+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Előtörténetek
| | |-+  Futottak még
| | | |-+  Tethys Linnea Skarsgard
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Tethys Linnea Skarsgard  (Megtekintve 1533 alkalommal)

Tethys Skarsgård
Eltávozott karakter
*****


Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2015. 09. 09. - 01:25:48 »
+2

Tethys Linnea Skarsgård

Nem halott az, mi fekszik örökkön,
A halál sem ér át végtelen időkön.





 Alapok

jelszó || Jelszó
így ejtsd a nevemet || Tetisz Linné Szkarszgard
nem ||
születési hely, idő || Harolswick(Shetland Island),1976.05.15.
horoszkóp ||   Bika
kor || 22
vér || arany
munkahely || bájitalkészítő kisvállalkozó

  
    A múlt

Tethys egy lázas álomból felriadva, saját verejtékében feküdt az ágyán. Ez már a harmadik éjszaka volt, hogy azzal a füstös, baljós helyiséggel álmodott, ahonnan szívdobogást idéző dobok moraja szűrődött ki.
Nem igazán tudtam mire vélni a dolgot,így,hogy megnyugtassa magát öccse, Dante ágyára sandított; alvó öccse látványa mindig jóleső megnyugvással töltötte el. Ez az érzés ezúttal azonban elmaradt. Hőn szeretett testvére ágya ugyanis bevetetlenül meredt az éjszakába. A lány felsikoltott rémületében és nyomban talpon volt. Kiszaladt a szobájából, át a nappaliba. Ezüst tincsei szélfútta fonalakként úsztak mögötte a levegőben.
- DANTE! Dante kedves, merre vagy?- kiabálta kétségbeesetten.
Azonban kiáltásaira nem felelt senki. Csak a házimanó horkantott fel mögötte álmában.
- Dante! Ez aztán már igazán nem vicces - kiáltotta elfúló hangon. - Kérlek gyere elő,tudod,hogy utálok bújócskázni.
Mivel ezután sem érkezett válasz sehonnan, úgy döntött, minden szobába benéz, hátha ott találja a nevetve bujkáló Dantét. Ez cseppet sem mondható könnyű vállalkozásnak, mivel a ház kis híján 50 szobából állt.
A kislány még a felénél sem tartott, amikor furcsán ismerős hang ütötte meg a fülét. Leszaladt a hallba, ahonnan egy régi ajtó vezetett a kamrába. Onnan érkezett a hang. Tétovázott egy ideig, végül elindult a hang irányába. Ekkor már nem volt kétséges, hogy a hang az álmából ismerős, lüktető dob volt.
A kamrában volt egy ajtó, amit az édesanyjuk mindig zárva tartott. Mikor belépett a kamrába, nyitva találta. Valami azt súgta neki, hogy Dantét az ajtó túloldalán fogja megtalálni. Így gondolkodás nélkül belépett rajta. Még sosem járt itt. Eleinte az orráig sem látott, ezért megkereste a falat, hogy legalább az utat mutasson neki. Mikor először hozzáért, undorral kapta el a kezét. A fal ugyanis nedves és ragacsos volt. Így jobb híján saját cuppanós, bizonytalan léptei hangjára volt utalva. Néhány méter után azonban derengést vélt felfedezni a távolban.
Amint közelebb ért, jellegzetes szag csapta meg az orrát. Női és férfi izzadság szaga, füsttel elegyítve. Döbbenten konstatálta, hogy egy barlangban van. Gyorsan keresett magának valami búvóhelyet, nehogy valaki észrevegye, hogy tilosban jár.
Talált egy kiugró sziklát, ahol pont annyi hely volt, hogy pöttöm gyermektestével elfért mögötte. Ereiben csak úgy lüktetett a vér az izgalomtól. Ő maga sem értette, hogy nem fél, hiszen a háttérben artikulálatlanul üvöltő, maszkos felnőttek táncoltak egy hatalmas máglya és egy márvány oltár körül.
Az első döbbenet után figyelmesebben is megnézte az előtte feltárult helyszínt. Ekkor vett észre valamit, amitől elakadt a lélegzete. Ugyanis a márványoltáron Dante feküdt csukott szemmel.
Valami isteni sugallat folytán nem rohant hozzá oda azonnal, hanem türtőztette magát. Ekkor figyelt fel arra, hogy az artikulálatlan üvöltözés valójában egy rigmus szavalása. Amikor végignézett a táncoló embereken látta,hogy a szemük befelé fordult, transzban voltak, vagy legalábbis valamiféle erős bűbáj hatása alatt álltak. Csak egy embert ismert fel az emberhordából. Ő helyezkedett el a legmagasabban. Egy fém trónon ült, Dante mellett, kezében egy karhossznyi pengéjű, görbe karddal. Az alak hirtelen felemelkedett ültéből és megindult az oltáron fekvő fiú felé. Tethys ekkor eszmélt rá, kit is lát valójában. Alayne volt az, az édesanyjuk
                                                                                         ***
- Anya! Állj meg! - Tethys a látvány hatására teljesen megfeledkezett arról, hogy tilosban jár. Arra eszmélt, hogy az oltár mellett áll, és anyja kardot tartó kezét szorítja minden erejével.
- Mégis mit gondolsz, mit csinálsz? - sziszegte Alayne lánya arcába- megmondtam, hogy soha nem jöhetsz le ide. Ne gondold, hogy ez megtorlás nélkül marad.
- Mit teszel Dantéval? Tudod, hogy ő fontosabb nekem, mint a saját életem.
- A halálával egy Nagyobb Jót fog szolgálni. Mivel aranyvérű áldozatra van szükség és ő egyébként is kvibli,ezért esett rá a választásunk. A régi viking istenekhez imádkozunk ekképpen, és mivel most virradt fel a holdtölte utáni hetedik nap, így adózunk nagyságuknak és termékenységért fohászkodunk. Hogy a ma megfogant gyermekek világra is tudjanak majd jönni. Ne félj, nem sokára már egy cseppet sem fogod érezni Dante hiányát. Ő amúgy is egy kis senki ehhez a célhoz képest - mondta Alayne és felemelte a karját, hogy a fegyverrel lesújtson.
- NEM!!! - kiáltotta Tethys és anyjára vetette magát. A ritmusosan mormogó, maszkos tömeg a történések hatására még hangosabban kezdett el kántálni. Alayne a földön kúszva próbálta visszaszerezni, a kezéből kiütött kardot.
-Ezt keresed? - Tethys az arcától egy centire volt.- Sajnos nem voltál elég körültekintő, amikor Dantét választottad ki áldozatul. Nem számoltál ugyanis azzal, hogy ha őt megölöd, engem is meg kell ölnöd. Ám ez már nem jöhet számításba. Mivel ma este egyedül TE fogsz meghalni.
-Micso...-a szó végét már csak egy mélyről jövő,bugyborékoló hang jelezte. Tethys érezte az arcára fröccsenő meleg vért, amint a kardot visszarántotta.
Ennyi hát az élet? Egy vágás? Néhány pillanat és vége.

