[A fa természete alapján]

Mint tudjuk, a pálca választja a várázslót, ám kis karaktereink abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy sorsukat, és így pálcáik kiválasztását is A Nagy Másik irányítja - azaz mi.
Itt megtaláljátok, milyen alapanyagból készülhetnek a pálcák, illetve, mivel a mágia világában mindennek jelentősége van - melyik összetevő milyen tulajdonságokat hordoz.

Jó böngészést, a listát pedig köszönjük Foley professzornak,
illetve az áldott ismeretlennek, aki az ő forrása volt!
(Ha valaki ráismer saját/valaki más ezen szellemi termékére, azonnal szóljon!)

A fa természete alapján
~ Hogyan kívánja a tulajdonos használni? Mi a mágus legerősebb oldala? ~

Fa	Tulajdonság
Cédrus	Védekező bűbájok
Cseresznye	Szerelmi bűbájok
Hikori	Érzékeny kezelés
Gyertyán	Összetett bűbájok
Mahagóni	Átkok, rontások
Juhar	Általános bűbájok, rontások
Vörösfenyő	Átváltoztatás
Rózsafa	Bűbájok, szerelmi igézés
Dió	Erős mentális erők
Tiszafa	Átkok, rontások

Születési dátum alapján
~ nem mindenkinél ez a választás alapja ~

Születési idő	Pálca	Erőssége
Január 21 - Február 17	Berkenye	Általános bűbájok
Február  18  - Március 17	Kőris	Átváltoztatás
Március 18 - Április 14	Éger	Védekező bűbájok
Április 15 - Május 12	Fűz	Szerelmi igézések
Május 13 - Június 9	Galagonya	Párbaj
Június 10 - Július 7	Tölgy	Védekező bűbájok
Július 8 - Augusztus 4	Magyal	Párbaj
Augusztus 5 - Szeptember 1	Mogyoró	Általános bűbájok
Szeptember 30 - Október 27	Repkény	Átkok, rontások
Október 28 - November 24	Nád	Szereplmi igézések
November 25 - December 23	Bodza	Átkok, rontásk
December 24- Január 20	Nyír	Átváltoztatás

forrás: LINK

Szilfa - Ritka hárs-alfaj. "Azoknak, akik jól végzik munkájukat, követik életcéljukat, akik szeretnének valami fontosat csinálni." (A felelősség.)
Fűz - "Azoknak, akiket olyan csapás ért, amit képtelenek harag és neheztelés nélkül elviselni. (...) Helyzetüket igazságtalannak tartják."
Nyárfa - "Tétova, rejtélyes félelmek nappal és éjjel egyaránt kísértik. (...) Nem szívesen osztják meg másokkal félelmeiket."
Bükk - "Azoknak, akik mindenben a szépet és a jót akarják meglátni. (...) képesek a dolgok mélyén rejtező jó megragadására."
Gesztenye - "Nem tanul hibáiból. Mindig ugyanazokkal a nehézségekkel kerül szembe, ugyanazokkal az emberekkel van nézeteltérése. (...) Koncentrálási, tanulási nehézségei vannak. Gyors, kapkod."
Magyal - "Időnként eluralkodik rajtuk a féltékenység, az irigység, a bosszúvágy vagy a gyanakvás. (...) haragos nyugtalanság. (...) Hamar dühbe gurul, agresszívan reagál "
Vörösfenyő - "Hasonlítja magát másokhoz, azt gondolja, mások szebbek, jobbak, okosabbak nála. Meg van győződve a saját alkalmatlanságáról. Kishitű, kritikus önmagával szemben."
Tölgy - "Keményen harcolnak, mindent megpróbálnak még akkor is, ha ügyük teljesen kilátástalannak tűnik. Tovább küzdenek. Elégedetlenek önmagukkal. (...) Bátor emberek, akik a legnagyobb nehézségekkel is reménykedve, maximális erőfeszítéssel szállnak szembe."
Erdei fenyő - "Folyton vádolják önmagukat. Ha sikeresek, akkor is úgy érzik, hogy jobban is csinálhatták volna, eredményeikkel és erőfeszítéseikkel soha nem elégedettek."
Vadgesztenye - "Önmagukért gyakran nem is aggódnak, szeretteik miatt viszont sokat szenvednek, gyakran attól tartanak, hogy valamilyen szerencsétlenség történhet velük. Túlzott belső kötődés másokhoz, beteges aggódás másokért. Jobban ismeri mások érzéseit, mint a sajátjait."
Szőlő - "Nagyon tehetséges emberek, akik biztosak saját képességeikben és magától értetődőnek tartják a sikert. (...) Nem tűr ellentmondást. Túlzott dominancia, (...) az együttérzés hiánya jellemzi."
Dió - "Mások erősebb véleménye, meggyőződése vagy lelkesedése miatt néha hajlamosak feladni céljaikat, elképzeléseiket és munkájukat. (...) Befolyásolható, ingatag, Nehezen viseli az új élethelyzeteket."

Olliwander kizárólag háromféle magot használ a pálcáihoz: egyszarvúszőrt, főnixtollat és sárkányszívizomhúrt.
Külföldi pálcakészítőktől beszerzett pálcák tartalmazhatnak ezektől eltérő magokat is, de ezek mágikus tulajdonságait most nem jegyezzük le. (És egyébként egyeztesd innovációidat a Staffal.)

Sárkányszívizomhúr

~ Agresszivitás jellemzi. ~ Akaratos, önző és kitartó. ~ Mint maga a sárkány: hatalmat akar, és rettenetes erőt képvisel. ~ Erős maszkulin jelleg. (~ Köze lehet a fekete mágiához.)

Főnixtoll

~ Ég a tettvágytól. ~ Hamvából mindig újjáéled, vagyis sose adja fel. ~ Könnyen és gyorsan dönt. ~ Praktikus személyiség. ~ Szenvedélyes (és egyéb tűz-szimbolikával kapcsolatos dolgok).

Egyszarvúszőr

~ Békés, nyugodt személyiség. ~ Kiegyensúlyozott. ~ Jellemző lehet rá az elitista gondolkodás. ~ Pártatlan. ~ Kerüli a konfliktust. ~ Meglehetősen feminim jellegű.

A varázsló legfontosabb eszköze: a pálca

A varázsló pálca nélkül nem varázsló: nem képes sem bájitalok elkészítésére, sem varázsigék, bűbájok, rontások vagy átkok kivitelezésére. Ennek ellenére a pálca csupán a varázserő közvetítésének a segédeszköze: minél kisebb erejű a varázserő, annál kisebb a pálcája segítségével végrehajtott varázslat hatékonysága. Éppen ezért fordulhat elő, hogy még a pálca nélküli varázsló is képes „fura” dolgokra, ha provokálják. Az esetek nagy részében azonban a varázsló a pálcája nélkül tehetetlen, mivel ez segíti erejét egy kicsi, de hatékony térre koncentrálni.

