+  Roxfort RPG
|-+  Múlt
| |-+  A 97/98-as tanév
| | |-+  Egyéb helyszínek
| | | |-+  Skócia
| | | | |-+  The Fat Toad Pub
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: The Fat Toad Pub  (Megtekintve 2386 alkalommal)

Mrs. Norris
Maffiavezér
***


,, a T E J hatalom ,,

Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2011. 08. 18. - 15:26:42 »
0

A Kövér Varangy nem más, mint egy közismert Pub a Skót Varázsló negyedben.

Naplózva

Craig Nicholls
Eltávozott karakter
*****


''The Mad Rune Mage'

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2011. 08. 18. - 15:29:01 »
+1

Prospero



*A Glasgow környékén található varázslónegyed, egy újabb olyan színtér, ahol az Ausztrál varázsló, még sohasem járt. Azonban a szükség, és a kíváncsiság úgy hozta, hogy ismét meglátogatni kényszerül egy számára szürke foltot a térképen. A javaslatot az úti célra, még Londonban kapta az Abszol úton, egy rövidke útbaigazítással.
"Ha régi, és sötét, baljóslatú dolgok érdekelnek, akkor keresd Prospero-t a Kövér Varangyban.”
Maga az utasítás igen prózai, és vadregényes. Ám a Kövér Varangy nem volt más, mint egy közismert Pub a Skót Varázsló negyedben. Éppen ide tartott Craig is, hogy lehetőség szerint beszéljen, és ha módjában áll az illetőnek a segítségét is kérje. Igaz azonban az is, hogy a szerencsétlenül járt rúnamágus az utóbbi hetekben egész jól megbarátkozott a rajta ülő átokkal. Tekintettel rá, hogy a pergamen hiányában nem tudta érvényesíteni Roxana az akaratát. Azonban mégis nyugodtabb lenne, ha megszabadulhatna tőle. Arról már nem is beszélve, hogy ha lehetőség adódik, a kölcsönt is visszafizetné.

A fentiek fényében hát izgatottan érkezett a varázsló negyed bejáratához. Az előre kikeresett útvonal tudatában pedig céltudatosan indult a kövér varangy felé. Az öltözéke most is a szokásos bőrkabát póló farmer tornacipő összealítás. Megspékelve a fejére húzott kapucnival, melyet mindig feltette, ha ilyen sűrű közegben járt a boszorkányokat, és a varázslókat illetően. Úgy festett a közeg itt barátságosabb, hiszen kevesebben bámulták, mint az Abszol úton, vagy a Zsebpiszok-közben Londonban. Hamarosan a varázslósor végén pedig megpillantotta az említett helyet. Habozás nélkül benyitott, hát és a pulthoz sétált. Remélve, hogy senkinek sem támad kedve belekötni. Miután szokásához híven rendelt egy korsó barna sört az összeg kifizetése közben diszkrét kérdezősködésbe kezdett.*

-   Elnézést a tolakodó kérdésért, de érdemes itt keresnem egy bizonyos Prosperot?

*Intézi Craig kérdését a reményei szerint segítőkész csaposhoz. bízván benn útmutatáshoz jut. közben hátra-hátra néz a válla fölött, hátha megpillant valakit, aki esetleg a bizonyos illető lehet. Bár összességében ez reménytelen, hisz semmi információja nincs róla ezen a talán csupán becenéven kívül. Így inkább a csapos válaszában reménykedik*
Naplózva

Prospero Agaths
Eltávozott karakter
*****


:::..a pszihopapi..::

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #2 Dátum: 2011. 08. 18. - 15:35:27 »
+2

