Az égbolton fenyegetően gomolygó mélyszürke fellegek közt kacéran átszűrődő napfény pillanatokra megvilágították a kétszárnyú, balkonra nyíló üvegajtó előtt álló személyt. A leheletnyire nyitott ajtón beszökött levegő, bársonykezekkel játszott a hófehér függöny földet érő rojtjain.

Hosszú légis léptekkel szelte át a monumentális méretekkel bíró helységet, tekintetét minduntalan nővére szikrázó íriszeibe mélyesztve. Nem akarta szem elől veszteni, de a szemrevételezésnek más egyéb oka is akadt, mint például minden áron ki akarta fürkészni a fekete szempárból az érzelmeket, reakciókat és a gondolatotokat. Minden eshetőségre felkészülve a pálcája ott lapult, hosszú ruhája rejtekébe vesző harisnyatartójába rejtve. Nem paranoiás, de ismeri jól nővére lobbanékony és kiszámíthatatlan természetét, nem tudhatta milyen irányba indul a társalgás.

Testtartásból a magabiztosság sugárzott, arcán a nyugodtság és halovány unalom foglalata el jól megszokott helyét. A félreértés elkerülése érdekében az eddig mellkasán lágyan összefonódott kecses karokat is leeresztette. Semmiképp nem karta, hogy támadási felületet vagy akár indokot szolgáltasson a régnemlátott személynek.
Ohh Bella fitymálógrimaszba rándult egykoron gyönyörű arca és dühvel leplezett féltékenysége egy csepp görbületet parancsolt Narcissa vérszín ajkainak ívére.

- Szomorúan látom, hogy te még mindig nem tudsz túllépni? Érdekes? Felettébb érdekes?

És tényleg. Láthatólag nővére még mindig nem békült meg a kettejük sorsa közti különbség gondolatával. Nem emésztette meg a tényt, hogy míg Cissy nem hagyta kifutni az ujjai közül a lehetőséget, de Bella már gyermekkorukban elszúrta azt. Lehetőséget a jólétre, hírnévre, gazdagságra, fényűzésre és nem utolsó sorban családra.
Nem tervezett könnyes viszont látást. Az érzelmek kinyilvánítása egyiküknek sem volt a napi rutinok között. De ahogyan várta drága nővére is hasonlóképpen övön alulra szánt szavakkal nyitott. De csak oda szánttal? * Nevetés szűrődik ki a résnyire tátott ajkak között*

- Nem csodálom, hogy megint információhíján vagy kedvesem. Nagyobb biztonságban vagyunk, mint gondolnád. * Egy sötét mosoly kíséretében önkéntelenül mozdul a keze és mutató ujját végig húzza a nagyúr pecsétjének helyén jelenleg fehéren tátongó felületen.

-//Bolyhoskának//- "Repül a, repül, a GUMISÜN"


A birtok felett örvénylő fekete felhők a szabadba szólították. Az idő még csak kora esti órákban járt, de a szürke égbolton egymást érő villámok sziluettje bontakozott ki újra és újra. Ó igen, ez az, ami élteti. A villám, a vihar, a fákat tépő szél, és amiket mind ezek maguk után hagynak. Pillanatokig csak áll a bejáratnál és kémleli a kavargó eget. Ajka szegletére valami furcsa perverz, vagy talán sokkal inkább beteges mosoly húzódik. Majd kezére pillant és a fehér kecses újjak között nyugvó pergamenről rádöbben mi dolga. Egy levél… Ki bontja a gondosan összetekert papírt és újra olvassa. Gyönyörű kézírás… kacéran kanyarított gyöngybetűk kissé megdöntve.

/ Fenrir Greyback!

Gondolom, nem lepi meg levelem érkezése. Tudomásom szerint a nagyúr már felvilágosított az ügy mibenlétéről. Természetesen az időpont és a helyszín kötött apr.10.-én délelőtt 10órakkor jelenjen meg a Wiltshirei Birtokon. Elvárom a személyemhez illő megjelenést és viselkedést.

