+  Roxfort RPG
|-+  2003/2004-es tanév
| |-+  A Királyság egyéb részei
| | |-+  Skócia
| | | |-+  A Kövér Varangy
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: 1 [2] Le Nyomtatás
Szerző Téma: A Kövér Varangy  (Megtekintve 3210 alkalommal)

Vincent O'Mara
Varázsló
*****


Winnie the Pooh

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #15 Dátum: 2022. 10. 22. - 13:48:27 »
+1

Csillagok, csillagok

2003.10.12.



to Serena


Megmondva az őszintét, ma nem igazán volt tervben a csajozás, nem is nagyon szoktam bárokban lányokat felszedni, nem stílusos, meg aztán ki tudja, kikbe fut bele az ember. Viszont egy, két ital. talán nem árthat meg, ez a legkevesebb, amiért leöntöttem a hölgyet, még ha olyan ügyesen el is tüntette magáról az italt. Bár csak teremteni is ilyen jól tudna.
A többiek amúgyis már, ahogy elnézem pityókásra itták magukat, irészegen pedig nem igazán lehet medimágusi kutatásokról fecsegni, nem hogy saját disszertációmat megvédjem, őket sem tudnám az eséstől.
- Legközelebb azért próbáld meg a számba önteni. – válaszolt csipkedlőve a lány, mire én csak elmo-solyodtam és elvettem a pultra helyezett italt, amit számomra készített ki a pultoshölgy. Sokan sok mindent szerettek egy italban. A részegesek az ízét, a szakértők az illatát, a hozzá nem értők a dohos utóízét, de van Vincent O’Mara, aki a színéért van oda. Gyönyörű, akár a folyékony arany, ha átnézel az üvegen vagy a poharadon, mintha mindent szebbé varázsolna. Szentimentális vagyok, tudom.
- Hát ez a darab már csak ilyen részeges. – válaszolt a ruhájára célozva, miután közöltem vele, hogy hova tűnt a Whiskym. Mondjuk elég vastag anyagnak tűnik, lehet valóban gyorsan beissza a nedves-séget, esős időben nem valami praktikus választás, de lehet az őszi hidegségre kiváló.
- Csak nem állsz rokonságban Elliottal? – kérdezte, mikor pont nyelni akartam le a nedűt, pont azt követően, hogy bemutatkoztam. A fenébe, ez a rossz hírű Elliot még a végén bajba kever, hát Skóciába is ismerik a neved szép öcsém. Gondosan lenyelem az italt, majd magabiztosan rázni kezdem a fejem, nem tűnhetek úgy, mint, akit megleptek, csak lazán.
- Nem, sajnos, nem ismerem. Ha rokonságban is állunk, nem tudok róla. – mosolyogtam, bár nem tudom ezen információ milyen hangulatot fog eredményezni, de biztos meg fogom kérdezni ezt a gazembert, mit csinált már itt Skóciába. Még a végén odáig fajul ez, hogy más néven kell bemutatkoz-nom. Hogy legyen világhírű medimágus kutató valaki, ha van a családban egy Elliot, aki szeret a középpontba kerülni folyamatosan. Biztosan, szerintem élvezi ezt. Meg is mosolyogtam, ahogy elképzeltem, hogy most itt lenne, biztos itt nevetne a hátam mögött és olyan dolgokat mondana rólam, amivel biztos beégetne. De nem hibáztatom, én is ezt tenném. Valahogy így mutatjuk ki egymás felé a szeretetünket…azt hiszem.
- Ha nem titok, elárulnád, milyen orvosi konzultáción voltál? Érdekel a medimágia, még ha főképp nem is ez a kutatási területem. Habár némileg belevág... – kérdezte, mikor én felemeltem a szemöldököm. Azt már tudjuk, engem hogy hívnak, azt is hogy nincs Elliot nevű rokonom és hogy orvosi konfenerenciákra járok, de erről a lányról nem tudok semmit. Vajon direkt nem mutatkozott be? Mi van, ha Elliotnak valami adósa, azért is kérdezett rá, lehet itt vannak többed magukkal valami verőlegényekkel és rajtam vernék le Elliot egyik csínytevését?
- A varázshasználó emberekre gyakorolt muggli orvoslás esetleges hatásait vettük górcső alá. – magyaráztam alaposan körbenézve, nem figyel-e engem senki. Alapos oka volt, hogy nem mutatkozott be és milyen szépen tereli a témát. Most hogy ezen elmélkedek…az a papa sem biztos hogy véletlen lökött meg.
- Éppen én is egy konferenciáról jövök. Ott is volt szó a medimágiáról. De gondolom, te nem ott jártál.
– Konferencia? – kérdeztem visszazökkenve a kémlelődésből, bár biztos vagyok benne a sarokban lévő mamóka engem figyel. Beépített ügynök lehet százfűlé főzetet használva.
- Miféle konferencián vett részt kedves? – kérdeztem rákönyökölve a pultra belenézve a leányzó szemeibe. Nem merek rákérdezni a nevére. Mi van, ha lebuktatnám magam vele?

