Reggeli után visszatérek ugyan a többiekkel a klubhelyiségbe, de csak azért, hogy holmimat: pennák, tinta, pergamenek és más hasonló hasznos dolgot bepakoljak, és elinduljak mágiatörténet órára. Sokan unalmas tárgynak tartják, de én nem, lehet csak azért mert mindig is érdekelt a történelem. Kíváncsian vártam az órát azért is, mert egy új tanár fogja tartani az órákat.
Egy kicsit késésbe kerülök mire összeszedem a dolgokat, így sietősre veszem a lépteimet. De még épp időbe odaérek a terembe, két perc volt az órakezdésig. Így mikor beléptem a terembe, már szinte telt ház volt, az első sorokba voltak már csak helyek, ami engem nem zavart. A második sort választottam ki magamnak.
-'Jó reggelt tanárnő.'-köszöntem oda a tanárnak, miközben leültem a sor szélén lévő székre.
Miután leültem kipakoltam a tankönyvet, elővettem egy üres pergament, meg tintát. Majd meg is kezdődött az óra.

Mint ilyenkor szokás (új tanárnál), a tanár egy bemutatkozással kezdte az órát: Annmarie Dalton.
És hogy ez ne csak szóban derüljön ki, a táblára is felírta a nevét. Mivel majdnem mindenki elkezdett névtáblát gyártani erre, én se tettem másként. Mivel nem voltam egy rajzművész, csak ráírtam a nevem, és egy hollót rajzoltam mellé.
Ezután feladatként a keresztnevünk megfejtését kaptuk.
Neki is kezdtem a Rebeka név eredetének kutatása után. Mikor megtaláltam elkezdtek egy papírra kiírni:
"Rebeka héber eredetű bibliai név. Jelentésére vonatkozóan több feltevés ismeretes, legvalószínűbb értelmezés szerint üsző, más megfejtési kísérletek szerint, megkötöző, igéző, megbabonázó vagy jól táplált.
A Bibliában Rebeka (héberül Ribka) az ó-szövetségi szentírásben Izsák patriarcha neje, Betuel aramei vándor pásztor leánya, Ézsau és Jákob anyja, ki az utóbbi iránt oly nagy szeretettel viseltetett, hogy számára hazugsággal szerezte meg az elsőszülöttet (Ézsaut) illető atyai áldást.

Életfeladata, hogy megtalálja lelki egyensúlyát.  Választania kell, hogy az érzelmi kiteljesedést, vagy a vágyak útját járja. Egész életében a szeretetért küzd, keresnie kell azokat a helyzeteket, ahol ez megvalósulhat. A sors csábításokat kínál, ezen keresztül viheti el a feladatától. Minden helyzetben a lelkiséget keresi, miközben nem ismeri fel, hogy ezt csak belül élheti át. Mindig olyan társat választ, akit irányítani és korlátozni tud. Igazán itt dől el, melyik irányba megy. Fontos lesz számára a család és az otthon megteremtése, ez adhatja életében a stabilitást. Nagyon erősek a kötődései, szeretetével birtokolni akar,és emiatt felfokozottak a szenvedélyek, ez féltékenységet hozhat. Ilyenkor azt érezheti, partnere nem elég határozott és megbízható, ezért nehezen tud tartós kapcsolatot kialakítani. Hajlamos az élvezeteknek alárendelni céljait. A veszélye az elmagányosodás lehet.

