Noxia Darkstorm roxforti naplói - 2. kötet

[NOXIA DARKSTORM ROXFORTI NAPLÓI2. KÖTET]

NOXIA DARKSTORM ROXFORTI NAPLÓI
2. KÖTET




+16-OS KARIKÁS KATEGÓRIA!

1991. Szeptember 1. Vasárnap
Nagyon örültem, mikor újra találkoztam egyetlen barátommal, Jake-el a vonaton. Együtt utaztunk, cserélgettünk csokibékás kártyákat, elmeséltük, hogy telt a nyár. Hoztam magammal a Kométa típusú seprűmet is, hiszen másodévesen már bekerülhetnék a Mardekár kviddics-csapatába, mint terelő. Egész nyáron erre gyakoroltam nagyival.
A nagyitól ugyanúgy búcsúztam, mint tavaly. Kissé szomorúan és óva intésekkel. Egyetlen változás tavaly óta, hogy már nem idegeskedtem az első iskolai napok miatt. Most, hogy másodikos lettem, valahogy veteránnak kezdtem érezni magam. De kérem szépen, én tanultam és keményen megdolgoztam azért, hogy piti kis tejfölszájú elsősből kicsivel érettebb, de még fejlődő státuszú másodikos legyek.
Jake megdicsérte a napbarnított bőrömet, én meg az új kuvikbaglyát, Borzast. Fogalmam nincs, hogy lehet egy baglyot Borzasnak hívni, holott jobban állna egy kutyához ez a név. De ha jól megnézem, Borzas tollazata tényleg olyan borzas volt, ráadásul még jobban is borzolgatta, ahogy bírta. Nero meglepten nézett rá egész vonatúton.
Pletykákat hallottunk a vonaton, hogy idén Harry Potter is idén lesz elsős Roxfortban. Nem hittem el, biztos Warrington terjeszti el viccből a pletykát. Csoda, hogy képes megtalálni a kviddicspályát, annyira sötét.
Kiléptem a fülkénkből, hogy kimenjek a mosdóba. Mindjárt nekem jött egy szőke vakarcs két hegyomlás kíséretében. Mentek valahova.
Elképedve néztem, mert elsőre azt hittem, a kis szöszi után cammogó hegyomlások felsőbb évesek, de kiderült semleges iskolai talárjukat nézve, hogy ők az idei tanév új elsősei. Uram. Isten.
Mire visszamentem Jakehez, a három kölök hanyatt-homlok szaladtak vissza helyükre. Az egyik hegyomlás fájdalmasan szorította ujját, a szöszike pedig "patkányt" és "Pottert" említett.
- Pff, és ezek az idei elsősök? - prüszkölt lenézően Jake. - Azt hittem, Cake vagy a te évfolyamod eddig a legrosszabb. De ha jól látom, a szöszi nem lehet más, mint a kis Malfoy gyerek.
- Ki hitte volna - sóhajtottam. - Nemrég egy adományozós est után a Malfoy apuka említette a Profétában, hogy a kölyke idén lesz elsős Roxfortban.
- Hát most mit szólsz? Máris van két csicskása, mint Cake-nek.
- Jaj, ne is emlegesd... ki tudja, mit fog idén rejtegetni kis retiküljében. Ha Malfoy gyerek nem áll majd neki kötözködni velünk, addig esetleg el tudom tűrni a közelemben. Tudod, hogy utálom, amikor az ilyen kis majmok ugrálnak körülöttem.
Aztán egy pillanatra benyitott hozzánk egy kerek képű kölyök, hogy nem-e láttuk az elveszett varangyát. Jake határozott nemmel küldte el. Úgy látszik, kezdi idegesíteni már a fel-alá szaladgálások.
- Ebből is biztos hugrabugos lesz - sóhajtotta. - Békát csak akkor tartanék, ha kell a bájitalfőzéshez. - Aztán ránézett az órára és kinézett az ablakon (sötétedni kezdett). - Ideje átöltözni, mindjárt megérkezünk Roxfortba.
Azzal különvonultam, hogy felvegyem az iskolai egyenruhámat és felvegyem a süvegemet. Jake-hez visszatartva ott láttam Sherry Cake-et és barátnőit (inkább követőit), Fiona Thunderbloom-ot és Melissa Mipsont. A nyitott ablaknál cigiztek.
Sherry Cake rám nézett: - Jé, te még itt vagy, Halálmadár? Nem akarsz inkább messzire elkotródni? Mondjuk Északi Sarkra, de örökre?
- Neked is szia, Cake - mondtam sötéten. - Látom szívesen segítesz füstölni a vonatnak.
- Csak nem mennél árulkodni, mint a jó kislányok? - gúnyolódott a kígyóképű Melissa Mipson.
- Ellenkezőleg - feleltem. - Igaz, csak tizenkét éves vagyok, de van, amikor szívesen elszívnék egy cigit, szivart vagy pipát, mert ha árt, nyugtatni tud és segít elviselni az olyan szerencsétleneket, mint ti.
- Nem vagyunk szerencsétlenek! - tiltakozott Fiona Thunderbloom. - Én például mindig a nyakamon viselem a szerencsehozó nyakláncomat, hogy ne érjen baleset! Látod? Itt van rajtam!
- Fiona, ez nem az a típusú szerencsétlen volt. - mondta Melissa Mipson. - Ez a másodikos kis takony beszólt nekünk. Ez pedig bűn.
- Akkor ti már rég Azkabanban lennétek, ha bűn volna a beszólás. - mondta csillogóan értelmes szavakkal. - Megszámolni se tudom, hogy te hányszor és kiknek szóltatok be eddig.
Mielőtt Sherry Cake visszavágott volna, egyszer csak megjelent Észkombájn Weasley. Úristen... prefektus lett! Most aztán büszkén fog járőrözni és beszólni másoknak!
- A vonaton tilos cigizni! - okoskodott. - Azonnal fejezzétek be, vagy muszáj lesz erről az iskolában értesítenem a házvezető tanárotokat.
- És majd hallgatni fogunk pont rád? - nézett rá Sherry Cake.
- Igen, hallgatnotok kéne rám, mert én prefektus vagyok - mondta Észkombájn Weasley és kidüllesztette mellkasát, ahol szinte dicsfényben csillogott a suvickolt prefektusi jelvénye. - És mivel egy prefektussal szemtelenkedtek, lányok, a helyzetetek  nem túl derűlátó. A prefektusi hatalmamnál fogva bármikor megbüntethetlek titeket... úgyhogy füstölést abbahagyni és leadjátok ide kezembe az összes cigit, ami nálatok van!
