Legutóbbi hozzászólások: Lorian Grimmstark

Oldalak: [1]

#1 2005/2006-os tanév / Birtok / Re: Fúriafűz

Dátum: 2026. 06. 13. - 23:58:08

Nem színház az élet

Basile de Lys- 2006.05.20.

TW: homofóbia

Miénk az ég, a föld, a tenger. Az angolok győzték le Grindelwdot, Voldemortot, angol volt Merlin, Dumbledore, és a Roxfort Roxfort volt, amikor a franciák még mandragórafőzetben úsztattak ebihalakat, hogy kitenyésszék a nyolclábú békát. Minden háborúnk velük úgy nézett ki, hogy a fiúk áthajóztak, teletömték a háromszor akkora seregüket vagy flottájukat nyilakkal és ágyúgolyókkal, majd hazatértek. Most sem lesz másképp, de Lys, vár rád a végzet.

Csak mosolyogni tudok az inzultusain. Hazugság, nincs olyan Grimmstark, aki nem küzdene vele, még a hároméves unokahúgom is megharcolna ellene játékpálcájával, játékseprűjén. Mi vagyunk talán, akik mindig lengetik a fehérzászlót, mindig hajlongnak, mindig megszállják őket? Micsoda vicc…

- Azért jöttem, hogy megnézzem a vergődésed, te kis buzi.- röhejes, még saját címere sincs, csak azokat a függönytartó lófaszokat hordja a pajzsán. Nemsokára a szégyenét fogja, rajta marad a vére nyoma, ahogy pajzsraemelve a Gyengélkedőre kerül, és a javasasszony majd megmondja neki, hogy szánalmas, és megkérdezi majd, hogy miért is született meg? Én pedig meglátogatom majd, és lenézek meggyötört testére.

Ahogy felemelkedünk, vetek egy pillantást a nyikorgó fára. Egy pillanatra elfog a félelem… de azután rájövök, hogy felesleges. Soha nem tudna fölém kerekedni ez a normann buzeráns, a fűzfa azért mozdul, mert gyökerei még nem ittak francia vért. Ma itt az ideje, hogy megkóstolhassa a csigavérű kis pondrót.

Felemelem a pajzsom. A hő egy kissé megizzaszt, de ez bizony brit pajzs, nem buzifából, hanem tölgyből, holmi kis gallparázs nem fog ki rajta. Azt hiszi, hogy legyőzhet? Mutatok akkor valami jobbat!

- Serpensortia!- párszaszájúként fiatalon elsajátítottam a kígyóidézés művészetét, és most egy hatalmas, zöldes hüllő lő ki felé a pálcámból - sajnos nem elég messze, hogy eltaláljam, a kígyó nem tud békát enni, lehull. Haragosan rászegezem újra a pálcám.

- Flipendo!- azt akarom, hogy kipörögjön, megszédüljön, hogy utána elintézhessem, ahogy Vordt Grimmstark intézte a francia válogatottat 1473-ban (sokszor mondta, hogy ha rajta múlik, a százéves háború kétszázéves lett volna). Neki fogok repülni, és a földre, a fának taszítom.

- Ez minden, amit tudsz, szarevő francia?- mosolygok a sisak mögül, miközben felemelem a pajzsomat. Érzem a szívverésem, szinte hallom a vérem, mert ma győzök egy újabb geci frank felett.

- Jöhet… legutóbb legalább a tó felett voltak, de pont itt? Ez a fa… szomvábaszdmegkígyó!- Nimueh káromkodva ledobta a zöld kígyót, ami a hajára esett, nem is igazán nézte, hogy hová, majd belelépett valamilyen kisállat, talán furkasz gödrébe, és hanyatt esett.

#2 Karakterek / Lorian Grimmstark / Re: honey & clover

Dátum: 2026. 06. 13. - 01:33:14

Edgecorns and dark meetings

Hanni Haeni- 2006.05.16.

TW: homofóbia

Egy pillanatra úgy érzem, hogy nem tudok választ adni a kérdésre. Persze, Ssszarin és Ssszarot együtt nagyon erősek, úgyhogy a magyarázat, hogy a bátyjuk 10-es szintű Evocation Wizard, az anyjuk meg 15-ös szintű Death Domain papnő, nem lenne elég. Szerencsére remek vagyok rögtönzésben, úgyhogy a csend rövid.

- Ha megölik az anyjukat, egész Menzoberrazan ellenük fordul, mert férfiak. Lehet maga Lolth is megtámadja őket, és ellene itt nem voltak elég erősek. Még. Harcolniuk kellett egymással, hogy egyikük élhessen.- igazán tragikus és drámai, igazi Shakespeare-i tragédia. Természetesen a mieink a legjobb tragédiák- a franciáknak meg ott van a Dumás meg a Molyőr. Nem is igazán érdemelnek gondolatot, Basile biztos valami buzi francia high elf wizardot hozni, és az lenne a fő plot, hogy van egy vasálarc a pofáján, amit nem tud leszedni. Az övére is kerülhetne egy.

- Művészeti alkotás, mint a görögöknél… meg assassinok, az orgyilkosoknak lehet a ruhájuk alatt mérgezett tőr, tű, magehand scroll. Ez meg szablya harc volt.- persze, szimbolizmus is. Együtt születtek meztelenül, és együtt harcolnak életre-halálra meztelenül. Szimbolikus, ha valaki szerint ez buzis, az biztosan a görögöket meg rómaiakat is buzinak tartja.

Persze, logikus, hogy Lolth is szereti a meztelen férfiakat, aki olyan erős, mint Ssszarin. Ő egy farkas a birkák között… pókok között. Lolth tiszteli az erőt, és ahányszor ránézek a rajzra, tudom, hogy az erő. Kicsit, mint mi, Grimmstarkok.

- Ja, nem gondoltam. Csak gyökerek írnak simán edgy karaktereket.- Hanni pedig nem gyökér. Basile biztos olyat hozna, hogy megszállták a high elf faluját, megették a gnollok a sajtjukat meg a köcsög francia vörösbort, aztán állítottak egy királyt akit lefejezhettek. Igazán idióta edgy szar, mélység és szimbólum nélkül, mint a francia regények. „Jaj ne, börtönbe zártak! Most veszek egy szigetet, a grófja leszek és bosszút állok… jaj ne, a bíboros embereivel kardozunk, de nem igazi kardokkal, hanem azokkal a buzis francia fogpiszkálókkal… jaj ne, húsz évig szoptam kenyérlopásért, most meg polgármester vagyok…” Random faszságok. Azt mondjuk jól átadják, hogy végül minden elbaszódik- náluk.

Nem is megyek nagyon bele Vecnába, helyette azon kezdek gondolkodni, hogy kicsoda is ez a poszáta. A neve alapján szőke… bár nem feltétlenül. Rá is kérdezhetnék persze, de inkább csak gyűrögetem a plédet. A rejtélyek nem arra szolgálnak, hogy valaki csalással szerezze meg a megoldást. Poszáta, és aranyszínű…

Átveszem a papírt, és bólogatok, pedig az igazat megvallva fogalmam sincs, mi van ráírva. A kanszakértőkön elmosolyodom, közben viszont tudom, hogy ez talán nehezebb lesz. Aveline sem mehetett el két éve nyáron valakihez, mert nem voltak rajta a hopphálózaton. Persze, én 16 vagyok majdnem, nekem amúgy sem kell engedély.

Kicsit eltakarom az arcom a papírral, amikor rájövök, hogy a kanszakértő mi lehet. Buzis… bár gondolom, ilyen típusú gyógyító is van.

- Öhm… a kanszakértő más lehet. Ezt amúgy megbűvölted?- a pálcámért nyúlok, de nem próbálom meg feltárni a titkokat, melyeket a papír rejtegethet, esetleg elcseszem Hanni titkos dokumentumát- bárki máséval leszarnám, de azt nem akarom, hogy ő szomorú legyen.

- Mindenki marad végig? Apukádnak nem lesz durva ennyi mindenkit elszállásolni?- ha olyan, mint minden lány apukája, az biztos, hogy ki fog akadni, főleg ha engem meglát. Az a típus vagyok, aki elől az emberek rejtegetik a lányaikat. Még azután is én vagyok a legvonzóbb Godricban, hogy Locket átműttette magát.

Azon kapom magam, hogy mosolygok Hannira. És nem a szokásos „ha behugyozol, de Lys, nem fogod tudni a fehér lepedőt megadásra használni, csak azt hiszik majd, hogy ciprusi vagy” mosollyal. Gyorsan el is tüntetem a mosolyt. Nem láthatja, hogy újra és újra ránézek, az kudarc, a lányokat nem érdeklik, akik érdeklődnek irántuk.

#3 Karakterek / Lorian Grimmstark / Trafalgar

Dátum: 2026. 06. 07. - 12:28:15

Victory breaks the French line

Locket Grimmstark- 2005.08.28.

TW: homofóbia

Dühös vagyok Avelinere, amiért nem jött ma éjjel velünk. Hádész fekete kutyájának három feje van, és szánalmas indokokat talált ki. „Nyehehe, a-a-app-appa gyühös lesz brühüh...” Lányok... mégis mit gondol, ki bűvölte a csigákat a gurigákra, amelyek majd kijönnek a papírból, hogy összenyálkázzák a falakat? Bón á petit, rohadt szarevők! Mosolygok a kapucni alatt.

Legalább Locket velem jött. Igaz, neki talán nincs félnivalója, mert néha, amikor hátranézek, megáll a szívem egy pillanatra, hogy ki a faszom követett, mégis ki ez? Az a bukás végeredményben segített neki, és nem csak azonosíthatóság szempontjából. Esik még egyet, és nem én leszek a legjóképűbb Grimmstark, be kell érnem majd a legerősebb varázsló, legnagyobb alkotó, és Certamen Volantis bajnok titulusokkal. Ha találok végre egyet a békazabálók közül, aki hajlandó kiállni ellenem.

- Nem kell semmi fancy. Csak odamegyünk, kidekoráljuk azt a... hát nem tudom, „Le pékséget,” azután lelépünk.- egy pillanatra újra összerándulok, ahogy hátranézek, és nem az a megszokott arc néz vissza rám. Oké, ezt direkt kellett csinálnia, gondolom mert a plasztikai műtét buzis, legalábbis apám szerint, de ha lekötöznek egy helyreállító műtéthez... az nem lehet buzis, nem?

