+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Előtörténetek
| | |-+  Futottak még
| | | |-+  Sence Islington
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Sence Islington  (Megtekintve 1432 alkalommal)

Sence Islington
Eltávozott karakter
*****


- Prefektus - Nihil Kisasszony

Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2011. 03. 14. - 21:55:27 »
0

SENCE ISLINGTON




         Alapok

jelszó || "It's so fluffy!"
teljes név || Sence Mai (Isikawa) Islington
becenév || mindenki Sence-nek szólítja, mert nem kedveli a beceneveket (értsd: nem tűri, ha becézgetik), ez alól csak apja és anyja kivétel, akik legtöbbször második nevén, Mai-channek hívják.
nem ||
születési hely, idő || London; 1982. május. 7.
kor || 15
vér || arany
iskola || Roxfort
évfolyam || ötödik

         A múlt

1982 májusában láttam meg a napvilágot, szüleim házában, London belvárosában. Zajos utcák és szigorú rend fogadott, anyám hosszan vajúdott, apám sokáig maradt idegőrlő gondolatai közt rekedve, kétségektől hányattatottan, míg a nagyanyám makacsul ragaszkodott imádott hagyományaihoz. Ez majdnem velem és menyével is végzett, hiszen nem engedte, hogy kórházban jöhessek a világra. Ez az ő feladata, neki kell világra segítenie engem, állította. Már akkor sem mondhattak ellen neki.

 
Gyerekkor

Éppen olyan nyugodt gyermek voltam, mint amilyen most is vagyok. Engedelmes apámmal és azokkal, akikkel muszáj volt, lázadó mindenki mással szemben, kíváncsi és elbájoló, külsőre akár egy porcelánbaba. Hamar ráneveltek a családon belüli feszes rendre, a tiszteletre és a családfő iránti alázatra. Ez viszont közel sem jelentette azt, hogy eseménytelenül vagy későbbi életemre nem hatott ki.
Emlékszem, alig voltam még nyolc éves, amikor egyik délután, valami ünnep alkalmával, összevesztem Hiroko nagyival, aki velünk élt és hivatásának tekintette a sanyargatásomat, válogatott és szigorú nevelési módszereivel. Soha nem kedveltük túlzottan egymást, de mégis…
Visszatérve, nem voltam hajlandó a piros kimonót felvenni, amit ő választott ki, mindenképp a királykékhez ragaszkodtam, mert tudtam, édesapámnak az a kedvence. Imádtam azt a kimonót, ezt ő is tudta, mégsem engedett. Élete végéig hitte, hogy képes lesz megtörni és feltétel nélküli, nyájas, engedelmes nővé nevelni. Tévedett és ennek ára volt.
Engedetlenségem miatt akkor többször is megátkozott, büntetésképpen többször tette ezt velem és a testvéreimmel korábban is, de ez alkalommal az átok mellett a kimonót is elégette, méghozzá a szemem láttára. Mondanom sem kell, mennyire felbosszantott ezzel, ugye? Olyan erős érzelmi hatás ért, hogy a varázserőm megtébolyult, és míg a legtöbb gyerek ilyenkor sírni és hisztizni kezd én összeszorítottam a fogaim és földbe gyökerezett lábbal meredtem az öregasszonyra. Amikor a düh betetőzött Hiroko mama a falnak vágódott, majd a földre esett. Tompa puffanással csapódott a padlónak, üveges tekintete utolsó döbbent sikolyával együtt az arcára fagyott. Egyre csak bámult rám, s az a nézés csontig hatolt.
Később megállapították, hogy eltört a gerince és meghalt. Baleset volt, mindenki tudta, de egy ilyen dolgot nem lehet csak úgy elfelejteni. Anyám mindenért engem okolt, édesanyja elvesztése kitaszított a kegyeiből, mai napig gyűlöl, de már nem bánt annyira, mint akkor. Már nem sírok miatta. Már nem megy.

