Üzenetek megtekintése
Oldalak: [1] 2 3 4
1  Múlt / Mágiaügyi Minisztérium / Re: Folyosók és liftek Dátum: 2023. 06. 30. - 08:37:21
Folyosói interjú

2004. június 17.



to; Miss Weatherly

Harold olyan volt, mint egy öreg kandúrmacska. Elkényeztetett és kényelmes, ebből kifolyólag nehezen viselt mindennemű változást, ami körülötte történt. Így hát Miriam távozása is egészen felzaklatta, mégha ezt nem is akarta kimutatni. Egy kicsit talán elveszett volt, amit Miss Weatherly is tökéletesen láthatott, ám ezen kívül próbálta fenntartani a szokásos, Macmillanes álcáját, amit talán sikerült is. Talán csak annyi volt látható, hogy amikor a nő átvette tőle a kávékészítését, némileg megkönnyebbült.
- Az egyetlen férfi az életemben...
Macmillan megnézte magának a morcosképű kneazle-t a kulcstartón. Egészen tetszetősnek találta, hiszen Mr. Gombóc vagy éppen Freddie sem volt ártatlanképű jószág. Mindketten mogorvák voltak a maguk elkényeztetett módján, de Harold éppen ezt szerette. Volt személyiségük.
- Pompás példány - bólintott Macmillan. Majdnem egy mosolyt is megengedett magának, de egyelőre visszatartotta. A legtöbben olyankor is ijesztőnek titulálták ezt az arckifejezését tőle, pedig benne aztán végképp nem volt semmi ilyen szándák. Egyszerűen szigorú képpel született. Csecsemőnek sem volt nagyon más.
Biccentéssel vette át a felkínált kávét, majd leült a konyhaasztal mellé. A kiskonyha meglehetősen apró volt, az asztalka mellett csupán két szék kapott helyet. Éppen megfelelő mennyiség volt ez nekik. Ide meg senki sem jött be a napnak ebben a szakaszában. A legtöbb auror terepen volt, az irodásoknak meg meg volt a maga kiskonyhája a folyosó másik végén.
- Nem mondhatnám, inkább megszokás, vagy rutin. Mikor idejöttem... nem igazán voltak segítőkészek, a segítség náluk kimerült abban, hogy oldjam meg. Én pedig megoldottam, meg egyébként a lehetőségeimhez mérten mindent. Túl makacs vagyok ahhoz, hogy annyiban hagyjak bármit is - magyarázta a nő. Láthatóan zavarban volt, azért piszkálta a fehér blúz ujját olyan elszántan. Macmillan nem bánta, volt benne valami kislányos és a fiatalságra nagyon is szükség volt a főparancsnok irodájában. Reménykedett benne, hogy az egy leheletnyit ellazítaná a hozzá érkező vendégeket is.
- Nem igazán tudok miről. A Griffendél Godrick akadémián tanulok, Amnéziátor szakra mentem, mert a roxfortos tanárom szerint lehet ott jövőm. Különösen jól megy a legilimencia, roxfortban külön is foglalkoztak velem miatta. Második éves vagyok, pár vizsgán már túl, de még a nagyja hátra van, mert az összes kurzust felvettem. Igen, életem az nem nagyon van, de nekem tökéletes ez a mókuskerék, és itt is sok mindent tanultam, és tanulhatok még.
Belekortyolt a kávéba. Kellemes, ismerős íz volt az. Ezt szerette a kávézásban. Nem is igazán a koffein miatt itta, inkább megnyugtatta.
-  Lehet már úgyis hallotta, de jórészt apámnak köszönhetem, hogy itt dolgozhatok. Nyugalmazott auror és most a Wizengamotban tevékenykedik. Ééééés nem igazán vagyunk jóban. Ő gyógyítónak szánt, én meg nem tudtam magam ott elképzelni, és még férjhez se mentem, hanem az egyik barátnőmmel bérelünk közösen egy lakást. Nem sokat kommunikál velem.
Ó igen. Harold hallott az apáról, de nem nagyon érdekelte. Utálta, ha valaki egy név vagy egy szülő miatt karolnak fel, hiszen ő is néha átokként viselte a Macmillan nevet. Azonban a lány szorgalma és elköteleződése az amneziátor szak iránt egészen megfogta. Ez kellett neki. Elkötelezettség, frisség, határozottság. Ebbe bele tudott volna kapaszkodni és elég lett volna, hogy asszisztensként maga mellett tartsa.
- Nos. Hallottam az édesapjáról, de nem a neve miatt hívtam ide. Nem a felmenőiről ismerszik meg az ember. A legszebb almafán is nőhet rossz termés.  Az oka az volt, amit hallottam. Szorgalmas és elkötelezett, ezeket magának érte el, kisasszony, így kérem ne is emlegessük a családt. - Felelte Macmillan. Hátradőlve a székben kortyolt még egyet a kávéból.
- A szorgalma lenyűgöző, de nem vagyok benne biztos, hogy az itteni munkája mellett ilyen sok tárggyal elboldogulna. Miriam szerint olyan vagyok, mintha egy második gyereke lett volna. Gondolom ezért is menekült el. - Sóhajtott fel a főparancsnok és most kicsit ő nézett félre a csinos női arcról. - Sok időt töltök bent, ami magának is túlórákkal járhat. Ha szomjas vagyok italt kell hoznia, ha kávéra vágyom kávét kell főznie, ha pedig éhes vagyok, elmegy az ebédemért. De talán nem is ez a munka neheze, hanem, hogy észben tudjam tartani a teendőket. Sok találkozóm van és nem mozgok jól kötött környezetben. Terephez szoktam, ott vagyok elememben, most viszont állandóan újságírokkal, miniszterekkel és más nevesebb emberekkel van találkozóm. - Tette le a kiürült bögrét. Gyorsan nyelte a kávét, mert szüksége volt rá igenis.
Aztán megköszörülte a torkát: - Úgy gondolja, ilyesmit tudna koordinálni? Természetesen ne higgye, hogy magára hagyom és csak azt várom, dolgozzon, mint egy robot. Ha kérdése van, én ott fogom várni, hogy feltegye őket.
2  Általános / Játékkuckó / Re: hogy mik nem jutnak eszedbe!! Dátum: 2023. 06. 30. - 07:23:38
fogfájás
3  Általános / Játékkuckó / Re: Kérdezz - felelek? Dátum: 2023. 06. 30. - 07:23:28
Dominic.