Godric's Hollow utcái az augusztusi szürkületben egyre nehezebb látási viszonyokat biztosítanak, ami jó. Maszkolja a tervünket- anyám nem örülne, hogy ezt csinálom, de annak sem örült, amikor az a de Lys nő elé vágott tegnap a boltban húsz kiló áruval, hiába cseszett le érte, amikor megmondtam neki, hogy előbb voltunk itt, húzzon vissza mögénk, ahová a fajtája való. Össze is vesztek apámmal, amikor elmondtam otthon... apám tudja, hogy ez a küldetés fontos. És ha elvégzem, megint behív majd a dolgozószobájába, és együtt isszuk a Lángnyelvet, és beszéljük meg a család jövőjét, mint férfi a férfival. Ezúttal nem fogok berúgni.

- Ccccss, vigyázz... ott van Oakley!- a falhoz lapulok, ahogy észreveszem a professzort, akit hosszú ideje először látok a város utcáin. Nemsokára elkezdődik újra a tanítás, talán elment valahová nyárra Liliya Romanovval, aki amúgy abban az évben végzett, amikor én pár hónap múlva kezdtem. Ezt mindig kicsit furának láttam... mindenesetre igyekszem a falnak lapulni, de így is biztos vagyok benne, hogy lát minket az arckifejezése alapján, mielőtt inkább elfordul és tovább megy.

Ez közel volt...

Azt nem tudom, hogy ha holnap gyanúsítottakat keresnek, megemlíti-e a két kapucnis alakot, akik a pékségnek gúnyolt francia izé felé lopakodtak, de talán nem. Oakley azok közé tartozik, akik látszólag még nem választottak oldalt, pedig végül mindenki kénytelen lesz választani Godric's Hollowban. Angolok leszünk, vagy Le Békák? Ez a kérdés, választani kell!

- Húh... mondjuk téged úgysem ismert volna fel... soha nem kérdeztem... mármint még ma, de nem fura?- megint megborzongok kicsit, amikor meglátom Locket arcát, pedig tényleg jól áll neki a (majdnem) halál, amit kapott. Oakley biztosan nem tudná, hogy ki ez, ami egyébként jó, mert lehet, hogy engem sem ismerne fel. Csak két jóképű fiatal elindult szórakozni. Két-két nagy szatyorral, amik tele vannak csigamintás megbűvölt vécépapírral.

Egy pillanatra eszembe jut, hogy talán O'hara is normálisabb arccal tér vissza a bukása után, amikor Tavish megint legyőzte. Azt mondják, hogy bottal jár... ha nem ő lesz a kapitány, talán végre, végre bekerülök a kviddics csapatba, én lennék a tökéletes hajtó... vagy terelő... igazából semmilyen posztra nem lennék rossz, gyors vagyok, erős, és a Certamen Volantishoz képest a kviddics csak játék. Vordt Grimmstark is benne volt a válogatottban (igaz, akkor még lehetett megbűvölt buzogányt vinni a meccsre, és hiába volt hajtó, arról volt híres, hogy egyszer sem volt nála a kvaff, csak követte és ütötte az ellenfél játékosait).

- Mindjárt megérkezünk... ugh, érzem a krásszon bűzét... ki eszik ilyen szart? És az emberek azt mondják, hogy ez a fos hely a kávézónk riválisa? Hagyjál már...- sokszor láttam már a helyet, könnyen felismerném akár a szaga alapján is. Most megfizetnek az összes bűnükért, rohadt de Lysek... de nem szabad óvatlannak lennünk, lehet, hogy tudják, hogy jövünk, és őröket állítottak. Végül is, Marcella a bolt közelében volt, amikor megvettem azt a kurva sok vécépapírt, és talán megsejtették, hogy mire készülünk. Felemelem a kezem, hogy jelezzem... óvatosan kezdjük meg a támadást.

A végén úgyis mi győzünk. A franciák mindig veszítenek a britekkel szemben. Ez a sors, ez az élet rendje.

#4 2005/2006-os tanév / Birtok / Re: Fúriafűz

Dátum: 2026. 06. 06. - 19:01:11

Nem színház az élet

Basile de Lys- 2006.05.20.

TW: homofóbia

Certamen Volantis: az ősi angol mód, melynek keretében Vordt Grimmstark megmutatta a betolakodó franciáknak, hogy bár az akkori Minisztérium megengedte nekik, hogy a sarkokban leskeljenek Griffendél Godrik földjén csigára vadászva, az ég továbbra is a miénk. Minden de Lys, ki vitatta ezt, elszenesedett izzó tetemként zuhant a város akkor még faházainak szalmatetejére.

Eljött az idő arra, hogy megtegyem, amit meg kellett volna tennem már majdnem négy éve, amikor Basilet, a de Lyst beosztották a házamba. Sokáig megindokoltam magamnak azzal a fegyverszünetet, hogy ha túl sok zajjal jár az összecsapás a szobában, a folyosón, a Klubhelyiségben, ismét eljön hozzánk Orin Morgenstern, és azzal, hogy a franciák úgysem tartanák be a szavukat. De a franciák, ahogy megismertem őket a Trimágus Tusán, túl büszkék, Basile de Lys pedig túl arrogáns. Hiszi, hogy győzhet.

Talán élve távozik ma, de örökre emlékezni fog rá, hogy Lorian Grimmstark előtt térdelnie kell.

- Ha meghalok, célozz majd a bal lábára. Szerintem sántít.- talán feleslegesen próbálom Nimueht oktatni, mert nem hiszem, hogy komolyan veszi ezt, pedig komoly, ezért is választottam a Fúriafűz környékét az alkonyi összecsapás helyeként. Egy rossz mozdulat, és de Lys nem látja többé a hajnalt.

A saját túlélésem kevéssé jut eszembe, és csak egy dolog terel el a varható összecsapásról: ha apám hallja az újabb győzelmem hírét, talán elenged Hannihoz… bár le tudok lépni onnan, nem számít.

- Remélem, neki több esze van, mint neked. A tó felett egy dolog, de ez…- elhúzom a szám, nem hagyom, hogy Nimu eltereljen. Megigazítom a karomon személyes heraldikámat viselő pajzsomat, mellyel nemsokára gyenge átkait verem vissza. Biztos haragos már, mint a közelben nyikorgó fúriafűz. Késtem öt percet, ami taktika. Pont, mint Miyamoto Musashi. A cél szentesíti az eszközt, a cél pedig Godric’s Hollow tisztasága - bármit hisz bárki, egy igazi háború van, és az Londonium lelkéért, Avalonért, Merlinért zajlik. Ha elveszítjük a várost, száz év, és itt lesz a Le Minister, a Le Roxfort, meg a szilvúpléj, és ahogy apám mondta, mindenki buzeráns francia kéztartással keringőzik majd.

Felteszem kutyafejes sisakom a fejemre, ahogy megpillantom áldozatom.

- De Lys! Hát idetoltad a francia pofádat valóban! Lássuk, mennyivel vagy erősebb ferdehajlamú unokatestvérednél!- már gyerekként vártam a bukását, a tiszta levegőt, ami nem mocskos attól a zavaró francia parfümtől. A fűz felemészti, ha az átkaim nem.

- Súlyos hibát követtél el. De még visszakozhatsz, mert a Certamen Volantis nem kisfiúk versenye.- tudom, hogy dühös, a haragja pedig a fegyverem lesz ellene. Lehajtom a sisakrostélyt, és az égre emelkedem, mint a francia húsra váró varjak Hagrid kunyhója felett.

Felemelt pajzzsal várom őt, kutyarostélyom mögött mosolyogva. Vége van, de Lys, pedig most kezdődik.

- Glacius!- az első támadásom taktikai megfontolás követi. A franciák nem bírják a fagyot, Napóleon egészen sok hullát szállított Tél tábornoknak, és az egész „birodalmuk” összeomlott a Romanovok dzsidásai előtt. Milyen birodalom tart tíz évig? Csak egy Birodalom van, és az nem Bonieé, hanem Erzsébeté.

Egy rövid pillantást vetek a fára, és feljebb emelkedem, magasra. Ha most kinéz valaki a buszból, a kastélyból, a fogatból, láthatja, hogy Basile de Lysre vár most a végzet. Nincs croissant az alvilág kapuján túl, csak a háromfejű grim.

#5 2005/2006-os tanév / Meccsek, edzések, válogatások / Re: Hollóhát vs Griffendél - lelátók

Dátum: 2026. 05. 31. - 11:53:04

A lion still has snakes (and mine are long, and sharp my lord)
Hanni Haeni- 2006.05.06.

TW: homofóbia

Felnézek a megdörrenő égre, és elgondolkodom rajta, hogy utálni fognak-e a háztársaim, ha nyer a Griffendél. Mert ha szereznek még 160 pontot (vagy minimum 80-at és győznek), ők az elsők. Most dől el, hogy idén miénk-e a Kupa végre a tavalyi után, vagy a Griffendél, a tavalyi sereghajtók (persze, a nyomorékok háza után a sereghajtók, de mind tudjuk, hogy három ház létezik csak, a negyedik, ahogy Travers mondta, a Taigetos) elviszik előlünk a győzelmünket. Ha így lesz, biztosan megjegyezték, hogy itt szurkoltam, nem a Hollóhátnak.

Persze, Hanni meg Locket miatt ez az oldal amúgy is jobb ma, és a másik szárnyon úgy számoltam, hogy több a de Lys. Ugh... eszembe jut a gondolat, hogy Tavish elkapja a cikeszt, örülünk, megölelem a mellettem állót, aztán ráébredek, hogy egy köcsög de Lyst tartok a karjaimban. Elég hányingerkeltő, fókuszálok inkább a jelenre, mert ezt a sorsot elkerültem.

- Ja, engem tökre nem érdekel ám, hogy nyer-e a Mardekár. Nem fogom felhozni ha igen.- egy pillanatra a lány vörös hajára nézek, és elgondolkodom rajta, hogy az a hálózsák dolog mennyire fontos. Nem aludtam még hálózsákban, tényleg olyan nagy különbségek vannak közöttük? Ki akarom próbálni? Valószínűleg nem, valószínűleg jobb, ha sztoikus módon állok bármelyik eredményhez: ha a Mardekár veszít, az azért lesz, mert nem repülök velük, ha meg nyer, nem kell tényleg senkinek beszólnom miatta. Aztán majd jövőre én is játszom, ha Selwyn bevesz (bár a múltkor pofákat vágott, amikor látta, hogy rajzolok valamit a Klubhelyiségben...).

- Szerintem lesz... valahogy béna is lenne vihar nélkül utolsó meccs.- eszembe jut, hogy mi lett a tavalyi vihar eredménye, és elkezdem nézni a játékosokat, hogy melyikük pofára esését látnám szívesen. Ebből a két csapatból nem utálok senkit igazán... talán azt nem bánnám, ha McLagen becsapódna a Hugrabug nézők közé, de azzal is beérem, ha egy pár gurkó megy arra.