A mögötte nyöszörgő, motoszkálás adta tudomására, hogy Dante is kezd magához térni az altatóbűbáj hatása után.
Gyorsan letörölte a vért kezéről és arcáról egy földön talált ruhadarabbal
Felnézett testvérére, aki az egészből szinte semmit nem észlelt.
Anyjuk a földön hevert, Dante lábánál.
-Mi történt? - kérdezte hüledezve a kisfiú
-Megmentettelek! - mondta Tethys.
Több szó nem hangzott el aznap.

Gyerekkor

Tethys soha nem volt magányos. Habár sokan azt gondolták róla, mivel nem szeretett a többi gyerekkel játszani.
Még akkor sem játszott velük, amikor egy nagyobb faluban éltek. Idejét kizárólag öccsével volt hajlandó eltölteni.
Anyjuk számtalanszor próbált megállapodni, de nem sikerült. Egyik jelöltje rosszabb volt,mint a másik.
Egyikük zaklatta is Tethys-t.



Roxfortos évek


Iskolai évei alatt szerzett ugyan barátokat, de hamar elsodródtak mellőle.
Míg a Roxfortba járt, mindig kitűnően teljesített Bájitaltanból. Újonnan tanult élményeit sorra osztotta meg Dantéval, szinte napi rendszerességű bagolyváltások során. Ilyenkor elmesélte neki, mennyire szereti a toronyból az iskola körül található Tiltott Rengeteget nézegetni, beszámolt arról is, mikor utolsó éveiben betört egy troll az iskolába, mikor elraboltak egy kislányt és a Titkok Kamrájába vitték, illetve mikor ijesztő dementorok vigyáztak az iskolára…
Eldicsekedett neki azzal is, hogy mennyire eszesnek tartják és hogy mennyire zavarja,hogy a többiek folyton őt nyúzzák azért, hogy lemásolják a kész házi feladatát. Elpanaszolta, hogy egy pixi megharapta az egyik órán. Büntetésből bezárta egy befőttesüvegbe és elküldte Danténak.  





Hűvös különórák





-Micsoda? Nem kiváló ?! -üvöltött fel Tethys magából kikelve. A mellette ülő lány kis híján leesett a székéről ijedtében. Még soha életében nem kapott Bájitaltanból K-nál rosszabb jegyet. Kimondhatatlanul dühös volt. Átfutotta a levelet még egyszer, de a végén található "V" még mindig ott díszelgett. Bármiféle indoklás nélkül.
Alaposan végigolvasta a feladatokat és nagy műgonddal próbálta megtalálni a hibát. De így sem értette, hogy lehetséges, hogy nem kiváló minősítést kapott rá. Végül arra az elhatározásra jutott, hogy ha ő maga nem találja a hibát, ahhoz kell fordulnia, akitől a negatív értékelést kapta- Piton professzorhoz. Már a gondolattól is kirázta a hideg, hogy ezen a szép, napos délutánon a rideg,nyálkás bájitaltanterembe kell mennie. De nem volt képes elviselni a gondolatot, hogy valamiből rosszul teljesített. Ráadásul pont az utolsó évben.
Elsőként felsietett a hálóterembe, hogy hétköznapi, megviselt egyen talárját valami tetszetősebbre cserélje. Hosszas kutakodás után megakadt a szeme legkedvesebb selyemblúzán. Úgy érezte, megint szerencsét fog hozni neki. Leérve a klubhelyiségbe egy pillanatra elmerengett a nehéz láncokon lógó üveglámpák ontotta zöldben játszó fényeken. Néhány perc után kapott észbe, hogy nincs vesztegetni való ideje. Gyorsan kislisszant a klubhelyiség ajtaján, kikerülve két nagyon hangos diákot. Velük egyébként sem beszélt volna szívesen, mert folyton a házi feladatát akarják lemásolni. Bizonyára ez most sem lett volna másként.
Mikor már csak néhány méterre volt Piton professzor irodájától eszmélt rá, hogy ki sem találta, mit mond majd a professzornak. Számon kéri? Hogy mégis hogy gondolta ezt a minősítést? Nem, ez biztosan nem jó. Habár a saját házát bizonyosan nem sújtaná pontlevonással, őt minden további nélkül elküldené büntetőmunkára a neveletlen viselkedéséért. Mivel nem talált hibát a dolgozatában, a professzor bizonyára dacból nem írt rá kiváló minősítést. Egyszerűen nincs rá más magyarázat. Viszont akkor be kell lopnia magát a professzor kegyeibe, hogy ez a kínos incidens töbször ne ismétlődhessen meg...
Amint így okoskodott, teljesen megfeledkezett arról, hogy az utat nézze.
- Miért nem bír az orra elé figyelni Skarsgard kisasszony?- csattant fel tőle néhány centire egy rideg, kellemetlen hang.
Miután feltápászkodott, akkor vette csak észre, hogy magába Piton professzorba sikerült belebotlania. Nos, a meggyőző találkozást egyáltalán nem így tervezte. Igyekezett mégis kiegyensúlyozottnak és a tőle telhető leghűvösebbnek mutatkozni. Ami az esés utáni összezilált hajjal inkább hatott mulatságosnak, semmint meggyőzőnek.
- Elnézést Professzor úr az oktondiságom miatt. Csak teljesen a gondolataimban voltam merülve. Épp Önhöz igyekeztem.
- Hozzám? Ilyen későn? Mégis milyen ügyben, ha szabad kérdeznem?- kérdezte Piton gyanakvóan. A szemöldöke annyira felszaladt, hogy szinte eltűnt fekete hajfüggönye alatt.
- Nos, akadt egy kis problémám a dolgozatommal, amit örülnék, ha a Tanár úr meg tudna magyarázni. - válaszolta pironkodva Tethys.
- Parancsol Kisasszony? Hogy én magyarázzak meg valamit, tanítási időn kívül ?! Mégis mit képzel? –kérdezte ingerülten Piton. Kérdése nyomán azért fejével biccentett Tethys-nek, hogy lépjen be dolgozószobája ajtaján.
                                                                          ***
A lány lenyűgözve nézett körül. A szobában plafonig rakott polcokon sorakoztak a különböző méretű és formájú lombikok, furábbnál-furább tartalommal színültig töltve. Mivel ide már egyáltalán nem jutott le a napfény, a szobát barátságtalan fáklyákkal világították meg, amik a lombikok tartalmát bizarr diavetítő módjára a falra tükrözték.
Piton intett a lánynak, hogy foglaljon helyet a könyvekkel roskadásig megrakott, nehéz, tölgyfa íróasztal mellett. Ő maga nem ült le, hanem a kandallóhoz lépett és a tűzbe meredt.
- Nos, kizárólag azért nem küldtem még vissza a klubhelyiségbe, büntetőmunkával és pontlevonással, mert a pimasz stílusával kíváncsivá tett. Nyögje ki végre, mit ért az alatt, hogy magyarázzak önnek. Ön azon kevesek közé tartozik, akiket tartok annyira éles eszűnek, hogy nem szorulnak külön magyarázatra, vagy plusz instrukciókra. Szóval? Milyen indokot tud felhozni arra, hogy ilyen későn zaklat a kérdéseivel? – szegezte ismét Tethys-nek a kérdést Piton.
- Ha valóban olyan éleseszűnek tart, akkor miért kaptam csak „Várakozáson felüli” minősítést az esszémre? –csattant fel Tethys .
- Mégis milyen hangnem ez? Ha így folytatja, nyomban kipenderítem. Örüljön, hogy egyáltalán időt szánok magára. Nem fordult még elő, hogy diáknak tanácsot adok, ezért ezt fogadja meg. Túlzottan nagyra van magával. Ha ezt belátja, az adottságaival nagy dolgokat vihet véghez.
- De miért foglalkozik velem? - kesergett Tethys. Ekkor eszébe jutott korábbi ötleteinek egyike. –Tudom, hogy a Professzor úr szereti a kitűnő diákjait, így van? –váltott negédes hangnemre Tethys.
Piton nem tudta mire vélni a hirtelen hangulatváltozást.
- Mégis mire céloz ezzel? –kérdezte kissé ingerülten a professzor. –Eszem ágában sincs kivételezni, ha erre gondol.
- Csupán annyi a kérésem, hogy különórák folyamán segítsen nekem elsajátítani mindazon bájitalok elkészítését, amit ön valaha megtanult. Ön a legjobb bájitalkeverő, akivel valaha találkoztam, szükségem van a tudására ahhoz, hogy jómagam is a legtehetségesebbek egyike lehessek.
A professzor pislogott néhányat és zavartan Tethys felé nézett.
- Hogy van képe ilyet kérni tőlem? Nem szoktam diákokat korrepetálni, sem pedig különórákat adni. Az pedig, hogy az örökölt véla bűbájt próbálta rajtam használni, kifejezetten felháborít. Először is : semmilyen különóra nem lesz itt. Holnap az órái után jelentkezzen nálam, majd adok én magának gyakorolni valót…