Craig Nicholls


A mai estét sem sikerült úgy szerveznem, hogy otthon töltsem egy jó pohár bor mellett. Azért, hogy a komfortom meglegyen a pipámat, jó ázsiai dohánnyal megpakolva a zsebembe rejtettem indulás előtt. Nélküle még a koporsóba sem vagyok hajlandó befeküdni. Ma fontos üzletet akarok lebonyolítani, ha minden jól megy sok galleon ütheti a markom. Már ha eljön a vevő a kis kegytárgyért amit nemrég szereztem egy aljas kis fekete mágustól. Azért az aurori pályának is vannak előnyei. De hol vannak már azok az idők, mikor rettegték a nevünket. Manapság a legkisebb mitugrász is azt gondolja magáról, hogy ő a leghatalmasabb mágus a világegyetemben és mindenféle átkokat zúdít mindenkire. Amikor meg kinyiffan a saját hülyesége miatt, akkor meg meg van lepődve. Ide fajult a világ, én részemről minden ilyen kis senkivel végeznék. Igaz, hasznuk is van, hiszen sok jó kis üzletet lehet lebonyolítani a kis senkikkel.
Süvegem a fejemre veszem és pálcámat a kezembe, A hoppanálás után egy öt perces kis séta vár rám. A zajokból már tudom, hogy jó helyen vagyok. Jól ismert hely ez számomra, azért is választottam ezt a találkára, a csapossal is jóban vagyok és az itt megforduló népeket is jól ismerem. Igaz ami igaz, nem egy nyámnyilának való hely, de megvan a maga kis hangulata. Elég sok pénzt kerestem már itt. Szerencsére nem sokan mertek még itt velem kötözködni, csak egy valakit kellett kipenderítenem. Nyilvános helyen csak nem tehetem el láb alól. Annak azért még egy ilyen késdobálós helyről is híre menne és akkor a minisztérium Rám is vadászna. Az meg éppen nem hiányzik, van nekem elég gondom a halálfalókkal meg más egyéb sötét lényekkel is.
Az ivóhoz érve nem tétovázok, rögtön belépek. Nincs éppen telt ház, de azért vannak. Ez jó, ha nagy a zaj, akkor nyugodtan lehet beszélgetni, csak az tud kihallgatni, aki közel jön. Aki viszont közel jön, én azt észre szoktam venni és mielőtt eszmélne már átkot kap. Ez így megy, az az úr, aki először üt. A csaposnak biccentek és már tudja is, hogy mi a dolga. Egy üveg manó bort ránt elő és az egyik félreeső sarokasztalhoz viszi, én felé indulok, miközben zsebemből némi pénzt kotrok elő és mikor egymás mellé érünk a tenyerébe teszem a kis kerek érméket. Mindig adok borravalót. amíg rögtön megkapom amit akarok. Kényelmesen helyet foglalok úgy, hogy hátulról senki se tudjon meglepni és nagyjából az egész helyet belássam. Fontos az éberség, sose tudni, hogy honnan kapja az ember az áldást. A bor még zárva van, ahogy elvárom. Nyitott üvegből sosem iszok, kitudja ki kente meg a kocsmárost, hogy megmérgezzenek, elvégre mindenkire rá lehet licitálni. Egy pálcaintéssel kiugrasztom a dugót a helyéről és biztos, ami biztos egy ellenőrző bűbájt is használok, hogy kiszűrjem a mérgeket. Tiszta, azt hiszem ma nem kell félnem a merénylettől. Poharamat tele töltöm és előkotorván a pipámat azt is egy pálcaintéssel meggyújtom-. Megízlelem a vörös finomságot és most sem kell csalódnom. Kiváló minőség, ahogy azt elvárom.
Ahogy kortyolgatok és a többi asztalt fürkészem rá kell jönnöm, hogy már egy órája itt ülök. Az üzlettársamnak már rég itt kéne lennie. Nem igaz. Vagy átvert, és ha így van akkor megnézheti magát, vagy út közben eltették láb alól. Hát hiába jöttem ide. Sebaj, a bort azért még megiszom, így újabb pohárral töltök magamnak, mikor egy fiatal fiú lép be, körbenéz, mintha keresne valakit. A csaposhoz megy. Az öreg azonnal rám néz, tudom ez mit jelent, pálcámat a kezembe veszem, majd biccentek neki, hogy küldje csak ide. Vajon mit akar tőlem egy ilyen kis zöldfülű. Az asztal alatt tartom a pálcát, másik kezemmel pedig, miközben hátra dőlök jó nagyot szívok a pipámba.
Naplózva

Craig Nicholls
Eltávozott karakter
*****


''The Mad Rune Mage'

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #3 Dátum: 2011. 08. 19. - 01:12:13 »
+1