Sherry Cake legszívesebben elküldte volna a francba Észkombájn Weasley-t, ám mivel az prefektus volt és nem érte megkockáztatni egy büntetőmunkát már az első nap, a barcsinőcsijeivel kénytelen volt leadni az összes cigijét és az öngyújtóját. Észkombájn Weasley, a Prefektus elkobozta őket, majd elküldte őket a helyükre, de engem is az enyémhez.
Visszamentem a fülkébe, ahol Jake már várt rám átöltözve. Elmeséltem neki, hogy találkoztam a három amigával, és hogy Észkombájn Weasleyből prefektust csináltak. Jake-et meg se lepte a dolog.
- Hát ezt már előre tudta mindenki - vonta meg a vállát. - Ez a Paul Weasley túl rend- és szabálymániás. Hát most jól ugratni fogja az összes öccse, az ikrek meg a legkisebb fiú. Láttam őket a pályaudvaron, a kis Weasley kölyök is idén kezd a suliban.
Vicces, de a legtöbb mardekáros sokszor nem emlékszik Észkombájn Weasley nevére. Igaz, sokszor én is elfelejtem, mert az Észkombájn sokkal jobban áll neki gúnynévnek.
Megérkeztünk a roxmortsi állomásra, ahol márt várt az elsősökre Hagrid, a vadőr óriás. Lámpását lóbálva terelte össze az elsősöket, mint pásztorkutya a birkanyájat. - Elsősök! Minden elsős jöjjön ide! Hogy ityeg, Harry?
Szerintem rosszul hallottam a zajban, mikor nevet említett. Elhaladt mellettem egy barna bozonthajú lány lapátfoggal, aki egy másik elsősnek magyarázkodott Roxfortról. Be se állt a szája.
Örömömre szolgált, hogy mivel másodikos vagyok, nem kell csónakban úsznom. Minket fiákerekben visznek fel a kastélyhoz. A fiákereket pedig furcsa, bőrös szárnyas lovak húzták. Úgy néztek ki, mint a démonlovak a halál vagy pokol témájú szürrealista művekben. Jake-t megkérdeztem, hogy mik ezek a lólények. Fura módon ő nem látott lovakat a fogat előtt, de tudta, miről van szó.
- Nem kell félned tőlük, Noxy, ezek csak thesztrálok - magyarázta. - Csak akkor látja az ember, ha már találkozott a halálal, azaz ha valakit meglátott meghalni. Emiatt a babonásabbak rossz ómennek tartják, pedig igazából nem ártanak senkinek. Nagyon okosak és Hagridnak van a legnagyobb szelíd ménese egész Nagy-Britanniában.
Megnyugtatott a válasz, de a lólényeket nézve még mindig beleborzongtam a tudatba, hogy őket csak akkor lehet látni, ha valakit láttunk meghalni. Még mindig megráz és szorongásba küld életem legrosszabb emléke szívrohamban összeeső nagypapámról.
Mikor féltucatnyian felültünk a fiákerekre, a thesztrálok okosan elindultak az iskola felé. Útközben oldalra néztem, ahol a hatalmas tó esti képére láthattam le. Kicsiny fénypontok jelezték az éppen elinduló csónakokat, amiben az idei gólyák kuporogtak. Ők járnának a legrosszabbul, ha hirtelen elered az eső. Szerencse, hogy felhőtlen csillagos volt az ég, de még nagyobb szerencse, hogy akkor sem esett, mikor én utaztam még a csónakok egyikében.
A fiákerünk megállt a vadkan szobrok védette, varázsra nyíló vaskapuval ellátott főbejáratnál. Kiszálltunk és beléptünk Roxfort területére. Megérkeztem második otthonomba.
Belső bejáratnál ott volt Frics. Szokásos módon figyelt minket, mellette pedig viharvert Main Coon macskája, Mrs Norris, akit még az életénél is jobban értékelt az öreg.
Beléptünk a nagyterembe és leültünk a mardekárosok asztalánál. Jake-et rögtön odahívták osztálytársai, én pedig leültem a sajátjaim közé. Csak egyszerű "szia" biccentéssel köszöntöttük egymást, Clio Chronos volt egyedül a lelkesebb, mert integetett ás vigyorgott. Most démonvörös színben virít kusza rockerhaja. Mellette ült Sonata Tusk, aki még mindig punkra tette magát. Tavaly Sherry Cake bandájának volt ribi tagja, de mióta "ki lett rúgva" és Clio Chronos szárnyai alá vette, teljesen megváltozott. Kékre festett és rövidre nyírt egykor szőke, hosszú haja a nyáron kissé visszanőtt.
Mindenki a helyén volt. A tanári asztalnál az összes tanár is jelen volt, csak McGalagony nem. Ő az elsősöket fogadta. Mikor Dumbledore professzor, iskolánk igazgatója is helyet foglalt, mindenki elnémult.
Aztán kinyílt a kétszárnyú ajtó, és McGali által vezényelt gólyák kettes oszlopba fejlődve vonultak be a nagyterembe. Mivel fal mellett ültem, így  csak hátra dőlve figyeltem a griffendélesek és a hugrabugosok asztala között (nagyterem közepe magyarul) vonuló elsősöket. Rögtön kiszúrtam egy szőke üstököt, mögötte pedig két széles tornyot. Ott volt a Malfoy gyerek csicskásaival.
A nagyterem végéből is tisztán hallottam, hogy korábban meglátott göndörhajú lány csacsogott az elsősök között: - Elvarázsolták, hogy úgy nézzen ki, mint az égbolt. A Roxfort történetében olvastam róla. - Nem hiszem, hogy nagyon odafigyelt volna bárki is, mert szinte az összes elsős az égboltos plafont figyelte.
A tanári asztal előtt megállt a sor, és Meki odaállította a már jól ismert táma nélküli faszékecskét és rátette a Teszlek Süveget, mely engem tavaly Mardekárba osztott be. A süveg tavaly is énekelt, és ez így volt most is, csak ezúttal mást adott elő.