Tethys ezalatt végig szemlesütve bámult a tűzbe. Mikor a professzor elhallgatott, kihasználta az alkalmat és gyors köszönés után kioldalgott az ajtón. A folyosó végén járt már, amikor felidézte maga előtt a professzor arcát és kínjában nevetni kezdett. Mégis hogy gondolhatta azt, hogy rá tudja venni az iskola legszigorúbb tanárát arra, hogy magánórákat adjon neki … Mindennek tetejébe még egy szép adag büntetőmunkát is a nyakába sóztak. Csak azt sajnálta, hogy nem volt már barátja, akivel ezt megoszthatta volna. Ennek gondolatára hirtelen elkomorult és a szokásos, semmitmondó arckifejezésével lépett be az akkor már kiürült klubhelyiségbe.

                                                                               ***

Amint lehuppant a kandallóhoz legközelebb eső kényelmes fotelek egyikébe, hirtelen még a kiváló jegyeinél is fontosabb dolog ötlött az eszébe. Már napok óta nem hallott legkedvesebb testvére felől.
Annyi időt sem töltött el a klubhelyiségben, hogy a saját nevét kimondhassa. Kedvesebbnél kedvesebb dolgok futottak át az agyán, alig várta, hogy pennát ragadhasson és elmesélhessen mindent Dantéjának. Hosszú folyosókon kellett végighaladnia, mert a klubhelyiség az alagsorban volt, míg a bagolyház egészen messze, kint a birtokon. Szerencséjére még egy egész órája maradt sötétedésig, mert máskülönben nem is engednék ki a kastélyból. A toronyba vezető lépcsőket már szinte rohanva tette meg. Nem akart büntetőmunkát azért,hogy sötétedéskor tilosban jár és még meg kellett írnia a levelet.Szeretett itt rejtőzni a többi diák elől, akik gyakran csúfoltál különös kinézete miatt. Legalább remek kilátás nyílt a Tiltott Rengetegre. Kikönyökölt a párkányra és elmerengett azon,milyen lenne, ha beköltözhetne az erdőbe. Építene egy kis házat, odaköltözne Dante is, csinálnának egy helyes kis kertet, mindennap vadászhatnának az erdőben élő rémségekre...
De elhessegette a gondolatot.
Sokkal fontosabb dolga is akadt ennél…

Másnap este méltóságát vesztve vánszorgott el a Bájitaltan teremig. Úgy érezte magát, mint aki elveszített egy fontos csatát. A csata győztese kelletlenül jelzett neki, hogy menjen oda hozzá.
-   Nos, szerintem nem kell elmagyaráznom, mi lesz a feladata. Bizonyára sok barátja mesélt már arról, mivel töltik itt a rájuk szabott büntetés idejüket.
Tethys-nek majdnem kiszaladt a száján, hogy nincsenek is barátai, de végül az ajkába harapva türtőztette magát. Az elrejtett mozdulat azonban így is szemet szúrt Pitonnak.

