+  Roxfort RPG
|-+  2003/2004-es tanév
| |-+  +18
| | |-+  Roxfort Expressz 9-es kupé
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Roxfort Expressz 9-es kupé  (Megtekintve 2013 alkalommal)

Matthew Fawley
Eltávozott karakter
*****


Lord Chaos, V.

Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2015. 10. 22. - 23:37:19 »
+4


Néha kell egy kis romantika.

Szabályosan felnyerítek ahogy kimondja a langyi szócskát. Dom-ra a prefektusok gyöngyére, a tökéletesség tökéletességére. Hát ez baromi jó. Kíváncsi lennék a fejére amikor ezt közli vele valaki vagy kérdezi tőle vagy valami ilyesmi. Ez volna az a tipikus million dolláros nézésés, amit én úgy a fejembe vésnék, hogy sosem felejteném el. Amúgy biztos vagyok benne, hogy nem langyi a barátom, hiszen még sosem ébredtem arra éjjel, hogy felettem állva recskázik. Vagy csak kurva jó alvó vagyok.
- Ha ezt neki is megmondod kérhetsz tőlem bármit, én teljesítem. tetszeni fog az arckifejezés amit előad. – újra elképzelve ez még jobban hangzik és újra felnevetek. Egyre zseniálisabb dolgokat mond ez a csaj, de ha így ível fel a velem szembeni karrierje hamar felér a dobogóra. Talán még előbb is, mint hinném.
- A magam nevében szólva nem igazán szeretnék mostanában megszaporodni. Szóval ha esetleg megdugnálak a Csillagvizsgálóban vagy az igazgató szobájában az csak és kizárólag a két szép szemedért lessz tudd meg. – meg persze a saját kielégülésemért, de ezt már nem teszem hozzá. Kell az a romantika néha no, bár nem vagyok biztos benne, hogy ez a helyes menete a dolognak. Majd megkérdezem Caelt, ő úgy is a romantika mestere. Bár nehezen tudom elképzelni, hogy az romantikus ha a délutáni piknik után heverészünk a viragos mezőn egymás testnedvében mert épp olyan menetet vágtunk le, hogy a legvadabb állatok is eliszkoltak a kiadott hangoktól, de ugye ki mit minek hív.
- Attól még menő lehetett. Szóval én még nem voltam a rengetegben, de szívesen körbejánám. – kacsintok rá – És igen, ez célzás arra, hogy még a héten kísérj szépen el és akkor el is mesélheted, hogy mi hogy merre volt amíg remeteségbe vonultál. – légyszi vigyél el, légyszi, megígérem, hogy rossz leszek!
A kis műsorom azt hiszem elérte a célját és megleptem. Még is mit gondolt, hogy csak úgy se puszi se pá itthagyom mikor éppen a puszinál tartunk? Nem olyan Matt vagyok én és job ha erre még az elején rájön. Se nem vadok ilyedős, se nem vagyok teljesen idióta, hogy egy ennyire jó dolgot elszalasszak, mikor éppen az előbb kért fel arra a bizonyos keringőre. Már ha jól értelmeztem és nem valami egészen más rosszaságra gondolt.
Ahogy csókolom és közben belenyög az arcomba igazán beindít. Egyrészről baromi jó érzés, hogy ilyen hatást váltok ki másból, másrészről meg nekem sem kell messze mennem, hogy élvezzem. A vonat zaja egészen elhalványul és érzem a kattanást a fejemben, ami az agyamat végérvényesen kikapcsolja.
Ahogy előveszi a pengét csak egy pillanatra ilyedek meg, megnyugtatom magma, hogy nem, nem fog kinyírni. A fekete özvegy is csak dugás után öli meg a srácot, úgyhogy még csak van egy kis időm az élők sorában. Szarok a felsőmre és szarok mindenre. Csak őt látom, a határozottsága, az elszánt arca egyre jobban felizgat, ezért csak hagyom magam, csináljon bármit.
- Remélem együtt találkozunk vele. – értem ezalatt, hogy nyilván nem egy halálos fenyegetés ez, mert az már neki is leesős volt szerintem, hogy a pokolra kerülök, de akkor azért menjünk pár kört a mennyekben is mielőtt feldobjuk a talpunk. Milyen igaza van!
Ahogy beleharap a nyakamba akaratlanul is felnyögök és érzem, hogy a gatya már végérvényesen szorít, ez az a pont, mikor már teljes harcüzemmódban vagyok és annyira kívánom a legkisebb érintést is, hogy bármit megadnék érte. Szenvedek baszki, szenvedek! Olyan közel a keze ahhoz ami kiabál érte, de még is olyan távol. Kicsit még élvezem ahogy marcangolja a torkom, eztána  fejéért nyúlok és úgy csókolom meg, mintha nem lenne holnap, de csak egy egészen roved pillanatra, aztán erősen az ajkába harapok majd ellőököm a fejét, hogy le tudjam hámozni magamról a maradék felső ruházatot, de közben úgy helyezkedek, hogy a kezeim a gatyám gomjához jussanak. Nem baszakodok és letépem a gombot, nincs most idő a finomkodásra. Teljesen leszedem magamról a lányt, de mire ez megvan a gatyám már a térdeimen pihen, kihasználva a pillanatnyi szabadságot szépen teljesen lerúgom magamról. Maradtam én, Freya meg az alsógatyám. Közben a farkam diadalittasan az ég felé mered, jelezve, hogy igen, erre várt, ki let engedve a kalitkából.
- Túl sok rajtad a ruha. Le velük. – ezzel együtt megcsókolom és elkezdem lehámozni róla a felső részt, nem szarakodok, húzom és vonom le róla teljes erőmből. Menjen a textíl most a gecibe, nincs rá szükség. A melltartóját letépem és most én harapok a nyakába hasonlóan, mint ahogy ő csinálta, de nem időzök vele sokat, a mullein ágaskodó bimbók sokkal vonzóbbnak hatnak én meg megadom magam nekik. A számat mágnesként vonzza oda és én ezt egy enyhe harapással és nyelvem játékával hálálom meg neki. Közben a kezemmel már nedvesebb kalandok után kutatok és a gatyán át erőteljesen maszírozom a dombjait. Meg sem kell kérdeznem, hogy élvezi-e egyáltalán a műsort, mire leérek a gatyája is átázott.
Most azonban megállok, felnézek rá és a kéjtől zavartan közlöm vele azon egyszerű tényt, hogy azért mégis van némi para.
- Nincs nálam gumi vagy ilyesmi. Nem lenne jó, ha bekapnád a legyet. – azért a kezeimmel folytatom a dolgot, bár ha nagyon nincs alternative én kockáztatok szívesen. Azért képzeletben megveregetem a vállam, hogy milyen kibaszott felelősségteljes gyerek vagyok én még ilyenkor is. Na most mondja rám bárki, hogy meggondolatlan!
És srácok így történt, hogy apátok elvesztette a szüzességét.
Naplózva


