preventing forest fires since forever

design your home to survive wildfires
just google it

Az Odú ismerős deszkái recsegnek-ropognak körülötte, ahogy a hátsó teraszon állva szemügyre veszi a hóembert, amit George és Ron építettek, azt mondva, hogy Bill gyerekei csinálták, mert az úgy kevésbé lenne szánalmas. A teája már kihűlt, de még mielőtt visszatérne a konyhába, hogy felmelegítse, kivárja a megbűvölt kertitörpét, aki ebben a percben evickél ki a hóember belsejéből. Szegény pára elég zabosnak tűnik, nehogy egyszer valóban kiderüljön, hogy ez a kolónia felhalmozta a hely varázserejét valami ármányos módon, mert akkor a bátyjai életük végig a gatyájukkal a fejükön fognak járkálni, ami - hát, lássuk be, csak az első három és fél percben lenne vicces. Utána neki kéne a Gringottsba mennie az összes hülye helyett, akik nem képesek tisztelni semmilyen más életformát - kivéve azon alkalmakkor, amikor Hermione is itt van, hogy szinuszfüggvényként járó szemöldökkel, szavak nélkül jelezze, mennyire nem oké, amit a fiúk művelnek. Oké, névleg férfiak, de akkor is... erősen ellen kell állnia a késztetésnek, hogy az anyja mintájára minden testvérét időről-időre inkomptenesnek tartsa. Talán Bill a kivétel ez alól. És esetleg Charlie.

Amíg a háromlábú konyhaszéken ülve a ház szuszogását hallgatja, megszállja némi szirupos, ünnepi nosztalgia. Eljátszik a gondolattal, hogy elhívja egyszer Lutece professzort a karácsonyi időszakban, aki olyan kérlelhetetlenül jó véleménnyel van a családjáról, hogy az már inkább sértés. Vagy a parádés intellektusának megkérdőjelezése. Persze, nehéz volna Harrynek megmagyaráznia, de ahogy Harryt ismeri, biztosan megértené, akkor is, ha érthetetlen, hogy miért akarja elhívni az egykori házvezetőjüket, hogy a tüllszoknyába öltöztetett gnómot bámulja a fa tetején, és Celestina Maggica kornyikálását élvezze egész este. Most, az üres szaloncukrospapírokkal játszik, a pálcáját el-elhúzza a teája lassan újramelegedő felszíne felett, és élvezi, hogy a karácsony első sokkja után a ház most békés. Nem üres, csak szunnyadó. Az anyja nem vallja be, de ezt szereti legjobban. Mindenki egy fedél alatt. Ő sem vallja be, de neki sincs ellenére, hogy ilyenkor korán kelve csak füleljen és élvezze a...

A léptek hangját hallva hátradől a székén, és a bögréjét kocogtatva várakozik. Próbál ráismerni, csak úgy, a szuszogása, a zokni surranása alapján. Vajon ki kel fel hajnali hat után pár perccel? Talán valaki megelégelte, hogy nem jutott neki elég a Victoria's Sponge-ból tegnap, és megkeresi a spájzban a második versenyzőt? Feltéve, ha anya nem szórt rá riasztóbűbájt, mint az utóbbi években, mióta egyesek - és semmi esetre sem ő - elkezdtek rájárni a finomságokra már a Nagy Premier előtt. Ám ahogy az érkező felbukkan a lépcső alján, még Ms. Weasley udvarias szkepticizmusa sem jut igazán szóhoz.
- Ó. Na, erre tényleg nem számítottam - vigyorodik el, az érkező látványára, aki biztosan nem a bátyja, és még biztosabb, hogy nem is Weasley. - Egy teát, Ms. Blood?

i d o n t h a t e m a d n e s s i m h a v i n g f u n

under a single lighting,              why are there two shadows?

