 Üzenetek megtekintése
|
|
Oldalak: [1] 2 3
|
|
1
|
Karakterek / Kolduló kobold / Re: Kotnyeles kölyök
|
Dátum: 2020. 06. 10. - 21:26:24
|
✰✰✰ 2001. január - 26; Na de kérem, ez legális? ♡Piper♡ 18 plussz mert cukin mocskos a szám
Kezdek kételkedni abban, hogy a kapott fülesemnek van bármilyen értelme, mert a helyis pöpecül néz ki, bár a fószerben kételkedem, hogy meglenne-e mind a négy lereke, de a mai világban senki sem normális. De csak nem hagyom magam annyiban, mert valaminek biztosan kell itt lennie, ami idecsalt, és én meg is fogom találni. Szenvedélyes vagyok ilyen téren és talán megszállott is, hogy addig keresek, amíg ki nem túrok valami értékelhető infót.
De egyre inkább elmegy a kedvem ettől az egésztől, csak vissza akrok menni próbálni a srácokkal, mert már megint kivan a tököm ezzel a sok elbazsott minisztériumi szarral,amit persze, hogy senki sem képes rendesen megoldani. Miért is? Valahogy az utóbbi években egyre gyatrábbak az aurorok, mintha a háború vége teljesen abba a hitbe ringatna mindekit, hogy fasza minden, nincsenek az emberek veszélyben, tök jó, szarjunk bele, hogy amúgy a világ még most is tele van mocsokkal, hogy a Zsebpiszok közben már annyi a suttyó alak, hogy egyedülmár lehetetlen lenne ott szimplán járőrözni is. Faszom az egészbe. Nekem meg semmi kedvem megmenteni egyedül ezt az elbazsott világot.
Visszapillantok a faszira a pult mögött, majd kihívóan végigmérem. Ha már játszani jöttem játszunk keményen.
- Az a hercegtől függ. Ha például vak, akkor teljesen mindegy hogyan néz ki, nem?
- Ó, való igaz - húzom vigyorra a számat. - Bár ha elbassza az ágyban, akkor a vakság sem túl nagy mentség - vonom meg a vállamat. Szeretem a szexet, és nincs is annál kiábrándítóbb, amikor valaki elszarja az estét. És nem mintha érdekelne, hogy ez esetleg kurválkodás-e vagy nem. Mindekinek jogában áll a maga módján élvezni az életet, és ez még senkinek sem ment a kárára.
- NAV? Ezt a hatóságot nem ismerem, de ha a papírjaimat kéri, azok rendben vannak. Ugye nem gondolja, hogy valami illegálissal foglalkozok?
Felvonom a szemöldökömet és közelebb lépek megint a pulthoz. Úgy tűnik kifejezetten óvatos alak, sőt az a fajta ki midnent tőkéletesen paltyolának akar feltüntetni. Ez pedig rohadtul izgalmasan hangzik. Semmi sem tökéletes, és én imádom előásni a szart, szívem.
- Remek! Ugyan dehogy is gondolom. Tudja a rutinellenőrzések nem feltétlen olyan esetekben történnek meg, hogy gyanút sejtünk. Ez csak szúrópróba. Adóellenőrzés, igazoltatás ilyesmi - támaszkodok finom mozdulattal a pulthhoz, és várakozóan rápislogok. - Szóval nincs is félnivalója attól, hogy megmutassa a papírjait, igaz? - kérdezem, majd váraom, hogy megmutassa a papírokat. Csak tudjuk le, ha nincs semmi gebaszos dolog itt, mint ahogy sejtem, attól én leszek bodlog. Annál kevesebb meló.
Ahogy előhozakodik a félillegális szerrel még kedvem is lenne kipróbálni, de csak vigyorogva elveszem tőle, és kifizetem.
- Faszaa, ezer köszönet. Máris hozzájárult egy ember boldogságához, hát nem nagyszerű? - kérdezem, bár ahogy elnézem nem olyan fickó ez, akit bármi ilyen szöveg hatással lenne rá,minden esetre jót akarok szórakozni a reakcióján.
- Bár, azt mondta, unja a szexet, ha… - A derekamra csúszik a keze én meg belebámulok a szemébe, és felhúzom a szemöldököm, de nem húzódok el. – Ha eljönne velem, akkor biztosíthatom, hogy olyan élményben lesz része, amiben eddig még nem volt.
Erre aztán elvigyorodom, és nekidöntöm a testem.
-Imádom az új élményeket - rebegtetem meg a pilláimat, pedig lehet éppen valami elmebeteg karmai közzé rohanok. De sajnos szeretem üldözni a halált, ahogy régen is tettem. A testi örömöktől meg nem fosztom meg magam, ha már így felajnlja. - Akkor mutassa meg milyen vadság lakozik egy magafajta patikus alsójában - ragadom meg a kezét, és a hatás kedvéért még fel is nyúlok hogy megcsókoljam.
|
|
|
|
|
2
|
Karakterek / Kolduló kobold / Re: Kotnyeles kölyök
|
Dátum: 2020. 04. 07. - 18:49:40
|
✰✰✰ 2001. január - 26; Na de kérem, ez legális? ♡Piper♡ 18 plussz mert cukin mocskos a szám
Ez a faszi nagyon irritálva élzi magát. De én szarok rá, hogy mennyire nincs ideje a saját kis lelki dolgaival foglalkozni. Voltaképpen tök röhejes volt. Az egy patikus dolga, hogy kiszolgáljon minden szerencsétlent, ha meg ennyire utálja mi a rákért nem... mit tudom én.. miért nem állt mondjuk szakácsnak. Ott csak tészták vannak, meg ilyenek. MInden esetre nagyon is szemrevételezem a helyet ebből még jelentést kell írnom, és bár simán bevarrhatnám faszfej viselkedés miatt, most az nem izgat annyira. Csak van valami izgalmas itt. Nem nagyon bámulom a fejét, meg azt, hogy milyen pofákat vág éppen háttal állok neki és valami unalmas bájital unalmas címkéjét olvasgatom a pultja mellett.
- Ahogy mondta, maga menthetetlen. A legjobb lesz, ha… - erre bájos vigyorral megrebegtetem felé a szempillámat.
- Menthetetlen lélek vagyok. Fején találta a szöget. - És én imádok menthetetlen lélek lenni. Tök izgis. Meg vagány. Amúgy is jó úgy zenélni nem. Menthetetlenül annak élni. Eskü, ha túlleszek ezen a hülye ellenőrtésen komolyan összehívom a bandát. Kíváncsian fürkészem mi után matat.
- Ebből megiszik egy kicsit és majd száz év múlva felébred, ha a szép szőke herceg megcsókolta.
- Óóó, de cuki - vigyorodk el. - Ez tetszik. Remélem van olyan tökélyre fejlesztve a cucc, hogy nem rohadok el közben meg ilyesmi. Az elég visszataszító lenne egy hercegnek, nem gnodlja? - még vágok is egy fintort. Bűn rondán néznék ki szétrohadva.
- Hobbija mindenkinek van – Ezt a fazont a Hófehérkéből szalajsztoták. Ismertem pár mesét a bátyám ezzel művelte akölykeit és nekem, jah hát fel kellett olvasnom őket. Szerette volna ha a kölykök ismerik a mugli meséket is. És igen ez a faszi tökre Morgó. – Szeretne eljönni velem egy gyilkosságot végignézni?