Narcissa Black Malfoy/

Egy röpke másodperc erejéig, elönti, az elégedettség érzése mialatt összehajtogatja a lapot. Nem udvariaskodik… minek… a lényeget leírta elégedjen meg ezzel.
Még mindig a kastély előterében állt és bár kedvelte az esőt legkevésbé sem volt szándékában elázni így változtatott eredeti tervén miszerint ő postázta volna a levelet és rátestálta ezt a „megtiszteltetést” az egyik manóra. Természetesen lelkére kötötte azt a tényt, ha nem hajtja végre a feladatot azonnal, nem hétköznapi kínokat fog átélni.


Egy megszokott nap hatását keltette benne a reggeli program és teendők, de tudta, hogy aznap más kötelességei vannak. Kötelesség… Gyűlöli más akaratát teljesíteni, de néha még ő is rákényszerül. Hogy keserű szájíze lenne a találkozó gondolatától? Nem, nem mondhatnám. Sokkal inkább feszélyezve érezte magát. Ő. Pont ő… a saját házában.
Reggel óta nyugtalan pillant órájára és koránt sem azért, mert oly annyira óhajt valakit látni kinek az érkezése időhöz van kötve. A szentségit, hogyan is óhajthatna valakit látni, akitől jószerével kirázza a hideg.
Az időpont közeledtével visszavonult saját lakosztályába, melyből tökéletes kilátás nyílt a birtokra nyíló bejáratra. Az ablakhoz lép és tovább folynak sebes folyóként elméjében a gondolatok. A szabadban lévő borongós időnek köszönhetően, tisztán pillantotta meg tükröződő arcképét az ablak üvegén. Idegen arc tekintett rá vissza. Egyedüllététnek köszönhetően pár tünékeny pillanat erejéig nem uralkodott érzelmein, gondolatain és mind ez kiült arcának finom vonásaira is. Szokatlan volt látnia saját arcán érzelmek jelenlétét. Halovány érzelmek, mégis oly sokrétűnek tűntek. A gyűlölet, a düh, az undor és zavarodottság sajátos egyvelege. Ritka… De miért is adná meg a világnak azt az esélyt, hogy belé lássanak.
Egy mély levegő, hosszú szempillák kapaszkodnak, össze majd válnak szét és eme szempillantás alatt újra visszatelepedett vonásaira a rideg nyugalom… mint mindig.
Lassan a szekrény elé érve megakadt a szeme egy vérvörös ruhadarabon. Végig vezette kezét a ruha hosszán, a finom anyag futott végig kecses ujjai között. Ahogyan magára öltötte a könnyű selyem lágyan simult kifogástalan alakjára. A tükör elé lépett és halovány elégedett mosoly osont ajkai szegletére. Végre magát látta viszont. A haja rakoncátlan fürtökben omlott vállára. A csigák szabadon kuszálódtak össze mégis tökéletesen illettek az összképbe. A képbe, ami az aznapi szerepéhez illő volt.
Az óra elütötte a 10 órát. Oda sétált az ablakhoz és figyelte az érkezőt. Nem telt sok időben és az illető felbukkant a birtok kapujában. Meglehetősen bizarr látványt nyújtott… Egy vérfarkas elegáns öltözetben. Egy vérfarkas… A gondolat során az viszolygás és undor érzése futott át rajta. De a borzongás nem tartott sokáig. Még egy újabb gyors pillantás a tükörbe, majd a szalon felé vette az irányt. Félreértés ne essék nem az érkező miatt öltötte megára tengernyi állarc és szerep közül a démonét, mert csábítani vágyik. Hogyisne… majd pont egy ilyen fejvadász félét. De az üzlet az üzlet és most szüksége van a farkas szolgálataira.

[/b]

A szalonba érve elhelyezkedett egy a helység egyik enyhén félhomályba burkolózó szegletében helyet foglaló kanapék egyikén. Karjai és lábai finoman összefonódtak, jelezvén Fenrir számára azt a tényt miszerint szeretné, ha tiszteletbe tartaná a személyét és megtartaná a megfelelő számú lépés távolságot.
Két erőteljes kopogás visszhangzik a tömör kőfalak között. Könnyen mozdulattal suhint a levegőben pálcájával és az halk nyikorgást követve kitárul feltárva az érkező előtt a szalont.

