Adelicia

A tóhoz érkezve leültem,és magam mellé ültettem Adeliciát,aki majdnem ráült a kezemre...(bár talán nem bántam volna meg)...Pár percig szótlanul néztem a tavat,és közben Adeliciát,azután nagy levegőt vettem,és elkezdtem beszélni:
-ŐŐŐŐŐŐ....Nos,nem tudom,hogy észrevetted-e....-mondtam.-de az egész egy kis füllentés volt..Csak azért csináltam,hogy veled lehessek.Nem tudom miért,de úgy éreztem,hogy ide kell,hogy jöjjünk,és itt mondjam el...Eredetileg a könyvtárba mentem,hogy elkészítsem a sárkányaltatóelixírt,amit házinak kaptam,de aztán bejöttél Te,és nem tudtam mit tegyek.Kitaláltam valami szörnyen egszerű főzetet,amit biztosan eltudnál készíteni,és ezzel a gyenge "csapóajtó-szöveggel" csaltalak ide,közben rábíztam egy haverra a sárkányaltatót!Most gondolom mérges vagy rám....de meg kell értened,hogy csak azért csináltam....mert....őőőő....gyönyörű vagy!És kedves!Nem értem még mindig,hogy mi történt velem,de kérlek ne haragudj rám!Cserébe kárpótollak a beígért vajsörrel,és Én is szívesen segítek neked,akármiben,csak kérlek ne menj el!
Fejeztem be itt a mondandómat,ám azt gondoltam,hogy ez nem elég,ezért úgy döntöttem,folytatom,amit elkezdtem,és bekönyögöm magam a szívébe:
-Tényleg megteszek akármit!De kérlek érts meg!Nem találkoztam még hozzád hasonló lánnyal!Ha most itt is hagysz,remélem nem utálsz meg örökké,és kérlekd tudd meg:akármi kell csak szólj!

Adelicia

Adelicia szerencsére belement.Most már csak el kell menni a terembe,ahol elkészíthetjük a százfűlé főzetet.Egy kész törvénykönyvet sorolt fel nekem feltételként,amire én egy ijedt bólintással válaszoltam,majd azt mondtam:
-Azt hallottam néhány megbízható barátomtól,hogy van egy biztonságosabb és rövidebb út, a tó mellett egy csapóajtónál.Talán meg kéne nézni
ÚÚÚÚÚRISTEN!-gondoltam.-ez azért már túlzás!Néhány köpésnyire a könyvtártól van egy bájitalszakkör.De nem!Megint jártattam a számat!Gondolom ismét hülyének néz!De azért jól jöttem ki belőle!Semmi kedvem megfőzni a százfűlé főzetet!A tónál leülünk,és elbeszélgetünk,és ott elmondom neki,hogy az egész sztorit kitaláltam-a tó olyan szép,és megnyugtató,hogy biztos megbocsájt majd,mert szereztem neki egy-két boldog percet!Azután irány a Három Seprű.Már csak a Sárkányaltató bigyóval van a gond.Ugyanis azért jöttem,hogy azt elkészítsem...Ekkora mázlit!-,mondtam tovább,és éppen láttam Carina Laemet,az egyik legjobb barátomat elsuhanni a könyvtár ajtaja előtt.
-Megbocsájtasz,egy percre?Fontos!-mondtam,majd futottam Carina után.
Láttam rajta,hogy megijedt,amikor megérintettem a vállát:
-Szia!Nagyon nagy gáz van!Kérlek készíts el nekem egy Sárkányaltató elixírt,nagyon fontos,akármit megteszek!-hadartam neki,majd átnyújtottam a könyvet,és futottam vissza Adeliciahoz.
Látszott rajta,hogy nem érti mi folyik itt,de én megfogtam a kezét(ami meglehetősen kellemes érzés volt) és elindultam kifelé,egyenesen a tóhoz....