Naplózva


Serena Fawley
Játékmester
***


Csillagszemű

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #16 Dátum: 2022. 10. 23. - 17:10:48 »
+1

Váratlan találkozás


outfit

2022. október 12.

Rettentően kínosan éreztem magam, amikor kiderült, hogy a fickó nincs rokonságban Elliottal. Nem is kellett volna felhoznom, főleg nem így első találkozáskor, nagyjából egy perc után. Csak valahogy az volt az érzésem, hogy Elliotot mindenki ismeri, és persze naiv módon úgy gondoltam, hogy ha én kedvelem, akkor mindenki kedveli.
Sóval simán lehet, hogy mégis csak ismerte ez a Vincent, csak olyan módon ki nem állhatta, hogy inkább eltitkolta előlem, nehogy emiatt furcsán nézzek rá.
Az elsőre fel sem tűnt, hogy én elfelejtettem bemutatkozni, inkább a medimágia felé tereltem a szót, az jobban érdekelt. A téma felettébb érdekes, ugyanakkor megosztó is volt. Nem igazán bíztam a mugli orvoslásban - való igaz, hogy nem is ismertem olyan mértékben, hogy valódi álláspontot alakíthassak ki róla -, viszont az én tudományos kutatásom is pont ilyen megosztó volt, és a legtöbben csak asztrológiai (és nem asztronómiai!) humbukknak tartották.
Végül felhoztam a saját konferenciámat, és amikor Vincent rákérdezett részletesebben, akkor jöttem rá, hogy még be sem mutatkoztam.
-Te jó ég, most esik le, hogy még be sem mutatkoztam. - csaptam a homlokomra, és gyorsan javítottam modortalanságomat. - Serena Fawley vagyok. - küldtem egy bocsánatkérő mosolyt Vincent felé, és utána folytattam a konferenciát:
-A Brit Asztrológusok Szövetsége ezekben a napokban tartotta az éves összejövetelét. Én, ahogy a szüleim is a Skye-szigeti Obszervatórium tagjai vagyunk. Vagyis én még nem teljesen, én egyelőre az Akadémián tanulok. De meghívtak, hogy tartsak egy előadást a kutatási területemről. A csillagállások hatása a bájitalokra volt a címe, és itt beszéltem egy kicsit a gyógyító bájitalokról is. - Azt hiszem, itt elkapott egy kicsit az ékszíj. Röviden összefoglaltam Vincentnek a kutatásomat, különösen kifejtve azt, hogy igenis fontos, hogy egyes bájitalokat milyen csillag- és bolygóállások alatt főzünk, és hogy a hozzávalókat mikor szedjük le. - Ott van például az aszfodélosz. Baromi könnyű napközben leszedni, de bizonyítottan erősebb hatása van, ha éjszaka szedik le. Sőt, még az is érződik, ha újholdkor, amikor még sötétebb az éjszaka.
Vincentre pillantottam, és akkor döbbentem rá, hogy teljesen elragadtattam magam. Ez az alkohol hatása volt. Valahogy mindig így reagáltam rá. Túl sokat beszéltem. Ráadásul a szeretett témámról. De igazán feldobott, hogy végre egy orvossal tudtam beszélgetni erről. Vagyis beszélni neki.
-Ne haragudj. Nem akartam a mugli orvoslásról elterelni a szót. - szabadkoztam gyorsan. - Inkább mesélj arról, mert az is érdekel. Tényleg. - bizonygattam.
Naplózva


Vincent O'Mara
Varázsló
*****


Winnie the Pooh

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #17 Dátum: 2022. 10. 26. - 02:26:16 »
+1

Csillagok, csillagok

2003.10.12.