Az apja jó ember.

SVK vagy Bűbájtan?
4  Általános / Játékkuckó / Re: Szólánc Dátum: 2023. 06. 30. - 07:22:52
kakadu
5  Általános / Játékkuckó / Re: hopp & kopp Dátum: 2023. 06. 30. - 07:22:44
hopp
6  Általános / Játékkuckó / Re: Kívánsággömb. Dátum: 2023. 06. 30. - 07:22:37
nevelje rá, Mr. Baldron

Bárcsak ne felejtenék el mindent.
7  Általános / Játékkuckó / Re: Nemek harca Dátum: 2023. 06. 30. - 07:22:22
248
8  Általános / Játékkuckó / Re: Rímelő Dátum: 2023. 06. 30. - 07:22:13
felelős
9  Karakterek / Harold Macmillan / Re: l e v e l e k Dátum: 2023. 06. 29. - 10:34:50
Drága Barátom!

Legutóbbi leveled óta elhavazott a munka. Nyáron sokkal több a bűneset, talán a rosszfiúk is jó időben vannak igazán elemükben. Ráadásul az asszisztens váltás is nehézségeket okozott. Ahogy az öreg macska, úgy én is nehezen szokom már a változást.
Hogy telik a nyári szünet?

Jó barátod:
H. M.
10  Múlt / Mágiaügyi Minisztérium / Re: Folyosók és liftek Dátum: 2023. 06. 14. - 14:15:10
Folyosói interjú

2004. június 17.