Roxfortos évek

Tizenegy éves koromban megkaptam a levelet a Roxfortból, ami némileg talán boldoggá is tett. Múló öröm volt, akár minden más is a nagymama halála óta, hiszen hiába szabadultam el a családi fészekből, azon emberek közül, akik elvileg a biztonságot kellett volna, hogy szolgáltassák számomra, nem éreztem jobban magam. Igyekeztem a legjobb arcomat mutatni, de nem ment valami fényesen. Vannak, akik gorombának tartanak, vannak, akik arrogánsnak, vannak, akik nagyképűnek. Pedig csak közönyös vagyok irántuk.
Első éveimben szereztem néhány barátot, néhány hasznos kapcsolatot, de semmi többet. Ha valamit megtanultam apámtól, aki kitartott mellettem minden múltbeli tettem ellenére is, az az volt, hogy hogyan élhetek túl a lehető legkevesebb erőfeszítéssel és sérüléssel.
Nem keresem a konfliktusokat, akik az utamba állnak, azokat eltávolítom onnan, de aki felkelti az érdeklődésem, azzal képes vagyok „emberibben” bánni, háztól függetlenül. Néha még arra sem figyelek milyen vérű az illető, hiszek benne, hogy nem csak az elkorcsosult, arrogáns aranyvérűek közt lelhetek értékes emberekre. Eddig még soha nem tévedtem.
Az iskola tanulás része nem köt le túlságosan. Értem ezt úgy, hogy nem kerül különösebben nagy erőfeszítésbe számomra, az hogy jól teljesítsek. A bájitaltanért és az alkímiáért rajongok, sötét varázslatok kivédéséből pedig kitűnőnek bizonyultam eddig minden évben. Ezen talán nincs is mit csodálkozni, hiszen mióta megtanultam olvasni, mást sem teszek, csak az átkos könyveket és párbajvarázslatok tekercseit bújom. Ez az egyik kedvenc elfoglaltságom: az olvasás, mivel sem a kviddics sem a varázslósakk nem izgat fel különösebb módon, pletykálkodni vagy másokat kínozni, bosszantani és kigúnyolni pedig nincs sok gusztusom. Valahogy méltóságon alulinak érzem, azt, hogy abban leljem örömöm, hogy másokon nevessek, bár ha valaki kivívja az ellenszenvem, hajlandó vagyok ok nélkül is keresztbe tenni neki, anélkül, hogy rosszul érezném magam.
Így tengetem tehát napjaimat Roxfort falai között, unatkozva, kitaszítva és egyedül. Arra várva, hogy valahogy túléljek a változásig. Amíg majd egyszer elpattan bennem valami és gyökerestül tépem ki a bánat legapróbb csíráit is magamból.

Háború

A háború kirobbanása nem különösebben lepett meg és mivel (még) nem számítunk valódi angol aranyvérű családnak, semlegesek tudtunk maradni. Szerencsére minden maradt a régiben, a házunkat levédtük minden betolakodó ellen és ugyanúgy tartjuk a kapcsolatot a jó oldallal, mint a rosszal. Azt azonban nem tudjuk elkerülni, hogy mint aranyvérűeket megkörnyékezzenek a halálfalók, más családok sarjai nem egyszer mondogatták már nekem is, hogy saját háztársaim helyett inkább a sárvérűeket átkozzam, de valahogy nem fűlik az egészhez a fogam. Egy emberi roncs, rengeteg varázserővel, hatalommal nem tud fellelkesíteni. Alázatra és engedelmességre pedig főleg nem fog rávenni.

