Roxfort RPG

Mit is mondhatnék? ♥ Úgy szeretlek, mint egy test... nem, ezt neked még sem mondhatom.
A legváratlanabb barátságok a legjobbak - arra pedig senki se számított, hogy te és én valaha is szóba állunk egymással. Bár amikor először láttalak, még nem egy doomflower voltál, mint most. (haha, mindketten tudjuk, hogy az voltál, Varvara Calzedonia von Wolford, csak még nem volt rajtad külsőleg ennyire látható <3)
Nagy megtiszteltetés lenne, ha fiatalságom és szabadságom temetésén te tartanád értem a búcsúbeszédet! Ha már vége életem boldog szakaszának, legalább zárjuk azt katarzissal. Hintsd rám az első földet, és legyél, legyél szabad!

Virgo Maria lacrimosa, in Te confido.
Maria, Sancta Virgo confortans, fide inconcussa ante Te procumbo.
Tu, quae lacrimis tuis dolorem et amorem tuum revelasti, sis solacium meum in tribulatione.
Obsecro, corde materno protege me et dilectos meos, et adiuva, ne umquam dubitem de amore Filii tui, Iesu.
Amen.

Kedvellek téged, Varv, mindig olyan kedves vagy, és... és azt hiszem, tényleg beszélnünk kell, mert mintha ijesztően jól értenéd az érzéseimet egy bizonyos valakivel kapcsolatban, nálam biztosan jobban, és olyan, mintha... tudnál valamit, amit én nem?