Nyárnyitó buli

Artemis Greenberry
[Topiktulaj]

♦tükör♦

Karakterlap

Nem elérhető

Nyárnyitó buli

2021-04-30 14:30:13

Nyárnyitó buli

to; Serena
2002. június 16.

♬

Régóta készült erre a mai napra... Mel néni és Lily is bátorította, hogy vágjon bele... ne halogassa tovább, hanem rúgjon ki végre a hámból. Hát nagy nehezen, de rávette magát, és a tőle telhető legcsinosabban jelent meg a kollégium udvarára rendezett nyárnyitó bulin. Egyszerű, fekete spagettipántos topot vett fel egy világoskék farmerszoknyával. A szettet fekete szandállal és kistáskával egészítette ki, amit tértágító bűbájjal látott el, hogy beleférjen a fekete bőrdzsekije, hogyha később lehűlne a levegő, ne fázzon. Kissé ideges volt, mert Lilynek családi okok miatt tegnap el kellett utaznia, így egyetlen barátnője nem kísérte el a partira. Rajta kívül meg még nem igazán lett jóba senkivel, úgyhogy - ahogy attól előzetesen tartott is - kissé elveszettnek érezte magát, csak téblábolt az italospult körül, hátha összefut valamelyik ismerős csoporttársával. De egyelőre senkibe nem futott bele, az este meg már kezdett beindulni... a zene ütemesen lüktetett, lassan beférkőzve a pulzusain át az ereibe... majd a vénák kezdték el szállítani a vérén át a pezsdítő ritmust, ami meglehetősen üdítően hatott rá. Behunyta a szemét, és egy pillanatra csak élvezte, hogy jelen lehet... tenyerét a föld felé emelve nyitotta egészen tágra, s az a kósza érzése támadt, mintha a tenyerén át kapcsolódna valami megmagyarázhatatlan, láthatatlan, mégis kétség kívül létező energiafolyamhoz. Így mélázott egy hosszú percig, majd meghallott egy beszélgetésfoszlányt a háta mögött, amitől gyorsan visszatért a valóságba. Kék szemei azonnal kipattantak, és egy kicsit arrébb lépett. Nem akart magából hülyét csinálni... ha valamit gyűlölt, az az volt, ha mások kinevették, és gúnyt űztek belőle, s bizony ebből a keserű tapasztalatból elég sok kijutott neki roxfortos korában. Hiába, a Greyback vezetéknév rögvest megpecsételte sorsát, és egészen nagykorúságáig kísértette... addig a napig egyenesen elátkozottnak érezte magát, csak azután szabadult fel. Ezt a felszabadultságot a mai napig nem szokta még meg, ízlelgette, dédelgette, mint egy kislány az első féltve őrzött babáját, amire oly régóta vágyott. És most, hogy itt volt a Mandragórán, amiről oly régóta álmodott... nos, alig akarta elhinni, hogy ekkore szerencséje van. Hogy senki nem utálja, zaklatja, kínozza, a puszta létezése ténye miatt... hanem.... önfeledten bulizhat, ahogy mások. Vagyis csak bulizhatna, mert a valódi szórakozástól egyelőre elég távol állt. Elsőéves gólyaként lett volna már lehetősége több bulira is elmenni, de mindeddig távol maradt ezektől az eseményektől. Úgy érezte, nem tudna magával mit kezdeni... és csak feszengene. Hát az eddigi félelme úgy látszik, elég jogos volt, és most, ahogy egyedül ácsorgott, ámulva figyelve a táncoló hallgatókat, majdnem inába szállt a bátorsága és meggondolta magát... majdnem sarkon fordult, hogy visszamenjen a kollégiumi szobájába. Hogy menedéket leljen Shay, a nyuszi társaságában. De még mielőtt végleg feladta volna ezt az egész estét, eszébe jutott, mit mondott neki Lily búcsúzóul:
Az ég szerelmére Artemis, legalább egy pohárral igyál, mielőtt megfutamodnál... még az is lehet, hogy a végén jól fogod érezni magad... adj már egy esélyt a dolognak a kedvemért!
Na jó... Lily kedvéért... - gondolta magában, miközben töltött magának egy kis pohárral az alkoholos vajsörből. Meglepte, hogy milyen jól esett neki az ital. Életében, ha kétszer vagy háromszor ivott alkoholt, szóval egyáltalán nem volt hozzászokva, és mindeddig nem is szerette az ízét. Most viszont, élvezettel kortyolgatta. Az ital finom volt, és érezte, ahogy ellazítja... ahogy a feszengését oldja, szépen, finoman... miközben a zene ismét beköltözött minden porcikájába... és a lány azon vette észre magát, hogy kezdi jól érezni magát. Hmmm, úgy tűnik, nem is olyan nehéz ez. Igaz, Artemis?


