Elliot O'Mara

ELLIOT O'MARA

CSALÁD

Csak egyszer, csak egyszer
Rakhatnék elébük rakás aranyat,
A rosszak, a szépek, csodásak elé.

BARÁTOK

Két halottak lent feküdtek,
Két hajdani szeretők.
És feküdtek, csak feküdtek,
Ahogyan azt parancsolják,
Tisztesen, a temetők.
És feküdtek, csak feküdtek.

SZERELEM

Nagy és derűs kópéságom
Véletlen, napos mezében
Jobb szerettél volna látni?

Csupán egyszer látni engem:
Gondolod, hogy mindent láttál
S hitted-e, hogy szivig-láthatsz?

ELLENSÉGEK

Szivemben százszor, százszor megöllek,
Űzlek, gyülöllek.

Kód:

[center][font=georgia][color=#407eaa]
CSALÁD/BARÁT/SZERELEM/ELLENSÉG[/color][/font][/center]
[justify][font=georgia][color=#666161]Honnan ismersz[/color][/font][/justify]

Love is in the air ♥

Azon a bizonyos téli napon, mikor megláttalak, még nem gondoltam, hogy majd több leszel, mint egyszerű modell. Hirtelen változott meg minden ott a házban. A bátor és hős lovag lettél, a kalandor, aki megmenti a hercegkisasszonyt. Akkor még magamnak se mertem beismerni, hogy mi az, amit valójában érzek, de most már tudom. Sajnálom azt a rengeteg kínzást, amit miattam élhettél át, gyerekes volt részemről, és az se ment fel a tettem alól, hogy nem vettem észre időben az érzéseid.
A legfájdalmasabb rész mégis most vár ránk. Nem köthetlek meg, egy szabad lélekkel, mint amilyen te vagy, nem tehetem meg. Csak abban reménykedhetek, hogy tudod, hozzám mindig hazatérsz. Szeretlek, a szívemben már mindig lesz hely számodra. Csak arra kérhetlek, higgy bennünk, higgy bennem, és akkor a kapcsolatunk akár örökké is tarthat.
És nagyon vigyázz magadra a kalandozások közepette, mert nem szeretnék még egy számomra fontos embert elveszteni. De jól vigyázz, mert ha nem tartod meg az ígéreted, akkor a végén még utánad megyek, és visszaráncigállak ide.

ÉN BESZENNYEZLEK…

Furcsa az élet. Hogy mikor végképp lemondasz mindenről és elfogadod, hogy az életedből hiányozni fog egy igen nagy rész, ami hozzásegíthet a teljes boldogsághoz… Akkor nyújtja feléd világosan és tisztán a legutolsó fénypontot. Aminek apró, pislákoló lángját talán végre egy életen át őrizgetheted.
És mégis attól félek beszennyezlek. Még mindig, még úgyis, hogy tudom talán mindketten ugyanolyan rosszak vagyunk. És hiába az apró kínzó érzés… Vagy a kérdés, hogy miért is vagy te mellettem? Ugyanúgy, csak állok és csodállak. És mert érzem te fel tudsz majd oldozni, szabaddá tudsz majd tenni, már talán képtelen lennék elengedni téged…  

KUTYABARÁTSÁG

Hát kérlek szépen, sosem volt zökkenőmentes a mi kis 'kapcsolatunk'. Egyszerre rühellek és bírom a bilifejed. Néha szeretem kicsinosítani a képedet az öklömmel, de ez a legkevesebb a bűzös mustáros, sikátoros, káposztás esetünk óta. És mégis valahol hálás vagyok, hogy téged, a koszos tolvajt az utamba sodort a szél, mint holmi szemetet. Nemcsak azért, mert foglalkozásod ellenére egész becsületes vagy (habár egy csokornyakkendővel még mindig lógsz!), hanem mert néha úgy érzem melletted valamelyest megváltoztam. Mintha tudat alatt formáltál volna. Kissé kalandorrá, kissé vakmerővé. Talán te voltál az, aki nem csak bosszantott többnyire, hanem elkezdett érdekelni is, mint ember.  Te meg értékelni engem, mint embert. Sok mindent megéltünk, talán sokat is fogunk még. Bár tény, több reggel nem szeretnélek az ágyamban látni. Bocsika!
Kutyabarátság ez... a szó minden értelmében. Néha zavaros, néha könnyű. Néha kutyás. Meg kutyául nehéz. Abból sem a kisebbik fajta.
De jó tudni, hogy van egy ügyeletes zsebtolvajom. Egy cinkostársam. Egy barátom.
Egy O'Marám.
(aka Mucipumám)
 

MINDEN

Ordítanám szép neved
A világ undok nyüzsgésébe,
Hallják, hogy enyém vagy,
Hallják, hogy enyém vagy.