- Hm, nem rossz ötlet, vigyek popcornt meg üdítőt is? - kérdezem szemntelenül. Azért abban reménykedtem, hogy tudja mi a popcorn. Annyira sak nem begyepesedett mágusviláglakó.
- Egyébként csak viccelek, kivéve ha azt gondolja, hogy a muglik kutyaviadalai nem gyilkosság.
- Ó, milyen humoros maga... Hümm, midnekinek kell valami egzotikum - biccentem félre és a fásult fejére pislogom. Amúgy meg elmebeteg állatkínzó fasz. De azért igyekszem nem a tudatára adni, hogy zokon veszem ezt, mert na. Személyes dolgaimat nem adom ki még ha ilyen vélemény nyílvánító dologról is van szó.
- Egyébként mit vár tőlem? És ne mondja, hogy bájitalt, mert ez egy hatalmas hazugság. Valaki ajánlotta magának ezt a helyet?
- Csodát! Jójó, lebuktam a NAV-tól jöttem. - Füllentek, mert kíváncsi vagyok mit szól ehhez. Úgy mondom, hogy lehessen viccnek is venni, meg komolyan is. Had lássam mennyire van helyén az IQ-ja. - Tudja, rutinellenőrzés, igazoltatás, minden szar. De gondolom magának nincs félnivalója - kacsintok rá.
- Szarral nem szolgálhatok. Az a patika két utcával arrébb van. Viszont itt van ez a vigyori bájital. Ettől majd jó kedve lesz pár óráig, kevésbé depressziós.
- Vigyori bájital? Hm na jó megveszem - pislogok rá, és fizetni készülök, amikor megint rám förmed. Ehj de ingerlékeny valaki.
- Tetszhalott ital. Próbálja ki, milyen meghalni. Ez elég izgalmas?
- Ó, rendkívül, ezt is szívesen kipróbálom, Mr. De ha megengedi nem dodbék itt egy hátast a szertől, majd otthon kipróbálom. Egyébként számlát is kérnék róla, ha szabad - pislogok rá ártatlanul, aztán még egyszer körbenézek itt. Semmi gyanús, még ha ezt a fost be is küldöm a laborba, úgysem lesz benne semmi legális. Na szuper ez is egy eredménytelen nap lesz. Aztán valamin sikolyt hallok. Nem vagyok benne biztos, de arra felé kapom a fejem. De az is lehet az uttcáról jön. MInden esetre kicsit lassabban kedztem el pakolászni.
|
|
|
|
|
3
|
Karakterek / Kolduló kobold / Re: Kotnyeles kölyök
|
Dátum: 2020. 02. 12. - 13:37:31
|
✰✰✰ 2001. január - 26; Na de kérem, ez legális? ♡Piper♡ 18 plussz mert cukin mocskos a szám
A patika első ránézésre nem tűnik gyanúsnak. Nagyon nem, és ez talán elég is ahhoz, hogy fogjam magam és eltűnjek innen. Talán megtehetném, de kurvára érdekel az, hogy ki ez a pasas. Rábukkantam egy Piper Walsh nevű fickóra is az adatbázisban, de olyan minimális infó volt róla, hogy komolyan szinte hihetetlennek tűnt, hogy egy ilyen ember csak úgy köddé váljon. Lehet meg kéne kérdezni tőle ismeri-e, elvégre a patikusok sok mindenkit ismerhetnek. És ha jól emlékszem az a Walsh is az. Na de mindegy is, először is ártatlanul lépkedek a polcok környékén. Csupa normális cucc, csupa legális felcímkézett gyógyszerek, mindennel együtt ahogy annak szabálya van. Óóó, gyerünk már, legyen itt valami, ami miatt balhézhatok. Légyszi. A Keresztes hapsi megölése után megint minden visszatért a nagyon is dögunalmas kerékvágásba és még a próbák, meg a koncertek sem hoztak izgalmat az életemben. Se a szex.Mindegyik ugyan olyan volt, mindegyik ugyan olyan megszokott és ez felbasz. Kezdek kiégni így közel a harminchoz, mi? Fasza, nagyon fasza. Ha ezzel az üggyel kész vagyok, tuti kiutazom az öcsémhez és addig nyüstölöm őket míg meg nem unnak és míg fel nem töltődöm odakint vidéken, ahol senki fia nem baszogat.
Na akkor beszélgessünk, mert ez egyre bénább, hogy itt nézelődök, és állok egy helyben, mint egy fasz. A fószer nagyon keverget valamit, amire igazán kíváncsi vagyok, hogy mi a rák az, de egyelőre csak puhatolózok, és próbálom őt feltérképezni.
- Menjen el szórakozni, vagy szexeljen egyet és máris rendbejön a hangulata. De ha ezek nem válnak be, akkor utazzon el vagy hagyja ott a munkáját.
Erre drámaian felsóhajtok, fejem az ég felé fordítom, és még hátra is dőlök kicsit. De hát könyörgöm, a patikus a végső megoldás, nem gondolja hogy már mindent kipróbálhattam?
- De annyira nem megy... - közelebb lépek és rákönyökölök a pultra.
- Magácska igencsak csinos. Nem lehet, hogy a párja baszik… pardon, nem foglalkozik eleget önnel? Keressen egy szeretőt és meg is van oldva a hangulatjavítás. Nem ajánlom, hogy bármiféle ilyen jellegű bájitalokhoz forduljon.
- Tudja, mindent megpróbáltam, imádom a szexet, meg minden, de nem elégít ki. Se a bulik. Se semmi. Nincs örömöm a munkába, akkor másikban miért lenne? Nem érdekel az utazás... Ilyen menthetetlen vagyok azt hiszem. Szóval, csak akad itt valami amivel helyre teheti egy fiatal lány szívét... - tolom ki a fenekem és megreccsen a derekam. Baszki, elmacskásodtam. na mindegy, ezt teszi a retkes ülőmunka. - Mondja magának van hobbija? - kérdezem, mintha csak valami ihlet után kutatnék, hogy mit is kezdjek szegény kis életemmel. Közben egy rövid pillantással felmérem a kopasz fejét, hogy az emlékezetembe véssem minden formájában. Ki lehetsz? Ki lehetsz?
Közben hátat fordítva neki ellépek a pultjától, és a tekintetem megakad egy ajtón. Na vajon ott csak a raktár van? De milyne raktár? Elvileg illegális bájitaloknak kéne ott lenniük. De vajon tényleg azokat rejtik?
- Valami ütős és erős szarra - sóhajtok, de ügyelek arra, hogy ne legyen durva a hangom, annak ellenére, hogy hogyan is beszélek, majd visszafordulva ártatlanul a szemébe nézek.
|
|
|
|
|
4
|
Karakterek / Kolduló kobold / Re: Kotnyeles kölyök
|
Dátum: 2020. 01. 31. - 20:43:52
|
✰✰✰ 2001. január - 26; Na de kérem, ez legális? ♡Piper♡ 18 plussz mert cukin mocskos a szám
A Minisztérium a szokásosnál is unalmasabb a téli időszakban, olyan unalmasan holtágas, és bagózik nagy ívből még a félbemaradt ügyekre is, mondván, majd egyszer meg lesznek oldva. Én meg utálok unatkozni, basszameg! Idegesen lógatom a keresztbe vont lábamat az asztalom előtt, miközben mérgesen bámulom az előttem lévő aktákat a lezáratlan ügyekkel. Hát most kedvem lenne az összeset beletuszakolni a táskámba, nekilódulni és mindenek a végére járni. Csessze meg a sok tök, aki itt mereszti a seggét. Most komolyan, másból sem állnak ki, csak kávéznak, Szombati Boszorkány vagy Prófétát olvasgatnak, és annyira andalítóan nagy tunyaság van itt, amióta nagyjából az összes ex-halálfalót kézre kerítették, mintha nem lenne dolguk. Kurva gáz. Kurvára gáz. Mintha egy csapásra mindenki jó lenne. Közben a fertőt még meg se szagolták. Hát csodálatos bagázs komolyan, legszívesebben feltépném a miniszter ajtaját, hogy a pofájába ordítsak, de hát mit érdekli őt olyan magasról ennek az egész rendszernek a működése, hiszen, hogy is mondják. "Béke van." Béke akkor lesz, a megdöglik az összes ember és cső. De most annyian vannak, mint a csótányok, és olyan nehezen is lehet őket kiírtani, még a legmakacsabbakat is alig lehet kézre keríteni, de persze itt már igazából nincs is dolgunk mégis miről pofázok. Minden rendben van.
