☰ profil menü
Már megint Nora pulcsiját vetted fel?
a saját pulcsijában: Sadie Sink
Üzenetek megtekintése
Dátum: 2023. 07. 12. - 12:42:04
Már megint Nora pulcsiját vetted fel?
a saját pulcsijában: Sadie Sink
Dátum: 2023. 07. 10. - 09:14:52
cuki, gyengéd
milyen gyerekjáték lennék?
milyen gyerekjáték lennék?
Dátum: 2023. 07. 10. - 09:14:16
homokváár
a homokember ijesztően hangzik
főzés vagy rendelés?
a homokember ijesztően hangzik
főzés vagy rendelés?
Dátum: 2023. 07. 10. - 09:13:36
lágyítsd meg a szívéét
bárcsak kevesebb szúnyog lenne
bárcsak kevesebb szúnyog lenne
Dátum: 2023. 07. 10. - 09:12:25
körhinta
Dátum: 2023. 07. 07. - 19:01:59
ღ Amikor minden sötét ღ
Jasper
(2004. július 15.)
otthonra
Foglyul ejt a test, a hús,
pánikolsz, megvadulsz.
pánikolsz, megvadulsz.
Határozottan bizonytalan vagyok bikini ügyben. Nem tudom mi számít szexinek, de igazából rajtam egy pumaruha sem nézne ki szexin, azt hiszem kifelejtették belőlem a csábosságot. Lehet fel kéne adnom, és csak beletörődni a sorsomba, hogy sosem leszek olyan istennőszerű. De azért mégis csak olyan fürdőruha kellene, amit Jasoper szívesen lehámoz rólam nem? Mármint... Oké, most ebbe jól zavarba jövök, senki se képes így zavarba hozni saját magát, mint én.
Szóval lehet fekete kellene? Az olyan gyászos, nem? És nyáron fekete bikini... Nem is tudom, mintha kiragasztaném magamra, hogy Kedves Nap, kérlek süss meg. Amúgy is világos bőröm van, ami így is piros lesz, és talán az 50-es naptej véd meg a legjobban. Akkor a fehér? De az meg koszos lesz. Hmm, lehet vennem kéne egy vöröset? Ahogy ezen gondolkodom, még Jasper is pakol, bár tudom, hogy nem szereti csinálni. Én meg elfoglalt vagyok egyelőre ezzel az életbevágóan fontos kérdéssel... De úgyis segítek neki utána.
- Legfeljebb az apádnak néznek - mondja mosolyogva a cseresznyés bikinire, én meg csak zavartan megköszörülöm a torkomat. Persze ahogy ránézett a másikra, is szinte sejtem, mire gondol, így csak még jobban zavarba kerülök.
- Kehöm, akkor lehet meztelennek kéne lennem? - kérdezem nagyon költőien, persze, hogy nem leszek, de akkor is kicsúszik a számon. Mindegy, Jaspernek végül is úgy biztosan tetszenék, de a partiőrségnek és a kisgyerekeknek kevésbé.
Szeretem a hálószobánkat, megnyugtató, és békés. Imádok Jasper mellett ébredni, annyira a mindennapjaim részévé vált, hogy egyenesen rossz amikor éjszakáznia kell, és nincsen velem. Mintha az egész világon egyedül élnék, de emiatt sosem panaszkodom neki. Tudom, hogy mindent megtesz, hogy keményen dolgozzon és legyen egy szép jövőnk, közösen meg a gyerekeinknek. Aw. Erre is csak belepirulok, imádnám a sok pici Jaspert körülöttem, pedig nem nagyon állok most még arra készen.
Odasétálok hozzá, hogy megcsókoljam, és közelebb húzzam magamhoz. Szeretem ezt az érzést, olyan jó, és senkivel se volt ilyen. Valahogy vele minden érintés különleges, minden csókkal együtt, annak ellenére, hogy már egy ideje együtt vagyunk. Teljesen bele vagyok még most is habarodva, mintha először történne meg, pedig rég volt már, hogy egymásba botlottunk a Puddifootban. Odanyomtam az arcom a nyakához, hogy még közelebb legyek hozzá és érezzem a kellemes illatát.
