Egy hideg őszi napon találkozott először Cain a különleges hölgyeménnyel, aki célzottan azért érkezett, hogy igazán felkorbácsolja a kedélyeket. Bár kissé nehezen indult meg a kontaktus a két fél között, ugyanis a legutolsó opció volt, hogy ő megjelenjen az ajtóban. Ugyanis a kényes uraság, éppen a hálószobájában ópiumozott egy fekete szín selyem köntösben, hosszú fényes hajából mákonyos illat és drága parfüm párolgott. Nem igazán volt dolga csak pihengetett szokása szerint és droggal nyugtatta a beteges gyomrát és idegrendszerét. Dante éppen az alsó szinten sertepertélt elvéve a házimanó munkáját, aki idegesen konstatálta, hogy a szőkeség  bizony belakta a konyhát és nem hajlandó többszöri felszólításra sem elhagyni azt. A mérges apró lényre amúgy is rájárt a rúd mostanában hiszen amióta beköltözött  Skarsgard úrfi , azóta szinte minden nap  orgiákat tartottak az emeleten ,ezzel borzolva a kevésbé szabados elvű manó idegeit. A munkanélküli elf le és fel mászkált a házban, kereste mit is lehetne kipolírozni vagy fényesre suvickolni , de ez az átok Dante mindent leporolt, a saját kezeivel. A konyhából is ütemesen érkezett a zajongás, a csörömpölés, valamilyen glutén és cukormentes süteményt kotyvasztott Cainnak, aki alapból sosem szerette az édességeket, de a fiú kedvéért mindent megevett. Pupi valahol mélyen azért örült magában, hogy Cain élete jobbra fordult, hiszen amióta összekötötte az életét Dantéval azóta nem öl halomra nőket és sokkal nyugodtabb is a drogoktól. Kevés aranyvérű nemes mondhatja el magáról, hogy a homoszexuális párkapcsolat és a narkó jót tesz neki, de a félvámpír egy volt a sok közül, igen! A manó gondolatait egy hirtelen és váratlan vendég törte meg. Pupi az ajtó felé sietett és azon gondolkodott, hogy vajon kit várhatnak a ház urai, de senki sem volt bejelentkezve mára. Kicsit tétovázott, mielőtt kinyitotta a gazdagon faragott bejáratot, remélte hogy esetlegesen nem egy auror bóklászik a birtok körül, hogy elhurcolja Caint az eddigi bűneiért pont most amikor egyenesbe jött az élete. Miután Pupi túl volt a stressz hullámon résnyire kinézett és meglátott egy csinos, húszas évei elején járó nőt. Az öltözetéből ítélve nem a szegények vagy az átlagemberek sorába tartozott, büszke tartása és arca önbizalmat sugárzott. A manó tojásnagyságú szemeiben azonnal tűhegynyire ugrottak a pupillák és nyájas hangon ám gyanakodó testtartással köszöntötte az idegent. El nem tudta képzelni, hogy mit keres egy fiatalasszony ezen a tornácon. Lehetséges, hogy délibáb?

- Üdvözletem hölgyem, ha szabad kérdeznem mi járatban van a birtokon? Ne haragudjon meg a kukacoskodásomért, de úgy tudom a ház urai... akarom mondani a ház ura ma nem jelentett be vendéget... Tudja Professzor Angifilius igazán elfoglalt mostanában ...- Itt hirtelen bevillant a fejébe az a sok obszcén hang amit éjjelente szokott megszenvedni, gyorsan megtörölte  a homlokát és megpróbált értelmes mondatokat alkotni.

- Szóval előzetes bejelentkezés nélkül aligha hiszem, hogy fogadná önt. Továbbá, ha valamelyik szennylaptól jött, akkor kérem mielőbb hagyja el a tornácot, ugyanis a ház lakói nem hajlandóak egy kérdésére sem válaszolni! Remélem megérti... 

Eközben Pupi periférikusan látta, hogy jobboldalról egy szőke fej jelenik meg a konyhaajtóban. Még az hiányzott, hogy a fiú odajöjjön intézkedni. Egész biztosan mosolyszünet lenne Cainnal, tekintve hogy még kis kötényt is húzott magára a sütögetés okán. Az egy dolog, hogy végre felvállalta  szerelmét Dantéval,  de azért a szeretője ne csámborogjon vadidegenek előtt... bugyiban.

Cain mélyeket pislogva hallgatta a levegőért kapkodó fiú csapongó mondatait.  Ó igen, látszódott, hogy fél a következményektől, nos jól tette. Sejtése sem volt arról, hogy mi van a felső emeleti lezárt szobában. Miközben magyarázott a nemes még közelebb húzódott a kviblihez, így a térdük már szinte összeért. Dante puha bőre iszamósan csillogott, látni lehetett hogy máson nem járt az esze csak azon, hogy aggódjon egészen a bájitalmester ébredéséig.

- Ne beszélj butaságokat Dante, nem vagy féreg...- Suttogta Cain lágyan, miközben hófehér kézfejével letörölt egy kis könnycseppet a fiú arcáról, aki az érintésre összerezzent, mint egy őz a bokorban. Ez is bizonyította, hogy  az idegei nagyon kivannak. Mikor Dante azt ecsetelte, hogy megérdemelné a büntetést, a bájitalmester arcán átfutott némi sötét és gonosz arckifejezés, valóban ő is így érezte, hogy Danténak bűnhődnie kell! Olyan nincs, hogy ezt megússza szárazon! Az apja egész életében megalázta , kínozta és a fiú is valahol mélyen megsértette az önérzetét, ezért meg fog lakolni. Valamiféle beteges játék indult el kettőjük között úgy hiszem, amolyan bdsm adok-kapok.

- Dante... Én tőlem nem kell bocsánatot kérned, mert amit tettél nem tudjuk visszacsinálni és valahol megértetted velem azt, hogy nem tehetek az ellen ahogyan érzek irántad. Te jót okoztál nekem! Úgy látom, hogy téged annyira emészt viszont a bűntudat, hogy valahol már szeretnéd, hogy büntetést kapj. Jól érzem ezt? Szólj, ha tévednék... – Itt érezhetően mélyebbre zuhant a mágus hangja és némi hörgés is vegyült bele. Miközben a kvibli lelkiállapotát fejtegette, még közelebb húzódott a fiúhoz, aki ijedten rezzent össze a férfi közeledésétől. Feltérdelt, hogy Dante arcát a tenyere közé tudja fogni, s jól szemügyre vegye a szőkeség riadt vonásait. Láthatóan egész éjjel őrlődött és alig aludt pár órát. Tökéletes volt, szinte magát emésztette a bűntudata miatt! Táskák és fekete karikák csúfították azt a csodálatos rajzolatú arcát, úgy nézett ki mint egy rakás szar.
 
- Jaj szegénykém , úgy sajnállak! Látom, hogy mennyire szenvedsz és szinte megváltás lenne neked, hogy haragudjak.... de az helyzet, hogy nem haragszom rád, hiszen jót tettél nekem! Majd remélem idővel enyhül benned a bűntudat, hát ha jót okoztál nekem akkor nincs miért így érezned , nem igaz? Csak kihoztad belőlem azt, amit megpróbáltam eltemetni. Mostantól kezdve nem fogok elbújni mások véleménye elől és az érzéseimet is felvállalom irántad, hiszen nekem is jobb hogy nem kell visszafognom magamat. Szóval ne emésszed magadat tovább, élvezzük azt amit kaptunk: egymást! Erre vágytál nem igaz? Hogy szeresselek téged és minden nap a magamévá tegyek újra és újra. Most pedig, hogy végre eljött ez szenvedsz... nem is értelek téged Dante! Talán azt gondolod, hogy a boldogságot nem érdemled meg és emiatt borultál ki ennyire?

Hajolt bele a fekete démon a fiú arcába, az orruk már összeért. Cain hideg tekintete úgy fúródott a kvibli szürke szemeibe, hogy szinte fájhatott is neki. Bár a nemes nem adta jelét annak, hogy támadó jellegű lenne a szoros testi kontaktus, valamiféle sunyi és sötét erő áradt belőle a fiú felé. Érezni lehetett, a ki nem mondott ígéretet, miszerint Dante nagyon nagyon fog sírni és nagyon fognak neki fájni még dolgok a seggében, vagy akár a húgycsövében. Cain legalábbis erre gondolt ebben a pillanatban és arra, hogy mennyi érdekes dolgot látott egy mugli szexboltban, amiket szépen kipróbál majd Dante nyamvadt kis testén. Nem bírta kivárni az alkalmat, legszívesebben már most elkábította volna, hogy átvigye a szobájába amit még nem is nagyon tesztelt le... De vissza kellett fognia magát, ennek a rítusnak része volt a fiú aggodalma és lelki gyötrődése, az hogy a napok csak telnek és nem történik semmi, de megérzi a közelgő veszélyt. Minden egyes nappal egyre inkább szirmot bont benne a félelem és a szenvedés, csodálatos folyamat én mondom! Míg Cain még mindig  a fiú arcát fogta, kinek a könnyek záporoztak a szeméből és halkan motyogta a válaszait, a férfi fennkölten, felemelt állal nézett a szemébe. Ó igen, ezernyi ötlet pattant ki a fejéből, hogy miket lehetne csinálni a vele és nem állt messze Dante sejtéseitől. Különféle válogatott kínzások és mesterséges gyógyítások, minden egyes kín után varázslattal elkendőzött sebek, hogy újakat tudjon a fiúba vágni, töméntelen vér és kéjes fájdalom, amit valahol a kvibli is élvez. Hát így nőtt fel, hogy folyamatosan bántalmazták, nyilván hiányzik is már neki valahol a büntetés. Tethys sem bánt vele kesztyűs kézzel, Cain pedig mestere volt a szemétkedésnek, csak még maga sem tudta ezt pontosan.

- Ne sírj Dante, hiszen ma kezdődik a közös életünk, úgy mint egy pár! Ha esetleg örömödben sírsz azt még megértem... - Suttogta  a nemes, miközben arcával belehajolt a fiú illatos , szőke tincseibe. Mélyet szívott az ismerős szagból, miközben hűvös  karjaival átölelte a vékony testét, ami remegett a félelemtől. Dante nem láthatta, de Cain arca torz vigyorba húzódott, előre jelezve azt amit valahol mélyen sejtett , amitől félt...

Cain és Dante egy darabig szótlanul feküdtek egymáson. A nemesből valóban távozott az összes tudatmódosító szer, valójában önmaga volt az este utolsó negyven percében. Értette, hogy a fiú miért csinálta mindezt és valahol megkönnyebbült és felszabadult, de az önérzetét mégis bántották azok  a dolgok amiket művelt vele. Nem tudni azonban, hogy milyen más eszközökkel tudott volna hatni rá, hogy jobb belátásra térjen. Igazából mindegy is volt, hiszen ami megtörtént az megtörtént, nem lehetett rajta változtatni. Caint seggbe baszták és megalázták a férfiasságába vetett hitében. Bár igazából még mindig ő volt a domináns fél, de ezt sosem fogja elfeledni a fiúnak. Az egy másik dolog, hogy élvezte a fájdalmat és a gyönyört amit az anális szex kínált neki, de erről majd később még elgondolkodik kicsit, hogy hogyan legyen tovább. Az este folyamán minden ereje elment és Dante testére csuklott, de csak féloldalasan, hogy ne nyomja agyon a nála sokkal gyengébb fiút. igazából nem tudta, hogy mit mondjon azok után ami történt, meglehetősen fáradt is volt, mert nem volt éppen emberi amin keresztülment és amit produkált az elmúlt órákban. A párnáiba omolva próbált megnyugodni és visszaszerezni a légzésének a ritmusát, ezzel egy időben telepedett rá a fáradtság is. Dante fehér és remegő ujjai óvatosan végigsimították az arcát, mintha éppen azt próbálná kitapogatni, hogy valódi-e a pillanat és nem csak egy gyorsan illanó látomás. Cain kissé zavarba is jött ettől a bensőséges, csendes hangulattól, de nem akarta lerombolni sem, így inkább mozdulatlan maradt és szótlan. Mivel félig oldalas pozícióban feküdt, a fiú végigtudta simítani a testét, amitől kicsit összerándult a hasa. Még mindig nagyon érzékeny volt, minden egyes sejtje csak úgy zsibongott az orgazmusa emlékétől, lassan felemelte az arcát a textilekből és Dantéra nézett. A fiú is zavarban volt, mert beharapta  a száját és nem tudta Cain tekintetét állni, majd megtörte a csendet azzal, hogy a leglogikusabb lépést javasolta az est hátralevő részére. A mágus igazán igényes volt magára világ életében de egy csepp ereje sem maradt, hogy kimenjen és rendezze a romokat amit Dante hagyott rajta. Belátóan feküdt tovább és realizálta, hogy ma sem fürödni, sem fogat mosni nem tud.

- Jó éjszakát Dante...

Suttogta Cain, majd végre megmozdult ő is, hogy végigsimítson a fiú arcán. Talán ezzel jelezte neki, hogy nem haragszik annak ellenére, hogy mennyi sunyiságot és kellemetlenséget okozott neki az ittléte alatt. Kicsit feljebb feküdt az ágyban, majd a fél karjával átölelte a fiút, s erősen magához vonta a testét. Nem kellett sokat várni, hogy a nemes elaludjon, hiszen rettenetesen nagy fizikai igénybevételen esett túl az utóbbi pár órában. Az elbájolt plafon szokásosan hullámzott, az éjszakai égboltot imitálva. Talán a szőke fiú is elaludt egy idő után a félvámpír karjaiban, azon aggódva, hogy mit hozhat számukra a holnap, hogy vajon Cain így marad-e , vagy ismételten kikergeti a szobájából mint a múltkor és talán jól meg is bünteti.  


Cain másnap ugyan abban a pózban ébredt, ahogyan elaludt. Álmában párszor megszorongatta a fiú testét akiből majdnem kiszaladt a szusz és szokásához híven hangosan morgott és hörgött, egyszer talán Dante haját szopogatta, mint valami állat. Nem igazán tudta ezeket a szokásait irányítani, hiszen öntudatlanságban pihent. Az álmából kilépve elsőként arra lett figyelmes, hogy kicsit fáj a háta és a hasizma is, a keze el volt gémberedve, hiszen végig a fiú alatt volt az egyik, a másik pedig a derekát ölelte. Mikor Cain magához tért olyan délután két óra tájban, már üresen volt Dante helye. Félálmából egy olyan érzés rántotta ki, miszerint valaki nézi őt, nem is kellett sokáig várni amint kinyitotta a szemeit az ágy sarkában ülő Dantéval találta szembe magát. A fiú szemei könnyesek voltak és úgy nézett ki, mint aki átsírta az egész éjszakát, egyenesen őt bámulta. Nem igazán tudta mire vélni a nemes ezt a dolgot. Zavartan húzta fel magát az ágyban és kérdően nézett a fiúra, aki nem szólalt meg, ellenben az ajkai úgy szorultak egymásnak, hogy papírvékonyakká váltak az erőltetéstől.