A bot vagy pálca nemcsak a varázserő közvetítésére alkalmas, hanem egyszersmind a hatalom jelképe is. Eredetileg valószínűleg a pásztor botjának jelképe volt: ahogy a pásztornak hatalma van a nyája fölött, úgy a varázslóknak hatalmuk van a varázserővel nem rendelkező emberek fölött. Ugyanennek a logikának az alapján hordtak a szintén emberek fölötti hatalommal rendelkező istenek és királyok jogart az ókortól kezdve. Az ókorban a papoknak is volt pálcájuk, s ezt a hagyományt követve a katolikus püspökök, bíborosok és a pápa a mai napig jogart hordanak a bölcsesség és a hatalom jelképeként.

Ha szükséges, bármelyik varázsló képes egy másik varázsló pálcáját is használni, sőt, bármely varázslény is képes erre, bár az ilyet a minisztérium szigorúan tiltja, de teljesítménye nem lesz olyan jó, mintha saját pálcáját használná. Valójában minden varázsló számára csak egy megfelelő pálca van, sőt a történet szerint nem is a varázsló választja a pálcát, hanem éppen ellenkezőleg.

A pálcák hossza egészen eltérő lehet:15 cm-től egészen40 cm-ig. Pálcát az alább következőfafajtákból készítenek, s hajlékonyságuk megfelel az adott fajta tulajdonságainak a teljesen merevtől a rugalmasig:

-Kőris (olajfélék családja, Fraxinus nemzetség): kemény,de hajlékony anyagú fa,éppen ezért a seprűgyártás alapanyaga is. A görög mitológia szerint a Meliák a kőrisfák nimfái voltak, és azokból a vércseppekből születtek, amelyek akkor estek a földre, amikor a fia kasztráltatta Uránusz istent. A skandináv mitológiában az Yggdrasil nevű kőrisfa a világ tengelye; nemcsak védelmet és táplálékot nyújt a világ élőlényeinek, de egyben hordozza azokat a sebeket, amelyeket lakói okoztak neki. Az élet nem is létezhetne e nélkül a fa nélkül. Szintén skandináv mitológia szerint az első emberpár fából lett, ráadásul férfi, Ask, kőrisfából.

-Bükk (Fraxinus nemzetség): a magas, szürke kérgű bükkfák előszeretettel nőnek tavak vagy tengerek partján, mert nagyon kedvelik a nedves talajt. A fa anyaga világossárga színű, nem túl drága, könnyen megmunkálható, nyilván ezért kedvelt alapanyaga a pálcagyártásnak

- Cseresznye (Prunus nemzetség): aranyszínű, kemény anyagú fa, színe idővel sötétvörös árnyalatot vesz fel. Igen értékes anyag. Mágikus szempontból a fűzfával együtt a jövendőmondás egyik jó alapanyaga.

-Ébenfa (Diospyros nemzetség): különösen súlyos, csaknem teljesen fekete színű trópusi keményfa,a legtöbb mágikus tulajdonsággal rendelkező fák egyike. A datolyaszilva rokona.

-Magyal (Ilex nemzetség): fehér, kemény anyagú, magas fa. Bizonyos cserjeváltozatait régen karácsonyfának használták, innen az angol „holly” elnevezés, amely a „szent” szóból származik. A kelták régóta használják a magyalfát annak mágikus védelmi képességei, tisztasága és ereje miatt, így jól illett ahhoz, hogy Harry pálcája is éppen ebből a fából legyen.

- Gyertyán (nyírfafélék családja, Carpinus nemzetség): nagyon kemény anyagú, csaknem teljesen fehér színű fa. Akkor használják, ha a tárgy előreláthatóan nagy erőhatásnak lesz kitéve, mint például a különböző szerszámok nyelei. Keménysége miatt nehezen megmunkálható, éppen ezért a gyertyánpálca előállítása nem könnyű dolog.

-Mahagóni (Swietenia nemzetség): trópusi eredetű, sötét, vörösesbarna színű fa. Nagyon drága, akkor használják, amikor tartós anyagra van szükség, főleg bútorok és hajók készítésekor. James Potter pálcája volt mahagóniból.

- Juhar (Acer nemzetség): világos színű keményfa. Levelei egyedi formájúak, ősszel aranytól a vörösig minden színben megtalálhatók. Nedvéből szirupot készítenek. Bár sokan azt gondolják, hogy fája világos, sőt, egyenesen barackszínű, a juhar fája egyaránt lehet egyszínű világos, de sűrűn mintázott sötét aranyszínű is.

-Tölgy (Quercus nemzetség): a makktermő tölgy anyaga sötét aranyszínű keményfa. A tölgyfát  sok mitológiai történet az erdővel köti össze, így nem csoda, hogy a félóriás Hagrid pálcája is tölgyből készült. A kelták is nagy tisztelettel viszonyultak a tölgyek felé, a tölgyligeteket szent helynek tartották, sőt a „druida” szónak, amely a kelta világban egyaránt jelenthetett költőt, papot, jövendőmondót vagy egyéb varázslót, pontos jelentése: „tölgy-bölcsességű”. A tölgyek a walesi népmesékben is gyakran előfordulnak, és nagy varázsképességgel bírnak.

- Rózsafa (Dalbergia nemzetség): trópusi keményfa, illata gyakran ugyanolyan erős, mint a virágáé. Színe olyan mély vörösesfekete, hogy gyakran lilába játszik. A zongorákat gyakran készítik rózsafából, mivel a rózsafa „nőiességét” a szépséggel kapcsolták össze.

-Szőlőfa: Hermione pálcája készült szőlőfából. A mai világban a szőlőfa nem létezik, így soha nem kapott tudományos besorolást.

- Fűzfa (Salix nemzetség): vékony levelű, rugalmas ágú fa. Egyik változatának, a szomorúfűznek az ágai annyira hajlékonyak, hogy teljesen vissza lehet őket hajlítani. Sokáig úgy tartották, hogy ezek a fák mind varázslat alatt állnak, s ha valaki a szomorúfűz ágai alá merészkedik, furcsa dolgok érhetik. A fűz, a cseresznyéhez hasonlóan kitűnő anyag a jövendőmondáshoz. Lily Potternek és Ronnak volt fűzfából a pálcája.

-Tiszafa (Taxus nemzetség): A vörös toboztermésű tiszafát rugalmassága miatt íjak készítésére használták. A tiszafák több ezer évig is elélnek így nem meglepő hogy Voldemort pálcája is tiszafából készült.

(forrás: Tere Stouffer: A Harry Potter-titok)

Jules Mayfield fordítása

A pálcák magja

Az alábbi leírások a három fő pálcamag tulajdonságairól és erejéről, amit Garrick Ollivadner felhasznál a saját jegyzeteiből lettek véve.

Karrierem elején, amikor apámat figyeltem, ahogy alacsony minőségű pálcamag alapanyagokkal küszködött, mint például a Kelpie-szőr, megfogadtam, hogy csak a legjobb minőségű nyersanyagokat fogom használni, amikor átveszem a családi üzletet. És így is lett. Sok kísérletezés és kutatás után megállapítottam, hogy csupán három anyag hozz létre olyan minőségű pálcát, aminek bátran merem az előkellő Ollivander nevet adni: egyszarvúszőr, sárkány szívizomhúr és főnix toll. Ezen ritka és értékes anyagok mindegyike sajátos tulajdonságokkal rendelkezik. A következőkben rövid összefoglalót adok a kutatásom eredményeiről a három Felsőbbrendű Magról. Kérem olvasóimat, hogy tartsák észben, egy pálca a fájának, magjának, és tulajdonosának tapasztalatainak és személyiségének az összessége; ezek bármelyikének a tendenciája kiegyenlítheti, vagy elnyomhatja a másikat; tehát ez csupán egy nagyon általános áttekintése egy rendkívül komplex tárgynak.

