+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Kincsesláda
| | |-+  Eltávozottak kincsei
| | | |-+  Az Árnyékfőnix (Moderátor: Noxia Darkstorm)
| | | | |-+  Egyetemi dolgozatok
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Egyetemi dolgozatok  (Megtekintve 1027 alkalommal)

Noxia Darkstorm
[Topiktulaj]
*****


M4 hallgató

Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2017. 07. 17. - 13:35:13 »
+1

NOXIA 1998-1999-ES FÉLÉVES MŰVÉSZETI BEMUTATÓ VIZSGÁI

1. FÉLÉV

Választott féléves szakvizsga téma: Könyvek kontra képregények

A mai ifjú társadalomban egyre inkább elterjedt az eddig döntetlen teljesítő vita arról, hogy vajon a könyvek vagy a képregények adják meg a legalapvetőbb ihletet és képzeletet olvasóik számára.
Miért is folyik erről a vita? Miért éppen könyv és képregény? Melyik hogyan és miként adja meg a szükséges szórakozást? Lássuk A-tól Z-ig, mivel is állunk szemben e témában.

Mi is a könyv?

A könyv (nyomtatott papírkönyv) bizonyos szakértők meghatározása szerint: Olyan, szövegből és ábrából álló, fizikai (papír) információhordozójú, nem periodikus (irodalmi vagy szakmai célú) publikáció, amely 49 vagy több oldalból áll, terjedelmi szempontból a borítót nem számítva. A könyv mugli, illetve mágiai nyomdaipari sokszorosítással előállított tömegtermék.
Emellett könyvnek nevezik nagyobb lélegzetű művek egyes önmagukban is zárt részeit, különösen ha egy kötetben jelennek meg. Ez különösen régebbi művek esetén használatos, amelyek eredetileg könyvtekercsre íródtak, és több könyvtekercs alkotta a teljes művet. Erre példák az ősi iratok és több történelemmel foglalkozó mű az ókorból és a középkorból.
A könyv kultúrtermék, aminek feltétele az írástudás elterjedése és az írott nyelv fejlődése. Kommunikációs eszközként való használata feltételez írástudást, írói kompetenciát, továbbá nyomdatechnika rendelkezésre állását.
Megvizsgáltam a mai muglivilág könyvkultúráját is. Ahogy náluk a világ gyorsan fejlődik a mágiamentes elektromos holmik használata, így ők már létrehoztak "elektronikus könyveket" is. Az így tárolt könyvszövegeket bizonyos "digitális könyveknek" vagy "e-könyveknek" nevezik. Egy másik modern változatuk a hangoskönyv. Hasonlatos a mi világunkban mágikusan beszédre tanított könyvekhez, de ezt a muglik valami szintén "elektronikusan" fejlesztett műanyag és fémes anyagokkal állították elő. Erről viszont további információkkal nem tudok rendelkezni, hiszen ez már egy valódi mugliismereti szakértők területe, amibe sajnos nem tudunk a mai napig betekintést nyerni.

Mi a képregény?

A képregény az irodalom és a képzőművészet sajátos keveréke, egymás után következő képek sorozata, amelyek egy történetet mesélnek el. A képeket rendszerint (elbeszélő vagy párbeszédes) szöveg egészíti ki, ami általában úgynevezett szóbuborékokban helyezkedik el. Eredetileg csak egyszerű, szórakoztató történeteket díszítettek képsorozatokkal, mára azonban széles körben kedvelt műfajjá nőtte ki magát és számos alműfajra tagozódott.
Gyökerei évszázadokra, a kora középkori kódexekig és falfestményekig nyúlnak vissza, sőt egyesek a barlangrajzokig is visszavezetik (némi joggal, hiszen végső soron minden képzőművészet a barlangrajzokból ered). A képregény szoros értelemben vett, mai formája (képkockák, szóbuborékok, oldalszerkesztés stb.) azonban nagyon fiatal, a 19. század végén alakult ki az Egyesült Államokban. Tipikusan huszadik századi műfaj, a popkultúra része. A mugli képregények persze... a mágikus képregények csak Grindelwald bukása után kerültek képbe egy igen bolondos mugliszakértőnek köszönhetően. Számos híres képregény jelent már meg a mi világunkban, de eddig a legnépszerűbb Martin Miggs, a Megkergült Mugli kalandjai című ifjúsági képregénysorozat.