Freya Blood
Eltávozott karakter.
*****


szofisztikált úrhölgy

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2015. 10. 23. - 16:01:06 »
+4


A monster like me

Sosem dugtam még vonaton.
Oké, igazából, sehol máshol sem… meg lehet, hogy nem pont így képzeltem el, de ha bárki azt hinné, hogy mindenféle romantikát meg ilyeneket ábrándoztam tocsogva, hát baromira nem. Ott mindig szerepelt egy kis vadászat, egy kis vér. Nekem ezt jelenti a kielégülés, és tudom, az emberek ezért csinálják az egészet, mindegy, milyen bábszínházat húzunk elé. Tudom, vannak, akiknek ez kell, mert szar az életük, és legalább ilyenkor menjen minden faszán, és ez érthető is… de én, aki mindent megtenne egy kis szórakozásért, és azért, hogy a lehető legjobb legyen minden, nem hiszem, illetve nem hittem, hogy ehhez egy második, harmadik, sokadik emberre van szükség a puszta kezünkön kívül. Jó, persze, ki nem gondolkodott még azon, hogy csinálná, ha egyszer odajutna, de egyikben sem szerepelt a Roxi Expressz kilences kupéja, ahol most Fawley úgy vetkőzik előttem, mint akinek az élete múlik rajta. Nem akarom elkiabálni, de lehet, hogy tényleg az múlik.
- Én kurvára remélem, hogy nem. – kommentálom – Nem bírom az öreget.
Mielőtt baromira szofisztikált teológiai hülyeségekbe merülnék, Fawley bölcsen letépi a felsőmet és a melltartómat, és mivel közben odakint beborult, szembetalálhatja magát a már nem is számolt kék-lila foltjaimmal, amiket mindenféle szűk helyeken való kúszással szereztem… a rajtam játszó nyelve elárulja, hogy ő is szeretne bejutni egy bizonyos szűk helyre.
- Basszus… - nyögöm, amikor megérzem az ujjait, és válaszul végigkarmolom a hátát. A térdemmel rászorítok a derekára, és újra durván a nyaka finom bőrére harapok rá, ezúttal egy hozzám passzoló lila véraláfutást szívva az ütőér fölé… érzem, hogy a nyelvem alatt lüktet a vér benne, és csak erősebben vájom bele a fogakat, mintha most is kint lennénk, és ő a vergődő állat lenne, én pedig mindent megtennék, hogy ez az édes kéj a nyelőcsövemet kényeztesse, a gyomromban találjon otthonra… azt hiszem, morgok is, de akkor meghallom a szavait, és egy cuppanással elengedem az áldozatot.
- Leszarom, Matt, majd kihúzod! – felnevetek, aztán hátrébb lököm, két rántással megszabadulva a gatyámtól és alatta a bugyitól – Gyerünk, tedd be! Akarlak!
Beleakadok a csizmámmal a szakadó anyagba, de rángatom egy sort, és az előbbi rajtam marad, az utóbbi pedig darabokban Matt néhai pulcsija mellé. Felmarkolom a bicskát, és egy kéjes vigyorral átvágom az utolsó kis hülye textíliát, ami közénk állhat.