	Naplózva

Serena Fawley
Eltávozott karakter

Csillagszemű

Karakterlap

Nem elérhető

Re: Nyárnyitó buli

Válasz #1 • 2021-05-03 17:53:16

Nyárnyitó buli

outfit

To: April
2002. június 16.

Hihetetlennek tűnt, de lassan véget ért az első féléve az egyetemen. Mindenképpen meg kellett ezt ünnepelni, és így kapóra jött ez a évzáró, nyárnyitó buli a kollégiumban. Már alig várta, hogy a vizsgák után kiengedhesse a gőzt, éppen eleget tanult az elmúlt egy évben.
Ha jobban belegondolt, továbbra sem volt biztos benne, hogy ez az ő útja, hogy itt kell lennie, de mivel jobb ötlete továbbra sem volt, ezért úgy tervezte, folytatja tanulmányait. Az egyetemen még mindig nem találta a helyét, de legalább az életben úgy tűnt, kezdett révbe érni.
Serena kicsit szomorúan sóhajtott fel, amikor Cherubra gondolt. Egy ideig még úgy tűnt, meg tudja győzni, hogy jöjjön el erre a bulira, de aztán az élet közbeszólt: éppen ezen az estén kellett ügyelnie. De rendes volt tőle, hogy a lányt továbbra is bátorította, menjen el a buliba, hiszen járt neki a kikapcsolódás. Így egyedül érkezett, belibbent a piros ruhájában, és kíváncsian nézett körbe, lát-e ismerősöket.
Nem mintha túl sok ismerősre lelt volna az előző félévben. Annyira speciális dolgokat tanult, hogy nem volt olyan órája, ahol ugyanazokkal az emberekkel lett volna. Így nem volt sok esély arra, hogy régi ismerősökbe fut bele.
Persze jónéhány arc ismerős volt neki már a Roxfortból is, de régi Hugrabugos ismerősöket nem talált, így jobb híjján elindult körbe nézni.
A kollégium udvara kis lámpásokkal volt feldíszítve, voltak nagyobb asztalok tele étellel és itallal, és voltak üresek, ahova leülhettek az ifjú varázslók és boszorkányok. Néhány puha puffot, és babzsákfotelt is kiraktak az udvarra, ha valaki kényelemre vágyott. Az udvar egyik sarkában alakították ki a táncteret, néhányan már így az elején is ropták, de még közel sem volt tumultus.
Serena az italok felé indult, hogy legalább ne üres kézzel álldogáljon. Néhányan már álltak ott, töltögették az italokat, vagy a sütikből vettek. Serena is kiválasztott egy változó színű italt, amire a szivárvány pezsgő felirat volt odavarázsolva.
Nagy baj nem lehet belőle. - gondolta és magában megvonta a vállát. Az asztal mellett állva belátta az egész teret, figyelte egy kicsit az embereket. Aztán elindult, hogy szerezzen egy sütit is magának. Egy másik lány állt ott - szintén egyedül -, kezében egy vajsörrel teli pohárral.
Ahogy Serena keze elindult a sütemény tál felé, úgy a másik lányé is, és egyszerre vették észre, hogy a másik is venni szeretett volna.
-Jajj, bocsánat. - nevetett Serena. - Vegyél előbb te. Te is szereted a sütőtökös sütit?