- Mindjárt segítek pakolni, a Bikini-ügyet felfüggesztem - dünnyögőm halkan és sóhajtok egyet, ahogy megérzem az ujjait a hajamon. Teljesen el vagyok vele telve, így fel sem tűnik, hogy valami nincsen rendben. Mert Jasper közelében minden egyszerűen csak a helyén van és rendben van.
- Majd nézi a Columbot míg zuhanyzom. - Erre csak elvigyorodom és adok neki egy puszit az ajkaira.
- Addig nélkülöznie kell a társaságod, a leveleiben mindig azt kérdezi, hogy hogy van ez a kellemes, elragadó úriember - idézem Rose nénit. Egyenesen rajong érte, de meg tudom érteni. Neki nincsen családja, az a tipikus magányos macskás néni, és ez mindig kicsit elszomorított.
Aztán hirtelen tényleg fura lett minden, és Jasper máris a háta mögé tol, én meg olvadozhatok, hogy milyen szexi, meg minden. Annyira belefeledkezem a látványba, hogy semmi egyébre nem figyelek, szokásom szerint, ha a közelemben van.
A következő pillanatban minden nagyon felgyorsul, én pedig felsikkantok, amikor Jasper elterül előttem.
- Jasper! - Még csak azzal se tudom magam nyugtatni, hogy nem ivott kávét és elaludt, mert egy alak bámul vissza rám a szobánk ajtajából, én meg felsikkantok, ahogyan a tekintetem találkozik az övével. Azzal a furcsa, sötét és ijesztő szempárral. De most nem lehetek tehettelen megtámadták a férjem, így valami lassú mozdulattal, de felemelem a pálcámat, de nem tudom kire célozzak, mert már valamiért ketten lesznek, a fejem meg nehézzé válik.
- Menj el a házunkból! - makogom, kétlem, hogy határozottan és ijesztően, mert a varázsló, vagy varázslók csak felhorkantanak. Fura, hogy egyszerre beszélnek, ettől csak még jobban megijedek, de nem hagyhatom hogy bántsák Jasopert...
- Faszom, hogy nem bírtatok elaludni a kábító bűbájtól. Ájuljál már el - szólal meg a hangján ingerülten, de az valahogy olyan tompán és messziről hallatszik, mintha egy másik szobában lenne, én meg nem tudok megmozdulni sem, de helyette ő mozog, felém lép és tarkón vág, mire elterülök a földön a kellemesebb tudatlanságba.
Egy hosszú tudatlanságba, mert a sötétség nem oszlik el, és még csak a a kezem érzem, hogy fáj, talán elfeküdtem az előbb, mert reggel sincs még, talán másnap van... Mintha Jasper szólalna meg, de nem vagyok biztos benne, lehet csak álmodom... És akkor hirtelen egy gonosz nevetést hallok meg a fájdalom is élesebb lesz, belőlem meg egy rémült sikoly csúszik ki a számon, ahogy felpattan a szemem.
- Jasper, ugye jól vagy? - kérdezem, de még nem látok túl élesen, fáj a kezem, és a fejem is, talán beütöttem azt is.
Szóval lehet fekete kellene? Az olyan gyászos, nem? És nyáron fekete bikini... Nem is tudom, mintha kiragasztaném magamra, hogy Kedves Nap, kérlek süss meg. Amúgy is világos bőröm van, ami így is piros lesz, és talán az 50-es naptej véd meg a legjobban. Akkor a fehér? De az meg koszos lesz. Hmm, lehet vennem kéne egy vöröset? Ahogy ezen gondolkodom, még Jasper is pakol, bár tudom, hogy nem szereti csinálni. Én meg elfoglalt vagyok egyelőre ezzel az életbevágóan fontos kérdéssel... De úgyis segítek neki utána.
- Legfeljebb az apádnak néznek - mondja mosolyogva a cseresznyés bikinire, én meg csak zavartan megköszörülöm a torkomat. Persze ahogy ránézett a másikra, is szinte sejtem, mire gondol, így csak még jobban zavarba kerülök.
- Kehöm, akkor lehet meztelennek kéne lennem? - kérdezem nagyon költőien, persze, hogy nem leszek, de akkor is kicsúszik a számon. Mindegy, Jaspernek végül is úgy biztosan tetszenék, de a partiőrségnek és a kisgyerekeknek kevésbé.