Kalapok közt keresgélve
Találsz talán szebbet,
De nem hordott még fején a föld
Nálam eszesebbet!
Én vagyok a Teszlek Süveg.
A híres? Naná!
Más sapkákkal ne végy engem
Egy kalap alá!
Én látom, mit senki más:
hogy mit rejt a fejed.
Próbálj fel és menten mondom,
hol van a helyed.
Ha vakmerő vagy, s hősi lelk,
Házad Griffendél.
Oda csak az kerül, ki
Semmitől se fél.
Hugrabugnak nyájas népe
békés, igazságos.
Oda mész, ha türelmes vagy
S jámbor - ez világos.
A bölcs öreg Hollóhátban
Éles elmék várnak.
Kiknek a tanulás kaland
Oda azok járnak.
Hogyha agyafúrt, s ravasz vagy,
Ne is tekints másra:
A Mardekár való neked.
Ott lelhetsz sok társra.
Hát vegyél fel és ne remegj!
Forog ez az agy!
Bár nincsen mancsom, nálam mégis
Jó kezekben vagy!

Most már világos, mivel tölti tanévnyitók közti egy évet a Teszlek Süveg. Kitalálja a következő dalát. Ez idei számomra elég gyermeteg volt a tavalyihoz képest. Biztos azért, mert első ránézésre iszonyú nehéz felfogásúak ezek az elsősök.
Megkezdődött a beosztási ceremónia. Hannah Abott nevű elsős volt az első a névsorban. Hugrabugba került.
Aztán jött a többi szépen sorba. Az első kis mardekáros, aki hozzánk jött, Millicent Bullstrode-nak hívják. Úgy néz ki, mint egy ogre-bébi és csúnya arcából lerítt, hogy erőszakra hajlamos. A göndörhajú kis okoskát egy perces gondolkozás után a süveg Griffendélbe küldte. Utána eredt az a botladozó szerencsétlen kerekképű gombóc, Neville Longbottom, aki vonaton kereste békáját.
Meg se lepődtem, hogy a Malfoy gyerek a Mardekárba került (a süveg alig ért a homlokához, az rögtön ide küldte, miközben arccá formálódott gyűrődésével undorodó pofát vágott). Az egész asztal éljenezve tapsolt. Velem szembe ült le korábban ide beosztott egyik csicskása (Vicent Crak) mellé, a másik tagbaszakadt csicskás (Gregory Monstro) rögtön utána jött.
- Megmondtam, hogy idevaló vagyok - mondta Malfoy társainak, míg amazok bután bólogattak, mint a csimpánzok.
Az összes másodikos őket bámulta.
- Te tényleg Draco Malfoy vagy? - szólalt meg Bertha Gloom tőlem két emberrel odébb. Ha a hülyeség fájna, Bertha már rég halott lenne, mivel eleve ő a leghülyébb és a legnagyobb picsa a másodikos mardekárosok közt. Főleg akkor lőné le az ember legszívesebben, ha hülyeségeket kérdez.
Azt hiszem Malfoy ahhoz képest, hogy Bertha Gloom egy osztállyal magasabban van nála, undok fintort vágva lenézően tekintett Bertha Gloomra. - Igen, én vagyok Draco Malfoy. Tán nem halllottad, hogy fölolvasta a nevem a nyanya.
- Hallottam - mondta Bertha Gloom. - Csak nem voltam biztos benne, úgyhogy inkább téged kérdezlek a biztonság kedvéért.
Az összes másodikos arcába temette kezét.
- Ne is törődj vele, öcsi - szólt az egyik fiú osztálytársam, Miles Bletchley. - Bertha Gloom sötét, mint az éj, és tavaly óta hülyébb lett, mióta tagja volt Sherry Cake bandájának.
- Kussolj! - háborgott Bertha Gloom.
Malfoy azonban higgadtan és bölcsen így szólt: - A háborgás egyelő az egyetértéssel. Fáj az igazság, kedves Gloom? Apám ismeri a Cake családot, és tudja, hogy Maurice Cake lánya csak külső benyomásra feszít, de eszében semmi nincs. De ne aggódj, Gloom, mivel te eleve féleszű vagy, Sherry Cake-hez képest egy zseninek számítasz.
A közelben ülők mind röhögtek, Bertha Gloom szinte ki se látszott a felháborodástól. Majdnem mondott valamit, de ekkor én is végre megszólaltam.
- Gloom, lehetséges volna, hogy mai nap tényleg nem fárasztanál minket a felesleges és hülye mondataiddal? Még nem egyenlítettem ki a köpési számlát.
- Várjunk, téged futólag láttalak a vonaton - fordult felém Malfoy, mialatt a következő elsős lány, Pansy Parkinson odajött az asztalunkhoz. - Majdnem fellökött Crak és Monstro. Bocs érte, de Pottert kerestük a vonaton, hogy megbizonyosodjak róla, tényleg igazak a hírek. Mi is a vezetékneved?
- Darkstorm - sóhajtottam "ráhagyom" stílusban.
- Ismerős, mintha apám egyszer említett volna egy Darkstorm pasast az anyámnak... hoppá, ott is van Potter! Remélem, végül ide kerül, mert kissé elfogult volt a vonaton, és ráférne egy kis lecke abból, hogy kikkel kéne szóba állnia és kikkel nem... egyik Weasley-vel utazott a vonaton.
Ahhoz képest, hogy Malfoy most került közénk, már olyan magabiztosan tette itt magát, mintha már régi ismerőse lenne az egész Mardekárnak.
És valóban ott volt Harry Potter. Nem láttam ilyen távolból a híres sebhelyet, amit kicsi korában Tudomkitől kapott egyenest a homlokába, de alultáplált és bizonytalan megjelenése már ténnyé tették, hogy ő is idejött Roxfortba. Erre mindenki izgatottan súgni kezdett és bámészkodni, mintha egy hatalmas sztár lépett volna fel.
A süveg hosszabb idő után a Griffendélbe küldte. Griffendélesek legnagyobb örömére. A mardekárosok zöme azonban nem. Mivel elég becsvágyó banda a házam, bizonyára mardekáros diáktársaim jobban szerették volna birtokolni Pottert, hogy saját képükre formálhassa. Úgy látszik, potenciális szövetség helyett potenciális ellenség lett a Kis Túlélőnől.
- Kár - sóhajtott csalódottan Bertha Gloom. - Harry Potter jóképűnek látszik.
- Jóképű?! - hüledezett Pansy Parkinson. - Azzal a lyukas fejjel és ronda szemüvegével? Ki ez a hülye csaj? Biztos tévedés történt, mikor beosztotta ide a süveg!
- Már akkor történt tévedés, mikor felvételt nyert Roxfortba - mondta Vaisey.
- Nagyobb tisztelettel kéne tartoznotok felém! - akadt ki Bertha Gloom. - Végtére is én másodikos vagytok, ti meg ott szemben egy rakás kis pisis elsős, Malfoy, úgyhogy fogd be a szád! Ti pedig mellettem vegyétek észre, hogy aranyvérű vagyok és jobban értek a stílushoz, mint ti együtt véve!
- Milyenfajta stílushoz értesz jobban, a hülyeséghez vagy a picsáskodáshoz? - kérdeztem.
Bertha Gloom hozzám akarta vágni üres tányérját, mikor a beosztás véget ért, és Dumbledore felállt a trónusából beszédet tartani.
- Isten hozott benneteket! - szólt. - Mielőtt kezdetét veszi a bankett, szeretnék néhány szót szólni. Íme: Filkó! Pityer! Varkocs! Dzsúzli!... köszönöm!
Azzal Dumbledore leült. A hallgatóság lelkesen megtapsolta. És megjelent a szokásos roskadásig teli vacsora a asztalon. Bertha Gloom kivárta az alkalmat, aztán dühödt lendülettel hozzám vágott egy kis tál barbecue-s szószt.
- Nesze, egy kis arcpakolás! - szólt oda felém, miközben Pansy Parkinson visítva felröhögött, ahogy rám nézett. Sötét képpel töröltem le az arcomat. Malfoy nem figyelt oda, mert nem örült neki, hogy másik oldalán Véres Báró, a Mardekár szelleme ücsörgött.
- Noxia, tudjuk, hogy nem hagyod magad, mióta Spicerrel lógtok együtt, de jó volna egyszer tényleg istenigazából megverned ezt a libát - mondta Clio Chronos. - Az ilyen picsák csak pofonból értenek.
- Minek erőszakoskodjak, mikor varázsolni is tudok, és azzal jobban tudnék ártani? - kérdeztem sötéten.
- Varázslattal bárki tud kérkedni - szólt Sonata Tusk is. - De ha az ellenségeid azt látják, hogy fizikailag is el tudnád látni a bajukat, akkor tudják igazán, hogy hol a helyük.
- A Mardekár azt tanítja nekünk, hogy többet ésszel, mint erővel - érveltem.
- Hajj, bazmeg - sóhajtott Clio Chronos. - Komolyan mondom, Noxia, hogy unalmas és reménytelen eset vagy.
- Én csak jobban szeretem, ha békén hagynak és nem kell belekeverednem nagyon a balhékba - mondtam.
- Ezért nem is csoda, hogy a legtöbb ribi téged akar kiszemelni áldozatul - mondta Sonata Tusk.
A vacsora után Dumbledore professzor ismét felszólalt.
- Most, hogy bőségesen ettünk-ittunk - szólt. - Lenne néhány megjegyzésem a félévre vonatkozóan. Elsősorban az elsőéveseknek mondom, hogy az iskola melletti erdő tiltott terület, kivétel nélkül minden tanuló számára. Örülnék, ha ezt egyes felsőbb évesek is az eszükbe vésnék. - Hát persze, hogy a Weasley ikrekre célzott (tavaly Hagrid hajkurászta őket a Tiltott Rengetegben). - Frics úr, a gondnok megkért, hogy emlékeztessem a tanulókat: az órák közötti szünetben ne varázsoljanak a folyosókon. - Úgyse fogja senki se betartani. - A kviddicsválogatásra a második héten kerül sor. Aki szeretne a háza csapatában játszani, jelentkezzen Madam Hoochnál. - Ez az! Itt az idő, hogy kipróbálhassam gyakorolt tudásomat. - És végül egy utolsó közlemény: ebben az évben a harmadik emeleti folyosó jobb kéz felőli szakaszára tilos a belépés mindazok számára, akik nem óhajtanak kínok kínjai között távozni az élők sorából. - Micsoda?
Ezen mindenki meglepődött. Azon a folyosón tavaly sokat lógtunk Jake-el. Dumbledore professzor általában kerek-perec megmondja, mit miért, de ezúttal a folyosó lezárását nem indokolta meg. Biztos valami meglepetésre készülnek idén, vagy felújítások lesznek. Ki tudja. Ezek szerint másik törzshelyet kell majd keresnünk magunknak.
- És most, mielőtt nyugalomra térünk, énekeljük el az iskola indulóját! - szólt immár lelkesebben az igazgatónk, mire a tanárok és az idősebb diákok felnyögtek, aztán kénytelen-kelletlen mindenki a maga ritmusára elénekelte az indulónkat. Ajj istenem, miért kell minden egyes ilyen nagy ünnepen énekelni ezt?!
Ezután végre elengedtek minket. Mi saját lábunkon mentünk le a pince irányába, míg az elsősöket az idei mardekáros prefektusaink vezették.
A klubhelyiségben semmi nem változott. Minden olyan, amilyen volt, mikor itt hagytuk. Annyira fáradt voltam, hogy Jake-el való beszélgetést már csak holnapra halasztottam. Jóéjt kívántam a barátomnak, aztán bementem aludni a hálószobába, hol már lepakolták a baldachinos ágyaink mellé a bőröndjeinket.