Unottan hajigálom a hátam mögé a dögunalmas mappákat, baszki, nincsen egy se ami csak feleannyira is, de legalább izgalmas? Már nem is tudom hanyadikat baszom a földre, amikor megakad a szemem, egy majdnem év eleji akta, amin valami fószer patikájáról szól, ahol illegális termékeket is árulnak. Hát nagyszerű. Komolyan mindjárt beleszédülök annyira izgis. De a nevén megakad a szemem, és rémlik, hogy én írattam neki egy ilyen levélszerűséget, hogy meglátogatjuk. Óóó, igen még utána is néztem annak az ipsének, de valamiért holtágra jutottam mindig. Mintha nem is létezne. Oké, Kas, ez kell neked. Felpattanok, egy lelkes vigyorral a szám sarkában, felkapom a bőrkabátomat, és el is indulok, hogy felkeressem ezt a rendkívül jól menő patikát. Talán jó lenne játszani is. Legyünk betegek? Olyan rémesen lelombozó lenne csak úgy a Minisztériumtól belecsobbanni az ügybe. Óó, játszunk csak, Mr. Sunyin vigyorogva rágyújtok egy cigire, majd a másik oldalon elegánsan távozok a mosdófülkéből. Úgysem keltek túl hivatalos minisztériumi dolgozó látszatot ezzel a fekete szereléssel. De a hivatalos öltözet követése csak a nyomiknak való.
Kint csípős unalmasan angliai tél van, a hűvös az arcomat pirosra csípi. A vállamon megigazgatom a bőr hátizsákomat, és kellően nyomott depresszív fejet veszek fel, míg oda nem érek ehhez a fura patikához, ami ráadásul nem is Londonban van. Na midnegy sosem árt egy kis városnézés, szóval egy sikátorba húzódva el is hopponálok a vársoba. Nem viszem túlzásba a munkámat, leállok nézelődni, veszek cigit, osztok néhány autogrammot azoknak, akik felismernek, betolok egy süteményt meg kávét is, mert miért ne? Nincs a nyomomban senki, és egyedül sokkal nyugisabb nézelődni is. Ha már idáig eljöttem ennyi jár nekem. De ahogy délutánra fordul az idő, csak ráveszem magam, hogy felkeressem a patikát. Szóval lehangolt arc elő, kislányos elveszettség elő, a pasikból sok mindent elő lehet hozni.
- Óh, jó napot kívánok - lépek be a helyiségbe és egy rövid, de gyors felmérés alapján leszűröm, hogy egész pofás hely. A hangom kicsit letört, kicsit szomorú.
- Az utóbbi időben rendkívül szomorú a hangulatom, tudna nekem ajánlani valami hangulatjavítót? - pislogok a férfire nagy szemekkel. Az sem különösebben izgat, ha átlát rajtam. Szeretem a játékommal tesztelni az embereket. Hogy mennyire jó emberismerőek, vagy tapasztaltak. És azt is, hogyan lépnek ilyenkor.
|
|
|
|
|
5
|
Karakterek / Sex, drugs, rock and rolls / Re: dedikálás, némi fűszerrel megbolondítva
|
Dátum: 2020. 01. 01. - 19:21:41
|
✰✰✰ 2000. október dedikálás, némi fűszerrel megbolondítva ♡Mikhail drága♡ káromkodás esélyes, 16+
Tudod, amikor az ember csak úgy belecsöppen egy ilyen western filmbe ilő kocsmabunyós gyilokolós jelenetbe, egészen sok minden járhat az eszében. Például, hogy kihúztam-e otthon a hajvasalót? Vagy adtam-e enni Kazánnak? Amúgy ott repül egy légy, vágod? Ott zümmög az asztal lap tetjén és bambán szürcsölgeti a löttyöket. Vajon egy légy is be tud rúgni? Hét ezt igazából sosem tudtam meg, mert egy golyó szimpatikusnak találta azt a pontot az asztalon és elvitte legyestől szálkástól az orrom elől. Pedig annyia jó lett volna részeg legyet látni, de nem? Téged ez nem is érdekel? De uncsi vagy. Mindegy, szóval az volt, hogy abban a percben vaéahogy tökre minimálisra csökkent a túlélő ösztönöm, miközben muglik és nem muglik repkedtek meg kiömlött a drága pia. Ezt a kretént, még a sört is elbassza, hát el tudod képzelni hogy lehet valaki ennyire nyomorék?
Amugy te, halloood, el se fogod hinni, miféle csávóka volt az a bulgár vagy francia vagy belga, istenem gőzöm sincs, de tudod kiről beszélek nem? Na ja, szóval ott rinyált mellettem, miközben az egy személyes terroristához dobott egy csészét talán, és kb úgy tűnt neki ez egy igazi vendetta volt. Tudod, az olasz maffiában nyomatják ezt, hogy megbosszulják a halott családtagjaikat egy ilyen kommandózással, na ő is ezt csinálta csak kicsit alacsonyabb szinten. Amúgy ahogy elnéztem minden trutyis volt, még én is, pedig igyekeztem ma kivételesen nem mocskos állapotban lenni, de hát ez már csak ilyen. Tudod hogy van a mocskot, mint szar a legyeket.
Ahogy elnéztem meglehetősen hisztérikus állapotba keveredett, pedig annyira nem kellett volna kétségbe esnie, hiszen varázslók vagyunk, tudod, pálcikáink vannak, latin meg ki tudja még milyen varázsigéket nyünyögünk és a többi és a többi, sz'val sima ügy ketakarítani magát, de nem ő még így érted behisztizett.
Ráemeltem a tekintetemet és kifújtam a levegőt, ésa pasihoz szóltam, Tudod olyan jó zsarusan mert hát azt is jó egyszer kétszer eljátszani, meg hát mindekinek az előnyére vált volna az, hogy így lenyugszik. Vettem egy merlinesen nagy, mély lélegzetet és aztán nagy komolyan megszólaltam.
– Most hogy nézek ki?
Szarul, fiam, szarul. De hát nem az anyja vagyok cseszd meg, hogy így beszéljek, szóval inkább a lényegre is tértem.
- Nos, a lehető legrosszabbul - feleltem őszintén, mert hát az sem nyugattta volna meg, ha elkezdem dícsérgetni, hogy jaj hát olyan jól nézel ki így is telibe szarva a mocsokkal, még dob is rajtad. - Úgy nézel ki mint akit telibe okádott egy vérhassal kűzdő disznó.