Közös vonások

Ha feltennénk a kérdést, hogy mi a könyv és a képregény közös vonása, egyből arra gondolunk, hogy mindkettő papírból készült és történetet tartalmaz. Ez küllemre így is van, de nem ilyen egyszerű a hasonlatok kikeresése! Ennél beljebb is kell tekintenünk ahhoz, hogy a közös vonásokat megtaláljuk, ami esztétikailag és képzőművészeti szinten összeköti mindkettőt. Na de lássuk is ezt a pár hasonlóságot:

1. Szerkezeti felépítés
A könyvnek és a képregénynek is megvannak az irodalmi szerkezeteik. Mindkettőnek van egy bevezetése (a kor, a történelmi háttér, a szereplők bemutatása, a probléma, a konfliktus vázolása, ismertetése), tárgyalása (a történet részletes kifejtése) és befejezése (következtetések levonása, történet lezárása). Lehetnek ezek egy könyv vagy egyrészes képregény, de lehet akár több részből álló történet is.

2. Témák
Nem minden műfaj illik ebbe bele, például még mugliknál se láttam még szakirodalomról okoskodó képregényt vagy képregényekbe illő reklámokkal is foglalkozó könyveket, de szórakoztató témák szintjén itt is megtalálhatóak a közös hullámhosszok. Krimi, kaland, ifjúsági, horror, erotika, elbeszélő és humor műfajok mindig megjelennek a könyvben és a képregényekben is egyszerre, attól függően, hogy maga az író és szerkesztő ezeket hogyan és miként adja ki, hogy eleget tegyen egy könyv vagy egy képregény alapvető elvárásainak... na meg az olvasóknak! Nem egyszer találtam már olyan történetet, amit könyvben és képregényben is kiadtak már.

3. Olvasók
Kinek mi az ízlése, és aszerint választja ki, hogy egy történetet könyv vagy képregény formába akarja... de itt csak azokra a sztorikra szeretnék célozni, amik kijöttek egyszerre könyvben és képregényben is. Ebben az esetben, de akár külön-külön esetekben is mindkét fél ugyanannyi érdeklődést kiemel az olvasók felől. Ebben ugyan még senki se tartott felmérést, de szerintem nem is érdemes, főleg a mai világ kultúrájában. Még akkor sem, hogy a könyv előbb jelent meg, mint a képregény.

Különbségek

A különbségek annál többek, mint a közös vonások: Nézzük is csak meg őket sorra.

1. Külsőségek
Egyértelmű, hogy a könyv kemény, bőrkötéses és több oldalas, a képregény meg csak néhány papírdarab. Na szóval... a könyv sokkal igényesebb, időtállóbb papírból készült, hogy még többszáz évig is fennmaradjon az utókor számára. Egyértelmű, hogy a középkorban is erre hajlottak az egykori kódexírók is - az akkori mágusok varázslattal oldották meg, hogy sokkal hosszabb ideig ne kopjanak még el irományaik. A muglik egyszerű tintákkal dolgoztak közönséges fákból gyártott papírokon, így az ők kódexeik és könyveik egy kisebb idő után elkopnak és elporladnak.
A képregény gyengébb anyagból készült és annál több festék kerül rá a nyomtatás folyamán, így azok minősége és külsőséges színvonala hamarabb megy is tönkre. Mind mugli, mind varázsló képregény előbb vagy utóbb tönkremennek tíz év után, pedig a mugli képregények sokkal silányabbak és a mugli gyerekek gyorsabban tönkretehetik. A mágikus képregények gyűrődés- és szakítómentes mágiával lettek ellátva, hogy a kisebb, még életveszélyt nem felismerő gyermek ne tépkedhesse és egye meg a papírt. A nyomdai festék mérgező hatású és a rámondott varázsigék csúnya mellékhatásokat is okoz. Pont egy ilyen eset miatt - amikor egy Cannock-i négy éves kisgyerek egy képregény borítóját elfogyasztotta, bőre felvette annak az oldalnak a színét és mintáját - az 1978-as minisztériumi rendelet hasonló esetek elkerülése végett kénytelen volt bevezetni, hogy a varázslók képregényei ellegyenek látva gyermekbiztos varázslatokkal.