1991. Szeptember 2. Hétfő
Elkezdődött a tanév első napja.
Felébredtem, megmosakodtam, aztán átöltöztem. A klubhelyiségben találkoztam Jake-el, aki úgy nézett rám, mint Véres Báróra, ha ráhozza a frászt.
- Mi van? - néztem rá.
- Noxy, a saját érdekedben, így ki ne lépj a nyilvánosságba! - figyelmeztetett, aztán elővett egy kendőt, Aguamentivel bevizezte azt, majd elkezdte törölgetni az arcomat.
- Hé, mit csinálsz?! - tiltakoztam.
- Nehogy azt mondd, hogy mosakodás közben nem láttad!
- Hogy láttam volna? Azóta nincs tükör a mosdókagylónál, mióta az a hülye hetedikes vörös démon ellopkodta és homokká változtatta mindet, hogy Cake ne nézegesse magát órákig a tükörben...
- Akkor jobb, ha tőlem tudod, hogy valaki bajuszt, monoklit, sebhelyet és csúnya szavakat firkált az arcodra, míg aludtál.
- Le merem fogadni, hogy az a kis huncut Gloom volt igyekezett kisminkelni az arcom...
Már nem álltam ellent, hogy Jake alaposabban letörölje az arcom. Szerencsére a fiúk halójába vezető lépcső melletti saroknál álltunk, úgyhogy nem nagyon láttak minket, csak Pansy Parkinson.
- Uáááá, itt a két szerelmes pár! - csúfolódott. - A jó lovag széppé akarja törölni szerelme amúgy se szép arcát!
Erre Jake: - Irigykedsz, pisis? Úgyse találsz ilyen modorral lovagot, aki ennyit is megtenne érted.
Erre Pansy Parkinson elcsendesedett és elhúzott.
Megköszöntem Jake-nek, hogy levakarta az arcomat, aztán lementünk reggelizni. Az amatőr mókamester Bertha Gloom felháborodva nézte, hogy firkálmánya nincs ott az arcomon, így nem volt kin nevetnie senkinek. Akkor hagyta abba a nézést, mikor mosolyogva bemutattam neki. Piton azonban észrevette.
- Remélem, a tanároknak ezt nem szándékozza csinálni, Miss Darkstorm. - azzal orrom alá dugta az órarendet.
A hétfőmet mágiatörivel kezdem, ezt követi a dupla bájitaltan, ebéd után meg átváltoztatás és dupla gyógynövénytan. Szimpla mai napi összeállítás. A többi órarendet felesleges volna megemlítenem. Még másodikban csak hat tantárggyal kell vacakolnom. Tavaly seprőlovagláson is voltam, de ez csak egy fakultatív oktatás azok számára, akik kviddicsben látják jövőjüket, vagy elsőben azért akarják ezt végigvinni, hogy másodiktól a házuk csapatába kerüljön.
Apropó kviddics. A korábbi kviddicskapitány elballagott, így helyét és kapitányi karszalagot és kitűzőt Marcus Flint vette át. Flint se éppen az a barátságos típus, úgyhogy lesznek még itt problémák, legalábbis az ő taktikai belátásait nézve.
Reggeli után elköszöntem Jake-től, hogy részt vegyek a mágiatörin, hol évfolyamtársaim ki szokták aludni azt az időt, amennyit még szerettek volna ágyban tölteni a tanítás előtt.