Híres Rebekák:
Szabó Rebeka biológus, ökológus, politikus
Gyulay Rebeka fitness európabajnok
Rebecca Hall angol színésznő
Rebekka Bakken norvég dzsesszénekesnő
Rebekka Hammon amerikai származású orosz kosárladbázó
Rebecca Njau kenyai írónő
Rebecca Soni magyar származású amerikai úszónő
Rebecca Lavelle ausztrál énekesnő"

Ian, Edwin, Madison és Merel

Nem akartam jelezni kifelé, de lassan kezdtem unatkozni, kirekesztetnek érezni magam, mert a többiek olyan jól ismerik egymást, és olyan jól elbeszélgetnek, én meg nem igazán tudok mit hozzá fűzni.
Bár arra felkaptam a fejem, hogy most derült ki Merel és az egyik új srác, azt hiszem Edwinnek hívják, hogy testvérek.
Ami elég érdekes témának ígérkezett.
Mivel úgy is kezdtem unatkozni, úgy döntöttem meglátogatom a mosdót, úgyis kell már.
-'Öhh, bocsi skacok, pill és itt vagyok.'-mondtam és megpróbáltam kievickélni köztük.
Nagy nehezen kijutottam, a folyosón is sokan voltak, de szerencsére eléggé a kocsi elejébe voltunk.

A Roxfort Expressen utazás jól eltelt, elbeszélgettem a tavalyi évben jól megismert Merel-el, meg pár másik Hugrabugossal. Elmeséltük szokásosan, hogy kivel mi történt a nyáron, meg hasonló.
De végig vártam, hogy végre Roxfortba érjünk, és végre megkezdhessem talán az első "csata" mentes, nyugisabb évemet.
A nyár alatt szépen felújították az eléggé tropára ment Roxfortot, vagyis kívülről úgytünt, meg amennyit láttam a nagyteremig.

A nagyterembe, most először az elsők között léphettem be. Nem úgy mint tavaly, mikor kint kellett a többi elsőssel várakozni, hogy behívjanak minket. Emlékszem milyen izgatott voltam akkor, és mennyire lenyűgözött az elvarázsolt mennyezet, és hogy mennyire nem akartam a Mardekárba kerülni, azok után amit elmondtak róla.

Miután leülök egy szabadra helyre a házam asztalánál szétnézek a sok boldog diákon. Majd a tanári karon látom, hogy eléggé megváltozott az is, amit a Reggeli Prófétába olvastam is az egyik nap.
De nem sok időm marad elgondolkodni rajta, mert meg is kezdődik az elsősök beosztási ceremóniája a süveg versével. Elmondja a szokásos sorokat a 4 házról, majd említést tesz Voldemort bukásáról, és hogy még a sötét oldal vissza térhet. Amit hozzátenném én nem szeretnék, elég sok jó mágus halt meg így is, köztük sok ártatlan. Gondolom hasonló gondolotok alakultak ki másokba is, mert elég nagy zsibongás alakult ki, amit csak az óratorony harangjával tudnak elcsendesíteni.
Majd jönnek az új nebulók beosztása. De én csak a korgó gyomromra, és a sok finom meleg ételre tudok gondolni, már rég volt az a vonatúton megevett szendvics.

Végül McGalagony tartott egy kisebb beszédet, amiből kiderült, hogy a csatában elesettek emlékére állítottak egy szobrot, illetve bemutatta az új tanári kar tagokat.
Majd végre megkezdődött a tanévnyitó lakoma. Szedtem egy jó adag steaket répával, zöldbabbal és főtt burgonyával, és öntöttem mellé még vajsört is. Desszertnek pedig almás pitét választottam.
Vacsora utánra jól el is álmosodtam, későre is járt, meg jól is laktam.