         Jellem

Általában hidegnek és megközelíthetetlennek, esetenként egyenesen elutasítónak tűnik, de ez csak azért van, mert gyermekként komoly elutasítást élt meg. A fent említett baleset óta, úgy érzi, mindenki csak bántani akarja, hogy kinézik és kibeszélik, hogy mindenki gyilkosnak tartja, ahogy az édesanyja is és ettől a falra mászik. magányba burkolózva éldegél, valahogy nem tud normális kapcsolatokat kialakítani, mindig attól fél, hogy be fogják csapni, hogy  
A hangulata általában igen változó, de a változás nem a vidám és szomorú közti széles skálán mutatkozik meg, inkább a „csöndesen háttérbe húzódik” és a „gyilkolni is képes/Vigyázz harap!” között. Ritkán látni mosolyogni, ha pedig mégis, akkor az gúnyról vagy lenézésről, esetenként kegyetlenségéről árulkodik, nem pedig boldogságról.
Gyengébb pillanataiban kisírt szemmel is mutatkozhat, különösen születésnapja vagy nagyanyja halálának környékén. Legtöbb idejét egyedül tölti, de ezeken a napokon képes órákra is eltűnni a könyvtár valamely zugában, hogy összekuporodhasson és csak arra gondolhasson miért kellett mindennek elromlania?

 



         Apróságok

mindig ||
•   család
•   kígyók, macskák
•   bájitalok
•   könyvek
•   magány

soha ||
•   talpnyalók
•   alázat
•   vérfertőzés
•   nagyképűség, megalapozatlan arrogancia
•   önfegyelem hiánya

dementorok ||  Minden rossz emlékem egy emberhez köthető: Hiroko mamához. Azt a jelenet látom, amikor végzett vele a kék kimonóm, amikor dementort látok.
mumus || Egy hasonmásom, aki mindazt testesíti meg, amit mereven elutasítok.
Edevis tükre ||  Boldognak látom magam, hatalmas belvárosi házzal, családdal, egy kis üzletben valahol az Abszol úton, ahol saját készítésű ruháimat árulom. Oldalamon egy kislány és egy férfi, akinek az arcát még nem látom tisztán. A háttérben édesapám lép be, mosolyogva, hiszen büszke rám. És ez számomra mindennél többet ér.
százfűlé-főzet ||  Keserű, utóíze viszont hűs akár egy korty a legtisztább patak vizéből. Színe szürke, mint az angol felhők fátyla, mielőtt ismét szitálni kezd az eső.
  titkok ||
•   gondosan titkolja nagyanyja halálának körülményeit
•   hobbija az, hogy ruhákat tervez és varr, legtöbbször magának, és az ehhez kellő „tudást”mugliktól szerezte meg.
•   gyakran álmodik rosszat, sokszor sír és néha arra vágyik, hogy szeressék.

rossz szokás || nem sokat vall be magának, de mániákus rendszerető, mindent azonnal elpakol, mindet tisztántart maga körül, nem tűri az igénytelenséget, rendetlenséget. Rossz szokása továbbá az ok nélküli átokszórás a folyosón. Nem ajánlatos az útjába állni, ha megy valahova, mert állandóan jár a szája és szórja az „áldást” minden irányba (legfőképp maga elé) és még az sem érdekli, ha büntetőmunkát kap ezért. Talán mert azokon sem jelenik meg.



