+  Roxfort RPG
|-+  Múlt
| |-+  A 96/97-es tanév
| | |-+  Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola
| | | |-+  Nyugati szárny
| | | | |-+  Nyugati park
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: 1 ... 3 4 [5] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Nyugati park  (Megtekintve 11620 alkalommal)

Shaelynn Scarborough
Eltávozott karakter
*****


Hatodéves - Renitens Mosolykirálylány; DS-tag^^

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #60 Dátum: 2011. 11. 24. - 17:30:13 »
+1

Amyke aka Macskusz KviddicsuszVigyorog



Jó dolog Amy-t hallgatni, pláne, mert mindig tud egy-két izgalmas történettel szolgálni a hugrás leányzó számára, amit ő nagyra nyílt, rajongó zöld szemekkel hallgat. Akár azok az izgalmas kalandregények, amelyeket olvasni szokott, az ezernyi átkos bűbájjal ellátott piramisokat felfedező kincsvadászok, az ijesztő erdőkben kalandozó bátor varázslók és a többiek. Amy is hasonló hős számára, csak valóságos, hiszen, ha akarná, meg is tudná fogni, persze ezt a lány valószínűleg, tökéletesen értetlenül fogadná. Cinkos mosollyal pillant a girffendélesre, amikor amaz ismét megszólal. Ha túl lehet élni, az már egy jó pont, ugyan ő nem szeretné még egyszer vérével teleírni az elé pakolt pergament, de ha úgy alakulna, hogy szükség lenne rá, biztosan gondolkodás nélkül, megint belépne a DS-be. Bár, ha azt vesszük sosem lépett ki belőle. Talán majd egyszer beszél Harryvel, hátha rendezhetnek néha valamiféle párbajszakkört közösen, s mivel nem kell senki elől bujkálniuk már, akár valami nyilvánosabb, tágasabb helyen. Annak a rejtőzködős, titkos összejövetelnek is megvolt a maga varázsa, de idén valószínű, maga Dumbledore professzor is támogatná az ötletet. Hiszen tavaly mindketten annyira mondogatták, hogy fel kell vértezniük magukat a gonosz ellen… most, amikor már nyíltan jelen vannak a külvilágban, még inkább szükséges lenne… erre mi van? Kinevezik Pitont SVK tanárnak. A professzor jobban élvezi a diákokat megalázni, lenézni és nevetségessé tenni társaik előtt, mintsem rendesen megmutatni, mit hogyan is kell tenni, hogy rendesen menjen végre a megfelelő átok vagy rontás. Szerencsére védőbűbájból már eléggé kiokosították őt ahhoz, hogy ne okozzon gondot a számára sem.
Szóval Amy szavai valamiképpen mégis elérik a céljukat, Shayben, ha csak halványan is, de fel-felcsillan a vágy, hogy olykor valami csínyt kövessen el, bár a maga részéről kezdetben szívesebben úszná meg ezeket. Kivéve talán az olyan fantasztikus büntetőmunkákat, mint nem régiben, amit a hollóhátas Audrey Turnerrel együtt töltött el, talán mindenidők leghangosabb LLG órája… közben. Szerencséje volt, hogy a professzor annyira össze volt már zavarodva, hogy elfelejtette, már a Seprűtároló kitakarítását rábízta egy diákra, így a Kakaóslánnyal forgathatták azt fel.
- Majd jövőre, néha engem is bevehetnél egy ilyen kalandba… - jegyzi meg egy vállon bökés következtében bazsalyogva a griffendéles szőkeségre.  - …kíváncsi lettem – teszi hozzá, hogy értelmet adjon vágyainak. Talán a tavalyi, majdnem félévnyi sorozatos szabályszegés még nem volt neki elég. De az más volt, sosem érezte kifejezetten, hogy csínyt követ el, hogy az tulajdonképpen kihágás volt. Persze, ő is olvasta a millió kiplakátolt rendeletet, de akkoriban jobban foglalkoztatta az, hogy megtanulhasson harcolni és hogy társai között lehet, barátokkal lehet… lehet közös titkuk…
Na, de majd egyszer ő is mehet, idén az RBFek miatt nem nagyon szeretne... most azonban ideje már felkelni, és kezdeni valamit a nappal, ha mindenki jól van. A hugrás biztosan, a griffesen meg majd rajtatarja a szemét. Amy seprűre pattan és már ki is adja parancsot az indulásra. Shay vállára csapja táskáját, nagyon reméli minden egyben van benne, és így is marad, mert most jó pár percnyi rohangálás vár rá.
- Ott van! – kapja elő pálcáját, majd a mutatott irányba szikrákat lő a levegőbe, hogy a griffendéles kviddicsmacska elkaphassa, vagy legalábbis belerepüljön, vagy át rajta. Szeleburdi hugrabugosunk pedig nyargal utána a földön futva, fejét végig az ég felé fordítva. Újabb és újabb szikrákat meg különböző füstfelhőket varázsol a levegőbe az elefánt nyomait reprodukálva. Csak a nagy rohangálásban orra ne bukjon. Egy ideig még elszórakoznak így, aztán, miután jól kifáradtak mindketten a saját házuk felé veszik az irányt, hogy vacsora előtt még rendbe szedhessék magukat.




Köszönöm a maratoni játékot!
Naplózva
Oldalak: 1 ... 3 4 [5] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2020. 11. 12. - 22:27:02
Az oldal 0.093 másodperc alatt készült el 29 lekéréssel.