Felnézek, és megpróbálom megfejteni a felhő típusát, de leginkább azt, hogy Hanni honnan tudta, közben enyhe, kissé erőltetett mosollyal megemelem a kezem, amikor a Griffendél újabb gólokat ló, és a többiek ünnepelnek. Nem tudom, mit, ez a tehénvillám gyerek simán lejátssza őket a színről, pedig olyan idegbeteg feje van. Aztán persze, a feltámadó vihar, szél eltereli a figyelmem, főleg, amikor az egyik szélroham olyan durván az arcomba veri az esőt, hogy le kell hajtsam a fejem (és elgondolkodom rajta, hogy akarnék-e ezek között a körülmények között repülni).

- Na, itt a vihar...- ahogy oldalra nézek, veszem észre, hogy megfogtam Hanni vállát, bizonyára, hogy ne repítse el a szél, és gyorsan elengedem, inkább a meccsre figyelek, miközben gyorsan meggyőzöm magam róla, hogy a szél az oka. Mert tényleg rohadt nagy ez a szélvihar, Hanni meg kicsi, elég kicsi, egy nagyobb szélroham tényleg elreptetheti. Azt meg semmiképpen nem akarom.

- Szerinted lefújják?- valahogy kétlem, hogy a Roxfort el akarná rontani a vendégeink szórakozását azzal, hogy befejezzük idő előtt az egyik kviddics meccset. De lehet, hogy el akarják kerülni a tavalyit.

#6 Karakterek / Lorian Grimmstark / Re: honey & clover

Dátum: 2026. 05. 31. - 11:24:21

Edgecorns and dark meetings

Hanni Haeni- 2006.05.16.

TW: homofóbia

- Menzoberranzan sötét tárnáiban csak három fia maradhat életben minden nőnek. Ssszarin és Ssszarot ikrek voltak, a második-harmadik szülött, de azután az anyjuk megszülte a félöccsüket, és mivel ő ilyen nagyon erős volt már születésekor, Ssszarin és Ssszarot halálos párbajban el kellett döntse, hogy ki hal meg a halálos párb... érted. És Ssszarin nyert, de bűntudata volt Ssszarot miatt, úgyhogy felkerekedett, mert Ssszarot lezuhant a mélyben egy tárnába, és megpróbálta megtalálni. Így került a felszínre.- azon egy pillanatra elgondolkodom, hogy logikus-e, hogy valaki mélyebbre akar utazni az Underdarkban, és valahogy kijut a felszínre, de feltételezem egyrészt, hogy nagyon összetett az utak hálózata, másrészt ennyi művészi szabadságot megérdemlek. Vaaaagy, Ssszarin harcolt egy Beholderrel, ami elkezdett előle a felszín felé menekülni, és Ssszarin a Beholder hátán jutott ki a felszínre. Ezt vajon megengednék? Tudom, hogy Heliodora ilyen ruleslawyer, és a Beholder erősebb egy 3-as szintű karakternél, de Ssszarin sokkal erősebb volt a backstorymban. A napfény szívta le az erejét.

- Igen, elég heated volt. Ők ketten voltak a legjobb harcosok Menzoberranzanban, Lolth személyesen nézte, ahogy szablyákkal harcolnak. Nem volt köztük más...- eszembe jut a legutóbbi rajzom viszont, ahol meztelenül rajzoltam le őket, ahogy késekkel harcolnak, de nem hiszem, hogy volt ebben bármi szexuális. A görögök is folyamatosan levetkőztek verekedésekhez, a drowknál is így működik, meg gondolom az ikertestvérek között ez eleve természetes, ha egyneműek. Ugyanúgy néznek ki meztelenül.

Egy pillanatra elgondolkodom rajta, hogy megmutatom Hanninak a rajzot, de a gondolattól valahogy bizsereg kicsit az arcom. Talán később... végülis, ha valakinek tetszene, az ő lenne.

Kicsit összehúzom a szemem. A Lorelai után lehet, hogy Hanni a Grim Shady névvel engem gúnyol valahogy, de úgy döntök, hogy nem veszem fel, ha ez sértés volt: Hanni egyrészt soha nem akarna tényleg megsérteni, másrészt tudom, jobban rajtam ragadna. Amúgy sem hiszem, hogy bárkinek feltűnne ez összefüggés, ha van is bármennyi. És azt kell mondanom, az undead bard egy nagyon menő koncepció, nagyon, nagyon sötét dalokat tud írni és énekelni. Egyszer kipróbálom én is... bár előtte a tiefling szerzetest akarom, amikor matekozgattam, úgy láttam, hogy egészen optimális a sebzése, és a tieflingnek szarvai vannak, ha szúrt sebzés kell... mondjuk most, hogy belegondolok, csak lehetne egy tőr a karakter oldalán arra az esetre.

- Engedélyezem. Vecna támasztotta fel?- ha igen, össze lehetne írni a storyját a main villainnel, Ssszarottal. Ami valószínű érdekesebbé tenné az interakcióikat, Grim Shady és Ssszarot akkor biztos sokat küzdöttek Vecna kegyeiért, mielőtt együtt legyőzték és megszöktek tőle... ezt ki kell még találnom, Vecna is erősebb egy 3-as szintű karakternél. Bár Ssszarot+Bardic Inspiration... nem tudom, azért nem olyan tiszta, hogy ki nyerne.

Kicsit fordulok, ahogy elkapom az eldőlni készülő ételdobozkát, azután gyorsan elkapom a Ssszarin-Ssszarot meztelen drownikai rajzot, remélhetőleg azelőtt, hogy Hanni észrevenné. Az egyik szobatársam látta, és szerinte buzik rajzolnak ilyet (aztán fejbe lett dobva egy ingemmel, és meg lett mondva neki, hogy ő a buzi). Persze, Hanni tudja, hogy én nem vagyok buzi. Hátraigazítom a hajam kissé, és inkább becsukom most a vázlatfüzetemet, csak a ceruza marad a kezemben, amit megforgatok az ujjaim között.

- Lehetne az, hogy Lorcan számokat énekel... vagy bármi mást.- rájövök, hogy most valószínűleg megsejti, hogy hallgatok Lorcant, ami elég buzis az egyik unokatestvérem szerint, másrészt a neve sokak szerint hasonlít az enyémre meg Locketére (jó, főleg az enyémre), és három éve egy akkor végzős lány azzal küldött el az útjából, hogy „most kell nekünk a kanapé, Lorcan, sötét herceg.” A barátnői meg nevettek. Mondjuk ma már nem sértődnék meg, Lorcan jobban néz ki, az egyik lánynak meg francia neve volt, úgyhogy olyan sokat nem kell várni tőlük. A franciák meg a kultúra... aztán mindenki megszállja őket.

- Tényleg, nem is kérdeztem... hányan leszünk? Csak hogy hogyan balanceoljak?- ha négynél többen lesznek, a Spectatort kicserélem full Beholderre.

#7 2005/2006-os tanév / Déli szárny / Re: Alkimista labor

Dátum: 2026. 05. 25. - 09:08:46

(Probably) not the Apostles of Vecna team [Subject to possible rename in case the group decides the name "Apostles of Vecna" suits our mentality, ambitions and shared values]

2006.05.13. - Hanni&Locket

TW: homofóbia

A mai egy csodás szombat délelőtt lehetne. Gyors reggeli, talán repülök egy kicsit, kikölcsönzöm újra azt a könyvet, amit a hollóhátasok már két hete próbálnak megszerezni (és amiből csak négy oldalra volt szükségem, amit már rég megtanultam), esetleg írok néhány sort a naplómba, és még mindig marad időm rá, hogy megátkozzam valamelyik de Lys csigazabálót ebéd előtt. Fogalmam sincs, hogy végül miért egyeztem bele különórába.

Gondolkodtam rajta, hogy hatodévtől felveszem az Alkímiát, úgyhogy talán nem rossz, hogy előre látom, vajon Binnshez hasonló teljesítményt várhatunk-e a professzortól. Az mindenképpen jó jel, hogy mardekáros volt, és valahogy kirúgatta magát, tehát nem az a pedáns prefektus típus, amit annyira utálok. „Ne párbajozz a folyosón! Takarodó után nincs mászkálás a folyosón! Kösd meg rendesen a nyakkendődet!” Egy prefektusnál csak egy de Lys prefektus lehet rosszabb.

- Ha ez fakultatív, gondolom leléphetünk, ha úgy döntünk, hogy mégsem tetszik.- persze, Hanni válasza nélkül is tudom, hogy nem így van. Onnantól kezdve, hogy belépünk az ajtón, az óra minden bizonnyal nem fakultatív – igaz, tesztelhetném most a tanárt, de ha tudni akarom, hogy mennyire szigorú, valami más megoldást kell találnom.

Mélyen beszívom a levegőt, miközben a fejemet oldalra döntve Hannira és Locketre nézek. Talán hallják is, ahogy forgatom a szemem. Nem elég, hogy tele van minden azokkal az idióta Monsieurökkel és Mademoisellekkel, akik tovább gyengítik a Roxfort színvonalát a belső de Lys ellenségekkel karöltve, még gyógyítással is foglalkozunk... persze, tudom, hogy ez hasznos lehet, például ha egy párbajban a segédem haldoklik, és Aszklépiosz szent állata végül is egy kígyó, úgyhogy lehet, hogy nem áll annyira távol tőlem. Apám mondott egyszer valamit arról, hogy a buzik mennek gyógyítónak, de a tudás hatalom, és amúgy is, ahogy nézem, lehetőségem van megnézni közelebbről a Béke Évfolyamát, egy utolsó alkalommal. Kicsit remélem, hogy Morgenstern is tiszteletét teszi itt.

- Ezek a bábuk egész érdekesek... Heliodora tudna ilyeneket bűvölni szerintetek őszre, amikor legközelebb játszunk? Gondolom, hetedév végére megtanulja az ember.- persze, tudom, hogy a szerepjáték a fantáziáról szól, de ha térképeket és kis bábukat is használunk, miért ne lehetne egy élethű mindflayerünk? Már el is képzelem, ahogy a hobgoblin főnök, akit kitaláltam a nemsokára tálalható állapotban lévő mesélésemre, előugrik a szekrényből. Hogy megijednének mind...