-... Jó reggelt!

Köszöntette végül Cain, hogy megtörje a kellemetlen, néma pillanatokat. A fiú látszódott, hogy már régóta ébren van, hiszen eltűntek róla a tegnap éjszakai nyomai és kellemesen illatozott is, ruhát nem húzott, de ez most egy cseppet sem zavarta a bájitalmestert. Kicsit szégyellte magát, hogy koszosan és büdösen ébred mindenféle rászáradt nedvektől mocskosan, de nem tehetett ellene semmit. Nagyot nyújtózott, miután Dante is elmotyogta reggeli köszöntését további némaságba fordult. Valami nagyon nem volt rendben, szegény hősünk kevés volt ahhoz hogy rájöjjön mi történik éppen.

- Valami baj van? –Érdeklődött Cain, miközben teljes testtel előre dőlt, hogy kitudja nyújtóztatni elgémberedett tagjait. A haja kócosan állt össze-vissza és az ágynemű mintákat nyomott a bőrébe. A tegnap esti kötelek által okozott sérülések mind felszívódtak, ezzel jelezve hogy átlagon felüli regenerálódó képességekkel bír. Valószínűleg sok minden hallatszott ki a szobából, mert a házimanó nem keltette fel szokásához híven és még reggelit sem kapott. De most ezzel nem tudott foglalkozni, mert elég volt ránézni a fiú elnyűtt arcára, Pupival ráér később is diskurálni arról, hogy mégis mit műveltek több órán keresztül... az lesz még gyönyörű menet.

- Ömmm... Valami rosszat tettem? Csináltam valamit álmomban? – Tolta le magáról a vörös selyemlepedőt, hogy közelebb tudjon kúszni a fiúhoz. Cainon sem volt ruha, így látta amint Dante lélegzete elakad amikor felfedi előtte a meztelen testét. A bájitalmester ezt sem tudta nagyon mire vélni, hiszen tegnap minden lyukában járt a fiú, most akkor miért is mereget ekkora szemeket? Kissé összevonta a szemöldökét, ezzel jelezve, hogy nem ért semmit. Egy karnyújtásnyira ült le tőle és csendben várta a válaszokat...

Látszódott, hogy Dantét letaglózzák a kedves szavak, valószínűleg mindenre számított csak erre nem. Hüppögve motyogta maga elé Cain nevét, miközben a férfi lágyan végigcsókolta a puha és forró nyakát. Nem kellett sok, hogy megeredjen a nyelve, így Cain leállt a mozgásban, hogy a fiú szóhoz is tudjon jutni, ne csak nyögdécseljen. Miután végighallgatta a mondanivalóját azonnal reagált.

- Igen tényleg így érzem, már nem hat rám az a... az a szar amit belém kentél ... Sosem zavart, hogy varázstalan vagy, aki ezért ítél el ,az annyit is ér! Semmit sem jelent és nincs is szükséged arra, hogy ilyen eszközökkel élj. Látod, én sem viszem túlzásba és teljesen működőképes az életem ...- Jelezte Cain, hogy mennyire szolidál Dantéval, tényleg minimálisra csökkentette a pálcahasználatot a fiú jelenlétében. Már azt, amivel varázsol és nem, nem az ágyban.

- Nem szeretnék a viselkedésemmel több fájdalmat okozni, megpróbálom elfogadni azt ami van. Valóban nehéz életünk volt és ha már... így alakultak a  dolgok akkor próbáljuk bepótolni azt a sok jót, ami gyerekkorunkban nem járt ki nekünk. Én mindent megteszek amit csak tudok, hogy a hátralevő életünk boldogságban teljen ! - Zárta rövidre Cain a témát és egészen elérzékenyült, de elég volt az, hogy Dante sír a karjaiban, nem akart ő is rázendíteni. Legvadabb álmaiban sem hitte, hogy egyszer ilyen érzelmi hullámba kerül, hogy elfogadja azt hogy szerelmes egy másik férfiba. Igazából nem is úgy nézett rá mint férfira, hanem mint egy csodálatosan szép nemtelen lényre és saját magát is annak tartotta valahol, tisztában volt azzal hogy mindketten androgün szépségek, hiába volt izmosabb mint a kvibli az anyja arcát látta, ha a tükörbe nézett. Hirtelen nem is tudta, hogy egyáltalán folytassák-e a szexet vagy sem. Hogy illene egy ilyen őszinte pillanatot megtörni azzal, hogy üzekednek. De ekkor Dante átölelte a nyakát s lágyan megcsókolta. Ez magával hozta azt, hogy ismételten begerjedjen. A fiú szája sikamlósan és puhán szorult az ajkaihoz, nyelve pedig olyan volt mint a selyem, a nyála édes és tiszta, az illata pedig szédítő. A mágus nem bírta tovább tartani magát, újra a fiú testébe hatolt, de most nem úgy mint egy állat, hanem lassan és lágyan tette, hogy Dante biztosan érezzen minden egyes centit abból ami ő. Közben a fiú olyan dolgokat lihegett a fülébe, hogy nem is tudta hirtelen mit mondjon rájuk. Erősen magához szorította őt, miközben Dante átkulcsolta a derekát  a lábaival, úgy mintha egy nő lenne.  Karjait Cain nyaka köré tekerte, hogy a hosszú fekete hajába tudjon markolni. Nem sok kellett, hogy ettől újra szenvedélyes hangulatba essen a vámpír, s elmosva a romantikát ismételten begyorsítson. Nagyon sok mindent szeretett volna mondani a fiúnak, de nem tudott mert elöntötte a kéj , egy darabig ebben a pózban mozogtak majd miután Cain érezte, hogy hamarosan elélvez  kiszabadította magát a fiú öleléséből és felemelkedett, hogy Dante lába közé térdelhessen, s ezalatt a kezébe vette a fiú farkát, hogy őt is a csúcsra tudja juttatni. Nem volt számára sem undorító, sem pedig idegen amit csinált, sőt kikerekedett szemekkel figyelte, hogy a szőkeség mennyire kéjesen nyög és vonaglik attól, ahogyan ő belemártja magát és dolgozik a farkán. Ilyet még életében nem érzett mint azon a napon, leszámítva az első éjszakájukat amikor ópium hatása alatt egymásba gabalyodtak. A fiún is látni lehetett, hogy hamarosan elélvez, így Cain kicsit lassított, úgy érezte az lenne a legcsodálatosabb  ha együtt mennének el, így erre rá is játszott. Hogy tovább fokozza  a fiú kéjét a másik kezével megfogta a nyakát, amin még mindig nem gyógyult be a harapás , így csillogóan leveses volt a szövetnedvektől. Dante az oxigénhiány következtében valószínűleg csillagokat látott, de ezzel hogy a légzését befolyásolták hamar közelebb került az orgazmusához, ezt az egyre duzzadó farkából is észlelni lehetett. Cain sem volt már nagyon képben, a saját száját harapdálta miközben partnere arcát vizslatta olyan perverz kéjjel a fején ami jelezte, hogy már semmi szégyent nem érez annak kapcsán amit csinálnak.

- Dante... - Suttogta szerelme nevét élvezettől remegő hangon, s egyre hevesebben kezdte lökdösni a fiú vékony testét, Dante nyaka körül csak úgy szorultak hosszú és hűvös ujjai. A fiú is érezte a közelgő hullámot és hevesen beharapta a saját ajkait, miközben megfeszült a mágus hevességétől és úgy homorított, mintha szertornász lenne. Cain az élvezése pillanatában elengedte  a nyakát és a derekába markolva magára rántotta az erőtlen kis testét, hangtalanul és zihálva borította el a gyönyör, miközben a fiúba élvezett. Egyrészt azért mert nem volt ereje kivenni belőle, másrészt nem tartotta annyira rossz ötletnek a dolgot azok után, amit egymás fülébe suttogtak. Hát úgy fest , hogy ez a történt happy end-el végződött  , szó szoros értelembe véve, még annak ellenére is, hogy nem úgy kezdődött, mint egy leányregény. Dante tervei láthatóan beváltak, de nem lehetett biztos abban, hogy nem –e az elixír hatására viselkedett vele így a férfi... Végül is honnan tudhatja Cain,  hogy mit érez igazából és mit nem ?

Cain egyre többet mozdult ki csodálatos párkapcsolatával az aranykalitkájukból. Mindig történt némi atrocitás, de jól kezelték a dolgot, megedződtek a hetek során. Viszont ami ma esett meg vele arra a legvadabb álmában sem számított. Még szerencse, hogy hozott magával pálcát, de nem fogok ennyire előrefutni, hiszen a meglepetéseket meg kell hagyni a történet közepére, vagy végére. Mint tudjátok Dantéval egyre többször jártak el szórakozni, vacsorázni. Vagyis ami azt illeti Dante evett és Cain nézte ahogyan egyetlen szerelme táplálkozik, hiszen képtelen volt arra hogy mások előtt étkezzen. Mindig gyönyörűek és makulátlanok voltak, ma sem eshetett egy rossz szó sem rájuk, Dante maga volt  a légies tökéletesség, Cain pedig egy sötét illanó fellegként vonult mellette. Mivel kezdett alkonyodni úgy vélte az uraság, hogy ma kirúg a hámból és megmutatja amije van. Egy fekete fényes bakancsot húzott és egy bőrből készült háremgatyát, amit egy mugli divatházban vett a napokban. A nadrág a csípőcsontjáig ért csupán így kivillant hófehér bőre, felette pedig egy pulóverszerűség volt, ami kissé átlátszott, ugyanis tüll anyagból készült. A mellbimbói egészen jól kivehetőek voltak. Úgy nézett ki, mint egy fétisálom a csillogó alsó ruházatával és az átható felső öltözetével. Hosszú fekete haját ami derékig ért kiengedte, látni lehetett , hogy valamiféle különleges samponnal mosta meg mert túl rendezett volt és mintha kicsit magától mozgott volna. A gyönyört csak az fokozta, hogy a legdrágább parfüm volt rajta amit  varázsvilágban vehetett, olyan feromonokkal ízesítve, hogy még  a hetero férfiak is megfordultak utána. Dante szinte lázas volt attól, hogy ilyen csodálatos férfi mellett lépkedhet úgy, hogy az szintén fogja a kezét, igen! Eljutottak addig , hogy egymásba karolva vagy kézen fogva sétáltak az utcán. A nemes megedződött, ha valaki beszólt nekik, akkor látványosan megcsókolta a fiút és buján kacsintott arra akiknek nem tetszett , hogy mi történik. Ez sokkal hatásosabb volt, mint verekedni, ordítani vagy átkozódni. Cain viszont ma este némi angyalport fogyasztott indulás előtt, ezért úgy érezte magát mint akinek amúgy is nagyon nagy farka még hatalmasabbra nőtt. Dantét úgy húzta maga után az utcán, mintha éppen baszni igyekeznének, s minduntalan a fiúhoz kellett érnie, mert nem bírt betelni az illatos és törékeny szépségével. Tethys cuccai jó szolgálatot tettek annak érdekében, hogy a férfi elfogadja magát és homoszexualitását, főleg a mai napon. Annyira kanos volt, hogy majdnem lepattant róla a gatya. Vajon meg tud -e az idilli kis falu birkózni ennek a csődőrnek a  hormonos szexi szagával? Aligha hiszem! Dante és Cain egy kanapén foglaltak helyet, mert ott igazán eltudták dobni magukat. A nemes kirendelt egy halom drága italt ezzel is fitogtatva azt, hogy mennyi pénzük van és hogy nem sajnálja szórni, ha úgy hozza a helyzet. Dante úgy ért hozzá a combjához a lábával, hogy félreérthetetlen volt a kapcsolatuk, na meg közben minduntalan Cain nyakát és arcát simogatta. Még az sem zavarta meg ebben a kéjelgésben, amikor két takony elkezdett hangoskodni és elkergette azokat a tini lányokat, akik kieső szemmel nézték a nyilvános... nos nászukat? Lehet annak nevezni? Az biztos, hogy ennyire szépet még nem láttak. Cain vastag ajkai éppen szerelme nyakát szántották végig, aki lányosan nyögött egyet a kéjtől és várta a mindent betöltő , égető harapást. Dante is kapott a cuccból, mindenki nagyon "kivolt,, nem is csoda hogy ennyire egymásba gabalyodtak. Még az sem zavarta a nemest amikor meghallotta, hogy: két buzerás, oda sem nézett, igen:  buzik voltak, ez tény. Viszont a nőstény viselkedése azonnal felbaszta a drogos kis agyát. Nem is csoda, ugyanis  az angyalporral a szervezetében nem is volt vitás, hogy ez fog történni. Ennél sunyibb drog ugyanis a földön aligha létezik. Nem igazán kiszámítható a hatása és Cain most, életében először használta ezt a szert, ahogyan a fiú is. A legtöbben csak úgy emlegették, hogy: a gonosz drog. Mivel csak kisebb adagot vettek be enyhe részeges eufóriában lebegtek amitől még gátlástalanabbá váltak, de egészen bizonyos , hogy még az elkövetkező öt órában bennük marad az anyag és hatással van rájuk. Izomellazulást és a fájdalom nem érzetét is eredményezi egyben és azt , hogy igencsak beszédes és nyílt lesz aki használja. A legrosszabb viszont az, hogy amikor kiürül a szervezetből mindenképpen pánikrohamot és közelgő halál érzetét kelti az emberben, így igazán kiszíthatatlanná teszi  a fogyasztójának reakcióit. Remélhetőleg még az előtt hazamennek, hogy beütne a crach. Bár az események igencsak úgy alakultak, hogy egy darabig itt ragadnak, ugyanis valaki pofán köpte őket vajsörrel. Cain nem akarta elhinni ami történik, ugyanis mióta kinyírta az apját mindenki a seggét nyalta és nem érte ilyen sértés, alázás, leszámítva Tethys tetteit. De azt már eltemette magában, vagyis próbált ezzel a megalázottsággal együtt élni. Viszont az, hogy egy pisis arcon köpi... hát igazán kiborította őt. Dante azonnal elsírta magát dühében , de mégis Cain combjába mart, amikor a nemes mint egy fekete párduc ugrásra készen feszült nekik a kanapén. Mitévő legyen? Mit lehetne tenni egy ilyen helyzetben? Szerette ezt a helyet és nem akarta, hogy kitiltsák onnan őket!  A drogok és a düh egyszerre mozgatták a testét, amikor hirtelen elkapta Dante arcát és kéjesen a lány szemébe nézve lenyalta a köpetet. ÓÓÓÓÓ. Hát erre nem hiszem, hogy bárki is számított a helységben. Miután megtisztította a fiú könnyes arcát, aki a döbbenettől nem tudott még levegőt sem venni , dobott egy csókot a két csóró kisiskolás felé, úgy gondolta ez elegendő lesz mint jelzés, hogy igazából szarik a véleményükre és nagyobb perverz annál, hogy törődjön a gyűlöletükkel. Az angyalpor igazán jó szolgálatot tett, hiszen még nem volt tőle agresszív. Remélte, hogy ezek után békén hagyják őket, hiszen azzal sem lehet zavarba hozni , ha nyilvánosan szidják a szerelmüket. Legalábbis ma nem. De ez után az asztalukba is belerúgott a lány, így a drága italok a ruhájukra fröccsentek. Cain akkor már érezte az elemi dühöt, így azonnal a pálcájáért nyúlt. Első körben megtisztította a környezetüket és magukat úgy, hogy amíg nem volt minden rendben rá sem hederített az idegbeteg kislányra. Majd lassan kikecmergett a kanapéból, hogy elmondja a kialakult helyzetről a véleményét, mindezt lapos tekintettel és vörös szemekkel.

