O’Hara sikeresen a markába kaparintja a kvaffot, akár csak mindenféle hölgyeket és bajnoki címeket szokás, de Whitmore tökéletes időzítéssel küldi rá a gurkót, és a kapitány kénytelen félbeszakítani a rohamot. A gurkó olyan, mint a vizsgaidőszak, akkor talál meg, amikor a legkevésbé hiányzik, szokták volt mondani. Nem szokták?
A kiszabaduló labdára Baird csap le. Shafiq azonnal visszazár, Florance pedig próbálja biztosítani a bal oldalt, de Baird egy gyors és meglepően hosszú dobással, kotkodácsolva passzol Davies felé. Fletcher kimozdul a karikák közül, O’Hara pedig oldalról próbál nagy erőkkel rárepülni a kvaffra , de Davies még az utolsó pillanatban elengedi a lövést, és a kvaff a jobb oldali gyűrűn átvágódva pont berepül, holott Fletcher különösen jó érzékkel, még igyekszik utánakapni. Ez tehát egy gól a sárgáknak, legyenek azok bárhol és bárkik a jelenlegi helyzetben!
A cikesszel meg  vajon mi a pi...pi...piros pitymallatos pitvar van? Mintha csillanni látnék valamit!

Fletcher már mozdul is a középső karika felé, de Tanner lövése egészen megdöbbenő lendülettel pattan meg az egyik karika szélén, na erre aztán senki se számított. A kvaff egy rövid pillanatig a levegőben billeg, majd tisztán beesik, a Hugrabug lelátója elégedett üvöltésben tör ki. Vagyis…tudja a bánatos bácabitoros úristen már, hogy ki micsoda!
Davies olyan diadalmasan rántja fel az öklét, mintha személyesen győzte volna le az összes mardekárost egyszerre, pedig még a gólt se ő dobta, na mindegy! Ja, annak örül, hogy nála van a kvaff, de jó is neki!
Ünnepelni azonban nincs sok idő, mert O’Hara máris újra támadásba lendülne,szerencsére ezúttal nem a női szíveknek készül nekirontani,Shafiq pedig mellette húz el, készen a kvaff elhalászására.
Fentről Travers gurkót küld le Baird irányába, hogy meghiúsítson egy passzt, de Echohawk időben, egy határozott ütéssel oldalra tereli a gurkót, még mielőtt szétverné a támadást.
Azt amúgy tudjátok, hogy, miért nem érdemes rábízni a legféltettebb titkotokat egy hajtóra? Mert úgyis továbbpasszolja!
Most a tanárnő azt tátogja, hogy fogjam be az arcom. Oké, bocsánat! Fogom!
 

Echohawk a rövid szünet után úgy szorítja az ütőjét, mintha személyes sértésnek venné az összes gurkó létezését, bár lehet inkább a migrén miatt van ilyen bősz képe.
Shafiq lendületből viszi fel a kvaffot, O’Hara balról, Florance jobbról tűnik fel, a Hugrabug védelme pedig úgy próbál rendeződni, mint egy felrúgott méhkas.
Davies rátapad O’Harára, közben Baird visszazár segíteni, míg Thompson már előre úgy néz, mint aki azt is bánja, hogy megszületett, reméljük, neki nem fáj semmije.
Shafiq az utolsó pillanatban csellel továbbpasszol, Florance pedig kapásból kapura küldi a kvaffot Thompson beleér ugyan, de a labda így is majdnem végigsúrolja a karika szélét. Az állás változatlan, a hangulat kellemes és úgy tűnik,Jenkins továbbra sem akarja a számba gyűrni a lábam, ellenben vadul keresi a cikeszt. Mondanám ugye, hogy sóvár szeme O’Hara után kutat...na tessék, most mondtam!

Thompson feszült koncentrációval lebeg a karikák előtt, igyekszik olyan lenni, mint szar a papucs talpán…jó, értem, sok volt. Bocsánat!
Echohawk éppen visszahúzódva figyeli a játékot, és csak egy rövid pillanatra dörzsöli meg a halántékát, mintha a feje fájna, de hát ugye kígyónak lábsó, madaraknak fogsor. Mi jut a borznak? Már nézzük is!
 O’Hara hirtelen csuklómozdulattal a jobb oldali karikára küldi a kvaffot, de megy is, mint gyöngytyúk a ta …bocsánat, úgy hallom, hogy ki ne merjem mondani, szóval a gyöngytyúk tápra,Thompson az utolsó másodpercben oldalra üti ki a kvaffot.
A lepattanóra Shafiq fordul rá elsőként, ám Baird gyorsabban zár vissza, és még előtte megszerzi, hogy a Hugrabug azonnal ellentámadásba lendülhessen.