to Serena

Hogyan ismerkedjünk bárokban? Lehetne egy könyvem főcíme is. Tényleg, írhatnék könyvet kezdő varázshasználóknak csajozási trükköket vagy udvarlási tanácsokat. Első fejezetként, nem árt, ha van a hónod alatt egy bunkó, paraszt vénember, aki ha feláll a szomszéd székről, úgy tegye, hogy nem csak az italod, de még a pulzusod is kiverje a kezedből. Másodszor nem árt, ha a kezedben lévő ital, valami erős, tömény dolog, esetleg bor, ami nehezen jön ki a leányzó vagy úr ruhájából, esetleg a jobb hangulat kedvéért lehet valami büdös, utcaszéli nyenyó, amit csak azzal a céllal fizetsz ki, hogy valakire ráöntsd. Harmadszor, nem árt az sem, ha O’Mara a családneved, vagy ismered Elliotot. Na jó, ezt nem írnám bele, ezek véletlen egybeesések, valószínűleg Serena valahonnan ismeri az unokaöcsémet és, hát az O’Mara számára azt jelenti, hogy akiknek ugyanez a nevük, azok ismerik egymást, bár ugye nem is jár messze az igaszságtól. Azonban, jobb, ha nem ismeri a rokonságot, nem szégyenlem, vagy ilyesmi, de ki tudja milyen üzelmeket végez el alkalomadtán, nem hiányzik, hogy valaki rajtam töltse ki a bosszúját, amit Elliot miatt érez.
-Te jó ég, most esik le, hogy még be sem mutatkoztam. – Csapott a homlokára, mire én a gondolatmenetemből és a hirtelen keletkezett pánikomnak köszönhetően összerezzentem és felugrottam a székről. - Serena Fawley vagyok. – mosolygott, mire én is elnevettem magam és hátrasimítottam a hajam.
- Bocsánat, csak valószínűleg sok volt az ital. – magyarázkodtam viselkedésemet rejtvén, majd, ha nem fűz hozzá semmi komolyat tettemre, visszaülök a bárszékre és úgy hallgatom monológját a csillagászati konzultációról. Voltam egyszer egy ilyen gyógyászati előadáson, ahol a bolygók és csillagok állásából és egymásra való utalásával próbálták megfejteni az emberek élettartamát és sorsát.
-A Brit Asztrológusok Szövetsége ezekben a napokban tartotta az éves összejövetelét. Én, ahogy a szüleim is a Skye-szigeti Obszervatórium tagjai vagyunk. Vagyis én még nem teljesen, én egyelőre az Akadémián tanulok. De meghívtak, hogy tartsak egy előadást a kutatási területemről. A csillagállások hatása a bájitalokra volt a címe, és itt beszéltem egy kicsit a gyógyító bájitalokról is. – magyarázta szünetet sem tartva, főleg, hogy ez csak a bevezető volt, követte ezt még egy rövid összefoglaló is, amiben kifejtette, hogy bizonyos bájital összetevőket milyen napszakban vagy milyen bolygóállásban érdemes leszedni.
- Ott van például az aszfodélosz. Baromi könnyű napközben leszedni, de bizonyítottan erősebb hatása van, ha éjszaka szedik le. Sőt, még az is érződik, ha újholdkor, amikor még sötétebb az éjszaka. – hunyorogva figyeltem az előadást, próbáltam magamba szívni a tudást, figyelve minden apró rezdülésre a közelemben, bár az már bizton állíthattam, hogy egy bűnöző ennyit nem tanul egy jól előadott szerepre, tehát, ha ki is akarja csinálni Elliotot, köze van a csillagászathoz.
-Ne haragudj. Nem akartam a mugli orvoslásról elterelni a szót. – szabadkozott végül. - Inkább mesélj arról, mert az is érdekel. Tényleg.
- Abban annyira nem lennék biztos. Itt most a barbár részéről volt inkább szó, láblevágások, műtétek, különböző durva eljárások. De nem csak a mugli orvoslás érdekel, igazából a szakterületem Kutató medimágus. A Földet járom olyan orvoslási és gyógyítási módszerek után kutatva, melyeket fel lehet használni a mai kor varázshasználói számára. Ezekről rengeteg disszertációt is írtam és van amit elfogadtak és rendszeresítettek. – Szünetet tartottam és felnéztem a mennyezet irányába egy kis mosoly erejéig. Ja…tudom önhittség, de király vagyok.. – Tehát szeretnék segíteni mint a varázstársadalomnak, mint pedig az emberiségnek. – fejeztem be végül megtámasztva fejem a pulton.
Naplózva


Serena Fawley
Játékmester
***


Csillagszemű

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #18 Dátum: 2022. 10. 30. - 20:14:32 »
0

Váratlan találkozás


outfit

2022. október 12.

Egyértelműen elragadott a hév. Mindig ez van, ha a csillagászatra, azon belül is a kutatási témámra. Ez persze egyrészt jó volt, mert olyan dologgal foglalkozhattam, amit szerettem, másrészt viszont könnyen belelendültem, és akkor simán el tudtam terelni a témát. Tudtam, hogy ezen dolgoznom kell, de tényleg örültem, hogy esetleg olyan valakivel beszélhetek erről, aki még ért is hozzá valamit.
Amikor észbe kaptam, persze rögtön javítottam magam, és megkérdeztem Vincentet az ő ittlétének okáról. Őszintén meglepetten a válasza. Fel is tettem a kérdésemet:
-Hogy segítenének ezek a - téged idézlek - barbár módszerek a varázslótársadalmon? A varázslók technikája elég jól kidolgozott, és működik - már amennyire én tudom. Egy amputáció esetén a varázslattal kizárható a legtöbb fertőzés, ellenben egy mugli módszerrel, ahol a sebbe sokkal könnyebben bekerülhetnek különféle baktériumok. Viszont azt nem tagadom, hogy létezhetnek olyan mugli eljárások, amik fejlettebbek a miénknél. Mindig meglepődök, mennyire előttünk járnak néhány dologban.
Nem vitatkozni akartam Vincenttel, inkább csak megérteni, hogy miért is került ez a látókörébe.
-Ezek szerint akkor te elég jól ismered a mugli orvoslást is? - kérdeztem kíváncsian.
Ezen kívül még ezer kérdés merült fel bennem, de nem akartam rázúdítani mindent Vincentre. Illetve feltartani sem akartam, azt mondta, kollégákkal érkezett, és biztosan várták már.
-Szívesen beszélgetnék erről, de persze, csak ha nem tartalak fel. A kollégáid nehogy megunják a várakozást. - mosolyogtam rá.
Azért titkon reméltem, hogy az ifjú hölgytársaság, és a témába vágó érdeklődésem fenn tudja majd tartani Vincent figyelmét. Nem volt kedvem még hazamenni, és kezdett ez a társalgás egész érdekessé válni. Szerettem volna eszmét cserélni Vincenttel, így reménykedtem abban, hogy az unalmas kollégái helyett végül engem választ.
Naplózva