Adelicia kérdésekkel kezdett bombázni,ám lediktálta a receptet.Ezután azt kérdezte:
 "-Amúgy meg miért kell neked a százfűle receptje?Egy nem egészen egyszerű háziként kaptad,vagy pedig valakivé átakarsz változni?"
Gondolkoztam egy kicsit,nehogy megint elszúrjak valamit,majd azt mondtam:
-Egy nagyon jóképű férfivé akartam volna változni,hogy a hozzád hasonló gyönyörű lányokkal beszélgessek...vagy valami egészen más....
Amikor befejeztem a mondatot Adelicia arcán egy halvány mosoly jelent meg.Viszont láttam rajta,hogy menni készül...Én pedig nem hagyhatom,hogy egy ilyen lány elmenjen.Ki kellett találnom valamit.Ismét gondolkodni kezdtem,majd azt mondtam neki:
-Őőőőőőő!Lenne még valami...Sajnos nagyon ügyetlen vagyok bájitaltanból.És nem tudnám elkészíteni egymagam a főzetet,és a barátaim se érnek rá.Ha nincs más dolgod segítenél nekem?Természetesen meghívnálak utána egy vajsörre,vagy valami másra Roxmortsban.
Ezután Adelicia csak mosolygott rám....Nem tudtam,mit tegyek,bizonyára ismét átlát a hazugságomon...
 Reméltem,hogy nem hagy itt,de azért nem akartam egész nap itt ücsörögni,ezért Én is rá mosolyogtam,és azt mondtam:
-Nos?Természetesen,ha nincs kedved,vagy időd megértem!Csak sajnos nagyon ügyetlen vagyok!És a tanárúr sem kedvel túlzottan,és attól félek,hogy kirúgat,ha nem csinálom meg a házit!De semmi baj!Nyugodtan menny,ha akarsz!

Nem bírtam abbahagyni a nézését, nem érdekelt,hogy észreveszi,hogy Őt nézem.Ám felkelt a székéből,és odasétált hozzám,és azt mondta:
-Szia. Adelicia Fox vagyok. Téged hogy hívnak? Esetleg segíthetek valamiben?
Fél percig tátott szájjal néztem.Közelről még gyönyörűbbnek nézett ki!
Nem tudtam mit mondjak neki....Hülyén hangzott volna,hogy:
-Szia!Én pedig Grad Garadi,és fél órája téged bámullak,mert nagyon szép vagy!
Azért ennyire béna nem vagyok!Gondoltam arra is,hogy elfutok,és még arra is,hogy külföldinek adom ki magamat!
 De ez azért túlzás!Összeszedtem minden bátorságomat, azt mondtam neki:
-Szia!Grad Garadi!IIgen,az jó lenne!Egy százfűlé főzetet kellene elkészítenem bájitaltanra,de nem értek hozzá!De sajnos senki nem ér rá,hogy segítsen!-hazudtam neki.Reméltem,hogy "segíteni" fog nekem.
  A gyönyörű szemeiből kiolvastam,hogy látta,hogy füllentek.Attól féltem,hogy itt fog hagyni,és ezután az egész suli rajtam röhög majd.Még mindig nem válaszolt.Kezdtem megijedni.Biztos bolondnak néz!
-Ennél még a "fél órája téged bámullak" köszöntés is jobb lett volna.-gondoltam.
Nagy sóhajtásokkal próbáltam jelezni neki,hogy válaszra várok,de még mindig síri csend volt...

[Adelicia]