Merel,  Madison, Edwin és Ian

'-Hát Korfu nem itt van az biztos. Egy sziget Görögországba. Éghajlata mediterrán.  A legnedvesebb hely Görögországban, amely előnye, hogy zöld és termékeny, novembertől márciusig rendszeres esőzésekre lehet számítani. Az Aqua-land meg egy 140.000 négyzetméteren elterülő, hatalmas csúszda paradicsom. Több, mint 40 féle különböző csúszda, élménymedence és attrakció várja az itt szórakozni vágyókat, szinte korhatár nélkül. Úgymond egy vízi vidámpark.'-feleltem Madison kérdéseire.
-'Hehhe, száraz dolog ez tetszett Merel. Pont nem jött be'-nevetek egy jót a próbálkozásán.
Aztán a kviddics is előkerült: 'Hát még sose próbáltam, de azt hallottam jó mulatság.'
Közbe meg érkezik 2 nekem ismeretlen ember is. Vagyis csak nekem ismeretlen, mert a többiek rögtön a nevükön szólítják.
'Őhh sziasztok'-nyögök ki közben egy köszönést meglepettségem közben, ahogy Merel az ölembe feküdt. Sikerült majdnem félrenyelnem az utolsó falatot is a szendvicsből.-'Gyertek csak nyugodtan.'-folytatom utána.
-'Te meg jól elkényelmesedtél'-mondom mosolyogva közbe Merelnek.

Merel, Madison

'Sziasztok. Jó újra látni téged Merel. Madi örülök hogy megismerhetlek.'-válaszoltam a köszöntésre.
-'Köszönöm, elég jól elment a nyaram.'-kezdtem bele Madi kérdésének megválaszolásába, miközben arrébb pakoltak, hogy kényelmesen elférjünk.'Köszi a helyet.'-és leültem az abla mellé, majd bele kezdtem a mesélésbe a nyárról.
-'Tengerpart mellé is sikerült eljutnom nyaralni, Korfura, ami nagyon jó volt. Első nap a nagy utazás kipihenésével és strand felfedezésével telt. Másnap a fővárost barangoltam be. Aztán a csodaszép északi részét néztem meg a Korfui szigetnek. Utolsó ott töltött napomon pedig elmentem a Korfui Aqua-Landbe. Végül augusztus vége felé bejártam rendesen az Abszol út-at is, mert hát tavaly nem tudtam rendesen. Kitudtam próbálni Florean Fortescue Fagylaltszalon-ban is a fagyit. Mivel nőttem is, új tallárt kellett vennem Madam Malkin-ál. A kutyim is szépen nő. várj, van is fénykép róla, mindjárt előszedem.'-úgyhogy felkutattam a kkistáskámat, majd átadtam nekik a képet.-'Aranyos husky kutyus. Tavaly tavasszal kaptam a szüleimtől. Aztán itt van a baglyom is.'mutattam a kalitkám felé.'És nektek jól telt a nyár? Ha már lemaradtam a mesélésről'-mondtam mosolyogva, közben előszedtem a szendvicses zacskót is mert megéheztem.

Merel, Madison

Szeptember elsején korán fel akartam kelni, de csak nem sikerült. Még egyszer átnéztem a ládát, hogy mindet bepakoltam-e. Majd bementem a fürdőszobába, és rendbe szedtem magam, és felvettem egy kék kockás blúzt egy farmerrel.
Mivel farkas éhes voltam, így lesiettem a konyhába, ahol már anyukám is ott volt.
-'Jó reggelt'-köszöntem neki, és leültem a konyhaasztalhoz, és kivettem a gyümölcsös tálból egy almát. Közben anyukám kérdésére is válaszoltam ,aki megkérdezte kérek-e valami reggelit.
-'Köszönöm, 2 tojásból szeretnék rántottát kérni.'
Mikor kész lett azt is befaltam az alma után. Majd anyukám a kezembe nyomott 2 szendvicset a vonat útra.
-'Óhh, köszi szépen'-mondtam majd felsiettem vissza a szobába, mivel még a háziállataimat is meg kellett etetnem az indulás előtt. Mivel kicsit később keltem fel mint szerettem volna, így kissé sietősen kellett megcsinálnom a maradék dolgokat.
Bepakoltam a legfontosabb cuccaimat a kis táskámba (jegyek, szendvicsek), majd vártam még elindulhatunk. Ez nem telt bele pár percbe, és már az autónál voltunk, amivel kivittek a pályaudvarra.
-'Sziasztok'- köszöntem el a szüleimtől mikor megékeztünk, mivel nem volt parkolóhely már, így nem tudtak bejönni velem.
Majd jól felpakolva elindultam be az állomásra. Ahol szereztem egy kulit és felpakoltam a csomagokat rá és elbattyogtam a vágányhoz,
Nem volt nehéz megtalálni a falat. Egy percig néztem majd nekifutottam, lesz ami lesz alapon és egy másodperccel később már a falon túl voltam. Ott állt előttem a piros Roxfort Expressz. A vonat előtt szokásosan hatalmas tömeg ácsorgott. A kutyám is majdnem elszökött, még jó hogy pórázon hoztam.
Ezután fel is szálltam a vonatra, mondom keresek egy helyet magamnak.
Aztán a harmadik kupéban összetalálkoztam a tavaly megismert Merel-el, aki egy másik lánnyal ült épp ott.
-'Sziasztok, beülhetek?'-kérdeztem meg tőlük.

