| Iskola: |
Intek, de nem látjátok Sírok, de nem halljátok Szólok, de nem figyeltek Kérdezek, nem feleltek Mindnyájan körbeálltok Tudom, soha nem sajnáltatok.
Van az életben egy-egy pillanat, Hogy nem várunk már semmit a világtól, Leroskadunk bánat terhe alatt, Szívünk mindenkit megátkozva vádol. Míg porba hullva megsiratjuk, Mi porba döntött - sok keserü álmunk, Nincs egy szem, amely könnyet ejtsen, Míg testet öltött fájdalmakká válunk.
Most Vihar s Elmúlás borúl, Jelenre, Múltra, konokul, Jövőm ragyogjon énvelem, Szép reménnyel neked s nekem. |