Tethys lehorgasztott fejjel odacsoszogott a hozzá legközelebb eső üsthöz, felemelte és elcipelte a falikúthoz. Tessék-lássék elvégezte a rábízott munkát és odament Pitonhoz. A tanár, a papírjából fel sem pillantva bólintott, hogy mehet. Tethys azonban nem mozdult.
Régóta nem alázta meg így senki. Egészen azóta nem volt ilyesmire példa, hogy az anyja meghalt. Ez a gondolat egy pillanat alatt elröpítette Tethys-t a Roxfortból, egészen néhány évvel korábbra.
Kilenc évvel azelőtti önmagát látta, amint Dantéval a szekrény mögött bujkálnak. Szorosan a mellkasához nyomta összekulcsolt kezüket, miközben szaporán szedte a levegőt. Tudta jól, mi elől bujkálnak.  Ha úgy tekintjük, nem is emberről van szó. Az anyjuk elől rejtőztek el.
Kimenőt kaptak a felszolgálók előző este, mert közeledett a Karácsony. Így gyerekek terítették az asztalt. Játékosan szaladgáltak a hatalmas ebédlőben, pálcaként hadonászva a kezükben tartott ezüstkanalakkal. Dante annyira beleélte magát a játékban, hogy a villával egy elröppenő átkot utánozva, Tethys felé suhintott. Azonban nem fogta meg elég erősen az evőeszközt, és az kirepült a kezéből. Nekirepült Tethys vállának, aki ijedtében hátraugrott, éppen a szépen megterített asztal szélének . Azon az oldalon elhelyezett tányérok szívbemarkoló csörömpöléssel törtek millió darabra a fényesre suvickolt márványpadlón. Legnagyobb szerencsétlenségükre, édesanyjuk kedvenc asztaldísze is köztük volt, egy ezüst kígyóval díszített fekete porcelán tányér, ami a családjuk birtokában van egészen az 1400-as évek óta. A hangok háromszoros erővel visszhangoztak a hatalmas ebédlőben. Tudták, hogy ezt anyjuk is meg fogja hallani. Tehetetlenségükben a legközelebbi szobába szaladtak és elbújtak a szekrény mögé .
Azonban Alayne így is rájuk talált. Elsőként Tethys-t érte el. A kislány megpróbált testvérébe kapaszkodni, hogy megmeneküljön a rá váró rettenettől.
-Dante! Ne hagyd, hogy elvigyen! Kérlek! – kiabálta Tethys, miközben könnyek folytak végig pirospozsgás arcán.
Alayne átcibálta a lányt az ebédlőn, végig a konyhán, onnan pedig egy kis szoba nyílt, amit Tethys és Dante is jól ismertek már. Behunyt szemmel várta, hogy megérkezzenek. Alayne a földre taszította a lányt és felé hajolva elrikkantotta magát :
-Incarcerandus! – minek nyomán kötelek csusszantak ki pálcája végéből és szorosan a  lány testére fonódtak.

-Nos, remélem örülsz annak, hogy ilyen helyzetbe hoztad magad… Nektek fiataloknak semmi sem szent. Az a tányér túlélt már számtalan háborút, békét, a családunk büszkesége volt. Többet jelentett nekem, mint Te és a testvéred együttvéve.
-Dehát, mi nem szerettünk volna bajt…
-CRUCIO! –üvöltötte Alayne.
Tethys kínjában fájdalmasan felsikoltott, de a kötelek szorításából nem tudott szabadulni. Érezte, ahogy minden izma görcsbe rándul,alig kapott levegőt a fájdalomtól. Mintha bőre minden négyzetcentiméterét apró,forró tűk szurkálnák. Eddig is kijutott nekik a kínzásokból bőven, de ehhez foghatót még sosem tapasztalt. Az iskolában egy könyvben olvasott arról,hogy a Cruciatus milyen kínokat képes okozni,még el is viccelte,mikor akkori tanulótársának elmesélte,de sosem gondolta volna,hogy ilyen érzés. Hallotta, ahogy anyja hosszasan magyaráz valamit, de a füléig már csak szótöredékek jutottak el. Hamarosan magával rántotta a sötétség.

Egy újabb emlékben eszmélt fel, ezúttal ismét a füstszagú, fülledt barlangban volt. Mikor lesandított, a kezében újra a görbe kardot látta csillogni. A penge mélybordó színben játszott. Egyből felismerte a jelenetet. Mikor oldalra pillantott, meglátta anyja élettelen testét a márvány oltár mellett. Előre lépett néhányat és hangosan elnevette magát. Olyan megnyugvás szállta meg, amit már nagyon régóta nem érzett. Jóleső elégtételt érzett, amit akkor, mikor tettét végrehajtotta nem tudott még felfogni. De most, idősebb fejjel megérett arra, hogy ki tudja fejezni érzéseit. Örült, hogy az anyja elment. Határtalan boldogsággal töltötte el. A sokévnyi szenvedés, amit neki és Danténak ki kellett állnia anyjuk életvitele és heves vérmérséklete miatt végre elmúlt. De tudta, hogy ezek az évek nem múlnak el nyomtalanul, ami így is lett. A BDSM-hez való súlyos vonzalmát most már tudja valamilyen korábbi okhoz kötni, ha freud-i értelemben vett eredetet keresünk. Az együtt átélt borzalmak is egy életre egymáshoz láncolták őket Dantéval.

Tethys egy pillanat alatt magához tért, mintha csak néhány másodpercre révedt volna gondolataiban.  Pitonra sandított, a tanárnak feltűnt-e, hogy nem volt ott lélekben néhány másodpercig.

-Nos, azt hiszem eleget láttam. Amikor megláttam az arcán azt a bárgyú félmosolyt, nem átalltam belenézni a fejébe. Több, mint érdekes dolgokat tapasztaltam, amik nagyban megmagyarázzák az ön jellemét. Ezúttal eltekintek a büntetőmunka folytatásától. És ha annyira ragaszkodik hozzá, néhány alkalommal szakítok önre néhány plusz percet a drága időmből az óráim után. De nehogy azt higgye, hogy rendszer lesz ebből. Törölje le a vigyort az arcáról, nem akarom, hogy bármely diáktársa tudomást szerezzen erről. Ha pedig megtudom, hogy bárkinek elmeséli, a tanulmányaiból hátralevő időt bubógumógenny méregetéssel fogja tölteni, megértette? Most pedig kívül tágasabb.
Tethys az előírt komor arccal hagyta el a helyiséget, pedig magában ordítani tudott volna.
Nem is alakult annyira szörnyen ez a büntetőmunka…



Főiskolai évek


A főiskolai évei alatt kiemelkedő teljesítménye miatt tanulmányi ösztöndíjban részesítették, itt is ő szerezte a legjobb minősítésű diplomát. Itt ismerkedett meg azzal az ingatlanügynökkel, aki a roxmorts-i bolt tulajdoni jogának megszerzésében segített neki.