 little monster

+18: szégyenítés, rasszizmus, káromkodás, a magyar közélet említése, mentális egészségre tett degradáló megjegyzések, kinkshame, Pride szégyenítése(?), osztálykülönbségek említése, egészségtelen szexuális tartalom említése
        Szívesen kijavítanám Tante Guineveret - már csak ezért a megszólításért - hogy mielőtt a nemzeth felesége lett volna, ő is szakavatott látogatója lehetett mások konyhájának hajnali hat körül, de erre az erős fejfájás következtében nem vállalkozom. Kezemben a továbbra sem kényelmi okokból mellőzőtt platform YSL mary-janet lóbálom, és már-már úgy lépek be Weasleyék konyhájába, ahogy gondolom, hogy megérdemelné ennyi kedves, vidéki, naiv bukolikus idill közepette, amin azért minőségében sokat lendített, hogy Weasleyék az utóbbi években behozták a lemaradásukat a nepotism babyk tengelyén. Továbbra is menthetetlenül griffendélesnek mutatkoztak, ami majdnem kötelező volt - az angolok és nyilvánosan kifejezett fétiseik a roxforti házakat illetően, szemben a semennyire nem kifejezett, de ennél egy fokkal egészségesebb fétiseikkel - ebben a politikai légkörben, de még a másik kezemben tartott Birkin sem jó indok, hogy Mearsheimerről akarjak beszélgetni, legalábbis egy kávé előtt biztosan nem.
        - Teát? Köszönöm nem, nem vagyok tory szavazó. - szívesen mondanám azt is, hogy ne légy abszurd, de a helyzet gondolom igényt tarthatna erre a jelzőre eleve. Charlie - akiről kitartóan gondoltam egészen megmagyarázhatatlanul sokáig, hogy tökéletesen aszexuális, ami nem is olyan valószerűtlen önmagában, mert a testvéreitől meg én tudnék az lenni - mintha említette volna, hogy tartják még ezt a háború előtti szokást, hogy kipróbálják, hányan férnek el a rusztikus tető alatt, de ennek részleteire jóval kevésbé figyeltem, mint a mellkasán megszámolható hegekre. Well, sue me.
 
        - Legyen egy kávé inkább. Vagy valami erősebb, ha ez felmerült, mint opció. - leteszem a kőre a cipőmet, és óvatosan belelépek. Egy Balmain blézer még bizonyos kimondhatatlan dolgok másnapján is kiválóan összetartja az ember fájdalomtól meg-meghajló alakját, és legyünk őszinték, eleve sincs mit szégyellni, mind a százhatvan centim megkapta a neki járó figyelmet Charlie Weasley mind a száznyolcvan+ paramétereitől.
        Természetesen a Nemzet Menyasszonya - mert god knows, az nem Granger, biztosan nem Ronald McDonald angol megfelelőjének oldalán - jobban érti a helyzetet, mint azt bármelyik interjújában elismerhetné. A girlpower és a girl next door között illetlen emlékezni Ginny Weasley nagyon is impozáns hírére a Roxfortban, ahol az előzetes elképzelésekkel ellentétben nem a kelengyéjét kötögette a Hősies Szüzesség Tornyában, ahogy néha jellemezni lehetett Griffendél inkább lelkes, mint akadémiai székfoglalók közössége utódait.
        
        - Kedves étkészlet egyébként. Már nem is emlékszem, mikor voltam úgy egy konyhában, hogy csak a pálcám elővétele nem egyszerre fenyegetett a Terminátor harmadik részével és a Titoktörvény megsértésével egyszerre. - meg is igazítom a hajam a segíségével, bár eleinte biztos voltam benne, hogy ha egyetlen fallikus szimbólium is közel fog kerülni az arcomhoz, az nem a pálcám lesz - főleg, mert az ettől való idenkedést a Roxfort mélyen tisztelt tananyaga sem különösebben támogatta, ha a poroszos gyereknevelési elveket nem számítjuk bele. Az olyan lányok számára, mint Weasley, az ilyesmi nyilván második természet egy olyan háztartásban, ahol a kiságy fölé.. nem is tudom, Merlin és McGalagony plüss-kiadása van felfüggesztve.
        - Charlie még alszik, ha engem kérdezel, még egy darabig fog is, de nem tervezem megbotránkoztatni a nemes és különösen cozy Weasley-házat a jelenlétemmel sokáig. - bár kinél is jártam volna, ha már az alvás szót nem használnám, itt mindenki címlapokra kívánkozó tökéletes white picket fence. Ahogy a közhangulat alakult mostanában, talán meg is hajolhatnék derékból háromszor, amiért a lábtörlőnél beljebb engednek, amit nem is azért érdemes megemlíteni, mert Weasleyék majd kizavarnak a bájos gnómjaik közé, hanem mert bármennyire is liberálisabbak, mint egy teljes London Pride lenne - ha a Hobbit szellemi örökösei rendeznék, god knows, nekik elhiszem, hogy nem diszkriminálnak a harmadik reggeli után - attól még meg-megtolják időnként a szekerét. Időnként mást is, de ez bizonyára elkerülhetetlen, ha sárkányokkal táncolsz munkaidőben.
        