2. Hosszúság
Ez attól függ, hogy milyen történetről van szó és az írók hány kötetet és fejezetet szán rá. Egy könyv akkor számít könyvnek, ha több, mint 50 oldalas. A képregények nem nagyon szokták ütni a 30 oldalt sem, persze kivéve a képregények egy összessége almanac kiadásban. De a lényeg, a lényeg, hogy a képregények még így sem érhetik utol még kötetekben sem a könyvek tartalmát.
Ez azért van, mert a képregények képekből áll és egy képben láthatjuk mindazt a világot és az alakokat, amikről szól egyáltalán, így annál nagyobb írásbeli részletekre nincs is szükség, csak egy-két dialóg. A könyvek ennél sokkal kiterjedtebbek leírásban, és csak néhány könyvben szerepelnek kisebb illusztrációk. Ez az, amitől egy mindenképpen hosszabb és tartalmasabb a képregénynél.

3. Képzelgés
Ezt a második pontban már szóvá tettem, de itt bővebben is kihangsúlyozhatom e pontbeli különbségeket: a képregények képekkel van tele szinte csak párbeszédekkel és dialóggal, így aligha kell hagyatkoznunk a képzeleteinkre. A könyvben csak egy-két illusztráció szerepelhet, de amúgy általában nem lényege a szórakoztató jellegű könyveknek. Mivel csak írás van, és egy apró cselekményt is akár öt oldalig képes egy könyv leírni, itt mindenképpen elképzeljük lelki szemeink előtt magát a cselekményt. Hogy miként, az a magunk módszerei, amiben a könyv a leírásaival besegít. Bevallom, én azért pártolom jobban a könyveket, mert már kiskoromban ezek segítettek inkább fejleszteni a fantáziámat és egyéb ötleteimet, például a rajzolgatáshoz és festéshez.

4. Írás
A könyvekhez elég egy író is, hacsak nincs társszerző, akivel együtt készíti el a könyvet. A képtegényhez nem minden ember tud egyszerre történetet csinálni és rajzolni, így ez esetben 2-3 ember is szükségeltetik a nagyobb sorozattal járó képregények kiadásához. És ennyi is ez a pont.

5. Hatás
Nos, mindkettő külön-külön hatással van az olvasókra, főleg a fiatalabbakra. Erről pedig említést tettem a harmadik pontban. A könyv elősegíti a fantáziálást és a logikus gondolkodást, már egészen kicsi kortól. Mindig jó az, ha az ember már ezzel tornáztatja az agyát, mert az már tudományos tény, hogy ahogy az ember öregszik egy idő után az agy megromlik attól függően, hogy az életben mennyit használta. A képregényben vannak képek, és sajnos nem nagyon adja meg a képzelet lehetőségeit, egyszerűen csak ott van és mutatja a képi világot, hogy lássa szemmel az olvasó. Nincs semmi szellemi építő jellege.

6. Hasznosság
A képregénynek csak egy funkciója van: szórakoztatás, aligha szolgál még rejtett szinten is tanultságot bármilyen korosztály számára. A könyv viszont nemcsak irodalmi szinten van számontartva nagyobb szinten, de sokkal több a haszna, főleg a műfajai miatt. Például történelmi kutatásokhoz, szakmai fejlesztésekhez és tanulmányokhoz elengedhetetlenek.

