+  Roxfort RPG
|-+  Múlt
| |-+  A 97/98-as tanév
| | |-+  London
| | | |-+  Mágus tér
| | | | |-+  Tér a szökőkúttal
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: 1 [2] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Tér a szökőkúttal  (Megtekintve 4350 alkalommal)

Craig Nicholls
Eltávozott karakter
*****


''The Mad Rune Mage'

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #15 Dátum: 2010. 07. 20. - 11:50:41 »
0

*Csendben követi a lányt az Ausztrál, miközben az láthatóan fellelkesedik japán hallatán, aztán haladnak tovább. Csendben, a másik talán az úti cél egyéb paraméterein töri a fejét. Craig közben világot csal a pálcája végére, hogy jobban lássanak a meglehetősen homályos kitérő során. A lány később ismét visszacsap témába.*
- Hát ami azt illeti, én sem a legbékésebb időkben tévedtem ide de most már mindegy is.. egyelőre úgy fest én i maradok.. ami meg Japánt illeti tényleg lenyűgöző ország.. csak nagyon becsapós.. könnyen pórul járhat az ember.. meg igazából semmi sem az aminek látszik.. *Na de ezzel rövidre is zárja a mondandóját a kócos varázsló. Annál is inkább jobban teszi ezt, hiszen a másik témát vált, és ismét a "Farkas" téma kerül előtérbe. Már maga az egész szitu annyira kellemetlen, hogy nem is érti miért ragozza a lány ennyit. Ettől csak még egyértelműbb lesz az egész. Craig nyugtató mozdulatot tesz kezével, és így reagál.*
- Nyugi nyugi.. nem nézlek én semminek. Pontosabban farkasnak nem.. téged nem! *Jelenti ki csalafinta fénnyel a szemében, de határozottan.*
- Nem értem miért kattogsz ezen amúgy is ennyit.. én azt tényleg nem állítottam, hogy te volnál vérfarkas... egy percig sem.. bár a viselkedésed.. meg ez a túlspilázás.. akár kételyeket is ébreszthetne bennem. *Itt még mielőtt a lány közbeszólhatna hirtelen folytatja is, és ha szólna a másik a szavába vágna.*
- De nem ébreszt! Tényleg szerintem tedd túl magad a dolgon akár van közöd farkashoz akár nincs akát az vagy akár nem.. mert ha az is volnál engem nem izgat.. *Hadarja el Craig a mondandóját, melynek végén sejtelmesen kacsint egyet teljesen megbolygatva az egész hangulatot, és zavart keltve. Reméli azonban, hogy ezzel a téma lezárva. A mohazöld szemek hívogatóak. Különösen ilyen időkben ilyen tájt.. ilyen hangulatban, de Craig-nek nem nagyon van ideje ilyesmiken gondolkodni, így nem is teszi mivel újabb téma van kibontakozóban, melyre reakció szükségeltetik.*
- Szerintem a mágia.. sokkal összetettebb dolog annál.. hogy ilyen könnye feketére, és fehérre lehessen bontani.. bár az igaz.. hogy itt Angliában mindenki így gondolkodik, én tulajdonképpen nem is csodálkozom rajta, hogy így elfajultak itt a dolgok a szűklátókörűség sose vezette semmi jóra a varázsvilág történetében.. *Beszél úgy most mint valami éltes mágiafilozófus, bár a koszos külső a tornacipő, és a bőrkabát ezzel szöges ellentétben van. Nem sokára fel is oldja ezt a kontrasztot a következő szavaival.*
- Különben meg ha így gondolod lehet jobb ha egyedül mész tovább.. mert tudod, ha esetleg megtámadnak, én habozás nélkül használnék destruktív rúnát.. vagy tudom is én.. hogy mit..  *Inkább nem ragozza a dolgokat.. nincs szándékában sötét ártások listáját harsogni az éjszakába egy sikátor közepén, és különben is.. inkább így folytatja.*
- Másfelől meg.. egy patrónus bűbáj.. a legsötétebb fekete mágia vagy átok.. egy Lethifold... vagy hogy is hívják nálatok Dementor.. szemszögéből.. *Zárja ezzel a mondattal heves gondolatmenetét a srác a lány mellett bandukolva. csak hallgatja másikat, és ismét perces kivárással ennyit tesz hozzá a dolgokhoz.*
- Hát igen a Lageniformizálás trükkös varázslat.. a címke pedig hasznos.. *Beszél kissé rébuszokban Craig bár alighanem a lány tökéletesen tudja miről beszél.. ha meg nem hát nem..*
Naplózva

Loreena Rainey
Eltávozott karakter
*****

ír tündér

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #16 Dátum: 2010. 07. 25. - 20:22:47 »
0