*A pultnál álló bizonyára varázsló,de ha más nem Kvibéli férfi először kelletlenül néz végig az Ausztrálon, aztán hamar feltűnik Craig-nek, hogy nem is annyira őt bámulja, mintsem a valamivel távolabb a háta mögött ülő alakot. Craig azonnal ért a gesztusból, és habozás nélkül megfordul, s így már jobban látja, hogy kit bámul a csapos. Egy igencsak koros varázsló kerül az Ausztrál látókörébe, ez pedig rögvest némi bizakodással tölti el. Régi átok, régi varázsló. Gondolja ki magában hamar a rögtönzött szólást, azonban készségesen megköszönni sem felejti el a segítséget.*

-   Tehát ő.. Nagyon köszönöm! *Mondja a helyhez mérten udvariasan, majd megmarkolva a korsó Guinness megindul a jelzett varázsló, bár ebben a korban sokkal inkább már mágus felé. A mozgása ruganyos a tekintete őszintén kíváncsi, és semmi rozsszándék nem mutatkozik benne. Viszonylag gyorsan meg is érkezik a hosszú ősz hajú férfihez, akiről azonban lesüt a gyanakvás. Ez azonban érthető, ilyen időkben. Craig-et pedig cseppet sem tántorítja el. Őszintén reméli, hogy megjelenése nem kelt már azonnal ellenérzést a másikban, különösen, ha az első benyomás netán szimpatikus volna.

Ő a maga részéről meg fogja adni a kellő tiszteletet, hisz sosem volt hiányában a jó modornak. Mindig is tisztelte a kort, ezt a Macquarie-ben kellőképp beleplántálták. Annak ellenére, hogy jelleme alapjában véve sosem volt tiszteletlen. Sokszor még azokkal szemben, sem akiknek kijárt volna. Türelemben sem szenvedett hiányt, így egy szó mint száz remélte, hogy dűlőre jut az idős varázslóval, és mindketten hasznára lehetnek egymással.

Így hát jó szándéktól sugárzó arccal kíváncsi tekintettel torpan meg végül a nevezett „Prospero” asztala előtt. Rögtön megüti az orrát az Imp bor illata, melyet világ életében ki nem állhatott, ám a kellemetlen szag okozta élmény egy cseppet sem mutatkozik rajta. Alig, hogy megtorpan, sűrű füstfelhő emelkedik a pipa irányából egy pillanatra elhomályosítva látást, ám ennek az illata már sokkal inkább kedvére való. Felelevenítve benne átutazó Japán élményeit. A fiatal rúnamágus elhessegeti a füstöt, hogy lásson is valamit, majd kissé biccentve megpróbál jó első benyomást tenni szóban is.*

-   Kellemes napot! Craig Nicholls vagyok, Prospero-hoz van szerencsém? *Kérdi a lehető legkevésbé tolakodóan másikra nézve, némi füstöt elhajtva az arcából, és a tarkóját megvakarva. Az idegen akcentusa az angolban nyilván feltűnhet egy avatott idős ember számára. Craig csendesen vár válaszra korsójával a kezében reménykedve benne, hogy helyet foglalva kifejtheti miért is jött, és a tapasztaltnak látszó öreg nem hajtja el már az első körben.*
Naplózva

Prospero Agaths
Eltávozott karakter
*****


:::..a pszihopapi..::

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #4 Dátum: 2011. 08. 28. - 17:27:02 »
+1