A másik felem +18


Rettentően dühösen érkezett haza Tethys. Maga mögött tudta az első évét a Mandragórában, de máris mindenki strébernek tartotta. Persze azonnal felfigyeltek rá, könnyed, kellemes hangját minden órán hallatta. Nem gondolta volna, hogy az első év ennyire kimerítő lesz. Bőröndjei oldalukra dőlve hevertek az ágya mögött. Rendezetlenségük csak a lány lelkiállapotát tükrözték. Amióta hazaért, nem vitte rá a lélek, hogy átöltözzön valami otthoni ruhába. Ki nem állhatta az utcai ruhákat olykor, ezért szeretett néha egy szál bugyiban közlekedni. Ezt a szokást a Morgana le Fay Kollégiumban vette fel, ahol abban a szerencsés helyzetben volt, hogy nem volt szobatársa. Most is hasonlóképp fetrengett az ágyán és próbálta összeszedni magát. Tudta, hogy hamarosan hazajön Dante, ezért addigra normálisan kell kinéznie, elvégre karácsony óta nem találkoztak. Erőt vett magán és elment zuhanyozni. Randall, a házimanó robogott utána egy puha törölközővel, mert nagy vehemenciájában azt is elfelejtett magával vinni.
A forró víz alatt volt alkalma bőven elmélkedni. Nagy szerencse, hogy a meleg víz nem képes arra, hogy elpiruljon. Tethys ugyanis nem bírt magával és játszott magával kicsit.  Habár nem telt el hosszú idő azóta, hogy végzett a Roxfortban, a visszafogott, csendes, csenevész lányból egy igazán csinos, magát és adottságait jól ismerő felnőtté vált. Úgy gondolta, igazán megérdemli ezt a kis lazítást az egész évi megfeszített munka után.
Mivel a manón és rajta kívül senki nem volt a házban, nem el gondolkodott kétszer azon, hogy jó ötlet-e törölköző nélkül a szobájába menni. Nedves léptei visszhangoztak az üres folyosón, amint a szobája felé ment. Út közben eszébe jutott egy dal, amit hazafelé hallgatott : a Weird Sisters-től a This is the night. El is kezdte hangosan énekelni. Miközben közeledett a szobája felé, még táncolt is a zenére.

Your hands are shaking baby
You ain’t been sleeping lately
There’s something out there
And it don’t seem very friendly does it?
If I could help you I would help ya
But it’s difficult
There’s something much more powerful
Than both of us possessing me

I’ve got to get to grips
I don’t want to feel like this
Your voice keeps haunting me
I cannot eat or sleep
I’m going crazy in this hazy fantasy
You put a spell on me...


Amint kiejtette a száján a „me” szót, beért a szobájába. Azonban az ágyon már ült valaki. Dante volt az. Ám Tethys legnagyobb meglepetésére teljesen meztelen volt.


-Nohát…Dante! Hogy..mit .. –hebegte Tethys. Még sosem hozták ennyire zavarba előtte. Valamiért az az érzése támadt, hogy Dante olvasott a gondolataiban. Még sosem mesélt senkinek arról, milyen érzéseket táplál iránta. Azonban az előbb, a zuhany alatt is azt kívánta, hogy Dante belépjen mögé a kádba és kezét a mellkasára téve lecsúsztassa magán, végig izmos hasán, tökéletesen ívelt V-vonalán, egészen duzzadó férfiasságáig. Nos, amit az imént elképzelt és a gondolattól is gyönyörrel teli sóhajokat lehelt a fürdő levegőjébe, most ott fekszik az ágyán, olyan csábítóan, mint egy tál friss eper
- Szia Tethys! Örülök, hogy itthon vagy. Nincs kedved leülni mellém?  - kérdezte búgó hangon Dante.
Tethys válasz nélkül is megindult testvére felé. Mentében dús keblei meg-megringtak minden lépésnél. Ott foglalt helyet, ahol egyébként a feje szokott lenni. Mikor leült, akkor realizálódott benne, hogy megint felizgult Dantétól. Ezután az egyik mozdulat követte a másikat.
Dante odahajolt Tethys-hez, hosszú, hófehér ujjaival beletúrt a lány hajába és az arcához húzta. Mikor tekintetük összeforrt, felizzott körülöttük a levegő. Egyikőjük sem tudta mi változott meg, de nem is gondolkodtak rajta. Hirtelen hosszú és heves csókban forrtak össze, Dante nem tudta magát türtőztetni és két kézzel megragadta Tethys kebleit. Éhesen markolta meg és ajkaival végigcsókolta őket. Tethys kéjesen felsóhajtott. Ő maga sem értette miért nem tették ezt meg korábban. Olyan természetes volt ez számára, mint a levegővétel. Háton feküdt és lassan magára húzta Dantét. A fiú tökéletesen kidolgozott felsőtestén izzadság csillant meg a délutáni napfényben, s miközben Tethys-hez közeledett, flegmán mosolygott, mintha ezt az egészet hosszú ideje tervezte volna. Tethys-t ez annyira felizgatta, hogy nyomban magára rántotta Dantét, megfogta az egyik, mellét markoló kezét és mohón a lába közé dugta. Dante soha nem tapasztalt nedvességet érzett. A lány még puha és érintetlen volt. Ez a tény annyira meglepte, hogy már nem bírta tovább türtőztetni magát és meredező férfiasságát a lányba mártotta. Habár egy kicsit fájdalmas volt először, de Tethys így talán még jobban is élvezte.  Sőt azon kapta magát, hogy úgy érezte soha nem akarja ezt abbahagyni. Átnyúlt Dante dereka fölött, belemarkolt formás hátsójába és hatalmasat csapott rá. A fiú szeme kikerekedett a gyönyörtől. Tekintetükkel szinte felfalták egymást. Olyanok voltak a hatalmas baldachinos ágyon, a rájuk eső nagysütésben, mintha kísértetek lennének. Csodás, hibátlan fehér bőrük csillogott a rá vetülő fényben, gyöngyház színben játszó, hosszú hajuk pedig úgy szállt a levegőben, hogy bármely földi halandó megbabonázva nézte volna kecses táncukat. A nász végén fújtatva feküdtek egymás mellett, de nem bírtak magukkal és újra meg újra egymásnak estek. Egészen késő estig folytatták ezt, amikor Randall, a manó indokolatlanul hangosan közölte velük, hogy elkészült a vacsora. Egyiküknek sem volt kedve ruhát húzni, elfecsérelt időnek éreztek minden pillanatot, amikor nem egymás testében gyönyörködnek.
Úgy érezték, az elkövetkezendő együtt töltött évek roppan szórakoztatóak és tartalmasak lesznek majd.