- Ne aggódj , más is lesz a szájüregemben mint a nyelve, gondoltam közlöm ha mással sem tudsz foglalkozni csak azzal , hogy mi mit csinálunk. Ha van valami problémátok ezzel húzzatok a tarka faszba! Engem sem zavar hogy hetero kis taknyok vagytok akik öltözködni sem tudnak. –Majd intve a pálcájával a két vajsört egyenesen a lány fejére borította. Úgy érezte, hogy ez elég revans azok után amit velük tett. Még mindig állt, felkészülve bármire ami jöhet, eltakarva Dantét, aki varázstalan volt.

A nemes minduntalan kiborult attól, hogy Dante mit képes összeenni, nem akarta elhinni, hogy a fiú ennyi cukros és egészségtelen vacakot tud magába tömni és mellé ennyire vékony marad. A  házimanó nem győzte energiával, hogy naponta elárassza a szőkeséget a kedvenc édességeivel.  Mivel Cain enni csak egymagában tudott ezért nem kért szokásosan semmit , csak jelképesen egy pohár vizet, de örömmel nézte, hogy a fiú mennyire boldog. Még mindig kicsit feszülten kezelte ezt a helyzetet, hogy a nyilvánosság elé mennek ketten, mert a legtöbb tini olvasott olyan lapokat amiben szerepeltek a cirkuszaik. Nem is csalódott, amikor a háta mögött már hallotta is a pusmogást és a nevetgélést. A gerince úgy befeszült az idegtől, hogy csoda volt ránézni, mintha ostorral vertek volna rá, de kitartott és nem rendezett jelenetet, ugyanis Dante megkérte, hogy engedje el a füle mellett a megjegyzéseket. Azok a lányok annak is örülnének, ha a fél szemével rájuk nézne, tudta ezt jól hiszen szívdöglesztő volt és rettenetesen gazdag. Már éppen szólt volna valami cifrát a tolakodó tinik felé, de a pultnál ülő fiatalember a két lányra förmedt. Cain kicsit összehúzta a szemöldökét, amikor meghallotta a nevet... ami rendkívül ismerősen csengett számára. Lehet, hogy esetleg ismeri valahonnan? Megpróbálta jól megnézni magának a férfit, de nem tudta hirtelen beazonosítani ki is lehet az. Mivel Dante éppen a világ összes süteményét készült egyszerre magába tömni és Caint maga után húzva arrébb vitte a pulttól, csak egy biccentéssel tudta megköszönni a közbenjárást.

- Dante... nem leszel rosszul? –Tudakolta meg óvatosan Cain a fiútól, hogy esetleg nem fog-e cukorkómát kapni a sok szartól, amit megenni készül. Miután helyet foglaltak jól látta ültéből a férfi hátát ami egy könyv fölé görnyedt, egyszerűen nem hagyta nyugodni a dolog... majd eszébe jutott, hogy volt egy Jimmy nevű fiú, akit még gyerekkorában ismert meg apja egyik giccses partiján. Lehet, hogy ő az? Kicsit feszengve ült egy helyben az asztalnál, Dante valószínűleg észrevette a bájitalmester zavarát és azt is, hogy valakit nagyon figyel. Mire kiérkeztek az édességek Dante előrehajolt és majdhogynem szájon csókolta Caint örömében. A nemes olyan vörös lett (magához képest), hogy rózsaszín pír jelent meg a sápadt bőrén, de nem utasította vissza a gesztust. Rosmerta mosolyogva nézte őket, nagyon aranyosak lehetettek így ketten.

- Örülök, hogy örülsz Dante, egészségedre! –Simított végig a fiú hibátlan arcán, így mutatva ki hogy nem tagadja azt, hogy együtt vannak. Sokat dolgozott ezen, még annak ellenére is, hogy valaki megint felkuncogott a háttérből.

-... Figyelj... én lehet, ismerem azt a férfit. Még gyerekkoromból, de nem tudom, hogy odamenjek-e hozzá... Nem vagyok biztos benne, hogy ő az. Még apám egyik partiján találkozhattam vele.  Életemben először nagyon sokat beszélgettem egy nálam fiatalabb gyerekkel, igazi zseni volt!  A vezetéknevük ugyan az. Ha jól értelmeztem ez a férfi professzor a Boszorkányképzőben. Nem lepne meg, ha ő lenne... csak nem vagyok biztos. Na meg... mint látod én nem értem el semmit, belőlem nem lett semmi. Ha valóban ő az, mégis mit mondok neki? Mivel foglalkozom?

Őrlődött Cain Dantéval szemben ülve, majd gyorsan beleivott a vízbe. Nem nagyon szokta meg még, hogy az érzéseiről beszéljen ennyire nyíltan, de ha már együtt volt a fiúval összekötötte a kellemeset a hasznossal és elmondta, amik éppen benne munkálkodnak. Valóban, ha Jimmy az aki ott ül és odamegy megszólítani, mégis mit fog róla gondolni? Aranyvérű nemesként, jó iskolázottsággal és szép eredményekkel végzett, de neki nem sikerült bekerülni oda, ahol ő professzor lett. Egy percig se higgye senki, hogy irigységet érzett, inkább az önérzetét, büszkeségét bántotta a dolog. Mégis ha megkérdezné a férfi, hogy mi lett belőle mit mondana? Egy meleg drogos, aki az apja örökségéből él? Egy perverz aki nem tudja a családi vérvonalat továbbörökíteni mert egy szado-mazo szobában csapkodja a szintén ratyi, kvibli párja porhanyós seggét? Itt nagyon elbúsult és zavarában elfordulva megvakarta a nyakát. Hiába fogadta el magáról azt ami ellen annyi ideig harcolt, azért érték őket kínos helyzetek, félmondatok, pletykák. Olyan félhangosan kimondott beszólások, amikre nem tudott támadni sem lépni, de azért sértette a becsületét. Dantét meg nem akarta megbántani, nem szégyellte, hogy kivibli sem pedig azt, hogy együtt vannak.... De azért ez elég hirtelen és új dolog volt Cain számára, nem lehetett könnyű mindezzel megbirkóznia.

- Lehet inkább hagyom Dante és nem szólítom meg... nem igazán vittem sokra.

Majd ledöntötte a pohár ásványvizet és a fiúra nézett, aki próbálta éppen vigasztalni őt, de ha logikusan megnézzük a nemes életpályáját nem nagyon lehetett mivel támogatni, ugyanis valóban egy munkanélküli drogos buzi volt. Nahát. A fiú talán még azt is gondolhatta, hogy őmiatta nem megy oda a mágus. Remélhetőleg nem vesznek össze.

Dante könnyes szemekkel helyeselt a férfi sértő szavai hallatán. Caint ez egy cseppet sem hatotta meg, ugyanis kezdett elmúlni az elixír hatása a szervezetéből és lassan újra teljesen önmaga lett. Annak fényében amit a fiú tett vele a legkevesebb ha sírva könyörög az életéért, vagy azért hogy had élvezhessen el. Ernyedt, sápadt testét Cain akár össze is roppanthatta volna, bár nem akart ilyet tenni vele , ennél sokkal cifrább tervei voltak a jövőre nézve. A fiú láthatóan megrémült, mert minden további nélkül szabadkozni kezdett.

- Az én érdekemben? Dante ezt te sem gondolhatod komolyan! Egy önző kis disznó vagy! –Döfködte tovább a fiú testét, minden szava után akkorákat lökött rajta, hogy csoda nem halt meg a mozdulatokat követően.

- Tudom jól Dante , hogy itt egyetlen egy dolog járt a fejedben, az hogy megkapjad amit akarsz! Mindent csak azért tettél, hogy neked jó legyen. Kár azzal ámítanod magadat, hogy értem cselekedtél így. Sunyi módon elkábítottál, aztán pedig megdugtál, így próbáltál megalázni a férfiasságomban. Nem is értem hogy van bőr a pofádon ezt egy jótékony cselekedetnek beállítani! - Majd ennél a pontnál akkorát sózott a fiú seggére, hogy a közeli erdőben felröppentek a madarak a csattanás hallatán. Nem kellett sok neki, Dante már rimánkodott is, bocsánatot kért és elhordta magát mindenféle alantas és értéktelen dolognak. Bár a nemes nagyon haragudott, mégis a fiú mondatait hallva összevonta a szemöldökét, majd lelassított és eltávolodott a kvibli testétől. Dante  pár pillanatra fellélegezhetett, amíg a bájitalmester gyengéden letette a lábait, így ismételten a hátán feküdhetett egy kényelmesebb pózban. Miközben a vámpír úgy rakosgatta, mint egy rongybabát elsírta magát szégyenében és fájdalmában, hogy ennyire értéktelennek is gondolja magát, valószínűleg a tettei felett érzett bűntudata is mételyezte. Cain széthúzta a fiú lábait és közé ült, majd hirtelen megváltoztatta a hangnemét, de előtte alaposan megfogta partnere állát, hogy szembekerüljön vele az arca . A fiú akár azt is hihette, hogy még több alázást fog kapni, de legnagyobb meglepetésére nem ez történt. Cain annyira lágy hangon duruzsolt a fülébe, hogy ilyet még álmaiban sem mert elképzelni.

- Dante... Miket beszélsz? Lehet nem voltam veled mindig egyértelműen kedves, mert szégyelltem az érzéseimet, de számomra te vagy a legszebb és a legfontosabb ezen a világon! Meg ne halljam többet, hogy ilyeneket gondolsz magadról. Ez csak játék.... Nem kell komolyan venni amiket mondtam! Te vagy számomra a legszebb emberi lény, amit valaha láttam és nem érdekel, hogy fiú vagy –e vagy lány, örökké az enyém leszel, amíg tart a szánalmas életünk addig együtt maradunk és mikor az egyikünk megöregszik, vagy elgyengül, vagy baleset éri, akkor a másikunk is szertefoszlik. Ennél nagyobb ajándék pedig nem létezik, hogy nem kell valamelyikünknek a másik hiánya miatt szenvednie! Ne sírj kérlek! –Suttogta bele a fiú nyakába és mélyet szívott a mámorító illatából. Az, hogy megvigasztalta még jelenti, hogy nem haragudott rá és nem fog bosszút állni, de a kviblit már így is eléggé kínozták az elmúlt hetekben művelt tettei és rengeteg fájdalmat kellett átélnie a nővére miatt. Cain úgy gondolta, hogy nem nyomorgatja tovább lelkileg a szerencsétlen fiút. Majd miután erőre kapott és elfelejtette, hogy bármitől is tartania kéne akkor fog rá lecsapni és olyan dolgokat művel vele, amit legvadabb álmaiban sem képzelt. Ha már ki lett ugrasztva a nyúl a bokorból, hogy buzi, akkor innentől belead mindent, hogy Dante is érezze mennyire átszellemült a foglalkozástól amit tartott neki. De most nem ez következett, hanem inkább a békülésen és Dante megnyugtatásán volt a hangsúly.

- Dante... - Suttogta Cain elbűvölő hangon, miközben lassan a fiúba csúszott, majd nyakába borult, hogy mélyet lélegezzen az illatából. A vad üzekedésnek ezzel vége szakadt és inkább erotikusan hullámoztak a puha takarók között. Olyan látványt nyújtva, hogy a képzeletbeli szemem is be kell csukjam az elé táruló gyönyörűségtől. A fekete és szőke haj kontrasztosan kavarodott össze és a fehér vonagló testek kipárolgása megtöltötte a szobát a szex félreismerhetetlen szagával. Ilyen nagy szerelem csak egy másik dimenzióban születhetett, ahol két vámpír lebeg extázisba esve a kölcsönös vérkötéseik kapcsán, de az egy másik történet.

- A legnagyobb kegy amit velem tehetsz, hogy szeretsz engem, soha senki sem érzett irántam úgy , mint te... Sose szeretett és akart úgy senki engem mint te, örülök annak hogy ilyen eskü köt össze minket , mert ha te megszűnnél létezni akkor önkezűen végeznék magammal...

Caint rettenetesen izgatta, hogy Dante kezes báránnyá változott, csodás volt hogy még csak nem is ellenkezett. Nagyon úgy festett, hogy szinte megváltás volt számára amint visszaállt a régi rend. Dante nem védekezett, minden pillanatot kiélvezett amit Cainnal tölthetett, valószínűleg  úgy volt vele történjen másnap bármi, ez örök emlék lesz számára. Nem is volt rest hangot adni az örömének, arra biztatta partnerét, hogy nehogy abbahagyja, Cain még gyorsabban kezdett mozogni a testében így tágítva és lazítva el a fiút. Érezni lehetett, hogy nem igazán nyúlt magához lent az elmúlt hetekben mert meglehetősen szűk volt, a nemes jóindulatúan dolgozott a fiú ellazításán, hiszen már tapasztalatból tudta milyen fontos ez a lépés. Még nem tisztult ki annyira a feje, hogy a bosszún gondolkodjon az még váratott magára. Dante amikor arról beszélt megérdemli a bűnhődést semmit sem sejtett a második emeleti lezárt szobáról , ami valójában egy szex kínzókamraként funkcionált. Valószínűsíthető, hogy hamarosan ott fog feléledni különös pozitúrában furcsa dolgokkal testében, de ez még a jövő zenéje. Most az élvezeteken volt a hangsúly, mert a félvámpír még mindig a szer hatása alatt volt és csakis a kielégülésével volt elfoglalva. Dante úgy vonaglott az ujjai mentén, hogy rájött itt már nagyobb dolgok kellenek ahhoz, hogy kielégítse a fiú buja vágyait.

- Szóval ennyire éhes vagy a farkamra Dante? Jól van, ne aggódj, megkapod!