Vincent O'Mara
Varázsló
*****


Winnie the Pooh

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #19 Dátum: 2022. 11. 03. - 12:38:42 »
+1

Csillagok, csillagok

2003.10.12.



to Serena

Figyeltem a hölgyet, ahogy beszélt, nem tűnt különös alaknak, sem bűnözőnek. Egy aranyos, kiváncsi csillagászlány, akinek hatalmas türelme van az itallal lelocsoló emberekkel szemben. A ruhája azt mu-tatja, hogy nem krimókban tölti az estéit és nem is férj után keresgél, ugyanis akkor jobban kitenné amilye van. Lehet tényleg csak egy egyszerű beszégletésre vágyik, én pedig, ahogy nézem a kol-légáimat ma estére elveszítettem. Ha valaki rosszul lenne itt időközben, inkább a WC-s nénitől kérjen segítséget, mert ezek már magukról sem tudnának gondoskodni.
- Hogy segítenének ezek a - téged idézlek - barbár módszerek a varázslótársadalmon? A varázslók technikája elég jól kidolgozott, és működik - már amennyire én tudom. Egy amputáció esetén a varázs-lattal kizárható a legtöbb fertőzés, ellenben egy mugli módszerrel, ahol a sebbe sokkal könnyebben bekerülhetnek különféle baktériumok. Viszont azt nem tagadom, hogy létezhetnek olyan mugli eljárás-ok, amik fejlettebbek a miénknél. Mindig meglepődök, mennyire előttünk járnak néhány dologban. – csendben hallgattam véleményének feltárását és kérdéseinek hadát, ami nem meglepő, mindig ezeket teszik fel nekem elsőként, akikkel próbálom megértetni a mugli orvoslás szépségét. Persze, igaza van, miért is lenne jó nekünk az, ha barbár módon műtenének? Azonban egy varázshasználó csak eddig a mondatig lát el.
- Kedvesem. Teljesen igaza van, ezért is hívom ezt barbár megoldásnak. Azonban kérdem én, minden mugli varázstalan? Minden varázshasználó mágiája örökkön-örökké felhasználható lesz és nem tűnik el valami ártásnak köszönhetően? – fűztem kezeimet egymásba a pluton.
- Gondoljon bele, ott fekszik a műtőasztalon, éppen egy baleset következtében felpuffadt belsőszervét zsugorítják, miközben egy másik medimágus a pálcájával fertőtleníti mágiával a sebet, mikor valaki ron-tást küld a korházba? Puff nincs mágia. Éppen a szillánkosra tört lábát próbálják javítani és elállítani a vérzését egy artériájának felvágásával járó sérülés miatt, mikor kisülnek a teremben lévő pálcák? Vagy egy ereklyét dobnak be, ami megszünteti egy körön belül a varázshasználatot, vagy csak egyszerűen puff. – mutattam a kezeimmel, egy robbanást szimulálva. – Ma-holnapra eltűnik a mágia. – magyarázta, majd hagytam, hogy átgondolja a hallottakat, addig pedig számhoz emeltem a Whisky-mert és nagyobban kotyoltam bele a szokásosnál. Sokat dumáltam, megérdemlem.
- Ezek szerint akkor te elég jól ismered a mugli orvoslást is? – cuppogva az ital íze után letettem a poha-rat a pultra, s miközben Serena kérdésén elmélkedtem, azon is morfondíroznom kellett, hogy intéznem kell még egy kör italt.
- Én már nem esnék kétségbe az előbb említett problémák felmerülésénél. Bár komolyabb műtétekbe, bele törne a bicskám vagy a szikém. – mosolyogtam saját orvosi humoromon, amit talán nem egy hölgy társaságában kellett volna elsüssek.
- Korábbi megjegyzésemben volt egy oda nem illő mondat. – folytattam a tényfeltárást. – A muglik. Nem varázstalanok, de nincs meg az eszközük és a tudásuk. Kivétel azoknak, akik valamilyen úton, módon meghívót kapnak a varázsiskolákba. Gondoljon bele, mi lenne, ha Mugli orvosok mágiával kombinálhatnák tudásukat, ugyanígy fordítva. Kiegészíthetnénk egymást, bármilyen átok, betegség, virus, rontás nem okozhatna gondot. – magyaráztam mosolyogva, s mire végig értem a mondatnak, magam is olyannyira felcsigázott lettem a gondolatra, le is csaptam egyből az italom tartalmát.
-Szívesen beszélgetnék erről, de persze, csak ha nem tartalak fel. A kollégáid nehogy megunják a várakozást. – mondta Serena, mire én kinézte oldalra alaposan megnézve magamnak ünneplő kol-légáimat, így csak mosolyogva intettem feléjük.
- Úgy látom, ők már nincsenek egyedül, tehát nem sokra mennék velük. – nevettem visszafogottan.
- Most te mesélj. Hogy tarthat egy ilyen fiatal, csinos akadémista hölgy A Brit Asztrológusok Szövetségének gyűlésén előadást? – kérdeztem a pultoshölgy felé intve és ujjaimmal mutatva irányába egy újabb kör rendelését.