preventing forest fires since forever

design your home to survive wildfires
just google it

Mint a Nemzeth Majdnem Menyasszonya, abszolút nem kell tartania attól, hogy bárki hasonlót feltételez róla, legalábbis ami a papírformát illeti - egyébként pedig kirívó gyakorisággal emlékezteti őt a társadalom egy bizonyos szelete, hogy a helyzete még nem elég szilárd, még csak majdnem tisztességes, és az egyetlen tiszteletreméltó csont a testében nem az övé, úgyhogy nyugodtan visszavehet a nagy arcából, amiért anno Malfoyékat rótták meg és ítélték el hasonló drámai érzékkel. Most szélesen elvigyorodik, miközben felpattan és a jégszekrényhez ugrik, hogy néhány másodperces csörömpölést követően visszaforduljon Freya felé.
- Azt hittem, a valami erősebben már túl vagy. - De azért tölt két kis pohárnyi kávélikőrt, ezen a ponton botorságnak tűnik lángnyelvvel kínálni azt, aki nagyon egyértelműen a tegnapi ruhájában oson ki a bátyja szobájából. Charlie vajon kezeskedne azért, ha ebben a konyhában vodkát innának egymás köldökéből, már a reggeli előtt?

- Szóval... - Leül és a lábával kijebb tol egy másik széket, hogy hellyel kínálja Bloodot. Nehezen tudná letagadni, mennyire mulattatja a helyzet, és mennyire kényelmes most, hogy nem ő van abban a másik székben. Belekortyol a likőrbe, igazából nem akarja egy hajtásra meginni, pedig talán azt kellene tennie.
- Ez kicsit sem lep meg. Charlie-t mormotának hívtuk kiskorunkban - illetve, hát, az én kiskorom nem ugyanaz, mint az ő kiskora, és nem is vagyok biztos abban, hogy eljött-e már a cikis becenevek megosztásának pillanata, de... éhes vagy? - Bunkóságnak tűnik Bloodot  csupán holmi fehér zsebkendő lengetésével és Charlie ujjlenyomatával útjára engedni. Őszintén megvallva, kicsit bánja, hogy Franci, vagyis Fleur nincs most mellette, ő biztosan összeütött volna egy omlettet sokszemélyre, mert az a nő valamilyen csoda folytán minden ilyesmire képes, miközben a tökéletesen fésült frizurájából egyetlen tincs sem csúszik félre. Vagy Hermione, ha már sógornői eddigi és leendő halmazánál tart, aki valószínűleg hosszan értekezne arról, miért is fontos lépés a női egyenjogúság irányába az, hogy ebben a házban senki nem szól be Freya Bloodnak, miközben minden ceremónia nélkül távozik.
- Bocs, de muszáj megkérdeznem, mert tulajdonképpen eléggé szeretem Charlie-t. Fogunk még találkozni miatta a konyhában? Beszerezzek egy "Mit kér reggelire, Ms. Blood?" feliratú pizsamát erre az eshetőségre? - Igazából neki mindegy, hogy kivel, de örülne, ha Charlie-t boldognak látná, és az anyjuk se szekálná többet azért, mert még mindig agglegény, és látszólag ezen nem készül változtatni. Nem mind képzelik el az életüket a házas boldogság esszenciájában, ahogyan azt Ron teszi, ő pedig igyekszik nem pálcát törni a bátyja felett, amiért jó időben gyűrűt húzott Hermione ujjára, bár a tény, hogy Hermione igent mondott, óhatatlanul felvet kérdéseket. Kérdéseket, amikkel ő maga küzd, látszólag egyedül. Mert kicsit sem kívánja kirakatban élni a magánéletét, írjanak bármit a Prófétában ennek ellenkezőjéről.