Biztosított a fiút arról, hogy nem hogy asszonnyá lesz téve, hanem mire végeznek kislány lesz belőle. Ki is húzta az ujjait fiúból rögvest, majd egy hirtelen gondolattól vezérelve bedugta őket Dante szájába. A fiú nem tudott ellenkezni, mert minden olyan gyorsan történt, igaz hormonokon és nyálon kívül mást nem érezhetett rajta, de azért mégis... Mialatt Cain erőszakkal lenyomta a segges ujjait Dante torkán beült a fiú széttárt lába közé, majd bal kezével fogást keresett a csípőjén és hatalmas farkát a fiú seggéhez nyomta. Nem hatolt bele rögtön, hanem szépen lassan indult el benne, kis szüneteket hagyva. Érezte, hogy a fiú lassan rátágul, de még erősen szorítja és szinte magába szívja a teste. Cain szívverése felgyorsult a csodálatos érzéstől ami már igencsak hiányzott neki , hiszen az elmúlt három hétben még csak ki sem verte magának. A kéjtől teljesen megfeledkezett magáról és hátravetette a fejét, hogy átadja magát ennek a csodálatos élvezetnek, hosszú fekete haja úgy csapódott  a hátának mintha egy sellő lett volna a sziklák között, aki éppen feljött a habok közül. Egyre beljebb nyomult Dante testében, aki nyögdécselve mozgatta a csípőjét, Cain eközben kihúzta a nyálas kezét Dante szájából és a fiú farkával kezdett foglalatoskodni. A nemes nyálas ujjai sikamlósan csúsztak Dante kemény farkán, miközben a csípőjével lassan mozgásnak indult. A kvibli valószínűleg egy másik dimenzióba lépett mert úgy sikoltozott mint a szűzlányok az első éjszakán. Caint ez egy cseppet sem zavarta hiszen tudta milyen hatalmas méretekkel rendelkezik és már azt is , hogy mennyire lenyűgöző ez az érzés. Mivel Dante eléggé kitágult egyre erősebbeket lökött rajta, szinte már majdnem csúszkált a vékony kis testében.

- Látom nagyon tetszik neked Dante, ez hiányzott? Ezért volt ez a cirkusz? Milyen perverz vagy, hogy ennyi ármányt szősz annak érdekében, hogy a farkamat beléd rakjam.... Nagyon-nagyon rossz fiú voltál, remélem tudod... Ennek meglesznek a napokban a következményei, akkor amikor nem is számítanál rá...

Jegyezte meg a mágus titokzatosan,  majd teljes erőből kezdte ostromolni a  vékony fiú testét, s hogy még jobban magára tudja rántani, a másik kezét is a csípőjére tette és körmeit a puha bőrébe mélyesztette. Dante haja lobogott a lendülettől és a kínoktól kissé felemelkedett az ágyról, szinte kétrét görnyedt és párás szemekkel óbégatott.

- Nem-nem Dante, nem fogok megállni, sőt még erősebben kapod, nem versz már át! Tudom mennyire jó érzés ez neked is, szereted ha fáj, látom rajtad! Inkább lazulj el, te se legyél makrancos kiskutya, kapaszkodj meg szépen a takaróban!

Döngette tiszta erejéből nemes, miközben a fiú a hasához próbálta rakni a tenyerét, hogy megállítsa a folyamatot, de ezzel csak azt érte el, hogy a férfi még erélyesebben nyomult belé majd elkapva Dante csuklóit a fiú feje fölé rakta, miközben teljes súlyával ráfeküdt. Dante legnagyobb szerencsétlenségére még mélyebben hatolt belé a vámpír, csoda hogy abban a pillanatban nem szakadt szét a segge. Valószínűleg az ujjazásnak köszönhette egyedül ezt a szerencsét.

- Ne csinálj úgy mintha nem erre vágytál volna Dante! Látom a kéjenc fejeden, hogy mennyire jó neked! Visíts még jobban, mutasd meg mennyire jó neked!

Suttogta a fiú nyakába, mint valami éhes ragadozó, majd erőteljesen belemart az illatozó bőrébe, ugyan oda ahol már a szétharapott sebe elkezdett kék zöld színekben játszani. Cain nem akart vért inni, csak meg akarta sebezni, annyira hogy visítson ijedtében. Dante ugyanis nem tudhatta mik ezzel a szándékai, azt is gondolhatta volna hogy megint étkezik belőle.  Az biztos hogy mindkettőjük testéről egy idő lesz mire eltüntetik a nyomokat. Cain bőrét a kötelek kezdték ki, míg a fiú nyakát az éles szemfogak. Miután a férfi szétharapta a fiú torkát újra felemelkedett, így misszionárius pózban folytatták tovább, s egy hirtelen gondolattól vezérelve Dante combjai alá nyúlt, így a fiú háton fekve majdnem fejjel lefelé függött. Kihúzta belőle hatalmas farkát, hogy megszemlélje az éppen összeszűkülni készülő lukát.

- Csodálatos Dante, talán ez a legszebb amikor így látlak. Ez a jelenet tökéletes jellemez téged. Egy kis luk vagy semmi egyéb, egy éhes kis segg. Egyáltalán nem arra születtél, hogy megkúrjál másokat, hanem arra, hogy téged basszanak! Ezt vésd jól az eszedbe. Még egyszer meg ne próbálkozzál azzal amivel ma, mert esküszöm, hogy a farkamnál nagyobb dolgot rakok beléd utána!

Majd miután végzett az intelmeivel, még annyi ideje volt, hogy beleköpjön az éppen összehúzódó rectumba. Dante valószínűleg belül örömtáncot járt és visítozott a gyönyörűségtől. Nem kellett sok, hogy ez valóban megtörténjen, ugyanis ugyan ebben a pozícióban hatalmas lendülettel hatolt belé Cain, aki most már vicsorogva és morogva kefélte tovább. Szájából szokásához híven ömlött a nyál, ugyanis kezdett megint eluralkodni rajta a másik fele. Valószínűleg a vérszag, az uralkodás íze és a kéjhullámok következtében. Remélhetőleg nem lesz ebből baleset...

- Kérjél bocsánatot Dante azért amit velem tettél!- Döfködte a nemes hatalmas lendülettel. A fiú szinte  a hasában érezte a mágus farkát. Cain nem ért hozzá a kvibli péniszéhez, mert nem akarta, hogy eltudjon élvezni.

- Kérjél bocsánatot és talán megengedem, hogy elélvezz... Bár azért amit tettél , legalább két hétig egy katétert kéne benned hagyni, hogy hugyozni is csak engedéllyel tudjál! Olyan vagy, mint valami neveletlen kis állat.... majd én megtanítalak az illedelmes viselkedésre, ne félj!

Cain valóban nem fogott fel semmit abból ami Dantéban játszódott le az elmúlt percekben, ugyanis el volt foglalva a seggét ostromló nagy eres farokkal. Miközben az elmélkedve dugta őt nem csinált mást csak folyó nyállal rámozgott a csípőjével Dantéra. Bár megvolt közöttük az a különleges kapocs amivel érzékelték egymás hangulati változásait,  a nemes most nem volt rá fogékony a különös elixír miatt, így a kvibli gyötrődését nem neszelte. Nem járt máson az esze csak azon, hogy Dante mozog a seggében és ennél jobb még nem történt vele életében. Mennyire mocskos és perverz dolog ez, mennyire fájdalmas és sikamlós egyszerre! Menyi tiltást és megalázást kapott ezért és most ezt csinálja és kimondottan jól esik neki! Jó egy másik férfi köcsögének lenni, igen, hát erre jobban kell mozogni még, hogy többet érezzen! Még többet érezzen Dante kemény farkából ami kitölti mindenét!

- Ó igen? Arra vágysz, hogy kemény legyek? Mi sem tenne most boldogabbá.

Törte meg a csattogó csendet a fiú és jobb fogást keresett Cainon, hogy beljebb tudjon hatolni, aki igazán méltányolta a dolgot.

- Igen, igen! Csináld keményebben! ... Még sosem éreztem ehhez foghatót.... Olyan ... nagy.... Dante... Imádom a farkadat!- Nyögött Cain erotikus hangon mindent amit abban a pillanatban érzett, miközben a fiú begyorsított mögötte. Biztosan nagyon hízelgő lehetett Dante számára amint valaki a farka méreteit dicséri. Mondjuk Cainnak minden nagy volt hiszen még a saját ujját sem dugta a seggébe, kérdés hogy ezek után beveszi a repertoárjába vagy sem. Bár úgy érzem, nem kell majd kézimunkáznia mert ez az éjszaka után nem fognak mást csinálni Dantéval mint toszni éjjel-nappal. Eközben Dante ismételten hangosan, lányos hangon kezdett nyögdécselni, valószínűleg eddig tudta magát megjátszani, ezt  Cain is észrevette s azt is, hogy Dante sajnálatos módon lassít.

- Ne, ne, ne , ne! Dante, ne hagyd abba! Ne! Várj egy kicsit, kérlek... –Könyörgött mohón Cain, még szerette volna élvezni ezeket az új élményeket, nem akarta hogy vége legyen. Szinte hallani lehetett ahogyan felháborodik bár a fiú biztosította arról, hogy nem ez lesz az este vége, de akkor sem akarta hogy vége szakadjon ennek a csodálatos pillanatnak. A nemes szomorúan húzódott el Dantétól, majd szembe fordult a fiúval. Cain látványosan ki volt pirulva a szertől és a kéjtől, mellkasa le-fel járt és bőrén még mindig ott voltak a lenyomatai a kötélnek. Haja rendezetlenül és csapzottan omlott a vállaira és futott végig a hátán, ajkai kivörösödve és nyálasan csillogtak a lemenő nap fényében. Dante nem is tudott ellenállni ennek a szépségnek, magához húzta Caint, hogy újra megcsókolja őt. A nemes nem is ellenkezett, elveszett Dante ízeiben újfent. Eközben a fiú szorgosan verte a saját farkát, Cain nem volt rest fél kezével a heréi alá nyúlt, majd megnyomta a fiú gátizmát. Ezalatt Dante a félvámpírt nyalogatta, nem tellett sok időbe, hogy elélvezzen a patront Cain hófehér mellkasára lője. A nemest ez egy percig sem zavarta, az inkább hogy vége lett a násznak. Pár pillanatra hagyta, hogy a fiú pihenjen egy kicsit, majd úgy érezte hogy lépnie kell, ez nem maradhat ennyiben! Lassan eltolta magától Dantét, s felállt. Órák óta lehetett a földön így igazán jól esett neki, hogy kinyújtózhatott. Miután rendbe rakta magát a padlón térdelő fiúhoz fordult.

- Hát... ugye tudod, hogy mi valamit félbehagytunk Dante... hm? Nem gondoltad, hogy ezzel vége van a napnak. Túlságosan felhergeltél, hogy annyiban maradjon a dolog.

Magasodott a földön ülő kvibli fölé, aki kissé megilletődve nézett fel rá. Cain megfogta a húsos péniszét, majd hirtelen Dante arcához csapkodta.

- Azt... Mondtad... Folytatjuk!- Minden szava között egy csattanás hangzott el. Úgy tűnt, hogy Dante visszatér lassan a saját szerepkörébe, mert Cain annyira felhergelődött a szertől, hogy kanos perverz állattá vált, akinek mindegy volt kibe dugnak mit, csak valakibe legyen valami ebben a szobában. Nem is nagyon érdekelte a fiú reakciója, mert fél kézzel megfogta az állát, majd mutatóujját a szájába akasztva felhúzta a fejét, annyira hogy bele tudjon köpni a szájába. Ó igen... Kezdett visszatérni a régi Cain nagyon úgy festett, csak amolyan kinky, túlfűtött verzióban. Bár amikor nagyon fel volt hergelve nem igazán tudta moderálni magát, de most főleg nem!

- Kicsit megcserélődtek a szerepek, jobb lenne ezt helyre rakni nem gondolod? Amúgy sem vagy annyira meggyőző mint én, nem igaz? Még a végén a fejemre nősz és azt hiszed te vagy az úr  a házban, közben nem vagy más mint egy kis fehér nyuszi, aki életében először és utoljára beledugott valakibe egy répát....
Majd miután a fiú kifejtette a nézőpontját, a nemes lassan végigsimította a nedves farkával az arca másik felét. Mivel már kétszer elélvezett rajta volt mindenféle elő váladék és sperma, erősen kanszaga lehetett már, ezt Cain is tudta jól.

- Takarítsd le! Te tehetsz erről, hogy így nézek ki, jobban teszed, ha megtisztítod mielőtt beléd mártom. Gondolom, nem szeretnéd hogy a seggedben töröljem le a retkes farkamat, ugye?

Hát milyen beszéd ez? Megáll az ész! Honnan lett ennek a csődőrnek ennyi energiája? Ja, tudom, Dante búgatójától. Miután a fiú elmondta a véleményét erről a szituációról Cain csendesen belemarkolt a hajába, de csak annyira hogy fogást találjon a fején és lenyomta a torkán a farkát. Dante szeme majdnem kiesett a hirtelen érkező fasz hatására, de hamar megnyugodott és hagyta hogy Cain megdugja , nem a legkellemesebb ütemben. Igazság szerint biztos vagyok benne, hogy élvezte a dolgot mert nem nagyon ellenkezett, még akkor sem amikor a nemes egy kósza ötlettől vezérelve tövig lenyomta a torkán és nem engedte el a haját. Miközben a fiú öklendezve küzdött az életéért, a félvámpír vidám hangon a következőket mondta.

- Valóban ráébresztettél, hogy ennél nincs szebb a világon, főleg most hogy mindjárt összeokádod magadat Skarsgard és ez még csak a kezdet! Nem is sejted, hogy mennyi minden van még hátra azok után, ahogy elbántál velem... De nem baj, legalább megtapasztaltam milyen érzés ez és hogyan működik a tested, remek lecke volt!