-'Hát a tavalyi esetekről nem sokat hallottam, lehet hogy azért, hogy a muglik között nőttem fel.'-válaszoltam a kérdésére az ajtó felé menet.
Ezután leballagtunk ismét a szűk lépcsőn, és nemsokára már ismét a nagyteremnél voltunk, csak most tovább indultunk a bejárati ajtóhoz. Mivel kezdett késő délután lenni, csak reméltem hogy még nem hűlt le nagyon kint a levegő.
De mikor kiléptünk a szabadba még kellemes idő fogadott.
-'ŐŐŐŐŐ, merre is kell menni? Jaa, megvan.'-mondtam majd elindultam a megfelelő irányba.

Vidáman, kocogva szaladtam fel a magas bagolyházba, ami valójában egyetlen hatalmas torony volt, de hogy minek, azt senki nem tudja, mert csak a legfelső öt méterét használták a postabaglyok elszállásolására.
Mikor felértem a mérhetetlenül magas bagolyház legtetejére szárnysuhogás hallatszott, majd odarepült hozzám a baglyom.
-'Áhh hello.' -köszöntem neki.'Lenne is egy levelem amit el kéne vinni a szüleimnek. De adok előtte egy kis elemózsiát.'-mondtam neki, majd kivettem a táskámból a dolgokat, majd a bagolycsemegét oda adtam neki, és amíg ette addig én rákötöttem a levelet a lábára.
Amikor kész voltam elengedtem a baglyot az ablaknál, aki szárnyra kapott és felemelkedett a fák fölé.
Ezután bagolyház ablakából figyeltem az erdőt, illetve a távolodó baglyot. Az erdő fái meg se mozdultak, mintha meg se éreznék a szelet, ami a hegyek között süvített keresztül az erdőn és kastélyon át.

-'És most merre?'-fordultam ezek után Merelhez.

-'Ja, mehetünk, de várj inkább megírom itt a levelet, könnyebb, és kényelmesebb.'-válaszolok a kérdésére.
Majd oda megyek az egyik asztalhoz, és leülök, hogy megírjam a levelet. Kinyitom a táskám, és kiveszem belőle a pergament és pennát hozzá, és elkezdtem.
"Kedves szüleim!

Már 9 hónapja itt vagyok a suliban, és még alig írtam nektek, nagyon szégyellem magam miatta. Bár tudjátok, hogy sosem voltam a levélírás híve.
Néha a fáradtság ágyba dönt, néha hadilábon állok a házi feladatokkal, de megvagyok.
Már boldogulok, de azt hiszem, kezdem érezni a felnőtté válás terhét, és örülnék, ha könnyebb lenne. De nem panaszkodni szerettem volna, mert boldog vagyok és fáradt a pezsgés miatt.
Remélem minden rendben van veletek.

