Craig Nicholls
Eltávozott karakter
  

''The Mad Rune Mage'
Hozzászólások: 200
Jutalmak: +149
Előtörténet: Megnézem!
Kincsesláda: Megnézem!
Származás: Aranyvérű
Hajszín : Világosbarna
Szemszín: Kék
Kor: -
Ház: -
Évfolyam: Kijárta
Családi állapot: Egyedülálló
Kapcsolatban: -
Kedvenc tanár: Professzor Ahurewa - Rúnaismeret (Macquarie School of Witchcraft and Wizardry)
Legjobb barát: Patrick Matthews
Kviddics poszt: Nem játszik
Pálca: Régi: 15,7 hüvelykes Eperfa, Fwoopertoll maggal Új: 15,4 hüvelykes Eperfa, Fwoopertoll maggal

Nem elérhető
|
CARMEN I. GRAFFELO*Mondhatnánk akár.. későre jár. A London belvárosában található elegáns Hilton szálló halljába pedig egy kócos vékony ausztrál siet be. Bőrkabátot, farmert, fehér tornacipőt, és egy zöld pólót visel. Tétovázás nélkül lép be a bejárati ajtón, és biccent az ott pózoló londinernek. Mintha csak az éppen erre turnézó egyik Rock zenekar tagja tért volna vissza a koncert előtti városnézésről rendbe szedni magát az esti fellépéshez. Furcsán ironikus a tény, hogy ha minden kissé másként alakul pár évvel ezelőtt, akkor a felvázolt látszat könnyedén lehetne valóságos.
Craig pedig most már kissé lomhán kanyarodik el a recepciós pult előtt, és veszi célba a Hotel bárját. Az esti órákra való tekintettel, már jó néhányan koktélozgatnak a pultnál, és az asztalok nagy része is vendégektől nyüzsgő, de legalább is foglalt. Szerencsére azért akad még hely, az elegáns szórakozó részlegbe, mely a helybéliek, és a szállodalakók kedvenc célpontja. Szintén az időpontra való tekintettel már a bárzongorista is készülődik, s amint az egyik pincér az ausztrált egy félreeső asztalhoz irányítja már rá is kezd egy kedélyes balladára, mely a moziba járó ínyencek számár keserédesen ismerős lehet. Craig jól ismeri a darabot, még a filmet is volt szerencséje látni az államokban töltött cserediák évei alatt, és meglehetősen kellemes emlékeket őriz róla.
A pincér hamarosan visszatér egy pohár whisky-vel Craig pedig lassan belekortyol a rég nem kóstolt italba ízlelgeti, majd lassan lecsúszik a torkán. Kabátját a széke háttámlájára teríti, és most csak így kissé alulöltözve, de stílusosan nyúl bele a székről csüngő kabát belső zsebébe egy papír cetliért, melyen mindenféle fura jelek láthatók. Újra kortyol, s közben tovább szemléli a papír cetlit mindentől zavartalanul.*
|