Egyszarvú

Az egyszarvúszőr hozza létre általában a legegyenletesebb mágiát, és legkevésbé van kitéve a fluktuációknak, és blokádoknak. Az egyszarvúszőr maggal rendelkező pálcák állnak át a legnehezebben a sötét varázslatokra. Minden pálca közül a leghűségesebbek, és általában erősen ragaszkodnak első tulajdonosukhoz, függetlenül attól, hogy amaz elismert varázsló vagy boszorka volt-e.
Apró hátrányai az egyszarvúszőrnek, hogy nem a legerősebb pálcák (bár a pálca fájának anyaga kompenzálhatja ezt) illetve hajlamosak a melankóliára, ha nagyon rosszul bánnak velük, ergo a mag „meghalhat” és ilyenkor cseréjére van szükség.

Sárkány

Rendszerint a sárkány szívizomhúr olyan pálcákat szül, amik a legnagyobb erővel rendelkeznek, és a legfeltűnőbb varázslatokra képesek. A sárkány pálcák általában gyorsabban tanulnak, mint a többi fajta. Annak ellenére, hogyha elnyerik őket eredeti tulajdonosuktól, az új gazdához válhatnak hűségessé, mindig szoros kapcsolatuk van a jelenlegi tulajdonosukkal.
A sárkány pálcák váltanak legkönnyebben a sötét varázslatokra, bár maguktól nem hajlanak ez irányba. Emellett a leghajlamosabb a balesetekre a magvak közül, temperamentumos jellemük miatt.

Főnix

Ez a legritkább magtípus. A főnixtollak képesek a legváltozatosabb mágiára, de előfordulhat, hogy több időre van szükségük ennek felfedésére, mint az egyszarvú, vagy sárkány magok. A legnagyobb önállóságot mutatják, néha saját maguktól cselekedve, amely tulajdonságot sok boszorkány és varázsló nem kedveli.
A főnix toll pálcák mindig a legválogatósabbak, ha lehetséges új gazdáról van szó, mivel a lény amiből származnak az egyik legönállóbb és magának való a világon. Ezeket a pálcákat a legnehezebb megszelídíteni és személyessé tenni, és hűségüket nehéz megnyerni.

A pálcák hossza és rugalmassága

A következő jegyzetek a pálca hosszról és rugalmasságról Mr. Garrick Ollivander, pálcakészítő, e témában írt feljegyzéseiből származnak.

Sok pálcakészítő szimplán a pálca hosszát a boszorkány vagy varázsló méretéhez próbálja igazítani, aki amazt használni fogja, ám ez egy durva gyakorlat, ami elfelejt figyelembe venni rengeteg más, fontos tényezőt. Tapasztalataim szerint a hosszú pálcák lehet, hogy jobban illenek a magas varázslókhoz, de jobban vonzódnak a nagy személyiségekhez, és azokhoz, akik nagyzoló, drámai stílusú mágiával rendelkeznek. A rövidebb pálcák inkább a kifinomult és elegáns varázslatokat részesítik előnyben. Viszont a pálcakészítés egyetlen alkotóját sem szabad magában szemlélni, a többitől izolálva. A fa fajtája, a mag és a rugalmasság kiegyenlítheti, vagy felerősítheti a pálcahossz tulajdonságait.

A legtöbb pálca kilenc és tizennégy hüvelyk hossz közötti intervallumban található. bár adtam már el extrém rövid pálcákat (nyolc hüvelyk és alatta) és nagyon hosszú pálcákat (több mint tizenöt hüvelyk), ezek kivételesen ritkák. Az utóbbi esetben egy fizikai sajátosság követelte meg a szokatlan hosszt. Viszont az abnormálisan rövid pálcák inkább azokat választják, akik jelleme valamiben hiányos, mintsem a testileg kisméretűeket (sok apró termetű boszorkányt és varázslót hosszabb pálca választja).

A pálca rugalmassága vagy merevsége annak jelzője, hogy milyen mértékben hajlandó alkalmazkodni és változni a pálca és tulajdonos páros. Természetesen, mint mindig ezt a tényezőt sem szabad külön szemlélni a pálca fájától, magjától és hosszától, sem a tulajdonos tapasztalataitól és mágiájának fajtájától, ami mind kombinálva teszi egyedülállóvá a szóban forgó pálcát.

A varázspálcafák mágikus erőinek és tulajdonságainak alábbi leírása a széles körben a világ legjobb pálcakészítőjének tartott Mr. Garrick Ollivander hosszú évek munkája alatt összeírt jegyzeteiből készült. Ahogy majd kiderül, Mr. Ollivander szerint a pálcának való fáknak csaknem emberi érzékei és preferenciái vannak.
Mr. Ollivander így ismerteti a pálcafákról szóló jegyzeteit:

"Minden egyes pálca egyedi, jelleme az alapanyagául szolgáló adott fa és mágikus lény határozza meg. Hovatovább, valamennyi varázspálca attól a perctől kezdve, hogy rátalál az ideális gazdájára, elkezd tanulni és elkezdi tanítani emberi partnerét. Ennél fogva az alábbi jegyzetek inkább általános megjegyzéseknek tekintendőek mindazokról a fafajtákról, melyekkel legszívesebben dolgozom, és semmiképp nem veendőek bármely egyedi pálca konkrét leírásaként.
A fafajtáknak csupán igen kis hányada képes pálcaminőségű alapanyagot adni (épp ahogy az emberek között is ritka a varázsló). Évek tapasztalata szükséges ahhoz, hogy megállapítsuk, melyek rendelkeznek az adománnyal, noha könnyebb dolgunk van, ha bólintérek fészkelnek a lombok közt, mivel ők sosem telepednek meg varázstalan fákon. A lenti jegyzetek a különböző pálcafákról inkább mind kiindulópont tekintendőek, mivel ez a tudomány egy emberöltőt kíván, és én is tanulok minden egyes pálcával, melyet elkészítek és mely varázslójára talál."

Bodza (lat. Sambucus, ang. Elder)
[A bodzafa könnyen megmunkálható, ennek legfőbb oka, hogy az ágak belsejében jellegzetes, puha, szivacsszerű rész, a bodzabél húzódik végig. Számtalan tájegységen a bodza szerencsétlenséget hoz, például tilos a ház mellé ültetni, mert belecsap az épületbe villám.]