i d o n t h a t e m a d n e s s i m h a v i n g f u n

under a single lighting,              why are there two shadows?

 little monster

+18: szégyenítés, rasszizmus, káromkodás, a magyar közélet említése, mentális egészségre tett degradáló megjegyzések, kinkshame, Pride szégyenítése(?), osztálykülönbségek említése, egészségtelen szexuális tartalom említése
        - Csak olyasmin, ami egy kávé mellett elmondható, de a Nemzeth Menyasszonyának füle hallatára biztosan nem. - minden másnapos részem kételkedik benne, hogy Weasleyék konyhája elbírná a részleteket, amelyek itt megoszhatóak volnának, és amelyekért Vitrol, ha tudna a létezésükről, indokolatlanul botrányos kéréseket lenne hajlandó teljesíteni, amennyiben megkaphatja őket.
        Persze talán én is hasonlóan reagálnék mindenkire, aki a régi és szeretett életmódomat éli, miközben engem a közvélemény valaki oldalbordájává avat egy közepesen rossz belgyógyászati diagnózissal, mert ugye hogy is lehetne másként, a háborúnak vége, ideje megbújni egy híres és hősies férfi pénisze mögött csendesen, és lehetőleg gondoskodni az utódlásról. How sweet, talán még a gyerekeiket is elnevezhetnék más híres és hősies péniszekről, mint mondjuk.. James Sirius? Albus Severus? Ennyire én is csak a másnaposságtól tudok rosszindulatú lenni, a gyerekeink életének tönkretételére vannak ennél sokkal kreatívabb és egyszerűbb módok is nyilván.

        - Milyen.. kedves becenév. Nem, köszönöm, a roxforti angolgyerekes reggelik óta ptsd-m van a reggeli gondolatától. - kicsit gyanakodva, de azért még leülök - a kávélikőr mellé inkább, mint a beszélgetés mellé, amit ezek szerint gyerekkori élményekre fűzünk fel. Vajon Ms. Weasley, hamarosan mindannyiunk Mrs. Pottere abban a hitben él, hogy én és a bátyja hivatalossá akarjuk tenni a sárkányszelidítést a teljes rokonság előtt? Előbb nyelném le a likőrrel a poharat is, minthogy ezt elismerem, ez az esemény ugyanis valóban történelmi volna, csak kevésbé hasonló a Royal Weddinghez, inkább a falklandi háború jut eszembe róla, az volt ennyire rövid, rejtélyes és politikai indulatok kiváltására alkalmas a scone felett konzervatív közegekben.
        Persze gyorsan elérünk a cassus bellihez, ez sokkal inkább ok arra, miért akartam úgy távozni, ahogy az éves költségvetésből Shacklebolt diplomáciai útjainak összege szokott - Weasleyék egy wholesome angol közhely, nyilván ha itt vagyok, annak egyéb oka is kell legyen egy gyors, más jellegű nemzetközi affér mellett, melyben meghallgatom és nézem Románia bestiákhoz való aktuális viszonyulását. Talán eleve elszoktak ettől, jobbra és balra is megállapodott, kedves kis családapák és persze a leendő Mrs. Potter, annyira kilógok innen, mint Románia, mikor magabiztosan állítja, hogy pont annyira az újlatin nyelvek családjának letéteményese, mint mondjuk a franciák és dehogy ringatta a bölcsőjüket a Dákó-Román elmélet.
 