Szóval sosem dugtam még vonaton, srácok, de először pont ott történt.
Feltámasztottam a ragtapaszos térdemet a combja mellé, és az ölébe ültem, bár még semmi komoly, de jó volt közel éreznem magamhoz. Imádom, hogy dobog a szívük, mintha elhinnék, hogy még el lehet menekülni, de ez nem a vadász, a béna puskájával, ez a farkas, ami kiszagolja a félelmed, és aztán utánad ered, hogy bezabáljon belőle. Látom, hogy pulzál az a vérér végig rajtad, Fawley, és már előre élvezem, hogy fogsz üvölteni… csak ezúttal a kéjtől.
Farkasszemet nézünk, és elvigyorodom, ahogy a kezem a farkára talál, és simogatni kezdem. Mielőtt eszébe jutni pofázni, már koccannak is a fogaink, beleharapok a szájába, mintha az lenne az előétel. Hátrahúzom a fejét a hajánál fogva, és aztán magamba vezetem.
- Bassza…meg… Matt… - nyögöm aztán, mert itt ért véget a vadászós hasonlat, ez teljesen más érzés…
Naplózva

Matthew Fawley
Eltávozott karakter
*****


Lord Chaos, V.

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #2 Dátum: 2015. 10. 26. - 23:21:30 »
+4


Let it go.