1991. Szeptember 3. Kedd
Mógus sokkal izgatottabb, mint tavaly volt. Az SVK terem felvette az ő fokhagyma szagát is.
Megbosszultam Bertha Gloom merényletét. igazi bajuszt varázsoltam kényes képére, méghozzá zöld színűt (utálja a zöldet). Mindenki rajta röhögött, ő meg észre se vette addig, amíg Sherry Cake és barátnői is kiröhögték, aztán közölték vele, hogy a zöld bajusz már rég kiment a divatból. Bertha Gloom, mivel azóta igyekszik visszakerülni a csapatba, sírva fakadva szaladt a mosdóba. Én meg követtem őt, hogy szigorúan megmondjam neki, hogy zöld bajusz csak a kezdett és ha még egyszer szószokkal dobálózik és kifesti a képem, megállás nélkül meg fogom keseríteni az egész életét Roxfortban.
Bertha Gloom megígérte, hogy több ilyet nem tesz, de akkor se szedtem le a bajszát.

1991. Szeptember 4. Szerda
Unom már, hogy mindenki a szünetben azzal van elfoglalva, hogy Harry Potterről beszéljen. És akkor mi van ha itt van? Annyira nagy áldás, hogy Potter itt tanul, vagy mi? Félek, hogy hamarosan Potter Rajongó Klub nyílik meg.

1991. Szeptember 5. Csütörtök
Jake-el éppen az aguamenti varázslatot tanultam a folyosón, mikor meglátott minket a bozonthajú kis elsős lány, Hermione Granger.
- Nahát, vízfakasztó bűbájt tanuljátok? Természetesen én is olvastam róla nemrég a könyvtárban - ömlesztette a szavakat. - Csak jövőre tanuljuk, de szerintem hasznos, ha mihamarabb megtanulom én is. De amúgy azt mondták a folyosón tilos varázsolni.
-  És akkor mi van? - legyintett Jake. - Különben is poharakba varázsoljuk bele a vizet.
- Biztos, hogy jó pálcamozdulatokkal? - nézett rá Hermione Granger. - Esetleg ha megpróbálnád egy lágyabb mozdulattal, akkor talán...
- Nem kérünk a tanácsodból - szakítottam félbe. - Felsőbb évesek és nálad sokkal tapasztaltabbak vagyunk, akik nélküled is szeretnének gyakorolni.
- Attól, hogy csak elsős vagyok, még nem jelenti azt, hogy ne tudnék jobban egy-két dolgot, és erre volt nem egyszer példa, hogy a kisebb okosabb volt, mint az idősebb.
- Mi lenne, ha inkább fognád magad és elhúznál innen, pici lány? - tanácsolta Jake. - Vagy jobban szeretnéd, ha rajtad gyakorolnánk az Aguamentit?
Hermione Granger megsértődve (bizonyára a "pici lány" szón) elment.
- Kis sárvérű béka itt pattog - morogta Jake. - Azt hiszi, mennyire jobban tud egy ilyen egyszerű bűbájt, mint a vízfakasztó igézet.
- Honnan tudod, hogy sárvérű? - kérdeztem.
- Tegnap hallottam csacsogni az osztálytársaival a fogorvos mugli szüleiről. Remélem, mi hamarabb elcsendesedik, mert ha megtudják nálunk, hogy mugliivadék, annak csúnya vége is lehet. Sokan közülünk zokon venné, ha egy sárvérű jobbra tartja magát az aranyvérűeknél.
Én félvér vagyok, ugyanúgy zokon venném, ha fennhangon okoskodik körülöttem egy sárvérű, aki jobban ért a varázslók világához, mint én, aki vele ellentétben varázslók között nőtt fel.

1991. Szeptember 6. Péntek
Malfoy a klubhelyiségben előadta mindenkinek, hogy mit összebénázott Harry Potter a bájitaltanon és hogy szivatta meg Piton. Mindenki röhögött, csak én vonultam megszokott sarkamba a döbbenettől. Piton mióta viselkedik egy diákkal ilyen igazságtalanul?
Jake szerint Piton valamiért az első pillanattól fogva megutálta Pottert, és azért volt az a pár pontlevonás is a Griffendélesektől.