Mind közül a legritkább pálcafafajta, és hírhedten balszerencsés is: a bodzapálca kezelése nagyobb ügyességet kíván mint bármely másik. Nagyon erős varázsereje van, de megveti az olyan gazdát, aki nem tudja értékelni a társaságát; figyelemre méltó varázslónak kell lennie annak, aki meg akarja tartani a bodzapálcát akármilyen csekély ideig is. A régi mondás, a "Komisz a bodza, pálcának rossz fa", a pálcától való félelemben gyökeredzik, de igazság szerint ez a mondás alaptalan, és azok az ostoba pálcakészítők, akik nem használják ezt az alapanyagot, sokkalta inkább félnek attól, hogy nem tudják majd eladni a portékájukat, mint attól, hogy ezzel a fával dolgozzanak. Az igazság az, hogy csakis egy kiemelkedően különleges személy lelheti meg a tökéletes társát a bodzában, és azon ritka alkalmakkor, mikor egy ilyen ritka pár egymásra talál, bizonyosra veszem, hogy az a boszorkány vagy varázsló különleges sorsra lesz hivatott. Egy különleges tény, melyre hosszú évek tanulmányai alatt derítettem fényt: a bodzapálcák gazdái szinte mindig erős affinitást éreznek azok iránt, akiket berkenyepálca választott.


Ezüsthárs (lat. Tilia tomentosa, ang. Silver lime)
[A mályvafélék családjába tartozó hárs nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is honos faja. Jól tűri a szárazságot, szívesen telepítik díszfának.]

Ez a rendkívüli és igen dekoratív pálcafafajta igen ritka volt a XIX. században. A kimerült beszerzési források miatt több gátlástalan pálcakészítő gyenge, selejt fákat festett illetve pácolt át, hogy átverje a vásárlóit, és elhitesse velük, hogy ezüsthársat vásároltak. Az ok ezen pálcák népszerűségére nemcsak kivételesen tetszetős külsejükben rejlik, hanem mert híresen jól teljesítettek látók és legilimentorok kezében; mivel mindkettő igen misztikus tudomány, a pálcák birtokosaiknak igen irigylésre méltó státuszt biztosítottak. Mikor népszerűsége tetőfokára hágott, Arturo Cephalopos pálcakészítő kijelentette, hogy az összefüggést az ezüsthárs pálca és a tisztánlátás között "az olyan Gerbold Ollivander-féle (tulajdon nagyapám) kereskedők által terjesztett tévhit, akiknek túl sok ezüsthárs pálca halmozódott fel a műhelyében, és így próbálnak megszabadulni a feleslegtől". Ám Cephalopos egy tudatlan kontár volt, és senki, legyen látó vagy sem, nem lepődött meg, mikor bezárta boltját.


Fűz (lat. Salix, ang. Willow)
[Mintegy hatszáz faja főképp a Föld északi féltekéjén honos. A fehér fűz várható élettartama meghaladja a 100 évet. A legtöbb faj erősen fény- és vízigényes.]

A fűz egy ritka pálcaalapanyag, melynek gyógyító erőt tulajdonítanak, és ha megengednek egy személyes megjegyzést, úgy találom, hogy a fűzfapálca ideális forgatói gyakran híján vannak a magabiztosságnak (többnyire alaptalanul), noha igyekszenek ezt eltitkolni. Míg sok magabiztos vásárló ragaszkodik hozzá, hogy kipróbálhasson egy fűzpálcát (megbabonázva a kivételes külsejük által, illetve a jól megalapozott hírük végett, mely szerint különösen alkalmasak mestermágiára és nonverbális varázslatokra), az én fűzfapálcáim következetesen olyan gazdákat választottak, akikben kiaknázatlan lehetőségek rejtőznek, inkább, mint azokat, akik úgy vélik, nincs sok tanulnivalójuk. A családom régi mondása szerint: ha messzire kell eljutnod, leggyorsabban a fűzzel utazhatsz.


Galagonya (lat. Crataegus, ang. Hawthorn)
[A galagonya a rózsafélék családjába sorolt növénynemzetség. Tövises cserjék, vagy kis fák. A galagonya jótékony hatással van a szívműködésre.]

Ahogy Gregorovics, a pálcakészítő írta, a galagonya "különös, ellentmondásos pálcaalapanyag, mivel a fa önmagában is tele van paradoxonokkal: a fa, mely adja, leveleket és virágokat fakaszt, melyek gyógyítanak, ellenben levágott gallyai a halál szagát árasztják". Míg legtöbbször vitatom Gregorovics legtöbb elméletét, egyeznek nézeteink a galagonyapálcákkal kapcsolatban: komplex személyiséggel és ármánykodó természettel rendelkeznek, akárcsak a gazdáik, akikhez leginkább illenek. A galagonyapálcát elsősorban gyógyító mágiához szokás kötni, de ugyancsak adekvátak átkokhoz, és megfigyeléseim szerint a galagonya általánosságban leginkább egy konfliktusos jellemmel érzi magát harmóniában, avagy olyan boszorkány illetve varázsló társaságában, aki épp nyugtalan perióduson megy keresztül. Mindazonáltal nem egyszerű uralmat nyerni a galagonya felett, ennélfogva nem is adnám a fejem arra, hogy galagonyapálcát helyezzek egy olyan boszorkány vagy varázsló kezébe, akinek tehetségéről nem vagyok meggyőződve, máskülönben a következmények veszélyesek lehetnek. A galagonyapálcáknak figyelemre méltó különlegessége, hogy varázslatai, amennyiben rosszul kivitelezettek, igen gyakran ütnek vissza a használójára.


Hegyi juhar (lat. Acer pseudoplatanus, ang. Sycamore)
[A hegyi juhar a jegenyefenyőhöz és a bükkhöz hasonlóan közép-európai faj. Nyugat-Franciaországban és a Brit-szigeteken gyakoribb. Középhegységi fafaj, nagyobb síkságokon nem él.]

A juharból nyughatatlan pálca készül, új és új kalandra éhes, és elveszti ragyogását, ha túl földhözragadt tevékenységre fogják. Ezeknek a jóvágású pálcáknak különös tulajdonsága, hogy robbannak, ha hagyják őket "unatkozni", és nem egy boszorkány vagy varázsló, akik szép kort értek el, azon kapják magukat, hogy megbízható pálcájuk lángba borul a kezeik közt, miközben már megint a papucsokat akarják megkerestetni velük. Mint az kikövetkeztethető, a juhar ideális gazdája kíváncsi, életerős és kalandvágyó, és egy ilyen gazda kezében be is bizonyítja, hogy képes megtanulni és elsajátítani mindazt, mely ahhoz kell, hogy méltó helyet érdemelhessen ki a világ legmegbecsültebb pálcafafajtái közt.


Kocsányos tölgy (lat. Quercus robur, ang. English oak)
[A kocsánytalan tölggyel váltakozva Európa nagy részének uralkodó tölgyfaja. A laza, közepesen mély rétegű szikla- és vályogtalajokat, az enyhe teleket kedveli.]