Ennyit a racionalitásról ugye. Bár ha éppen minden vér az agyamból sokkal jobb helyre vándorolt, akkor aztán lehet kurvára racionális az ember. Komolyan kívánom, hogy jöjjön be valami elsős hadd tegyük tönkre a kis köcsög gyerekkorát mielőtt még elkezdődne. Bár odatekintve ez a függöny sem a legacélosabb álca, de hát ez van. Az aggodalmakat el is intézem egy képzeletbeli vállrándítással. Mert őszintén szólva most éppen az a helyzet van, amikor baszok mindenre. Ha meg megzavar valaki azt is megbaszom. Csak lehet az illető nem fogja annyira élvezni azt aktust, mint ahogy Freya élvezni fogja. Legalább is kurván remélem vagy kegyetlenül beégek.
Még sosem harapták szét ennyire a nyakam, aranyos nyögésekkel hálálom meg a gondoskodást, mert valami baromi jól esik és végleg kőkeménnyé tesz a dolog. Még én sem tudtam, hogy igen ez az ettől lesz kemény a fasz, erre egyből kitalálja Blood. Valamit igen csak tud. Nem mintha magyarázkodni akarnék majd a többiek előtt, de ezt akarva sem lehet kimagyarázni, ha csak nem hiszik el, hogy valami denevér rám ugrott és addig szívott amíg mozogtam.
Nekem sem kell kétszer mondani, hogy tegyem be, de mire bármit tehetnék már majdnem bennem ül. Ahogy a keze a farkamhoz ér felnyögök, hallottam és, hogy mennyire fasza ha más nyúlkál hozzá, de hogy ennyire azt sosem gondoltam volna. Már nyitnám a szám, hogy azért szívesen megkóstolnám szájjal ha gondolja, de mire megszólalnék már megint a számban van. Hát lehet az előjáték ez esetben az utójáték lesz vagy csak simán egy második menet a közeljövőben. Valami azt súgja, hogy ma jobb dolgom is lesz az évnyitó vacsoránál vagy hogy Domot fojtogassam a kispárnámmal miután elaludt.
Annyira könnyen belé csúszok, hogy el sem hiszem. Teljesen elvesztem a fonalat, hogy most akkor szűz-e vagy sem vagy mi a picsa van. A forróság azonban azonnal elönt, először persze a farkam robban lángra, aztán én is.
- Huuu bazdmeg... - ez esetben inkább basszam meg, de remélem választékos szókincsemmel rámutattam arra a dologra, hogy én belőle többet ki nem jövök az tuti. Ahogy belém jön a csípőjére teszem a kezem és elkezdem ütemesen föl le ringatni, nem szarakodok és azonnal gyors tempót diktálok, de nem bírom megállni, hogy ne nyögjek, mint egy állat.
Kúrok egy csajt, végre!
Az izzadtság elkezdi elönteni az egész testem, közben pedig elengedem a derekát. Kezeim a fenekére csúsznak, amit a ballal maszírozok a jobbal pedig rácsapok amennyire csak bírok. Sikíts! Közben a csípőmmel igyekszem felvenni a mozgását, már sokkal kevésbé szűk, mint pár perccel ezelőtt volt, hátha így még nagyobb területet járhatok be benne.
Érzem, hogy ez így nem lesz jó már sokáig, mert érzem, hogy hamarosan végem lesz. A seggénél fogva felrántom magamról és lecsapom az ülésre úgy, hogy most én legyek felül. Hogy egy kis időt nyerjek magamnak az ujjaim vetem be. Nem szarakodok és egyből beküldök hármat, amikkel a lehető legmélyebb és legvadabb felfedező útra indulok.
Nem kell sok és nem bírom a hiányát és fölé támaszkodok. Kéz sem kell, hogy megtaláljam az új kedvenc helyem és tövig belémegyek olyan erősen, ahogy csak lökni tudok. Itt nem hagyom abba, ugyanilyen keményen folytatom még néhány percig.
- Asszem.. mindjárt...végem. - lihegem a szájába, mert többre nem igen van erőm. Ekkor kapcsolok, hogy nem ártana nem apukát avatni magamból, úgyhogy kikapom és teljesen elborít a kéj. Megyek mindenhova, nem tudok figyelni, szabályosan remegek és ordítok ahogy csak bírok. Ahogy az érzés elhal a szemközti ülésre dőlök hátra és csak lihegni vagyok képes hátravetett fejjel.
Nem tudok megszólalni ebben a pillanatban, de hogy én ezt még egyszer akarom az is biztos. Egyszer a faszt, csak ezt akarom csinálni hátralévő életemben bárhol és bármikor. Vége az első menetnek, de hol még a vége.
Naplózva


Freya Blood
Eltávozott karakter.
*****


szofisztikált úrhölgy

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #3 Dátum: 2015. 11. 17. - 02:52:32 »
+4



Can't hold it back anymore.