Kilestem a maradék asztal mögül, tudod mint az ilyen akció filmekben, és a csávó éppen lepörkölt valami mugliszerzeményt.
– Ezt nem hiszem el… öld már meg vagy valami! Tönkre tett!
Tudod ki jutott ekkor az eszembe? A saját nővérem, ő rinylt így mindig ha valamit elbasszarintottam neki. Tönkre tettél Kasmíííííír, csináld vissza, hát hogy képzeled. Röhögnöm kellett, de én most megemberetem magam, érted? Képes voltam erre, mert ha visszapofáztam volna neki az én fejem belehúzta volna egy sörös kancsóba. Képzled már el hogy néztem volna ki azzal a fotózásokon, meg a klippekben.
- Csak semmi nyugalom, őizzük meg a pánikot, mindjárt leszerelem neked, ha csöndbe maradsz - feletem kurva kimérten és higgadtan, majd előugrottam én is pálcástól és egy lefegyverzőbűbájjal kirepítettem a pálcát a kezéből.
- Na most azonnal felemeled a kezed és térdre ereszkedsz te hígagyú gyökér, vagy darabonkén kiműtöm ezzel - lengettem meg a pálcát - az agyadat a füledből! - kiáltottam rá mellékesen, és durvásn, tudod olyan paramcsolóan, ahogy szokás, majd amikor az csak bámult rám, minz gyökér a gilisztára. Oké utáltam mindig is amikor hülynének néztek, de ez egyenesen lesajnálóan pislogott rám. Igazából megint elkezdte nyomatni a humbug szövegét ami jóformán csak arról szólt, hogy szidott minket, népszerű embereket, mert állítása szerint romokban az átlag emebrek élete miattunk, meg a gyerekeké is, amiért a mi hamis képünket követik és dögöljünk meg. Igazából annyira mulattatott ez az egész szöveg, hogy a képébe röhögtem. Annyira vicces volt hogy ezt mondta, annyira röhejes, és annyira félelmetesnek akart tűnni, közben pedig egy dilettáns fiatal felnőtt volt, aki rajtunk vezette le a dühét hogy nem vették fel egyetemre, vagy a tököm tudja. Minden esetre egyre jobban fröcsögte a szavakat és tákozódott, közben én is egyre jobban meguntam, és inkább leütöttem.
Jó nagy szart csinált ez az állat és még az amneziátorokat is meg kellett várnom ezt meg be kellett vinnem. Szörnyű pedig az egész egy sima dedikálásnak indult. A vállamra tapasztott kézzel odaslattyogtam a vérbehányt Mik mellé.
- Gondolom alig várod hogy szemtanúzhass - vigyorodtam el végül a pulthoz slattyogtam és én magam csapoltam neki sört, hátha az megnyugtatja a kis finom idegeit. Magamnak is ajándékoztam egyet és ki is ittam a korsómat.
|
|
|
|
|
6
|
Múlt / Zsebpiszok köz / Re: Csatornák a föld alatt
|
Dátum: 2019. 12. 31. - 18:43:03
|
✰✰✰ 2000. szeptember - 30;hatefő Úgyis elkaplak~ ♡a no.1 tolvaj: Elliot♡ 18 plussz mert cukin mocskos a szám
Igazán szerettem volna folyattni ezt a negédes kis turbkolást ezzel a csávóval, de midnent tönkre tett ez az elmebeteg, önjelölt balfasz. Mert az volt. Hát hogy is gondolta, hogy nem akadok a nyomára? Előbb utóbb mindeki el lesz kapva. A csata hevében aztán nem is nagyon tűnik fel, hogy ez a civil is csak úgy röpteti és szórja szét fele a sötét varázslatokat, és hát azért én sem akarok lemaradi e téren, tudok én is ilyeneket, szóval háhh!!
A faszi nincsen odalant a földön túlságosan ép állapotban, bár ez mikor volt. MInden esetre csak bemutatom őket egymásnak, a vicc kedvéért és jól esik látni, ahogy ez a szerencsétlen itt szenved. Meg is érdemli, és bár tényleg eltakarított az útból korrupt és egyéb kevésbé társadalomképes egyedet, elég sok ártatlan áldozata is van, akit csak az ő retaldált agya tartott bűnösnek. Komolyan, mintha a se7en filmből szabadult volna ki, de az a hapsi legalább értett is a művészi dolgokhoz, ez meg csak valami pancser.
– Szia, Elliot vagyok… ha nem ismernél, és utálom, mikor valaki belém köt… De tudod, mit utálok még jobban? Azt, hogyha valaki bemocskolja a ruhámat.
- Hát igen, a megjelenés nagyon fontos - teszem a csímpőmre a szabad kezem míg a másikkal a csávó képére szegezem a pálcám. És ezt még nem is gondolom ironikusan. Nagyon büdüs ez a görény, még Merlin szaros segge is illatosabb ennél a patkánynál. Elszoktam én már ettől a bűztől, pedig jó sokáig éltem az utcán a sok pisaszagú csöves között. Annyira elragadott a nosztalgia, hogy a kelleténél lassabban indulok felé, így kirobbanó élményben részesítem mindannyiunkat.
- Nos egy próbát megért - vonom meg a vállam, védekezésben nagyon béna vagyok általában lerohanom azt akit keresek, és ha párharcra is kerül sor, minig elfelejtek védekezni. Az nyer, aki gyorsabb.
Kifejezetten felfűtötte a hangulatot ez a töki, és azt hiszem nem is lenne olyan rossz ötlet ezek között a mocskos falak között égve itt hagyni. Igazság szerint nem sokat fogok fel abból ami történik körülöttem az Elliotnak nevezett hapsi engem és a vergődő, haldokló egyént behúzott valami fémajtók mögé. Meglepő, hogy mik vannak idelent, komolyan el se hinné sneki a Minisztériumban. Abban sem lennék meglepve, hogy tudtak erről a helyről, mert sunnyogni ott nagyon menő dolog mostanában.
Csattanást hallok, és két férfi fura nyögdécselését, majd mikor a hang irányába foruolok és látom, hogy nem éppen az évezkedéstől nyögnek. Bosszankodva sóhajtok egyet, mert miért is menne minden simán, lehet inkább csinálok valami szaros kis bűntényt, hogy tegyenek hidegre, mert komolyan bosszantó az egész. Ki vagyok merülve, már csillagokat is látok, és még az ürge sem akarja magát könnyen adni, szörtyög és vért köp a csávó képébe, karmol és ütlegel. Hát komolyan ember az ilyen? Nem hiszem. Na jó, ha hazamegyek tényleg vennem kell be némi nuygtatót. Bosszúsan odamegyek és igyekszem egy erős tarkóra csapással elkábítani, de úgy ficánkol, hogy ha felrángatom sem leszek képes rendesen leütni.
- Fúú, baszdmeeeeeeeeeeeg, kurvára idegestesz, te köcsög.... - sóhajtok bosszúsan, majd miután végre letépem a földön fekvő Elliotról, majd a félig már szenes állapotban lévő ipsét a falhoz lököm, miközben ő megbotlik a lábában és fejjel neki esik. Ééés placcs. Nagyszerű, meg is döglött. Hogy halhat meg valaki ilyen nyomorékul? Ahh, mindegy, mindjárt ide rendelem a nekromágusokat, majd azt mondom, hogy önvédelem volt.
