VIGYÜK MINDET HAZA
Isa & Olivia
2004 március 26.
wear red for weekend
Isa & Olivia
2004 március 26.
wear red for weekend
Wheeland elég gyerekes volt még. Ez is lehetett persze egy fajta védekezés a világgal szemben. Pedig, ha kicsit csinosabb ruhákat venne fel, biztosan rengeteg fiúnak tetszene. Szőke, kékszemű, mindene megvan, ami a legtöbbeknek tetszik. Szóval elég jó esélye volt a srácoknál, de nem az én dolgom volt ezen az úton terelgeni, még Hansel sem fogta meg különösebben, pedig a legtöbbek szerint ő volt a leghelyesebb srác a suliban. Kicsit hideg természet volt ez tény, de jól állt neki.
Na mindegy. Miután úgy tűnt, hogy ez a téma sem talál közös mozgatóerőre, inkább a baglyokra koncentráltam. Amúgy is gyorsan túl akartam esni rajta, hogy aztán meghívjam magunkat egy kis forrócsokira. Jól talán Wheelandet is meghívom.
– Azt hiszem ez tökéletesen illik rá, biztos nagyon okos bagoly is– Állapította meg, mikor közöltem, hogy Athéné lesz a madrá neve. Még a bagoly is elégedetten huhogott, pláne miután egy kis csemegét is kapott. Isától már olyan lelkesedéssel vette el, mintha ő is örökbe akarná fogadni.
– Csodaszép… –sóhajtottam.
Az eladó bizonyára észrevette, hogy már régóta figyeljük ugyanazt a madarat, mert hamarosan megjelenet mellettünk. Kedves mosollyal lépett oda hozzánk.
– Csak nem gazdára talált ez a kis királynő? – kérdezte, én meg csak bólintottam. Már le is akasztotta a kalitkát, mire Athéné dámásan kidüllesztette a mellkasát, hogy még nagyobbnak és szebbnek tűnjön. Tökéletesen illett hozzám. Tényleg szerettem, ha valami szép, de ő még azon is jóval túl mutatott. Oké, talán picit túl elegáns is volt egy diákhoz. De majd hozzá fejlődök.
– Igen, szeretném elvinni. – Bólintottam nagy lelkesen, majd követtük a hölgyet a kassza felé. Gyorsan ki is fizettem és Athéné, meg az ápolásához szükséges dolgok, némi ajándék bagolycsemegével, máris az enyémek voltak. Isát odakint félkézzel öleltem meg, mert csak úgy tudtam.
– Köszi, hogy segítettél választani! – Lelkesedtem, majd a Három Seprű felé intettem a karommal. Aztán magyarázatként hozzá tettem: – Jutalmul megiszunk egy kis forrócsokit. Mit szólsz hozzá? – Meg sem vártam a válaszát, csak belé karoltam, hogy magammal húzzam. Megérdemeltük mindketten, amiért sikerült madarat választanunk nekem. Jó, Isa igazából csak lelkileg támogatott, de ráfért, hogy valami rendes, lányos dolgot csináljon.
Na mindegy. Miután úgy tűnt, hogy ez a téma sem talál közös mozgatóerőre, inkább a baglyokra koncentráltam. Amúgy is gyorsan túl akartam esni rajta, hogy aztán meghívjam magunkat egy kis forrócsokira. Jól talán Wheelandet is meghívom.
– Azt hiszem ez tökéletesen illik rá, biztos nagyon okos bagoly is– Állapította meg, mikor közöltem, hogy Athéné lesz a madrá neve. Még a bagoly is elégedetten huhogott, pláne miután egy kis csemegét is kapott. Isától már olyan lelkesedéssel vette el, mintha ő is örökbe akarná fogadni.
– Csodaszép… –sóhajtottam.
Az eladó bizonyára észrevette, hogy már régóta figyeljük ugyanazt a madarat, mert hamarosan megjelenet mellettünk. Kedves mosollyal lépett oda hozzánk.
– Csak nem gazdára talált ez a kis királynő? – kérdezte, én meg csak bólintottam. Már le is akasztotta a kalitkát, mire Athéné dámásan kidüllesztette a mellkasát, hogy még nagyobbnak és szebbnek tűnjön. Tökéletesen illett hozzám. Tényleg szerettem, ha valami szép, de ő még azon is jóval túl mutatott. Oké, talán picit túl elegáns is volt egy diákhoz. De majd hozzá fejlődök.
– Igen, szeretném elvinni. – Bólintottam nagy lelkesen, majd követtük a hölgyet a kassza felé. Gyorsan ki is fizettem és Athéné, meg az ápolásához szükséges dolgok, némi ajándék bagolycsemegével, máris az enyémek voltak. Isát odakint félkézzel öleltem meg, mert csak úgy tudtam.
– Köszi, hogy segítettél választani! – Lelkesedtem, majd a Három Seprű felé intettem a karommal. Aztán magyarázatként hozzá tettem: – Jutalmul megiszunk egy kis forrócsokit. Mit szólsz hozzá? – Meg sem vártam a válaszát, csak belé karoltam, hogy magammal húzzam. Megérdemeltük mindketten, amiért sikerült madarat választanunk nekem. Jó, Isa igazából csak lelkileg támogatott, de ráfért, hogy valami rendes, lányos dolgot csináljon.
KÖSZÖNÖM A JÁTÉKOT.
A helyszín szabad.
A helyszín szabad.