Emberek véleménye a könyvekről és a képregényekről
Kis kirándulást tettem meg az Abszol úton, hogy kikérdezzem egy-egy járókelő véleményét arról, hogy a képregényeket vagy a könyveket szeretik jobban. Csoportokra és korosztályokra osztottam be, hogy lássam, hogy milyen arányban kik pártolják jobban a könyveket vagy a képregényeket és milyen témákban. Elképesztő eredményeket sikerült kinyernem a válaszok folyamán.

Képregény vagy könyv?

Nemek

Képregény
Férfiak: 79%
Nők: 21%

Könyv
Férfiak: 14%
Nők: 86%

Korosztály

Képregény
5-10 év: 23%
11-20 év: 28%
21-30 év: 20%
31-40 év: 12%
41-50 év: 9%
51-60 év: 5%
60 év felett: 5%

Könyv
5-10 év: 7%
11-20 év: 10%
21-30 év: 20%
31-40 év: 10%
41-50 év: 10%
51-60 év: 18%
60 év felett: 15%
Naplózva


Noxia Darkstorm
[Topiktulaj]
*****


M4 hallgató

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2018. 06. 23. - 21:27:40 »
+1

MEGJEGYZÉS: A legtöbb kép nem az enyémek, csak a karakterem művészeti alkotói munkáit akarom ezekkel valahogy illusztrálni, mert sajnos nincs mégsem annyi időm hatalmas kihívású képeket alkotni. ^^"

NOXIA 1998-1999-ES FÉLÉVES MŰVÉSZETI BEMUTATÓ VIZSGÁI

1. FÉLÉV

Bemutandó alkotások

Fantázia


Szürrealisztika


Tájkép


Mágikus kép


Fotó:
Naplózva


Noxia Darkstorm
[Topiktulaj]
*****


M4 hallgató

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #2 Dátum: 2018. 06. 23. - 22:18:25 »
0