         A család

apa || Mason Islington - Masato Isikawa; 40 év; arany. Senkit sem tudok annyira szeretni és tisztelni, mint őt, hiszen apám volt az egyetlen, aki a Baleset után is hajlandó volt törődni velem. Akkoriban anyámmal is szembeszállt, aki az azonnali halálomat követelte. Mai napig felnézek rá, s talán ő az akinek feltétel nélkül engedelmeskedni tudok.
anya || Xaiyu Yokohama Islington; 37 év; arany. Ha tehetné, kitagadna. Gyűlöl engem az anyja haláláért, átkozza a napot, amikor megszülettem és bánja mindazt, amit értem valaha is tett. Ha szembe jön velem, inkább elfordulok, ha megszólít, csak szitkokat szór rám és lassan már nem látok rá reményt, hogy élni tudjunk egymás mellett. Azt kívánom, bárcsak meghalna szépen csöndesen.
testvérek ||  
•   Kira Islington, 17 éves. Nem nagyon jövünk ki egymással, ha lehet, össze sem futok vele, ha otthon vagyok, különben csak a veszekedés van belőle, rosszabb esetben párbaj. A saját testvéremmel… nos, igen, nehéz a felfogása, vagy még nem tűnt fel neki, hogy képtelen lesz valaha is legyőzni.
•   Kazuo Islington, 17 éves (Kira ikertestvére). Kazu áll hozzám apám után a legközelebb, bár Kira miatt nem sok időt tölt velem. Gyakran megesik, hogy órákon át ülünk a könyvtárszobában és beszélgetünk semmiségekről, de még ez is több mint amennyit akárki mástól kapok. Van egy olyan érzésem, hogy ha bajba kerülnék, ő minden múltbéli esemény ellenére is segítene rajtam.
•   Seya Islington 20 éves. Jelenleg a Griffendél Godrik Akadémia hallgatója, a Tudományok és Önvédelem Tanszéken. Ritkán találkozunk, aminek tulajdonképp örülök is, mivel ő anyám kedvence. Nem is csodálkozom rajta, hogy ennyire gyűlöl.

családi állapot ||egyedülálló, magányos, hajadon. Elhagyatott és kitaszított.
 állatok || Ky, a kígyó és Naomi a fekete, hosszúszőrű macska.

Családtörténet ||

A családom ősi japán varázslódinasztia leszármazottja, alig néhány generációval ezelőtt települtünk át Nagy Britannia fővárosába, Londonba. Édesapám már ide született, így én már angolnak számítok, annak is vallom magam, a nevünket is ezért változtattuk meg Isikawáról Islingtonra.
Japán őseink emlékét és tetteit viszont mai napig őrizzük emlékezetünkben és szívünkben, a sárkányszelídítőket és a császárokat, a háttérből irányító hadvezéreket és hercegnőket, gyógyítókat és meggyilkolt boszorkányainkat, a könyvtár falára festett családfa minden ágának történetét és legendáját.
Kislány koromban gyakran meséltek nekem a szüleim és testvéreim a varázslókról, boszorkányokról, akik hatalmas erővel rendelkeztek, pusztító háborúkban vettek részt, hogy a varázzsal ezreket tegyenek a földdel egyenlővé Japánban. Ezek a történetek mindig lenyűgöztek, de mostanában már csak iróniával gondolok erre a rajongásra, hiszen látom mi lett velünk. Mivé lettünk…
 



         Külsőségek

magasság || 165 cm
tömeg || 51 kg
szemszín || barna
hajszín || sötétbarna/szőkésbarna/szőke, mikor milyenre festi.
különleges ismertetőjel || egy tetoválás a csuklója belső felén, amit kötéssel takar. Egyébként egy japán írásjelet ábrázol, melynek jelentése: végzet.
kinézet || Hűvös keleti szépség, hosszú szőkésbarna haj, tincsei enyhén hullámosak, arca tiszta és fehér akár a porcelán, szemeiből is csak a hideg árad fiatalkora ellenére, mindenki láthatja, hogy valami nincs rendben vele, valamitől ennyire jegessé vált. A járása kecses, vékony alkatából, viselkedéséből fakadóan egyfajta elegancia sugárzik belőle, amit nem lehet nem megbámulni.
egészségi állapot || egészséges



         A tudás

varázslói ismeretek || SVKből, bájitaltanból, alkímiából kiváló, mágiatörténelemből, jóslástanból, bűbájtanból átlagon felüli teljesítményt nyújt. A többi órán is jól teljesít, se szorgalmára, sem tudására nem panaszkodhatnak a tanárok, mindig felkészült és tárgyilagos. A gyógynövénytannal néha akadnak gondjai, de elbaltázott kísérleteit méretes házi dolgozatokkal kompenzálja.