Iskola utáni évek

Tethys idén végzett a Mandragórán, saját vállalkozásba kezdett. Eleinte a háza melletti kis garázsban alakított ki bájital boltot, de rájött arra, hogy ez semennyire nem kifizetődő. Túl sokba kerültek a bájital hozzávalók, és nem volt akkora forgalma, hogy fogyjanak is rendesen. Ezért bátor lépésre szánta el magát. A háború után éledező Roxmorts-ba költöztette kis boltját, ahova elsősorban már felsőéves diákokat és felnőtt varázslókat vár.  Saját hobbijának hódolva pattant ki fejéből az ötlet, hogy nemcsak bájitalokat árulhatna. Ezért a hátsó helyiségben kialakított egy teljesen hangszigetelt szobát,ahol megkönnyebbülni és felüdülni vágyó,lelkes BDSM rajongókat vár. Hirdetését az ehavi PlayWizard le is közölte.

Háború

Sok ember, akiket a barátainak gondolt, ellene fordultak az ínségben. Rengeteg rokona kereste meg csupán azért, mert ő módos volt. Ki akarták használni azt, hogy közös a vezetéknevük és át akarták verni. De ő átlátott valamennyiükön. Mivel nagy tiszteletben álló, aranyvérű család tagjai voltak, senki nem próbálta meg őket zargatni.
Tethys mindig is Voldemort eszméit támogatta, mert ki nem állhatta a muglikat, sem pedig azt, hogy aranyvérűekkel házasodjanak. Habár ő sosem választott volna ilyen eszközöket, számára untig elegendő lett volna, ha szimplán csak megszűnnek létezni. Megboldogult férje, Olaf sokkal radikálisabb nézeteket vallott, őt el is vitte egy halálfaló barátja, hogy összegyűjtsék a sárvérűeket és muglikat a környékről. Egy ilyen kutatás során rajtuk ütöttek és az ütközet során Olaf életét vesztette. Ez utóbbinak köszönhetően Tethys élete teljesen megváltozott. Habár pacifistának tekinti magát, ez alkalommal hálát adott az égieknek, hogy így alakult az élete.
Sajnálatos módon ugyanebben az évben távozott el az élők sorából a jólelkű Even Lykke bácsi is. Ő volt az,aki befogadta a gyerekeket anyjuk halála után. Anyjuk apai nagybátyja volt,aki valamilyen rejtélyes okból felvette felesége nevét,aki jóval kevésbé volt előkelő aranyvéru,mint a Skarsgardok. Tethys és Dante hálásan gondolnak rá, valahányszor eszükbe ötlik a bácsi. Ő és felesége hosszú éveken át a gondjukat viselte és a birtokot is rendbe tartotta. Hozzá is költözhettek volna Osloba, de úgy döntöttek nejével,hogy a gyermekek így is elég megrázkódtatáson mentek keresztül.
        Jellem

Az emberekkel alapvetően bizalmatlan, legyen az mágus, vagy mugli. A muglikat szívből gyűlöli. Hidegen közeledik mindenkihez, felméri a személyiségüket, ezután eldönti, hogy hasznára válnának-e. Az egyetlen ember, akiben maradéktalanul megbízik, az Dante, a testvére. Mivel negyedrészt véla, ha felbosszantják, könnyen kiesik az általa játszott negédes szerepből. Ugyancsak előbbiből adódóan roppant könnyen csábít el bárkit, legyen az férfi, vagy nő. Éles eszű, a Roxfortot iskolaelsőként végezte el. Így nem is volt kérdés, hogy továbbtanul a hozzá legközelebb álló, bájitalmester medimágus szakon, a Mandragóra Gyógyítóképző Intézet és Ispotályban.
Roppant gyanakvó természetű, ami érthető, mert sokan szeretnék élvezni csodás szépségét.


Erősség || Éleseszű, jó emberismerő, tehetséges festő, bájitalkeverés, kiélesedett érzékek
Gyengeség || Emberiszony, tömegundor, temperamentumos/indulatos,bizalmatlan
[/font]
       Apróságok

mindig || Dante, sötét, könyvek, pincék; csipkés,zsabós ingek, tea
soha || napsütés, zaj, erős szagok, gyerekek, kelbimbó
hobbik || festészet, olvasás, teázás, csábítás, bájital keverés,szép ruhákat gyűjt, bdsm
merengő || a legjobb emléke az,amikor életében először meglátta Dantét;a legrosszabb pedig az,amikor fel akarták áldozni Őt a Nagyobb Jó nevében
mumus || Egy férfi,aki kis korában zaklatta
Edevis tükre || Ha belenéz a tükörbe saját magát látja,amint boldogan sétálnak az Abszol úton kéz a kézben Dantéval. Anélkül,hogy bárki kritizálná őket; mivel egy nagymúltú aranyvérű ág leszármazottai, folyamatosan árgus szemek lesnek rájuk. Sokan megbélyegzik őket, Dante kvibli mivolta is gúny tárgyául szolgál.
százfűlé-főzet ||  Égkék a főzet, a tejes earl grey tea ízével
Amortentia || A testvére testéből áradó,meleg virágillat
titkok || Megölte az anyját. Akik ott voltak, nem emlékeztek arra, hogy ott járt volna egy kislány. Csupán a holttestet találták meg, számukra a gyilkos kilétét máig homály fedi
azt beszélik, hogy... || Sosem szerette a férjét
[/font]


        A család

apa || ismeretlen aranyvérű mágus
anya || Alayne Skarsgard † 1987 08.17
testvérek ||  Dante Skarsgard 1978.05.07.
 állatok ||  Molly, a hófehér perzsa macska ;szarvasok és nyulak a birtokon