Naplózva


Serena Fawley
Játékmester
***


Csillagszemű

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #20 Dátum: 2022. 11. 06. - 16:01:07 »
+1

Váratlan találkozás


outfit

2022. október 12.

Vincent meglepően részletesen kifejtette, mire is lehet használni a mugli orvoslást varázslók és boszorkányok esetében is. Persze, teljes mértékbe igaza volt, de... És folytattam tovább a véleményemet:
-Ez érthető, és a mostani Szeszély-helyzetekben jogos is. De valljuk be, ahhoz nagyon erős sötét varázslat kell, hogy megszűnjön minden mágia. Még a varázslóháborúk idejében sem használtak ennyire brutális átkokat. A sötét varázslók annyira tisztelik és éltetik a mágiát, hogy eszükbe sem jut megszüntetni azt. Másrészt a Szeszély esetében sem hallottam még olyanról, hogy teljesen megszűnt volt a mágia. Maximum félrement, megerősödött, esetleg lecsökkent. Természetesen ebben benne van a lehetőség, hogy egyszer tényleg megszűnik, de akkor... elnézést a megfogalmazásért, de nagy szarban leszünk. A varázslótörténelem során nem igazán hallottam olyan példáról, hogy teljesen megszűnt a mágia.
Nem tehettem róla, de én bíztam a varázsképességemben. Valahogy ez egy alap dolog volt, mint hogy látok, meg érzek szagokat, vagy tudom mozgatni a karjaimat. Persze ezek sem voltak teljesen alapértelmezett dolgok, hiszen valaki le is bénulhatott, vagy megsüketülhetett, és ugyanúgy egy komoly trauma hatására meg is szűnhetett valakinek a varázsereje, de olyan, hogy kollektívan megszűnjön a mágia, na olyan soha nem lehet. Egyszerűen akkor az egész társadalmunk alapjai dőlnének romba. Ebbe belegondolni is szörnyű volt.
Vincent felvetésén, hogy mugli és varázsló orvosok együtt dolgozhatnának, szintén elgondolkozom:
-Ez azt hiszem a modern varázslótársadalom egyik nagy kérdése: Mi lenne akkor, ha felfednénk magunkat a muglik előtt? Azt hiszem erre még egyik csoport sincs felkészülve. Mind a varázslók, mind a muglik csak hasznot akarnának húzni a dologból, és semmi jó nem sülne el belőle. Sőt, talán még mi jönnénk ki rosszul belőle. A varázslók és boszorkányok száma annyira elhanyagolható a muglik számához képest, hogy erős kisebbségben lennénk. És az olyan varázslócsaládoknak, mint amilyen az enyém is, beintegrálódni a mugli társadalomba rettenetesen nehéz lenne. Még én sem ismerem a legtöbb mugli technológiát, nemhogy a szüleim, vagy akik még idősebbek náluk. Az pedig szerintem nem működne, hogy csak a muglik egy részének, például az orvosoknak fedjük fel magunkat.
Meghallgattam Vincent válaszát, aztán hirtelen rám terelődött a szó:
-Hogy tarthat egy ilyen fiatal, csinos akadémista hölgy A Brit Asztrológusok Szövetségének gyűlésén előadást?
Kissé elpirultam, és úgy válaszoltam:
-Igazából kiskorom óta asztronómusok között éltem, a legtöbben kiskorom óta ismernek. És én is ismerem a legtöbb aktuális kutatást. Az Akadémiára bekerülve pedig már konkrét célokkal mentem. Sajnos a csillagászat a varázsló-tudományok egyik alulértékelt ága. Pedig nagyon nagy hatással van a legtöbb varázslatra és alapjában véve a mágiára. Ahogy korábban mondtam, vannak olyan csillag és bolygóállások, amik hol erősítik, hol gyengítik a varázslatok eredményét, vagy éppen a bájitalok hatásosságát. Ez a diplomamunkám témája is, de már olyan szinten van a kutatásom, hogy előadhatok konferencián is. Most kifejezetten a bájitalokról beszéltem, mert főleg azokkal foglalkozom. Elég sok gyógy bájitalt főzök, és vizsgálom, hogy a hozzávalókat mikor érdemes szedni, de az sem mindegyik, hogy mikor kezdjük el főzni őket vagy egy-egy reagens mikor kerül bele.
Kíváncsi voltam Vincent véleményére a kutatási témámról. Vajon ő, aki éppen a másik végletben gondolkodik, mennyire bízik egy ilyen tudományágban? Érdekli egyáltalán a téma? És van-e tapasztalata a bájitalokkal? Türelmesen vártam a válaszát.
Naplózva


