| Iskola: |
Intek, de nem látjátok
Sírok, de nem halljátok
Szólok, de nem figyeltek
Kérdezek, nem feleltek
Mindnyájan körbeálltok
Tudom, soha nem sajnáltatok.
Van az életben egy-egy pillanat,
Hogy nem várunk már semmit a világtól,
Leroskadunk bánat terhe alatt,
Szívünk mindenkit megátkozva vádol.
Míg porba hullva megsiratjuk,
Mi porba döntött - sok keserü álmunk,
Nincs egy szem, amely könnyet ejtsen,
Míg testet öltött fájdalmakká válunk.
Most Vihar s Elmúlás borúl,
Jelenre, Múltra, konokul,
Jövőm ragyogjon énvelem,
Szép reménnyel neked s nekem. |
Összegzés - Penelope Popley