Családtörténet
A Skarsgard Tethys anyai ága, ennek az ágát tudjuk a gyökerekig visszakeresni. Mivel Tethys egy rituálén fogant meg (1976), ezért az apai ágat homály fedi, ám a lány nyughatatlanul kutatja,ki az édesapja.
Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan lehetünk bizonyosak a leány aranyvérűségében. Nos, a válasz igencsak egyszerű, mivel a szeánszon kizárólag aranyvérűek voltak jelen. Régi probléma, hogy az aranyvérű családok gyermek nélkül maradnak és senki nem viszi tovább a nevet. Tethys anyja Alayne Skarsgard(1951-1987) azt a módszert találta ki, hogy a környéken élő összes aranyvérű nőt és férfit összehozza egy kedélyes vacsorára és ott marasztalja őket az azt követő "desszertre" is. Mivel a hölgy félig véla volt, nem esett nehezére a vendégeket marasztalni. Dante is egy ilyen szeánszon fogant (1978), illetve kis híján egy ilyen eseményen oltották ki az életét,

A Skarsgard család egy nagy múltú, köztiszteletben álló, norvég eredetű família. Mások mindig tiszteletteljesen és magasztosan beszéltek róluk. A család legelső feljegyzett tagja Hákon Hákonarson volt, aki 1217-ben vette nőül Grímhildr Skarsgardot. Grímhildr volt az első olyan nő, akit a vikingek völva-nak, vagyis női boszorkányprófétának elfogadtak.  
Első gyermekük Godrick, már a Brit-szigeteken látta meg a napvilágot 1234-ben.
A család címerén egy üvöltő, aranyszőrű medve látható, arcát a Skarsgardban levő "G" díszíti.

A család mindig is jómódú volt, egészen az ősöktől kezdődően. Elég csak Hákonarsonra gondolnunk, aki egy egész viking kolónia feje volt. Az évtizedek során kiderült (néhány érdekes próbálkozás, de annál nagyobb bukás után), hogy a család legnagyobb tehetsége a régiség és ékszer kereskedelemben rejlik. Habár voltak nagy problémáik abból, hogy az utód nem akart a családi örökséggel foglalkozni és továbbvinni azt, végül mind beletörődtek ebbe és a hosszú évtizedes munka meghozta gyümölcsét. A Skarsgard család módosabb lett, mint a legtöbb aranyvérű család, ezzel is örökre kifényesítve saját címerüket.  Akadtak olykor kivételes esetek, amikor a családban szerencsejátékosok, vagy élvhajhászok voltak, de szerencsére hamar leestek a család "testéről", mint egy leszáradt var.

A család számára mindig is nagyon fontos volt a tiszta vér. Volt olyan eset, hogy a család valamely tagja szeretett volna esetleg mugli, vagy valamilyen félvér söpredékkel frigyre lépni, de a család összezárt, az illetőt megfosztották a családnevétől és kitagadták.

Napjainkban már csak kevés Skarsgard található. Tethys-t és Dantét leszámítva él még 4 leszármazott. Ebből 3 férfi (Hagen, Rúni és Sigrun) és egy nő (Ronnette).
Habár a család évek óta szinte ki sem lát az arany Galleonokból, Tethys anyja úgy gondolta, jó ötlet a kislányt 3 éves korában egy még tehetősebb család gyermekének elígérni. Mindezt a Megszeghetetlen Esküvel szentesítette. Vagyis, ha bármelyikük is megpróbálná cserben hagyni a másikat, meghalnának mindketten. Ezért szenvednek mindketten a kapcsolatban. Ezen a szenvedésen „enyhít” az, hogy Tethys férje, Olaf elesik a háborúban 1997 nyarán.


  
    Külsőségek

magasság || 176 cm
testalkat || roppant vékony, aránytalanul dús keblekkel
szemszín || szürke
hajszín || fehér
kinézet || földöntúli jelenség. A haja mindig lobog egy kicsit, mintha lassú szellő fújná. Hosszú, fehér szempillák keretezik ezüstszürke szemeit. Sudár alakját testhez álló, könnyű anyagokkal emeli ki. Kedvenc színei közé tartozik a fekete, gyöngyház, ezüst. Kedvenc anyagai a selyem, brokát, muszlin. Ezek az anyagok csak még inkább kiemelik magával ragadó szépségét. Mozgása gyors, de kecses. A beszéde olyan könnyed és jól eső, hogy az ember órákig el tudná hallgatni.
[/font]


  
      Tudás és karrier

pálca típusa |||| ében és rózsafa pálca, egyszarvúszőr maggal,13 és fél hüvelykes,kellemesen rugalmas
 végzettség || A Roxfortban a  Mardekár házat erősítette, évfolyamelsőként végezte el. (1986-1993)
A Mandragóra Gyógyítóképző Intézet és Ispotályban végzett(1993-1998),ahol a legmagasabb minősítésű diplomát kapta
foglalkozás
RBF || Legendás lények gondozásából kapott egyedül "V"-t, az összes többi érdemjegye "K"
RAVASZ || Bájitaltan – K ; Átváltoztatástan –K; Gyógynövénytan – K; Legendás lények gondozás V, Bűbájtan – K, Sötét varázslatok kivédése - K

foglalkozás || || bájitalkeverő kisvállalkozó,illetve Tethys 1998 júliusában nyit egy bájitalboltot Roxmorts-ban, ahol van egy titkos kis hátsó helyiség is. Itt mellékállásban bdsm szolgáltatásokat nyújt egy szűk vásárlói rétegnek.
                  
 varázslói ismeretek || Legnagyobb tehetsége a Bájitaltanban mutatkozott meg,de ezen felül remekül ment neki a Átváltoztatástan és a Bűbájtan is. Az iskolában elsajátította a párbaj művészetét is. Hatodik évben tette le a hoppanálási vizsgáját


    
  Egyéb

avialany||  Elle Fanning
Naplózva


James Wolf
Eltávozott karakter
*****


• a farkas •

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2015. 09. 16. - 17:35:01 »
0

Üdvözöllek a fórumon!

Az előtörténeted nem fogadom el. Kissé felháborított a rengeteg logikátlan fordulat, elhallgatott és félszóban megemlített dolog. Ezt így nem lehet csinálni. Lentebb részletezem.




