Ahogyan ott álldogáltam az utcán s meredtem magam elé, hirtelen közelebb lép hozzám valaki. A léptei súlyából érezem, hogy nem túl jó indulatú beszélgetés kezdődik hamarosan, s sejtelmem rögtön be is igazolódik. Egy rendes szó, nem sok nem hagyja el a száját, látom ez is igen csak jó nevelést kapott, vagy koszos újgazdag család sarja vagy egy semmit mondó sokat szenvedett szolganépé.
Mikor feltekintek rá, tekintetem üres, had lássa az arcom, hiszen úgy is erre vágyott. Ekkor vélem felismerni egyik ház és nem mellesleg évfolyamtársamat. Sean Blain. Hát róla volt véleményem. A műsztoikus, áll keserű srác, már egy ideje zavart engem, bökte a csőröm, hogy ennyit játssza az eszét, legalább is nekem ez volt már korábban is a véleményem, de most legalább meg is tudom neki mondani.

- Mert a műcinizmus és az álkeserűség valóban nem a pózolás csúcsa. Azt hiszem, pont attól a személytől kapok kritikát, aki a leginkább nem képes észrevenni, hogy ki is néz vissza rá a tükörben. Milyen meglepő nem de? Valaki nem tart attól, hogy Sean Blain beszólt neki, a nagy Sean… - kis fintor az arcomon. – Nem tudom mire vagy te olyan fene nagy lázadó. Várj csak. Hú, rájöttem. Semmire. Ilyen egyszerű az egész, nincs mire felvágnod és játszani az iskolai deviánst, de szépen megkreált szerep, olyannyira, hogy szerintem néha még magad is elhiszed. Nem vagy te különb senkitől, sőt olyan vagy mint én, csak másként. Nem vagyok tökéletes, de kis barátom, mármint ha nem sérti ez a kifejezés az álönérzetedet, nem vagy méltó arra, hogy engem bírálj. –

Zárom ekként a gondolataimat, s lassan már indulok is tovább, hiszen még mindig nem igazán vagyok rendben s a legjobb az lesz, he nem is zavartatom magamat, mert az ilyen alakoktól gyakran kap el a hányás. Nem képes beilleszkedni, ezért kreál magának egy áljellemet és ezzel vagánykodik. Ez itt a nagy helyzet és én ezt meg is fejtettem ő pedig jobb ha ezt tudomásul veszi.  

Az arc kissé fájdalmas, a tekintet kifejezéstelen. A szám száraz, a szemem pedig bántja a fény, egy palack vizet fogok a kezemben, a ruházatom és a megjelenésem ápolt, nem is én lennék ha nem így lenne, de nem szoktam így járni, ez egy hihetetlen este volt, rég volt ennyire jó, míg másnap ennyire rossz. Valamit, valamiért szokták volt mondani, ám én végül arra jutottam, hogy most túl nagy az ár, mint a megszerzett jutalom. Nem baj, most, hogy lejöttem a faluba egy kicsit rendbe hozom magamat, hiszen bár kifogástalan az öltözékem, valószínűleg az arckifejezésem nem túl bizalomgerjesztő. Így gondoltam, hogy beugrok valahova, hogy valami csodaszerrel helyre tegyem magam, a csodaszer neve nem más, mint szivar és némi könnyű ital, vagy könnyűvérű hölgyemény, egyiket sem vetném meg most, hiszen helyrehoznék azt a zűrt, ami bennem uralkodik.

~ Miért? Miért kell a másnapnak ilyen szörnyűnek lenni? Azt hiszem, ez a csaj ennyit nem ért meg, tovább megyek közel ennyit sem, nem baj kapott egy darabot belőlem, had legyen boldog tőle, hiszen ezzel mindig is boldogok voltak. Ó nézzenek oda hát csak nem megint magamat dicsérem, nem is kéne, hiszen dicsérik tetteimet a női sóhajok, s esti vágyálmok. Ódák zengik hősi tettem. Ez igen, tökéletes az életem, mindig is az volt, s ezt e csodás teremtmények a nők tették azzá, mindegyikük egy külön történet, egy külön rejtély, amit végül én oldottam meg. ~

Zárom végül ezzel a gondolataimat, s aztán arcomra kúszik egy kaján mosoly is, ami csupán megerősíti, a magamba vetett hitet. Nem voltak sosem problémáim az önbizalommal, voltak akik próbálták letörni, de nem sok sikerrel, mint az látható, én voltam, s vagyok mind a mai napig az oroszlán a porondon, aki mindent visz.