*Hjajj!Bájitaltan házi*-gondoltam magamba.*Ráadásul semmit sem értek belőle!*
Éppen ezért jöttem a könyvtárba.Szeretem ezt a helyet!Megnyugtató.Végül is ki ne szeretné a könyvtárakat?Még aki utálja a könyveket,az is szívesen jön ide....De nem tudom miért!Idefelé kis híján fellöktem egy hatodéves mardekárost.Köz tudott,hogy ha valaki,hát Ők nagyon szeretnek verekedni.Pedig Én se vagyok túl gyenge.De hát most mit tettem volna?Nem kulloghatok,amikor alig fél napom van arra,hogy megtanuljam,hogyan készítik a Sárkánynyugtató főzetet!
 Akármennyire is szeretem a könyvtárak illatát,a sok könyvespolc bámulását,és elmerülni a betűk között,ez már kezd unalmasnak tűnni!Ha a könyvtáros ölni tudna a szemeivel,Én már régen halott lennék!Olyan szúrósan néz rám,hogy az hihetetlen!Ráadásul semmi oka nincs rá!Szinte sose szóltam hozzá egy szót se,és a haverokkal semmi bajt nem csináltunk a könyvtárban....még!Mert azt megértem,hogy nem vagyok szimpatikus neki,de ez azért már beteges!Kezdem unni!Legszívesebben odamennék hozzá,és....Mindegy!Inkább ne!Folytatnám az olvasást,de fáj a fejem.Talán a sok olvasás miatt.Viszont eddig semmit nem találtam.Most már aztán tényleg ideges vagyok....
 Lassan a könyv végére érek, de még mindig semmi!Odasétálok a polchoz,közben a könyvtáros szemébe nézve.Magabiztosan kihúzom magam,gondolom akkor nem fog folyton bámulni.És hihetetlen,de bejött!Egy gonddal kevesebb.Már csak egy újabb könyvet kellene elővennem.Keresgélek a könyvespolcon,de eddig semmi érdekeset nem találok.Várjunk csak:
"Bájitalok sárkányok ellen"
Ez kell nekem!Óvatosan leveszem a polcról,hogy ne keltsek zajt,nehogy idenézzen az a szörnyű könyvtárosnő!Leülök,majd elkezdem olvasni....
Bla-bla-bla!
Lapozgatok a sorok közt,majd az egyik oldalon megtalálom a keresett bájitalt!Ez kellett nekem!Elkezdeném olvasni, de aztán egy gyönyörű,barna hajú hollóhátos lány lépett be a könyvtár ajtaján.Udvariasan köszönt,majd leült a velem szemben lévő asztalhoz.Nagyszerű!Most pedig miatta nem tudok koncentrálni!Elvakít a gyönyörű barna szeme,és az,ahogyan nézi velük a könyvét.
*Nem-nem!Koncentrálni kell!Nem kaphatok rossz jegyet!*
De nem tudom levenni róla a szemem.....

*leül,az íroasztalához,és egy pergamennel és egy tollal,és gondolkodni kezd......pár sort ír,majd megköszörüli torkát,és kidobja a pergament a kukába,és elővesz egy másikat,és elkezd rá írni:*

Kedves Draco!

-Nem,nem!Dehogy is!Ez nem jó!
*azzal kidonbja ismét a levelet,és egy másikat ír*

Te szemét!!!!
-Neeeem!Azért ennyire durvának nem kéne lenni!
*azzal kidobja a levelet,és kivesz egy pergament a táskából,és elkezdi írni.*

Draco!

Egy nagyon nagy problémám van!Anyám és apám kinyírna,ha kirúgnának,de ha még házpontokat is vonnak le,már akkor is végem!Most biztos azt kérdezed,hogy miért is vonnának le pontot/rúgnának ki?Elmondom:
Hatalmas kényszert érzek rá,hogy beverjem a képed!Akárhányszor meglátom a lenyalt,zsíros szőke hajad,a léggömb alakú fejed,,és a nyurga tested meg akarlak ölni téged.Szörnyű érzés tudni,hogy ezt nem tehetem meg.Sajnos még egy párbajra sem hívhatlak ki,mert amilyen egy szemét vagy biztos csalnál,szóval erről ennyit.Kérlek segíts nekem!Valamit tenni kell,mert szétszakadok,ha nem verlek meg!

Kösz:   "Legnagyobb utálód"     

Grad Garadi

Név:Grad Garadi

Évfolyam:4.

Poszt:SZintén akármi, de leginkább őrző,vagy fogó.

Képes lennél e egy HF CSK-t elfogadni:   Nem!

Köszönöm!

Készen vagyok!

Javítás helyett átírtam, mert igazad volt,tényleg elég rossz lett.
A jelszóról csak annyit,hogy mielőtt megírok egy előtörit mindig átnézegetem másokét,és ott se szoktam látni,hogy a helyes jelszót írják be!

                                                        Grad Mortimersus Garadi
Alapok

jelszó || "A hírnév hűtlen barát."
teljes név || Grad Mortimersus Garadi  (A Mortimersus nevét sose mondja el barátainak,mert ciki  )
becenév || Grady, G.G.
nem ||férfi
születési hely, idő || 1982,július 22,Birmingham.
kor || 15
faj || ember
              
vér || félvér
          
évfolyam || 4. évfolyam.