Egy pálca jó időkre és rossz időkre: hű barát, akárcsak a varázsló, aki érdemli. A tölgyből készült pálcák olyan partnert igényelnek, akik erősek, bátrak és lojálisak. Kevéssé közismert hajlama a tölgypálcák gazdáinak az erős intuíciójuk, és nem ritkán a természet mágiájához való ösztönös affinitásuk, a legendás lényekkel és növényekkel egyetemben, melyek egyaránt vannak a varázsvilág hasznára és örömére. A tölgyfát gyakran nevezik a Rengeteg Királyának a téli napfordulótól a nyári napfordulóig, a pálcánakvalót csak ez idő alatt szabad begyűjteni. (Ahogy a napok ismét rövidülni kezdenek, a magyal veszi át az uralkodást, tehát a magyal csak az év hanyatló időszakában vágható. Ezt a felosztást tartják a régi mondás eredetének, mely szerint "magyalpálca, tölgyfapálca, léha lesz e kettő násza", egy újabb mondás, melyet alaptalannak találtam.) Úgy tartják, Merlin pálcája is tölgyből készült (noha a sírját soha nem találták meg, ennélfogva ez máig bizonyítatlan).


Közönséges dió (lat. Juglans regia, ang. Walnut)
[Közepes vagy nagy termetű fa. Magassága tipikusan 15-25 méter, egyes példányok a 30 métert is meghaladhatják. 150-160 évig elél.]

A kimagaslóan intelligens boszorkányoknak és varázslóknak szükségszerűen diópálcát szokás adni első próbára, mivel tíz esetből kilencszer ideális párra lelnek egymásban. Diópálcát találunk leggyakrabban a felfedezők és feltalálók kezében; ez a jókiállású fa a sokoldalúság és az alkalmazkodókészség tulajdonságait hordozza. Ámbár jó tudni: míg néhány fát igen nehéz dominálni, és visszautasíthatják az együttműködést, amennyiben a természetükkel ellenkező varázslatot kívánnak velük végrehajtani, a diófapálcák, miután teljesen uralja őket a használójuk, kitűnően együttműködőek és bármilyen varázslatot végrehajtanak, amennyiben a mágiahasználó kellően felkészült. Ezáltal valódi halálos fegyverré is válhat egy lelkiismeretlen varázsló vagy boszorkány kezében, mivel a pálca és használója olykor különösen egészségtelen módon képes táplálni és buzdítani egymást.


Mogyoró (lat. Corylus, ang. Hazel)
[A mogyoró családjába tartozó növények ehető termésük miatt már az őskorban is kedveltek voltak. A fajok többsége bokor termetű, néhány faj azonban fává cseperedik.]

Érzékeny pálcaként a mogyoró gyakran harmonizál a gazdája érzelmi állapotával, és leginkább egy olyan mester kezében erős, aki megérti és elfogadja, megéli önnön érzéseit. Idegen kezeknek nagyon óvatosaknak kell lenniük, ha olyan mogyoróvesszőt ragadnak, melynek tulajdonosa korábban kijött a sodrából, vagy súlyos csalódást élt meg, mivel a pálca magába szívja az ilyesfajta erőt és egészen váratlan kisüléseket produkálhat. A mogyorópálca pozitívumai azonban több mint kellően ellensúlyozzák ezt az apró kellemetlenséget, ugyanis kiemelkedő varázslatokra képes vele az, akiben megvan a tehetség, és olyannyira elkötelezett a gazdája mellett, hogy gyakran "elkorhad" (magyarul kiürül belőle minden varázserő, lehetetlen működésre bírni, ami gyakran teszi szükségessé a borítás eltávolítását és a mag egy másik burokba való áthelyezését, amennyiben a pálcát még használni kívánják), mikor gazdája élete véget ér. (Ha a magja unikornisszőr, nincs semmi remény: a pálca szinte teljes bizonyossággal vele "hal".)
A mogyoróvesszők egyedi képessége az is, hogy megtalálják föld alatt húzódó vízfolyásokat, és ezüstös, könnycseppforma füstgomolyagokat eregetnek, ha titkos forrásra vagy kútra bukkannak.


Szőlő (lat. Vitis, ang. Vine)
[Minden ide tartozó növény közös jellemzője, hogy fás szárúak, terméseik fürtökben helyezkednek el, és levelük általában tenyeresen összetett. A talajból kiemelkedő vaskos, fás szárrész a szőlőtőke, ebből hajtanak ki a vesszők.]

A druidák mindent faként tartottak számon, ami fának látszott, és mivel a szőlő igen különleges természetű pálcákat ad, én is boldogan örökítem tovább ezt az ősi nézetet. A szőlővesszőből készült pálcák a legkevésbé gyakoriak közt vannak, és bátorkodom azt a megjegyzést tenni, hogy gazdáik szinte kivétel nélkül azok a boszorkányok és varázslók, akik egy messzi célt követnek, akiknek az átlagostól eltérő látomásuk van, és ezek a személyek olykor azokat is képesek megdöbbenteni, akik úgy hiszik, jól ismerik őket. A szőlőpálcák különösen vonzódnak az olyan személyiségekhez, akikben vannak rejtett tartalékok és mélységek, és megfigyeléseim szerint mind közül ők bizonyulnak a legérzékenyebbnek, mikor a megfelelő varázsló kiválasztásáról van szó. Megbízható források állítják, hogy ezek a pálcák képesek óvó mágiát kibocsátani a megfelelő használó szobájának egyszerű bejáratára, és ennek a jelenségnek jómagam kétszer is tanúja voltam az üzlethelyiségemben.


Tiszafa (lat. Taxus baccata, ang. Yew)
[Lassan növő, de igen hosszú életű növény, példányai 500-1000 évet is megérnek. Közepes hőigényű, árnyéktűrő. Fája vörösesbarna, igen kemény, tömör. Magyarországon is őshonos, középhegységi faj.]

A tiszafapálcák a ritkább típusok közé tartoznak. Ideális párjuk többnyire rendkívüli, esetenként notórius boszorkány vagy varázsló. A tiszafából készült pálca a hiedelem szerint élet és halál urává teszi meg a tulajdonosát, mely, természetesen, bármely pálcáról elmondható volna, mégis a tiszafának kivételesen sötét és félelmetes híre van a párbajvarázslatok és valamennyi átok tekintetében. Ámde nem volna igaz, ha azt mondanánk (mint ahogy némelyek gyakran teszik, kik járatlanok a pálcakészítésben), hogy a tiszafapálcák használói valószínűbben tévednek a Fekete Mágia ingoványos talajára, mint mások. Az a boszorkány avagy varázsló, akinek a személyisége és képességei illenek a tiszafához, ugyanígy lehet mások szenvedélyes védelmezője is. Az ebből a páratlanul hosszúéletű fákból készült pálcák éppúgy kerülhetnek a hős, mint a gonosztevő kezébe. Ott, ahol a varázslót tiszafapálcájával együtt temetik el, a pálcából sarjad terebélyes növény, mely védelmezi holt gazdája sírját. Amiben biztos vagyok tapasztalataim alapján, hogy egy tiszafapálca sosem választ középszerű avagy gyengekezű társat magának.