Majd eltépte a fiú száját a farkáról, ami ismételten teljes harci készültségben tündökölt, a fiú próbált levegőhöz jutni, könnyes szemekkel, eközben a nemes újra az arcához csapkodta a nagy eres hímtagot, olyan csattanások kíséretében, hogy szinte biztos vagyok benne fájt neki. Cain úgy látta a fiúnak még nem állt fel a farka bár semmit sem tudott arról, hogy mik játszódtak le benne úgy negyed órával ezelőtt, de nagyon szeretett volna segíteni neki. Fél kezével végigsimított a nyálas arcán, majd úgy gondolta, hogy jobban teszik, ha az ágyban folytatják a dolgokat. Némán felsegítette őt  a földről és a cifra, emelvényeken álló keleti stílusban dekorált fekvőalkalmatossághoz vezette. Nem sokat teketóriázott, ledöntötte Dantét az ágyra úgy, hogy a hátára érkezzen, majd mellé feküdt és lágyan megcsókolta, miközben fél kézzel már a farkánál ügyködött. A félvámpír úgy viselkedett az ágyban mintha ez lenne a legtermészetesebb amit csinál és legalább tíz évnyi rutinnal rendelkezik. Ahogy beszívta a fiú vastag ajkait újra a szájába áramlott a bőrének és nyálának íze így kalandozott végig a testén. Lassan az állához ért, majd a nyakához ahol meglepő módon nem tett semmi rosszat, igaz kicsit megszívta a harapása helyét, de nem mélyesztette bele újra a fogait, hanem megelégedett a vérsavóval. Ráérősen kalandozott lefelé a fiú testén, majd a lapos hasához ért, ami úgy ugrált a nyelve alatt mintha árammal ütögetnék. Akkora már a farka is félig állni kezdett. Nem nagyon érette Cain, hogy mi lehet a baj, de nem vette magára a dolgot mert a szertől úgy érezte hogy a buzik istene és tökéletes úgy ahogyan van. Eközben elengedte Dante pöcsét, hogy kicsit széjjelebb húzza a lábait, hogy hozzáférjen jobb dolgokhoz is mint mondjuk gátizom, és seggluk. A fiú kicsit megrémülve nézte Caint, aki éppen a belső combját nyalta és szívta.  Az érdekelte, hogy mégis mit akar csinálni, mert ugye a farka előzőleg az ő seggében volt... És hát nem mondom, hogy olyan olyan lett, olyan mint mondjuk: „koszos” , de a kviblit azért igencsak feszélyezte a dolog . Az igazság az, hogy Caint  pedig nem, így  elkövetkező pillanatokban a világ legcsodálatosabb seggből-szájba jelenete játszódott le közöttük. A nemest egyáltalán nem zavarta ez, sőt némi perverz mohóság is vegyült abba ahogyan ezt véghezvitte. Eközben Dante kéjesen nyögött és a nevét mondogatta meg valamit arról, hogy nem kell ezt csinálnia, de nem is nagyon ellenkezett, túl perverz volt ez és mocskos, hogy vége szakadjon. Mivel valóban nem volt semmilyen kellemetlen dolognak nyoma,  a félvámpír újraélesztette Dante farkát, de úgy nézett ki a dolog, hogy nem Cain lesz az akit megdugnak ma másodjára. Miután  fiú ismételten kemény lett a mágus lejjebb haladt, hogy a szájába szívja  fiú illatos és puha heréit, majd miután ezzel is végzett végignyalta  a gátizmát és lassan az ánuszához ért. Dante ekkor ismételten ellenkezni kezdett, szűzies hangon, bár nem nagyon húzta el magát, amikor a vámpír nyelve végigszaladt a tiszta kis lukán. Egyáltalán nem voltak kellemetlen illatok, csak a drága fürdőszappanok és krémek voltak érezhetőek, amikkel nem is olyan régen tisztálkodott. Cain eközben látta, hogy nem ütközik ellenállásba így bátrabban nyalt végig az adott szerven, hogy aztán az ujjával beljebb haladjon a testébe. Ilyen egy perverz és buja Caint a föld nem hordott a hátán úgy hiszem! Dante farka és segge csak úgy tocsogott a nyálától, tüneményesen csillogott a fáradt őszi alkonyatban.

- Remélem így már eléggé ellazultál ahhoz, hogy beléd hatoljak Dante... Nem úgy, mint a találkozásunk elején... - Búgta kéjesen lentről a fekete szépség és eközben egyik ujját lassan a fiú seggébe nyomta. Akadálytalanul csúszott bele, így azt gondolta a vámpír,  hogy már miért ne nyomna bele rögtön még egyet? Nem olyan kibírhatatlan fájdalom ez, sőt nagyon is jó!

- Hmmmm nyögjél csak, zene a füleimnek! És még én vagyok kis kurva... hát nem te vagy aki nőket megszégyenítően élvezed ahogy ujjaznak? Nem is értem miért sértett téged meg a pincés eset, valld be hogy azóta arra vered. Ha belegondolok, hogy velem történt volna és ennyire nagyszerű érzés , mást nem akarnék csak hogy újra és újra megtörténjen az a csoda! –Gyorsított a nemes a kezének ütemén. Hát igen, Cain igazi szadista volt.

Csodálatos volt a látvány, nehéz rá a legjobban illő szavakat megtalálni. Cain haja kócosan és szana-szét hevert a földön, ő pedig nyáladzva elnyílt ajkakkal, párás tekintettel figyelte Dantét, aki látszólag megrökönyödött a mágus reakcióján. Mintha nem ő lett volna, aki így akarta volna látni Caint? Nagy meglepettségében úgy tűnt még válaszolni is elfelejtett a mágusnak, aki megostromozta a kérdéseivel , legalábbis addig amíg képes volt beszélni. Szerencsére a kvibli valamilyen oknál fogva lassan de biztosan kioldozta őt, mintha parancsot teljesített volna. Cain úgy érezte, hogy egyenesen a mennyországba került.  A szúrós és viszkető kötél meneteket vájt a bőrébe, szinte beleette magát a mintázata, vissza lehetett követni minden egyes vonalát. A fiú önkéntelenül is hozzáért Cain bőréhez, melynek hatására nem bírt nem hangokat adni. Annyira kívánta Dantét, hogy ilyet még életében nem érzett. A fiú hosszú, szőke haja csodálatos ívben borult rá s puha ujjakként simította végig a bőrét. Hangos sóhajokkal jutalmazta a cirógatást és minden ízében remegett a nyomán. Miután végre kioldozták a béklyói alól hatalmas sóhajjal üt fel, hogy elgémberedett tagjait kissé visszarázza életbe. Olyan volt, mintha nem is az ő végtagjai lettek volna, alig érzett velük! Dante mindeközben készségesen és némán ült mellette, a két fiú úgy nézett egymásra, hogy ha közéjük áll valaki valószínűleg kigyullad. Ebben a pillanatban újfent elővezette a terveit a nemesnek, aki nem igazán vonakodott a fiú legnagyobb meglepetésére.

- Kérlek ne fogd vissza magad Dante... Annyira kívánlak... hogy félek, belehalok ebbe az érzésbe!Nem is értem magamat... hogy miért viselkedtem így...  - Suttogta Cain réveteg hangon. Itt többekben felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyire volt magánál ekkor és vajon ilyen könnyen belement volna a nászba a szer nélkül is? Szerintem a válasz az, hogy: nem. De most ebben a helyzetben Cain másra sem vágyott jobban, minthogy a fiú végre belé hatoljon. Istenek, mi ez? Danténak vajon érzelmileg kielégítő lehetett a tudat, hogy ezt a viselkedést csak a drog okozta? Nem is kellett több jelzés a fiúnak, magához rántotta a nemest majd a hajánál fogva előre nyomta a fejét. Cain saját magától ereszkedett úgymond a földre, mint egy kutya. Ha ezt Rupert látja a másvilágon akkor egészen biztos, hogy forog a  sírjában. A mágus a mellkasát a padlón pihentette, miközben seggét úgy kínálta Dante felé, mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog a világon. Igazán csodálatos volt a látvány: hófehér bőrét egyetlen egy folt, sem szőr nem csúfította, olyan volt mintha márványból faragták volna ki. Dante csoda, ha nem fulladt meg a gyönyörűségtől, amint Cain a puszta pucsításával sugárzott felé. A fiú utasítására gondolkodás nélkül tárta széjjelebb a lábát, s kicsit hátra sandítva nézett Dantéra, hogy jó lesz-e az úgy. Ekkora a kvibli ráhajolt a testére s sikamlós és nedves farkával végigszántva a hátát megcsókolta őt. Cain nem volt rest, bő nyállal szívta be a fiú ajkait és forrón visszacsókolt. A szájában újra érezte az ismerős ízeket s orrában a kellemes illatokat, nem értette miért hazudta eddig, hogy undorodik tőle. Bár valószínűleg kijózanodva nem igazán fogja díjazni azt ami most következik, de a csók és Dante lénye teljesen elragadta, annak ellenére is hogy egy kis lopós, sunyi szarházi volt. Mindeközben partnere a fél kezével megmarkolta Cain farát, innen már mindenki sejtheti mi következett. A nemes elvált a fiú ajkaitól és kéjesen felnyögött, mint egy nő. Magához képest magas hangot eresztett ki, pedig még útban sem volt befelé Dante szerszáma, bár nem kellett rá sokat várni. A fiú  előzékenyen még egy adag nyálat köpött az ujjára, hogy meggyőződhessen arról szabad-e az átjárás, majd miután minden további nélkül belement egy ujja, aztán kicsit nehézkesebben de kettő is, úgy vélte megpróbálkozik végre azzal amire oly régóta vágyott. Cain eközben esztelenül zihált s kurvásan rámozgott Dante kezére, a fájdalom és a forró kéjhullámok nagyszerűen etették a mazochista énjét, nem is értette, hogy miért nem csinálta ezt magának előbb. Tűnődését Dante farkának a hegye törte meg, a forró és nedves makkja nekinyomult a szűz lukának, ami még nem felejtette el az ujjazást és kicsit véresebb állapotban leledzett. Minden esetre a fiú nem úgy viselkedett mint Cain, hanem kedvesebben járt el annál (anál ) . Az elején csak lassan hozzányomkodta magát, majd mikor bement a hegye ki is húzta belőle. A mágusnak mindeközben elakadt a szava, s arccal a földre borult, hogy teljesen átadja magát a kéjes fájdalomnak. Hosszú fekete haja legyezőként terül szét a földön, így téve közszemlére a heges hátát. Nem törődött azzal sem, hogy Dante látja mert éppen azzal volt elfoglalva, hogy a fiú egyre mélyebbre hatolt belé. Úgy érezte talán sosem lesz vége, Dante farka nem kezdőknek volt kitalálva annyi biztos! Mikor teljes egészében végig ért, hangosan felkiáltott és fújtatott, nem hitte el hogy ez vele történik. Teljesen kitöltötte őt és attól félt, hogy belehal mire vége lesz ennek, hogy valami szervi károsodást fog szenvedni a hatalmas farkától.

- Istenek! Dante! ... Mmmmm!- Adott hangot érzelmeinek Cain, akiben lassan  de biztosan elkezdett mozogni a fiú. Nem igazán tágult, hanem inkább beszívta partnerét, akinek valószínűleg ez nagyon jól esett, mert szintén önfeledten nyögött mögötte és egyre gyorsabban kezdett mozogni. Cain majdnem elsírta magát a fájdalomtól és kéjtől, mindent értett, hogy ez miért is olyan jó... Bár majd józanul elmondja a fiúnak, hogy ebből nem lesz rendszer és inkább ő lenne az aki a fasz másik végére szeretne kerülni... De most nem ez volt a lényeg, ugyanis hősünk szájából folyt a nyál és másra sem volt képes, minthogy a padlóra szoruljon és görcsösen támassza a fából készült deszkákat. Ekkor a fiú igazán belendült, a csuklójára tekerte a fekete hajzuhatagot és begyorsított, egyre nagyobbakat lökve Cainon, akihez költői kérdéseket szegezett éppen. Nem kellett sokáig várnia, hamarosan érkezett is a válasz.

- Igen! ... A tiéd vagyok!... Örökre!- Lihegte válaszul Cain, kinek szaggatott szavai között hangos csattogások csendültek fel. Olyan csodálatosan romantikus volt ez, hogy mindjárt elmorzsolok egy könnycseppet! A mágus hümmögve és zihálva állta a sarat, majd mikor már nem érezte azt, hogy belehal a sérüléseibe négykézlábra emelkedett, hogy rámozogjon Dantéra. Igazán példásan viselkedett, mivel kedvelte a fájdalmat még többet akart, eközben teste egyre befogadóbbá vált legnagyobb szomorúságára, pedig ínyére volt a dolog. Bár így is nagyon évezte az aktust, de még több fájdalmat akart. Kivételes egy nap volt ez, én mondom.

- Még Dante! Erősebben! Dugjál keményebben!- Kiáltotta maga elé, mint aki nem tudja mégis miről beszél. Igazán csodálatos kis ringyóvá változott Cain a búgató szertől, kérdés hogy miután kimegy a hatása hogyan is fog mindehhez állni, mivel ennek az anyagnak már volt némi tudatmódosító hatása is. De sebaj! Ezzel a problémával úgyis Danténak kell megküzdenie, majd pedig elszámolnia magának és Cainnak is. Remélhetőleg nem minden hazugság ami itt történik és a kvibli nyertes csatát vív az igaz szerelmükért!

Cain egyáltalán nem törődött a mérgelődő kviblivel, csak tehetetlenül feküdt a földön mint egy zsák szar. A kezéből úgy érezte már kiment az összes vér, nem is érezte őket. Csoda, ha nem halnak el a végtagjai mire vége lesz ennek a drámának. Testileg és lelkileg is kifárasztották a történtek és abban reménykedett, hogy ezzel vége szakad ennek a folyamatnak. Vagyis minden áron ki akart szabadulni, hogy kicsit magába fordulhasson némi ópium segítségével...(nem mintha nem ezt csinálná alapból a nap huszonnégy órájában...) .  A nemes nem is volt tudatában annak, hogy mit tett. Teljen ösztönösen támadta meg Dantét, nem is gondolkodott közben. Most sem értette miért csinálta, viszont egészen felfrissült és az éhsége is csillapodni kezdett amit hetek óta érzett. Úgy gondolta most némi magányra van szüksége, hogy feldolgozza a történteket. Eközben Dante elkezdett hozzá beszélni.

-...- A nemes habozott, hogy válaszoljon neki, látni sem akarta Dantét azok után ami történt. Nem haragudott rá, de nem is örült annak amit tett vele, hiába érette már hogy mindez miért is történt. Meglesz még ennek a böjtje, akkor amikor a szőke uraság nem is sejtené, de nem szeretnék ennyire előre haladni az időben.

- Szeretnék most egyedül lenni, érts meg kérlek... Elég legyen ebből! Elegem van mára! Értem én már, hogy.... mik voltak a céljaid, de komolyan mondom  egyedüllétre van szükségem! - Válaszolt végül Cain. Meglepő módon abbahagyta az ordítozást és a szitkozódást. Valahol már az ő fejében is megérett a gondolat, hogy bizony tényleg buzi és nem fog ez ellen tudni harcolni, főleg azok után amin itt keresztülment. Igazán égő lenne ezek után tovább játszania magát Dante és saját maga előtt is.

