Esmé Fawcett

Család
Népes családdal rendelkezek, a többségükkel
azonban nem tartom a kapcsolatot. Hiszen, ki
tudna megjegyezni annyi szerencsés vagy
szerencsétlen rokont, mint ami ez a különleges
családot gyarapítja. És mindezek ellenére mégis
olyan közel állunk egymáshoz, hogy szinte mindenki
tud mindent mindenkiről. Te jól meggondoltad, hogy
ehhez a kicsit ármánykodó mégis szerethető
családhoz akarsz tartozni? Vagy már ide is tartozol?

Szerelem
A nagy szerelmek jönnek és mennek. Míg fiatal az
ember, addig talán gyakrabban is, mint kellene. Az
igazi nagy szerelmek azonban azok, amiből tanulni
is lehet. Egymástól tanulni és egymást jobbá tenni.
Vajon csak kaland volt a kapcsolatunk vagy komoly
és nagyon sokat tanultál tőlem. Esetleg megváltoztattuk
egymás életét? Kupidó talán most is kerülget minket?

Barátok
Nem tudom pontosan mennyi baráttal rendelkezem, hiszen
könnyen a bizalmamba fogadok bárkit. Igaz barát viszont
olyan, mint a gyémánt. Szeretem a gyémántot, főleg
ha csiszolatlan. Úgy gondolom, hogy egy barát többet ér
néha, mint egy szerelem vagy bármelyik családtag.
Remélem, elmondhatom magamról, hogy te is közéjük tartozol.

Ellenség
Tudom, hogy vannak néhányan, hiszen soha nem rejtem véka
alá a véleményem. Azért remélem kevesebben vagytok
mint ahogy gondolom. A többiek csak ellenfelek vagy
még inkább irigyek. Remélem, ebbe a csoportba tartoznak
a legkevesebben, bár érdekes lenne, ha kiderülne, hogy nem.

Egyéb
Nem találod a helyed egyik megnevezett kategóriában sem?
Nevezd meg te, milyennek gondolod a kapcsolatunkat.

AMI FÁJ...

Sosem beszélek róla, mert nem akarok sebeket felszakítani. Nekem már sokszor fájt... nekem már elég volt... én már csak nyugalmat akarok. Veled pedig olyan sok mindent megéltem: csalódást, elkeseredettséget, félelmet. Olyan dolgok ezek, amik előtted is voltak, de úgy életem meg, hogy nekem ez jár. Ez az én keresztem és nem lehet jó. Csakhogy te meg tudtad mutatni, érdemelhetek én mást is és még csak sokat tennem sem kell érte. Egyszerűen csak megmutatni azokat a dolgokat, amik igazán bennem vannak. Te láttad a könnyeimet, láttad a dühömet, a fájdalmamat, mégis szerettél. Azt nem tudom mennyire őszintén és elkötelezetten, de tudom, hogy így volt. Mégis volt benned valami, ami kínzott: ahogy más férfiakkal bántál és ahogy más férfiakra néztél. S nekem harcolnom kellett a figyelmedért. Talán már Írországban megpecsételődött kettőnk sorsa, hiába próbáltam bilincset tenni rád... az a gyűrű is lekerült az ujjadról, állítólag félelemből. Szerettem volna utánad nyúlni, visszarángatni az életemből, de mintha azt a törést nem lehetett volna helyre hozni... pedig én annyi mindent tettem érted. Megpróbáltam felelősségteljes lenni, pénzt teremteni a közös életünkre, de mire megvalósítottam közénk álltak.
Már a barátomnak tartalak, annak ellenére is, hogy fáj néha a szemeidbe néznem. Talán te is így érzel, mégis gondoskodsz rólam, szeretsz engem, mintha mindig is ilyen kötelék lett volna közöttünk. Nem haragszom rád, de félek, hogy feltépsz újra egy sebet... és ennek ellenére készen állok megmenteni téged tőle. Igen, tőle.