Egy pillanatra eltereli a figyelmemet a rózsaszín kígyó, amit az egyik amerikai lányon látok meg, de gyorsan visszarántom a figyelmemet a feladathoz. A Trimágus Tusa utolsó próbája után a kígyók népszerűek, bizonyára ügyesen megcsinált ékszerről lehet szó, a családunknak is van egy bot a birtokában, ami bármikor kígyóvá változik- ügyes partitrükk, az ókorban működött is az egyiptomiakon valahogy, ha jól tudom, de persze, nem igazi kígyó. Az igazi kígyók még engem is megharapnak- vajon hogy teljesítettem volna a Trimágus Tusa utolsó próbáján? Annyira nem vagyok arrogáns, hogy azt gondoljam, hogy negyedévesként felérek bármelyik bajnokhoz (kivéve a franciát, aki kiesett persze), még ha legutóbb a győztes is az volt történetesen, de a teremben hatalmas előnyöm lett volna. Vajon rá tudtam volna venni őket, hogy ne harapjanak meg?

Több bajnok is itt van, de nem vagyok hajlandó odamenni jópofizni egyhez sem. Nem akarok én lenni a kis köcsög, aki autogrammot meg közös fényképet akar.

- Vigyük a hetest... a névadást rátok bízom, nekem mindegy.- megfogom egy pillanatra a feketekutyás gyűrűt az ujjamon. Persze, rengeteg ötletem volt. Grim ugatása. A Fekete Kéz. A Kacagó Koponya. Vecna Apostolai. A Mélység Suttogása. De egyrészt kétlem, hogy ezeket Locket és Hanni értékelnék, másrészt tudom, hogy a sok idióta, akik ilyesmi neveket akartak, de nem vállalnák fel őket soha, kihasználnák az alkalmat, hogy gúnyolódjanak rajtunk, hogy elrejtsék a saját kisebbségi komplexusukat. Ez egyszerűen így működik.

Megnézem a bábut, amit választottunk, és ami fogja a könyvet a polc mellett. Első ránézésre nem is tudom, mi baja lehet, amíg a mozgásából rá nem jövök, hogy már nem akarja annyira tartani.

- Belógtál a Zárolt Részlegbe, ugye?- egy pillanatra eszembe jut, hogy megfogom a könyvet, és valahogy kirángatom a kezéből, de persze, ha a feladathoz meg van az is átkozva, én is hozzáragadnék, úgyhogy ostobaság lenne. Kivéve, ha amúgy el tudná engedni, csak nem akarja, mert tipikus hollóhátas, de a hollóhátasok inkább a sellők történelméről és a higany mágikus tulajdonságairól olvasnak. A valódi, az értékes tudás az én házam sajátja. El is kezd érdekelni, hogy vajon tényleg van-e valami érdekes abban a könyvben, valami hatalom, ami a HMS Victory lehet a de Lysek Trafalgarjában egy szép napon.

- Akkor lett összevágva a kezed, amikor megfogtad a könyvet?- feltételezem, hogy maga a könyv lehet megátkozva, akkor pedig nem tudom, hogy el tudja-e engedni. A legutóbbi asztalis karakterem egyszerűen levágná a karjait, az biztosan megelőzne mindent, de gondolom, hogy sem a pórul járt diák, sem a javasasszony, sem a könyvtáros nem lenne boldog egy ilyen kompromisszumtól. Az is lehet persze, hogy valamilyen révész-Atlasz átok, és elengedhetné, ha valaki más átvenné tőle, de nincs a közelben áldozati de Lys, hogy teszteljük.

#8 Karakterek / Lorian Grimmstark / Re: honey & clover

Dátum: 2026. 05. 24. - 13:32:12

Edgecorns and dark meetings

Hanni Haeni- 2006.05.16.

TW: homofóbia

- Ssszarin nem edgy. Csak fekete humora van, de érthető, a klánja kidobta, és elnyomták Menzoberranzanban a Lolth papnők. Miután meg kellett ölnie drownikaiban az ikertestvérét.- befejezem Ssszarin szemének kontúrozását (a fekete szemfesték segíthet a napfényérzékenység elleni debuffban, azért van egy csomó állatnak is), és közben elgondolkodom rajta, hogy miért nevezik annak. Vagy engem. Csak őszintén alkottam egy karaktert, aki érdekes főszereplő lenne (ellentétben dagadttörpeakikovácsésutáljaazelfeleketdeszeretiapiáthuszonöttel). Ami azt illeti, ez a valóságban is így működik. Őszintén, kit érdekelnek a hugrabugosok? Vagy kisegítősök, ahogy a hetedévesek közül páran hívják őket.

Az IUS kifejezést elraktározom, bár nem vagyok benne biztos LLG alapján, hogy a pókok rovarok. Azt hiszem, hat végtaggal rendelkező lények azok csak, mint a méhek, hangyák, kentaurok (ezért emlékszem, hogy valamelyik idióta kapott egy tíz pontos levonást tavaly), de a pókok azok elvileg pókok. Persze, kit érdekelnek? A pók Lolth szimbóluma, Ssszarin pedig nem szolgálja Lolthot, és kifejezetten fontos, hogy kígyóméregből, méghozzá Faerun mamba mérgéből készíti a különleges drow mérgét. Heliodorának sem lehet kifogása, mechanikailag beleegyeztem, hogy legyen ugyanaz.

- Két hét? Rendben...- fejben már gondolkodom rajta, hogy kinek lesz a születésnapja, lesz-e bármi esemény, például a Grimmstark főág oldaláról, amelyen ott kell lennem, de nem érdekel, kitalálok valamit. A szüleim nem szóltak róla, ami meg a kávézóban történő besegítést illeti, azt majd a húgom intézi. Úgyis tartozik most nekem, amiért benyeltem helyette azt a büntetőmunkát, amikor megátkozta azt a de Lys hülyegyereket ő is, miután levertem párbajban. Oakley arról már írt a szüleimnek is, úgyhogy most apám is nagyon büszke rám. Furcsa, hogy Oakley, aki a mi városunkban lakik, nem látja be, hogy a de Lysek milyen károsak, azt meg főleg nem látja be, hogy soha nem lesz anyámék felé negatív következménye semminek, amit ellenük teszek.

- Nem vagyok Lorelai! Ez ilyen buzielf név... és nem kell megpróbálni, menni fog... és nem teszek be dmpc-t, olvastam a szabálykönyvet.- persze, ez nem vonatkozik Ssszarottra, Ssszarin ikertestvérére, akit a fejkánonom szerint Vecna visszahozott a halálból haláljuhászként, és a terveim szerint ő lenne a megbízó, akiről menet közben derül ki a háttértörténete, és akkor lehet neki segíteni megtalálni Ssszarint. Ssszarott nem dmpc, soha nem írnám meg karakterként, a szabálykönyv tiltja az élőhalottakat (ami az első koncepcióm volt, egy vámpír vagy lich nagyon mély karakter lehetne. Rögtön azután, hogy megnéztem, mi mindenre immunis meg rezisztens egy élőhalott, ki is találtam Ssszarott háttértörténetét).

- Amúgy most min nevetsz? Ssszarinen? Nincs vele semmi baj, szerintem teljesen élethű, hogy egy könyörtelen orgyilkos ilyen fizikummal rendelkezzen. Főleg egy drow.- nem annyira tetszik, hogy Hanni kineveti a karakteremet, de azért odamutatom a rajzot. Értem a sztereotípiákat, de én azt a fájdalmat játszom ki a karakterrel, amit én éreznék, ha nem lehetnék Grimmstark többé, például mert elárulnám őket valamilyen módon, például szövetkeznék egy de Lysszel, csak ebben az esetben a drow társadalom árulta el Ssszarint. Megpróbáltam erdei elffel játszani (a mozgásbónusza amúgy optimális is lenne a késelős-lopakodós stílusomhoz), de valahogy nem ugyanaz, mint a drow. Vagy a tiefling boszorkánymester.

Végigfuttatom a tekintetem Hannin, ezúttal tovább elidőzik a szemem a ragtapaszon. Kigombolom a felső alatti gombot, és leveszem a nyakkendőmet. Hirtelen melegem lett, még jobban.

- Amúgy... milyen karaktert hoznál? Engedélyezek bármilyen kasztot meg fajt, és szerintem kettes vagy hármas szinten kezdünk.- akkor már fair lehet egy cambion miniboss a teamnek, aztán ha tpk lesz, majd Ssszarott visszahozatja őket Elistraevel (Ssszarott és Ssszarin valójában Elistrae gyerekei btw).

Egy pillanatra eszembe jut, hogy talán nem engednek el, de kirázom a fejemből a gondolatot. El fognak engedni. Csinálok valamit, ami megnyeri apát... az év végi jegyeim amúgy is jók lesznek, úgyhogy amivel igazán lenyűgözhetném, talán egy újabb párbajgyőzelem. Ezúttal egy idősebb ellen.

#9 Karakterek / Lorian Grimmstark / Re: honey & clover

Dátum: 2026. 05. 20. - 09:37:54

Edgecorns and dark meetings

Hanni Haeni- 2006.05.16.

TW: homofóbia

Van valami végtelenül békés a roxforti késő tavaszban. Mindig ott vannak azok a nagy tervek a horizonton, például hogy őszre már olyan kockahassal jövök vissza a Roxfortba, amilyenje a drow orgyilkosomnak van a most készülő rajzomon (nem érdekel, hogy 8-as az ereje), és bekerülök a kviddics csapatba (ahol lesz egy csomó üresedés). Persze, az is benne lehet, hogy a meleg napsütés több energiát ad. Ahogy Hanni is.

Fogalmam sincs, hogy hogyan lettünk jóban. A Griffendél és a Mardekár ritkán illik össze, engem pedig különösen sok dolog lefoglal: le kell győznöm a csigazabálókat, be kell teljesítenem a potenciálomat varázslóként és párszaszájúként, be kell kerülnöm a kviddics csapatba, amihez meg kell majd győznöm róla Selwynt, hogy ott a helyem. Most mégis itt vagyok a napsütésben, és a drow orgyilkosom hasán kontúrozom a kockákat, illetve a körmeit csinálom meg feketére. Csak a buzik festik a körmeiket férfiként, de ha valaki oneshotol egy bugbeart körönként, nem nevezné senki buzinak. Engem sem hiszem, hogy bárki mer a tó feletti győzelmem után, úgyhogy lehet előásom a körömfestéket végre a ládám mélyéről. Amúgy is, ha a fekete köröm buzis, a rózsaszín nem az?

- Még tényleg nem.- és nem is futott át a fejemen eddig a gondolat, de most, hogy Hanni megemlítette, valahogy... valahogy szeretném. Megérintem a fülemet egy pillanatra, ahogy ránézek, de amikor nem találok bogarat a kezemen, megnyugszom, hogy csak képzeltem az érzést a hajamban. Talán a lány jelenléte okozza: hiába vagyunk barátok, a kisugárzása mostanában egyre gyakrabban okoz furcsa érzéseket a bőrömön, mintha az egyik pillanatban forró, a másikban hideg vízzel öntenének le.