- Hát jól kipingált a pasas - pillantos Elliot véres és még ki tudja milyen képére. - Ki kéne innen mászni valahogy, mormodom csak úgy, majd belebotlok egy hűtőbe. Óóó, ez az a klasszikus hűtő, amiben a gyilkosok némi maradványt tárolnak azoktól, akik megölték őket. A sorozatgyilkosok szeretik az emlékeket. Ki is nyitom, és igen, mindenhol lefagyasztott kézfejek vannak. Guszta.
- Na, kérsz nasit? - trollkodom kinézve a hűtőből. Majd rálelek egy másik vasajtóra amit nehézneken kinyizok. Egy fémlétra vezet fölfelé, gondolom valahol az ismertebb csatornába vezet. - Hmm, innen ki is lehetne menni, úgy sajnálom, hogy ilyen hamar elválnak az útjaink, olyan romantikus volt pedig ez az egész - vigyorodok el.
|
|
|
|
|
7
|
Általános / Játékkuckó / Re: paparazzi
|
Dátum: 2019. 12. 12. - 22:04:54
|
Sophie tudja, hogy ilyen kemény csávókkal bandázol?  Krysten Ritter beállna a keménycsávós bandába |
|
|
|
|
8
|
Múlt / Zsebpiszok köz / Re: Csatornák a föld alatt
|
Dátum: 2019. 12. 12. - 21:53:15
|
✰✰✰ 2000. szeptember - 30;hatefő Úgyis elkaplak~ ♡a no.1 tolvaj: Elliot♡ 18 plussz mert cukin mocskos a szám
– Hmm… találd ki, mit szólok hozzá.
- Ó, barkchobázunk? Fasza. De ha nyerek én választok jutalmat - vigyorodok el.
A fanyar vigyorát inkábbb figyelmen kívül hagyom, de azért kicsit zokon veszem, csak nem nézek ki olyan rosszul. Bár ki tudja szerencsétlent lehet most dobták ki az utcára, vagy tudja a tököm. Mondjuk szerencsére nincs olyanom, legyen neki. Mellesleg ennyire búvalbaszottnak lenni már tehetség kell, komolyan, hát mi van veled? Legszívesebben a képébe törölnék egy adag cukormázas izét, vagy valamit, csak ne legyen ennyire... nem is tudom... Csálé. Ez a csávó most tök csálé. Vagyis lehet mindig az, de ez így a sötétben is átjön, hogy tiszta csálé és tökre nyomin van. Hát ember az ilyen? Naná,manapság mindeki csak depressziózik, mintha az ilyen kötelező dolog lenne. Persze, akkor én is tegyem azt mi? Hát hogyne sokkal egyszerűbb úgy minden, mint saját magunk erejéből talpra állni és újra felépíteni amit csak kell. Vagy minek is érdemes a megmaradandóért kűzdeni? Mindenki ilyen balfasz lett vagy mi van?
Ahogy magamban vitázok, igen tök jó elfoglaltság, elég sokszor előfordul velem - ismért a pasira nézek. De legnagyobb sajnálatomra nem éppen úgy alakul a barkchoba ahogy annak lennie kéne, mert letámad minket valami mutáns, vagy mi a szar, aztán már zsuppantuk is mélyebbre, mert miért ne, tök király, sose hittem volna, hogy itt van még lejjebb is valami, de végül is egymás-hegyére hátára épülnek a régi városok.
Viszont ha tudtam volna, hogy ilyen telibeszart bűz kavarog itt otthonról hoztam volna egy rakat légfrissítőt, vagy azokkal a szárított, illatosított rózsaszirmokkal dobáltam volna itt körbe a mindent. Tök romantikus lenne most, hát de nem? A romantikára és a flörtölésemre vagy mimre visszatérve, úgy érzem valamiért kezdi átvenni az irányítást, ami nem nagyon tetszik. Azért nem tagadom, hogy kapós vagyok, és könnyűvérű, de annyira azért mégsem. Játszani meg imádok. Szóval játszunk.
– Nos, nálam jobban nem sokan tudják, mi a nyomor… és hát, azt is tudom, milyen rossz magányosan vacogni a hideg éjszakákon. - mondja, mire én sóhajtok egyet. Nahát micsoda lelki társra akadtam. Ha olyan lennék mér a vállára is borulnék, de őszintén leszarom a múltját. Én is tudom, na és aztán? Már nem ott tartok. Nincs értelme visszanézni azt a múltat, amit a nővérem szarkeverése miatt kellett elszenvednem.
- Óh, tényleg? Egyem a szívedet - lépek el mellőle, de még megsimogatom a fenekét. Aztán méris valami nagyon feelinges Silent Hill-t is majdnem megelevenítő helyszínre kerülünk.
AHogy elkezdődik a semmiből random megejelent alak, és valami lovagi köpenyt visel, mint aki egyenesen a középkorból jött, már tudom, hogy meg van a gyilkos, akinek a nyomában vagyunk már mióta. Vagyis igazából én, mert a Minisztérium szeret mindent félgőzzel csinálni.
– Ki a franc ez? – kérdezi, miután annyira belefeledkezek az elemzésbe, hogy majdnem megdöglök. Hát az nagyon fail lett volna, de komolyan, olyan sok szövegem van megzenésítetlenül, meg amúgy is tök szerencsétlen helyen halnék meg. Még mindig az alkoholmérgezést tartom a magamhoz való halálnak, nem a leátkozát.
- Ő kérlek az a gyilkos aki jótékonykodóan öl. Vagyis hogy megöli azokat akik neki nem tetszenek. Szóval ja. Kicsit be van csavarodva - hemperedek el vele egy másik átok elől.
- Canis morsus - kiáltom, miközben hallom hogy a csávó előzá átka nyomán hörrög magának a szerencsétlen. ELkezdek lopakodni és magam után húzom a követőmet is, egyáltalán bemutatkozott? Mittom én, na szóval őt, ha tetszik neki ha nem, és a latyakos véres ágyak és egyéb szekrények mögött elhaladva végül a földön fetrengő Keresztes ipse előtt kötünk ki.
- Te csávó, Keresztes Ipse, Keresztes ipse, te csávó - mutatom be őket egymásnak, bár aki a földön fetreng és fürdik a saját vérében aligha fog ezzel a csávóval kezet rázni. pedig ez egy új baráság kezdetet is lehetne nem? Haha, nagyon humoros kedvedben vagy mér megint Kasmir. Már éppen készültem volna elkábítani, meg kirúgni a kezéből a pálcáját amikor visítva vergődve megszólal.
- Atrox incendium totalum.
És hussss, minden kurvára de nagyon ég. Na szuper, elugrom a futótűz elől Elliottal, és egy Aqua Eructo-val bepróbálkozom, hátha nem lesz belőlünk csini hamukupac. Fogalmam sincs, a csávó hogy viseli, hogy rángatom, de igazából nem nagyon lenne jó, ha egy civil itt megdöglene. De ha ez így halad, lehet nem lesz más választásunk, mint kinyírni ezt a szerencsétlent...
|
|
|
|
|
11
|
Múlt / Zsebpiszok köz / Re: Csatornák a föld alatt
|
Dátum: 2019. 11. 11. - 17:06:57
|
✰✰✰ 2000. szeptember - 30;hatefő Úgyis elkaplak~ ♡a no.1 tolvaj: Elliot♡ 18 plussz mert cukin mocskos a szám
Belegondolva egészen rég nem volt már ilyen izgis dologban részem, leszámítva azt a maszkos gyilkossági ügyet, meg nem rég a kezembe nyomott nagy titkolózva Lilium is,miután úgy döntött, hogy kiszál a bizniszből, és még valami titkosírással túl is bonyolította, de annyit sikerült kihámoznom, hogy valami Anna Volkova, vagy ki esetleg keresni fog. Hát jó.