Különlegesség

Ha szavakba kéne öntenem, mit jelent nekem a neved, nehéz lenne. Hosszú felsorolás kerekedne belőle, aminek ki tudja mi lenne a vége, de azért megpróbálom: Elliot első szerelme, jó barát, tökéletes bébiszitter, a legjobb hallgatóság, kiváló szakács... azt hiszem nincs értelme folytatni. Sokat jelentesz nekem és Ambernek is, hiszen mindig számíthatok rád. A feleségem óta nem volt ekkora támaszom és az ő halálával nem is számítottam még egy ilyen bástyára. Na meg persze Ambernek is kell egy nő az életébe, aki segít olyan dolgokkal, amiket egy apuka nem tud igazán. Tudtad, hogy borzalmas vagyok a copf készítésben?
Köszönöm, hogy vagy nekünk és támogatsz. Ahogy azt is köszönöm, hogy Elliotot kirángattad abból a gödörből, amibe saját magát lökte bele. Nélküled valószínűleg megint eltűnt volna és nem lenne itt a családjával. Ezért mindig hálás leszek neked.

[legkedvesebb ölelgetőm]

legkedvesebb ölelgetőm

Sokszor álmodtam azt, milyen lehet rendes családban élni, testvérekkel, és normális szülőkkel. De akárhogy próbálkozom a kép sosem sikerül. Tudom milyen lehetne, de nem érzem az milyen is igazából. De azt hiszem, ha rád nézek, akkor tudom, hogy mindig is egy ilyen testvérre vágytam. Kedves vagy, talán túlságosan is. Mégis ettől vagy olyan szerethető. És ha csak egy rokonlélek kell, aki imád korizni, akkor rám számíthatsz! 

BEGYÓGYULT SEBEK

Még belegondolni is furcsa érzés, mennyit változtam mióta veled voltam... mintha az az Elliot már nem is létezne. Nat megváltoztatott s talán épp ez a változás segített abban, hogy lezárjam a fájó pontokat és végre igaz barátként tekinthessek rád. Nem is lehetek hálásabb a sorsnak, hiszen ilyen remek bíarátot, mint te sosem kívánhattam volna. Kedves vagy és törődő, minden amire szükségem van és csak remélem, hogy kellően viszonzom. Sokszor vagyok morcos, talán mert kicsit hirtelen és meggondolatlan vagy... de már tudom: vigyáznom kell rád és vigyázni is fogok.

Szerelmem.... ♡

Bár a munkámban a szavak embere vagyok, a magánéletben sokkal inkább a tetteké Ezért úgy éreztem, jobb ha ezúttal egy csodás költő sorait veszem kölcsön, melyek kifejezik, mit érzek irántad.

Kötődés

Magamban hordom a szívedet,
a szívemben hordom.
Mindig itt van velem.
Bárhová megyek, mindig kell nekem.
És akármit teszek, bármi lesz,
Te ott leszel kedvesem.
A sors nem riaszt,
mert Te vagy a sors nekem.
Nem kell világ ennél szebb,
mert Te vagy a világ, igen.
Íme a titkok titka,
mit senki se tud:
gyökere minden gyökérnek,
rügye minden rügynek,
egek feletti ég a fán,
mely maga az élet.
Mely magasabbra nő,
mit a lélek remélhet,
vagy elme megérthet,
mint az alá nem hulló csillagok csodája.
A szívemben őrizlek.
Ott őrizlek a szívemben.

/E.E.Cummings/

Egy fura beszélgetés

Amíg az akadémia közelében voltam, egész jól kijöttünk. Mondhatni egy-egy mélyebb beszélgetésünk is volt a művészetekről. Nem sokan gondolnák rólam, de szeretem as festészetet. Téged beavattalak ebbe a titokba. Azonban, mikor véget ért az ottani munkám és a kocsmában találkoztunk volt egy fura beszélgetésünk. Azóta nem tudlak hova tenni. Mindenesetre érdekes információkat tudtam meg. Köszönöm.

Talán bűnöző?

Többszöri megkeresésem ellenére sem volt hajlandó megjelenni nálam. Talán valamilyen rejtegetni valója van?
Remélem, hogy nem, mert nem szeretnék egy olyan embert börtönbe zárni, akinek egyébként nincs semmi
oka arra, hogy ez megtörténjen. A félreértések elkerülése miatt, kérem, minél előbb keressen fel az
Aurorfőparancsnokságon.

Azok a te képeid voltak?

Egy galéria kiállításon futottunk össze, amikor üldözött egy éjszakai kalandom... Egyébként valami Fawcett képeket levertem menekülés közben és azt hiszem párat fel is borítottam. Szóval azok a te képeid voltak? Akkor már értem, miért voltál rám annyira dühös.