-// Nővérkémnek //-

Egy újabb siralmas nap gondolatával ébredtem reggel, és hosszú perceket követően, amit a plafon bámulásával töltöttem szép lassan kikeltem az ágyból és az ablakhoz sétáltam. A monumentális felületen át láttam, hogy a kinti időjárás kezd az egyszerűen borongósból viharosra váltani ezzel együtt az ég is egyre sötétebbe fordulni. Az égen átcikázó halovány villám mosolyt csalt az arcomra. Lassan levettem a szemem a kint hajladozó fákról és hozzá fogtam a készülődéshez. Az emberek nagy részét a napsütés és a lágy nyári szellő teszi boldoggá… De engem… nem a legkevésbé sem. Bár ez nem volt ritka. Sosem egyezett a nézetem másokéval, de hogy is egyezhetne? Nincs, aki felérhetne hozzám. Rövidre zártam ezt a gondolatmenetet így azok átadták magukat egy cseppnyi jókedvnek. Mások számára láthatatlan kedélyváltozás tettvágyat ébresztett bennem.
A jól megszokott reggeli színjátékot követően, ahogy a drága férjem távozása bekövetkezett, hozzá láttam a feladatom folytatásához, amit a nagyúr rám bízott. Igen mily furcsa is ez. Senki nem tudja, mit teszek és mind ezt mikor. Mint már oly sokszor most is pillanatok alatt eltűntem a külvilág elől és a ház alatt rejtőző hatalmas pincerendszer egy eldugott részébe vonultam. Egy olyan helyre mit nem kevés varázs és bűbáj védett az illetéktelen szemektől. Beletemetkeztem feladatomba és megfeledkeztem mindenről. Hirtelen suhant át agyamon a gondolat, hogy nem tudom, már mi óta vagyok lenn, de valószínű megérkezett már a vendégem. Vendég… a szentségit hisz a nővérem. Viharos léptekkel hagytam ott a pincét és egy rejtett ajtón át hálószoba felé vettem az irányt ahol pár pálcaintéssel eltüntettem minden jelet magamról, ami arról árulkodhatott, hogy nem éppen a hivatalosan unalmas hétköznapjaim szerint jártam el és nem is éppen tökéletem külsőmmel foglalatoskodtam. Tudtam, hogy pillanatokon belül hírt kapok érkezéséről, így is lett. Halk kopogás ütötte meg a fülemet… tudtam jól, hogy csak egy kéz van, ami ilyen vissza fogottan tud kopogni és az a szánalmas manóé, aki mindig körülöttem sertepertél. Határozott léptekkel indultam az ajtó felé és gondolkozás nélkül löktem egy hatalmasat rajta remélve, hogy telibe találja a mögötte állót. Az ajtón kilépve csak félvállról undorodva ennyit szóltam: - Mit akarsz? * Miután közölte Bella érkezését utasítottam, kísérjen hozzá.

A szalonba nyíló kétszárnyú ajtó előtt megálltam és megparancsoltam a manónak nyissa ki, de jó hangosan hogy a bent várakozó tudja, itt vagyok. Az ajtó kitárult és én nem foglalkoztam azzal, hogy ott a manó csak rúgtam belé egyet, de már arra oda sem figyelve mekkorát repülhetett beléptem a szobába és az ajtó túloldaláról egy pálcaintéssel visszazártam azt. Ott állt. Az ablaknál. Oly régóta nem láttam és idejét sem tudom mikor beszéltünk értelmesen utoljára. Határozott léptekkel haladtam át a helységen karjaim összefonva pihentek mellkasomon. Ez az én terepem volt és ezt benne is nyomatékosítani akartam. Kissé paranoiás lennék? Lehet. De most nem akartam veszekedni. Nem ezért hívtam ide. Az arcomon az indulat legapróbb jele sem volt látható. Meg akartam tudni mennyit tud a köztem és a nagyúr között húzódó kötelékről. Évekig feltűnés nélkül fenn tudtam tartani a látszatot, de mostanság túlságosan felbolydult minden a halálfalók között és tény, hogy csak magamban bízhatok.