to; Miss Weatherly

Harold Macmillant sokan élő legendának látták, ám nagyon is ember volt. Kicsit ügyetlen, kicsit anyátlan a maga ötvenes férfi módjához képest. Az asszisztense nélkül pedig aztán méginkább, így miután Miss Weatherlyvel kezet fogott és megindultak a konyha felé igyekezett magyarázatot találni a kávéfőzővel való igencsak szeszélyes kapcsolatára, ha esetleg az ifjú hölgy úgy döntene, hogy kér egy jó feketét.
- Nem csak Önt. Az összes megbolondult tegnap délután.... itt nem jelezték?
- Valóban? - kérdezte meglepetten a főparancsnok, lassítva a léptein, hogy a nő mellett haladhasson. Minden érdekelte vele kapcsolatban: az illata, a hangja, a mozgása, hiszen, ha minden jól megy, akkor ezeket nap, mint nap tapasztalnia kell. Miriamot pedig hosszú hetekbe került leszoktatni a büdös, öregasszonyos parfümkavalkádról, amit Harold nem győzött kifújni az orrából.
- Egy pillanat.
Macmillan megtorpant, várakozva figyelte a nő mozdulatsorait. Hirtelen meglepő, kellemes érzése támadt: Miss Weatherly nem csak csinos volt és jóhírű, de láthatóan nagyon is értett hozzá, hogyan kell a vezetőség kedvében járni. Ez pedig Haroldnak nagyon is tetszett. Talpraesettnek tűnt, aki tudta, hova kell nyúlni, ha pedig nem, hát feltalálta magát.
- Hogy szereti?- váltott aztán témát a kávéra.
- Két cukor, leheletnyi tejszín. - Magyarázta Harold és benyúlva az egyik kis szekrénybe, kedves, macskás bögréjét vette elő, hogy asszisztensjelöltje kezébe nyomja. - Mr. Gombóc van rajta. Az egyik macskám. - A bögrén a kövér, vörös macskára mutatott. - A faluban, ahol élek, egy kézműves ilyen bögréket fest.
Hogy miért csevegett? Leginkább azért, hogy Zeynep is lehetőséget kapjon megszokni őt. Bár ő szimpatizált a lánnyal a figyelmessége okán, Macmillan tisztában volt saját magával. A legtöbben szigorúnak és ridegnek tartották, néhányan még rigolyásnak is, pedig valójában ő csak kedvelte maga körül a rendezettséget és a nyugalmat. Bizonyos volt benne, hogy felmenői ezt a vágyát akarták széttúrni, mikor legutóbbi vacsorájuk alkalmával rákérdeztek, mikor házasodik meg.
- Én már ittam, de köszönöm szépen.
Harold biccentve vette át a bögrét, majd a szűkös konyha kétszemélyes asztalánál álló egyik széket kihúzva, megvárta, hogy Miss Weatherly leüljön. Csupán ezután sétált a szemközti ülőalkalmatossághoz, hogy ő maga is helyet foglalhasson végre.
- Azt látom, hogy a szervezés és a figyelmesség az erőssége. - Szólalt meg végül Macmillan ismételten. Végig simított egyre inkább őszbe forduló tincsein, majd kihúzva magát, belekortyolt a kávéba. Alkatán látszott, hogy még most is aktívan részt vesz a bevetéseken, de fiatal kora óta magas, szálkás férfi volt, igazán mozgékony hatást keltve.
- Meséljen nekem kicsit magáról szakmai téren! - kérte Harold. Hátradőlt a székben és beleszürcsölt a kávéjába.
11  Múlt / Mágiaügyi Minisztérium / Re: Folyosók és liftek Dátum: 2023. 06. 08. - 09:54:21
Folyosói interjú

2004. június 17.