Forrás: J. K. Rowling - Pottermore
Wikipédia
Fordította és összeállította: Draco Malfoy

[Akác]

Akác
Egy nagyon szokatlan varázspálca-fa: trükkös pálcák készülnek belőle, amik sokszor nem hajtanak végre olyan igéket, amit nem a birtokosuk mondd ki; ugyanakkor nem fedik fel teljes erejüket csak a legtehetségesebbek előtt. Érzékenységük szeszélyessé teszi őket, ezért mindig csak egy kis készletet tartok belőlük azoknak a varázslóknak és boszorkányoknak, akik tudják értékelni a finomságot, mert az akác nem alkalmas arra, amire általában „durr és füst” mágiaként utalnak. A megfelelő mágus kezében az akácpálca ereje felér bármely más fáéval, annak ellenére, hogy gyakran alábecsülik sajátos temperamentuma miatt.

Éger
Annak ellenére, hogy az éger egy ellenálló fatípus, az égerpálca ideális gazdái mégsem a makacsok és csökönyösek közül kerülnek ki, hanem sokkal inkább a segítőkész, előzékeny, szeretetre méltó mágiahasználók közül. Amíg a legtöbb fafajta olyan birtokost keres, akinek tulajdonságai leginkább illenek a fa sajátosságaihoz, addig az éger olyan egyénre vágyik, aki – ha nem is tökéletes ellentéte, de – teljesen más karakterisztikát képvisel. Amikor az égerpálca jó kezekbe kerül, egy lojális, nagyszerű segítőtárssá válik. Hírneve onnan ered, hogy az összes pálcafa közül ez a legalkalmasabb a nonverbális varázslatok végrehajtására, ezért csak a legerősebb, legtehetségesebb boszorkányok és varázslók kezében tud kiteljesedni.

Alma
Almafa pálcák nem készülnek nagy számban. Hatalmuk jelentős, és azokhoz illik a legjobban, akiknek nagy céljaik és erős, szilárd ideáljaik vannak, ezért kifejezetten alkalmatlan sötét varázslatok végrehajtására. Azt mondják, hogy az almapálca gazdája közkedvelt és hosszú életű lesz és gyakran azt vettem észre, hogy a nagy személyes bűverővel bíró vásárlók az almapálcában találják meg tökéletes társukat. Az almapálcák birtokosai között gyakori az a szokatlan tulajdonság, hogy képesek különféle mágikus lényekkel a saját nyelvükön társalogni; ilyen például az ünnepelt szerző, Dylan Marwood is, aki a „Sellők: Átfogó ismertető a nyelvükről és szokásaikról” című mű szerzőjeként örvend hírnévnek.

Nyárfa
A pálcakészítésre alkalmas nyárfa fehér, finom szemcsés és nagyra értékelt minden pálcamester által: az elefántcsonthoz hasonlító külseje miatt általában igazi műalkotás készül belőle. A nyárfapálcához illő birtokos általában elismert párbajozó, vagy erre hivatott, mivel a nyárfa egyike azoknak, amik tökéletesek a harcra. Egy hírhedt és titokzatos XVIII. századi párbajklub, Az Ezüst Lándzsák, azzal vált ismertté, hogy csak olyanokat vett fel soraiba, akik nyárfapálcát birtokoltak. Tapasztalataim szerint a nyárfapálcák tulajdonosai általában határozottak és gyakran vonzódnak különböző küldetésekhez: ez a pálca a forradalmárokhoz illik legjobban.

Bükk
A bükkfapálca valódi társa vagy korát meghazudtolóan bölcs, hogyha fiatal; vagy gazdag élettapasztalattal és átlagon felüli értelemmel rendelkezik, ha idősebb: ezek a pálcák nagyon gyengén teljesítenek olyan mágusok kezében, akik szűklátókörűek vagy intoleránsak. Az ilyen varázslók és boszorkányok, miután sikerült hozzájutniuk egy bükkpálcához anélkül, hogy valójában alkalmasak lettek volna a használatára (mert mohóságukban megkívánták ezt a nagyra értékelt fatípust), gyakran ellátogattak a hozzám hasonló, tanult pálcakészítőkhöz, magyarázatot követelvén a pálcájuk gyengeségére. Viszont tökéletes birtokos kezében ez a pálca olyan finomságra és művészi tökélyre képes, ami ritkán látható bármely más fából készült pálcánál, ezzel fényezvén önnön hírnevét.

Kökény
A kökény egy nagyon szokatlan pálcafa, ami híres arról, hogy leginkább a harcosokhoz illik, és véleményem szerint rászolgált erre a hírnévre. Ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a birtokosa a Sötét Mágia gyakorlója (bár kétségtelen, hogy akik élnek ezzel, azok élvezni fogják a kökénypálca nyújtotta csodálatos erőt); ez a fatípus ugyanúgy megtalálható az aurorok kezében, mint Azkaban lakóiéban. Érdekes tulajdonsága a kökénybokornak, ami gonosz tüskéket hajt, hogy a legédesebb gyümölcsét a legkeményebb fagyok után hozza; és a pálcáknak, amik ebből a fából készülnek, keresztül kell menniük veszélyeken és nehézségeken a tulajdonosukkal ahhoz, hogy igazán eggyé váljanak. Amint ez a kitétel teljesül, a kökénypálca olyan lojálissá és hűségessé válik, amilyenről a gazdája csak álmodhat.

Feketedió
Kevésbé gyakori, mint az egyszerű diófa, és jó előérzetekkel, páratlan megfigyelőkészséggel megáldott birtokosra vágyik. A feketediófa egy nagyon szép fatípus, de nem a legegyszerűbben kezelhető. Egyetlen ismert dolog van, ami hatással lehet az erejére: természetellenesen ráhangolódik viselőjének belső konfliktusaira és drámaian legyengül, ha a gazdája valamilyen formában becsapja önmagát. Ha a varázsló vagy boszorkány képtelen vagy kelletlen őszinte lenni önmagával vagy másokkal szemben, a pálca gyakran képtelen kielégítően teljesíteni és egy új birtokosra van szüksége ahhoz, hogy visszanyerje korábbi hatalmát. De egy őszinte, öntudatos ember kezében lojális és figyelemreméltó pálcává válik, ami különösen alkalmas bűbájok végrehajtására.

Cédrus
Valahányszor olyan emberrel találkozok, aki cédruspálcát használt, erős karakterre és szokatlan hűségre lelek. Apám, Gervaise Ollivander szokta volt mondani: „soha nem fogod tudni átverni egy cédruspálca birtokosát” és egyetértek vele: a cédrusfa annál találja meg tökéletes otthonát, aki kiemelkedő tisztánlátással van megáldva. Még ki is egészíteném apám véleményét, mert soha nem találkoztam egyetlen cédruspálca-tulajdonossal sem, akit át akartam volna verni. A boszorkány vagy varázsló, aki jól illik a cédruspálcához, potenciálisan félelmetes ellenfél, ami gyakran sokkolja azokat, akik gondolkodás nélkül kihívták őket.

Cseresznye
Egy nagyon ritka fatípus, amiből különös erejű pálcák készülnek. Ezt a fát Japánban, a Mahoutokoro iskola diákjai körében tartják a legtöbbre, ahol a cseresznyepálca birtokosai különös tiszteletet élveznek. A nyugati pálcavásárlóknak el kell felejteniük a fa lila virágaiból eredő tévhitet, miszerint a cseresznyefából csak léha, disz-szerű pálcák készülnek, mert ezek halálos erők birtokosai a magjuktól függetlenül; de ha sárkány-szívizomhúr kerül beléjük, akkor csak kivételes önkontrollal és ésszel megáldott mágusok tudják irányítani.