Nyomot hagynék gyönyörű
Bőrödön, s édes ajkaidon,
Lássák, hogy enyém vagy,
Lássák, hogy enyém vagy.

Ujjaim közé fűzném kecses
kis ujjaidat, s karodat,
Tudják, hogy enyém vagy,
Tudják, hogy enyém vagy.

S miközben fogságba ejtettelek
Téged, te rabbá váló, szabad lélek.
Tudnod kell, hogy kalitkád
Mindenem, amim van.
S te töltöd meg az életem
Mindennel…

MIT KEZDJEK VELED?

Ha azt mondanám, hogy utállak, akkor hazudnék.
Viszont még azt a baráti közelséget sem érzem sajnos.
Bár már az elejétől kezdve érdekes fickónak tartottalak.
Hiszen azért valljuk be, nem minden nap találkozik az
ember egy tolvajjal. Méghozzá egy becsületessel! Na azzal végképp..
Remélem azért egyszer eljutunk arra a szintre is,
mikor már barátoknak nevezhetjük egymást.

SZÉPSÉGEM

Érdekes nap volt, maikor az utcámba jöttél. Vagyis hát a bazársoromra. Gyanúsan olyanok lehettünk, mint ugyanarra a zsákmányra vadászó vadak. Csak, aztán célt változtattunk... Neked a karkötő kellett, nekem pedig te. Mindegy, hogy mennyi időre, de akartam, hogy kalandozó ujjaid az én bőrömbe marjanak. És ezt megkaptam. Szóval úgy érzem végül sikeres napot zártunk.
És, hogy azóta mi is vagy te?
Érdekes, nem gondoltam, hogy végül többször is találkozunk majd. És végül félnem kell a Szőrösödtől, mert meg akar nyuvasztani. Barátnak akarlak. És remélem, ha kikerülök ebből a rozoga kastélyból, végül azzá is válhatsz majd. Mert egy kalandod még jár nekem. És én behajtom azt, ami jár...

 

AMNÉZIA

AJ Elliot O`Mara, a név amely számomra az amnéziát jelenti. Ez van Elliot, nem emlékszem arra az estére, pedig biztos vagyok benne ha annyira jó lett volna emlékeznék rá. Csupán annyi jut eszembe, hogy nagyon meg akartad szerezni a családom régi ékszerét a gyűrűt ami valami különös mágiával bír. De nem sikerült.

Miért is kell neked az oly nagyon?

Fura egy figura vagy te, és nagyon vicces azt biztos állíthatom. Kezdve azzal, hogy még sosem találkoztam ekkora kínai alakkal, mint te. Néha nagyon idegesítesz és megfojtanálak egy kanál vízben, máskor meg jó a társaságod. Nevetnem kell, mikor azt hiszed, hogy rajongók érted. Egy frászt. Inkább élvezem, hogy ennyire elhiszed, hogy mindenki csak érted rajonghat.
Egyszerűen nem tudlak hová tenni. Az egyszer biztos ha még egyszer találkoznánk, egy szavadat se hinném el, olyan könnyen nem dőlnék be neked legközelebb. Biztosan, csak azért futnál megint össze velem, hogy megszerezd a gyűrűt.

Vagy tévedek?

Édes kis semmiség

A szemembe hazudsz, én elhiszem. Meghívlak, te eljössz. Botrányt szítasz, megvédelek. Csókot lopsz, felpofozlak. Incselkedsz, kontrázok. Meghívsz, elmegyek. Megmentesz, én pedig hagyom. Meghálálom. És te nem lopsz, hanem szelíden elveszel. Az engedélyemmel. És így teljes. Minden.

Mostanra persze minden átalakult. Te is. Én is. Nem siratom, nem bánom. Elfogadom. Megbékéltem vele. Veled. A helyzettel. De ettől még életem meghatározó személye maradsz. Ezen semmi nem változtat. Bárki bármennyire is szeretné. Soha.  

[A babaarcú démon tolvaj]

A babaarcú démon tolvaj

Ha a férfiak agyában van olyan, hogy semmi doboz, akkor a nőkében meg  van olyan, hogy zárolt szekció. Na ilyen vagy te nekem, elérhetetlen, izgalmas, felfedezésre váró... meg tolvaj is vagy, de az mondjuk már kevésbé imponáló/hat) neked. Azt, hogy mások lelkében vájkálsz és elbitorolsz tárgyakat annak rendje s módja szerint, már megszokhattuk tőled, úgy hiszem.