Szeretem a hálószobánkat, megnyugtató, és békés. Imádok Jasper mellett ébredni, annyira a mindennapjaim részévé vált, hogy egyenesen rossz amikor éjszakáznia kell, és nincsen velem. Mintha az egész világon egyedül élnék, de emiatt sosem panaszkodom neki. Tudom, hogy mindent megtesz, hogy keményen dolgozzon és legyen egy szép jövőnk, közösen meg a gyerekeinknek. Aw. Erre is csak belepirulok, imádnám a sok pici Jaspert körülöttem, pedig nem nagyon állok most még arra készen.
Odasétálok hozzá, hogy megcsókoljam, és közelebb húzzam magamhoz. Szeretem ezt az érzést, olyan jó, és senkivel se volt ilyen. Valahogy vele minden érintés különleges, minden csókkal együtt, annak ellenére, hogy már egy ideje együtt vagyunk. Teljesen bele vagyok még most is habarodva, mintha először történne meg, pedig rég volt már, hogy egymásba botlottunk a Puddifootban. Odanyomtam az arcom a nyakához, hogy még közelebb legyek hozzá és érezzem a kellemes illatát.
- Mindjárt segítek pakolni, a Bikini-ügyet felfüggesztem - dünnyögőm halkan és sóhajtok egyet, ahogy megérzem az ujjait a hajamon. Teljesen el vagyok vele telve, így fel sem tűnik, hogy valami nincsen rendben. Mert Jasper közelében minden egyszerűen csak a helyén van és rendben van.
- Majd nézi a Columbot míg zuhanyzom. - Erre csak elvigyorodom és adok neki egy puszit az ajkaira.
- Addig nélkülöznie kell a társaságod, a leveleiben mindig azt kérdezi, hogy hogy van ez a kellemes, elragadó úriember - idézem Rose nénit. Egyenesen rajong érte, de meg tudom érteni. Neki nincsen családja, az a tipikus magányos macskás néni, és ez mindig kicsit elszomorított.
Aztán hirtelen tényleg fura lett minden, és Jasper máris a háta mögé tol, én meg olvadozhatok, hogy milyen szexi, meg minden. Annyira belefeledkezem a látványba, hogy semmi egyébre nem figyelek, szokásom szerint, ha a közelemben van.
A következő pillanatban minden nagyon felgyorsul, én pedig felsikkantok, amikor Jasper elterül előttem.
- Jasper! - Még csak azzal se tudom magam nyugtatni, hogy nem ivott kávét és elaludt, mert egy alak bámul vissza rám a szobánk ajtajából, én meg felsikkantok, ahogyan a tekintetem találkozik az övével. Azzal a furcsa, sötét és ijesztő szempárral. De most nem lehetek tehettelen megtámadták a férjem, így valami lassú mozdulattal, de felemelem a pálcámat, de nem tudom kire célozzak, mert már valamiért ketten lesznek, a fejem meg nehézzé válik.
- Menj el a házunkból! - makogom, kétlem, hogy határozottan és ijesztően, mert a varázsló, vagy varázslók csak felhorkantanak. Fura, hogy egyszerre beszélnek, ettől csak még jobban megijedek, de nem hagyhatom hogy bántsák Jasopert...
- Faszom, hogy nem bírtatok elaludni a kábító bűbájtól. Ájuljál már el - szólal meg a hangján ingerülten, de az valahogy olyan tompán és messziről hallatszik, mintha egy másik szobában lenne, én meg nem tudok megmozdulni sem, de helyette ő mozog, felém lép és tarkón vág, mire elterülök a földön a kellemesebb tudatlanságba.
Egy hosszú tudatlanságba, mert a sötétség nem oszlik el, és még csak a a kezem érzem, hogy fáj, talán elfeküdtem az előbb, mert reggel sincs még, talán másnap van... Mintha Jasper szólalna meg, de nem vagyok biztos benne, lehet csak álmodom... És akkor hirtelen egy gonosz nevetést hallok meg a fájdalom is élesebb lesz, belőlem meg egy rémült sikoly csúszik ki a számon, ahogy felpattan a szemem.
- Jasper, ugye jól vagy? - kérdezem, de még nem látok túl élesen, fáj a kezem, és a fejem is, talán beütöttem azt is.