Szelídgesztenye
Egy nagyon érdekes pálcafa, aminek karakterisztikáját a magja nagyban befolyásolja és a tulajdonosának személyisége is hatással van rá. A szelídgesztenye-pálcák vonzódnak azokhoz a varázslókhoz és boszorkányokhoz, akik tehetségesek a mágikus vadak megszelídítésében, a gyógynövények tudományában és azokhoz, akiknek természetes adottságuk van a repüléshez. De ha sárkány-szívizomhúr mag kerül bele, akkor azok kezében találja meg a helyét, akik túlzottan vonzódnak a luxushoz és az anyagi javakhoz és semmitől vissza nem riadnak, ha ezek megszerzéséről van szó. Ezzel kölcsönösen a Wizengamot három egymást követő főmágusa is egyszarvúszőr-magos szelídgesztenye-pálcát használt, mert ez a kombináció előszeretettel választ olyanokat, akik fogékonyak az igazság minden formájára.

Ciprus
A ciprusfa a nemességhez köthető. A nagy középkori pálcakészítő, Geraint Ollivander, írta, hogy mindig megtisztelve érezte magát, amikor egy cipruspálca gazdéra talált, mert tudta, hogy az a boszorkány vagy varázsló hősi halált fog halni. Szerencsére ezekben a kevésbé vérszomjas időkben a cipruspálcák tulajdonosainak ritkán kell az önfeláldozás mezejére lépniük, noha legtöbbjük kétségtelenül megtenné, ha a szükség úgy kívánná. A cipruspálcák birtokosai a bátrak, vakmerőek, önfeláldozók közül kerülnek ki: az ideális gazdájuk nem fél szembeszállni a saját és mások személyiségében fellelhető árnyakkal és veszélyekkel.

Somfa
A somfa egyike a személyes kedvenceimnek és megtalálni a sompálca ideális gazdáját mindig szórakoztató esemény. Bajkeverő pálcák ezek, melyek gyakran szolgálnak meglepetéssel: játékos természetükből kifolyólag olyan forgatót keresnek, akik hozzájuk hasonlóak, így mindkettejüknek megadatik a lehetőség az izgalomra és a szórakozásra. Ennek ellenére hiba lenne azt állítani, hogy a sompálcák képtelenek komoly varázslatokat végrehajtani, ha a szükség úgy kívánja: köztudottan képesek egyedülálló igékre nehéz körülmények között is és egy kellően okos, eszes forgató kezében káprázatos bűbájokat tudnak produkálni. Érdekes gyengeségük, hogy a legtöbb sompálca képtelen nonverbális igéket végrehajtani és meglehetősen hangosak.

Ében
Ennek a szénfekete pálcának figyelemreméltó külseje és hírneve van, mivel kiemelkedően alkalmas mindennemű harci mágia és átváltoztatások végrehajtására. Az ébenfa akkor a legboldogabb, ha olyan ember forgatja, aki teljesen elégedett önmagával. Manapság alkalmazkodni képtelen, különösen önálló emberek kezében fordul elő leggyakrabban, akik megtalálhatóak a Főnix Rendjében és a Halálfalók között is. Tapasztalataim szerint a legalkalmasabb gazdái azok, akik eltökélten ragaszkodnak a saját elveikhez a külső nyomástól függetlenül és nem lehet őket könnyen eltántorítani a céljuktól.

Szilfa
A megalapozatlan tévhit, miszerint csak aranyvérűek képesek a szilpálcákkal varázsolni, kétségtelenül egy olyan sziltulajdonostól ered, aki ily módon próbálta bizonyítani saját származását, mert én találkoztam olyan esetekkel, melyekben a szilpálca és egy mugli-születésű talált egymásra. Az igazság az, hogy előnyben részesítik az erős kisugárzással, mágikus ügyességgel és méltósággal bíró birtokosokat. Minden fa közül a szil okozza a legkevesebb balesetet és hibát és ezzel lehet végrehajtani a legelegánsabb bűbájokat és varázslatokat: egy keresett pálcatípus, ami képes a legmagasabb fokú varázslatokra a megfelelő kezekben (amik szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy olyanok vágyainak céltáblájává váljon, akik magukénak vallják az aranyvérű filozófiát).

Erdei fenyő   
Magasztos nagyapám, Gerbold Octavius Ollivander mindig a „túlélők pálcájának” nevezte az erdei fenyőt, mert mind a három darab, amit eladott, olyan mágushoz került, akiknek életveszélyes kalandokkal kellett szembenéznie, és mindhárman sértetlenül megúszták ezeket. Kétségtelen, hogy ez a legellenállóbb fatípus, amikből olyan pálcák készülnek, amik belső erőt és céltudatosságot követelnek meg valódi birtokosuktól, és hasznavehetetlen eszközök a változékonyak és döntésképtelenek kezében. A fenyőpálcák különösen alkalmasak átváltoztatások végrehajtására.

Magyal
Egyike a ritkább fatípusoknak a pálcaalkotásban. Hagyományosan óvó, védő pálcának tartják, ami nagyszerűen működik azok kezében, akiknek segítségre van szükségük a dühük és féktelenségük legyőzéséhez. Ugyanakkor a magyalpálcák gyakran olyan birtokost választanak, aki egy veszélyes, spirituális küldetésre vállalkozik. Egyike azon pálcáknak, aminek tulajdonságai nagyban függnek a magjától és amit közismerten nehéz főnixtollal összedolgozni, mivel a fa illékonysága furcsán ellentétben áll a főnixtoll elvárásaival. Szokatlan esemény, amikor egy ilyen páros megtalálja megfelelő tulajdonosát, de ha megtörténik, akkor az illetőnek senki sem állhat az útjába.

Gyertyán
A saját pálcám is gyertyánból van, tehát szerénységgel állíthatom, hogy az ebből a fából készült pálca egy olyan tehetséges boszorkányt vagy varázslót választ élete társául, akit egyetlen, valódi álom éltet, amit általában sikerül megvalósítaniuk. A gyertyánpálcák gyorsabban idomulnak tulajdonosuk mágiájának a stílusához, mint bármely más fából készült pálcák és nagyon gyorsan annyira eggyé válnak a tulajdonosuk személyiségével, hogy bárki más elképesztően nehéznek találja a legegyszerűbb varázslatok végrehajtását is velük. Magukba szívják a tulajdonosuk becsületkódexét, legyen bármi is az és elutasítanak mindennemű olyan tevékenységet, ami ütközik mesterük elveivel. A gyertyánpálcák kivételesen személyre hangolódóak és értelmesek.

Vörösfenyő
Erős, strapabíró és meleg színű: a vörösfenyőt hosszú ideje vonzó és hatalmas pálcafaként tartják számon.  Híres arról, hogy bátorságot és magabiztosságot tud plántálni használójába. Bár nagyon keresett pálca, mégis nehéz számára ideális birtokost találni és használata trükkösebb, mint legtöbben gondolnák. E fából mindig olyan pálcák készülnek, amik rejtett képességekkel, váratlan erőkkel vannak megáldva, amik nagyban befolyásolják követeléseit is, amik alapján birtokosát kiválasztja. Gyakori eset, a vörösfenyő-pálca friss gazdája maga sem ismerte saját erejének határait a pálca megszerzése előtt.

