 Üzenetek megtekintése
|
|
Oldalak: [1] 2 3 ... 10
|
|
4
|
Karakterek / 71 Abbotsbury Rd, London / Re: hálószoba
|
Dátum: 2022. 10. 09. - 16:03:08
|
viszontlátás
2003. február 13.
Daisy
18+
Erős szexualitás
Daisy szépséges hangjának ritmusára táncolt a testem, egészen addig, míg az érzések forró lávaként nem égettek fel belülről. Megremegtem, hangos nyögés szakadt ki az ajkaim közül. Már én sem bírtam sokáig, ezért hát engedtem a forróságnak, hogy egészen eluralkodjék rajtam, mielőtt még a fejemet megtámasztottam a mellkasán. Legszívesebben így maradtam volna örökre, hallatva a heves szívverést.
Éreztem a finom puszit a tincseim között. Még mindig elképesztően meleg volt, de a testem szép lassan nyugodt volt és megkönnyebbült. Végre minden felesleges energiát levezettem, amiket éppen ő váltott ki belőlem.
– Igen, egy kicsit. – kacagott fel Daisy. A hangja szépen megtöltötte az üres lakást. Más dekoráció nem is volt itt, így tökéletesen kiegészített a lakás furcsa elhagyatottságát. Talán jobb is lett volna, ha itt marad és nem engedem el.
– Most így nagyon jó. Hunyd be te is a szemed – mondta aztán mosolygós hangon.
Nem engedelmeskedtem a szavainak. Kicsit mocorogva felemeltem a fejemet, hogy elnézzem magamnak azt a bájos arcot, amint lehunyt szemmel pihen a párnámon. Tökéletesen illett ide a szoba tisztaságába.
– Melletted aludjak el? Csábító gondolat, de ne lépj le, míg alszom. – Nevettem fel én is, majd legurultam róla, hogy betakargassam. Nem akartam kilapítani, így én is letettem a fejemet a párnára. Jól esett kicsit kinyújtózni és lehunyni a szemeimet. – Jó lenne, ha többször is itt lennél. - Dünnyögtem, talán kicsit félálomban, de komoly gondoltam. Nyilván nem akartam rávenni, hogy költözzön hozzám, de néha-néha szívesen láttam volna azon a párnán pihenve.
|
|
|
|
|
5
|
Karakterek / 71 Abbotsbury Rd, London / Re: hálószoba
|
Dátum: 2022. 09. 16. - 19:25:44
|
viszontlátás
2003. február 13.
Daisy
18+
Erős szexualitás
Hogy mikor éreztem magam utoljára így? Nem is tudom. A szenvedélynek már régen engedtem, hogy elkapjon, ahogyan a szerelemnek sem engedtem igazán. Talán ezért sem sikerült Rose-zal és sodródtunk távol egymástól. Persze az úgy volt helyes, ő túl fiatal volt. Daisy más volt. Vele elmertem engedni magam, talán a laza szeleburdiságasból némileg rám is ragadt vagy éppen az fogott meg és rázott fel a szürkeségből.
Éreztem az ízét, finom volt, kicsi édes. A remegést azonban a hangja váltotta ki belőlem. Szerettem, hogy tetszik neki, amit csinálok, de aztán hagytam magam feljebb húzni. Közben végig simítottam a felsőtestén, éreztem, milyen selymes a bőre, milyen jó őt megérinteni.
Aztán már fordult is a kocka.
Az én hátam pihent meg a matracon, amit korábban egyedül használtam - leginkább alvásra vagy lustálkodásra -, és vetkőztetni kezdett. Kicsit nehezen húzhatta már le rólam a nadrágot és az alsót, annak ellenére is, hogy korábban kiléptem a cipőmből. Már az én testem is átjárta a vágy.
