*A feladatot kiadtam, majd ültetgetésbe fogtam. A Kis Griffendéles láthatólag jól belemerült a gondolkodásba, majd meg is szólalt, hogy tudja a válasz. És igen. A megfejtése helyes volt.
- Ahogy mondja Whitney kisasszony. 10 pont a griffendélnek. És akkor most fogjon bele a másik feladatba.
* A lány gondolkozott, én pedig folytattam a korábban megkezdett dolgomat... Egy pár orvosi atracél... kakukkfű, nadragulya került átültetésre, míg a lányka gondolkozott. Aztán megszólalt... kész.*
- Hát, akkor halljam. - fordultam a lányka felé.
*Ő gyorsan végig is vezette, hogy mire gondol... figyeltem... tényleg... okos volt. Gondolkozott és jól megoldotta a feladatot.*
- Tökéletes megoldás! Ismét 10 pont a griffendélnek! - elismerő mosoly a lánykának. - No, akkor azt hiszem bele is vághatunk a lecsóba. Az előbb felsorolt növények fontos alapanyagai bizonyos bájitaloknak. Némelyikük mérgező nagy mértékben, viszont kis mértékben fel lehet őket használni. Először a békeelixírhez szükséges hunyort készítsd elő. Ott van a növény. Leszeded, és szépen szét teríted azon az asztalon, hogy kiszáradjon. A másik részét, pedig frissen apró üvegekbe zárjuk. Gyerünk, gyerünk láss munkához.
*Miközben a fiatal lányka a hunyort rakosgatja, én a továbbiakban Rooibos teát szedek és szárítok, szükséges az eufória elixírhez... Bár... nem tudom, vajon miért kell ennyi minden Travisnek... De... kérte én meg.
Felnéztem, s örömmel tapasztaltam, hogy Hannah, milyen ügyesen is csinálja a dolgát... majd hogy nem teljes szakavatottsággal dolgozott a különleges növényekkel. Illetve egyelőre még csak a hunyorral. Majd jött a következő növény. Kamilla. Szintén szárítani kellett kihelyezni. A következőt fel kellett aprítania, ami már megszáradt... és a többi és a többi. Én, közben tovább foglalatoskodtam a teával, aztán a mandragórákkal. Illetve olyan növényekkel, amelyek kicsit több tapasztalatot igényeltek.
Majd, mikor mindennel készen voltam, s láthatólag a lányka is így hozzá fordultam.*
- Nagyon jól dolgoztál a mai órán. A házad, 20 ponttal gazdagodott ezen a héten. Remélem a következőkben a többiek is csatlakoznak hozzánk. Most pedig mehetsz.
*Valószínű összepakolt és kisétált az üvegházból. Én visszafordultam a növénykékhez, majd nem sokkal később jött is a következő csoport. A következő feladat.*
// Az óra befejeződött. Köszönöm a részvételt Whitney kisasszonynak. //
A bűbájnak köszönhetően meg is hallottam, hogy egy ifjú titán érkezik az órára. A lányka lesétált a kertbe, s egy hangos köszönéssel tudatta velem, hogy megérkezett. Igen, az ifjú Whitney kisasszony.
- Jó reggelt kedveském, gyere csak beljebb, ne aggódj. Itt aztán nem harap meg semmi. – mosolyogtam, s invitáltam a gyermeket.
- Látom, a többiek nem nagyon akarnak érkezni, bár, még van 10 percük. –tettem hozzá.
A lányka valószínűleg beljebb sétált, és helyet foglalt az egyik, már előkészített széken. Nem volt sok ülőalkalmatosság, csupán 5 darab, hisz nem volt szükség többre. Négy az asztal két oldalán, egy pedig az asztalfőn foglalt helyet. A asztalon rengeteg különféle növény foglalt helyet cserepekben. A harmad éves diákoknak, nem is lesz más feladatuk, minthogy az ott látható növényeket nevükön nevezzék, amiért házuk 2 pontban részesül majd. Természetesen flórákként. Mivel Hannah volt az első, s nagyon úgy tűnt, hogy más nem akar érkezni, így gyorsan adtam neki egy kis feladatot.
- Nos, úgy tűnik, hogy a többieknek még van 5 perce, hogy ideérjenek. Addig is, te elgondolkozhatsz azon, hogy mit is látsz a mögötted lévő polcon. Az nem tartozik az iskolai tananyag közé, de lehet, hogy felismered, amivel 10 pontot szerezhetsz a griffendélnek.
Persze, ha véletlenül nem tudná, annak semmilyen következményei nem lennének. Miután eltelt az öt perc, érdeklődve várom a választ. Ha nem tudja, akkor bele is vágunk az órába.
- No, a többiek láthatólag elaludtak és nem tisztelik meg jelenlétükkel az órámat. Nem baj, magukra vessenek. Késésükért 5 ponttal szegényedett a házuk. Mi pedig vágjunk is bele a mai órába.