Babér
Azt mondják, hogy a babérpálca képtelen végrehajtani bármilyen becsületbe ütköző dolgot, a dicsőség keresése ellenére (és ez nem egy szokatlan cél a babérpálca megfelelő tulajdonosai előtt). Tudok babérpálcákról, amik hatalmas, gyakran halálos varázslatokat hajtottak végre. Gyakran ingatagnak nevezik őket, de ez nem igaz. A babérpálca nem tolerálja tulajdonosában a lustaságot és könnyűszerrel le is győzi azt használójában; ha ez sikerül, akkor boldogan marad örökre az első tulajdonosával és valóban megvan az a szokatlan tulajdonsága, hogy egy villámot ereszt abba a boszorkányba vagy varázslóba, aki megpróbálja ellopni.

Juhar
Gyakori jelenség, hogy a juharpálcák kiválasztottai utazó vagy felfedező természetűek; ezek nem otthonülő pálcák és előnyben részesítik az ambíciót a boszorkányokban és varázslókban: ellenkező esetben mágiájuk nehézkessé és fakóvá válik. Új kihívások és a levegőváltozás okozzák e pálcák ragyogását, és ahogy egyre jobban összecsiszolódik partnerével, ereje nőttön-nő. Gyönyörű és áhított pálcafa ez, amihez az alapanyag évszázadokig a legdrágábbak közé tartozott. Birtoklása régóta státuszszimbólum, mert hírneves arról, hogy használói nagy dolgokra teremtettek.

Körte
Ebből az aranyszerű fából olyan pálcák készülnek, amik ragyogó mágikus energiákkal rendelkeznek, és ez akkor jelentkezik a legjobban, ha egy melegszívű, kedves és bölcs ember használja. Tapasztalatom szerint a körtepálcák gazdái általában népszerűek és köztiszteletben állnak éppen ezért egyetlen olyan sötét boszorkányról vagy varázslóról sem tudok, aki körtepálcát használt volna. A legrugalmasabb pálcák közé tartozik és többször megfigyeltem, hogy még hosszú évek kemény használata után is külsejük pontosan ugyanolyan, mint új korában.

Fenyő
A fenyőpálcák mindig egyedülálló, független használót választanak maguknak; olyat, akit sokan magányos farkasnak neveznének; érdekes és titokzatos alakot. Akkor érzik magukat legjobban, ha kreatívan használják őket és más fatípusokkal ellentétben ellenvetés nélkül idomulnak új varázslatokhoz és szokásokhoz. Sok pálcakészítő úgy tartja, hogy a fenyőpálcák képesek érzékelni azokat, akik hosszú életre hivatottak, és az ő kezükben működnek legjobban: ezt én is megerősíthetem annyiban, hogy soha egyetlen olyan fenyőpálca-tulajdonost sem ismertem, aki fiatalon elhunyt volna. A fenyőpálca egyike a legalkalmasabbaknak a nonverbális varázslatok végrehajtására.

Nyárfa
„Ha megbízhatóságot keresel, keresd a nyárfák között először”, szokta volt mondani a nagyapám, Gerbold Ollivander, és tapasztalatom szerint a nyárpálcák és tulajdonosaik tökéletesen eleget tesznek ennek. A nyárpálcák megbízhatóak, egyenletes teljesítményt nyújtanak és a legjobban a tiszta erkölcsű boszorkányok és varázslók kezében működnek. Van egy öreg, lejárt vicc a kisebb pálcakészítők között, miszerint soha egyetlen nyárpálca sem választott politikust magának tulajdonosul, de szánalomra méltó hitetlenségük ékes bizonyítéka, hogy két nagy hírű és elismert Mágiaügyi Miniszter, Eldrich Diggory és Evangeline Oprington is Ollivander-féle nyárfapálcák tulajdonosai voltak.

Vörös tölgy
Gyakran hallani a tudatlanoktól, hogy a vörös tölgypálca a használó heves vérmérsékletének eltéveszthetetlen jele. Gyakorlatilag azonban ezen pálcák természetfeletti reflexekkel rendelkeznek, ami tökéletes párbajpálcává teszi őket. Ideális tulajdonosai szellemesek, simulékonyak és nyitottak; gyakran hatalmas, egyedi varázslatok alkotói és olyan boszorkány vagy varázsló, akit szívesen tud maga mellett az ember egy harcban. A vörös tölgypálcák véleményem szerint a legszebbek közé tartoznak.

Vörösfenyő
Kevés olyan vörösfenyőt találni, ami pálcaalkotásra megfelelő, pedig igény lenne rá azon hírneve okán, miszerint szerencsét hoz birtokosára. Ahogy az a pálcatörténetben gyakran előfordul, az igazság ennek éppen az ellenkezője: nem maguk a pálcák szerencsések, hanem erősen vonzódnak azokhoz a boszorkányokhoz és varázslókhoz, akik talpraesettek, képesek jó döntéseket hozni és elkerülni a katasztrófát. Egy ilyen mágus és egy vörösfenyő-pálca kombinációja mindig érdekes eredményeket szül, és általában érdeklődve várom az izgalmas tetteket, amiket ez a páros hajt végre, miután elhagyják az üzletemet.

Vörösberkenye
A vörösberkenye pálcák mindig kedveltek voltak védelmező természetük miatt és tapasztalatom szerint minden védőbűbáj, amit ezzel a pálcával szórnak, különösen erőssé és nehezen megtörhetővé válik. Közhiedelem, miszerint soha egyetlen sötét varázsló vagy boszorkány sem birtokolt vörösberkenye pálcát és magam sem tudok egy esetre sem visszaemlékezni, amikor az általam készített vörösberkenye-pálcák bármelyike rosszat tett volna a világban. Ezen pálcák akkor a legboldogabbak, ha egy okos és tiszta szívű ember kezében vannak, de ez a szokás ne tévesszen meg senkit: ezek a pálcák felérnek bármelyikkel, és gyakran jobban teljesítenek a harcban.

Lucfenyő
Képzetlen pálcakészítők nehezen megmunkálhatónak tartják a lucfenyőt, de ezekkel a kijelentésekkel csak a saját ostobaságukról tesznek tanúbizonyságot. Tény és való, hogy szokatlan ügyességet kíván elkészítésük és olyan pálcák születnek belőle, amik nem valók az aggodalmasok és óvatosak számára és veszélyesek lehetnek ügyetlen kezekben. A lucfenyő-pálcákhoz erős, magabiztos kézre van szükség, mert gyakran önálló ötletei támadnak a varázslattal kapcsolatban, amit használója megidéz vele. De amikor a lucfenyő-pálca megtalálja társát – aki, tapasztalatom szerint, egy merész mágus jó humorérzékkel -, akkor nagyszerű segítővé válik, ami a végletekig hűséges használójához és különösen rikító és drámai hatásokra képes.

Forrás: J. K. Rowling - Pottermore
Fordította: Dwayne Winterburn