to; Miss Weatherly

Harold Macmillan mindig is az a fajta ember volt, aki komoly emberekkel vette körbe magát. Nos, ezt gondoltam Miriamről is, aki immáron másfél éve ücsörgött az asszisztensi székben az irodája előtt. Miriam keményen dolgozott és elment macskatápot venni, ha Harold arra kérte. Mondhatni mindent megtett látszólag azért, hogy megbízható munkaerő képét keltse. De nem volt az, ugyanis éppen tegnap, munkaidő végén jelentette be, hogy ő azonnali hatállyal távozni óhajt, mert kapott egy JOBB lehetőséget.
Macmillan persze nehezen tudta elképzelni mi lehet jobb a kisállatboltok meglátogatásánál. Hiszen nem kérte tőle, hogy záporban vagy ködben menjen ki vagy adott neki esőkabátot. Sőt, igazából mindig óvta őt a rossztól, mert úgy gondolta, egy boldog asszisztens az ő dolgát is megegyszerűsítheti. Most még is egyedül porciózta ki szokásos gyümölcslé adagját egy üvegpohárba, mielőtt kilépett irodájából, hogy a folyosón sétáljon végig.
Épp a tegnap egy kedves kolléga emlegette a "jónőt." A jelzőn persze Macmillan megbotránkozott, ahogyan az egy úriembertől elvárható volt, ám az  emlegetett nő képességeit dícsérték. Na nem az olyanokat, sokkal inkább a munkára vonatkozóakat. Ez a néhány szó "szorgalmas" és "precíz," bűbájként hatottak rá. Azonnal belsőpostát küldött Miss Weatherly-nek, hogy ma látogasson el kilenc órára az Aurorparancsnokságra.
A narancsleves poharával a kezében kisétált hát, végig haladt a folyosón, köszöntve munkatársait. Közöttük Mr. Miltont, aki láthatóan még nem talált elfoglaltságot magának. Csak egy mogorva pillantást kapott. Macmillan végül megállt a lift előtt, várva, hogy a híres Miss Weatherly kilép onnan. Bizonyosan felismerte volna őt az aktájában látott kép alapján, ám az egyenesen kizárt volt, hogy a lány ne szúrja ki azonnal.
Ha megérkezett Harold már lépett is oda. Nyújtotta felé a kezét: - Üdvözlöm, Miss. Hadd mutatkozzak be személyesen is: Harold Macmillan aurorfőparancsnok.
Kicsit kihúzta magát, hogy ne tűnjön olyan öregnek és megkeseredettnek - habár ez utóbbinak sosem tartott magát -, és intett, hogy induljanak el a folyosón.
- Kér egy kávét? Ha igen, magának kell elkészítenie. A kávéfőző engem folyton arcul köp.- Közölte hosszas sóhajjal. Miriam távozása után ez bizony egy megoldatlanul maradt kérdés volt: hogyan fog kávézni?
12  Karakterek / Harold Macmillan / Re: l e v e l e k Dátum: 2023. 06. 04. - 08:33:56
Drága Barátom!

Leveleim sora kissé elapadt a sok munka okán. Remélem jól megy sorod.
Te hogy állsz a házasodással? Tudom, csupán nem rég váltál el, ám a szerencsétlenség engem is meglelt. Egy kedves rokonom ifjú, aranyvérű boszorkánynak akar bemutatni. Kérlek, mondd, hogy téged sem hagynak nyugodni!
Barátod,

H. M.
13  Múlt / Mágus tér / Re: Foltos Tappancs Kávézó Dátum: 2023. 05. 17. - 11:05:21
A macskák szépei

2004. február 14.



to; Raven Harvey

Bár Harold Macmillan merev ember volt, aki nehezen oldódott női társaságban, Miss Harvey mellett határozottan jól érezte magát. Talán, ha nem lett volna oly' nagy korkülönbság közöttük, még el is hívta volna egy kötetlen ebédre a napokban. Így viszont, inkább visszafogta magát. Amúgy is bizonyosra vette, hogy egy kis kedves megjegyzésre a vállán csüngő Mr. Gombóc azonnal féltékeny lenne. Ő pedig nem bánta, hogy csak egyszer hozta zavarba Miss Harveyt.
Az asztalnál ülve hamarosan megkezdődött a műsor felkonferálása. Mr. Macmillant persze nem érdekelt melyik macska nyert. Neki valójában az összes gyönyörű volt a hízelkedő arcocskájával és a hangos dorombolásával. Mégis valamiért a kövér, vörös macska ragadta meg igazán. Mr. Gombóc már kezdetektől fogva hű társa volt és úgy tűnt a randevú után nem a lányt, hanem őt viszi haza.
-  Mr. Gombócot kérjük!- Kiáltott be az amúgy is lelkes Raven, mire a macska dorombolva, nyávogva belevetette magát Macmillan karjába. Így egészen úgy festett, mint egy csecsemő, aki dajkálásra vágyik és Harold szívesen meg is adta neki.
- Egy cicus gazdára talált. Gratulálunk az új anyukának és apukának! - Kiáltotta bele a csendbe a pincérnő, mire Macmillan egészen zavarba jött. Apafigurának sosem tartotta magát, dehogy egy macskának az apja legyen... az egyenesen abszurd volt.
- Köszönjük.- Bólogatott vörös képpel, még jobban magához ölelte a súlyos macskát. - De magácskának köszönöm a legjobban, Miss Harvey. - Tette hozzá, kicsit közelebb hajolva Macmillan.  - Azt hiszem Freddie el lesz ragadtatva az új jásztótárstól.
Az este ezután csendesebben telt. Beszélgetéssel és Mr. Gombóc végeláthatatlan dögönyözésével, aminek eredménye egy békésen alvó macska hazaszállítás volt. Így hát, miután Mr. Macmillan úriemberhez méltó módon a legközelebb zsákutcáig kísérte Miss Harveyt, hogy megvárja, míg elhoppanáljon, elégedetten tért haza vidékre, az új macskájával.