Végigrántom a körmeimet Matt francos puha bőrén, és érzem, hogy vér csordul a nyomukban - nem akarom bántani, de nem tudok uralkodni magamon. Mindenhol érzem magamban és magamon, úgy mozog bennem, mint egy állat, és már a harapó mozdulataim beszélnek helyettem. Rámarkolok a nyakára, még nem úgy, hogy fulladozzon, de érezze, hogy én vagyok felül, én irányítok, én...
Francos kurva élet!
Az ülésre fekszem, és kapnék újra a szája után, ezúttal már nem csak kéjjel felnyögve, de belém csúsznak az ujjai, és meg kell kapaszkodjak az ülés oldalában - lefogadom, még senki nem használta ilyen durva és kielégítő dolgokra.
- Matt... basszameg... - felsikoltok, amikor kihúzza a kezét, olyan rövidnek érzékelem az egészet, és többet akarok, még, újra, gyere vissza...! Meglátom a szemeit fölöttem, és a gyönyörön túl rávigyorgok. Te sem hittem volna, hogy ezt fogjuk csinálni, igaz? Felemelem a kezem, és megragadom az állát, erőszakosan összenyomva az állkapcsát, és lerántom magamhoz a fejét, beleharapok az ajkaiba, ő pedig már újra bennem van tövig, és folytatjuk az őrült vadulást ott, ahol talán még senki előttünk. Kicsit hátrébb engedem a pórázról, minden lökésnél lefoglal, hogy levegőért kapkodjak, és még úgy, ahogy magamnál maradjak. Egyikünknek sem tenne jót, ha most szabadjára engedném az ösztöneimet, abból hamarabb lenne vérbontás, mint más szüzetlenítéseken. Azért ahogy Matt határozott mozdulata alatt fekszem, és rácsapok a seggére, el kell gondolkoznom azon, tényleg ez az első neki? Tényleg van még egy akkora állat itt rajtam kívül, aki élvezi, ha pofon vágják, és vissza is másik a folytatásért?
Előrelendülök, már amennyire a vadul mozgó mellkasa enged, és teljes erőből beleharapok a nyakába - már most is úgy néz ki, mintha szétszaggatni akarták volna, átharapni, kinyelni belőle a bársonyosan csavarodó ízű vért... Akarok... Még többet akarok! Belemélyesztem a körmeimet az oldalába, felrántom őket, lila és vörös horzsolásokat okozva a fehér bőrön, mintha vászon lenne, és festenék rá...Gyere, gyere, akarom még, durvábban, azt akarom, hogy fájjon, és mégis élvezd...
- Ne...nekem is... - préselem ki valahogy magamból a választ, de közben az utolsó erőmmel még közelebb szorítom magamhoz, mert már fogalmam sincs, hogy lehet, hogy nem tört darabokra a testünk. Áthullámzik rajtam a kéj, és csak távolról hallom, ahogy Matt is üvölt, lecsúsznak róla a kezeim, zilálok, és kifordult szemmel bámulok a semmibe. Ez hihetetlen volt. Mi a kurva isten, van jobb, mint ölni...
- Ez mi a fasz volt...? - nézek föl kicsit később Mattre, de szerintem úgyis hallja a hangomban a megilletődöttséget - És mikor csináljuk megint?
Kisimítom a hajam az izzadt arcomból, aztán baromi nehezen felülök, és végignézek rajta: cseppet sem kíméltem, de szerintem ez őt ebben a pillanatban kurvára nem izgatja. Engem sem különösebben, de volt már vad, ami jobb állapotban döglött meg a fogaim között. Ezt persze csak a tetemekből lehet megmondani, de a még lüktető ágyékom azt súgja, nincs is olyan nagy különbség a két kéj között, és ennél a vadászatnál még az állat is életben marad... Csak nagyon fáj neki.
- Te figyelj, nézd már, mit hagyott itt nekünk a kis luvnya! - hirtelen észreveszem a kis liba itt felejtett napsárga kis pulcsiját - Lesz mivel takarítani, hát nem kurva jó?
Fel is markolom, és magamon végigtörölve Matt kezébe nyomom - nehogy már pont a sztori harmadik szereplője ne részesüljön egy kis szuvenírből. Elégedetten vigyorgok, mint aki jól végezte a dolgát.
- Tudod, hol lenne kibaszott jó ez...? Nagyterem? - felrángatom a földről a saját felsőmet, és magamra húzom, mert amilyen kurva szerencsém szokott lenni, úgyis most lejt majd erre valami kibaszott prefektus, hogy mi a faszt művelünk... - Vagy az igazgatói? Fogadjunk, hogy nem mernél a tantermekben meg ezekben is dugni! Vagy ha már itt tartunk, és a langyi haverod bedurcázik, mit szólsz a büntihez? Ott milyen lehet?
Naplózva

Matthew Fawley
Eltávozott karakter
*****


Lord Chaos, V.

