Rivalló

Caelius! Hogy lehet az, hogy veled mindig történik valami? Akárhányszor baglyot kapok az iskolától, görcsbe rándul a gyomrom, hogy már megint mit műveltél?
Kisebb tréfák és kihágások? Talán még belefér, apád sem tudta mindig féken tartani magát. Engedtem, hogy a nyár alatt azt csinálj, amit akarsz. Erre is csak apád vett rá. Elmehettél szórakozni, mindent megkaptál, egy rossz szavam sem volt! De ez nem volt elég? Te képes voltál elmenni arra az ostoba bulira a Szellemszállásra, amit az az új diák szervezett? Alkoholt is ittál? Talán még cigiztél is? Ne próbálj nekem hazudni! Nem gondolkoztál azon, hogy mi minden történhetett volna? Akár meg is halhattál volna! Mit gondolsz, mit fogok majd mondani a rokonoknak, ha megkérdezik, hogy vagy?
Szégyent hoztál az egész családra! Felejtsd el, hogy a téli szünet alatt bárhová is elmész! Példát vehetnél a nővéredről, róla miért nem hallok soha ilyeneket?
Beszéltem a szülői munkaközösség többi tagjával, és tudom ám, hogy az az új barátod van rád ilyen hatással. Megtiltom, hogy még egyszer szóba állj azzal a gyerekkel! Ha pedig még egy rossz szót hallok rólad, a nyári szünetedtől is elbúcsúzhatsz! Inkább a jegyeiden javítanál ahelyett, hogy ilyen marhaságokon töröd a fejed!