        - Láttam már ezt a konyhát korábban, és talán a jövőben fogom is, de nem vagyok kifejezetten nagy rajongója a háború utáni román brutalitásnak, legalábbis ha nem a muglik tv-jében közvetítik. Kétlem, hogy sokszor zavarnám hivatalos minőségben Weasleyék családi békéjét. - majdnem hozzáteszem, hogy Charlie nagyon kedves fiú, de ennél bunkóbb nemigen lehetnék ebben a helyzetben. Vajon milyen gyorsan vetnék be azokat a gnómokat odakint, ha tényleg a barátnő akarnék lenni? Most már nyilván ők maguk a megtestesült tisztesség, és ha jól hallottam, a következő Mrs. Weasley dédelget politikai ideákat - a ronda kötött pulóverek mellett, ahogy emlékszem rá a Roxfortból a borzalmas lelkesedés mellett, amelyhez minden más mugliszületésűét mérték valaha - amelyeket biztosan gyorsabban tudnék elrontani, minthogy valamelyikük azt mondja, kviddics.
        - Az igaz, hogy ez az első alkalom, hogy bárkivel találkoztam is, de így jár az, aki az utolsó pillanatra hagyja az észrevétlen távozást. És téged mi ébresztett ilyen korán? Esküvőszervezés, és hasonló körei a pokolnak? - lassan több részletet tudok akaratomon kívül bármilyen esküvők megszervezéséről, mint valaha hittem, hogy fogok, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudnék elcsevegni róluk a kínosságot elűzendő. Megkeresem a tükröt a táskámban, és némi korrektorral megpróbálom eltüntetni a karikákat a szemem alól, mielőtt rátérnénk a székszoknyákra, és úgy megnyúlna az arcom, mint Dumbledore keze és jóindulata év végén a pontosztáskor, ha nem a Griffendélt állt nyerésre.
        

preventing forest fires since forever

design your home to survive wildfires
just google it

- Fogalmam sincs, miről beszélsz, a Nemzeth Menyasszonya nincs a szobában - vigyorodik el futólag, ahogy hátradől a székében. Van valami Freya Bloodban, ami egészen lefegyverző, amiért még talán örül is, hogy itt a konyhában összefutottak. Annak pedig különösen örül, hogy nem az anyja tévedt le ide ebben a korai napszakban, bár részéről ez nem volna szokatlan, míg Weasley kisasszony azért szeret reggelente az ágyban lustálkodni. Persze, közben igyekszik nem gondolni arra, hogy egyesek a Nemzeth Menyasszonyhának nevezik, mégha csak gondolatban teszik is. Ebben a pillanatban semmi sem áll tőle távolabb, minthogy a témán lovagoljon, de... komolyan? Vicces belegondolnia, hány beszélgetést folytattak le Harryvel négyszemközt a helyzet természetéről, arról, hogy nem sietnek el semmit, hogy ez az idő Roné és Hermionéé, ez nem sprint lesz, hanem maraton. Satöbbi.

- Kétlem, hogy ezt bárki bánná, mondjuk, a bátyáim biztosan bírnának, ha felbukkannál karácsony másnapján. Vagy újévkor. Vagy az unokahúgom szülinapi buliján. Oké, talán nem mind, de Percynek folyamatosan elnézzük, hogy nincs ízlése, úgyhogy... - Úgyhogy. Szívesen mondaná, hogy talán pont egy Freya Blood kell ennek a családnak, de tudja jól, hogy ez csak üres széptevés lenne. Charlie valószínűleg sosem fog megállapodni, csak a szüleik reménykednek valami hasonlóban, mert félnek attól, hogy boldogtalan lesz, mert egyedül van. Vagy mert be kell érnie a sárkányaival. Míg Freya Blood talán tényleg jót tenne a családnak, mert elfogadóbbá és nyitottabbá tenné őket, Charlie-nak eszébe sincs ilyesmire vállalkozni, ahogyan nyilván Ms. Bloodnak sem. Ms. Weasleynek peidg nem kellene mások húsz percnyi boldogságával foglalkoznia, miközben ő a Nemzeth Menyasszonya.
- Nem, én csak... hm, kiélvezem a nosztalgiafaktort, mielőtt a ház felébredne. És te hol töltöd az ünnepek további részét? Most, hogy a nyilvánvaló köröket a bátyám ágyában letudtuk. - Nincs semmi a hangjában, ami rosszallásra utalna, és valójában nem is érez ilyesmit. Szeretne egy kicsit inkább az asztal túloldalán ülni, ahelyett, hogy a Nemzeth Menyasszonyának koronáját igazgatja pátoszos dicsben.

i d o n t h a t e m a d n e s s i m h a v i n g f u n

under a single lighting,              why are there two shadows?