Micsoda pörgős életem lesz. De egy kicsit már hiányoltam ezt, a Minisztérium lagymatag hangulata kissé unalmas volt, főleg, hogy ki nem állhatom a baszott papírmunkát, amik általában csak seggtörlásre jók, mert semmi értelme nincsen az egész körmölésnek. Ha olyan nagy bűvészek simán csak tollakat is bűvölhetnének erre, de persze akkor hol lenne a munkaerő, akit kínozhatnak? Minden esetre én gyűlölöm, ha kínoznak. áh kapják be, még ott se vagyok, de már felbasszák az agyam.
Gondolatelterelésképpen inkább tépem a számat ilyen kis üresjáratos fecsegéssel.
– Nem izgatlak ezek szerint? Ez most nagyon lelomboz. Eddig izgatónak hittem magam…
- Ó, majd megtudod, hogy mennire is izgatsz, ne félj - kacsintok felé, bár nem hiszem, hogy annyira láthatná. Pedig iagzán hatásos produkció. - Majd fellombozlak, hogy ne legyél szomorú, mit szólsz hozzá? - teszem hozzá csábos hangon, és ki tudja, talán ha majd a sötétből kiérünk - már ha nem vakulok meg addigra, mint egy bányaló, és remélem nem tart ez a nyomozás olyan sokááig, hogy úgy nézzek ki, mint egy bányarém -, akkor lehet még cuki is lenne. Bár nagyjából cukinak nézett ki a félhomályban, az sexsisít.
Azt hiszem megint úgy viselkedek ezzel a ngy izével, mint egy őrült, de ez a sok adrenalin, kicsit kiszakít a racionalitásból. Na jó, legközelebb megbróbálok nem csőstől berontani, gyakni meg ilyenek. HAHHA. Jó vicc volt.
Szóval leereszkedem, és ahogy a földre érek, megcsap egy tömény bűz. Húha, itt valami menszesz party volt vagy mi? Ez nagyon vérszagú. Körbevilágítók a pálcámmal, és a lábam alatt némi csontmaradvány van. Hát kellemetlen. Annak a valakinek már édesmindegy, hogy taposom a csontjait. Egy sokkal bűzösebb hely ez, mint ami felettünk van. És csak egy noltíves járat vezet bele egyenesen a sötétségbe, ami talán a vérszag eredetét is rejtegeti. Közben lehuppan mellém a csávó is.
- Itt tuti megdöglött valami.
- Jaja, vagy valamik, sose tudni micsoda fincsiségeket találhatunk még. - Közben gyorsan végignézek a köves padlón, vagy min, hátha találok valamféle nyomokat esetleg, de eléggé alapos fickó vagy ki ez, akit üldözök. Igazi patkány. Szóval követem a csávót.
– Amikor azt mondtad rám, hogy „ilyen pasas”, akkor mire gondoltál? Milyen vagyok?
Óh, egyem a szívedet, te ilyen léleksimogatásra meg hízelgésre vágysz? Tudod nem mindegy, hogy kinek hízelgek. De talán most csak a játék kedvéért. Aztán ha a fényességbe érünk, és kiderül, hogy félig nyomi vagy, akkor szerintem majd szépen és tapintatlanul visszazsívom az egészet.
- Olyan pasi, aki úgy néz ki első látásra, hogy nem egy súlycsoportba tartozik az amolyan pasikkal, akik olyanok,mint az a megförmedt hapsi egyel fentebb. Ha első látásra akarnék íténi, akkor egy sznob faszfej is lehetnél, de mivel olyan jól mozogsz idelent, talán azt is tudhatod, hogy mi a nyomor. És olyan pasi mellesleg - teszem hozzá kissé dögösebb hangon, a füléhez közel - akit egy hideg éjszakán szuper lenne felmelegíteni.
És ezt most tényleg így is gondolom, bár lehet később megváltozik a véleményem. Ki tudja. Aztán egyszer csak úgy néz ki a végére érünk a járatnak, és egy magyobb kamrába érkezünk, ahol szemet kifordító félhomályuralkodik, ami nekem rettenetesen megviselő, mert utálom, ha nem látok rendesen. Eddig még egész jól viseltem. De a félhomályban is alaposan kivehetőek a széttrancsírozott emberra egykor hasonlatos trugymók.
- Óh, hát ez nagyon guszta - fintorodom el, azért ezt én se nagyon tudom megemészteni. Ooké, tehát ez egy tett helyszín, egy halom hullával és gőzöm sincsen, hogy kié. lehetett a Lovagé. De akár más eszelősé is. - EZ nagyon izgi,legeltessük körbe a szemünket - vetem bele magam a helyszínelésbe, ami egy ideig el is tart, gőzöm sincsen mit csinál addig a csávókám, ám egyszer csak ajtó csapódik, felgyúlnak a lámpák. Jé,lámpák. Kiég a szemem, és valaki tapsol. Én meg csak azért is színpadiasan meghajolok. Aztán valami átok csapódik el mellettem az útitársam felé, aki vagy kivédi, vagy megmurdel.
|
|
|
|
|
12
|
Karakterek / Sex, drugs, rock and rolls / Re: dedikálás, némi fűszerrel megbolondítva
|
Dátum: 2019. 11. 10. - 15:58:51
|
✰✰✰ 2000. október dedikálás, némi fűszerrel megbolondítva ♡Mikhail drága♡ káromkodás esélyes, 16+
Sose találkoztam még ilyen nagyon fura hapsival, mint ez a vergődő furcaság odalent, a porban. Igazából nem is tudom, hogy lekezeljem e a sebét, vagy hagyjam még szenvdni. Őszintén nem nagyon vonzott, de mindezek ellenére valami anyaösztön meg felébred bennem, hogy mégsem kéne hagyni megveszi ezt a szerencsétlent, így jobbnak látom elterelni a tömeget.
Az ingyen pia kapós dolog, bár azt hiszem lehetett volna itt valami jobb minőségű is, de majd kerítek finomabbat. Nem mintha megvetném az olcsóbbat is, az érzés mindegyiknél ugyús ugyan oda vezet. A kábaság édes ködébe. Na jó nekem inni kell, mert én is bedilizek emellett a fura űrlény mellett, aki még minidg a földön seggel.
De aztán felkászálódik, és megszólal végre. Valamivel normálisabb hangon, bár még így is olyan furán és szaporán beszél, hogy nem igaz.
– Kösz, de nem akarok semmi puccosba menni, hogy aztán ott is mindenki megbámuljon. Van egy kocsma sarkon - mondja, majd felölti az ikognitót és megindul sebbel-lobbal.
- Okéska, ízi van. Senki se szereti ha ok nélkül megbámulják a pofját, főleg ha olyan közelről, hogy még a bőrsuöveted is megvizsgálják. Utálatos rajongók a legroszabbak - vonom meg a válam.
Ó, hát az is faintos hely, mármint az a sarki kocsma, bár legutóbb nekimentem a kocsmárosnak, azt hiszem ha iszok lehet kicsit eldurran az agyam, de most egyelőre tiszta vagyok, és nem duplázok rá semmire a mai ivással. Hátha nem rúg ki, bár nem nagyon fognak szeretni ha odamegyek. De mégis mióta érdekel ez? Szóval csak követem valami titkos zugon át, hm ez de zsír, nem tudtam, hogy itt ilyen menek ülőjárat is van.