Vincent O'Mara
Varázsló
*****


Winnie the Pooh

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #21 Dátum: 2022. 11. 11. - 00:07:54 »
0

Csillagok, csillagok

2003.10.12.



to Serena


Ahogy hallgattam a lányt, közben a pultoshölgy kihozta az újabb kör italokat, s ahogy az letette elénk, diszkréten jeleztem felé a pultra ütve, hogy írja ezt is hozzám. Nem jártam még itt, de az érkezésemkor nyitottam a nevemen egy számlát, ez a legkevesebb, hogy állom a hölgy ma esti italozását.
Meglepően hosszan fejtette ki a véleményét arról, hogy biztos benne, miért nem történhet meg az, hogy egyik pillanatról a másikra, valaki mágia nélkül maradjon, mert a sötét varázslók is tisztelik a mágiát, meglepő vélemény ez valakitől, aki talán nem sötét varázsló. Vagy még is az?
- Persze, tisztelik a mágiát, a sajátjukat. De nem az enyémet, ahogy próbálok megmenteni egy koronatanút, aki látta az általuk elkövetett gyilkosságot. De ez csak egy példa. – válaszoltam figyelmenkívül hagyva a hölgy obszcén kijelentését a mágiahasználat megszűnéséről. Nem tehet róla, újabb mágia fanatikust fogtam ki, aki foggal-körömmel ragaszkodik az általunk használt formához és valószínűleg összeroskadna a varázshasználó társadalom többi 80 százalékával együtt, ha tényleg eltűnne a földről a mágia.
- Pedig pontosan arra gondoltam, hogy az orvosainknak kellene együttműködnie. Miért ne működne? Rengeteg beépített mugli dolgozik összeköttetésben a varázsló világgal, ott vagyunk mindenhol és valószínűleg a muglik fontosabb emberei is tudnak a létezésünkről, hiszen akarva-akaratlanul együtt élünk. – magyaráztam, de már kezdtem érezni, hogy tompít az ital, nem, hogy a beszédkészségem kezdett lanyhulni, lassúlni, de már a érdeklődését is elvesztettem annak, hogy vitatkozzak ezzel a csinos hölggyel egy bárban, este 20:00 után öt pohár whisky követően.
- Ez igen szép. Gratulálok a munkásságodhoz. – emeltem a poharam a feltöréseire, nem kis dolog az amit már ilyen fiatalon elért és még előtte az egész élet.
- Jómagam nem készítek italokat, nem az erősségem és nem is szeretem vele elütni az időt. Én csak tudom, melyiket mire használjam, amennyiben szükséges. – válaszoltam kortyolva az italomból.
- Az viszont tényleg szép teljesítmény, hogy a szaktudomány ennyi területén megállod a helyed. Csillagászat, gyógyászat és bájitalkészítés, mondhatni szomjazod a tudást, mint magam a whiskyt. Hol tanultad ezeket? – kérdeztem érdeklődve figyelve a válaszát, hiszen ilyen fiatalon ennyi tudás birtokában lenni elképesztően hangzik. Közben, ha jól látom a kollégáim tényleg kezdik taccsra inni magukat, hol veszekszenek saját igazukat próbálván ráerőltetni a másikra, míg van, aki táncol az asztalon és a csajokra mutogat, többek között rám és Serénára.
- Héy Vinnie fiú! Miért nem mutatsz be minket is a hölgynek?! – próbálta túlkiáltani a zenét, majd lépett is egyet az asztalról, hogy bepótolja azt, amit elmulasztottam, vagyis meglepni minket társaságával. Sajnos, azonban az asztal sarka helyett másfelé lépett, ami a benne lévő italmennyiséghez mérten nem volt meglepő, de az, amekkorát esett, már kevésbé volt szépnek nevezhető.
- Áááá, a lábaaaam! – ordított a fájdalomtól, mire a közelben lévők próbáltak segíteni neki, de nem mertek komolyabb varázslatba fogni az elfogyasztott alkoholnak köszönhetően. Magam is felkeltem a bárszékből, bár éreztem hogy húzza a fejem a whisky, de talán vagyok még annyira józan, hogy segíteni tudjak. Egy pillanatra megkapaszkodok a pultban, majd ránézek Serénára.
- Megbocsátasz egy pillanatra? Azt hiszem a kollégám bajban van. – mosolyogtam pityókásan, majd elindultam a sérülést adó hangok irányába.