 little monster

+18: szégyenítés, rasszizmus, káromkodás, a magyar közélet említése, mentális egészségre tett degradáló megjegyzések, kinkshame, osztálykülönbségek említése, egészségtelen szexuális tartalom említése
        Nem javítom ki a Nemzeth Valóban Menyasszonyát - ha engem szólítana így valaki kora reggel, éhgyomorra, biztosan találkozna a legborzalmasabb arcommal. Az angollal, mert bár csak állampolgárságomban vagyok bármennyire is az, elég időt töltöttem ebben az országban hozzá, hogy én is tudjak úgy nézni, mintha csak ezzel el lehetne vitatni bárki más bármilyen évszázados fennállását a Union Jack árnyékában.
        Azért maradt ott valami, ahonnan Wildsley származott el - ami becenevet mindig borzalmasnak tartottam, és épp ezért nem hagyhattam kihalni soha - ezt bizonyítja a kávélikőr is. Már-már meg is feledkezem róla, hol is vagyunk pontosan, vagy hogy tulajdonképpen pár pillanatra vagyunk tőle, hogy megvitassuk Charlie nyelvismereti tapasztalatait, főleg a déli dialektust. A vintage vanilla aes még belőlem is előhozza ezt az udvariaskodást - vagy csak túl fáradt vagyok hozzá, hogy az ellen is lázadjak, ami ellen nem érdemes.

        - Percy mindig is tankönyvi definíciója volt a gnarlynak, és máig sem értem, Granger miért nem őt választotta. De ugye, elég sok nőt ismerek, akik az önsorsrontás magasiskolájában is szereztek maguknak egy végzettséget, biztos ami biztos, háború & udvarias, de letagadhatatlan hímsovinizmus. - csak eltűzöm a hajam végül, vannak dolgok, amelyekért nem éri meg túl sokat küzdeni. Ezek közé tartozik megvitatni a közélet állapotát valakivel, aki hamarosan bizonyára nyakig merül a hagyományokkal erősen megrakott vödrébe a szép reményeknek. Ahogy ismeretes is, több nőt vesztettünk házasságban, mint fegyveres konfliktusokban vagy járványokban.
        - És miután Charlie mesélte, milyen nagy rajongásra tarthat számot az első Mrs. Weasley, kétlem, hogy ezek a kedves családi karácsonyozások a két apámmal, vagy a sztorikkal, ahol apádék ellen tüntetek a Minisztérium előtt, kiérdemelnének egy Weasley-pulcsit. - bár mindenképp egy jelenség lenne. Egy jelenség, amelyben Mrs. Weasley - a legelső - csinos étkészletének darabjai ezúttal már nem az első fia feleségében végeznék. Elnézve a berendezést, rosszabb dolgok is történhetnének velem, mint a családi ezüst a hátamban.
 
        - Reményeim szerint Tokyoban, van valami kellemesen vintage abban, hogy milyen remekül tartják azok az országok az ünnepet, amelyek nem is ünneplik azt. De a valóságban? Azt hiszem, a nővérem nappalijában, ami bármilyen szépen is van berendezve, több gyerekruhát, játékot, bútort és tárgyat tartalmaz, mintha London bombázása ezúttal ezekkel történt volna meg. - ezt valószínűleg a Nemzeth Menyasszonya is jól ismerheti, van itt is elég gyerek. Sőt, biztosan a neki célzott beszélgetésekben is magasabb lehet a számuk, mint a nemzeti átlag.
        - Ha még egyszer megkérdezi tőlem, hogy melyik szettet használja az első fotózáshoz - a sajátjához - a Guccit vagy a D&G-t, szerintem nem kizárt, hogy találkozunk még ebben a konyhában. Mert gondolom, Weasleyék ünnepi kalendáriuma nem ér véget ilyen könnyen. - kezd egyre csábítóbb lenni a gondolat, hogy mégis összefutok mondjuk az apjával. Lehet, hogy meg sem ismerne a nálam jóval nagyobb 'Válaszokat, aztán takarodjatok!' feliratos tábla nélkül - amelyet nem igazán az ő tiszteletére készítettem, de nem volt feltétlenül muszáj beülni abba a bársonyszékbe. A bársonyszékhez minig járnak táblák is.