1991. Szeptember 7. Szombat
Egész nap az ágyban fetrengve tanultam.
Úgy döntöttem, mostantól csak akkor írok a naplóba, ha tényleg van vagy történik valami. Csak fárasztanám magam azzal, hogy mindennap írok még olyan dologról is, ami nem érdekes

1991. Szeptember 13. Péntek
Jake zt mondta, hogy csak mert borzalmasnak látszanak az idei elsősök, még ne ítéljem meg őket, mert lehet, hogy van köztük hozzánk hasonló normálisabbak.
Csakhogy tévedett. Még ilyen buta elsősöket életemben nem láttam. Az én évfolyamom is sokkal értelmesebb náluk. Malfoy minden alkalmat megragadt, hogy szétalázza Pottert, még Piton professzor is mintha nagyon kimutatta, hogy utálja a gyereket. Ezt mindenki észrevette a Mardekárban, de nagy megdöbbenésemre örömmel fogadták ezt. Abban igazuk van, hogy még nem lesz senki különleges és híres, hogy sebhelye van a homlokán... vagy csupán ez mind csak irigység volt?
Crak és Monstro Malfoy-t követik mindenhová, de agyuk helyén szar van. Pansy Parkinson, aki már első alkalommal mutatta rajongását a szöszike felé, nemhogy sík hülye, de tipikus kis visongó liba. De jó, hogy nem az évfolyamomba jár! A Mardekár új picsája hízelgett egy sort Sherry Cake körül. Sherry a ház ostoba és gonosz ribanca, szent igaz, de annyira ő se volt ostoba, hogy az ő háromtagú "elitjébe" bevegye az elsős fruskát. Még ki is jelentette, hogy menjen még vissza játszani a babáival vagy a játszótársaival. Kivételesen egyetértettem Cake szavaival.
Marcus Flint jövő hét péntekre tette ki a válogatás időpontját.

1991. Szeptember 15. Vasárnap
Sherry Cake most Bertha Gloomot hajtotta el. Az évfolyamtársam mindenáron bizonyítani akart, hogy még mindig méltó tagja lehetne a lánycsapatnak, de Sherry Cake leöntötte töklével, aztán ellökte magától. A trió röhögve odébb libbent.
Bertha Gloom sírt. Próbáltam elmagyarázni neki, hogy felejtse már el, mert csak rossz példát mutatnak mindenkinek és jobban is járhatna nélkülük, főleg, hogy nem kell miattuk húgyagyú ribiként viselkedni.
- Tartsd meg magadnak a véleményedet, Halálmadár! - förmedt rám, majd elment máshova tovább zokogni.

1991. Szeptember 18. Szerda
Azt híresztelik, hogy valaki miatt kivételesen eltörölték azt a szabályt, hogy elsősök nem játszhatnak még háza csapatában. Vajon kiről van szó?

1991. Szeptember 20. Péntek
Marcus Flint egy hímsoviniszta szemétláda. Kviddicsválogatáskor én voltam az egyik legjobb terelő, még bizonyítottam is, mikor a gurkót kegyetlenül képes voltam hozzávágni az egyik arra sétáló hugrabugos fejéhez (amin persze röhögött az egész banda)... de ez a bunkó tahó kijelentette, hogy azért nem kerülhetek be a csapatba, mert lány vagyok.
- Nézd, kislány - röfögte. - Látom, hogy kicsiny alkatod nagy kamikaze belsőt takar, csak tudod, elég ciki volna Mardekár kviddicscsapatának, hogy egy lány is benne van... és mi mind úgy vagyunk vele, hogy a kviddics az egy férfi sport!
- De hát a többi ház csapatában is vannak lányok! - replikáztam.
- Lehet, de tudnod kell, hogy a többi ház egy béna lúzer, és nekünk erőre és férfias játékra van szükségünk, nem rózsaszínű bukfencezésre.
Hiába mentem árulkodni Pitonnak, ő csak rálegyintett, s azt mondta, hogy Flint a csapatkapitány, és ha ő úgy döntött, hogy nincs szüksége lányokra a csapatban, tartsam tiszteletben döntését.
Jake hiába vigasztalt, s mondta, hogy majd negyedik évben újrapróbálhatom (mert addigra Flint már kijárja a sulit), hátha sokkal toleránsabb személy lesz a csapatkapitány. Nem reménykedtem benne: a házunk csapata csupa trollból áll, akik előbb fognának kezet a griffendélesekkel, minthogy lányokat is bevegyen a csapatba bármelyikük, aki átveszi a stafétabotot Flinttől.
Ez a házunk kviddicscsapat tagjai:

Marcus Flint - hajtó, csapatkapitány
Adrian Pucey - hajtó
Graham Montague - hajtó
Peregrine Derrick - terelő
Lucian Bole - terelő
Miles Bletchley - őrző
Terrence Higgs - fogó

Szóval ez lett a hivatalos csapat. Ezerszer ügyesebb voltam a két terelőnél, akik még repülni se tudtak rendesen. Csoda, hogy azok a seprűk még képesek Derricket és Bole-t megtartani a súlyos izmaik miatt.

1991. Szeptember 21. Szombat
Sherry Cake kiröhögött, amiért nem válogattak be a Mardekár csapatába. Én legalább megpróbáltam és beleadtam minden tudásomat, és ne felejtsük el, hogy Sherry képtelen a seprűt repülésre használni, csak sepregetésre. De arra nagyon!
Jake nem egyszer hangsúlyozta, hogy ő megmondta, nem fognak engem semmiképpen se bevenni a Mardekár kviddiccsapatába. Legszívesebben mondtam volna neki, hogy nem érdekel, én megpróbáltam csak azért is, de inkább ráhagytam. Hadd legyen meg neki ez az öröm.

1991. Szeptember 22. Vasárnap
Az a hír járja, hogy állítólag Harry Potter lett elsős létére a Griffendél kviddicscsapatának új fogója. Nem tudom ki terjeszti ezt a hülyeséget, de álljon le vele. Biztos az a kis mókamester Malfoy a ludas. Páran jól tudjuk a mardekárosok közül, hogy múlt héten az első seprűlovaglási órájukon történt incidensük után párbajt beszéltek meg éjfélre. De Malfoy nem ment el, hanem helyette árulkodott Fricsnek az állítólagos éjszakai császkálásról. Csínye sajnos nem vált be.
A kamupárbajt követő éjszaka másnapján csalódottan mondta ezt el kis barátainak, én meg akaratom ellenére hallottam mindent: ott ültem két méterre tőlük készíteni a házi feladatomat.

1991. Szeptember 23. Hétfő
Malfoy kiakadt, mert kapott valamit Potter a reggelinél, ami nagyon felbosszantotta. Míg végigment a klubhelyiségben, az újonnan megjelent Nimbusz 2000-est emlegette.
Este 7 óra: Jake azt állítja, hogy a kviddicspályánál látta Pottert egy Nimbusz 2000-esen röpködni.