Naplózva


Serena Fawley
Játékmester
***


Csillagszemű

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #22 Dátum: 2022. 11. 19. - 17:50:31 »
0

Váratlan találkozás


outfit

2022. október 12.

Vincent érdekes dolgokat mondott, de valahogy a boszorkány énem nem tudta elfogadni a dolgot. Talán azért, mert az elmúlt huszon-pár évemet szinte csak a varázsvilágban éltem le. Furcsa volt arra gondolni, hogy varázslat helyett fizikai módszerekkel oldjuk meg a problémáinkat, sérüléseinket, betegségeinket. Nem ismertem túl mélyen a mugli orvoslást, de semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy egy sebemet tűvel és cérnával varrják össze, vagy egy töréssel hónapokat szerencsétlenkedjek, amikor volt rá egy egyszerű varázsige, amivel hipp-hopp összeforraszthatták a csontot.
Vincent érezhette, hogy nem győzött meg maradéktalanul, így inkább egy másik témára váltott: rám és az érdeklődési körömre.
-Csillagászat, gyógyászat és bájitalkészítés, mondhatni szomjazod a tudást, mint magam a whiskyt. Hol tanultad ezeket? - kérdezte.
-Ahogy már mondtam, a Skye-szigeti Obszervatóriumban nőttem fel, mondhatni, az anyatejjel szívtam magamba a csillagászatot. A szüleim a Roxfort óta ezzel foglalkoznak, és elég jók a maguk szakterületén. A Roxfortba kerülve mindig kerestem, hogyan bújhatnék ki úgy az árnyékukból, úgy hogy alapvetően az asztronómia marad a középpontban. És az iskolában kiderült, hogy meglepően jó vagyok bájitaltanból. Egy ideig kacsintgattam a gyógyítói pálya felé is, de maradtam inkább a csillagászatnál és az elméleti kutatásoknál.
Belemerültünk a beszélgetésbe, és ez Vincent kollégáinak is feltűnt. Eléggé el voltak már ázva, így nem vettem a lelkemre, hogy rögtön a leggázabb pasis dumát nyomták: észrevették, hogy egyikük egy nővel van, mindegyik azonnal meg akart ismerni. Az volt a leghangosabb, aki az asztalon táncolt.
Vagy nagyon fárasztó lehetett a konferencia, amiről érkeztek, vagy rettenetesen unalmas, de a feszültség levezetése nem ment egykönnyen. A fickó megcsúszott az asztal tetején, és egy jó nagyot esett.
Nagy valószínűség szerint eltörött a lába, mert úgy ordított, mint akit nyúznak. Vincent pedig egyből pattant. Ő sem volt már teljesen józan, elég sokat ivott, kíváncsi voltam, hogyan fog reagálni: varázsolni fog vagy a mugli módszereit alkalmazza.
Kíváncsi voltam, arra is, hogy Vincent mihez kezd, meg arra is, amit csinálni fog, így követtem, és aggódva néztem szerencsétlen flótást, aki a földön feküdt, és láthatóan nagyon fájt a lába. Bárhogy is tervezte Vincent, azért reméltem, hogy az lesz az első lépése, hogy csillapítja a fájdalmát.
Közben én is odaguggoltam a férfi mellé, és megpróbáltam nyugtatni, hogy legalább addig mozdulatlan maradjon, amíg Vincent ellátja a sebét.
-Nyugodjon meg, uram, biztosan jó kezekben van. Hiszen egy rakat medimágus veszi körbe. - mosolyogtam rá bíztatóan. - Nemsokára kevésbé fog fájni a lába. - Közben Vincentre néztem, remélve, hogy tényleg így lesz.
Naplózva


Vincent O'Mara
Varázsló
*****


Winnie the Pooh

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #23 Dátum: 2022. 11. 23. - 16:31:48 »
0

Csillagok, csillagok

2003.10.12.