– Mi a neved? – kérdezi, manit kilépünk a hűvösre, én meg feldobom a vállamra a bőrkamátomat. Annyira nem zavar a hideg, anno amikor az utcára kerültem muszáj volt megszoktom.
- Kashmir Echo - vigyorodok el szélesen, majd én is előveszem a cigim. Cigis és piatesók leszünk, yey, ez valami új szövetség kezdete, gondolom magamban szórakozottan, bár még én sem veszem komolyan, hogy valaha is haverságbe kerüljek ezzel a fazonnal.
- Nem kell Mr. Belot-oznod, Mikhail a nevem… és nem kell becézgetni.
- Vágom, vágom, akkor majd iszunk eme csodálatos megismerkedésünkre - binnectek a cigit rágcsálva, és azon gondolkodva, hogy nem kéne nagyon elkennem vele a rúzst a számon. Majd a kocsmát észrevéve kicsit elfintorodok, és ha ki akar dobni, hát nem fogom hagyni. Nem mintha védve érezném magam ettől a Miktől, de csak nem kéne így kivágniuk.
Berobbanok a kocsmába, és huncutul kacsintok a kocsmáros felé, aki mordul egyet, majd inkább cendben marad. Na, neki is jobb napja van, hurá. Amint Mik rendel magának egy üveget, én sem maradhatok alul.
– A vendégem vagy. – böki felém foghegyről, mire kedvem lenne jól hátba csapni, szzóval hátba is csapom.
- Ó, imádlak, köszi - vigyorgok rá, majd a kaocsás felé nézek - Hát helló, Szépfiú, rég nem találkoztunk, hogy van az orrod? Hidd el, nem volt szándékos, hogy pont feléd repült az a bárszék... - villantok egy szekszi bájvigyort, majd én is rendelek. - Abszintet kérnék, tudom, hogy szeretsz - teszem hozzá kacsintva, majd Mik felé fordulok, és most jobban tudok vetni rá egy villámpillantást. Elég vékony alkat és kissé megviselt ábrázata van, de amúgy nagyon kis édi fejjel áldotta meg a genetika. Viszont nem bámulom, a munkából megszoktam, hogy egy-két pillantás alatt felmérjem a terepet.
A mi jártaban erre, vagy mi újság túl hülyén adta volna ki magát, így miután felénk csusszantódik a pia, belekortyolok, és érezvén a kellemes bizsergetést más témával jövök elő.
- Jó kis idillikus hely ez, gyakran húzod meg magad itt? - kérdezem, majd míg várok kortyolok egyet az üvegemből. Miután válaszol, nem sok időnk marad bájcsevejre, mert egyszerre több minden is történik. Mondjuk hapcizik a kocsmáros, légy repül a kezemre mellé, nyikordul egy szék, nyílik egy ajtó, és durran valami. Kétszer.
És fájdalmat érzek a vállamnál.
Ez bazdmeg mi?
Felpattanok, és a kezemet a véres vállamra teszem, fogalmam sincs, hogy a másik golyót nekem szánták e, vagy Miknek, de gyorsan felé nézek, hogy él-e még.
Aztán a szemem megakad egy reszkető kezű fekete pulcsis, kapunis alakon, aki egy pisztolyt tart felénk, így nem gondolkodva lerántom a fölre Miket, de ha eleve ott van, akkor a lábammal felrúgok egy széket és pajzsként elénk tartom. Na bazdmeg, ez mi?
Még több lövés, és az eszelős nevetés hallatén kikukucskálok, és ebben a pillanatban törik meg a befulladt döbbenet és fordul át minden káoszba. ésmég több holttest. Kurva jó, mi a szar van ezzel az alakkal?
- Meghaltok rohadt szemetek! Mind meghaltok! Az összes híresség egy nagy kamu! Dögöljön meg mindeki! - magyaráz teljesen logikátlanul és összefüggéstelenül.
Mii van iiit?
És kurvára fáj a vállam.
Oké, két lehetőségem van. Vagy Immobilustól mindnekit mozdulatlanná teszek, aztán hívok egy amneziátort, vagy pedig én is lövöldözni kezdek. Igen itt van a pisztolyom, és a másik is, amit a feketepiacon szereztem azzal az Alexejjel.
- Jól vagy, hé? - pillantok Mik felé, majd szomorúan konstatálom, hogy a pajzsom nem éppen a legjobb , így arrébb rángatva megint egy asztalt döntök fel, amin két hulla feküdt ki. Nekik úgy sem kell. A következő percben pedig váratlaul egy átok csapódik az asztalba. Ez normális?!
|
|
|
|
|
14
|
Karakterek / Sex, drugs, rock and rolls / Re: dedikálás, némi fűszerrel megbolondítva
|
Dátum: 2019. 10. 28. - 10:17:53
|
✰✰✰ 2000. október dedikálás, némi fűszerrel megbolondítva ♡Mikhail drága♡ káromkodás esélyes, 16+
Azt hiszem ez nem az én napom. Természetesen totál ki vagyok, nem elég, hogy hót szarul érzem magam, mindenem fáj, legutóbb is amikor nyomában jártam valami gyanús alaknak szembe kapott egy átok - igen, nem erősségem a védekezés, de hát na. - Szóval még úgy is érzem magamon mint akin átrohantak azok a furcsa óriáásorrszarvúszerűségű lények, bár lehet kihaltak, fasz se tudja, nem is érdekel, csak úgy érzem jó??? Ah, és még saját magamnak kiabálok. Ez. Már. Itt. A. Vég.
BABAMMBUMM!
Így hát nem is csoda, ha nem túl emberhez illő lelkiállapotban teperek le egy vékony csávót, aki valami táncos, vagy tudja a halál, minden esetre nincs sok stabilitissal megáldva, ha így eldőlünk, mint a kivágott fák.
- Azzzttttaa....picsába.... - nyögöm, majd megpróbálok feltőászékodni, de az ürge túlbuzgó hmm... security squad-je lecibál róla. - Hé faszjankóim engedjetek el, meg lettem lök... - mondanám a magarázatot, de az a hisztirohamot picsa az aromba ugrik, és tépni kezdni a hajam. Ez a csaj tuti betépett. Szóval fogom és mivel le vagyok fogva az értetlenül bambuló pasasok által meglendítem a bakancsos lábab és hasba rúgom a csajt, aki elvágódik és kiterül.
- Inkább nézzék meg azt ott lent, hogy nem-e drogos, jó? - cábálom ki magam a lazuló szorításból, mire levegőt se veszek, már jön is nekem az a véletlenül leteperelődött faszi.
– Mi a szart művelsz?! Hozzám nem érhetsz csak úgy! Merlinre, vérzek!
- Jesszusom, bocsánat, hogy a nem kívánatos intimszférádba mertem lépni, de megnyugtatlak, hogy ha te lennél az utolsó pasas a földön, akkor se mennék hozzád két méternél közelebb... Anyámasszony katonája, jaj vérzel, oda nem riohanjak, basszameg! - adtam ki magamból én is a dühömet. Lebasz egy rajongó, megtépnak, megkarmolnak, megverekednek, letepernek, meglöknek, elesek, és ez igyan pattogó pincsi is a balhét keresi, hát ez komolyan beszarás, mi van ma az emberekkel, mindneki meggágyult?
– Ki a franc vagy te egyáltalán?