Akkor nézzük is, hogy mik lennének a javítandóak.
1. Vesszők és pontok után mindig szóközt használunk.
2. Mit érzett, amikor megölte az anyját? Ilyen rossz volt előtte a viszonyuk? Hogy tudta megtenni, egy kislányról van szó. Írd le a lelki folyamatokat kérlek, nem fogom elfogadni az előtöridet, ha ez így marad. Aranyvérűek nem szokták egymást gyilkolni, főleg a nagy tiszteletben álló családok. Erre is logikus magyarázatot kérek.
3. Miért volt ilyen szoros a kapcsolata az öccsével? Magyarázd meg.
4. Nagyon kevés a múlt rész, a Roxfortos éveket nem intézheted el két mondattal. Meghatározó hét év volt a karakter életében. Ahogyan a főiskolai tanulmányok is.
5. A karaktered hogy láttad a háborút, választott-e magának pártot, milyen nézőpontjai voltak?
6. Miért áldoznak gyermekeket a szeánszokon? Egyáltalán milyen mágiát használnak ott? Ez csak egy orgia, vagy hogy kell ezt elképzelni? És a karaktered negyedrészt lesz véla. Ez azt jelenti, hogy Tethys-ben nem sok maradt már a véla tulajdonságokból, a kinézeten kívül persze, de nem annyira, ahogy te azt leírtad. Az már sok, úgyhogy ezen is finomíts kicsit. Annyira tökéletesnek írod le, meg jó beszélgetőpartnernek, de közben meg utál emberek közé menni és utál mindenkit. Ez a kettő is üti egymást.
7. Tethys megházadosott? És ez a múlt részből miért maradt ki?
8. A családtörténetből továbbá nem derül ki, hogy a család milyen pozíciókban dolgozott az idők során, milyen módon gyűjtötte össze a sok pénzt. Az rendben van, hogy törzsfőnökök voltak, meg minden, de az már nagyon régen elmúlt.
9. Az „őt” mint olyan, kisbetűvel írandó, hiszen személyes névmás.
10. A titok részben írt mondatod teljesen ellentétben áll azzal, amit a múlt elején leírtál. Ez így nem maradhat.
11. Főpapnőként rítusokat vezetsz, de a múltadban erről egy szót sem szólsz. Ezt amúgy hogy is gondoltad? Szépen írd meg az előzményeket. És az is érdekelne, hogy miért kezdtél el olyanokat csinálni, amilyet anyád is csinált, tekintve, hogy őt ezért ölted meg. Akkor most hogy is van ez? És miért tanulta egyáltalán meg tőle? És hogy, hogyha megölte? Tele van logikai ellentétekkel.
12. Szerelmes a testvérébe? És ez a múlt részből megint kimaradt? Kérlek oda írj minden ilyen információt, egy helyre, logikusan időrendben.
13. Miért nem hagyja ott a férje, ha a nő végig alázza?
14. Aranyvérű apja minden vagyonát megörökölte. Hogy, hogyha nem is tudják, hogy ki az?
15. Az öccse hogy viseli ezt a testvérszerelmet, neki is teljesen rendben van a dolog?
16. Az előtörténeted tekintve nem engedélyezzük, hogy a halottakkal beszélgess. Azt nem lehet megcsinálni, hogy mindenféle előzmény nélkül csak benyögöd a varázslói ismeretek résznél, hogy „ja amúgy beszélek a halottakkal”. Ez nem így működik, ezt kérlek szedd ki.
17. A varázslói ismeretek részhez fejtsd ki, hogy milyen tudásai vannak, a felvett tárgyakat nem kell beleírnod, tekintve, hogy a karakter már nem tanul sehol.
18. Piton meglepően kedves volt a végén, de annyi logikai zavar volt az előtörténetedben, hogy ezt már nem muszáj javítanod, emellett eltekintek, csak szükségesnek találom megemlíteni, hogy a professzor nem pont ilyen hozzáállással viseltetett a diákok felé. Az viszont nem oké, amit csinált a karaktered. Nem erről volt szó a levélváltásaink során. Nem, tehát hangsúlyozom, nem fogom elfogadni azt, hogy elbűvöli Pitont, hogy korrepetálja, akár negyedrészt véla, akár nem. Ez így nem maradhat.




Mihelyst végeztél a javítással, dobj egy üzenetet, és megnézem újra! Mosolyog

J.
Naplózva


James Wolf
Eltávozott karakter
*****


• a farkas •

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #2 Dátum: 2015. 09. 20. - 13:14:01 »
0

Köszönöm a javítást!

Az előtörténeted sajnos még nem fogadom el




Akkor nézzük is, hogy mik lennének a javítandóak.
1. Az addig rendben van, hogy megölte az anyját. Viszont azt nem tudtuk meg, hogy a gyerekek miután magukra maradtak, hogy boldogultak. Ki nevelte őket? Hiszen két kiskorú nem maradhatott egyedül a hatalmas kúriában.
2. A Sectumsempra egy Piton által kifejlesztett átok, amit ő maga titokban tartott, Harry is a Herceg könyvében olvasta, ebből kifolyólag Tethys anyja sem ismerhette.
3. A bagolyház nem az egyik toronyban van, hanem a birtokon kint, és onnan aligha láthatja a fúriafűz alatt suhanó kutyát, mert elég messze van, a birtok másik oldalán. Emellett oda sötétedés után diákok nem járhatnak ki.
4. Dante miért nem járt a Roxfortba?
5. Jace Everett - Bad things c. dala 2009-ben lett kiadva, ráadásul ez egy mugli szám. A karaktered gyűlöli a muglikat. Hogy is van ez akkor?
6. Mit lát pontosan, mikor Edevis tükrébe néz? Ezt írd le kérlek.
7. Hogyhogy nem emlékeznek rá, hogy ott volt az anyja halálánál? Hogy felejthették el?
8. Dante '78-ban fogant. (vagy '77-ben) De semmiképp sem '74-ben.





Mihelyst végeztél a javítással, dobj egy üzenetet, és megnézem újra! Mosolyog

J.
Naplózva


James Wolf
Eltávozott karakter
*****


• a farkas •

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #3 Dátum: 2015. 09. 24. - 08:51:39 »
+3

Köszönöm, hogy javítottál!

Sok minden volt, tény, de a végére tök jó előtöri kerekedett ebből. Természetesen így már

elfogadom!

Az eligazító PM pillanatokon belül reppen!
Addig is pedig irány játszani! kacsint
Naplózva

Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2023. 02. 14. - 23:30:18
Az oldal 0.29 másodperc alatt készült el 31 lekéréssel.