ha eredményeket akarok. Az én családom lósz*rt nem ér a nagy varázsvilágban.
Az elsős évem, nos azt hiszem többet jártam az orvosi szobába mint az összes diák együttvéve. Mindig akadt egy-két vicces gyerek. Meg hát én is osztottam őket. Persze nem pálcát használtam, hanem az öklömet, annál nem kell nyomorék igéken gondolkodni, csak csapni.
A második évben megint csak állandó csesztetésben volt részem. Habár mindez ha belegondolok a felére redukálódott azzal, hogy feltűnt a színen Harry. Akkoriban azt sem tudtam mi fán terem a gyerek, most már több mint tisztábban vagyok hősi mivoltával, ám magasról teszek rá.
A harmadik évem, az olyan volt mint az első kettő, csak azzal a különbséggel hogy most már a szájába léptem annak aki csesztetett így aztán nem sok konfliktus érintett személyesen. A passzív agressziómat felváltotta a cselekvő. Még pszichológushoz is el kellett mennem, hogy kiderítsék nem e hibádzik valami odabent. Hivatalos papírok szerint semmi bajom, csak képtelen vagyok kezelni a dühömet. Nem hivatalos és nem szakszerű vélemények szerint egy egyszerű és világos értelemben vett hisztérika és elmebeteg luvnya vagyok.
Negyedik…Ötödik…Hatodik…
Potter, Potter, Potter. Imádom azt a kölyköt. Van egyfajta bája ami megfogja az embert. Persze ha éppen nem hősködik, meg rinyál. Akkor olyan helyes. Amellett a srác mellett nagyon pörögnek az események arról nem is beszélve, hogy a Roxfort tiszta bulis hely lett. Halálosan veszélyes, de bulis hely. Nem mintha ez zavarna. Az extrém mértékben veszélyes dolgok vonzanak. Pörgök, az adrenalin árad minden sejtembe és kell. Adrenalinfüggő vagyok és vakmerőbb mint az egészséges lenne.
Nem mellesleg auror leszek ha nagy leszek. Miért? Bazz, nem tudom, de mindig is célom volt naggyá válni aztán meghalni, tehát valószínűleg emiatt akartam ezt a szakmát.
Hetedik, az utolsó évem. Huh, fogalmam sincs mit tartogat a számomra, de van egy olyan erős érzésem ez sem telik el halál és vérengzés, félelem meg úgy eleve legalább egy Potteres elem nélkül.Várom.^^ Akkor is ha belehalok. Amit annyira azért nem sürgetnék…

   jellem

Bonyolult. Kiszámíthatatlan, még akkor is tud meglepetést okozni neked, ha azt hiszed már sejted a következő lépést. A végletek embere . Olyan gyorsan változik a hangulata, hogy követni is nehéz. Az egyik percben képes a lehető legnagyobb mámorban úszni, a következőben pedig a melankólia környékezi meg. De akármelyik is a domináns, a teljesítményén ez mit sem ront. Küzdő szellem. Akaratos, bárkin átlép, ha céljai úgy kívánják. Kihasznál, elhasznál, felhasznál és eldob. Úgy bánik az emberekkel, mint egy kislány a babáival. Néha előveszi őket, játszik velük, majd mikor érzi, hogy ez már semmit nem vált ki belőle, visszazárja a babákat a ládájába, a következő alkalomig. Ám a „játékok” ezt nem is veszik észre. élvezik…vagy nem, de nem szabadulhatnak.
Lehet szeretni, lehet gyűlölni…ha úgy akarja. Vonz és taszít egyszerre. Akarod, és minél messzebb tartanád magadtól.
Utálja a gyenge, jellegtelen és jellemtelen embereket. Ami a szívén az a száján, nem fél kimondani azt, amit gondol. Kicsit felszínes, kicsit mély. Teljesen szétesett, igaz? Úgy tűnik. De a gyermeki mivolta, az a furcsa, megmagyarázhatatlan jó, ami a hülyesége ellenére is ott él benne, mindezt összetartja és valahol rendezi.

