Készséges beleegyezése simulékony modorra utal, ami bíztató jel a kis találkánk szempontjából. Nem mondhatnám, hogy hamar akarok szabadulni tőle, de jobb lenne kíméletesen és gyorsan rendezni a dolgokat hogy ne nőjjön a fejemre minden egyéb, halaszthatóbb unalmasabb és közönségesebb ügy. Bíztató továbbá az is hogy férfiasan vállalja tetteiért a felelősséget, nem keres kibúvókat, tehát nem gyáva. Na ezzel már tudok kezdeni valamit!
- Jajj ne haragudjon Miss Hopkirk... Tudja az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektettünk a legilimentori tanulményokra a Godrikon, és sajnos néha előfordul velem, hogy ösztönösen belenézek mások fejébe... Semmi személyes, ne aggódjon, csak még csiszolni kell a technikán, hogy ne kerüljek pontosan ilyen kellemetlen helyzetekbe .
A nevetése…
Hát ettől a nevetéstől nem csak azt akarnám hogy a fejembe lásson be, maradjunk annyiban. Azért csak morcosan bólintok felvéve a tökéletes pókemarcomat amit az irodai légkör megkövetel – elvégre nem bájcsevegni vagyunk itt, hogy a thesztrál rúgja meg – és mintsegy jelzésképp főleg saját magamnak megpörgetem ujjamon a gyűrűm nem túl feltűnően.
- Javaslom gyakoroljon máshol, más csinos fejecskébe. Az enyém… minden téren foglalt.
Közlöm tárgyilagosan, de azért úgy mustrálom mint egy guszta steaket egy nívós éttermeben. Nem célom szavaimnak bővebb magyarázatot adnom, bár a nevet letagadtam a tényt, miszerint házas vagyok még ha akarnám se tudnám, ezt azonban a másik csak sejtheti.
- Nos, akkor legyen inkább öné a terep. Másszon a fejembe bátran... milyen információval segíthetek Flame-ék kapcsán?
Nem mondom, hogy nem lep meg a felajánlása, és ez ki is ül az arcomra. Épp hátralépek a kézfogást követően és megtámaszkodom az asztal lapján, de a mozdulat bele is fagy egyetlen jelentős pillanatra. Aztán rájövök, hogy ne biztos hogy ez profi szintet üt meg, így dobolok egyet ujjaimmal mintegy mozgásra bírva ilyen téren is a testem meg legfőképp az agyam és nemet intek a fejemmel majd utána szólalok meg.
- Neem, Mr. Hamox, én nem élek az ilyesféle… lehetőségekkel. Még ha ilyen gálánsan felajánlják, sem. Maradjunk annyiban, hogy könnyebben és talán gyorsabban olvasok az arcvonásaiból, mint a rendezetlen gondolataiból. Elvégre, maga is csak egy férfi…
Ohó, és milyen férfi! A legtöbb, mint a férjem, azt hiszi övé a világ és minden helyzetet és szituációt uralhat. Csakhogy könnyű őket kiismerni, könnyű átlátni ha valamit titkolni akarnak és a hazugság… hát nagyon profinak kell lenni ahhoz hogy ne szagoljam ki ha át akarnak ejteni.
Megköszörülöm a torkom miközben kinyitom a férfi mappáját. Voltaképp az apjáét de ez most mellékes. Kivárok egy percet de igazából ez csak egy kis közjáték részemről, az érdeklődésének felkeltésére szolgál, mert minden kérdés minden forgatókönyv a beszélgetés kimeneteléről ott van a fejemben. Milliószor lejátszva.
- Nos, nem világos egészen mikor is történt ez az interjú az Ön édesapja és Aurelius Flame között. Szeretnénk pontosítani az emlék hitelességét és a beszélgetés időbeniségét hogy valóban jogtiszta legyen a beadvány. A minisztérium, főleg az aurorparancsnokság, kifejezetten kéri is az emléket nyomozati célokra és… itt megjegyzem, jobban járt hogy jelen esetben én kérem, a szerzői jogok elsimításának okán, és nem mondjuk az aurorok közül valaki,... teszem azt Edward Nott.