- Magad előtt láthatsz 5 növényt. Kapsz 10 percet, hogy megfejtsd, vajon milyen növénykéket láthatsz. Ha ezekkel meg vagy, akkor jöhet a dolog érdekesebb része. Ugyanis számtalan virágot fogunk előkészíteni a bájitalokhoz. Nagyon pontosnak és figyelmesnek kell lenni. Némelyiknél elég egy rossz mozdulat… és abból a bájitalból sem innék…
A lány, maga mögött a polcon a következőt látja: Magassága 40-60 cm közötti, de az 1 métert is elérheti. Egyenes szárának színe vöröses, minek csúcsán helyezkedik el az öt fordított tojás alakú levélkéből álló összetett levél. Virágzata ernyős, rózsaszín virágaiból borsó nagyságú, fényes, piros termések fejlődnek. A növény mellett egy gyökér darab hever, melynek formája ember alakra emlékeztet. Az asztalon a következők vannak.
Az első cserépében:
A második cserépben:
A harmadikban:
A negyedikben:
Az ötödikben:
- Hát, hajrá. Majd szólj, ha megvagy velük esetleg idő előtt. – mosolyogtam, majd hozzá is fogtam pár növényke új cserépbehelyezéséhez.
Ha a kis harmadikos kész a feladattal… következhet az óra érdekesebbik része…
A mai reggel is jó korán kezdődött, hiszen a kis mandragórácskákat nem lehet elhanyagolni. Nemsokára kamaszodni kezdenek, és akkor aztán, lesz ne mulass, ha az ember kicsit másképen áll hozzájuk, mint ahogy ők azt szeretnék.
- Aztán ott vannak még a – a többit magamban mormoltam. - Meg kell locsolni őket, azokat meg át kell ültetni… - tekintettem végig az óriás pálmákon.
Ilyen és ehhez hasonló dolgok jártak a fejemben, amiket persze az üvegházba menet félhangosan szóvá is tettem. Úgy sem járt most itt senki, senki sem hallotta, hogy mit beszélek. Leértem a kertbe, végig néztem kedvenc növénykéimen, majd tovább döcögtem az üvegházak felé. Besétáltam az elsőbe, leellenőriztem a húsevő és mérgező növényeket.
Gyorsan meglocsoltam őket, majd jó pár megbűvölt legyet, és egyéb rovart eresztettem szélnek, hogy had egyenek a kicsikéim. Majd kisétáltam és a biztonság kedvéért jól lelakatoltam, nehogy valami szeleburdi alsós betévedjen, aztán én győzzem kiszedni valamelyik Dioneacae csapói közül.
Átsétáltam a második üvegházba, itt a szebbnél szebb orchideák, levendulák, boglárkafélék kaptak helyet. Gyorsan végig futtattam a szemem a virágkoszorún, s a megbűvölt locsolókannát útjára eresztettem. Kiléptem, lakat erre is, nehogy valakinek innen jusson eszébe virágot szedni a bálra. Persze, ha valaki kérne, nem mondanék nemet, de nem szeretném, ha ifjú diákjaim önkényeskednének.
A következő házba nem mentem be. Ott, olyan dolgok vannak, amiket elég kéthetente ellenőrizni. Ajtaján 4 lakat és bűbáj. Nehogy valaki belépjen, mert hogy élve nem kerül ki az is biztos.
Aztán jött a negyedik ház, ami nyitva van mindig, általában itt vagy az ötödikben tartom az órákat a diákoknak. A negyedikben mandragórák, bubógumók, aszfodélosz és még jó pár, kevésbé veszélyes növényke éldegél. Ide is benéztem, meglocsolgattam kis kedveseimet, majd a mandragórák nagy részét nekiálltam átültetni, hiszen diákjaim csak tíz órára jönnek, és most még csak hét óra van. Neki is láttam, s fél tízre az összes kamaszodó kis visítógépet sikerült átültetnem, a kilenc hónap alatt harmadszor, így már nem lesz velük sok gondom a teljes érésig.
Na a mai óra az ötösben fog zajlani. Ki is sétálok a negyedik házból, gondosan becsukom az ajtót, hogy a mandragórák nyugodtan töltsék délelőtti pihenőjüket. Még senki sem érkezett meg, igaz, hogy még csak háromnegyed van, s van még 15 perce a dákoknak a megérkezésig. Nem is sejtik még, hogy mennyi érdekes dolgot tanulhatnak ma, illetve hogy jó pár kérdést kapnak majd tőlem ,aminek a jó megválaszolásával bizony gazdagíthatják házaik pontjait. Kinyitom az ajtót, besétálok, s egy bűbájt helyezek a kertre, hogy tudjam, ha valaki megérkezik.
Persze nem ejtettem még szót a hatodik üvegházról. Na az a ház, egyelőre még üresen áll. Olyan valaki számára maradt üresen, aki érdeklődik a növények iránt, s esetleg lenne kedve saját kedvenceivel foglalkoznia. Gondozni őket, vigyázni rájuk. Egyelőre még nem vertem nagydobra ezt a lehetősége, de ki kedveli a gyógynövéntant, az tud róla, aki meg nem… annak meg minek tudnia az egészről. Persze ez a lehetőség nem korlátozódik le egyetlen diákra. Neeem, elég nagy az a ház, hogy négyen kényelmesen elférjenek benne.