Craig Nicholls

Milyen ostobák a fiatalok. Akár csak én, abban a korban. Minden a kapkodás és a forró fej után haladva történik. Ma már belátom a saját hibáimat, amiket akkor csináltam, igyekszem az ifjúságot is megtanítani, hogy minél kevesebb hibát halmozzanak fel. A fiú felém indul. Látszik, hogy most még nem értékeli az igazán fontos dolgokat az életben. Információt kapott és pedig az információ nagyon nagy kincs. Még egy knútot sem nyomott oda szegény pultos barátomnak. Pedig ha tudná most micsoda kincset és mennyi kellemetlen nyomozgatást spórolt meg neki a kocsmáros az imént. Gyorsan hozzám ér, nincs olyan nagy tömeg, hogy dzsungel vágó késsel keljen végigvágnia magát az embernek, hogy a-ból b-be érjen. Mielőtt ideérne, én már addigra a párbajon nyert pálcámat a kezembe tartom, a régi, Ollivander pálcát pedig a talárom mélyén hagyom. Ha netán lefegyvereznek még mindig nem maradok védtelenül. Párszor már megmentette az életemet a dupla pálcás létezés, de sokszor a kétpálcás párbajozás is.
A fiú udvarias, bemutatkozik és nem ül le egyből. Helyes, ismeri az illemet, ezért egy piros pontot rögtön felírunk neki. Na bizalmat azt nem, de jó pontot azt kap. Vajon mit akarhat tőlem ez a kisgyerek?
-Az attól függ, hogy ki kérdezi.- mondom, hogy egy kicsit borzoljam az idegeit. Ha erősnek mutatom magam, akkor nem lesz tolakodó. - Az vagyok. Prospero Agaths. A pálcáját kérem tegye az asztalra. Manapság nem lehet elég óvatos az ember.- Ahogy kimondom azonnal felkészülök egy esetleges támadásra, ez azonban elmarad. Nos, úgy tűnik ma nyugodalmas estém lesz. Ahogy leül természetesen átveszem az irányítást és én szólok.
- Milyen célból keresett fel egy ilyen messziről jött fiatal titán?- nem zsánerem a sok mellébeszélés, ha lehet, akkor mindenki térjen egyből a tárgyra. Nincs nekem arra se időm, se idegzetem, hogy mások problémáit hallgassam. Mindenkiből a lényeg pontosan elég. Pipámba beleszippantva várom a fiú magyarázatát. Ha csak úgy beszélgetni akar, biztosan kiátkozom a helyről, de mivel tudta, hogy kit keres, ezért kétlem, hogy ez az eset szóba jöhet. Bár manapság semmin sem lepődök meg.
Naplózva

Craig Nicholls
Eltávozott karakter
*****


''The Mad Rune Mage'

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #5 Dátum: 2011. 08. 30. - 23:36:31 »
+1

*Craig megérkezik hát a nevezett idős úr asztalához, és a maga részéről hamar túl is esik a bemutatkozás nem kevéssé jelentős procedúráján. Így a füstöt lassan ellegyezve arca elől kissé értetlenkedve áll az idős férfi kérdése előtt. „Hogy attól függ ki?” Ismételgeti magában, hisz a bemutatkozással kezdte.. Talán az öreg nem hall jól, vagy épp csak nem veszi komolyan. Bármelyik meglehet, azonban Craignek a legutolsó dolga volna megsérteni a másikat, így a lehető legudvariasabban hallgat. Aztán értetlenkedés ide, értetlenkedés oda szerencsére beigazolódik, hogy jó helyen jár.

Hamarosan pedig tanúbizonyságot téve tapasztalt öreg róka mivoltáról Craig pálcájáért folyamodik. Melyet megintcsak nem teljesen ért.. Bár az öreg bizonyára nem nézi ki belőle a pálca nélküli varázshasználat képességét, ezért ragaszkodik annyira az eszközhöz. Craig pedig dilemma előtt áll. Valamire való varázsló ugyan is nem engedi ki a kezei közül az eszközt, legyen bármennyire is jó pálca nélküli varázshasználó. Ő maga is sült bolond lenne, ha ezt tenné. Ugyanakkor nem kívánna a gyanakvó öregember ellenére sem tenni. Így azt gyanítja kénytelen lesz elővenni a lehető legjobb modorát. A gyanú pedig tetteket szül, a tettek pedig szavakat.*