Nos ez a mi "kis" nyaralásunk. Ha kívánjátok kommentálni az eseményeket itt megtehetitek! (Aki nem kommentál halott)
*ördögi kacajt hallat*

Én lévén már megszoktam a rangomhoz méltó ellátást felháborodva vettem tudomásul, hogy elég szegényes a tábori környezet. Se saját lakosztály, se kiszolgáló személyzet, de még személyemhez méltó lakoma sem. A véleményemet osztotta drága jövendőbeli menyem és a másik szépség is, akit a fiam az ujjai köré csavart.  (hehe)

Tehát a három aranyvérű liba kis levegőváltozásra vágyott és valami ehető ételre (A vacsorára szánt eláztatott és íztelen káposztát nem látott káposztás tészta után) ezért olyan este 11 magasságában gondolták meglátogatják az egyetlen ekkor még nyitva tartó part menti étkezdének a legcsekélyebb jóindulattal sem nevezhető akármit. De még úgy is, hogy idővel összecsődült nem kis kísérettel időztünk a parton (viharban) sikerült össze akadnunk egy csapat részeg fazonnal… (De ez az ára, ha valaki igazi nő)

Elsőként a bagázshoz legközelebb lévő Vikit és Tyát támadták be, de miután ők hatásosan eljátszották a leszbikus párt (brava az alakításért ) bepróbálkoztak Nálam nem sok eredménnyel (köszönhető a jól kifejező „Mész a b. francba” tekintetnek azaz éljen a nonverbális mágia.) De kikapva a rendelt ételt egy távolabb eső partrész felé vettük az irányt ahonnan hirtelen eltűnt a szemünk elől két fiatalabb leányzó és belőlem előbújt az anyai ösztön és aggódva kutattam utánuk. Miután visszataláltak kiderült, hogy követik őket.
Megint… Már pár napja ez játszódott... A tábor körül lebzselt egy számunkra ismeretlen nem kissé veszélyes társaság, akik újra és újra belekötöttek valakibe közölünk. Egyből a tábor felé vettük az irányt, de ekkor már késő volt, mert elzárták az utat mind a strand felé mind az bejárat felé. Ezért mi gondoltuk kerülő úton majd valahogy kilyukadunk a hátsó bejárathoz. De nem így történt. A kerítés mentén haladva láttuk, hogy már a tábor belseje felé haladnak minket keresve, mi viszont belefutottunk egy zsákutcába. (Ellőre leszegezem nem az én vezetésemmel)

Utólag már bántuk, hogy mugli környezetben megfeledkeztünk magunkról és pálcáinkat szálláshelyünkön hagytuk. Két srác bemászott a drótkerítésen ,de a három grácia közül kettőnek (Viki és Tya) nem fűlött hozzá a foga így a társaság többi része tovább gyalogolt a kerítés mentén, mire jómagam kilátástalannak érzetem azt, hogy kitaláljunk a bozót tengerből és tekintve hogy a „kicsik” akik velünk voltak remegtek a félelemtől hidegvérrel ráböktem egy kerítés szakaszra és át pateroltam rajta mindenkit! Szép sorjában először a kicsik majd a két kis boszorkány került sorra, akik egymást követve akadtak fel akadtak fel a drótkerítésre. ( Csak a nagyobb vizuális képességgel rendelkezők figyelmét hívom fel, képzeljék csak el Vikit és Tyát a drótkerítésen lógva) Majd amikor már mindenki átmászott Cissy azaz jómagam egy könnyed szökkenéssel átmásztam és a kerítés túloldalán találtam magunkat. Gyors létszámszámlálás után mindenkit a ház árnyákéba parancsoltam, majd amikor láttam, hogy a nem kívánatos személyek visszahúzódtak a kerítés tőlünk viszonylagosan távol eső részéhez, a szállásunk felé vettük az irányt.

Reggelre elszállt az esti izgalom, és a három grácia kómásan röhögve rágta át a történteket. Majd megfogadták, hogy soha többé nem tesznek egy lépést sem pálca nélkül.