   apróságok

mindig ||
- zene
- tánc
- szenvedély
- tekintet
- vörös szatén
- pókliliom
- férfiak
- érintés
- dráma
soha ||
- unalom
- fehér
- álmok
- könnyek
- rózsa
- szivárvány
- rózsaszín köd
dementorok || azon szerencsések közé tartozik, akiknek csak a kellemetlen mellkast megülő érzés jut, amit még le tudnak gyűrni…
mumus || önmagát látja úgy, ahogy van
titkok || - Nagyon bírja a Nagyurat. Nem azért, mert Voldemort kedvenc hobbija a muglik kiírtása, hanem mert célratörő, merész, vad, mégis ááá…a tökéletes BADASS. *.*
- vad feminista beütése ellenére kéne mellé egy határozott pasas…
- volt már muglibörtönben rendbontás miatt egy nyári szünet alatt
rossz szokás ||
- folyton vakít, sosem hallod tőle kétszer ugyanazt a verziót, legyen szó akármiről
- nagy lánggal ég, majd gyorsan huny ki

   a család

apa || Danny Navarre, 40, mugli
anya || Lara Mitchells, 38, mugli
testvérek || nincs
családi állapot || egyedülálló
állatok || nincs

   külsőségek

magasság || 165 cm
tömeg || ha-megpukkadsz-sem-mondom-meg kg
rassz || európai
szemszín || kék
hajszín || sötétbarna, már-már fekete
különleges ismertetőjel || van egy mosolygós eper tetoválása a bokáján
kinézet || Színkavalkád. Igazán színes egyéniség, aki a minik, magassarkúk bűvöletében él, imádja a sminket, a frizurakompozíciókat, minél polgárpukkasztóbb, annál jobb. Suliban persze valamivel visszafogottabb. Viszont ha elkapja a gépszíj, egy rossz travitól is alig tudnád megkülönböztetni.
egészségi állapot || egészséges, mint a makk

   a tudás

varázslói ismeretek || 6 év tananyaga, bár inkább csak a gyakorlati dolgok, semmint az elmélet. Azzal mindig hadilábon állt. Ki a fene az, akinek élvezet a magolás???
mugli képzettségek || felsorolni is kevés lenne, tősgyökeres mugli kölyök
pálca típusa || szilfa, sárkányszívizomhúr, 12 hüvelyk
különlegesség || nincs

   szerepjáték-példa

Izgatott lettem. Komolyan mondom, mikor meghallottam a hírt, hogy ezen az elcseszett hétvégén el lehet hagyni az iskolát, totálisan bezsongtam. Végre egy kis szabadság, semmi tanulnivaló, semmi ostoba diáksereglet, csak a színtiszta kis nyugodalmas falunézegetés. Huh, hát talán ez annyira mégsem vonzó lehetőség....
De a vásárlás, mint program, enyhít ezen. Igazi shoppingolós felszerelésben feszítek. Hajam egy laza fonatba kényszerítettem, csak az arcomat keretezi néhány kósza tincs. Egy rövid farmerszoknya van rajtam, egy smaragdzöld toppal és egy szintén smaragdzöld magassarkú topán fedi a lábamat. Voltaképpen igazán kis Mardekár feelingem van. A vállamon átvetve egy farmertáskával érkezem meg a falu főutcájára. Vagy valami ilyesmi a neve, nem tudom, nem vagyok egy tipikus vidéki ember. Nem nézek még nagyon körül, első utam egy fagyishoz vezet, ahol egy négygombócos gyümölcsmixet kérek. Fagylaltomat fogyasztva sétálok most, nézegetem a kirakatokat, meg persze a visszatükröződő tükörképemet, és elmondható, hogy jól érzem magam.
Többek között pedig...

- Merlinre! - nem tudom sikítottam, vagy pedig üvöltöttem, esetleg a kettő kombinációja.
Jelenleg a földön csücsülök, mellettem az előbb említett és imádott fagylalt maradványaival, és dühösen pislogok rá, az utamba kerülő akadály titulusú egyénre.
- Maximillian West. - azonosítom be a pasit -mert hogy pasiról van szó - és próbálnék felkelni a földről.
Egy hugrabugos. Hogy nekem mindig ilyen kiba....szerencsém van.
- Ti, hugrások, úgy tűnik, mindenütt ott vagytok. - keresek valami támaszt....nem könnyű szoknyában kecsesnek lenni... - Vagy ez valami merénylet még a kviddics mérkőzés előtt? - nem mintha egy percig is játszanék olyan hülyeséget, de na...
Hiszem van jelentősége az én jelenlétemnek is egy-egy meccsen. Senki más nem drukkol a házának félmeztelenül, kis, cuki bimbópompomokkal.

   egyéb