- Nem direkt haraptalak meg, nem tudom miért csináltam... Én nem is értem... csak úgy jött... Szeretnék most már egyedül lenni, semmi értelme ezt tovább folytatnod! Elérted amit akartál! – Szögezte le a mágus, ezzel jelezve már elismeri, hogy buzi, igen. Rájött. Bár azt még mindig nem értette, hogy Dante mégis mit képzel... még hogy a: buzi atyaúristen... Legszívesebben halálra pofozta volna  a sarokban, hogy szedje már össze magát és húzzon befelé a szobájába, amíg kiheveri az anális erőszakot. Aztán visszakapja amit csinált vele, ebben teljesen biztos lehet, főleg azok után hogy ő lett a buzi atyaúristen Dante lesz a kehely, a bosszú mindig csövestől jön! Mindeközben hallotta, hogy a fiú hátramegy és valami után matat, nem tudta elképzelni sem, hogy ezek után mi jöhet még. Cain már nagyon unta az egészet és rettenetesen kényelmetlen volt a kezének mindez. Dante közben újra felé lépdelt és valamit a kezében tartott amit nem tudott kiolvasni hogy micsoda.  A fiú farka még mindig állt. Hát a nemesnek nagyon kezdett elege lenni.

- Mi van a kezedben már megint? Mit akarsz még tőlem? Nem látod, hogy sikerült elérned amit akartál? Hát hagyjál már végre békén! Eresszél már el az istenedet! Mégis mit akarsz még tőlem? Igen, elismerem buzi vagyok! Nyertél! Az vagyok! Eresszél már el!

A fiú eközben idegesítő stílusban kezdte nyugtatgatni, mintha nem is ő tehetne arról, hogy Cain ilyen helyzetbe került. A mágus majdnem felrobbant a dühtől. Itt már rég nem arról volt szó, hogy őt jobb belátásra bírja a kvibli... itt már önkényes uralkodás volt felfedezhető a viselkedésében vagy az , hogy Dante kapva kap az alkalmon és bármit is mond, csak azért is jól megkeféli. Kicsit kezdte hitelét veszíteni a dolog Cain számára, kinek végigsimítottak éppen a sebekkel tarkított hátán. A vámpír az érintés nyomára felszisszent és különös forróságot érzett elterülni a bőrén, mintha forró vizet öntöttek volna rá.

- Mi az isten volt ez? – Ripakodott a zabos fogoly, de nem sokáig maradt ilyen rossz hangulatban, ugyanis a szer a vérébe jutva lassan elkezdte kifejteni a hatását. Először csak a sebe volt ami forrón lüktetett, majd két irányba haladt az a különös dolog a testében, elérve ágyékát és az agyát. Tudta azonnal, hogy mi került a szervezetébe, hiszen kívülről fújta az összes bájitalos könyvet.  

- Mit műveltél velem már megint??? Mire jó ez???- Kiabált dühtől fortyogva, de lassan ez a düh valami másba torkollott. A farka ismételten állni kezdett, hitetlenkedve húzta össze szemöldökét a szerencsétlen és úgy érezte ennyire még nem szenvedett a vágytól sosem életében. Pedig az elmúlt heteket pokolként élte meg, de ez... erre nem voltak szavak! Dante észrevehette amint megváltozik Cain kedélyállapota, egyrészt újfent megszületett erekciója láttán s abból is, hogy a férfi a hátán feküdve úgy nézi őt, mint egy nagy véres steaket. Nem tudta levenni a szemét Dante farkáról, hol a nyakát, hol a farkát, hol pedig az ajkait bámulta. Cain szája ismételten ketté nyílt, hogy levegőhöz jusson, alig bírt egy helyben maradni, akkora volt az extázisa.

- Miért csinálod ezt velem? Nem voltam eléggé meggyőző? Kezdem nem érteni... a szándékaidat!- Nyeldekelt levegőért a vámpír, s mindeközben totálisan elveszett a kéjhullámokban. Mindig is szépnek látta Dantét és vágyott rá, hiszen szerelmes volt belé talán az első pillanattól fogva. De most... hát erre nem találta a megfelelő szavakat. Arra vágyott, hogy Dante azt csináljon vele amit csak szeretne. Ekkor a fiú végre felajánlotta, hogy kioldozza a lábait. Cain nagyon elkeseredett, mert a karjainak nagyobb szüksége volt erre, akár kioldozhatta volna az egész testét is, mert ártalmatlanná vált és kiszolgáltatottá. Cain nem tudott megszólalni, mert lesüllyedt egy ösztönlény szintjére, válaszul csak lapos pillantásokat vetett a fiúra, miközben látványosan végignyalta puha ajkait. Teste lazán rángatózott  a kéjtől, olyan volt mint valami puha takarón doromboló fekete cica. Nem szeretnék Dante fejébe látni, de szerintem erről már álmodott párszor azóta , hogy Cain megerőszakolta a pincében. Hiába volt ő lányosabb fél, most az elkövető úgy tekergett a lábai előtt mint valami kurva. Ennél szebbet biztos nem látott életében, minthogy a viharvert összegenyózott és megalázott nemes ismételten álló farokkal kéjeleg a padlón és beszélni sem bír a nemi indulataitól.

 -Dante... Oldozz el! Nem bírom tovább! –Nyögte csábosan Cain, utalva  a karjaira amik már lassan elkezdtek kihűlni. Majd látványosan megvonaglott a kéjtől s felnyögött. Annyira jól nézett ki, hogy leírni is kevés vagyok. Mindenkinek a fantáziájára bízom ezt a gyönyörűséget , amit ő szolgáltatott éppen a lényével.

A kvibli egy szó nélkül folytatta Cain ujjazását, nem törődött semmivel sem amit a nemes mondott neki. Igazából tudta jól, hogy rizsa az egész és Cain átesett azon a ponton, hogy fájjon. Ebben az is segített a fiúnak, hogy a mágus nem tudta magát fékezni és folyamatosan valamije megrándult, a lélegzete pedig zihálásba váltott, de nem  a kínoktól. Valóban nem kellett neki sok, hogy ismételten elélvezzen, főleg azért mert ez igazán új ízű élmény volt számára, amit még sosem tapasztalt. Nehéz józanul elviselni ekkora élményt. Mindeközben Dante őt tanulmányozva hajolt fölé, szinte megfeledkezve arról, hogy Cain bármikor tehet olyan lépést ami esetleg kizökkenti a románcot... bár  a vak is láthatta hogy ez a következő élvezéséig teljességgel lehetetlen. Miközben a fiú a seggében dolgozott jó tanácsokkal látta el azt illetően, hogy lazuljon el. Ezzel hirtelen összébb szűkült, mert eszébe jutott, hogy bizony Dante meg fogja dugni, akár tetszik neki akár nem. A szűkülés következményeként hangosan felnyögött, nem lányosan, de azért igencsak felfelé ívelő hangon.

- Dante! Hagyd abba könyörgöm, ne hozzál ilyen helyzetbe! Bármit megteszek, csak azt ne! Kérlek! –Rimánkodott Cain rekedtes hangon, nedves sóhajok között. Szerencsétlen igazán szánalmasan festhetett, hogy próbál még mindig ellenállni, holott úgy fészkelődött partnere ujján, minta azzal a seggében született volna. Ellenben tovább folytatta a tiltakozást.

- Nem tetszett! Soha többé nem teszek veled ilyet, csak fejezd be!- Könyörgött tovább, mintha Dante baja csakis az lett volna, hogy Cain megdugta. Jaj, szegény nem nagyon értette már maga sem miről van itt szó, ellenben a fiú keze begyorsított, ami a prosztatáját még inkább ingerelte. A nemes inkább becsukta a szemét, úgy érezte hogy csak így tud a szégyen elől elbújni, próbált minden egyébre gondolni ami nem lent történik, de más nem járt  a fejében csak az, hogy ez az érzés nem is olyan rossz és már érti Dante miért szereti annyira. A gondolatra újabb könnyek szaladtak végig az arcán, nem hitte el hogy ez vele történik.

- Fogd be! Ne nézzél rám... Az istenit! Ne nézz!- Rimánkodott Cain elvörösödött arccal és csukott szemmel. Nem igazán örült, hogy a fiú ennyire kielemzi a testének minden reakcióját. Rettenetesen érezte magát, hogy ő van alul és még nem is sejthette mi fog következni a továbbiakban. Az a test, amit próbált megóvni a bűnös gyönyörtől, szinte remegett Dante farkáért. Igen: ő, aki arra gondolt, hogy sosem fog ilyen helyzetbe kerülni most csípőjével önként mozog rá valakinek az ujjára. Mindenben igaza volt az apjának, itt valóban nem vágykeltők működtek, hanem az ösztönei. Olyan ösztönök, amik teljesen szemben állnak a természettel, Thetyssel való együttlétekor undort érzett és lehet nem is a boszorkány viselkedése miatt. Igazság szerint, amikor nőkkel próbált lefeküdni nem érzett különösebben semmit. Volt valami kis izgalom a levegőben, de ehhez foghatót sosem tapasztalt amit most élt át. Fájóan, de már nem csak tudat alatt kezdte realizálni, hogy mi is történik valójában, hogy miért jobb Dantéval a szex. Eközben partnere nem zökkent ki, bizony ugyan úgy nézte őt továbbra is, majd hirtelen a farkáért nyúlt. Ez volt a legrosszabb és legjobb Cain számára ami történhetett. A fiú mögé szorult teljes testével , pontosan érezte ahogyan a nedves farka a bőréhez ér. Cain ettől ismételten hangosan nyögött, öröm volt hallani minden egyes nyikkanását. Dante beváltotta ígéretét és a két kezét összehangolva, ütemesen kényeztette a nemest, aki ettől a ponttól kezdve totálisan elveszett az élvezetekben. Túl jó volt az érzés, nem is csoda hogy Dante úgy visongott mint  a lányok, mert Cain ugyan nem tett akként, de hangosan nyögött és nem tudta visszafogni a hangját egy kicsit sem. A szégyen most elmúlt és átvette a helyét a kéj. Nem tudott tovább azzal foglalkozni, hogy a földhöz szoruljon minden porcikájával, mert nem bírta koordinálni magát. Oldalas pozícióba fordult és Dantéhoz szorult, kinek keze nyomán úgy vonaglott mintha már dugnának. Dante körülbelül a háta közepén érhetett hozzá a farkával, de nem igazán zavarta már ez Caint... sőt! Eközben a kvibli addig merészkedett, hogy a vámpír füléhez hajolt, a forró lehelete izgatóan cirógatta a nyakát, aki szinte hallotta a fiú pulzusának esztelen dübörgését. Ekkor jött rá, hogy mennyire éhes, de nem úgy mint szokott hanem sokkal mélyebben. Nem teljesen volt számára tiszta, hogy miért szeretné megharapni a kviblit, de az élvezeti szintje akkor lenne a legmagasabb, ha a cselekmények közé még Dante vérének ivása is felkerülne a listára úgy kiegészítésképpen. Ellenben a fiú harapta meg a nyakát, vészesen közel Cain állcsontjához, a nemes úgy gondolta hamarosan olyan közel kerül a fiú, hogy végre ő is kitudja venni a részét akár egy kicsit is abból, hogy a másiknak kellemetlen legyen. Dante a kéjtől megrészegülve hívta fel Cain figyelmét, hogy nézze magát a tükörben, mert ha nem akkor annak meglesznek a következményei. Már a pózból adódóan sem tudta a nemes nézegetni magát, ellenben jobb ötlete támadt. Már eléggé el volt lazulva a segge, hogy ne fájjon neki a benne mozgó ujj, így ha lendületből megfordul akkor olyan sikamlósan és simán csúszik benne Dante, hogy meg sem kottyan neki az érzés.  Úgy érezte most jött el a pillanat, most vagy soha alapon ő bizony kellemetlenséget fog okozni a fiúnak. Részint nem a kellemetlenség okozása volt a terve, hanem az hogy vért igyon már végre három hét diéta után. Dante hozzászorult a testéhez és ráhajolt a nyakára, Cain tudta csak egyszer próbálkozhat de annak jól kell sikerülnie. Hideg kék szemeivel előre meredt, hogy némi erőt gyűjtsön, majd egy hirtelen mozdulattal előre húzódott, hogy kellő lendületet tudjon venni ahhoz, hogy felemelje a felsőtestét és kicsit a hátára tudjon gördülni. Mindez másodpercek töredéke alatt történt, Dante egyáltalán nem tudott felkészülni a  támadásra. Bár nem nevezhetnénk tejesen annak, mert a fiú is szerette az érzést amikor a nemes az ajkaival hozzá ér. Cain nagyon gyors volt magához képest és bár fájt neki a mozdulat, de annyira fel tudta emelni magát, hogy hirtelen bele tudjon kapni a fiú hormonos kipárolgású bőrébe. Szemfogai úgy mentek át rajta mint kés a vajon. Ezalatt alteste még mindig oldalas pozícióban volt, seggében Dante ujjával, elől a markával. A fiú forró vére azonnal teletöltött a száját, s ebben való elégedettségében kiengedett egy nagyobb horkantást az orrán, mint valami állat, ami egy darab húst marcangol. A fémes finom íz olyan volt számára mintha hazaérkezni, legnagyobb meglepetésre a fiú nem engedte el őt, így nagyot kortyolt és közben folyamatosan rámozgott Dantéra, miközben nem hagyta abba a vákuumozását a bőrén. Ez túl jó volt. A forróság lassan elöntötte a testét, olyan volt mint valami kitörni készülő vulkán, érezte amint a forró szexuális energia kiárad az öléből, hogy elborítsa az egész szobát. Ha most ez egy anime lenne, akkor mondhatnánk azt, hogy Cain élvezése pillanatában egy hatalmas fénycsóva tört ki a kúria tetejéből, amit felülnézetből láthatunk és úgy robban mint valami atombomba. De mivel ez nem rajzolt történet, maradjunk annyiban, hogy az energia kitört belőle, elborítva Dantét is és szájában a fiú nyakával másodszorra is elélvezett. Dante kezében a farka megfeszült majd ütemesen rángott, ezalatt nem eresztette a nyakát, már a harmadik nagyobb kortyot vedelte be partneréből, aki félő volt elájul a vérveszteségtől. Cain saját magától még időben engedte el a szájával, így a fiú nyaka és saját ajkai között egy pink nyálcsóva húzódott. Annyi ereje sem maradt, hogy koordinálja magát így a földre hanyatlott és beverte ismételten a fejét a kemény hajópadlóba. Üres elmével meredt előre és halkan zihált, farka és segge még mindig a fiú birtokában volt, de nem igazán törődött vele , mert a több hetes embervér hiány utáni jóllakottság töltötte ki a gondolatait és az orgazmusának utórengései zsibbasztották a tudatát. Danténak kellően óvatosnak kell lennie a továbbiakban, hiszen Cain vérhez jutott így tudott neki parancsolni, legalább három órán keresztül biztosan. Annyi szerencséje volt, hogy Cain ennek nem volt tudatában. Reméljük, hogy nem fog megszakadni a gyönyörű nász a nemes tiltakozása miatt. A mágus megsemmisülten feküdt a padlón és várta a következményeit a tettének. Bár nem nagyon törődött vele mert túl nagyszerűen érezte magát ebben a pillanatban.