-   Kérem ne vegye sértésnek tőlem.. de botorság volna a részemről, ha ilyen könnyedén lemondanék e hasznos szerszámról.. mint láthatja önszántamból jöttem ide.. nem éppen a szomszédból.. *Itt a haját igazgatva kissé megköszörüli torkát.*
-   És biztosíthatom.. a látszat néha csal.. nem lennék oly bolond, hogy egy percig is megforduljon a fejemben, hogy ellen forduljak annak, akitől segítséget kérni jöttem. Ez az én hazámban különben sem járja.. *Teszi hozzá, miközben jöttének szándékáról is említést tesz, tehát segítségért jött.
Reménykedik benne, hogy a megfontolt gyanakvást sikerül eloszlatnia a szándékai irányából. Majd, ha nem szembesül heves ellen reakcióval végül maga is helyet foglal az asztalnál, és ha a másik engedi, bővebben kifejti érkezésének okát.*
-   Remélem nem sértettem meg.. *Folytatja újra, remélvén makacsságával bizonyítván, hogy nem oly botor, és védtelen, hogy kérésre megszabaduljon értékes segítőtársától. Melyre éppenséggel nincs is annyira rászorulva Rúnamágusként, no de ezt elég ha ő tudja.. Aztán így folytatná.*
-   Mint mondtam már segítségre van szükségem.. semmit sem kérek ingyen.. persze.. *Teszi hamar nyilvánvalóvá.*
-   De a részletekről talán nem itt a legalkalmasabb beszélnem..  *Magyarázza.*
-   Elől járóban annyit… hogy el akarok pusztítani valamit, de egyedül képtelen vagyok rá.. *Fejezi be egyre elhalkulva.. felnézve a szálló füstből.*
Naplózva

Prospero Agaths
Eltávozott karakter
*****


:::..a pszihopapi..::

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #6 Dátum: 2011. 10. 06. - 23:33:01 »
+1

Craig Nicholls


Ha le akarna mészárolni, minden bizonnyal nem mutatkozott volna előtte be és nem futná itt az udvariassági köröket nekem. Fordított esetben én biztosan az ivó előtt várnám és akkor csapnék le, esetlegesen a már alkoholtól szédülő áldozatomra. Akárhogy is, de ez a fiú szimpatikus. Tudja az illemet, tudja mit akar és tuti, hogy szarban van, ha egyszer valaki egy idegen segítségét kéri, akkor ott bizony gondok vannak. Bevallom, egyre kíváncsibbá tesz, nyilván nem mindennapi dologban kell neki segítség. Annak ellenére, hogy fiatal, még lehet jól képzett. Érdekelne, hogy ki küldte, nyilván valaki aki ismer. Na ezt majd kilatolgatom, nem jó az, ha túl sok mindenki reklámoz, még a végén megint szembe kerülök a halálfalókkal. Van már elég náluk a rovásomon, nem akar fokozni az indulatokat. Igaz, hogy nem én vagyok a legfőbb gondjuk, de aki túlél egy találkozást a Sötét Nagyúrral, azzal ők is tudják: számolni kell. Van egy olyan gyanúm, hogy Craig is a halálfalókkal került kellemetlen szituációban. Ha igen, mázlija van, mert ingyen is szívesen a pokolba küldök párat, de ha fizetnek érte, akkor még jobb. Nem vagyok ugyan bérgyilkos, de ha össze lehet kötni a kellemest a hasznossal, na azt már szeretem.
Nem hajlandó odaadni a pálcáját, de még csak kiadni a kezéből sem. Hatalmas piros pont. Az első vizsgán átment, igaz nem minden esetben kell, hogy pálca legyen az ember kezében, hogy meg tudja védeni magát. Bár a mágia magasiskoláját aligha ismeri, de ha ismeri is, nem tudja alkalmazni. Magam sem vagyok egy nagy pálcaforgató, de az ellenségem fegyvere a kezemben van és emiatt vagyok én magam is olyan veszélyes.
Elnézést kér gyakorlatilag, ez tetszik. Már rég megnyerte a bizalmi csatát, de ezt neki nem kell tudnia. Jó látni, hogy kevés fiatal igaz, de van aki tiszteli a tapasztaltabb vén rókákat, mint én magam.
- Ugyan, dehogy. És kérem tegezzen, oldottabb a légkör, ha mindenki rendesen el tud lazulni.- vágok a szavába, majd az ivóban körbenézve hallgatom a további mondanivalóját.
Meghallgatva elgondolkodok. Lehet, hogy már nem akar többet mondani, de hátradőlve csendre intem. Valamit el akar pusztítani...Milyen tárggyal láncolta magához valaki? Ez az első gondolatom, lehet azonban, hogy szörnyen melléfogtam. Magas szintű fekete mágia lehet, ha egyedül vagy a barátaival sem sikerült elbánnia vele. Esetleg a tárgy ejtette hatalmába és már nem tud szabadulni tőle, de lehet valami démon is, hiszen azokat sem szokás személyként feltüntetni. Érdekel a dolog.
- Úgy látom tényleg nagy zűrbe keveredtél. Van köze a dologhoz Voldemorthoz vagy a kiskutyáihoz?- kérdezem, jelezve, hogy biztonságos a terep. Azért őszintén hittem, hogy kinéz annyit belőlem, hogy az asztalt és környékét némító bűbájjal kezeltem abban a pillanatban, hogy leültem. Lehet, hogy még taníthatok is neki egy két trükköt.
Naplózva