Ismét módosítva Remélem így már jó

Ha valamire rámutatok akkor az "az az" közé kell vessző. Legalábbis én úgy tudom.
Szerk.: reggel módosítom

Szia!
Javítva, kiegészítve.

          alapok

jelszó || "Wingardium Leviooosa, nem Leviosaaaa..."
teljes név || Theodor Maxwell Brennan
becenév || Ted
nem || férfi
születési hely, idő || 1979. 10. 23. Manchester
kor || 17
faj || ember
vér || arany
évfolyam || 6.


          a múlt

Drága ruhák, drága italok, drága dolgok, hm, igen ez kell nekem. Nem voltam mindig ennyire oda az ilyesmiért.
Jó ideig csak szürke egérként éltem, a családom nagyon gazdag a bátyáim, akik a Roxfortba jártak ezt nem is kívánták leplezni, szenvtelenül odadörgölték mindenki orra alá. Mind a ketten mardekáros tanulók voltak. Én undorodtam ettől, nem akartam olyan lenni, mint ők. Azonban ezzel nem tudtam kellőképpen lázadni. Anyámékat nem érdekelte, ők pedig csak cseszegettek érte. Végül aztán úgy döntöttem, hogy jobb, ha beállok a sorba, csakhogy, nem éppen úgy, ahogyan azt mindenki elvárná tőlem.
Szóval, amint azt már említettem én is elkezdtem úgy öltözködni és olyan dolgokat venni és használni, mint ők. A szüleim örültek neki, nem tudták leplezni bárhogy is szerették volna. Amikor pedig, már kezdték elhinni, hogy belőlem is lesz egy tipikus, ők azt hiszem, azt a szót használták, hogy igazi, szóval egy tipikus Brannen leszek. Nem így lett ugyanis az összes lányt akit hoztak nekem, nagyon jó nevű családokból, csupán kihasználtam, engem nem érdekelt az aranyvér annyira, de ezt senkinek sem kellett tudnia.
Mint említettem a lányokat sorra kihasználtam, mondtam már, hogy ennek köszönhetően jóval idősebb lányokkal volt meg nekem elsőre minden. Tizenhárom évesen csókolóztam először az akkor tizenöt éves Lucy Simonssal, nem is rossz mi. Aztán tizenöt és fél évesen voltam először együtt lánnyal, aki tizenhét volt. Ejnye, uraim… Szép, hogy nem mondom meg ki volt az, úriember ilyesmiről nem beszél. Szóval szépen lassan rájöttem micsoda helyzetbe vagyok és pusztán a származásommal és a szüleimtől örökölt génekkel elérhetem amire vágyok. Jó vagyok. Naná, hogy jó. Nem vagyok nagyképű, oké lehet, hogy egy kicsit mégis. De ennyi nekem jár nem?
Szóval hatalmas bulikat tartottunk nálunk, sok-sok lánnyal találkoztam és a legtöbbet… bizony így van. Látod ezt a mosoly? Látod? Igen ez azt jelenti, amire gondolsz.
Az alkohollal és a szivarokkal is hamar megismerkedtem, nem vagyok szivarfüggő, de megvannak azok a pillanatok, amikor jól esik egy-egy. Alkoholból mindig csak a legjobbat ittam, jó sör, jó whisky. Lassan túlnőttem a bátyáimon is.
Ó igen az iskola. Szóval, amikor bekerültem és ennek a háznak a tagja lettem, ugyebár, még nem volt minden így, persze ezek a dolgok már akkor is kezdtek kibontakozni bennem. Nem sok minden változott csak több a nő, jobb a ruha, de én ugyan az maradtam. A tanulás ment, nem ment rosszul, könnyen tanultam. Hat év istenem milyen gyorsan ment el ez a hat év. Ha belegondolok, mintha csak tegnap lettem volna elsős. Mintha csak most zajlott volna le a veszekedés McGalagonnyal arról, hogy igen is sikerülhet elsőre patkányból poharat varázsolni, mintha csak épp az imént kaptam volna egy szép munka volt dicséretet Piton professzortól, ami valljuk be nem mindennapi dolog. Sok jó ismerősöm lett itt, az pedig, hogy épp azokkal barátkozok, akikkel nem, nos, az, az én saját döntésem, hogy ők hozzám hasonlók, miért a te barátaid mások, mint te. Gondolj, csak bele biztos van valami, ami miatt haverok vagytok. Mondhatnám, hogy utálom ezt az időszakot, de hazudnék, amiért elvágyok az, az újdonság varázsa. Ennyi és semmi több. Bár tavaly az RBF-ek miatt másért is el akartam menni, de ez már a múlté. Aztán rájöttem, hogy mindazt, amit a lányoknál is bevetettem, a tanároknál is lehet, csupán annyi a dolgom, hogy finomabban kell előadnom magamat. Persze tudom, hogy az élet nem csak kamuból áll, amikor kell éppen olyan simulékony vagyok, amennyire szükséges.
Itt ez a helyzet, hogy Voldemort, igen kimondom, szóval, hogy Voldemort visszatért. Anyámék és a bátyáim szerint most talán lesz némi változás és valamiféle normalitás áll be a világ rendjébe. Engem nem hat meg különösebben a dolog, igazából ha az én dolgom jól lesz akkor legyen ha rosszabb lesz, akkor ne legyen, inkább közömbös vagyok, a lényeg az élvezetek habzsolása, de Scott tuti halálfaló lesz egy napon, annyira oda van érte, nos végül is, egy újabb kapcsolat, újabb oldalon, nem is lenne rossz, persze a gyilkolás nem az én műfajom, az övé annál inkább, rideg ember, de a bátyám nincs mit tenni.
Mostanában valamiféle zavar van az iskolában. Sokan úgy gondolják, hogy most valami változik, valami eltűnik majd a suliból. Nem kérdés, a boldog béke idők, most kissé a végét járják, de azért annyira nem kell borúsan látni a helyzetet...
Hogy szedek össze ennyi csajt? Jó megjelenés, jó fellépés, jó szöveg. E három garantálja, hogy sikeres leszel, de főleg a szöveg. Annyi, sokszor kamu dolgot adtam elő, amivel el tudtam csábítani a lánykákat, ó ez isteni, még visszagondolni is jó rá. Nekik jó volt, nekem is, így sosem volt baj, hogy másnap nem találkoztunk.
Na, megyünk keresünk valami jó bulit?