Hősünk a szégyentől és megalázottságtól meg sem bírt mozdulni. Nem akarta elhinni amit Dante mondott, hogy ezek csak merevedést elősegítő anyagok voltak. Az zakatolt a fejében, hogy: hazugság. Minden egyes szava hazugság, ilyen nem létezik, nem lehet! Az egész csak meg lett rendezve annak érdekében, hogy a fiú kiélje rajta a beteges vágyait! Nem normális! Majd szépen lassan gyermekkori jelenetek játszódtak le a lelki szemei előtt azokból az időkből, amikor az apja megalázta őt, amikor kínozta és véresre verte miközben azzal szekírozta, hogy meleg és semmire sem fogja vinni ha felnő. És erre tessék, ez az igazság! Ha valóban nem drogok munkálkodnak benne, akkor igaza lett Rupertnek mindenben... De miért harcol ellene? Hiszen az apja már nem él. Nem kell bizonyítania senkinek sem. Aztán egy újabb hullámban tört rá az, hogy mit szólnak rá az emberek majd, ha az utcán felismerik őket. Az a megalázás amiben élt tovább folytatódik, csak a világ színe előtt. Két aranyvérű nemesi családi ág fog kihalni amiatt, mert mindkét örökös meleg és egymásba buzult. A gondolattól újabb könnyek gördültek végig az arcán. Erről fog mindenki beszélni, hiszen ez olyan bulvárnak való alapanyag ami felett igencsak nehéz elsiklani. Mindeközben Dante mindenféle alantas dolognak hordta el őt és rajta szórakozott.

- Igen! Valóban! Én is pontosan így érzem magamat, amiket mondasz rólam! Hogy hagytam, hogy egy percig is azt képzeljem érzek irántad bármit is! Nem fogod nekem beadni, hogy ezt nem a drogok csinálják velem! Nem bízom benned soha többé azok után, amiket műveltél az ittléted során hiteledet vesztetted! Egy hálátlan dög vagy! Nem is értem, hogy mered azt képzelni egy percig is, hogy közünk lehet a másikhoz! Egy vicc vagy!

Egy ideig Dante saját magát nézte a tükörben. Sápadt volt és izzadt, a szemei alatt lila karikák éktelenkedtek. Cain nagyon örült, hogy a fiú sincs a legjobb bőrben, szerette volna, hogy az is annyira szenvedjen lelkileg, mint ő. Nem fogja megadni Danténak az örömöt, hogy leigázza ! Főleg azok után, hogy lopott, hazudott, valójában máson nem jár az esze csak az ármánykodáson. Semmivel sem különb Tethysnél.

- Örülj neki, hogy lerombolod a büszkeségemet. Igen bedrogozol és undorító dolgokra kényszerítesz, mégis mit gondoltál ez jó érzés lesz nekem? Tudod jól, hogy nem vagyok egy rohadt buzeráns, mint te! Nyilván a büszkeségemen esik csorba egy ilyen helyzetben a leghamarabb, te idióta fasz! És nem, egyáltalán nem évezem ezt! Aki itt pondró az kizárólag te vagy, te alattomos sunyi féreg!

Ordította Cain szinte önkívületben, nem akarta elhinni hogy ez vele történik. Dante vészesen közeledett felé és teljesen nyugodtan tűrte a szitkokat. A mágus kezdett kétségbeesni, hiszen úgy tűnt bármit tesz nem fogja elereszteni őt, hiába hisztizik és sértegeti a szőke fiút. Már éppen egy újabb verbális támadást indított volna el a kvibli ellen, aki ráérősen a lábához térdelt és lassan előrenyúlt és felvezette a terveit.

- Azt várhatod te nyomorult!- Sziszegte Danténak és megfogadta bármi is történjék meg sem fog nyikkanni, nem fog nyögni mint valami lotyó! Ha az apjának némán tudta tűrni a kínzásait ez sem lehet annál rosszabb. Sőt, igazán korán átélte a poklot és megedződött az idegrendszere annyira, hogy egy hang nélkül tűrje a legtöbb testi kínt. Az anyaszomorító eközben egy kicsit megnyálazta az ujját és Cain combját lágyan oldalra fordítva, minden előzmény nélkül a seggébe hatolt. A félvámpír még sosem ingerelte magát análisan így a lehető legszűkebb volt, valószínűleg Dante már el is feledte milyen egy ilyen szűzies luk textúrája. De mint ahogy leírtam azért annál hosszabb folyamat volt a behatolás, ugyanis nem igazán akart beférni a fiú ujja, izomlazítók ide vagy oda. Cain összeszorította ösztönösen a záróizmát, ennek következtében véres sérülések árán tört be Dante a seggébe.

- Istenek!

 Kiáltotta el magát Cain könnybe lábadt szemekkel, a fájdalom elképesztő volt és furcsán érzete magát tőle. Úgy szorult a luka Dante ujja köré, hogy félő volt ki sem jön belőle. Eközben a nemesnek kellemetlen égő érzete  volt, el sem tudta képzelni, hogy a kvibli mégis hogyan tudja mindezt kibírni. Szemében könnyek gyűltek és megalázottságtól inkább lehunyta őket. Az égő érzés egyben csípőssé is vált, ahogyan a nyálkahártyája megsérült a behatolás következtében.  Kínjában elharapta a saját száját, mivel tiszta erőből tette , most már ajkaiból is bőven csordogált a vére ahogyan seggéből is elkezdett folyni. Hát nem állt túl jól a szénája az biztos! Mialatt a seggébe fúrta Dante az ujját a másik kezével amivel a combját tartotta oldal irányba úgy mellékesen belemélyesztette a fémkarmot. Olyan volt az egész, mint egy rémálom.

- Dante! Dante! Azonnal hagyd abba! Dante! Hogy vagy erre képes? Hogy tehetted ezt velem?

Ordított dühödten a félvámpír s közben próbált elhúzódni a fiútól, de ez is rettenetesen nagy fájdalmakkal öntötte el altáját így inkább nem mozdult. Próbálta a levegőt normálisabban venni és másra koncentrálni, mint ami lent történik. Remélte mihamarabb vége lesz a kínjainak és utána ünnepélyes körülmények között végezhet magával és egyben a kviblivel. Cain már kezdte volna megszokni a helyzetet, ám ekkor a fiú elkezdett mozogni benne s közben nedves ajkaival a csupasz derekához ért. Miközben lágyan mozgatta az ujját Cain egyre befogadóbb seggében , lassan nyalogatni s harapdálni kezdte a bőrét. A félvámpír egyre jobban kezdte élvezni a fájdalmat amit a kvibli okozott neki. A folyamatos szúró csípő érzés elmúlt és helyette egy konstans fájdalom borította el ami orgazmus közeli állapotot váltott ki benne. Dante elérte a prosztatáját és forró bizsergő hullámok öntötték el és bár nem tágult ki, de most már könnyebben lehetett mozogni a testében. A farka már alapból is állt de most újra nagyobbá kezdett válni, legnagyobb félelmeit igazolta, hogy olyan pontokat nyomott meg a fiú benne amik igazán kellemesen hatottak rá. Nem tudott tovább uralkodni magán és szaggatottan kezdte szedni a levegőt, s miközben partnere nyelve és fogai játszottak a bőrén ő oldalasan feküdve vonaglott. Próbált nem nagyon nyögni és mozogni, de a teste ösztönösen rándult össze a kéjtől. Legnagyobb bánatára még Dante is megjegyezte milyen jó kis köcsög és milyen szexin vonaglik. Ekkor Cain megpróbálta megemberelni magát, s abbahagyni a derékmozdulatait. Szó szerint rámozgott Dante kezére, mint a takaros menyecskék.

- Ez a drogok miatt van! A nővéred is ezzel tudott rám hatni, semmi egyéb... nincs... Ez nem jelent... semmit! MMmmmmmm! - De nem tudta befejezni a mondatait mert Dante szemtelen módon tovább ingerelte őt. A tiltakozását is kéjtől párás hanggal nyögte ki, miközben nem kevés véres nyál folyt ki a száján. Rettenetesen érezte magát, nem tudta már hogy mit higgyen, hogy Dante hazudik, vagy tényleg igaza van, hogy ezt ő saját magától élvezi. Annyira nagy volt a szenzáció mértéke, hogy elkezdett kételkedni saját magában. Szégyenében a föld felé próbálta fordítani a fejét, hogy egyenesen a padlóhoz érjen a homloka. Furcsa kitekeredett féloldalas pózba került ettől. Dante pontosan az oldalra fordított segge mögött térdelt, Cain lábai kissé felhúzott pózban voltak, s felsőtestével már próbált a padlóval szembe fordulni. A kötelek sajnos nem engedték, hogy elsüllyedjen a föld alá szégyenében, így továbbra is szem előtt maradt a kéjelgő arca és eltátott vérző szája.

Nem igazán értette, hogy Dante miért hadovál neki arról, hogy ő nem az a régi Dante akit ismer. Nem jött át Cainnak az érzés, egy óvodás szintjén volt amikor párkapcsolati és érzelmi dolgokról volt szó. Tudta jól, hogy bántja azzal a fiút amiket mond, hiába csinál úgy mintha nem így lenne. Eközben Dante idillien rendezgette a haját, hogy újra csinosabban mutasson a tükörben, ez igazán figyelmes dolog volt tőle. A szőke és hideg tekintetű fiú csodálatosan festett a fekete hajú foglya mögött, úgy néztek ki együtt mint valami barokk szerelmi festmény a múzeumban. Miszerint együtt mennek a bolondok házába Cain inkább nem is reagálta le, próbálta a maradék büszkeségét megtartani, de nem nagyon ment neki. A farkával hátához szoruló fiú úgy nyomkodta magát hozzá, mint valami kanos öleb, de ez egyáltalán nem volt irritáló a legnagyobb bánatára, sőt alig kellett egy kis behatás ahhoz, hogy elmenjen. Dante ekkor kezdte az ujjival cirógatni a testét. Alig bírt a szenzációtól hangot adni, ajkai elnyíltak és homályos tekintettel meredt magukra a tükörben, s közben szeméből könnyek bugyogtak. Annyira megalázónak és igazságtalannak érezte amit vele művel, hogy csak a könnyei maradtak válaszul. Továbbá kiszolgáltatódott a gátlásait leromboló szereknek és akarta is ezt amit a fiú csinált. Nem tudott ellenkezni, vágyott rá minden egyes sejtjével. Szinte majdnem könyörgött, hogy had élvezzen el végre mert nem bírja tovább! Szánalmasnak és gusztustalannak érezte magát, egy undorító és alantas dolognak. Az apjának igaza volt mindenben, bárcsak belehalt volna a sérüléseibe a pincében akkor nem kéne így élnie tovább... Nem tudott a fiú kérdéseire semmit sem mondani, mikor a bordájánál érezte Dante kemény péniszét, majdnem eleredt az orra vére az izgalomtól. Ekkorra már folyamatosan hangosan lihegett, mint valami kutya és önkéntelenül is a fiú testéhez dőlt mert alig bírta tartani magát, kiment minden ereje  a kéjtől. Mikor Dante kitért arra, hogy a szája a legnagyobb ajándéka már sejtette mi fog következni, erőtlenül megpróbálta megfékezni a fiút, hogy hagyja békén, de nem jött össze neki.

- Könyörgöm! Ne... Ne tedd! Dante kérlek, ne hozzál ilyen helyzetbe! – Suttogta Cain elvörösödve, mint a szűz lányok, ezzel valószínűleg még jobban felhergelte a kviblit. Mit sem törődve a félvámpír kérésével különös pózba csavarodva térdelt elé, de csak annyira közel, hogy a nemes lássa a saját reakcióit a tükörben. Dante mindenféle óvintézkedésről gondoskodott, mert ismerte hogy a vámpír mennyire veszélyesen tud reagálni, ha nem figyelnek rá... de ez nem a helyzet volt sajnos. Bár azért nem lehet hibáztatni a fiút, hogy résen volt hiszen adott már rá elég okot Angifilius úrfi, hogy mindenfélét feltételezzenek a szándékairól. Eközben a kvibli már simogatta is a hasát aztán a farkát, ami szinte majdnem az első érintéstől elsült.

- Hagyd abba kérlek! Nem akarom ezt! Dante, miért csinálod ezt velem?  Könyörgöm fejezd be és oldozzál ki, nem akarom.... Ah! – Fuldoklott a saját taknyában és nyálában Cain, miközben azért a csípője lágy mozgásnak indult. Szerencsétlen olyan szégyent érzett, hogy nem tudta tovább nézni magát a tükörben, ekkor történt a legrosszabb: az önkéntes terapeuta orálisan kezdte kényeztetni a mágust, aki ennél a pontnál már nem bírta tovább tartani magát. Olyan szex-hangokat produkált, amit egy pornóipari dolgozó is példának vehetne. Nem volt lányos, de azért kellően erotikusnak hatott a kongó teremben. Három hetes kielégületlenség, szerelem, szégyen, vágyódás és több gramm élményfokozó szernek köszönhette ezeket a zajokat. Na meg Dante nyelvjátékának. Nem is hagyta szó nélkül a fiú a nyögéseket ... Cain arca égett a szégyentől és kínjában csak sírni tudott. Ha nem lett volna ennyire bedrogozva nyilván megpróbált volna ellenállni, de most jelen helyzetében erre képtelen volt.

- Hallgass! Gyűlöllek! Ne érj hozzám! Hagyd abba! - Nyögte habzó szájjal, de mivel nem tudott egyáltalán semmit tenni Dante inkább visszahajolt, ám annál a pontnál Cain elélvezett, legnagyobb szégyenére. Igazság szerint nagyon nagy volt az orgazmusa és meglehetősen hosszú hullámban tört rá, de cseppet sem lett tőle jobb kedve. Ebben az élvezésben benne volt az a perverz kínlódás is amit a fiú okozott neki a mondataival és a szégyen amik táplálták a vágyát. De ezen nem lepődik meg senki sem, hiszen aki ismeri hősünk történetét, tudja jól róla, hogy mazochista. Legnagyobb meglepetésére arra lett figyelmes, hogy nem múlt el az izgalma! Innen már teljesen megbizonyosodhatott arról, hogy valamiféle szer hatása alatt áll. Lehetséges lenne, hogy akkor minden érzelme hamis volt? Nem tudta megmondani, gondolatai összeszedetlenül cikáztak a fejében. Az élvezete pillanatában az izmai megugrottak így majdnem elvágódott, de a fiú megpróbálta megtartani őt, aki abban pillanatban élvezett a mellkasára. Csodás! Ennél mocskosabb már nem is lehetne... gondolta ezt Cain, de még nem tudta mennyi minden fog következni ezen az éjszakán amitől még ragacsosabbá válik ! Na de a jelenbe térve a fiú nem sokáig bírta el a mágust, aki végül hanyatt vágódott és beverte a fejét a padlóba. Ettől kicsit meg is szédült és ismételten ragacsosan, könnyesen, taknyosan megalázva feküdt a földön, miközben halkan zokogott. Hirtelen arra lett figyelmes, hogy a fiú is nekiállt zokogni... Nem értette Dante reakcióját, de egyenesen ijesztő volt. Cain annyira le volt forrázva attól, hogy azt mondták neki: nyögj te kis buzi, hogy mérgében Dante felé köpött egyet, hiába próbált pont akkor bocsánatot kérni tőle a kvibli. Ennél rosszabb időzést ki sem találhatott volna, pedig lehet ha nyugton képes maradni akkor megússza az anális örömöket.