NOXIA 1998-1999-ES FÉLÉVES MŰVÉSZETI BEMUTATÓ VIZSGÁI

2. FÉLÉV

Választott feladat: saját regényírás és hozzákapcsolódó illusztráció

Történet címe: A Fény és a Sétötség története

Volt egyszer a Semmiség.
  A Semmiségben élt egy nagyhatalmú úr. Ő volt a Tér és az Idő Ura, aki időtlen idők óta csak a Semmiség mély homályában élte békés, csendes, magányos életét.
  Egy ciklusban azonban a Tér és az Idő Ura belefáradt a Semmibe, és így szólott:
  - Életet kell lehelni ebbe a téridőbe! Én csak az Időt és a Teret uralom, de létre tudok hozni az Idő segítségével olyanokat, akik majd segítenek nekem, s megépítik a Semmiségből a Mindenséget.
  Aztán a kardjával legyintett kettőt, és megteremtette A Fény és a Sötétség isteneneket. A Fény teremtette a Jót és az Életet. A Sötétség pedig a Rosszat és a Halált.
  A két isten harmónikus összhangban megteremtették először a sötétséget, majd a sötétségbe a fényeket. Ez lett a világűr. A világűrbe megteremtették a bolygókat, a bolygókba az életet és a halált. A Fény és a Sötétség békében és barátságban tartották fenn a jóság és a gonoszság, az élet és a halál egyensúlyát.
  Ám egy idővel a Sötétség egyre irigyebb lett. A Fény akarata szerint teremthetett meg bármit akár egyedül is, az ő keze alatt mindig a boldogság és a szeretet alakult ki, azaz minden jóból kijárt neki. Míg ő neki nem jutott más, csak boldogtalanság és erőszak. Neki is kellett abból a hatalomból, ami a Fénynek adatott meg. Kerül, amibe kerül, meg kell szereznem az erejét, gondolta nagy fondorlattal.
  Aztán e szavakkal állt a Fény elé: - Fény! Kedves barátom! Drága fivérem! Nem sok neked ez a munka? Hagyd el egy kicsit a Jó teremtését, és pihenj meg!
  A Fény kapott az ötleten, de egy kicsit aggódott.
  - Hát, Sötétség, jól beszélsz. Szíves örömest megpihennék, de félek, hogy ha itthagyom a munkám és nem figyelek oda, beláthatatlan következményei lesznek.
  A Sötétség azonban nem hagyta annyiban, cselesen szólott: - Amiatt ne fájjon a fejed! Bízd ide nekem a dolgodat, majd én megcsinálom a Jó teremtését helyetted is, amíg megpihensz, drága barátom. Ha átadod nekem a hatalmadat, úgy könnyebb lesz a munka.
  - Nem is tudom. - habozott Primus. - Egy ilyen felelősségteljes hatalmat rád ruházzam? Félek, nem boldogulnál vele.
  - Semmi baj, én a Rosszat teremtem eme világon, csak nem lesz nehéz az én hatalmammal ellentétes erőt is használni. - bíztatta a Sötétség.
  A Fénymegnyugodott, és mit sem sejtve a Sötétség ármány hatalomvágyáról átadta erejét a barátjának egy pici szikrába zárva, majd elvonult.
  De jajj, nem az történt, amit a Sötétség ígért! A rossz és a halál Istene megteremtette a Fény és a Sötétség együttes erejével a gonosz dolgokat, amikkel nagy bajt okozott az egész Univerzumban. Mindent, ami nem tetszett neki, elpusztított vagy bekebelezett, hogy helyébe olyat teremtsen, ami szerinte idevaló. Lett ebből nagy kavarodás, zűr, káosz. Felborította a harmónikus egyensúlyokat, amit oly nagy munkával teremtettek meg együtt A Fénnyekl.
  A jó és az élet stene azonban időben észrevette a galibát, mielőtt visszafordíthatatlanná vált volna az egész helyzet. Megkérte a Sötétséget, hogy hagyja abba és adja vissza az erejét, de az csak nevetett és nevetett. Szembe szállni meg nem tudott  vele, mert a Sötétség az együttes hatalmakkal a Mindenség erejével rendelkezett, ő pedig saját ereje nélkül nem tudott mit tenni.
  Aztán elment, felkereste a Tér és a Idő Urát. Amaz fogadta őt. A Fény letérdelt előtte, és a segítségét kérte.
  - Ó, Tér és az Idő ura, Mindenségek legfőbb teremtője és Univerzumunk ura, segíts meg! Te vagy az egyetlen, aki tudna segíteni nekem! Sötétség kicsalta belőlem a Fény erejét, és most mindent felborít eme világon, hogy azt megteremtse a saját képére. Meg tudnám állítani, de én a saját erőm nélkül semmit se tehetek.