to Serena

Ezért nem szoktam bárokban hölgyeket felszedni, mert mindig van egy barom, aki elrontja az esélyeimet, vagy közbeszól. Korábban az idős úr, aki kiöntötte a kezemből a Whisky-met, most meg a kollégáim, akik alig várják, hogy elszabadulhassanak egy-egy kozultációról és lerészegedjenek. Ilyenkor nem látja őket az asszony, mert több napos eseményen ki tudják aludni magukat, de persze azzal nem számolnak, hogy ilyenkor milyen károkat okoznak másoknak, de legfőképp maguknak.
-Ahogy már mondtam, a Skye-szigeti Obszervatóriumban nőttem fel, mondhatni, az anyatejjel szívtam magamba a csillagászatot. A szüleim a Roxfort óta ezzel foglalkoznak, és elég jók a maguk szakterüle-tén. A Roxfortba kerülve mindig kerestem, hogyan bújhatnék ki úgy az árnyékukból, úgy hogy alapvetően az asztronómia marad a középpontban. És az iskolában kiderült, hogy meglepően jó vagyok bájitaltanból. Egy ideig kacsintgattam a gyógyítói pálya felé is, de maradtam inkább a csillagászatnál és az elméleti kutatásoknál.  – Megértően bólogattam, ahogy hallgattam Serénát, nem semmi pályát ír le és még csak az elején jár kutatásaival, már persze nem tudom, mennyi idős lehet, de szemtelenül fiatalnak tűnik, valószínűleg még előtte a jövő.
- Biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog Seréna. – mosolyogtam kedvesen. – Már az is szép ered-mény, amit idáig elértél. – tettem még hozzá óvatosan megérintve a vállát, persze nem olyan nyomulós jelleggel, hanem bíztatólag. Sosem szabad feladni az álmainkat, főleg, ha van is tehetségünk hozzá.
Persze a beszélgetés félbeszakadt a részeges kollégáimnak köszönhetően. Legyintettem feléjük mo-solyogva, valahogy nem tudtam rájuk merges lenni, bennem is volt már valamennyi alkohol, plusz nekem is biztos nagyon rosszul esett volna, ha eltörik a lábam. Közben láttam, ahogy Serena is csatlakozik hozzánk, szavaival próbálja nyugtatni a szerencsétlen férfit, aki mostmár nem tűnt olyan kandúrképesnek, legalábbis nem próbált meg flörtölni a lánnyal, inkább csak tovább jajjgatott.
- Ejjnye Roger. A te korodban már nem szabad így ugrálni. – mosolyogtam magam is legugolva hozzá alaposan szemügyre véve a lábát, amit már a kedves egybegyültek letépkedtek róla, hogy szabaddá váljon a sérülés.
- Idősebb vagy nálam! – Hörgött vissza a férfi, mire én rávigyorogtam Serénára.
- Nem igaaaaz. A fájdalomtól félrebeszél. – magyaráztam neki mosolyogva, majd elővettem a pálcát a belső zsebemből, míg másik kezemmel a puffadt rész feletti börterületet tapogadtam, mert arra voltam kíváncsi, hogy sérültek-e az izomrostok, szakadt-e szalag. Ez annyira nem lehetett fájdalmas a kedves betegnek, de a kisugárzás és a pánik miatt talán már erre is jajjogni fog.
– Mit jajjogsz, csak ficam. - csapkodtam meg kacarászva az vállát, mire megint feljajdult. Igen…a pánik. Nincsenek nálam a tűim, így nem tudom az idegeket ellazítani, lehet, ha csak a pálcámat használnám, a bokája a helyére ugrana, de utálok csak a pálcával dolgozni, főleg ittasan, mivan ha valamit elvétek és nem úgy ugrik a helyére, ahogy annak anatómiailag lennie kellene. Figyelnem kell a praxisomra. 
- Megmutatom Serena, milyen a barbár, mugli módszer. – mosolyogtam Serénára, mire Roger felém fordult ijedt tekintettel.
- Ne, ne, mit akarsz csinálni!? Vissza ne tedd! Nem akarom, hogy fáájjjooooooooo!!!! – üvöltött fel, ahogy nemes egyszerűséggel egy apró kézmozdulattal visszaigazítottam a helyére a kiugrott testrészt.
Lihegve ült fel majd meglepődve figyelte, ahogy símán, gond nélkül tudja mozgatni.
- Ferula – mondtam hüvös nyugalommal, majd a pálcát Roger bokájához érintettem, mire egy pólya szinte kígyóként tekeredett fel rá a lábára és kötötte be magát.
- Otthon még jegeld azért, de pár nap és érezni sem fogod. – veregettem meg a vállát ismét, mire csodálkozva nézegette a lábát. Valószínáleg nem hitték el, hogy mágia nélkül is meg tudtam oldani a problémát, bár valószínű nem tettem volna, ha nem lett volna ott Serena, akinek meg akartam mutat-ni, mágia nélkül is meglehet gyógyítani valamit.
- Nos, remélem tetszett az előadás,és azt is, hogy legközelebb láthatok valamicskét az Ön tudásából magam is. – Mondtam mosolyogva, majd rámutattam a kollégákra.
- Ha megbocsát, mi most elkísérjük Rogert vissza a szállásra, ahol majd egy józan csapat is megvizsgálja. Köszönöm az estét, az italfogyasztását természetesen én álltam. – magyaráztam neki, majd miután elköszöntünk, rendeztem az italainkat és visszamentünk a szállásunkra. Micsoda este.


Köszönöm a játékot! A helyszín szabad!
Naplózva

Oldalak: 1 [2] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország


Az oldal 0.058 másodperc alatt készült el 37 lekéréssel.