Craig Nicholls
Eltávozott karakter
*****


''The Mad Rune Mage'

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #7 Dátum: 2011. 10. 16. - 23:42:53 »
+1

*Az idős varázsló szilaj vonásai egyértelműen arról árulkodnak, hogy a kócos ausztrál viselkedésével, és modorával jó úton halad. Talán némelyest valóban sikerült már a bizalmába férkőzni. Craig-et ez a a tudat még áthatóbb nyugalommal tölti el, nem mintha persze az-az ideges típus lenne, de az akkor sem utolsó. Arra a bizonyos i-re a pontot pedig Prospero felajánlása teszi fel, minek nyomán felajánlja a tegezést, melyet Craig egy megtisztelő pillantás keretében ugyan udvariaskodva elfogad, azonban nem igen tudja, hogy tegyen eleget a kérésnek a későbbiekben. Tekintve, hogy kissé furcsán is venné ki magát, ráadásul a korkülönbség végett kissé ódzkodik is ettől. Természetesen a gesztust esze ágában sem volt visszautasítani, inkább gyakorlati kételyei vannak a megvalósítást illetően.

No de a szó is folyik lassan tovább az idős varázsló újabb kérdésével. Craig pedig a szokott módon méltatja válaszra a másik felet továbbra sem túl hangosan, vagy harsányan. Lehetőség szerint persze ügyelve arra, hogy privát viselkedése ne váljon túl gyanússá. Prospero pedig láthatóan nyugodt, és magabiztos, bár ez az ilyen korú mágusoknál szinte alapvetően jellemző. Bár az évek edzette léleknek összességében nincs is oly komoly szüksége a mágiára a magabiztossághoz ez már egyszer biztos.. A mágus magabiztossága, és gondtalansága a válasz előtt kissé zavarba is ejti Craig-et.. hisz a kezdeti gyanakvás után aligha hiszi, hogy szeretné, ha mások a dolgába ütnék az orrát. Olyan magabiztosan trónol, mintha csak egy süket szobában beszélgetnének. Ez több gondolat magját is elveti az Ausztrálban, melyre a lehetséges válaszok igen képlékenyek. A leg kézenfekvőbb azonban mégis talán a némító bűbáj tűnik. Craig kissé körbepillantva a levegőben felfelé fordított tenyérrel körözve lassacskán meg is bizonyosodik elmélete alaposságáról. Az egyetlen bökkenő csupán az, hogy ő a maga részéről a legkevésbé sem azoktól tart, akiknek egy efféle praktikus ugyan, de nem túl komoly bűbáj útját állná. Mindenképpen pozitív azonban maga az elővigyázatosság, és alaposság ténye, így végül a válasz is érkezik némi habozást követően.*

-   Őszintén szólva, ami engem illet nem igazán tudom követni az események, azt meg még kevésbé, hogy ki melyik oldalon áll… *Kissé felsóhajt.*

-   De tovább megyek nem is érdekel.. tőlem aztán akár köze is lehetett hozzájuk.. *Tekinti lezártnak a témát, mivel valóban fogalma sincs Roxana hovatartozásától, és nem is izgatja a dolog..*

-   Ami számomra fontos ebből az egészből az annyi, hogy megszabadulhassak ettől a problémától.. nem kevés erőfeszítésem van benne, hogy egyáltalán idáig eljutottam, hogy legyen értelme segítséget kérnem.. *Magyarázza kissé halkan még mindig. Aztán kisebb szünet utána a türelmetlenség látszatát sem keltve kérdez ügyesen kerülve a tegezést, de az akcentusa változatlan.*

-   Őszinte választ szeretnék.. kapok e segítséget..? *Vakarja meg közben a tarkóját látványosan.*
Naplózva
Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2017. 11. 04. - 16:16:30
Az oldal 0.104 másodperc alatt készült el 36 lekéréssel.