          jellem

Színes egyéniség, szeret a társaság középpontjában lenni. Szereti lányokkal körülvenni magát, ám ahhoz, hogy elérje a lányoknál elérje a célját néha egy két ferdítés is elcsúszik. Néha kicsit nagyképű, ám ezt is mindig elegánsan teszi. Nem szereti az okoskodókat és a túlzottan igazság keresőket sem, a teszetoszaságot még kevésbé, ám nem a gonoszkodásról hírhedt, mégis képes néha semmibe venni mások érzéseit és csupán egy estéért megtenni mindent, bár van néha lelkiismeretfurdalása, de nála így jelentkezik a családi risdegség.


          apróságok

mindig || lányok, jól öltözöttség, bulik, jó szövegek, jó whisky
soha || elkötelezettség, párkapcsolat, igénytelenség, szürkeség,
dementorok || Amikor úgy érezte szürke és magára maradt.
mumus || A szintelen és szürke önmaga
titkok ||
- Fél az elkötelezettségtől.
- Nem volt még barátnője, legalább is ő úgy gondolja.
- Nem érdekli az aranyvér annyira, mint azt elvileg kéne. Csak felhasználja.
rossz szokás ||
- Szivarozás.
-

          a család

apa || Michael Brennan - 48 év, aranyvér
anya || Susan Brennan - 47 év, aranyvér
testvérek ||  
Scott Brennan - 20 év, aranyvér
Philip Brennan - 23 év, aranyvér
családi állapot || egyedülálló
állatok || Stew - hóbagoly


          külsőségek

magasság || 180 cm
tömeg || 85kg
rassz || európai
szemszín || kék
hajszín || Szőke
különleges ismertetőjel || Jól öltözött.
kinézet || Magas, szőke srác, jól öltözött. Jó kiállású és mindig felhívja magára a figyelmet.
egészségi állapot || egészséges


          a tudás

varázslói ismeretek || Hatodéves. Amelyik tárgyból szükséges volt, abból megvan a RAVASZ, az RBF-ek többnyire jól sikerültek.
mugli képzettségek || szivarozás (szivarkultúra), lovaglás, úszás
pálca típusa || tizennégy hüvelyk, Repkény, sárkányszívizomhúr
különlegesség ||


          szerepjáték-példa

Borús csütörtök este volt, a fák lombját ide-oda fújta a szél, s én csak bámultam ki az ablakon. Azon gondolkoztam, vajon jó e így az életem. Sokat gondolkoztam azon, hogy miért is teszem mindazt amit, hiszen lehetne egy lány aki mellett hosszabb ideig kitartok. Egy kis mosoly jelenik meg az arcomon, s közben gyorsan arrébb hessegetem ezeket a gondolatok. Én és egy lány hosszabb ideig? Na ne vicceljünk. Az igazat megvallva, néha, és itt nagyon ott a hangsúly azon a néhán, nekem is hiányzik, hogy legyen valaki mellettem.
Odakint megeredt az eső, s közben magam mellé tekintve figyelem, ahogy a lány lélegzik, holnap ő is tovább áll, s én sem fogok rá sokáig emlékezni, bár valahol mégis megmarad, megmaradt mindenki. Ezek az esték mindig elvisznek egy darabot, egy darabot az életből, nem nagyot egészen aprót, de ahhoz éppen elég nagyot, hogy úgy tekinthessek rá, mint egy elszalasztott lehetőségre.
Végül aztán hátradőlök az ágyban s egy kaján mosollyal az arcomon nyugtázom, hogy örülök annak, hogy egyedül vagyok, most még igen, még fiatal vagyok ahhoz, hogy hosszabb időre lekössem magam, ez az egy-egy éjszaka pedig bőven elég, több, mint bőven...
          egyéb