Köszönöm a játékot!
A helyszín szabad.
14  Ősi tekercsek / Pletykafészek / Re: A Roxfort falain kívül... Dátum: 2023. 05. 14. - 18:03:58

- Ez a parti nagyon gáz volt tegnap! Esküszöm, amikor Macmillan és Shacklebolt duetteztek, azt hittem álmodok. Szerinted valaki belekevert valamit az italomba?
- Nem. Én is láttam.
- Mégis miért... miért?
- Tudod, ez még nem is lett volna sokkoló. Mindenki sokat ivott, de hogy a végén a miniszter széttépte magán az inget! Na az ijesztő volt.
- Ne! Ne emlékeztess rá! Kell vennem egy másnaposság elleni bájitalt!




megbízhatóság mérő: 80%
15  Múlt / Mágus tér / Re: Foltos Tappancs Kávézó Dátum: 2023. 05. 02. - 10:48:41
A macskák szépei

2004. február 14.



to; Raven Harvey

-  Mr. Macmillan, nem is sejti, milyen izgalmas maga- jegyeztem meg Miss Harvey. Hát igen, Harold valóban izgalmas volt, ha valaki hajlandó volt a parancsnokság maszkja alá benézni. Mégis ki gondolná róla, hogy egyszerű, vidéki uracskaként éli az életét egy igazi angol villa falai között. Hétvégén pedig piacra jár és pipázgat, ha éppen nincsen munkanapja. Még Mr. Macmillannek is megvoltak a maga titkai, ám eddig senki sem óhajtott mélyebbre ásni ebben. Meglehet, ezért dobbant kisebbet-nagyobbat a szíve, amikor Miss Harvey kedveskedett. Csupán egy dolgot nem engedett meg magának újra: az elpirulást.
- Kegyed is rendkívül izgalmas, Miss - felelte. Nem tudta, hogyan kell erre reagálni, ezért csupán visszamondta a neki szánt szavakat. Talán a lány is érezhette, hogy a kissé zavart parancsnok a pontozás közben nem igazán mer ránézni.
Inkább a fekete cicalánnyal és a hamarosan vállán trónoló Mr. Gombóccal volt elfoglalva. A termetes cica erőszakosan dörgölte magát az arcához, jelezve mindenkinek, hogy Macmillan immáron az övé.
- Féltékennyé tette - kuncogott Raven, aki ebben a pillanatban tűnt eddig a legnőiesebbnek. Bájost volt és jól állt neki a nevetés. Harold egy pillanatra el is időzött a fiatalos vonásain... és még mindig nem értette, ki szerint volt jó vicc, hogy őket együtt beossza. Ennek a lánynak egy életerős, korabeli férfire lett volna szüksége.
Inkább nem beszélt sokat. Csak tovább állt a dáma vonásokat magán hordó Viktóriához. A szépséges perzsa elnyújtózott a székben, ahol feküdt, megmutatva méreteit és gyönyörű bundáját.
- Milyen sokat tud róluk.
- Nem többet, mint mások.- Vont vállat Macmillan. Nem volt ő nagy macskaszakértő, csak tisztában volt egy-két alapfajjal, ahogy az emberek általában. Hamarosan végeztek is a pontozással, miután a kávézó apraja-nagyját látták már.
- Kész vagyunk- sóhajtott fel. Raven mellett, Gombóccal a vállán visszasétált az asztalukhoz. - Rendkívül bájosak így- vigyorodott el ismét a lány. Ezt Macmillan megint csak kedvesnek találta, így amikor leült, nagyon lefoglalta Mr. Gombóc arcának vakargatása.
- Nem annyira, mint maga.- Felelte, de mielőtt még mondott volna valamit, szerencsére megkezdődött a macskák szépségversenyének hirdetője. Így Macmillan lefoglalta magát a figyeléssel és a kávézással.
Oldalak: [1] 2 3 4

Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország

Az oldal 0.078 másodperc alatt készült el 25 lekéréssel.