	Naplózva

Artemis Greenberry
[Topiktulaj]

♦tükör♦

Karakterlap

Nem elérhető

Re: Nyárnyitó buli

Válasz #2 • 2021-05-07 11:21:19

Nyárnyitó buli

to; Serena
2002. június 16.

♬

A bulizás finoman szólva sem volt rá jellemző régebben és mostanában sem, a Roxfortban minden ilyen lehetőséget kihagyott, mert tudta jól, hogy nem érezné jól magát. Az, hogy most tett egy próbát, annak volt köszönhető, hogy itt a Mandragórán már senki nem ismerte az igazi nevét és személyazonosságát, és a Greenberry név mögé bújva jóval egyszerűbb és békésebb élete volt. Bár emiatt sokszor dorgálta meg magát gondolatban, de még Lilynek sem árulta el, hogy Fenrir Greyback unokahúga. Nem bírta volna elviselni, ha emiatt a lány máshogy nézett volna rá. Az utolsó ember, akinek őszintén, magától vallotta be valódi kilétét, Benedict volt... és lám, hiába tűnt úgy, hogy a srácot nem zavarja a rokonsága, végül mégsem tartott ki mellette. Artemis sokszor játszott el a gondolattal, hogy talán az egész nem is a fiú hibája... hogy esetleg kutatásai külföldre szólították, és nincs lehetősége írni, de aztán mindig megdorgálta magát naivitásáért. Hisz milyen kutatóállomás lehet az, ahol még baglyok sincsenek... ez egészen kizárt dolog lenne. Benedict a Szeszély kutatására tette fel az életét, és Artemis mindig érezte, hogy nagy dolgokat visz majd véghez... Hát most innen, a távolból is azt kívánta, hogy Benedict a lehető legnagyobb sikerrel haladjon az útján, akkor is, ha ő semmit nem láthatott ebből az útból, nemhogy elkísérhette volna rajta. Ezen mélázott, miközben a süteményes tál felé nyúlt, hogy megkóstolja az ínycsiklandónak tűnő édességet. Ám annyira elbambult, hogy egyszerre nyúlt a sütiért egy másik lánnyal.
- Jajj, bocsánat - szólalt meg nevetve a barnahajú lány. - Vegyél előbb te. Te is szereted a sütőtökös sütit? - kérdezte kedvesen, mire Artemis is elnevette magát.
- Ó, én is bocsi! Jajj ez sütőtökös? Azt annyira nem is szeretem... ne haragudj, kicsit elkalandoztam - csóválta a fejét zavartan mosolyogva, miközben visszahúzta a kezét. Maga is furcsállta különben, hogy a sütőtök nem volt az ő világa, még a mások által közkedvelt sütőtöklevet sem szerette. Bár jobban belegondolva Artemis eléggé válogatós volt, a húsételeken kívül nagyon semmiért nem volt oda, így ez nem is volt olyan meglepő.
- Különben Artemis vagyok - fordult ismét a lány felé mosolyogva, miután felocsúdott az előbbi mókás helyzetből. - Mintha találkoztunk volna már... te is kollégista vagy, ugye? - kérdezte érdeklődve, amint beugrott neki, hogy pár hete mintha összefutott volna a folyosón a lánnyal. Abban egész biztos volt, hogy a lány nem a Mandragórára járt, mert ha így lett volna, sokkal többször látta volna már. Elég jó volt az arcmemóriája, így akit egyszer-kétszer látott, azt már megjegyezte. A névmemóriája viszont elég csapnivaló volt... előfordult, hogy még annak sem emlékezett a nevére, akivel hetente több közös szemináriumra is járt.
- Hogy tetszik a buli? Gyakran jársz el szórakozni? - tette hozzá még kicsit később a kérdést, kíváncsian pillantva Serena élénken csillogó szemeibe. Úgy látszott, hogy a lány is egyedül jött el a partira, aminek őszintén megörült... Serena szimpatikusnak tűnt, és bízott benne, hogy esetleg csatlakozhat majd hozzá, hogy immár ne csak a zenét és a hangulatot, hanem egy kedves hallgatólány társaságát is élvezhesse ezen a kellemes nyári estén.