- Ha engedélyezed hátasnak, illene a karakteremhez. Ssszarin kétszáz éves, biztosan dolgozott már nekromantának, aki adhatott neki egy hátast, ami olyan sokáig létezett, mint ő. Az órisái pók amúgy is megriasztja a fentieket.- bár gondolom, egy ló is, amelynek kard áll ki a fejéből, de ennyi szerepjátékos kihívás kell, ha már a háború istene lesz a karakter mechanikailag (ha kitaláltam, hogy mi legyen a szemével, hogy ne legyen hátrányom napfényben, de persze, egy könyörtelen orgyilkos amúgy is az árnyak mestere, nem a fényé).

Lenézek a fekete foltra, amely az ingemen maradt, és ráébredek, hogy már percek óta nézhetem Hannit.

Furcsa, hogy korábban soha nem hatott rám a véla varázsereje (amely bizonyítja persze, hogy nem vagyok buzeráns). Néha annak ellenére rajtafelejtettem a tekintetemet a franciák tehetségesebb bajnokán, hogy ő állítólag csak negyedrészt véla (és francia neve van, igaz, legalább L betűs), de Hannin csak mostanában kezdem, ami talán korfüggő. A gondolat majdnem olyan zavarba ejtő, mint a furán élethű álmok, amelyeknek egyre gyakrabban a tárgya.

Felülök, és félreteszem a rajzot (ami nem lett túl jó, mert nem figyeltem rá túlzottan), hogy időt nyerjek a válaszra. Ez most... az, amire gondolok? Azt akarja, hogy aludjak náluk? Elnézek a tó irányába, és megpróbálok a legutóbbi Mágiatörténet órára gondolni, amely segít benne, hogy legyőzzem ezt a furcsa zavart.

Persze, nem kérdeznék rá. A legnagyobb idióta dolog lenne. A lányok azt szeretik, ha valaki cool.

- Én... mikor lenne? Valószínűleg ráérek.- azt nem teszem hozzá, hogy a szüleim engedélyét kérdéses, hogy megkapom-e. Anyám és apám sincs oda a vélákért, ahogy a legtöbb konzervatív varázsló és boszorkány elkerüli őket, apám tett néhány különösen sértő megjegyzést a francia bajnokra (igaz, ha az angol bajnok lett volna részvéla, talán nem zavarta volna annyira). Az biztos, hogy Hanniban semmi francia nincs (ha jól értem, európai is éppen csak), de kétlem, hogy örülnének neki, hogy vele töltöm az időmet.

Persze, ez jár nekem. Nem akarok összeveszni apámmal, de hát, részleteket nem kell tudnia. És honnan tudná meg? Ha csak annyit tud, hogy időt töltök egy lánnyal, nem fogja zavarni.

- Ha gondolod, megpróbálok mesélni nyáron. Szerintem már eléggé értem hozzá a szabályokat.- bár azt még nem találtam ki, hogy egy vámpírt hogyan szintezek le eléggé hozzá, hogy fun legyen, de végülis, az is fun, ha mindenki meghal a végén, nem?

#10 2005/2006-os tanév / Meccsek, edzések, válogatások / Re: Hugrabug vs Mardekár - lelátók

Dátum: 2026. 05. 02. - 00:54:11

Mardekár lelátó

Hanni Haeni

Ha van jó nap a Hugrabug elleni meccsre, az az április elseje. Ez a nap akár a vereségre is megfelelne, és ha bejelentenék, hogy ez a Brown kapta el a cikeszt, garantálhatjuk, hogy elsőre mindenki röhögni fog, hogy április eleji tréfa. Régen a Hugrabug is tiszteletre méltó volt (állítólag), de szomorú napok szálltak a Hugrabugra (legalább az ő kapitányunk már kidobta persze a csaját a csapatból).

Ahogy figyelem a játékot Hanni mellett az alkalomra összerakott zöld szendviccsel a kezemben, önkéntelenül is elkezdem fejben magamat látni zöldben, ahogy támadásra vezetem a Mardekárt kvaffal a kezemben. Persze, szívesen lennék terelő is, akkor, ha de Lys jövőre tényleg bekerül a Hugrabugba, bezúzhatom újra a hülye csigazabáló képét, ezúttal mindenki előtt, és senki nem szólhat rám, mert szabályos lesz. A gondolat édesebbé teszi az uborkát a hosszú kifliben. Persze, még be kell jutnom- jó vagyok, de Selwyn lesz a kapitány, és Selwynnek francia rokonai vannak... ugh.

- Ha mi nyerünk, és a Hollóhát lenyom titeket, mi leszünk a bajnokok.- ellentétben a tavalyi évvel, amikor két csapat között már gyakorlatilag eldőlt a bajnokság, most mindenki mindenkit eléggé körbevert hozzá, hogy matematikailag bárkinek legyen esélye. Talán a Hollóhátnak nehezebb, bár ha Tavish összekapja magát, nem hiszem, hogy nehéz lesz nekik győzniük.

Vetek egy gyors oldalpillantást Hannira, hogy elkerüljem, hogy megbökjön, azután harapok még egy adag szendvicset, amely hirtelen kevésbé finom, ahogy nyomorék sárgába borul a lelátónk. Ugh. Ki találta ki ezt? Miért kell elcseszni ezt az eseményt? El is terelődök a kommentártól, meg az állástól, azon sem gondolkodom túl sokat, hogy ki a szar az a Madlock, és ismernünk kellene-e. Persze, a „Béke Évfolyama” tele van belsős poénokkal, tippre talán Jenkins beceneve lehet-e. Őrült hajfonat? Nincs is hosszú haja... talán valami hülye szexvicc O'harával.

Pár másodpercet szánok a kapitány megfigyelésére. Azután, hogy milyen ocsmány állapotban jött ki arról a Trimágus Tusa próbáról, meglepő, hogy most semmi baja nincs, még ha tudom is, hogy a gyógyítók tudománya lenyűgöző. Amikor engem megharapott az a kígyó, gyakorlatilag halott voltam két napra, egy pohár vizet alig bírtam meginni... ha belegondolok, mennyi harapta meg... talán nem úsztam volna meg, hiába vagyok különleges.

- Amúgy számoltam. Száz évente volt eddig Tusa. Most csak tíz telt el. Ha megint leosztjuk, szerintem tartanak egyet akkor is, amikor mi leszünk hetedikesek. Szerintem jó bajnok lennék... leszek.- aztán remélhetőleg addigra a franciákat lecserélik mondjuk újra a Durmstrangra, mert a de Lysek miatt elég francia van már így is a Roxfort birtokán. Bőven elég. Igaz, az a véla csaj, el kell ismerni, hogy ügyes volt- talán főleg azért, mert csak részben francia, és a többi része véla.

Egy pár másodpercre rajta felejtem Hannin a szemem, el is felejtek rágni, azután újra a meccsre nézek. Ketten együtt nagy csapat lennénk, megállíthatatlanok. Persze, én egyedül is az lennék, mert kiválasztott vagyok, a mágia megáldott egy különleges képességgel, amelyet talán százan sem birtokolnak a világon. És szinte biztos vagyok benne, hogy senki nem ír párszaszóul rajtam kívül.

#11 Karakterek / Mardekár / Lorian Grimmstark

Dátum: 2026. 04. 19. - 21:05:37

LORIAN GRIMMSTARK

Alapok

jelszó || a madár az ász
nem || férfi
születési hely || Godric's Hollow
születési idő || 1990.09.03.
kor || 15 év
vér || félvér
iskola || Roxfort
évfolyam || IV.

Figyelmeztetés: homofóbia

A múlt

- Ha megbízható seprűt akarsz, Nimbust veszel. Akár használtat is. Nem érdemes az alá adni.- a szőke fiú lelkesen felvette a Nimbus 2000-est, és megforgatta az ujjai között, alig néhány ujjnyira a másik fiú arca előtt, akinek a szája egy pillanatra tátva maradt, azután kinyújtotta a kezét. Lorian átadta neki a seprűt – ahogy összenéztek, egy pillanatra nem a seprűboltban álltak, hanem a Roxfort kviddics pályáján, készen rá, hogy győzelemre vezessék a csapatukat egy viharos őszi reggelen.

- Megpróbálok félretenni rá a zsebpénzemből. Van rá két évem. Három, ha nem kerülök be másodévben.

- Nem kerülsz be másodévben. Nagyon tehetségesnek kell lenned hozzá- nekem persze sikerülni fog, de te olyan... kicsi vagy.- Lorian elégedett mosolya egy pillanatra lehervadt, ahogy rájött, hogy a fiú rosszul érzi magát tőlük, és gyorsan folytatta, amit elkezdett. - Mármint úgy értem, nyilván fogó leszel. Abból csak egy van, nehezebb lesz. Nem nagyon vesznek be harmad-negyedév alatt fogót. De ha bekerülsz negyedévben, akkor is játszhatunk majd együtt három évet, ha az én házamba kerülsz.

A kisebb fiú kicsit felderült, Lorian pedig elégedetten nézte, miközben elkönyvelte magában, hogy most végre nem ő a fiatal, az elsős, akit mindenki lenyom.

- Egyébként együtt fogsz kezdeni a húgommal. Majd bemutatlak neki. Egészen vállalható, ahhoz képest, hogy lány. Tényleg, még be sem mutatkoztunk. Lorian. Lorian Grimmstark.- mosolyogva kezet nyújtott, a másik azonban habozva ránézett egy pillanatra, a kedves, szinte rajongó arckifejezést zavartság váltotta fel. Lorian mosolya is lassan lehervadt, értetlenül nézett.

- Én... öhm... sajnálom, de nem kellene beszélnünk. Apukám nem fog örülni.

- Miért nem?

- A családotok... a családotok gonosz a miénkkel... nem akarok bajba kerülni.

- Áh, értem.- Lorian újonnan visszatérő mosolyából hiányzott a kedvesség, ahogy egy határozott mozdulattal kinyújtotta a kezét, megragadta a Nimbust, és egy határozott mozdulattal kitépte beszélgetőpartnere ujjai közül. A másik fiú méltatlankodva felé nyúlt, de nem érte el, és mielőtt tehetett volna bármit, Lorian a legmagasabb polcra tette.

- Ez egy angol seprű, túl jó neked. De anyád biztos tud adni egy megbűvölt bagettet vagy szárnyas békát, az való a fajtádnak.- Lorian mosolya szélesebbé vált, ahogy a kisebb gyermek arcán harag terült szét, és kissé elvörösödött, ahogy válaszolt.