Mézesmázos mosolyt villantok felé, mert elég megemíteni őt és sokak tekintete vált aggodalmasra, de az enyém… eleven és pajkos lesz. Dalton Hamox-é pedig érdekes módon nem változik drasztikusan és annyit mint akarnám. Szóval tényleg bátor. És meglehet botor is. Hát egyre jobban tetszik, a helyzet is és a férfi is.
- Jajj ne haragudjon Miss Hopkirk... Tudja az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektettünk a legilimentori tanulményokra a Godrikon, és sajnos néha előfordul velem, hogy ösztönösen belenézek mások fejébe... Semmi személyes, ne aggódjon, csak még csiszolni kell a technikán, hogy ne kerüljek pontosan ilyen kellemetlen helyzetekbe .
A nevetése…
Hát ettől a nevetéstől nem csak azt akarnám hogy a fejembe lásson be, maradjunk annyiban. Azért csak morcosan bólintok felvéve a tökéletes pókemarcomat amit az irodai légkör megkövetel – elvégre nem bájcsevegni vagyunk itt, hogy a thesztrál rúgja meg – és mintsegy jelzésképp főleg saját magamnak megpörgetem ujjamon a gyűrűm nem túl feltűnően.
- Javaslom gyakoroljon máshol, más csinos fejecskébe. Az enyém… minden téren foglalt.
Közlöm tárgyilagosan, de azért úgy mustrálom mint egy guszta steaket egy nívós éttermeben. Nem célom szavaimnak bővebb magyarázatot adnom, bár a nevet letagadtam a tényt, miszerint házas vagyok még ha akarnám se tudnám, ezt azonban a másik csak sejtheti.
- Nos, akkor legyen inkább öné a terep. Másszon a fejembe bátran... milyen információval segíthetek Flame-ék kapcsán?
Nem mondom, hogy nem lep meg a felajánlása, és ez ki is ül az arcomra. Épp hátralépek a kézfogást követően és megtámaszkodom az asztal lapján, de a mozdulat bele is fagy egyetlen jelentős pillanatra. Aztán rájövök, hogy ne biztos hogy ez profi szintet üt meg, így dobolok egyet ujjaimmal mintegy mozgásra bírva ilyen téren is a testem meg legfőképp az agyam és nemet intek a fejemmel majd utána szólalok meg.
- Neem, Mr. Hamox, én nem élek az ilyesféle… lehetőségekkel. Még ha ilyen gálánsan felajánlják, sem. Maradjunk annyiban, hogy könnyebben és talán gyorsabban olvasok az arcvonásaiból, mint a rendezetlen gondolataiból. Elvégre, maga is csak egy férfi…
Ohó, és milyen férfi! A legtöbb, mint a férjem, azt hiszi övé a világ és minden helyzetet és szituációt uralhat. Csakhogy könnyű őket kiismerni, könnyű átlátni ha valamit titkolni akarnak és a hazugság… hát nagyon profinak kell lenni ahhoz hogy ne szagoljam ki ha át akarnak ejteni.
Megköszörülöm a torkom miközben kinyitom a férfi mappáját. Voltaképp az apjáét de ez most mellékes. Kivárok egy percet de igazából ez csak egy kis közjáték részemről, az érdeklődésének felkeltésére szolgál, mert minden kérdés minden forgatókönyv a beszélgetés kimeneteléről ott van a fejemben. Milliószor lejátszva.
- Nos, nem világos egészen mikor is történt ez az interjú az Ön édesapja és Aurelius Flame között. Szeretnénk pontosítani az emlék hitelességét és a beszélgetés időbeniségét hogy valóban jogtiszta legyen a beadvány. A minisztérium, főleg az aurorparancsnokság, kifejezetten kéri is az emléket nyomozati célokra és… itt megjegyzem, jobban járt hogy jelen esetben én kérem, a szerzői jogok elsimításának okán, és nem mondjuk az aurorok közül valaki,... teszem azt Edward Nott.
Mézesmázos mosolyt villantok felé, mert elég megemíteni őt és sokak tekintete vált aggodalmasra, de az enyém… eleven és pajkos lesz. Dalton Hamox-é pedig érdekes módon nem változik drasztikusan és annyit mint akarnám. Szóval tényleg bátor. És meglehet botor is. Hát egyre jobban tetszik, a helyzet is és a férfi is.