Hogy lehet valakit ennyire gyűlölni meg szeretni is? Nem tudom, mindenesetre jól hozod ezt a catullusi felállást. Reménykedj benne, hogy hosszabb távon megkedvellek, különben nem lesz túl felhőtlen a viszonyunk. Ugye, most örülsz?  

AZ UTÁLLAK TÚLZÁS...

Most, így a végével, tudom hova helyezni, fejezet vagy. Megvolt a maga helye, kellett, talán mindkettőnknek, vége van, és ez teljesen jó is így.
Nem fogom elfelejteni, és valószínűleg ezért te sem, kár, hogy a vége nem volt jobb. Továbbra is összetörtél, leromboltál, továbbra is hibás vagy benne, és továbbra se enyhítetted, amikor kellett volna, csak annyival, hogy tényleg figyelsz, amikor én konkrétan és egyértelműen kérdeztem és vártam választ, csak válaszolsz rá, válaszolsz egyáltalnán. Ennyit se tudtál tenni magadtól, főleg amikor igazán számított volna.
De ez már a múlt. Ez a múlt, de ez a múlt.
Túléltem, kimásztam abból a veremből, összeépültem lassan, apránként. Nem utállak, nem fogok a torkodnak ugrani, ha meglátlak, nem fogom letépni az arcod, hogy felpofozhassalak vele, nem haragszok már. Nem vagy minuszban, ha nem harcolod ki.
De a fejezet az végetért.

Nem tudom minek nevezzelek

Annyi mindennek tudnálak nevezni, de egyik sem fedné le pontosan, milyen kapcsolat is van köztünk. Hiszen a mecénásom vagy, a legjobb barátom és szinte a bátyám. Örülök, hogy kaptunk egy második lehetőséget, még akkor is, ha a múlt árnyai ott lebegnek közöttünk, és ki tudja mi lesz majd a vége. De addig is, csak előre nézek, hiszen a múlt nem kötheti meg a jövőnk. Biztos vagyok benne, hogy amíg számítani tudunk egymásra, addig senki és semmi nem állhat közénk.

Sikátor szelleme

Láttalak lopni az Abszol úton. Éhezel? Legközelebb szólj és adok!

Unokaöcskös

Nem, egyáltalán nem örültem neki, mikor megtudtam a létezésed. Legfőképpen azért nem, mert nem tudtam eldönteni milyen hatással lehet ez a jövőbeli terveimre. De aztán te magad adtad meg a választ erre a dilemmámra, így már nyugodtan tudok belevágni bármibe is, és talán a te javadat is fogja szolgálni. Elég könnyen veszed a veszélyes helyzeteket, mintha nem is érdekelne az életed. Egy olyantól, aki még a Roxfortot sem tudta elvégezni, azért ez nagy szó. A szerencséd egyszer el fog hagyni, és akkor nem lesz majd senki, aki fedezi a hátad. Hogy az unokabátyám milyen jövőt szán neked, azt nem tudom, de hidd el, a látszat csal és bizonyos helyzetben kibújhat az a szög a zsákból.

ELLENSÉG

Az vagyok. Legalábbis te annak látsz. Ezzel tisztában vagyok. A mi bemutatkozásunk nem sikerült túl fényesen. Bár talán álmomban sem gondoltam volna, hogy az egyik legjobb barátom házában találkozunk újra. Még, ha csak házában, de lényegében életében...
Őszinte leszek, fogalmam sincs mit tettem volna ellened, ha a kapcsolatot csírájában megismerem és nem csak már akkor, amikor Nat fülig szerelmes volt. Biztosan megpróbálom lebeszélni őt egy tolvaj szeretőről. De az élet nem így hozta. Már egy kész kapcsolatot láthattam. Valakiket, akik jobban szerették egymást, mint sokan, akik széles világba kürtölik érzelmeiket. Elfogadom ezt. El kell fogadnom és támogatnom ezt. Hiszen Nat döntött. Téged választott. ÉS téged imád egyre jobban és jobban.
Szóval... Innentől kezdve az én véleményem is más kell, hogy legyen rólad. Nem egy tolvaj vagy a szememben, hanem Elliot Forest. A legjobb barátom jegyese. Bármi is legyen, megvédelek, megmentelek, kiszabadítalak. Nem kérdezek semmit. Bár azt nem garantálom, hogy kommentet sem fűzök hozzá...