- Az én anyám legalább nem egy kövér disznó. Apukám mondta, hogy semmit nem tudtok eladni a hülye kávézótokban, és mindent ő zabál fel.- a fiú hátralépett, ahogy Lorian arca haragosra váltott, és a gallérja után kapott. Megfordult, hogy kisiessen, de csak két lépést tudott vágni, mielőtt egy kvaff a tarkójának csattant, és elterült a földön, és a fejét fogva pityeregni kezdett.

- Jaj, ne, most bőgni fogsz? Azt hittem, hogy fiú vagy... de hülye vagyok, mit is gondoltam! Apám mondta, hogy minden francia hülye kis buzeráns.- Lorian egy pillanatra elgondolkodott a szó jelentésén, de úgy döntött, hogy nem igazán számít, mert az apja tudja az ilyen dolgokat. Ha ő mondja, így van, és ez a nyomorult kis de Lys legalább megtanulja a helyét.

- Hé! Mit csináltál?! MIT CSINÁLTÁL A FIAMMAL?- Lorian a fülét markoló kéz felé kapott, és felnézett a dühös arcra. A mosolya egy pillanat alatt eltűnt, ahogy a haragos felnőtt az arcába kiabált, kinyitotta a száját, de nem jött ki rajta hang, csak egy nyögés, ahogy a férfi megrázta. Érezte, hogy kifolynak a könnyei, egy pillanatra arra gondolt, hogy buzeráns dolog sírni, úgyhogy inkább sípcsonton rúgta a férfit, aki dühösen mondott neki valamit, amit nem egészen értett.

Egy ököl úszott be Lorian látóterébe, amely a férfi állkapcsán csattant, aki magával rántotta a fiút, mielőtt elengedte, és mindketten a falnak csattantak. Több seprű is leesett a helyéről, miközben a földre zuhant fiú látta, hogy a férfi a pálcájáért nyúl- de nem elég gyorsan. Még csak félig vette elő, mikor apja, Lorcan Grimmstark az arcába nyomta a sajátját.

- Már gyerekekekkel verekszel, te gyáva csigazabáló?

(- Hé, mi folyik ott? Mit csinálnak a boltomban?)

- A fiad bántotta az enyémet, Grimmstark, és kétszer akkora, mint az enyém. Taníthattál volna neki némi tisztességet, amikor kijött a hegyitroll anyjából.

- Ahogy nézem, a te fiad olyan kis buzeráns lesz, mint te voltál az ő korában, de Lys. Le kellene átkozzam a fejedet, és bűvölnöm egy fehér zászlót a helyére. Az úgyis a nemzeti szimbólumotok.

(- Tegyék el a pálcát és takarodjanak a boltomból, vagy feljelentem mindkettejüket!)

- Meglátjuk, hogy ki a buzeráns, Grimmstark. Reggel hatkor, a szokásos helyen.

- Legyen. Ezúttal nem lesz itt McGalagony, hogy megmentsen. Gyere, Lorian... ez az üzlet bűzlik a buzeráns békáktól.- Lorcan Grimmstark a fia vállára tette a kezét, aki még vetett egy pillantást a földről feltápászkodó de Lys fiúra. Egy pillanatra eszébe jutott a kviddics meccs, amelyről beszéltek, mielőtt kiderült, hogy ki ő, de gyorsan egy lenéző mosollyal nézett rá, amikor meglátta a haragját.

Miért akarna bárki kviddicsezni egy kis buzeránssal?

Lorian igyekezett elfelejteni a kviddicset, ahogy elhagyták a boltot, és kiléptek a boltból.

- Veszünk neked egy seprűt. Egy újat, nem ilyen használt vackot. Ez a bolt már nem az, ami volt...- Lorcan Grimmstark a fia vállára tette a kezét, és megszorította azt. Az érzés szétáradt a fiúban, mint a méreg.

* * *

- Bonapartit!- Lorian kinyitotta az ujját a csillagképeket rajzolgató fiú feje felett. A kis levelibéka, melyet másfél órás program volt befognia, kapálózva érkezett de Lys fejére, aki sikítozva eldobta magát. A béka becsúszott a fiú talárjába, aki hisztérikusan dobálta magát, arcon rúgta a mellette ülő lányt is, aki hanyatt esett, miközben barátjuk sikertelenül próbált benyúlni a ruhái alá, hogy kiszedje a kétéltűt. A fekete kutyával díszített címergyűrűt viselő Lorian elégedetten mosolygott karba tett kézzel, miközben barátai hangosan röhögtek mögötte. Több elsős, de még az arra járó Yuria Travers is megállt kinevetni a pánikoló hugrabugost.

- Miért csináltad ezt, Grimmstark? Ez ostoba és gyerekes volt.- Lorian elégedett vigyora nem fagyott le, ahogy a nála fél fejjel alacsonyabb, egy évvel alá járó arcon rúgott hugrabugos lány odalépett elé, vérző orrát törölgetve. Egy pillanatra elkapta a vágy, hogy zsebkendőt kínáljon neki, de amikor eszébe jutottak apja mondatai arról, milyen emberek barátkoznak a csigazabáló buzeránsokkal, inkább a zöld almát vette ki a zsebéből a textil helyett, és beleharapott. A lány becsukta a szemét, ahogy az alma leve az arcába fröccsent.

- Csupán aggódom a barátod miatt. Azt mondta, hogy kviddicsező akar lenni, de olyan sovány... gondoltam, biztos hiányzik neki a házi koszt... mi van, de Lys, bőgni is fogsz megint? Vagy be is hugyozol?- a fiú önelégült mosollyal nézett a lány válla felett áldozatára, akinek barátja a ruhája alól végre eltávolította a levelibékát, és lefelé görbülő ajka arról árulkodott, hogy valóban kerülgeti a sírás. A béka kiugrott a másik fiú ujjai közül, és eltűnt az egyik fotel alatt.

- Nem eszem békát... anyád viszont biztosan, olyan kövér.

- Igen? Neked meg apád párnaharapó...- Lorian egy pillanatra elgondolkodott rajta, hogy mit jelenthet pontosan, amit az apja mondott a másik fiú apjára, miután ellátták törött csontjait két éve a párbajuk után, és láthatóan sem de Lys, sem senki más a barátaik közül nem értette, hogy mit jelent. De Yuria Travers értette, úgyhogy amikor röhögni kezdett, mindenki csatlakozott a nevetéshez.

- Meg fogod bánni egy napon, hogy piszkálsz, Grimmstark!

- Húúúúhhh...- Lorian és barátai egyszerre huhogtak gúnyosan, Nimu tett egy megjegyzést arra, hogy össze szokta hugyozni magát, Ad pedig további részletekkel látta el az elméletet. - Bejön apukád, vagy miért? Mert akkor bűvölök néhány csigamintát a párnámra neki. Hát írj is neki, te hülye kis buzeráns. Az én apám simán legyőzi a tiédet, megint.- de Lys válasz nélkül felállt, és barátai kíséretében elsietett.

* * *

Lorian arcán harag égett, ahogy megragadta de Lys talárját, és fél kézzel a falhoz nyomta. A megbűvölt tej még mindig fehérre festette haja egy részét, melyről újabb és újabb cseppek hullottak le időnként. Minden lehulló cseppet tehénbőgés kísért.

- Kinyírlak, te rohadt kis krászön zabáló féreg!- a fiú nedves, fehér hajtincsének végén újabb csepp folyadék gyűlt össze, mely egy hangos MÚÚÚÚ hang keretében lezúgott. A folyosón hangos röhögés söpört végig, Lorian tudta, hogy nemsokára mindenki látni fogja őket, de nem érdekelte. Ha ezt az apja megtudja, hogy egy rohadt kis másodéves túljárt az eszén...ütésre emelte a kezét, azonban de Lysnek csak a szeme árulta el, hogy fél az arcába csapódó ököltől. Mikor gyűjtött ez a kis féreg ennyi bátorságot?

Tele volt minden a fajtájukkal... de hiába jártak a családból az ő évfolyamára is, soha nem védte meg senki Loriantól, akinek az egyik kedvence volt a de Lysek között is. Elvégre, az apjaik is gyűlölték egymást. MÚÚÚÚ.

- Mit mondtál? Nem értem jól. Anyád biztos a fejedre öntötte a tejet az undorító kávétok helyett. Biztosan eltereli a munkától, hogy bemászik az asztal alá, amikor Mr. Logan meglátogat titeket.

- Miért mászna az asztal alá, te kis...- Lorian megállt, de látta, hogy a másik fiúnak sincs ötlete rá. Miért mondták ezt az anyjáról? Tényleg azt hiszik, hogy a vendégek cipőit tisztítja, mint valami amerikai házimanó? - A te anyád meg jakobinus, te kis szarevő!

- Grimmstark, tegye le de Lyst, most!- Lorian összerándult, és a válla felett hátranézett Oakley professzora. Csak most vette észre, hogy nem csak a falhoz nyomta, hanem meg is emelte a kisebb fiút, lassan engedelmeskedett a kérésnek. MÚÚÚÚ. Oakley professzor elfojtott egy mosolyt. - Magával mi történt?

- Rosszul sikerült egy kísérletem, professzor úr.- Oakley professzor vetett egy gyors pillantást a másik fiúra, hosszan fürkészte Lorian tekintetét, azután láthatóan úgy döntött, hogy nem kíván ezzel foglalkozni vacsora előtt, csak még egy figyelmeztető pillantást vetett a két fiúra, mielőtt tovább állt a Nagyterem felé. A diákok jelentős része is tovább állt, bár néhányan maradtak, főleg röhögni. MÚÚÚÚ. Több diák válaszolt a tehén hangjára, Lorian tudta, hogy egy darabig kísérni fogja a tehénbőgés a folyosókon, és a következő baromságig erről fog beszélni mindenki.

Bosszút akart állni.

- Öhm... hát köszönö...

- Kussolj! Csak azért csináltam, mert nem akarom, hogy elfoglalt legyél a hülye büntetőmunkád miatt. Lerendezzük ezt, ha nem vagy gyáva, mint a párnazabáló apád. Szombat, reggel hét, a Tó túlpartján. Ne merj elkésni! Úgy fogjuk csinálni, ahogy az őseink ötszáz éve.

* * *

- Szóval, mi ez a hülyeség? Cerebrum Vol...