1991. Szeptember 30. Hétfő
Nem volt sok időm a naplóval és a rajzaimmal foglalkozni, mert rengeteg házifeladatot kaptam és számot kellett adnom dolgozat képében a tanáraimnak tudásomról és mágiámról.
Mától indult a művészeti szakkör egy kedves fiatal tanár úr vezetésével. Fabian Stock a neve, és nagyon jófej. Frissen végzett a Manifesztálódott Művészetek Mágikus Magasiskolája festőművészeti szakán és részmunkaidőben vállalta a szívességet, hogy Roxfort művészlelkű diákjait foglalkoztassa és felkészítse őket a művészeti egyetemre, ha érdekli őket. Heti két alkalom hétfőn és pénteken. Kedden, szerdán és csütörtökön egy saját könyvtárban dolgozik. Nagyon művelt pasas.
Ez az! Végre egy fakultatív szakkör, ahol elememben lehetek! Örömömre szolgált eljönni a legelső órára és látni, hogy nem én vagyok az egyetlen alkotóművész a suliban. Voltak pár felsőbb évesek és három kis elsős.
Stock professzor bemutatkozott és elmondta mindazokat az alapokat magáról, amit fentebb írtam. Mi is bemutatkoztunk, azután Stock professzor kék terítővel fedett állványra egy golyót és pár kockát helyezett el és azt mondta, hogy minden kezdő művész ezekkel kezd. Nem várja el, hogy tökéletes legyen, mert semmi sem tökéletes az életben, de szeretné, ha kreatívak lennénk.
Én kreatív voltam, golyókat változatos szívárványszínűre, a kockát, mert fémes feketére festettem le. Mindegyik egy egyszerű kezdőművészi bűbájjal tényleg pompáztak színeikben.
Stock professzor megnézte, és elismerően bólintott, majd azt mondta: - Nagyon tehetséges vagy, Miss Darkstorm. Látom, nem szenvedsz hiányt a fantáziában, de mégis a képzeleteinkbe rejtjük sötét oldalainkat. Te amolyan különc lehetsz társaid közt, ugye?
- Fogjuk rá, tanár úr - Ennyit mondtam, és Stock professzor megelégedett ezzel a válasszal is.

1991. Október 1. Kedd
Egy hónap telt el a tanév kezdete óta, de nem történt sok minden. Kivéve, hogy állítólag Potter a háza kviddicscsapatába került, ami rohadtul felbosszantotta Malfoy-t. Valami rosszul sikerült éjszakai csínyről is panaszkodott valamit Cracknek és Monstronak. Fogalmam nincs, hogy ezek egyáltalán értik-e, amit mond nekik. Mindketten olyanok, mint két kuka trollbébi.
Néha nem értem a Teszlek Süveget. Ha ő is tudja, hogy a legtöbb idióta nem rendelkezik még a mardekárosok legalapvetőbb tulajdonságaival sem, akkor minek osztja be őket hozzánk a Mardekárba? Vajon belegondoltak már a suli négy legfőbb alapítója, Griffendél Godrik, Hugrabug Helga, Hollóháti Hedvig és Mardekár Malazár, hogy olyanok is jönnek, akik egyik házba se való agyi kapacitásuk miatt? Miért nem lett alapítva egy ötödik ház is, ahova pont a Crack és Mostro féléket pakolják be?
Nem ártott volna tényleg... a ház neve lehetett volna Retardiház, külön azok számára, akiknek agyuk helyén kő van vagy divatlap. Fiona Thunderbloom lehetne a házvezető, mert ő a legidiótább csaj, akit valaha láttam.

1991. Október 2. Szerda
A reggelinél balhé tört ki a Mardekár minor rangú picsái közt. Bertha Gloom és Pansy Parkinson összebalhéztak, mert Bertha Gloom szó nélkül benyúlt Parkinson táskájába és kivette belőle a sminkkészletét használni.
- Hé! Elátkozom a kezed, hogy kilopod a cuccaimat, piszeorr! - veszekedett Parkinson.
- Kussolj, pisis, én nagyobb vagyok nálad, és azt csinálok, amit akarok! - vágott vissza Gloom. - Különben is minek neked smink? Hiába kennéd be magad vele, ugyanolyan ronda disznóképed van.
- Te meg hogy nézel ki sminkkel? Mint egy olcsó sarki csillag a Zsebpiszok Köz sarkainál!
- Mit mondtál, te kis disznósegg-arcú béka?!
- Jól hallottad!
Sherry Cake az asztal túloldalán izgatottan figyelt fel, hogy mi lesz ebből. Tán fogadást akart kötni barátnőivel, hogy melyik amatőr lesz csúnyább egy kialakuló verekedés után, de végül nem történt meg a várva várt cicaharc. McGali megjelent és szigorúan rájuk szólt, hogy fejezzék be, vagy különben büntetőmunkára küldi őket.

1991. Október 3. Csütörtök
Észkombájn Weasley prefektusi munkásságát gyakran nehezítik meg a Wesley ikrek. Sportot űznek bátyjuk bosszantásával. Bertha Gloom meg a mardekáros elsősök piszkálásával, hogy bizonyítsa, hogy ő is tud úgy bántani kisebbeket, mint Sherry Cake.


1991. Október 4. Péntek
Bár pocsék az idei elsős utánpótlás, de ha összefogásról van szó, abban jelesek. Malfoy és cinkosai sok lúd disznót győz taktikával, a tanítások után körbe kerítették Bertha Gloomot, majd gyermeki átkokkal és bűbájokkal (amit eddig tanultak a suliban) ellátták a baját, majd elszaladtak. Parkinson még el is lopta Gloom sminkkészletét. Gloom ezek után új elsős célpontok után lett kénytelen kajtatni.
Stock professzor ma megtanította nekünk, hogy kell egyszerű bűbájjal a hibás vonalakat eltüntetni a rajlapokról és festményekről, ha festékkel dolgozunk. Stock szerint, ha sikerül, akkor jövőre akár állandó tantárgy lehet a művészeti oktatás Roxfortban, de csak azok számára, akiket tényleg érdekel.