                                                                         Múlt

1982 július 22-én születtem,Birminghamben.Anyám, Marta Garadi egy mugli, aki egy élelmiszerboltban dolgozik.Apám,Barius Garadi pedig varázsló.Születésemkor apám nem volt ott.Norvégiában végzett kutatást néhány barátjával.Anyám sosem akarta megérteni a varázslók világát,mindig azt mondta,hogy jó neki ahogy mi mondtuk a "mugli élet".Szerencsére Én más voltam.Mindig érdekelt,amit apám csinált.Öt éves koromban egyszer elkészített egy békaláb főzetet,amit megitatott anyám kutyájával,az pedig zöldé változott.Az a nap után mindig figyeltem,amint bájitalokat kevert.Esténként sosem anyám esti meséjét olvasták fel,hanem apám olvasott a régi tankönyveiből.Bár nem értettem, miről van szó,mégis könnyedén elaludtam, és mindig ugyanaz az álom kísérte a mély alvásomat: Felnőtt koromban a egy hatalmas kastélyban vagyok, körülvesznek a bájitalok,és egy tucat gyerek figyeli,amint egy ritka főzetet készítek.Apu mindig azt mondta anyámnak:
-"Marta!Ebből a gyerekből varázsló lesz!"
Anyám ilyenkor mindig lehajtotta a fejét,és a következőt válaszolta:
"-Ugye nem akarod,hogy olyan veszélyes élete legyen?"
Ekkora már apám kivonult a szobából.Hallani sem akart róla,hogy az Ő fiából egy mugli szakmában dolgozó ember legyen!Azt már nem!Inkább még több időt töltött azzal,hogy " tanítson".Hét éves koromban elmondta a varázspálca részeit.Nagyon érdekesnek találtam,igaz semmit nem jegyeztem meg belőle.
 Egyfolytában azt magyarázta,hogy Én is a Roxfortban fogok tanulni,mint Ő,és hogy belőlem is nagy varázsló lesz.Bízott bennem,és ez nagyon jó érzés volt.Tizenegyedik születésnapom kaptam egy levelet:

Grad Mortimersus Garadi
Birmingham,Queen's Valley 17.
2. emelet szoba:

Kedves Grad M. Garadi!

Maga felvételt nyert a Roxfort boszorkány és varázslóképző szakiskolába!
Gratulálunk!
A tanév Szeptember 1.-én kezdődik.
Mindenkinek magának kell beszereznie a tankönyveit és egyéb felszereléseit!
Az iskolakezdéshez szükséges felszerelés:
1 db varázspálca
1 db fekete süveg
1 db talár(fekete)
A tankönyveket pedig az Abszol úton ajánlott beszerezni.[/1]
Anyám ennek sem örült,de megértette,hogy Én így szeretném.Az iskolakezdés előtt pár nappal apám elvitt az Abszol útra, ahol megvásároltuk a felszerelést.Anyámék szomorúak voltak,hogy elutazok,de tudták,hogy ennek így kell lennie.Azóta eltelt négy év.Jók a tanulmányi eredményeim,viszont apám kicsit csalódott:már néhány levelet kaptak otthon,például amikor Rane Clouds-al  az Evapores bűbájjal eltűntettük az asztalokat a Legendás Lények tantermében,vagy  amikor a Densaugeo varázslattal megnövesztettük Jaen Clam fogait.De legalább igaza volt:tényleg varázsló lettem, és meismertem Carina Laemet, és Rane Cloudsot,akikkel megannyi csínyt letudtunk már.Apám nem kedveli őket. Tizenharmadik születésnapon nálunk töltötték a napot.Apa egész nap őket figyelte....Nem csoda!Ha valakinek a házába három ilyen bajkeverő van,mint mi,annak bizony résen kell lennie!De kinek van joga,vagy türelme ahhoz,hogy megmondja mit csináljunk?Hiszen Mi Mi vagyunk!Aki ezt nem tudja....Az magára vessen.
 Na!Hogy ne térjünk el a tárgytól:apa jól sejtette...Nem ment simán minden.Pontosan nem emlékszem mi is történt,a nagy nevetés közepette elfelejtettem.Annyit tudok,hogy apa kétszer olyan nagy volt,mint eddig,és lila lett a haja,anyunak pedig le kellett gugolnia,hogy kijöjjön a konyhából,mivel akkora lett a feje,mint egy tök.Nem törődtünk azzal,hogy mit kapunk mi ezért.És éppen ezért vagyunk mi a legjobbak.Nem az számít,mi lesz a következménye,hanem hogy jól érezzük magunkat.