  Az Tér és az Idő Ura meghallgatta könyörgéseit, és így szólt: - Fény, a a jó és az élet istene, szíves örömest segítenék, de én csak az Időt és a Teret uralom. Vala képes voltam én is irányítani eme erőket az Idővel, de mivel rátok ruháztam, egyelőre semmit se tehetek. Azonban tudok neked adni valamit.
  Azzal a kardját átadta a Fénynekk.
  - A kardom. - mondta bizalmasan. - Az én kezemben csak úgy működik, ahogy az én erőm, de a te kezedben úgy, ahogy a te képességed. A kard tudja, hogy neked mi dolgod vagyon, ezért úgy is fog segíteni visszaszerezni a hatalmadat. Ha a Sötétséggel harcolsz, és nagy bajba kerülsz, négyszer forgasd meg a kardot a fejed fölött, majd szóld eme igéket.
  A Tér és az Idő Ura elsuttogta neki a versszerű varázsigét, mely olyan nyelven szólott, amit Te se érthetsz meg.
  - De jól vigyázz! - figyelmeztette a Tér és az Idő Ura. - Én tudom és látom a jövőt. Bármi is történjék veled, sodrodj az eseményekkel, mert csak így mentheted meg a Mindenséget, és akkor a Sötétség is elnyeri méltó büntetését.
  A Fény megköszönte a Tér és az Idő urának az ajándékot, majd visszament, hogy ismét megpróbálja visszaszerezni erejét.
  Amint vissza is tért, és megtalálta a nagy pusztítást véghez vivő Sötétséget. Világról világra küzdöttek, lőtték egymást, csattogtatták kardjaikat. A gonosz isten csak úgy szabadította a Fény és a Sötétség erejét, ám ellenfele hála a Tér és az Idő Ura kardjának ellenállt. Ki tudja meddig, de küzdött egymás ellen a két isten, akiket ezelőtt igaz barátság, testvériség fűzte egymáshoz.
  Végül a Sötétség egyesítette a saját és Fénytől ellopott erejét, és azzal nagyobbra nőtt. Az istenek mindig is akkorák voltak, mint egy bolygó, de jajj, láss szörnyű csodát! Sötétség még a Fénynél is nagyobb lett, ni! Akkora volt, hogy két kézzel meg tudta ragadni egykori társát.
  Így szólott: - Fény! Kedves barátom! Drága fivérem! Most már nagyobb vagyok, és kétszeresére is nőtt vele a hatalmam. De az csak akkor teljesedhet ki, ha magamba olvasztalak, és erőink végleg egyesülnek! Uralkodni fogok a Mindenség felett! Mindent, amit együtt hoztunk létre, azt elpusztítom, hogy saját magamnak teremtsek új világot, hol én vagyok egyedül az isten, hol mindenki engem szolgál, hol csak én uralkodhatok mindenek felett örök idők végezetéig.
  - Nem teheted, kedves barátom, drága fivérem! - könyörgött Fény. - Nagy bajban leszel, ha megteszed!
  De a Sötétség nem hallgatott rá, csak nevetett rajta. Aztán egyszer csak hatalmas fekete lyuk méretűre tátotta ki a száját, és bekapta a Fényt. Ahogy be is kapta, úgy kezdte érezni, hogy a Végtelen Hatalom járja át a testét. Örült győzelmének, folytatta a kaotikus puszítást, de úgy, hogy őt már senki se állíthatta meg.
  A Fény még élt őbenne, a Sötétség gyomrában, de már haldoklott. Összeszedte minden erejét, megforgatta négyszer a feje fölött a kardot, majd elszavalta versikés igét. Aztán láss csodát, megjelent nagy csodálkozásra előtte a négy elem. Ahogy megjelentek, megszólították őt.
  - Ne félj tőlünk, Fény, a jó és az élet istene, mi azért jöttünk, hogy segítsünk neked. Mi vagyunk a négy természeti elem, akiket megteremtettél.
  Előre lépett az első elem.
  - Én vagyok a Föld, az erő és a hűség. Én adom neked az erőt..
  Jött a második.
  - Én a Szél vagyok, az energia és a barátság. Tőlem a gyorsaságot kapod.
  Szólott a harmadik.
  - A Víz vagyok, a nyugalom és a kedvesség. Áldozom neked a  leleményességem.
  Végül következett az utolsó.
  - S én vagyok a Tűz, a bátorság és az odaadósság. Adassam néked a bátorságot.
  Ahogy ezeket a szavakat mondták, Egyesítették erejüket és átadták azt a Fénynek, majd ő hirtelen olyan hatalmat kapott, hogy csak nézni lehetett. Ezzel a hatalommal fogta a kardot, és olyan erővel vágott lyukat a Sötétségben, hogy kirobbant belőle minden, amit bekebelezett.