Üdvözlettel ölel: lányotok"

Letettem a pennát, és újra elolvastam a levelet. Amint meggyőződtem arról, hogy jó úgy, ahogy van, egy borítékba tettem, és beraktam a táskámba a pergamennel és a tollal együtt.
-'Na ezzel is megvolnék, mehetünk most már tényleg'-mondtam és felálltam közben.

-'Hát szerintem azért van ilyen bejutási mód nálunk, mert Hollóhátasok okosak. De a többiben meg közben igazad van.'-fejtem tovább Merel gondolkodásmódját az egyes házakról.
-'Öhhh, hogy érted?'-kérdezek rá erre a félemberes mondatára. Miközben Merel megpróbálkozik a kopogtatóval.
Előszőr nem történik semmi, majd mintha valamelyik háztagom lenne, ugyanúgy feltesz egy kérdést.

Mikor elhangzik a kérdés, még engem is gondolkodóba ejt, hogy mi lehet a válasz. Lehet én elidőznék pár percig vele, de Merel elég gyorsan megfejti.
-'Váó. ez szép volt. Még engem is eléggé gondolkodóba ejtett ez a kérdés, nem volt könnyű, te meg elsőre eltalálod.'-gratulálok Merelnek.

Miután kinyílt az ajtó mondtam Merelnek: 'Várj, azért inkább én megyek előre. Maradj valahol itt a bejáratnál én meg akkor felmegyek a cuccaimért'

Így is tettem, a lépcsőn felmentem a hálóterembe, ahol oda mentem az utazó táskámhoz, de  a szobában fülledt meleg uralkodott, így előbb kinyitottam egy kicsit az ablakot. Majd vissza mentem az utazó táskámhoz, és kinyitottam a tetején ruhák és pergamenek fogadtak, egy pergament ki is vettem egyből, majd a ruhákat kitettem egy kicsit az ágyra, hogy könnyebben hozzáférjek a táska további részéhez. Tovább kutattam a táskában, még lassan előkerült, amit kerestem, egy kis bagoly csemege, meg penna. Megfogtam a ruhákat, és visszatettem őket, és vissza behúztam a táskát. Majd beraktam a oldaltáskámba a kivett cuccokat, és elindultam vissza Merelhez, aki mikor leértem épp a kandallónál ácsorgott.
-'Na mehetünk is.'-mondtam neki mikor odaértem.

-'Ez jó kérdés.'-gondolkozok el azon a felvetésen, hogy aki tudja a jó választ bejuthat.'Én még nem vettem észre, hogy bárki próbálkoznak, igaz nem is gondolkoztam még el ezen, így a felsőbb éveseket se kérdeztem ilyenről.
'Hordó?'-csodálkozok el a Hugrabugrosok bejutási módján. 'Nálunk valahogy megértem, mért ilyen bejutási mód van, hiszen  Hollóhátasok okosak, valamint ha nem tudják a választ, akkor megtanulja a helyes választ attól aki tudja.'-gondolkodok el a bejáratunkon.
-'Ez is lehet egy szempont, de nem hiszem'-válaszolok az üreges felvetésére.
'Megpróbálhatod. Úgyis kíváncsi vagyok mi történik.'-így Merelt engedem az ajtóhoz.'Lehet meg van bűvölve, hogy csak Hollósok próbálkozhatnak, de mindjárt kiderül'
-'Majd max egy jót nevetek rajtad'-poénkodok, de közben remélem nem veszi komolyan, nem szeretném megbántani. Tudom, hogy nem szép dolog másokat kiröhögni.