felvett tantárgyak || Alkímia; Jóslástan
mugli képzettségek ||
•   szabás-varrás: Hisae nénikém imádja a muglikat és ha 17 évesen nem adták volna férjhez, talán még képes rá és egy mugli férfihoz ment volna feleségül. Az ő révén tanultam meg varrni, amikor magához vett a harmadik év nyarán. Az egyik varázstalan (ahogy ő nevezi) barátnője varrónőként dolgozott, csupa csodaszép ruhát varrt, így nekem is kedvem támadt megtanulni a gép és a tű kezelését. Természesen a nő szívesen vállalta és bár kicsit ódzkodom a mugliktól és találmányaiktól, mai napig szívesen varrogatok.
•   szívesen játszok csellón, már kisgyermekként elkezdtem és a máig szeretem, bár Roxfortban kevés alkalmam nyílik gyakorolni. Apám a legjobb magántanárokat bérelte fel kitanításomra, így ma már remekül megy a játék.

pálca típusa || Kilenc és háromnegyed hüvelykes, rózsafa pálca, főnixtoll maggal.
különlegesség || egyszerűbb nonverbális varázslatokat végre tud hajtani erős koncentráció mellett, de csak vész esetén használ ilyesmit.



         Szerepjáték-példa

Seosaphine Baradwys kisasszony előtörténetében


         Egyéb

avialany||  Devon Aoki
Naplózva



"Kiesni a mennyországból, s nem visszatalálni oda: a legnagyobb magány."

B. Lizandra Kenneth
Eltávozott karakter
*****


VIII. GRIFFENDÉL ••

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2011. 03. 16. - 16:27:21 »
0

   Szia-szia!

Gondosan átnyálaztam az előtöridet, és csupán öt apró dolgot kell javítanod, és máris beosztalak a házadba!

  • Kezdeném a legfontosabbal: nem jó a jelszó.
  • A születési év, nem nagyon egyezik a koroddal. Az oldalon 1997-et írunk, tehát, ha ötödéves (15 éves) akarsz maradni, akkor 1982-ben kell, hogy szülessél. (Az előtörténetedet pedig úgy kezded, hogy '81-ben születtél, szóval... :D)
  • Nem tudunk sok mindent a testvéreidről. Milyenek is ők, a viszonyotok milyen.
  • Idézet
    ruhákat tervez és varr, legtöbbször magának, és az ehhez kellő „tudást” mugliktól szerezte meg.
    - Azt írtad, hogy a családod nagyon tiszteli a hagyományokat, előző generációit, ebből én arra következtetek, hogy kicsit szorosabban "kötődnek" az aranyvérűekhez. Ha nem így van, akkor én kérek elnézést, csak számomra furcsa. Mosolyog De a lényeg: milyen mugliktól (kik voltak azok)?
  • végezetül: sok vesszőhibát ejtettél, kérlek, hogy olvasd át még egyszer!

Színes, jól kijátszható, érdekes karakter Sence, ezt használd ki! NAGYON tetszik! *-*
  Ha javítottál, szólj rám, és ha minden stimmel, beosztalak a házadba! kacsint
Naplózva

B. Lizandra Kenneth
Eltávozott karakter
*****


VIII. GRIFFENDÉL ••

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #2 Dátum: 2011. 03. 16. - 21:24:13 »
+2

Az előtörténetet elfogadom,
gyönyörűen javítottál!

házad pedig a...

Mardekár


•     •     •


Kérlek jelentkezz és nézz körül az alábbi topikoknál:
Avatarfoglalás

NÉV-sor

Népszámlálás

Fakultatív tárgyak

Hogyan ejtsd a karakterem nevét?

Faliújság


+ ha van kedved írj a Karakter Kapcsolat Nyilvántartóba,
 a Hogyan alkottad meg a karaktered?-be, és a Kviddicsbe!
Naplózva
Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2021. 04. 16. - 10:45:40
Az oldal 0.276 másodperc alatt készült el 30 lekéréssel.