VALAMIÉRT ÍRÓDTAK

LEVELEK MINDENNEK

Elliot!

Merre vagy? Nem jöttél haza az éjjel és most látom, hogy hiányzik pár dolgod. Minden rendben?

Mindenemnek!

Megint én, bár az előzőt se kaptad meg, szóval mindegy. Bántottalak? Csináltam valami rosszat, amit nem vettem észre? Mi a baj? Hol vagy? Kérlek, beszéljük ezt meg, biztosan meg tudjuk oldani. Tudod, hogy mennyire szeretlek!

Átokfajzatomnak!

Egy újabb levél. Megint én, meglepő módon. Bár még mindig nem vagy itthon. Csak tényleg nem értem, hogy miért mentél el egy szó nélkül… Ha valami rosszat tettem, akkor szólhattál volna. Annyit azt hiszem megérdemeltem volna, hogy legalább elköszönj. Gondolom Zeusztól elköszöntél, csak ő sajnos nem beszél, hiába teszem fel neki a tucatnyi kérdésem…
Én tényleg nagyon-nagyon sajnálom, ha megbántottalak, vagy ha fájdalmat okoztam. Tudhatnád, hogy nem direkt tettem. A Mindenem vagy és én akként is szeretlek, ebben egy szemernyi kétséged se legyen. Csak nagyon szépen kérlek, hogy gyere haza. Gyere vissza hozzám. Együtt mindent megoldunk.

Kedves Elliot!

Nem igazán értem, miért hagytál így itt. Napok óta létezni sincs kedvem, mert elmentél, egy szó nélkül. Ha bántottalak, legalább megérdemeltem volna, hogy megvédhessem a tetteimet. De semmi. Nem adtál se lehetőséget, se egy kis időt, hogy helyrehozzam a dolgokat. Nem úgy tűntél, mint akivel rosszul bánok! Legalábbis szerintem mindent megadtam neked, amit csak tudtam vagy amit csak akartál! Tényleg ezt érezted a jó döntésnek? Hogy se szó, se beszéd eltűnj? Akkor már legalább annyi lehetett volna benned, hogy a gyűrűt itt hagyd. Legalább egyértelmű jelzésnek, hogy barom vagy Nat, senki se akarna hozzád menni, én meg pláne nem! Akkor legalább azt elfogadhatnám, hogy jó, tényleg hülye vagyok! De így, nincs semmi, amibe kapaszkodhatnék, csak az a rohadásos üresség, amit itt hagytál!

Elliot!

Megint egy levél, amit megírok, de, hogy mi a francnak, azt tényleg nem vágom. A bagoly itt ül az ablakomban, várja, hogy legalább egyet odanyújtsak neki, de minek is? Hova is küldjem? Apádnak? Deannek? És nekik minek? Ha el akarsz tűnni előle, akkor úgysincs esélyem, hogy megtaláljalak! Nem értelek! De komolyan nem! Mert azt hiszem baromira semmi rosszat nem csináltam! Én nem is tudom, hogy szeretett-e már téged így valaki, mint én. Vagy, hogy én szerettem-e már így! Mindent megadtam neked! Mindent igyekeztem megtenni érted! Ha azt állítod, hogy nem, és ezért mentél el, akkor elég rosszul látod a dolgokat! És én? Akkor már én is szépen elsorolhattam volna a gondjaim! Nem azt mondom, hogy néha nem tettem meg, de szerintem többet mondtam, hogy szeretlek! Mondanám, hogy kérlek, gyere vissza és beszéljük meg, de az előző pár levelemet és egyéb könyörgéseimet sem láttad, szóval minek? Menj és kalandozz csak valamelyik nőcskédnél, vagy gyűjts ereklyéket egy erdőben éhezve! Biztosan jobbat ad neked mindenki, mint én! Mert nyilván én lennék a szemét, mint mindig!