Marietta

   Kínjában legszívesebben elkezdene fennhangon nevetni, hisz látja a lány tekintetében az értetlenséget. Igazából nem lenne joga kérdőre vonni, hisz nem, hogy nem az apja, de még csak nem is a párja, aki bíráskodhatna felette és büntethetné. Mégis úgy érzi, hogy ő is benne van ebben az egészben, ebben a háromszögben, amit mindig is utált. Nem elég, hogy a legjobb barátja az, aki a háromszög egyik csúcsa, de a másik csúcs Marietta, az a lány, akit régóta szeret, bár úgy tűnik, hogy nem tűnt még fel neki. Úgy néz ki, hogy neki csak a barátság a fontos, és nem gondolt bele abba, hogy mi van, ha Raven máshogy tekint rá mint egy egyszerű barátra. Megesik az ilyen, de minden esetre nem csak az egyik, de a másik félnek is fájdalmat tud okozni az ilyen eset.
   Mikor a lány arról a pletykáról kezd el beszélni, ami már többször szárnyra kapott a kastélyban, megrázza a fejét, majd jön az a bizonyos, kínjában való elmosolyodás. Szemei vadul csillognak, majd elgyötörten fordul el Mayától és rázza meg a fejét. Halkan nyögve emeli kezét a tarkójához, majd vakarja meg azt. Lerí róla a kétségbeesés, a reménytelenség és, hogy nem tud mit kezdeni a helyzettel.
   - Nem erről beszélek... - sóhajtja végül, majd ráharapva alsó ajkára, elnéz a lány feje fölött, mintha azt latolgatná, melyik fát robbanthatná szét kínjában. Ahogy viszont elkezdi Clydet emlegetni, látja Mayán, hogy nem épp kellemesen érinti a téma, sőt. Egy pillanatra tompa csillogást vél felfedezni barna szemeiben, amit nem tud mire vélni, majd a megkezdett mondatra biccent. A kijelentésre viszont elkerekednek a szemei.
   - Ohh... remek... nem is akartam megtudni. - válaszolja halkan. Hangjában nincs már semmi ingerültség, inkább a beletörődés cseng benne. Miután elkapja a lány kezét, hogy visszavigye a kastélyba, az zavarba ejtő kérdést tesz fel neki, mire megtorpan, ezzel elengedve Marietta kezét.
   - Igazad van... nincs hozzá semmi közöm. Csak tudod zavar, hogy ennyire vak vagy... Míg évek óta próbálok a kedvedbe tenni, próbálok olyan közel kerülni hozzád, amennyire csak lehet, te észre se veszed. De nem foglak ezzel idegesíteni Maya. A te életed a te döntésed. Én próbálkoztam... én szerettelek úgy, ahogy voltál, szeretlek úgy, ahogy vagy. Ha ez neked eddig nem volt világos, akkor ezek után az lesz. - rántja meg a vállát, miután visszafordul a lányhoz. Egy percig se volt hajlandó a szemébe nézni, mivel tudta, ha belenéz a barna szemekbe akkor elgyengül és teljesen mást mondana. Most viszont Raven szemében határozott fájdalom és kétségbeesés csillog, amit ha akarna se tudna semmissé tenni. Ezt követően csak sóhajt egy nagyot, majd nadrágjának zsebében kezd el kotorászni, miből kikap egy szál cigarettát, amit bár nem gyújt meg, még is betesz a szájába.
   - Menj be, nehogy elkapjanak... - suttogja ércesen, majd féloldalasan rámosolyog, ezzel együtt elmegy mellette, és meg se áll az erdő széléig. Ha a lány utána megy akkor utána megy, ha nem, akkor nem.