A kényeztetésre lehunytam a szememet. Hangosan nyöszörögtem a nedvességre, majd az ujjainak szenvedélyes táncára. Korábban nem adtam ennyire át magam a pillanatnak... de hát Daisy. Ő volt az egyetlen, aki őrültségeket tudott kihozni belőlem. A remegés hullámokban tört rám és mielőtt még túlzottan is átéltem volna az egészet, mozdultam.
A vállait érintve nyomtam távolabb, hogy ne tudjon érinteni. Letornáztam a matracra, hogy ráfeküdhessek. Egyenesen a szemébe néztem, majd a saját íze és az én ízem keveredett egyetlen csókban a nyelveinken. Óvatosan mozdultam, húztam fel az egyik lábát, hogy könnyebben tudja bejutni. A testünk eggyé vált, én pedig mélyebben, vadabban mozdultam, most már nem csókolva tovább, csak hangosan nyögve az ajkai közé. Nem tudtam többé visszatartani a vágyaimat és éreztem, hogy az ő teste is olyan akarva lüktet, mint az enyém.
Tudtam, hogy nem fog sokáig tartani. Régen voltam nőnél, ő pedig mindennél kívánatosabb volt. Ahogy kicsit magamhoz tértem, ám mozdulataim aligha lettek könnyedebbek, kicsit végig csókoltam az arcán, az ajkaim közé szívva értem el a fülcimpáját. A bőre minden pontja elképesztően édes és puha volt.
Valami bókot akartam magunk közé lehelni, de nem ment. Túl forró volt az a pillanat, a testem pedig úgy lövellt ki, mint egy kitörő vulkán. Nem bírtam tovább. Néhány erőteljesebb mozdulattal kerültem közelebb hozzá, mielőtt a gyönyörtől remegve letettem a fejem a mellkasára.
- Meleg van... - suttogtam, még mindig a levegőt kapkodva. |
|
|
|
|
6
|
Karakterek / 71 Abbotsbury Rd, London / Re: hálószoba
|
Dátum: 2022. 08. 27. - 20:10:14
|
viszontlátás
2003. február 13.
Daisy
18+
Régen éreztem hasonlót... régen akartam valakit ennyire. Máskor zavarban éreztem volna magam a ténytől, hogy látja, milyen üres a lakásom. Egy magazinban szereplő kégli megirigyelte volna az üres, tiszta valóját, mégsem voltam rá büszke. Nem értettem a dísztárgyakhoz, ráadásul elég kevés időt töltöttem itthon ahhoz, hogy még csak ne is zavarjon ez. Rose hívta fel először a figyelmet arra, hogy ez így nem jó.
Az ágyneműre dőlve Daisyvel ezek a kényszeres aggodalmak semmisé váltak. Csak érezni akartam az ujjam alatt a puha bőrét.
- Biztos - egyezett bele, miközben az ujjaim a hasán cirógattak végig. A forróság bizseregve sietett végig a testemen, csak egy apró sóhaj szakadt fel belőlem... és éppen csak annyira álltam meg a kényeztetésben, hogy levehesse rólam a pulcsit. Így a felsőtestem kellemes, karamellszínű bőre láthatóvá vált. Nem voltam kifejezetten izmos, de zsíros sem. Tökéletesen átlagos voltam. Velem ellentétben Daisy nádszál karcsú volt, aki vagy rendkívül genetikával rendelkezett, vagy egyszerűen csak odafigyelt magára.
A fekete felső pillanatok alatt keveredett le róla. Lágy csókot leheltem a mellére, bár még nem szabadítottam meg a fehérneműtől, az ujjaim viszont már a nadrágot gombolták és húzták le róla. A mozdulattal együtt az ajkaim már a hasára vándoroltak, hogy lágyan cirógassam végig ott is a csókokkal.
A testem forrón bizsergett. Már nem egészen úgy, mint az irodában. Mostanra tettre kész voltam és még jobban akartam őt... tettre kész voltam. Érezni akartam a bőre puhaságát, az ízét, a sóhajait szerettem volna hallani mind jobban.