-'A Hollóhátasok klubhelyisége a nyugati szárnyban található, méghozzá az egyik legmagasabb roxforti toronyban, ahova egy szűk csigalépcsőn keresztül juthatunk fel. Egy kilincs nélküli ajtó fogad minket, egy sas alakú kopogtatóval, ahhoz hogy  bejuthassunk kopogtatni kell ezzel a kopogtatóval, majd egy rejtvényre kell válaszolni. Ha a jó választ adod, akkor bejutsz, ha nem akkor várhatsz még jön valaki és tudja a jó választ.'-válaszolok Merel kérdésére.'A klubhelyiségünk egy szép nagy, kerek alakú szoba kék szőnyegekkel, ívelt ablakokkal, kék és bronz selyem  kárpitokkal. Innen kiváló kilátás nyílik a birtokra, többek között a tóra, a tiltott rengetegre, a kviddics pályára, a gyógynövénytan házakra, és a környező hegyekre. A szobában asztalok, székek, és könyvespolcok vannak, illetve van egy szobor Hollóháti Hedvigről. És innen nyílik a hálókhoz vezető lépcső is.'-magyarázok tovább.
Közben elérjük a szűk lépcsőt, így nem beszélek tovább, mivel csak egymás mögött tudunk haladni, és így nem igazán szeretek beszélgetni.

Íme, ez az első tanítási nap. Amikor megkaptam a levelet a suliból, azóta eléggé izgatott a dolog, kíváncsi vagyok, mi fog történni az órákon. És reméltem, hogy szerzek néhány barátot!

Reggel fáradtan keltem ki az ágyból, este kicsit nehezen aludtam el, és így nem sikerült kipihennem magam.
A mellettem lévő ágyban lévő is fent volt már, és mivel este még nem ismerkedtünk meg igazából, meg fáradt is voltam, nem jutott az eszembe a neve, így egy egyszerű köszönést nyögtem: Jó reggelt. Majd ő is visszaköszönt.

Felkeltem, és kisétáltam a mosdóba, ahol megmostam az arcom, meg a fogam, majd magamra öltöttem az egyenruhát. Kifelé menet gyorsan össze dobáltam a szükséges cuccokat a táskámba, sietnem kellett, mert kicsit késésben voltam így is.
Ezután futólépésben tettem meg az utat a nagyteremig, csak közben párszor majdnem eltévedtem, de szerencsére belefutottam egy másik késésben lévő diákba, és így odataláltam.
Éhes igazából nem voltam, így csak megvajaztam magamnak egy pirítóst, és megittam hozzá egy csésze kávét, illetve készítettem magamnak egy szendvicset későbbre.

Majd reggeli után mindenki megkapta az órarendjét, amiből kiderült gyógynövénytan lesz az első óra, amit a birtokon tartanak, Így kiballagtam oda.
Nemsokára el is kezdődött az óra, ahol először a professor elmondta a legfontosabb szabályokat, majd óra hátralévő részében egy általunk választott virágot kellett kielemezni.
A második óra mágiatörténet volt, ahova nem volt rövid az út, és közben elmajszoltam a szendvicsem, épphogy, de csöngőre odaértem. Régi nagy varázslókról és boszorkányokról tanultunk, ami felkeltette az érdeklődésemet.

Ezután következett az ebéd szünet, és megint roskadásig teli nagy asztal fogadott, mint előző este, azt se tudtam hirtelen mit válasszak. Aztán maradtam egy sima ragu levesnél, másodiknak pedig sült csirkét ettem krumplival, desszertnek pedig megettem egy pásztor pitét, meg megittam egy csésze kávét.
Délutánra maradt még egy sötét varázslatok kivédése. Ott is elmondták a szokásos cuccokat, csak most olyan sokáig ecsetelte a dolgokat a professzor, hogy elment az egész óra.
Vége is volt a napnak, mindenki visszatérhetett a hálókörletébe.
Ahol a többiekkel elkezdtem összeismerkedni, és sikerült egy-két barátot is szereznem.
Olyan jól elment az idő, szint észre se vettem, és már vacsora idő volt. Mivel nem voltam éhes én inkább felmentem a szobába, elővettem a szükséges cuccokat, és elmentem lezuhanyozni. Mire befejeztem, addigra a többi hálótársam is elkezdett visszaszállingózni a vacsoráról.
Még beszélgettünk pár mondatot, majd mindenki aludni tért, zuhanyozni ment, vagy épp más elfoglaltságba kezdett.