- Cseszd meg te kis buzi!- Kiáltotta villogó szemfogakkal, igazán mérgesen. Most jött az a szokásos dühroham amikor nem volt képes ember módjára viselkedni.

- Dögölj meg a nővéreddel együtt, te nyomorult!- Szólt, mint a legutolsó Blaha Lujza téri őslakos. Egyenesen tombolt a dühtől, ha lett volna ereje akkor most legszívesebben felakasztotta volna Dantét egy fára, azzal a kötéllel amivel őt béklyózta meg. 

- Gyűlöllek, undorító vagy! Tudom, hogy ez a szerektől van csak! Majdnem behúztál a csőbe és hittem neked, de a farkam még mindig áll! Látod, ebből tudom, hogy az egész egy hazugság! Hazudsz és megpróbálod kimosni az agyamat a különböző drogok és lelki terror segítségével! Hogy én mennyire utállak téged, hát erre nincsenek szavak!- Kiabálta, mint valami elmebeteg állat. Nem igazán mutatott jól összedszuvázva és álló farokkal a földön fetrengve, de akkor sem volt szép , hogy leköpte Dantét. Hát ebből vajon mi lesz így? Cain mással sem volt elfoglalva, csak hogy megkapaszkodjon a legutolsó szalmaszálban is, hogy ne legyen igaza az apjának aki megnyomorította a lelkét. Úgy érezte hogy a legnagyobb bizonyíték az, hogy orgazmusa után nem tud lekókadni, azaz az egész csak illúzió semmi egyéb!

Cain szervezetében a különféle búgatók lassan kezdték megtenni a hatásukat. Az egy dolog, hogy erőteljes erekciója volt, de ez még csak a testének az önkéntelen jelzése, olyan mintha vágy nélkül állna neki , mondjuk ébredés után. Ámde aljtáját lassan forró erotikus hullámok kezdték elönteni és mindenféle emlékképek pörögtek a szemei előtt. Szerette volna elhinni, hogy ez csak a drogoktól van, de mindenki tudta, hogy nem. A lelke mélyén ő maga is, hiszen Dante ajándéka után nem tudott magán uralkodni (hajtincses eset) és kiverte a fiúra. De az első csókjuk körülményei is különlegesek voltak, amire nem volt magyarázat az ópium, hiszen nem érezte magát tőle annyira rendkívülien , hogy így eltorzuljon az értékrendje. A mostani helyzetben a drog csak annyit tett , hogy  a farka folyamatosan állt és lassan még a saját haja is izgatta ami a bőrét cirógatta, a benne rejlő elnyomott érzelmek pedig kezdtek felszínre törni. Dante vigyorogva hallgatta Cain átkait és szitkait, látszólag egy pillanatra sem sértette meg egy mondat sem amit  a fejéhez vágtak, majd tisztán olvasható éhező tekintettel nézegette a félvámpír hatalmas farkát. Caint mindez nem érdekelte az volt elsőként a terve, hogy túlessen ezen így nem akarta elfedni sem. A köztük lévő mentális kapocs által annyit érezhetett a fiú, hogy a vámpír teste ég a vágytól de valamiféle különösen hideg bosszúság árad belőle felé és gyilkos indulatok, amik amolyan hűvös és hullámzó energia formájában érték el. Ezt lassan váltotta egy pulzáló meleg energia ami egyre csak erősödött, ez volt Cain szexuális energiája amit már jól ismert. A kviblit elérhette az ereje,  mert nem tudott uralkodni magán és a saját testével kezdett játszani, majd mint valami cápa körözni kezdett Cain körül aki mindvégig kiszolgáltatottan hevert a padlón. A nemes arra lett figyelmes, hogy annyira nem tudja visszafogni már magát, hogy ajkai kettényíltak és hangosan zihált.  A pulzusa felment az egekbe és az izmai kezdtek elengedni. Egyedül csak a kötelek miatt nem nyúlt el a földön, mint valami magatehetetlen báb. Eközben Dante látványosan nem tudta levenni a tekintetét a vámpírról, aki úgy állta a sarat hogy bárki megirigyelhette volna az önuralmáért és türelméért. Ezt közvetve Rupertnek köszönhette, hogy kialakította magában, mint amolyan önvédelmi fegyvert. Önbizalmát és szilárdságát az ingatta meg amikor a fiú lehúzta a nadrágját és a szoba végébe dobta. Cain rémülten nézett a gatya után, majd fel Dantéra aki álló farokkal indult el felé. Nem hitte, el hogy ez vele történik... főleg azt nem, hogy ettől még görcsösebben erektált, a hirtelen beletóduló vértől még meg is ingott kicsit, valószínűleg a fiú ezt jól látta. Cain nem tudott mást tenni csak összeszorított ajkakkal bámult a fiú szemébe, aki éhesen vonult felé, mint valami úrinő és közben hülyeségeket beszélt.

- Kis unszolásra?  Jól esik egy hazugság Skarsgard? Remélem tudod, hogy a tetemes mennyiségű búgató porodnak köszönhetően áll a farkam, semmi másért! Amit látsz az egy mesterséges folyamat eredménye! Nem leszel a szememben különb, mint a nővéred, amit most csinálsz az nemi erőszak!

Sziszegte a fiú felé és próbálta Tethyst az eszébe juttatni hátha lelombozza vele Dantét. Kevés annyira sértő beszólás létezett a  földön minthogy a fiút a nővéréhez hasonlítják, mert az a nő egy patkány volt. Dante pedig olyan eszközöket alkalmazott, amit tőle látott. Nem volt a tetteire értelmes és logikus magyarázat Cain fejében. Elhűlve pörgette a lehetőségeket, hogy mégis mivel érdemelte ezt ki, de nem értette. Dante lehajolt az arcához és olyan mézes hangon beszélt hozzá , hogy belé fagyott a szar. A szőke és illatos haja előre omlott a vállairól és Cain mellkasára hullott, a hirtelen érintésre megugrott az izma. Nagyon szégyellte magát azért, hogy nem tudta uralni a testét és reakcióit, de egy lónak is elegendő mennyiségű ajzószer és elnyomogatott indulatok hatására nem is volt csoda, hogy majdhogynem visongott a kéjtől. Csoda, hogy nem élvezett el a fiú puszta látványától, nem kellett neki sok hozzá...  

- Már mibe lenne neked igazad?- Vágott közbe Cain, de nem zavart meg sok vizet, mert a fiú tovább magyarázott. Kezdett a nemesben összeállni a kép. Lassan megértette, hogy mindez miért is történik vele. Dante azt akarja, hogy vállalja fel a kapcsolatukat. Hát ez nem normális! Ezzel a húzásával végképp ellöki magától a férfit, nem hogy segítené a románcukat! Legalábbis Cain ebben a pillanatban nem érzett más csak mérhetetlen felháborodást, dühöt és tagadást. Hiába volt szerelmes a fiúba és volt minden vágyának a tárgya nem volt képes elfogadni, kibúvókat keresett minduntalan. Csoda, ha Dante terve egyáltalán jól sül el, mert én elképzelni sem tudom, hogy ez mégis hogyan sikerülhet neki ilyen eszközökkel...

- Undorító vagy! Bedrogozol és azt hiszed, hogy készpénz ahogyan a testem reagál! Mintha nem ismernél eléggé! Mégis mit gondolsz magadról ki vagy te? Te elmebeteg vagy! Kisemmizett a  nővéred és a kitagadottság miatt most keresel... partnereket? Dante te elmebeteg vagy! A testvéreddel vérfertőző kapcsolatban éltél és azt hiszed az a normális , ha a szeretteiddel vagy azzal akivel együtt élsz automatikusan lefekszel! Nem látod mit csinálsz? Velem is ezt akarod csinálni, mert most éppen nálam laksz és úgy érzed hozzám tartozol!  Ez egy pszichózis amit kezeltetni kell! Ez az eskü egy hazug dolog amit ránk kényszerítettek, nem pedig házasság! Amikor veled együtt voltam akkor is drogok hatása alatt cselekedtem! Miért nem látod ami tejesen nyilvánvaló? Komolyan be foglak rakni az őrültek közé, mert ijesztő amit csinálsz! Azt hiszed azzal, hogy mindenféle egészségkárosító szerrel teletömsz és megkötözöl bármit is tudsz bizonyítani? Így akarsz szerelmet kierőszakolni? Tudod, amikor a nővéred elvette a szüzességemet  akkor annyira benarkózott, hogy folyt a nyálam legalább mint most! De belül üvöltöttem, mert egy undorító féreg és az ahogyan a testem működött, csakis az ösztönöknek és drogoknak volt köszönhető... ez lesz a te esetedben is. Neked meg ez kell? Akkor tessék, essünk túl rajta kezdd el ne csak a szád járjon Skarsgard! Kúrjál meg! Gyerünk! Legyél nagyfiú te szerencsétlen, beteg fasz! - Ordította Cain olyan hangerővel,  hogy a manó inkább kiment ezalatt hátra a kertbe, hogy  a növényeket gondozza. Pupi erősen elgondolkodott, ideje lesz velük ismételten elbeszélgetni arról, hogy mi való és mi nem, minek hol a helye ebben a villában... Dante mindeközben letérdelt Cain mellé, a férfi megborzongott a fiú testéből áradó illatoktól és a hőtől. Újra érezte azt a csodálatosan ismerős ízt a szájában, a kvibli meztelen bőrének illatát az orrában. Önkéntelenül is lehunyta a szemét és beszívta  az aromás levegőt, melybe hormonos férfiszag is vegyült , ez Dante öléből áradt. Cain zavartan meredt maga elé és még hangosabban zihált. Annyira  hangosan mint aki nem kap levegőt, ezzel együtt izzadt és a mellbimbói is megkeményedtek. Külsőleg is látványosan kezdett szenvedni a sok ajzószertől és a kielégületlenségtől, amit hetek óta halmozott. Ráadásul pontosan ennyi ideje nem ivott vért sem, ajkai kicsit kicserepesedtek így megnyalta a száját a gondolattól is. Hasa hangosan korgott egyet.  

- Nem fogok előtted térdelni, te rohadék!- Sziszegte Cain színtelen hangon, így Danténak kellett jobb belátásra bírnia. A fiú egy darabig szótlanul nézte őt, majd hirtelen a bordái közé szúrta az ujját. A vámpír valami fémes és hideg dolgot érzett a bőrébe hatolni ami csípett és vágott egyszerre. Talán ordítás nélkül is kibírta volna alapállapotában, de nem az a nap volt. Rettenetesen érzékeny volt a bőre a sok szertől, így a vágástól azonnal libabőrös lett és hangosan felnyögött, olyan kéjjel amit ritkán hallani tőle. Mivel mindene össze volt kötözve oldalra borult, így megszégyenülve feküdt tovább a földön és érezte amint forró kis vérpatak csiklandozza végig az oldalát. Dante olyan hangot kezdett hallani, mint amikor egy állat nagyon ideges, de nem zavartatta magát újra Cainba mélyesztette az éles és különösen csípős anyaggal bekent dolgot, így a nemes újfent felszisszent és szitkozódva próbált felevickélni a padlóról. Dante is beláthatta, hogy egy összekötözött és különféle izomlazító hatású szerekkel megtömött ember nem igazán tud mozogni , így Cain hajába markolva segítette irányítani a nemest, ismételten térdelő pózba taszigálva őt, a tükör elé rángatva az arcát. Miután végeztek örömmel konstatálta a kvibli, hogy sikerült megmozdítani a férfi testét, aki a földre borulva remegett, nem igazán tűnt úgy, hogy jó bőrben van. Azt hinnék, hogy esetleg hányingere lett, de nem erről volt szó. Szó szerint rángatózott a vágytól és másra nem tudott már gondolni csak arra , hogy kielégüljön. Szörnyen érezte magát mert a bűntudata is kezdett feloldódni és minden egyéb gátlása. Kínjában könnypatakok folytak végig az arcán, ezalatt Dante pontosan mögé lépett és Cain hátán található kötelet felhúzva a nemes feltérdelt. A kezei hátra voltak csomózva , testét most látta így először a tükörben. A kötél csodálatos elrendezésben és mintázatban fonta körbe izmait. Minden kapcsolódott mindenhez és megvoltak a funkcióik, még a farka alatt is volt kötél ami kicsit megtartotta azt, így már szinte ellilulva meredezett az ég felé és jelentős mennyiségű elő váladék csillogott rajta. Dante szerszáma a hátához nyomult így azonnal felnyögött, olyan hangon, amit még a szőkeség sem hallhatott tőle. Haja rendetlenül borult az arcába és tekintete némileg laposabb lett, szájából pedig ömlött a nyál. Hát ennél szebbet nem igazán lehetne festeni, úgy hiszem. Valószínűleg Dante is ezt gondolta, amikor a nyálas ujjával végigsimította a félvámpír felhevült bőrét, válaszul a mágus hátravette a fejét és csukott szemmel felnyögött. Hát igen, eddig bírta magát türtőztetni. Valahol még dolgozott benne, hogy harcolnia kell a látszat ellen és hogy a büszkeségével mi lesz, de egyre kevesébe foglalta le a gondolat, ugyanis lassan minden vágya az volt,  hogy végre elélvezhessen és Dante vérét igya, ahogyan aznap este amikor először voltak együtt.

- Te beteg vagy!- Suttogta a nemes rekedt hangon és próbált nem erotikusan nyögni miközben fulladozott a kéjtől.

- Akinek terápiára van szükséged az te vagy! Te nem normális!- Háborodott fel egy kicsit, miközben minden jel arra mutatott, hogy másra nem vágyik csak arra, hogy Dantéval henteregjen. A fiú egyenesen a farkát nézegette, amit elszorított a kötél és már szinte habzott, ahogyan a szájából ömlő nyál is. Cain rettenetesen alantas helyzetbe került magához képest. Nem tudott mit mondani már , hiszen mindent kikiabált magából, mindent megtett annak érdekében, hogy visszarántsa Dantét  a realitás talajára és felvilágosítsa arról, hogy amit tesz az nem normális. Csak az volt a baj hogy a szerek és a saját elnyomott vágyai hatására egyre erőtlenebbé vált. Kezdett ő is egy állat szintjére süllyedni, akinek nem megvetésből és taktikai okokból mindegy minden...hanem azért mert ő is akarja már a dolgot.