- Certamen Volantis, egy nemes hagyomány, melynek 1507-ben, mielőtt kivezették a halálozási ráta miatt a sportok közül, Sir Vordt Grimmstark volt a legnagyobb bajnoka. De ezt már mondtam... remélem, elolvastad a könyvet, amit adtam, ha meghalok, a segédemként te fogod az égre vinni a fekete vérebet.- Nimueh láthatóan szkeptikus volt azt illetően, hogy valóban ezt tenné-e, ha Lorian meg találna halni, de azért bólintott, miközben elvett egyet a felhajtott ingben hozott fánkok közül. Egyet odakínált a fiúnak is, de az csak felemelte a fejét. A sisak csördült egyet, ahogy a pajzsnak vagy a seprűnek csapódott.

- Ez eddig a leghülyébb ötleted, nagyobb baromság, mint örökbe fogadni azt a kígyót, vagy eltitkolni négy és fél órán át, hogy megharapott... miért nem hívod ki simán párbajra és bűvölsz békalábakat az arcára? Nem lenne sokkal egyszerűbb?

- Nem vívtak háromszáz éve Certamen Volantist az országban. Ha apám megtudj... szóval gyakorolni akarom a repülést... ne terelj el! Van kérdésed?

- Kettő is. Miért néz ki úgy a bukósisakod, mintha egy kutya éppen kihányná az arcodat? És miért hány a pajzsodra festett kutya kígyókat?- Lorian még dühösebben nézett a lányra.

- Nem hány senki semmit! A kutya természetesen a Grimmstark ház címere. Ez a sisak az ükapámé volt. A kígyókat pedig nem kihányja a kutya, ez szimbolizmus. Azt szimbolizálja, hogy beszélek a kígyókkal.

- Ezt az a kígyó nem így gondolta, amelyik megharapott. De akkor a neved Lorian Sziszvau lesz?

- Nimm, segíteni jöttél, vagy kritizálni? Azt mondtad, hogy szívesen leszel a segédem. És hogy a kis szarzsák megérdemli... a rohadt kis Oidipusz buzeráns.

- Persze, segíteni jöttem.- a lány majdnem megkérdezte, mit jelent a kifejezés, de végül nem tette. Betömte a megmaradt két fánkot a szájába, és a talárjába törölte a kezeit, ahogy meglátta a két hugrabugos fiút a tó partján. A kis de Lys egy őrző sisakot szerzett be, a nagy lovagi pajzs eredetét pedig mutatta a még mindig mozgó páncélkesztyű, melyen segédje rajta tartotta a lábát. Az ő seprűje is Nimbus volt, bár legalább két-három szériával elavultabb változat, mint Loriané.

- Most megfizetsz mindenért, te kis szarházi... és milyen pajzs az? Még saját címered sincs.- Lorian önelégülten megemelte a sajátját, melyhez hozzáérintette a pálcáját. A kutya és a kígyók is megmozdultak.

- Nem kell címer, te pudingzabáló!- de Lys dacosan nézett Lorianra, miközben segédje a pajzsért nyúlt.

- De, kell. Segítek.- az idősebb hugrabugos fiú elvette a pajzsot, és hozzáérintette a pálcáját. Lorian összevont szemöldökökkel figyelte, arcán elsápadt a harag, amikor meglátta a négy tehéntőgyet, melyekből fehér tej folyt alá, amikor ellenfele visszavette a pajzsát.

- Ha vele végeztem, te jössz, Gharman. Felvetted a pelenkádat, de Lys?

- Csak szeretnéd, ha kellene pelenka.- a két diák a levegőbe emelkedett, és körözni kezdtek egymás körül a tó zavaros vize felett, alig néhány méterre, mindketten felemelve a pajzsukat. Nimueh odasétált a hugrabugos fiú mellé.

- Szia!

- Szia!- a fiú kivett a zsebéből egy fémdobozt, és a szájába dobott belőle egy kemény cukrot. Amikor Nimueh felé kínálta, a lány elfogadta. Gharman a párbajozókon tartotta a szemét, miközben megszólalt.

- Te láttál már ilyet?- több átok is elrepült a levegőben körözők felől, ahogy egyre emelkedve lövöldöztek egymásra, egyelőre elhibázva a másikat.

- Nem... de Lorian folyamatosan erről beszél...(- Egyél szart! Ez minden, te csigazabáló szarházi?)- Elképesztő hülyeség.

- Szerintem is (- Úgysem találsz el, Grimmstark! Én nem a dagadt anyád vagyok. Petrificus Totalus!) - Valami ötszáz éve utálják egymást a családjaik.

- Hatszáz. (- Confringo! Na mi van, bőgni fogsz? Maradjunk a csiklandozó bűbájnál, te ostoba kislány?)- Van kedved köpkövezni, miután vége ennek a hülyeségnek?

- Ha nem kerülünk büntetőmunkába. (- Capitulatus! Vége van, te fattyú!) - Vagy valamelyikük a Mungóba. De szívesen. Ismered a Kraken vermet? Szereztem hozzá egy táblát.

- Jaj, persze, játszhatu... (- Arresto Monentum! Most van vége... Áh-győ, bagettszopó!)- mindketten felnéztek, ahogy Lorian felemelt pajzzsal nekirepült a levegőben megdermesztett, tehetetlen kisebb fiúna, aki előbb felnyögött, azután lefordult a seprűről, és sikoltva belezuhant a vízbe, néhány méterre a parttól. Ahogy levegőért kapva feljött, és a karjára szíjazott pajzzsal megpróbált a felszínre kerülni, Lorian elégedetten lesiklott a vízfelszín fölé.

- Apád talán szereti felzabálni a párnák tollait, de biztos csalódott lesz, hogy ilyen csicskát nevelt. Illik hozzád az a tehéntőgy... na mi van? Most tényleg belefulladsz a vízbe, mint valami buta normann számszeríjász?

- Segít... segíts...- Lorian egy pillanatig lebegett még ellenfele felett, mintha gondolkodna valamin, azután lassan kilebegett a partra, és elegánsan leugrott a seprűről, mielőtt vállon veregette a másik hugrabugos fiút.

- Akkurátus pajzsot választottál de Lysnek. Tényleg olyan jól úszik, mint a tehéntőgy.- Lorian vetett egy pillantást Nimuehra, azután elindult a kastély felé, miközben Gharman fiú kötelet bűvölt, és belőtte a pálcájával a végét a kisebb, sikoltozó fiú felé. A Grimmstarkok végre legyőzték a de Lyseket, annyi évszázad után. Két hétre, amíg valaki nem helyezett madárpókot Lorian táskájába...

Idővonal I I

1990.09.03. Lorian születése
2002.09.01. Lorian megkezdi a tanulmányait a Roxfortban
2002.09.10. Lorian első balhéja a de Lys család tagjaival
2003.08.15. Lorian megkapja a seprűjét, miután összeverekedett egy nála fiatalabb de Lysszel
2004.01.10. Lorian felfedezi, hogy beszél a kígyókkal. Nem tökéletesen, meg is harapja, amit „örökbe fogad”
2005.04.19. Lorian fényes Certamen Volantis győzelme

Jellem

Lorian meglehetősen arrogáns, beképzelt és konfliktuskereső, aki megragad szinte minden lehetőséget, hogy provokáljon másokat. Különösen a de Lys család tagjaival szemben barátságtalan, bár nem kizárólagosan családja ősi riválisaival keres konfrontációt. A legtöbb esetben nem megy tovább jól választott sértéseknél, bár nagyon szívesen toldja meg őket átkokkal, ha úgy látja, hogy megteheti. Általában okosan választ célpontot, bár nem nehéz provokálni.

Köszönhetően kiemelt státuszának a családján belül, illetve a ritka mágikus képességnek, amivel született, Lorian nagyon sokat képzel magáról, és úgy gondolja, hogy varázslóként sokra hivatott. A bőséges önbizalom, elitizmus és ambíció mellé társul intelligencia, szorgalom és legalább egy minimális mértékű önismeret is a saját határait illetően, bár sok tinédzser fiúhoz hasonlóan ő is könnyen belemegy vetélkedésbe, ha valaki megkérdőjelezi a képességeit.

Lorian nagyon büszke az örökségére, sokszor hivatkozik a Grimmstarkokra, és gyakran visel egy fekete kutyafejes gyűrűt, hogy emlékeztessen mindenkit a hovatartozására. Hasonlóan több családtagjához, a konfliktusban a de Lys família tagjait látja vétkesnek, és mivel meg akar felelni szintén radikális apjának, minden lehetőséget megragad, hogy lenyomja, legyőzze őket. Ahhoz, hogy ezt sikerrel megtegye, hajlandó kevésbé egyenes utakon járni. Nem idegen tőle mások társadalmi alapú lenézése, bár nála a vér helyett a vagyon és de facto befolyás az értékmérő.

Amikor éppen nem a de Lys család bukását tervezi, Lorian szívesen tölti az idejét varázslósakkal, edzéssel, vagy azok társaságában, akik hibái ellenére is a barátainak nevezik magukat. Sok fiatalhoz hasonlóan szereti a kviddicset, bár visszavonta a jelentkezését háza csapatából, mert nem értett egyet az összetétellel. Nagyon szereti a Certamen Volantis néven ismert archaikus, seprűháton vívott varázslópárbajokról szóló történeteket (és a megvalósítást, ha talál olyat, aki olyan hülye, mint ő, és bele tudja csalni egy kihívásba). Bár nem veri nagy dobra, nagyon szereti a történeteket, különösen lovagokról és mítikus dolgokról

Lorian titkos oldala, amit senkinek nem mutat meg, hogy szeret párszaszó nyelven alkotni, főleg verseket, bár naplót is vezet olyan gondolatokkal, félelmekkel, amelyeket angolul nem is lenne hajlandó végiggondolni: a kígyók nyelve biztonságosabbnak érződik számára. Annyira tart attól, hogy megossza ezeket, hogy létrehozott egy saját ábécét saját írásjelekkel a gondolatai vezetéséhez. Az egyik újabb, számára ijesztőbb gondolat, hogy felfedezte, hogy vonzódik a fiúkhoz is, és nem tudja megbeszélni senkivel ezt.

Lorian minden hibája ellenére őszintén szereti a családtagjait (bár kerüli az érzelgősködést), és hűséges a barátaihoz. Bár a szó hagyományos értelmében nem becsületes, ha valaki kivívja a tiszteletét, meg szokta tisztelni (szereti azt hinni magáról, hogy a Grimmstark család lovagja).