- A szomszéd, baszki! - bökök hátra a standhoz, ahol már kisebb tömeg is kezd összegyűlni, és nem látom a bandatársaimat, biztos elnyomakodta a tömeg őket. Kurva jó. - Nem valami beteg csöves, aki a segged akarja taperolni, megnyugtatlak - forgatom a szemem, majd egy hangos kiáltással a nézők felé fordulok.
- Hééé, nem is tudtátok, hogy a szteptáncosoknál előre hozták az igyen whisky kimérést? - ordítom el magam,mire a tömeg birka effektust követve megrohamozza szerencsétlen szteppeseket, akik inkább engedve a felsőbb akaratnak és az elnyomásnak elkezdik kimérni a piát.
- Szóvalll... - fordulok vissza hirtelen lendülettel és a táncikálós pasashoz lépek. - Felesleges lenne tovább azon hötyögnünk, hogy ki itt a hibás, mert például az a csaj ott eléggé sokat játszik abban -mutatoka földön hevergető betépett lányra, akinek ott a szúrás a vénáján. - De ha lecsillapodott a gyermekiesen bájos lelked, Mr. Belot, akkor megihatnánk valami lélekmelengető szart a közelben, ahol nincs ekkora nagy plebs - vonom meg a vállam. Közben pedig elmagyarázom a hozzám ért kezdves banda tagoknak, hogy az én pihim jön, hagyjanak békén. - Van itt egy kurva jó kis étterem, jó drága és finom piákkal - nézek vissza rá. Nem volt számomra nehéz hogy felajánljam, a pénz sosem volt számomra megkötő tényező, már lassan azt se tudtam, mire költsem. És azért én sem szaretem megvonni magamtól a minőséget, és úgy hiszem most kurvára megérdemelem. És ha végül a gyerek beleegyezik, akkor el is mehetnénk. remélem nem is fog már semmi más szar közbejönni, mert akkor eskü tökön rúgok valakit. Ha van kedve jön velem, de igazából magamat is meghívtam volna egy ilyen puccos helyre, hogy regenerálódjak.
|
|
|
|
|
15
|
Múlt / Zsebpiszok köz / Re: Csatornák a föld alatt
|
Dátum: 2019. 10. 26. - 14:44:52
|
✰✰✰ 2000. szeptember - 30;hatefő Úgyis elkaplak~ ♡a no.1 tolvaj: Elliot♡ 18 plussz mert cukin mocskos a szám
Elgondolkodva a mondókámon eléggé hülyeség volt, no meg szabálytalan belevonni egy gyanusítottat, vagy esetleg egy civilt ebbe az egészbe, de hát ha ő nem vergődik ide, akkor szépen nyugodtan folytathattam volna a nyomozást. Egyáltalán nem igazán tudom azt sem kivenni rendesen, hogy ki fia-borja ez a hapsi, szóval lehet magával a gyilkossal bezsélgetek. Na de mindegy is, sosem voltam a felelősségteljesség koronázatlan királynője. Azért egy óvatos percemben a kezem a szám elé téve belellehelek, de nem, nem vagyok most alkoholizált állapotban, hogy ilyesmikről fecsegjek. Mondjuk szerintem akkor nem a melómról bájcsevejeznék, vagy ilyesmi. Logikusság, és kimértség? Ugyan már, ez sem az erősségem, inkább megyek fejjel a falnak, legalább akkor is történik valami izgis.
Szóval mi lelt engem? Mittom én, gondolom csak izgalamsan fel akarom pörgetni ezt a napot. Úgy élek, hogy nincs veszíteni valóm. Végül is, csak az életemet vesízthetem el. Nem nagy dolog, ugye?
Mondjuk, ahogy elmanőverezett a robbantgatásaim elől - jó, mondjuk nem voltak túlzottan célirányosak, szóval inkább sok esélye volt a megmenekülésre, na. - Ennyire balfasz párbajozó nem vagyok, merem remélni. Csak nem dobtam fel a talpam eddig.
- Ez a köcsög ellopta gyűrűmet. Ennyi történt. A jegygyűrűmet.
- Áhá, há az szopás, bár inkább nincs kedvem firtatni, hogy pont egy olyan faszi, miért pont egy ilyen faszitól lop, dehát ilyen ez - vonogatom meg a vállam. Őszintének tűnt. A hazugságot könnyű észrevenni. Mielőtt megjegyezhettem volna az, hogy ha esetleg ez a tag hallotta hírből vagy hallásból ezt a csávót meg a feleségét vagy férjét, ki tudja kijét mondjuk egyszer is veszekedni, akkor az a fél igen csak veszélyben van, akit nem talált szimpatikusnak. De erre nincs lehetőségem mert valami hülye neszezést hallok. Az ismeretlen egyénnel egyszerre világítok körbe Lumossal, bár hasztalan az egész, mindenhol csak idegesítő félhomály. Animágusként lehet egyszerűb lett volna valami macskafélének lenni, ilyen helyen semmi értelmét nem láttam annak, hogy bagolyként repkedjek össze-vissza. Olyan nagyon a magasból úgysem tudok figyelni. Na fail. Bosszúsan sóhajtok.
– Na mi van, aurorkám, jössz te is? - indul meg a pasas a neszezés irányába, én pedig vigyorogva követem.
- Naná! Csapassuk! - mondom majd követem őt.
Úgy tűnik jobban ismeri a járást, mint én, szóval valami tolvaj vagy csepmész féleség lehet a lrapek, ez egy picit meg is világítja azt, hogy miért is zörrenhetett össze azzal a másik ipsével. De igazából most nem is érzem azt olyan nagyom fontosnak, hogy elkezdjek körülötte szaglászni, most mit törődjek ilyenekkel, lecsukném és milenne? Lenne helyette még másik száz, mert ezekből annyi van, mint kutyán a bolha. Vagy égen a csillag. Vagy ilyesmi. Úgyhogy faggatózó és idegesítően hivatalos kérdések helyett inkább más témát hozok fel.
- Izgalmas életed lehet, ha összesodródsz ilyesféle faszikkal, gondolom sosem unatkozol. Attól föggetlenül, hogy auror vagyok, nem kimodottan izgat a tény, hogy te esetleg valami csempész vagy tolvajféle vagy, ugyanis ahhoz, hogy kívüálló legyél elég jól ismered a járást. Deeee, ez tök fasza. Meg amúgy is én inkább gyilkossági meg ilyesmis nyomozószerűség lennék, és ugye ami a hatáskörömön kívül esik, minek foglalkozzak vele - modom vigyorogva, majd egy idő után a nesz hangos és hangosabb lesz, én pedig az egyik sarkon hirtelen belenyomom a sötétbe a pálcámat ami valami fura cuccban megáll. Ami szörnyög is. Nos ez egyszer biztos, hogy nem a gyilkosba üttközünk, hanem valami úriási...szörtyögő csatornalénybe, aminek azt hiszem az orrában van a pálcám.
Aztén nem is várom meg azt, hos esetleg itt is most valami szörnyizé leszedje a kezem, támadok és valószínüleg az átog el is találja, mert appahagyja a szörcsögét. Én pedig megragadván az alkalmat egy lumossal csak azért is megvizsgálom.
- Mik nem vannak itt, de szerintem őt csak ide biggyesztették, hogy őrizzen valamit... Nézd... - tolom arrébb a mutámsszörnyet, aminek a lába alatt van egy csapóajtó. - Nos, minidg van lejjebb - vonom meg a vállam, és kinyitom az ajtót a megfelelő varázslattal, majd azt feltépve lejjebb huppanok, majd megvárom, hogy követ-e a csávó
|
|
|
|
|