      jellem

Udvarias, cinikus, mindig kedves, és vicces.Sokat tanul,és mindig figyelmesen végighallgat másokat.Nem törődik azokkal,akik rossz véleménnyel vannak róla.A legfontosabbak számára a barátai.Legjobban azon sértődik meg,ha azt mondják nincs humora (természetesen ők hauzdnak )

          apróságok

mindig ||
bájitalkeverés(ha teheti)
viccek
sport
tanulás
kviddics
soha ||
fapofák
erőszak
rendrakás
sötét
Voldemort
dementorok || ahogyan apja nézett rá,amikor megtudta,hogy miket csinál a Roxfortban a fia.
mumus || Látni a barátai halálát.
titkok || Imádja megszegni a szabályokat,válogatós,ha az ételekről van szó,fél a hüllőktől,senki sem tudja,hogy Mortimersus a 3. neve....cikinek tartja  . szeretne animágussá válni.
rossz szokás || Néha visszafolythatatlan röhögőgörcs tör rá, mindenből viccet csinál.


          a család

apa || Barius Garadi, 41, aranyvérű
anya || Marta Garadi,39 sárvérű
családi állapot || egyedülálló
állatok || Néni, a macskája.


          külsőségek

magasság ||176 cm
tömeg ||55  kg
rassz || európai
szemszín || kék
hajszín || szőkésbarna
különleges ismertetőjel || hatalmas mosoly az arcán
kinézet || Középhosszú, szőkésbarna hajáról messziről felismerhető: az a titka,hogy sosem fésülködik.Mindig kócos, szétálló hajjal sétálgat.
egészségi állapot || egészséges.


          a tudás

varázslói ismeretek || Kedvenc tantárgya a Sötét Varázslatok kivédése és a bájitaltan.Az átváltozástant is szereti.Négy év alatt rengeteg tapasztalatot szerzett, mivel rengeteg időt tölt tanulással és kutatással.
mugli képzettségek || nincs
pálca típusa || 12 hüvelyk, főnixtoll mag, nyárfa.
különlegesség || Apjától lopott könyvekből animágiát tanul, egyenlőre sikertelenül.


          szerepjáték-példa

Késő éjjel volt.Egy ártatlan Februári nap...Ha megtudnák,hogy Én,és Carina még kint kószálunk az iskolán kívül,bizony nagy bajba kerülnénk.De mi ezzel nem törődtünk.Ez az este a miénk volt.Még a zsémbes gondnokot is sikerült kikerülni.Nem is értem,miért van ott, hogyha nem végzi normálisan a munkáját...De ez nekem most csak jó volt.A kapun kisétálva kézen fogva indultunk a csónakház felé.Minden tökéletes volt:holdfény,víz,Én és egy gyönyörű szőke lány.Leültünk a stégre és beszélgetni kezdtünk:
-Jó lenne,ha ennek sose lenne vége,igaz?-súgta a fülembe.
-Sajnos vége lesz!De majd máskor is jövünk!-mosolyogtam rá.
-Hehehe! Úgy tetszik,hogy ilyen vicces vagy!Látszik rajtad,hogy szereted a vicceket!
-De van amit annál is jobban szeretek!
-És mi az?
-Te.-mondtam, majd lassan közeledtem Carina felé.
Tudtam,hogy most jött el a perc.Tökéletes pillanat.Néhány másodperc múlva már azon leltem magam,hogy csókolózunk.Soha nem éreztem ehhez foghatót.Még annál is jobb volt,amikor megittam a bájitaltanon készített szalamandratüdő főzetet,és órákig olyan érzésem volt,mintha a mennyekbe lennék.Egy fél óra múlva visszaosontunk a kastélyba,és lefeküdtünk aludni.Tudtam,hogy erre a napra örökre emlékezni fogok.