Óóó Kisfiam 

          alapok

teljes név || Narcissa Black Malfoy
becenév || Cissy, de ha így merészelsz hívni meghalsz!
nem || nő
születési hely, idő || London, 1955, december 16
kor || 42
faj || ember
vér || arany
évfolyam ||-


          a múlt

1955-ben egy sötét decemberi éjjel újabb lány gyermekkel gazdagodott a Black család. Druella Rosier és Cygnus Black harmadik lánya Narcissa Black néven látta meg a napvilágot Londonban. A lány gyermekkorában fő szerepet játszott a pénz, a pompa és a látszat. Már gyermekként meg tanulta mellőzni az érzelmeit hisz szeretetet sosem kapott és idővel már nem is vágyott rá. Az első pillanattól fogva kemény neveltetésben részesült és szigorú elvárásoknak kellett megfelelnie. Ideje korán magántanítót fogadtak mellé és aranyvérű szokások szerint mindent megtanítottak neki, ami az iskolához és az elit léthez és boldoguláshoz szükséges lehet. Családjától kitanulta a fekete mágiát és minden mást, amit a Roxfortban nem tanítanak. Az érzelemmentes lét az etikett szigorú, bár megszokott szabályi szerint élt élet hideggé és megvetővé tette. Soha nem járt muglik között és a tőlük való elhatárolódás mélyen szántó megvetést szült lelkében melyet a család és környezete nézetei csak jobban felerősítettek.

Gyermekkora óta a Mardekárházhoz méltó eszmék alapján nevelték, így nem volt kérdés számára milyen céllal járul a süveg elé. Nem volt benne tétovázás sem bizonytalanság a többi diákkal ellentétben. Tiszteletet követelő nézéssel magabiztosan vált ki a tömegből és egyszeriben a Mardekár ház egyik leghírhedtebb és legtekintélytparancsolóbb diákjává vált. Körülvette magát az őt magasztaló emberek gyűrűjével. Látszólagos bizalmi viszonyba csak kizárólagosan érdekből keveredett ezzel erősítve az elérhetetlen nő tökéletes álarcát. Roxfortos éveit kiváló teljesítménnyel végezte és bár ígéretes jövőt és karriert jósoltak számára minden tervét derékba törte kényszerházassága Lucius Malfoyal. Igaz a jól szituált jeles származású és igen nagy vagyonnal rendelkező férfi felkellette érdeklődését, de koránt sem annyira hogy önként hozzá menjen! De a vér kötelez és jól tudta, hogy gyermekkora óta neki szánták szülei így annak tudatában, hogy nincs más választása beletörődött és más részről jobb partit keresve, sem találhatott volna így rövidesen már Narcissa Black Malfoy nevet viselte. Az engedelmes feleség szerepébe hamar beletanult, de ez mind csak látszat volt. Igaz férjével mindig is jó viszont ápolt és bármit akart elért nála de tudta jól hogy nem veti meg a kínálkozó női kegyeket meg lehetőségeket és hasonlóan tett maga Narcissa is, kihasználva női adottságait, bármit bárkitől és bármilyen módszerrel megszerzett. Férje után ő is beállt a halálfalók közé a Sötét nagyúr szolgálatába. Míg nappal játszotta a makulátlan tiszta aranyvérű boszorkány szerepét addig este csakúgy, mint társai, élvezte a halál édes ízét. Büszkesége és korához képest kimagasló varázsereje miatt hamar a nagyúr kegyei közt érezhette magát, bár meg sosem alázkodott (nem volt szüksége rá), de mindig hűen és élvezettel teljesítette parancsait, míg állapotos nem lett. Ekkor már javában tombolt a háború a varázsvilágban, így jobbnak látta, ha ezennel visszavonul a harctérről otthonukba a Wiltshirei kúriába. A háttérből követte az eseményeket, és ha muszáj volt továbbra is elvégezte a dolgát, de már korántsem vett részt a háborúban olyan aktivitással, mint előtte. 1980. június 5.-én világra hozta a Malfoyok újabb örökösét, aki a Draco Malfoy nevet kapta. Nem sokkal később az események megdöbbentő fordulatot vettek és a nagyúr hirtelen eltűnt a föld színéről. Több legenda szárnyra kapott ezen esemény által, de egy szó, mint száz a Malfoy család csak örült ennek az eseménynek hisz így esélyt kaptak arra, amit lehetetlennek tartottak, hogy normálisan felneveljék gyermeküket. Sikerült becsületüket tisztára mosni a vádak ellenére így a továbbiakban is köztiszteletnek örvendettek. Draco volt az első az életében, aki érzelmeket váltott ki belőle, aki igazán jelentett és jelent számára valamit. Szigorú neveltetésben részesítette fiát, de mikor csak tehette, kényeztette. Anyagi akadályokba sosem ütköztek, így ő mindent megkaphatott. Míg fia kicsi volt elnyomta az újra és újra feltörő érzést mely a halálfalók, közé hívta egykoron. De Draco felnőtt és bekerült a Roxfortba elvérásainak megfelelően a Mardekárba. Tudta jól, hogy annak következményei lesznek, hogy Harry Potter újra a varázsvilágban van, és ő szomjazva várta az elérkező pillanatot. A várakozása igazodni látszott mikor Draco, első tanéve végén az iskolát felbolydította a Bölcsek köve körüli mizéria. Ettől az eseménytől fogva tudtam, hogy a nagyúr vissza fog térni és ő kivárta a megfelelő pillanatot.
----Tapasztalatok és későbbi információk által még bővítésre kerül-----