	Naplózva

Serena Fawley
Eltávozott karakter

Csillagszemű

Karakterlap

Nem elérhető

Re: Nyárnyitó buli

Válasz #3 • 2021-05-14 21:34:53

Nyárnyitó buli

outfit

To: April
2002. június 16.

Ahogy Serena és Artemis keze összeért, egymásra nevettek a lányok. Egy sütőtökös süti sem ért meg egy lánybunyót. Főleg, ha ennek néhány félrészeg (vagy talán egészen) egyetemista fiú is a szemtanúja lehetett volna. Ráadásul hamar kiderült, hogy a lány nem is szerettem a sütőtökös sütit. Pedig a varázslóvilágban a sütőtök egy alapvető élelmiszer volt. Serena is rengeteg sütőtökös receptet ismert, habár ezt a sütit pont még soha nem próbálta. Ezért is akarta megkóstolni, milyen, érdemes-e nekiállni.
-Nem szereted a sütőtököt? - nézett rá a lányra meglepetten. - Akkor neked nehéz életed lehetett a Roxfortban. -mosolygott rá a másik lányra. - Ott szinte mindenben volt sütőtök. Szerintem a házimanók titokban rajongnak a sütőtökért...
Nevettek egy sort, aztán a lány bemutatkozott: Artemisnek hívták. Serena is megmondta a nevét, majd elkezdtek arról beszélgetni, hol is találkozhattak korábban.
-Igen, a kollégiumban lakom...laktam... Egyre kevesebbet vagyok itt. - Serena igazából maga sem tudta, hogy egyáltalán a kollégiumban lakik-e. Az elmúlt hetekben kevesebbet volt Hertfordshire-ben, mint Londonban, és a tanulmányaira sem fordított túl sok figyelmet. Nem igazán tudta, mit várjon ettől a félévtől. És a következőtől. Egyelőre csak nagyon minimálisan kapta azt az egyetemtől, amit várt. Nem igazán segítette senki a kutatásait, nem volt kíváncsi senki a véleményére. Csak néhány tanár volt, akiket igazán kedvelt, a többiek óráját inkább csak azért hallgatta, mert muszáj volt.
Szeretett volna erről valakivel beszélni, de nem tudta, hogy ki lenne a legmegfelelőbb személy: Cherub, a keresztapja vagy a szülei? Fogalma sem volt, ki tudott volna segíteni neki.
- Hogy tetszik a buli? Gyakran jársz el szórakozni? - kérdezte Artemis, kizökkentve ezzel a kérdéssel Serenát a gondolataiból. A lány válaszul csak megvonta a vállát.
-Voltam pár buliban, de általában hamar leléptem mindig. Nem igazán vagyok az a lerészegedős, és úgy táncolós típus. Én inkább az iszogatós-beszélgetős bulikat kedvelem. De ez mégis csak a félév végi záróbuli. Te gyakran jársz a bulikba? Ismersz valakit, mert én elég elveszettnek érzem magam. Tudod, én az Akadémián vagyok, de nem aurornak tanulok, hanem mágiatudományt, és így nagyon különféle tárgyaim vannak. Szóval senkit nem ismerek úgy igazán komolyan.
Serena eltűnődött azon, hogyan ment el ennyire gyorsan a félév. Tényleg nem igazán volt ideje senkivel sem megismerkedni, mindig csak futott a dolgai után. Aztán egy ideje meg már hanyagolta a sulit, és jobb dolgok felé terelte a figyelmét. Az pedig mindenképpen megérte.
-Te mit tanulsz? - kérdezte óvatosan Artemist, mert nem igazán tudta hova tenni a lányt.


	Naplózva

Oldalak: [1]

nyomtat