  Ami kirobbant belőle, abból lett a mai Galaxis.
  Így győzedelmeskedett hát Fény ia Sötétség felett, visszaszerezte erejét, de ezzel súlyos árat is fizetett. Midőn a négy elem kiszállt belőle, majd búcsút intve szétszeledtek a világegyetemben, hogy helyrehozzák azt a sok kárt, melyt a rossz és a halál istene okozott, ismét legyengült. Haldoklott. Már olyan gyenge volt, hogy a Fény saját erejét nem tudta visszafogadni magába, így eleresztette azt az Univerzumba, hogy az folytassa helyette a teremtést.
  Eszébe jutott A Tér és az Idő Ura intelme, hogy ha bármi megtörténik, azt jobb úgy hagyni, ahogy éppen most van. Ezért fogta megint a kardot, és magába szúrt. A kard belé olvadt, ő pedig átalakult egy bolygóvá, majd mielőtt kimúlt belőle az élet, a megmaradt utolsó erejével megteremtett egy új életet, mely életet ad ennek a bolygónak, amivé ő most vált.
  - Gyermekeim - szólott hozzájuk a Fény. - Éljétek életeiteket, és terjesszétek a békét és a harmóniát helyettem is szerte a világegyetemben. Én már befejeztem a munkám, a többi már a szabaddá vált hatalmamon és többi életen múlik, melyeket én teremtettem.
  Miután befejezte szavait, elmúlt, és teste már csak egy bolygóként élt tovább rajta a sokasodó élőlényekkel.
  Így született meg a Föld őbelőle, a Földben pedig életre keltek az óceánok, a tengerek, a hegyek, a síkságok, az erdők, a levegő, az állatok, és az emberek.
  Eközben a Sötétség dúlt és fúlt. Átkokat szított, és elindult felkutatni a Fény szabaddá eresztett erejét, hogy elkaphassa, és visszaszívja magába. Azonban a négy elem megóvta a Fény erejét, és segítettek neki lerázni a Sötétséget. Ahogy az hiábavalóan üldözte a Tüzet, a Vizet, a Földet, a Szelet és magát a Fény erejét, egyszer csak megjelent előtte a Tér és az Idő Ura. Amaz olyan mérges volt, hogy még soha.
  - Sötétség. a rpssz és a halál istene, csalódást okoztál. - mondta mérgesen. - Azért teremtettelek, hogy harmónikus, nagyszerű világot tartsatok fenn a Fénnyel összedolgozva, de te féltékenységből elloptad a Fény erejét, és nagy káoszt okoztál mindenütt, és miattad is veszett oda a barátod és fivéred. Ezért az ő sorsa is legyen a te sorsod! Az Idő erejével elválasztlak testedből, és azt számon űzlek mindazok a rossz, sötét lelkek közé, amiket te hoztál létre.
  Ahogy kimondta, a Sötétségből kiszakadt az ő ereje. Ahogy az eltűnt, teste élettelen szatellisszé változott, majd a Tér és az Idő ura elhelyezte azt a Föld mellé, hogy örök idők végezetéig körülötte forogjon éjjel és nappal.
  Így lett a Sötétség testéből a Hold, míg ereje hét ágra szakadva elterjengett az univezrumban, mint a hét fő bűn.
  Most már magatok is tudjátok, miként lett a jó és a rossz, az élet, a halál, a jócselekedett és a rossz cselekedett, mik következményeiben létezünk mi ebben a világban. De ne felejtsük el, hogy a jó nincs gonosz nélkül, és a fény nem létezik a sötétség nélkül, és ez így van fordítottan is. Ez a Harmónia, és tanuljatok eme történet leckéjéből: a Mindenség csak harmóniában működik.

Naplózva


Noxia Darkstorm
[Topiktulaj]
*****


M4 hallgató

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #3 Dátum: 2018. 07. 02. - 20:20:10 »
0

MEGJEGYZÉS: A legtöbb kép nem az enyémek, csak a karakterem művészeti alkotói munkáit akarom ezekkel valahogy illusztrálni, mert sajnos nincs mégsem annyi időm hatalmas kihívású képeket alkotni. ^^"

NOXIA 1998-1999-ES FÉLÉVES MŰVÉSZETI BEMUTATÓ VIZSGÁI

2. FÉLÉV

Bemutandó alkotások

Képregény karakter tervezés egy fantázia műfajba (megj. : ezt tényleg én csináltam anno egy bemutatóra, és nyertem XD)


Mágikus teremtmény


Mágikus kép


Fénykép (megj.: saját fotó XD)
Naplózva

Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2020. 10. 04. - 00:13:15
Az oldal 0.085 másodperc alatt készült el 34 lekéréssel.