Mutassanak nekem egy országot, ahol minden az, aminek látszik, és odaköltözöm. Ez volt az első gondolat, ami eszembe jutott Japán kapcsán, a második pedig egy csodás álarcosbál, amit nap mint nap emberek ezrei járnak itt, Anglia szívében, zene és különösebb koreográfia nélkül is. Mosolyognak, pedig nincs miért, szomorkodnak, pedig megvan mindenük, kiáltoznak, hogy rájuk figyeljenek, és akkor még nem is említettem a sok megfélemlített családanyát és kisgyermeket, akiket hazugságra és félelemre nevel ez a sötét időszak. Nem szeretem. Olyan, mintha tüzes télben égne a szigetország.
Elgondolkodva sétálok előre, aztán egy kicsit megtorpanok, hogy beérhessen az ausztrál - addig is meghányom-vetem magamban ezt a dolgot. Ha csak feleennyire lennék naiv, nem zavarna semmi sem, de a háborús körülmények óta muszáj vagyok valamivel körültekintőbben megválasztani, kit szólítok le az éjszaka közepén. "Nem minden az, aminek látszik." Akár célozhatott is valamire. Akár magára, akár rám, akár... Áh, Lor, kombinálsz!! Megrázom a fejem, hogy kiverhessem a fejemből ezt az ostobaságot, és toppantok is egyet, hogy igen, nesze, itt a pont, nem idegesítem magam tovább azon, hogy mi lenne, ha, amikor nincs semmi okom bepisilni a félelemtől! Szép az idő, bár kicsit hűvös, sötét van, de kit érdekel?! Na. Nyugalom. Levendula teát kéne innom, az aztán megsimogatná a borzoltan nyávogó idegeimet.
- Na de hé! - Elnyúlik az arcom. Olyan sebesen kapom felé a fejem, hogy a következő másodpercben már alig győzöm kihalászni a szememből az odacsapódott, párától nyirkos tincseket. A nagy hajvadászat persze nem akadályoz abban, hogy jól megmondjam neki, mit gondolok én a farkasokról és a koboldokról! - Nem vagyok farkas, oké? Se kobold, se semmilyen mágikus szörnyeteg! Boszorkány vagyok, és ne nyugtatgass, ha közben farkasnak nézel, mert komolyan mondom, nem leszek ám mindig ilyen nyugodt! Ha tovább célozgatsz rá, hogy közöm van hozzájuk, én...! Én...! - Egyre vörösebb és vörösebb fejjel gyűjtöm a bátorságot, hogy valami jó szaftosat mondjak, de jól nevelt vagyok és bűbájos, sajnos nem jön a nyelvemre semmi megfelelő. A kutya fáját! - Én nagyon mérges leszek!
Huh. Ez ám a komoly fenyegetés. Lábujjhegyre állva, keményen a mellkasára mutogatva adtam elő persze, végül meg is böktem, hogy érezze és tudja, hogy igen, komolyan gondoltam! Nagyon mérges leszek! Aztán természetesen visszahuppanok a talpamra és zavartan a fülem mögé gyűröm a hajam, az állam pedig felszegem. Nem áll jól nekem ez a hűvös, fennkölt kifejezés, nem is bírom sokáig. Hamar elpirulok az iménti kirohanásom miatt. A mohazöld szemek zavartan csillognak a ködlő homályban.
- Semmi közöm semmilyen farkashoz, egyszerűen csak nagyon beteg egy számomra fontos személy és a gyógyító főzetet a hold megfelelő állása alatt kell kikeverni. Ma hajnalban a hold átlépi a maximum telítettségi százalékát, és akkor mindennek vége...
Picit megremegek, lesimítom a felsőm anyagát a hasamon, aztán kissé riadtabban kapom a fejem abba az irányba, amerről jöttünk.
- Nem hallottál semmit, ugye?...
Remek, paranoia. Kezdek kétségbeesni. És nem azért, mert kacsintanak rám vagy mosolyognak, hanem mert a falra festeni az ördögöt soha nem jó ötlet. Vérfarkasok? Azokat fogok látni minden sarokra. Figyelek közben, figyelek. Talán van is abban valami, amit mond, de attól a fekete mágia még fekete mágia marad, hogy a jó ügy érdekében használják. Értetlenül pillantok vissza a szemeire.
- El akarsz menni?... Itt akarsz hagyni? De hát mondtam vagy tettem valamit, ami... Mh. Ez igaz. Ám... mi az emberek szemszögéből nézzük a dolgokat. És nem tudom, ki lenne olyan eszelős, hogy egy dementor helyébe tudja képzelni magát. - Hadarok, hogy hamar megmagyarázhassam az álláspontom, mielőtt itthagyna egyedül a sötétben. - Ha úgy alakul, én is megvédem magam. Nem félek átkozni, csak nem szeretek.
Egyre sötétebbé válik a környék, ahogy a kis sikátor egy újabba, majd egy harmadikba is belecsatlakozik, és csak tekereg, tekereg. Lehet, hogy le kellett volna már fordulnunk? Még mindig idegesen, sőt, aggódón szemlélem a környezetünket. A pálcám kicsit meglazítom a tokjában.
- Mire gondolsz egész pontosan?...
Naplózva