          jellem
Igazi nő. Soha semmilyen körülmények között nem alázkodik meg senki előtt. Megjelenése jéghideg és szerteárad belőle a büszkeség. Mindig és mindenben a tökéletesre törekszik, gyűlöl hibázni és nem is szokott. Ha célja van azt tűzön vízen, keresztül viszi, és ha terve van veled, nem menekülsz előle. Érzelmek kinyilvánítása nem jellemző rá kivétel, ha fiáról van szó. Ok nélkül sosem cselekszik. Rangon, aluli embereken nemes egyszerűséggel átnéz.


          apróságok

mindig ||
Fia
Halál
Sötétség
Látszat
Céltudat
Tökéletes megjelenés
Pénz
Rang
soha ||
Megalázkodás
Muglik
Sárvérűk
Nincstelenség
Könyörgés
Érzelmek
dementorok || Amikor hozzá ment Luciushoz  
mumus || Halott fia vérbefagyott képe.
titkok || Egyszer szerelembe esett, animágus
rossz szokás || Olyan neki nincs!

          a család

apa || Cygnus Black, elhunyt, aranyvér
anya || Druella Rosier , elhunyt, aranyvér
testvérek || Bellatrix Black Lestrage, Andromeda Black Tonks
családi állapot || Férjezett
állatok || -


          külsőségek

magasság || 172 cm
tömeg || 55kg
rassz || európai.
szemszín || kék
hajszín || szőke
különleges ismertetőjel || Fagyos, jéghidegtekintet.
kinézet || Magas, kecses törékeny alkat. Hosszú szőke haja és fagyos kék szemei különleges külsőt eredményeznek. Megjelenése mindig tökéletes. Ahova betszi a lábát minden szám rá szegeződik és gyakorta szinte megfagy a levegő. Ha megjelenik nem bírod levenni rólla a szemed és akaratod ellenére is tiszteletet parancsol rád.
egészségi állapot || Tökéletes egészségnek örvend.


          a tudás

varázslói ismeretek || Egy jó pár éve elvégezte a Roxfortot kiváló teljesítménnyel, a legjobb emberektől tanult így minden téren elég szép tudásra tett szert a fekete mágia béli jártasságáról már nem is beszélve.
pálca típusa || 12 hüvelyk, fűzfa, egyszervúszőr maggal
különlegesség || animágus ->alakja egy fehér macska


karrier

foglalkozás || Ügyeletes bájcsevegő... A pénzt nem én keresem a családban
státusz || Nem köztudott, hogy halálfaló! Még a saját férje sem tudja meg úgy nagyjából senki.
szolgálati idő || Ki számolja az éveket...
Hogyan lenne a karaktered a Nagyúr hasznára? || Jelenleg a hasznos kém posztját tölti be, de ha gyilkolásra kerül a sor nem vet meg egy kis szórakozást.


          egy darabka belőled



          egyéb

-