- Remélem, nem szúr a szakállam... - suttogtam a bőrére, majd még lejjebb kúsztam, letornázva róla a bugyit, hogy odalent is finom csókokkal kényeztessem. Finom volt az íze, olyan kellemes, amilyen ő maga is. A tenyerem tovább simította az oldalán és felsőtestén, lágyan érintve a puha mellét. Az ajkaim nem álltak meg a lágy mozdulatokban, hiába remegett már is a testem a vágytól. Borzalmasan jó érzés volt elmerülni ezekben a forró, vággyal teli érzésekben. |
|
|
|
|
11
|
Karakterek / 71 Abbotsbury Rd, London / Re: hálószoba
|
Dátum: 2022. 07. 28. - 09:39:02
|
viszontlátás
2003. február 13.
Daisy
18+
A testem egészen együtt vibrál Daisyével. Akartam érezni, még jobban… de a munkában már éppen elégszer jártak a nyakamra, hogy miért csináltam ezt vagy azt, miért üvöltözök a hallgatókkal, miért dobálom őket krétával. Minden simítás, minden csók bűnösnek tűnt az irodám falai között, pedig ebben aztán tényleg semmi szörnyűség nem volt. Éppen csak a főnököm használta volna fel ellenem, ha meglát vele. Tudtam, hogy egy része örült volna, ha megfelelő indokot talált volna a kirúgásomra.
– Akkor hadd lássam, hogy meggyőzödjek róla. – Egyezett bele a szőkeség is a távozásba. Egy kicsit elmosolyodtam, ahogy az ölemben tartva felálltam vele a székből. Csak lágyon megcsókoltam még egyszer. Nem voltam úriember, nem akadályozott meg semmi abba, hogy azonnal ágyba vigyem… talán csak nem akartam azt éreztetni vele, hogy ez az egész a szexről szól. Sok kapcsolatom volt, ami lényegében minden előjel nélkül zátonyra futott, őt viszont még tényleg szerettem volna látni a mai nap után is. Ezért némi gyomorideggel sikerült hoppanálnom.
Az iroda dohos szagát az otthon semleges illata vette át. Sosem illatosítottam különösebben a lakásomat, csak arra figyeltem, hogy minden reggel alaposan átszellőztessem a kellemes, hűvös levegővel, mely a hatalmas ablakokon keresztül tört be. Most azonnal a hálóba érkeztünk. A látogatók csak a bejárati ajtó elé tudtak érkezni, a ház belsejébe egyedül én tudtam hoppanálni.
Ez is éppen elég sivár volt ahhoz, hogy lássa, mit várhat a ház többi részéről. Minden fehér volt, vagy lágy nyír, de ezek a színek tettek boldoggá. Nem vibrált a képembe minden egyes alkalommal, amikor felébredtem. Nyugalmat akartam ebben a házban, bár sosem jutottam el odáig, hogy dísztárgyakkal is megtöltsem.
– Hát ez az… – tettem le az ágyra Daisyt. Elég hatalmas volt, ő pedig a szőke hajával, a bájos pillantásával eszméletlenül kívánatosnak nézett ki rajta, így odahajoltam, hogy finoman megcsókoljam az ajkait, majd szép lassan elmélyítsem azt. Szenvedélyes, forró ölelkezésben feküdtem rá, de még nem álltam neki vetkőztetni. Csak az ujjaim simultak a ruhája alá, hogy érezzem a puha bőrét. Minden pillanatot ki akartam vele használni.
– Biztos vagy benne…? – kérdeztem az ajkaira lehelve a kérdést, ahogy végig simítottam a hasán. Most egyenesen a szemeibe néztem, hogy ki tudjam belőle olvasni az érzéseit. Még simán meggondolhatta magát, amilyen szerencsém szokott lenni a nőkkel… és amúgy is, ha azt mondja, inkább csak bújjunk össze minden egyéb nélkül, én azt is hajlandó lettem volna vele. Meg akartam ismerni.
|
|
|
|
|