Merengő || A legjobb emléke, amikor először beszélt kígyóval. A legrosszabb, amikor egy kígyó megharapta, és majdnem meghalt a mérgétől (mert eltitkolta órákra).
Edevis tükre || Bekerülni valamilyen legendás történetbe, mint valami nagy hős.
Mumus || Kelpie

Apróságok

mindig || Repülés, történetek, kviddics, kígyók, párbajok, kalandok
soha || Binns órái, de Lysek, franciák, pókok, Kelpie, tehenek
hobbik || Repülés, edzés, olvasás, párbajozás, kalandozás
Malíciamutató || A de Lys család tagjait
Százfűlé-főzet || A százfűléfőzet íze édes, bár enyhén keserű. Színre sötétzöld, kissé darabkás.
Amortentia || Frissen sült pékáru és könyvek illatát érzi, a kandallóból szállű füst illatával vegyítve
titkok || Vonzónak találja a fiúkat is.
azt beszélik, hogy... || Valamilyen meg nem határozott elmebetegségben szenved; valójában gyáva; ő Draco Malfoy második eljövetele

A család

apa || Lorcan Grimmstark; 38; félvér. Lorian felnéz az apjára, és meg akar felelni neki.
anya || Sarah Grimmstark (Barclay); 36; félvér. Lorian szereti az anyját, felnéz rá, és nagyon feldühíti, amikor megjegyzést tesznek a súlyára.
testvérek || Aveline Grimmstark; 14. Lorian viszonylag sokat veszekszik a húgával, az iskolában pedig keveset beszélnek, bár ettől függetlenül nincsenek rosszban, és Lorian protektív felé.
állatok || Storm. 5. Fekete fülesbagoly.

Családtörténet ||
A Grimmstark egy befolyásos és vagyonos angol család, vérvonalukat egészen a roxforti alapítók koráig vezetik vissza. Bár elvesztették aranyvérű státuszukat, amikor VIII. Henrik és I. Erzsébet udvarában több, pillanatnyilag előnyös házasságot kötöttek a nemességgel, vagyonuk és befolyásuk miatt most is szerepelnek több brit aranyvérű család állandó vendéglistáján. A XIV. század óta a család mindenkori főága Godric’s Hollow mellett él gótikus kúriájában, Grimmholdban. Szinte a teljes család Godric’s Hollowban él, az évszázadok alatt tucatnyi mellékáguk lett, és több tucat varázsló viseli ezt a nevet. Több befektetésük van, elsősorban vendéglátással és befektetéssel foglalkoznak. Nemzetközileg a Grimmfog Hotelről a legismertebbek, mely a Hebridák közelében épült. Godric’s Hollowban saját elmondásuk szerint a címerükről elnevezett Black Hound kávézó jut az emberek eszébe a családról; valójában közmondásos ellenségeskedésük a de Lys családdal teszi őket hírhedtté a város jobbra érdemes lakosságának körében.

Nehéz pontosan megmondani, hogy mikor kezdődött a viszály a két család között, és pontosan miért – egyes források egy XVII. századi, öt halottat eredményező varázslópárbajhoz kötik az ellenségeskedés kezdetét, mások egy ennél korábbi földviszályhoz, megint mások egy középkori szerelmi háromszöghöz. Azóta minden generáció szinte összes tagja gyűlöli a másik család tagjait, az ebből fakadó feszültség pedig érezhető a város mágusainak körében. Szinte évente vannak párbajok az egymással ellenségeskedő családtagok között, és gyerektől aggastyánig igyekeznek minden szinten keresztbe tenni az ellenfeleiknek. Az utolsó halálos áldozata a rivalizálásnak a Grimmstarkok oldaláról ‘98 tavaszán egy Alva nevű, Thickness alá dolgozó (és potenciálisan titokban halálfaló) auror volt, aki párbajban meghalt egy de Lysszel szemben (igaz, főleg azért, mert nem ment be a Mungóba kezeltetni a zsiráfnyakat, amit a párbaj alatt szerzett, hanem megpróbálta egyedül helyrehozni).

Lorian apja, Lorcan Grimmstark a családfő negyedik fiaként látta meg a napvilágot, és a Roxfort elvégzése után pénzügyet tanult, majd a családi vállalkozásban helyezkedett el. Elsősorban az ő érdeme a Black Hound kávézó sikere, melynek köszönhetően öt év alatt megduplázta a méretét és bevételét. Felesége, Sarah Barclay kisebb befolyású félvér családból származik, akivel tinzennyolc évvel ezelőtt házasodtak össze. A pár Godric's Hollow belvárosában él.

Lorcan a családja berkein belül is a de Lysekkel legellenségesebbek közé tartozik, melyet a neveltetésén kívül egy iskolai, öt éven át tartó rivalizálás is tovább tüzelt, mely odáig durvult, hogy 1997-ben egy rövid időre minden de Lyst kitiltott a Black Houndból (és végül csak azért vonta vissza a tiltást, mert nem utálta őket annyira, mint a kimaradó galleonok hiányát). Lorcan négy párbajt vívott de Lysekkel, ebből kettőt felnőttként, az utolsóról mindkét segéd a Mungóba került, míg a párbajozók maguk törött csontokkal távoztak. Lorcan és a nézeteit gyorsan átvevő Sarah belenevelték a gyerekeikbe a de Lys család iránti gyűlöletet. Lorian különösen fogékonynak bizonyult erre az ideológiára.

A Grimmstark a világ kevés örökletes párszaszájú családja közé tartozik, bár a Gauntokkal ellentétben korántsem mindenki örökli a képességet; a tizenhatodik században megritkultak a kígyókkal beszélni képes boszorkányok és varázslók, és ők is gyengébb képességeket adnak tovább, általában olyan felhígult formában, hogy egy szakértő nem is nevezné párszaszájúnak őket. Lorian adottsága a családban kiemelkedőnek számít.

Külsőségek

magasság || 179 cm
testalkat || Sportos
szemszín || Ezüstös kék
hajszín || Fehér/szőke
kinézet || Annak ellenére, hogy Lorian még tizenhat éves sincs, magasabb sok felnőttnél – ez, viszonylag mély hangja és magabiztossága együttesen elegendőek hozzá, hogy sok helyen elhiggyék róla, hogy tizenhét-tizennyolc éves, és esetleg ki is szolgálják dolgokkal, amikkel nem kellene. Viszonylag izmos, bár nem annyira, mint a nála idősebb sportoló fiúk. Sokszor lehet elkapni a tekintetében valami fenyegetőt, amikor dühös, általában azt a benyomást kelti, hogy egyetlen gesztusra vagy szóra van egy átoktól (ez nem feltétlenül tévedés). Amikor nem dühös, arrogánsnak tűnik, gyakran felemeli az állát, és olyan mosoly ül az arcán, amitől az a benyomása a haragosainak, hogy ütni való képe van.

Szőke, majdnem fehér haja van, melyet röviden hord, a szeme pedig ezüstös kék (néhányan, akik nem ismerik egyik családot sem, a Malfoyok oldalágának gondolják őket, bár mind a vértisztaságban hívő Malfoyok, mind a franciákat mélyen megvető Grimmstarkok tagadják, hogy lenne bármilyen rokonság a családjaik között, és nem is találni ilyet egyik családfán sem). A bőre világos színű, az egyetlen megkülönböztető jel rajta a két, enyhén rózsaszín pont a bal keze mutatóujján, mely egy kígyó vagy sikló fogaitól származik.

Lorian szereti a fekete kutya szimbólummal ellátott dolgokat, általában egy gyűrűt hord a családjuk címerével a bal középső ujján, de néha-néha kísérletezik más ékszerekkel is. Az iskolán kívül előnyben részesíti a kényelmes ruhákat, bár valahogy mindig szereti felhívni magára a figyelmet. Kicsit jobban ért a mugli öltözködéshez a legtöbb varázslócsalád gyermekénél, köszönhetően annak, hogy Godric's Hollow lakossága vegyes, bár a stílusa korlátozott (főleg bőrkabátokat hord). Szereti túlfújni a parfümjét, melynek erős illata van. A varázspálcáját a jobb oldalán, egy erre a célra készült hüvelyben tartja, hasonlóan egy tőrhöz.

avialany || Finn Bennett

A tudás

varázslói ismeretek ||

Lorian tehetséges és szorgalmas varázsló, akit motivál mind a versengés és riválisain felülkerekedés, mind a kiválasztottság tudat, ennek megfelelően korához képest kiemelkedő képességekkel rendelkezik. Különösen párbajképességei magas szintűek, eléggé hozzá, hogy kihívást jelentsen egy hatodévesnek vagy nem különösebben tehetséges végzősnek, és ismer egy-egy olyan átkot is, amelyet csak hatod és hetedévesek szoktak megtanulni. A párbajozási stílusa ötvözi az agressziót a valamivel kreatívabb és látványosabb varázslatokkal (különösen, ha közönsége is van). Mindhárom pálcás tárgyból kiváló, különösen Sötét Varázslatok Kivédésében jó.

Bár nincs olyan tárgy, amelyből kifejezetten gyenge lenne, Lorian kevesebb energiát szentel a nem pálcás tárgyaknak: a bájitalait ügyesen és pontosan készíti el, de semmi különlegesre nem képes, a Gyógynövénytan nem foglalkoztatja, Mágiatörténeten pedig nem figyel oda, elfoglalja magát Binns óráin, és könyvből tanul. Nem annyira jó sem Legendás Lények Gondozásából, sem Rúnatanból, bár nem nagyon kap Elfogadhatónál rosszabb jegyeket.

Bár nem került be a háza Kviddics csapatába, Lorian elfogadható seprűlovas, igaz, a kviddicsnél jobban érdeklik a seprűháton vívott párbajok, amelyről rengeteg elméleti tudással rendelkezik. Ami a gyakorlati tudását illeti, többel rendelkezik, mint kellene, kevesebbel, mint szeretne. Viszonylag stabilan irányítja a seprűjét varázslás közben.

Született párszaszájúként Lorian tökéletesen érti a kígyókat, és majdnem tökéletesen megérteti magát velük, bár van néhány kiejtési pontatlansága, amely miatt a számára idegen kígyók elsőre néha bizalmatlanul reagálnak. Lorian kidolgozott egy írásrendszert a párszaszó szövegek feljegyzésére az elmúlt három évben, bár ezt a rendszert nem osztotta meg senkivel, az írásjeleket versírásra és naplóelemzésre használja.

Lorian az angol mellett valamennyire beszél franciául, de akcentussal beszéli (igaz, nem annyira durva akcentussal, mint amit mutatni szeret, ha de Lysekhez beszél, hogy felbosszantsa őket- például magától nem ejtené a croissant-t krásszöntnek).

pálca típusa || 14 hüvelyk, Galagonya pálca, sárkányszívizomhúr mag. A pálca majdnem teljesen merev.

Oldalak: [1]