Craig Nicholls
Eltávozott karakter
*****


''The Mad Rune Mage'

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #17 Dátum: 2010. 07. 25. - 21:18:19 »
+1

*Craig alkalmi társa, ha úgy tettszik nem bírta tovább a gyűrődést. Túlcsordult az a bizonyos érzelmi tartály. Persze erre minden esély megvolt, Craig egyértelműen érzékeny pontra tapintott. Maga az egész érvelés a lány részéről, és ez a felháborodás, már elért egy olyan átallottsági szintet amit nehéz volna túlszárnyalni. Craig inkább nem is reagál az egészre semmit, a helyzet önmagáért beszél ezért teljesen feleslegesnek érzi. Ráadásul amúgy sem érzi szükségesnek tovább borzolni az egyébként is igen ideges lány kedélyeit. Craig véleménye, és gondolkodása nem változik az ezt követő őszintének tűnő kirohanást követően sem. A lány szemében haragos tűz ég, bár gyertyaláng csupán ezt pontosan érzékeli a srác. Annál is inkább igaz ez, hiszen a hadonászás, és az érintés a lyuk égetés szándékával indul Craig mellkasába, de szalmalánggá szelídül később a belső tűz, ezt a későbbi arcpír, és zavartság is igazolni látszik Craig pálcájának fényében. Még valami olyan buta megjegyzést hozzátehetne az Ausztrál feltéve ezzel az i-re a pontot, hogy "Sokak szerint a vérfarkas kór is súlyos betegség." De erre abszolút semmi szükség, így nem hangzik el a dolog. A későbbiek pedig tökéletesen igazolják a lány idegállapotát. Craig tehát egyszerűen vállat vont a lány heves szavaira, cseppet sem lenézően inkább beletörődéssel.. "hát ha tényleg így akarod" mondhatta volna. Ezt követően pedig az ijedt gesztusra a következőképp felel.*
- Nem nem hallottam! *Böki ki tökéletesen határozottan, még csak meg sem fordul a hang irányában.*
- Ha valaki rosszban sántikálna körülöttünk, hidd el tudnék róla, és már szóltam volna neked.. *Magyaráz Craig kissé unott hanggal utalva burkoltan a rúnáira, de többet nem kell tudnia a másiknak.*
- És persze engedélyt kértem volna "ártáshasználatra" *Teszi hozzá kissé cinikusan a srác, de minden rosszindulat nélkül, és kacsint is hozzá a másik felé.*
- Szerintem csak képzelő erő kell hozzá.. anélkül elég nehéz bármibe belekezdeni szerintem.. *Teszi hozzá Craig a lány szavaihoz nyugodtan kissé halkan.*
- Amúgy meg én sem szeretek, a szeretetről itt szó se volt.. sőt.. *Nyugtázza végül ennyivel a dolgot a srác, és remélve hogy a másik megértett valamit az álláspontjából, ha csak keveset is. Eztán útjuk ide oda kanyarog, és Craig kezdi komolyan azt gondolni, hogy a lánynak fogalma sincs merre kell menniük, de egyelőre ezt nem teszi szóvá, végül is mi jobb dolga lenne.. Na biztonságosabb elfoglaltságot találhatott volna persze, de most jó ez így.. csendben próbál úgy tenni, mintha nem zavarna az ide oda kanyargás.. mintha körbe körbe mennének. Craig amúgy is a kezében tartja pálcáját, így ő nem szorul készültségre a lány kérdésén viszont elgondolkozik.. vajon válaszoljon, vagy inkább engedje el a füle mellett. A korábbi gondolatai kapcsán úgy érzi, most talán célravezető, ha nem titkolózik ha már szóba került ez az egész.*
- Úgy értem a fogalmi dolgok tárgyivá tétele.. különösen a folyékonnyá materializálás.. elég nehéz varázslat.. *Aztán el is hallgat, és tovább követi a lányt.*
Naplózva
Oldalak: 1 [2] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2020. 09. 08. - 23:43:23
Az oldal 0.055 másodperc alatt készült el 31 lekéréssel.