1991. Október 6. Vasárnap
Jake-el közös tanulással és lógással töltöttük a hétvégét. Egyetlen pozitív változás tavaly óta, hogy Jake-el sokat lógtunk együtt és beszélgettünk. Én, a Halálmadár, aki eddig egyedül csak a baglyával állt szóba, végre egy emberrel is cseveg. Hóborc csúfolódott, hogy párok vagyunk. Csak akkor hagyta abba, amikor Spicer egy varázsintéssel elnémította a kis mocskot egy jó időre. Friccs, a gondnok aznap jókedvű volt.
A másik nem túl pozitív változás, hogy idén nem mehettünk be a harmadik emeleti ajtón, mert volt ott valami, amivel jobb, ha nem futunk össze. Nem tudom, miért kellett ez, de az biztos, hogy nem az én dolgom, hanem a tanároké, úgyhogy messze elkerültem azt a folyosót is. Na igen, lehet, hogy erről már írtam szeptember elsején (lusta vagyok visszaolvasni), de nem árt, ha többször is eszembe marad, mint egyszer sem.

1991. Október 7. Hétfő
Stock professzor rajtakapta a műtermünkben szakkör előtt Gregor Stonehead-et, amint éppen pucér nőt rajzolt. Nem éppen maga a téma bosszantotta fel a tanár urat, hanem az, hogy egy igen rossz pozícióban megfestett nő alakja a hímsovinizmus megfestett előjeleit látta benne. Stonehead viszont ciciket látott saját művében.

1991. Október 13. Vasárnap
Mógus professzor egyre furcsább. Nagyon sokat fecseg magában zárt ajtók mögött magányában és reszket, mint a nyárfalevél.
Jake szerint idegességében drogozni is kezdett. Osztálytársa, Peregrine Derrick váltig állítja, hogy valami tiltott anyaghoz nyúlhatott, mert az osztályuk az egyik órán látott egy kis kék, odaszáradt csíkot a tanár szája szélén. Mikor Mógus észrevette, hogy nézik, gyorsan letörölte.
Kezdek komolyan aggódni Mógusért. Szólni kéne valamelyik tanárnak.

1991. Október 14. Hétfő
A tanítások után, ahogy tavaly, most is megpróbáltam felhívni Piton figyelmét Mógusra, mert azóta rosszabbodott a helyzet. Mintha egy pillanatra elgondolkodtatta volna a jelentésem, majd ugyanolyan fapofával nézett rám, mint tavaly.
- Mit mondtam magának tavaly, Darkstorm kisasszony?
- Hogy ne foglalkozzam Mógus viselkedési zavaraival... - mondtam lesülten.
- Így van - bólintott Piton. - Azóta ilyen, amióta visszatért. Ne üsse bele az orrát az ő dolgaiba.
- De...
- Távozzon.
Miután Pitonnál nem sikerült, inkább elmentem McGalagonyhoz, hogy vele is megosszam, hogy aggódom Mógus miatt. Ő ajánlotta fel tavaly, hogy ha bármi van, nyugodtan beszéljek vele.
Miután meghallgatott, McGalagony megigazgatta szemüvegét és íróasztala mögül tekintett rám. Megértő volt, de ő tőle se kaptam egyetértő válaszokat.
- Tudja, Miss Darkstorm, megértem, hogy ön és diáktársai szempontjából ez kicsit furcsa és ijesztő, de megnyugtatom magát. Mógus professzor jó egészségnek örvend, igaz, ideges, de kapott Madam Pomfrey-től nyugtató bájitalokat, néha az ön házvezető tanára is besegít ebben. Bizonyára a harmadikos mardekárosok az egyik nyugtató bájital nyomát látták Mógus professzor szája szélén.
- De rendbe fog jönni akkor, tanárnő? - kérdeztem.
- Előbb vagy utóbb, de majd rendbe jön. Azért köszönöm szépen, hogy felhívta a figyelmem Mógus professzor iránti aggályairól.
- Ugye, nem mondja vissza Piton professzornak, hogy beszéltem magával Mógus professzorról? Nagyon nem volt jókedvében és nem szereti, ha ezzel zaklatom őt... ha megtudja, biztos le fog érte szidni.
McGalagony nevetett egyet, majd rálegyintett: - Nem, nem fogom elmondani neki, nyugodjon meg. Ebből látszik, hogy ön bennem jobban bízik, mint saját házvezető tanárában. Csodálkozom, hogy a Teszlek Süveg a Mardekárba osztotta be magát. Maga cseppet sem olyan, mint mardekáros társai zöme, hiszen aranyszíve van és érdekli önt néhány tanárának egészsége. Emlékszem, régebben volt egy hasonló diák, abban az időben, amikor voltak gondjaink a Cursed Vault-al. Gondolom ön is hallott róla. Érdekes egy időszakunk volt.
Hogy aranyszívű vagyok a tanárnő szerint, egész kedves volt tőle. Kár, hogy Piton ilyen kedveseket nem mond négy szem közt a diákjainak.

1991. Október 23. Szerda
Noemi Miller visszatért!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Éppen hogy felkeltem és telepakolt tatyómmal mentem reggelizni, amikor egy-két diák körbeállt valakit az asztalnál. Gondoltam, biztos, hogy Malfoy tartott előadást, vagy az egyik idióta diáktársam hülyéskedett valamivel. Aztán megláttam az ácsorgók közt Millert, amint nagyképűen magyarázkodott valamint arról az időszakokról, amíg magántanulóskodott.
Azt mondta, hogy volt némi fejlesztő órája is, aminek köszönheti szépen, most már jól van és volt benne elég erő, hogy visszatérjen Roxfortba és ott folytassa immár másodikosként, ahol elkezdte. A tavalyi húzásomat ellene nem felejtette el. Megsúgta, hogy bosszút fog állni, de még kitalálja, hol csapjon le rám, ahol jobban fájna nekem.
Remek, így is van elég gondunk Sherry Cake-el, Bertha Glommal és Pansy Parkinsonnal is!

1991. Október 24. Csütörtök
Milyen érdekes, hogy a sors véletleneket tud okozni. A könyvtárban kutakodtam SVK-s könyv után, hogy jegyzetet írhassak Mógusnak az alapvető ellenrontó varázslatokról, amikor váratlanul megszólított Harry Potter a könyvtári létra aljáról. Azon a polcsoron volt az emeleten az a seprűgondozásról szóló könyv, amit tőlem kért, hogy adjam le neki. Leadtam neki, majd megköszönte, én biccentettem, és folytattam a keresést.
Mintha Potter meglepődött volna. Szerintem azért, mert engem nagyon nem érdekel a sebhely a homlokán. Az is lehet, hogy vágtam valami pofát kutatás közben, amire rácsodálkozhatott.