Mivel azt mondja Merel, hogy nyugodtan menjek előre, így gyorsabb tempóra váltok, és pikk-pakk magam mögött hagyom. Csak közbe már nagyon kellett így szinte futva tettem meg az utolsó lépéseket. Gyorsan feltéptem az ajtót és besiettem. Úgytünt senki nincs épp bent, mert nagy volt a csönd, de mikor bementem volna az első wc-be, az ajtó zárva volt, de a második szerencsére üres volt. Gyorsan elvégeztem amit kell, majd a csapnál meg mostam a kezem, majd az arcom. Elég álmos voltam már, hogy éjszaka nem aludtam jól.
Közbe kijött a másik lány is az ő "kabinjából", egy idősebb diák lehetett, Griffendéles.
-'Hello.'-köszöntem neki, ő vissza köszönt. Majd elzártam a csapot, és kimentem a helységből.
Már Merel ott volt.
-'Na akkor folytassuk is az utat.'-mondom neki, miközben el is indulok.

-'igen, ez most volt.'-térek vissza közben a szüleim témájához.'Furcsa eseteket mondtak be a rádióba, hogy pl. teljesen egészséges emberek haltak meg hirtelen, minden előjel nélkül.
A családom csak figyelte ahogy szaporodnak a rejtélyes halálesetek, katasztrófák, és ők is elkezdtek félni.
És kimozdulni is alig mertünk ezek után, anyukám odáig is elment, hogy kivet a suliból is, és itthon kezdett el inkább tanítani.
Sajnos sok iskolai barátom is meghalt, illetve annak családtagjai, így volt, hogy magamba forduló lettem, és sokkot kaptam egy időre. Sajnos, még szihonyuszihoz is mennem kellett.'

-'Rendben, akkor szerintem menjünk az első emeleti mellékhelységbe, az van a legközelebb'--indulok is arra felé. Közben elrakom az innivalót, amit azután töltöttem még magamnak, hogy felálltam az asztaltól. 'Ha neked nincs ott dolgot, én előre megyek, ne kelljen várni rám. Odáig még talán nem tévedek el.'-poénkodok.'Olyan nagy ez a kastély, kifejezetten veszélyesnek tartom eltévedni. Egyszer mondjuk már sikerült, az első napokba, mikor vissza szerettem volna menni a klubhelyiségbe, úgy kellett útbaigazítást kérnem.'

-'Ja, az én szüleim se szeretik, ha olyat teszek, amit nem szabadna. Nagyon tudnak félteni. Pl. a háború idején képesek voltak még a mugli suliból is kivenni, és otthon tanítani. Szerintem féltenek, azért vannak minden ellen.'-válaszolok a kérdésére.

-'Ja, oké.'-mondom neki a választ mikor elmondta, hogy mi lett volna a mondat vége. Majd a leves megkavarása közben még levettem a nyakamból a táskát, mert elfejtettem
Majd mindketten az ebédre kezdünk koncentrálni, így abbamarad a beszélgetés.
Elkezdtem enni a levest, de sikerült jól megégetnem a számat egyből, olyan meleg volt.
-'Óhh, hogy az a...'-bosszankodok magamba. Majd folytatom tovább az evést, csak most már óvatosabban. De legalább finom lett a paradicsomleves.

A leves után elgondolkodtam, most melyik másodikat is válasszam. Aztán most a bárányborda mellett maradtam, mellé sült burgonyát szedtem, illetve borsót. És öntöttem egy kis vizet a poharamba.
Végezetül desszertnek ettem egy kis Yorkshire pudingot.
Láttam, hogy Merel is kész van, így felvettem a táskát, és elindultunk a Hollóhát klubhelyisége felé.
-'Ha nemgond, még útközben keressünk fel egy mellékhelységet is.'