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #4 Dátum: 2015. 12. 31. - 00:24:18 »
+1

Sweet reality

Csak nézem. Nem jutok szóhoz, ilyenkor amúgy sem tudom mit lehet mondani. Hogy fasza volt, kezdjük újra? Vagy mit? Még pár percig fekszem az ülésen, minden sejtem a megmozdulás ellen ordít én pedig jó gazdatestként engedelmeskedek. Túl szép a pillanat, hogy holmi mozgás elrontsa. Ahogy eltelik néhány perc kezdek visszatérni a valóságba: hallom a vonatot, a rezgései cirógatják a testem és a folyosóról a beszéd hangja lopózik a szerelmi fészkembe. Merthogy dugtam a vonaton bassza meg mindenki. Na ezt aki überelni tudja azt kinevezem a mesteremmé. Gondoltam, hogy balhés év lesz, na de ennyire. Ha ez kiderül tuti, hogy vagy húsz év büntetőmunkát kapok vagy kibasznak a gecibe. Bár megnézném anyám fejét mikor olvassa, hogy kicsi fia a vonaton nyomott egy laza numerát és tessék már érte megfedni. Ő meg küld egy rivallót ami annyit tud majd csak mondani hogy őőőőő. Sznob idióta apámmal együtt. Komolyan el sem tudom képzelni mi hogy fogantunk meg. Vagy rengeteg pia és drog volt a dologban vagy nem tudom. De hogy hozzájuk képest a világ legvadabb estéje volt az biztos.
Ahogy megszólal rá pillantok. Milyen megbaszott tökéletes. Most így is meg úgy is. Hol volt ez a lány eddig és miért nem találkoztunk. Ha rajtam múlik mondjuk hamar bepótoljuk a dolgokat.
Dugtunk asszem. - Tömören összegzem a helyzetet. - Hát jó lenne ezt mindig csinálni, de nem hiszem, hogy díjaznák a reggeliző asztalnál, mikor ott a nép. Pedig fasza kis orgiákat lehetne nyomni a nagyteremben. De fasza volt nem?
Igen, nagyon kezdek visszatérni a valóságba, mert szépen lassan elkezd fájni mindenem. A kezem a nyakamhoz kapom, ami ettől vörössé változik. Bazdmeg ez átharapta az ütőeremet vagy mi a fasz. Közben fel sem tűnt, sőt kifejezetten tetszett a dolog. Na ennyit a titoktartásról vagy azt mesélem, hogy egy vérfarkassal harcoltam vagy azt hogy egy amazonnal dugtam. Áhh marad a második leszarom, az úgy is jobban hangzik.
- Rendes kiscsaj.- Nevetem el magam és ahogy megkapom a pulcsit a még épp részekkel letisztítom magam, már amennyire lehet. Hamar felavatom az új zuhanyzókat ma azt hiszem, mert puncinedvtől, izzadtságtól és a saját véremtől bűzlök. A pulcsit aztán ledobom a földre, persze egy kis vér is kerül rá, nehogy már a saját cuccaimat vérezzem szét. - Ez amúgy mindig ilyen mocskos?
- Ugye tudod, hogy most nagyon szexi vagy. Fogadjunk? Bárhol elintézlek, ennél veszélyesebb hely maximum az igazgatói az egész suliban. Szerinted seprűn kivitelezhető? - Most már felröhögök a helyzet komikusságán, miközben elkezdek felöltözni. Ha eddig nem, most már ne bukjunk le.
De miután a gatya felkerült odahajolok hozzá és megcsókolom. Ezen a ponton esik le, hogy az ajkaim is fájnak, mint a szar. Komolyan, hány karma és foga van ennek a csajnak. Azt hiszem a forró víz alatt fogok üvölteni. Azért a mellét meg a barlangját is megsimítom, már most a függőivé tett.
- Büntetőmunka? Akkor azt hiszem idén össze kell beszélnünk, hogy hasonló büntetéseket szedjünk össze. Végre lesz értelme rossznak lenni, hogy még rosszabb lehessek. De azért kéne egy igazán nagy balhé is, ezért tetszik az igazgatói. Vagy valami publikus hely. Tök fasza volt, hogy bármikor le is bukhatunk. Plusz adalék. Mit gondolsz?
Na jó, azt hiszem itt nem lesz megállás a két nemezis találkozott egymással.
- Lassan vissza kéne mennem átöltözni, mert a prefi haverom még a végén megszid. Pedig ha tudná! - ezen csak röhögni tudok, hogy Dom milyen fejet fog vágni ha ezt megtudja. - Szerinted a luvnya még igényt tart a pulcsijára? Elvégre tettünk rá boldogságot rendesen.
Naplózva

Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2016. 06. 24. - 02:47:19
Az oldal 0.225 másodperc alatt készült el 31 lekéréssel.