+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Előtörténetek
| | |-+  Futottak még
| | | |-+  Ephram Destain
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Ephram Destain  (Megtekintve 2348 alkalommal)

Ephram Destain
Eltávozott karakter
*****


A görény

Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2012. 02. 11. - 17:40:46 »
+4


EPHRAM EVERARD DESTAIN


 Alapok  

jelszó || "Mrs Skower univerzális varázskosz-eltávolítója! Több mint boszorkányság..."
így ejtsd a nevemet || efram desztéjn
nem || férfi
születési hely, idő || 1979. október 26. Little Wigborough /Anglia/
horoszkóp || Skorpió
kor || 18
vér || félvér
évfolyam || nyolcadik


 A múlt  

Ephram körültekintett a sötétfa bútorokból álló berendezésen. Mindig komor hangulat uralkodott e szoba falai közt, de most a feszült néma csönd, mintegy fullasztó ködként telepedett a helyiségre. Fiatalabbik nővére Rosamund az ablak mellett állt és jegyesét várva fél percenként tekintgetett ki az udvarra. Idősebb nővére Philippa föl s alá járkált. Néha-néha leült pár másodpercre, de ha egy kicsi zajt is meghallott, azonnal felpattant. Az aggodalomtól fehér arccal, ökölbe szorított kézzel várta a híreket, pedig egészen bizonyos volt afelől, mi történik apja szobájában. Mindössze tizenegy éves volt, mikor elvesztette édesanyját és újszülött kisöccsét, most, hogy az édesapja is halálos ágyán feküdt, teljesen kétségbeesett. Mikor ismét leült öccse mellé, Ephram futólag megérintette a kezét. Ebben az egyetlen mozdulatban több kedvesség volt, mint, amit a két testvér évek alatt kimutatott egymás felé. Bár Philippa volt a szelídebb nővér, a nagy korkülönbség, pontosan húsz év, és a kevés együtt töltött idő sajnos nem tudta közelebb hozni őket egymáshoz. Így csak a sajnálkozás maradhatott, hogy nem a fiatalabb lány lett megáldva legalább ennyire kedves természettel, aki pedig még Ephram születése után évekig élt együtt apjának új családjával. De Rosamund sajnos cseppet sem volt szelíd vagy aranyos. Már gyermekkorában is követelőző volt, zajos és undok. Idősebb korában pedig sosem volt rest kimutatni utálatát apja új felesége és tulajdon féltestvérei iránt.
Ephram gyermekként félt nővérétől, hiszen számtalanszor bántotta és nem volt senki, aki ebben megakadályozta volna. Később gyűlölte és igyekezett, ahogy tudta, megbosszulni a sérelmeket. Mára a kapcsolatuk csupa közöny…
Most, ahogy elnézi nővérét, amint pirosra lakkozott körmeivel idegesen kopogtatott az ablakpárkányon, még mindig ugyanúgy látta rajta az ellenszenvet és a gyűlöletet, mint tíz évvel ezelőtt, mikor a lány napi feladatának érezte, hogy megkeserítse az ő életét. Ez a gyűlölet bár ugyanúgy neki szólt, mégis más volt. Ephram, mint egyetlen fiúgyermek, a birtok örököse, testvérei legfeljebb haszonélvezeti jogot kaphatnak, ő tőle. Rosamund önző természetéhez híven ezt nagyobb bűnnek tekintette, bárminél.
Pedig nagyobb szeretetet ő sem kapott apjától, mint a többiek. Voltak napok, mikor a családi légkör olyannyira komor volt, hogy kifejezetten megsajnálta Rosamundot. A lánynak éveket kellett leélnie legalább egy csöppnyi szeretetet is adó anya nélkül, összezárva az ideges természetű, cseppet sem kedves Mr.Destainnel és annak a még inkább keserű húgával. Nem is beszélve az ijesztő külsejű házi manóról. Nem csoda hát, ha a kislány ugyanolyanná vált, mint a környezetében élők. Mikor pedig végre új asszony érkezett a házhoz Caroline személyében, a lány már túl idős volt, hogy megváltozhasson és sajnos az sem segített, hogy szembesült a ténnyel, az új anyukája, alig idősebb valamivel a nővérénél.

Egészet ütött az óra. Sokáig visszhangzott az öreg falak között.
Ephram húgai vigyázban ültek a túldíszített kanapén. Nem mertek megszólalni, pedig bátyjuk jól látta szemeikben a kérdést: Mi történik most?
Idősebb Ephram Destain halálával sok minden megváltozni látszott. Betegségének ideje alatt a már addig sem éppen életvidám környezet még fakóbbá vált Ephram szemében. Nem tudta mire számítson a jövőtől…
Kinyílt a duplaszárnyú sötétfa ajtó és kilépett rajta a törékeny alkatú fakó szépségű Mrs. Destain.
- Sajnálom.
- Tehát meghalt… - suttogta bele a levegőbe Philippa, meglepő nyugodtsággal, majd felállt és besétált apja szobájába. Rosamund pedig némán követte nővérét.
Ephram nem mozdult. Mi értelme lett volna. Nem volt kíváncsi rá... valójában sosem… Nem szerette túlzottan az apját, hiszen szerinte nem lehetett rajta mit szeretni. Éveken át hallgatta, mik az elvárásai, mit, hogyan kell tennie, hogyan kell viselkednie. És mégis, megtehetett bármit, akár a felhőket is lezongorázhatta volna az égről, dicsérő szót, azt, egyetlen egyet sem kapott. Mindig csak a szidalmak és a fájdalom, amit ezzel okozott. Egy idő után feladta a próbálkozást és már nem akart megfelelni többet, csak élni, ahogy ő jónak látja, ekkor ismerte meg Jadát…
Húgait kézen fogta a nagynénjük, és elvezette a szobáik felé. Ephram haragos tekintettel követte. Ha valakit még kevésbé kedvelt, mint az apja vagy Rosamund, az Briana néni. Tipikusan az az ijesztő nőszemély, akit sosem engedne gyerekek közelébe. Egy az egyben olyan, mint a jó barátnője Umbridge, csak a rózsaszín kiegészítők helyett nála a fekete dukál. Viszont ugyanúgy Wizengamot tag. Bár ez semmit sem változtat a tényen, hogy gonosz és utálatos. Ezt senki sem tudhatta jobban, mint Ephram, hiszen neki köszönhette arcán a sebhelyét, csak azért mert gyermekként rossz helyen volt rosszkor.
- Ephram! – a parancsoló hang hallatára kissé összerezzent, de ahogy felnézett, látta, hogy csak az édesanyja az. Fakószín szemei régebben tele lehettek élettel, de mára már csak emléke a szépség. Caroline aranyvérű családból származott, ő volt a legfiatalabb lány, vagyis családjában a legkevésbé fontos. Hízelgett neki, hogy egy ilyen elismert varázsló udvarlását fogadhatja. Meg sem akarta jobban ismerni, csak minél gyorsabban hozzámenni feleségül, hogy megmutathassa családjának, ő milyen jó „partit” csinált. Megvetette ezért az édesanyját. Caroline lehetett volna boldog, egy kevésbé vén, kevésbé otromba férfi oldalán. De ő ezt választotta és lassan hozzászokott új családjának modorához. Hiszen itt sem lett több, csak egy mutatós feleség, aki fiút szült, és aki ott állt férje oldalán, valahányszor az nyilvánosan megjelent valahol. Egy idő után a belenyugvás gőgössé tette, így végül tökéletesen alkalmazkodott a Destainek felsőbbrendűségéhez.– Ephram, beszélnünk kell! – jelentette ki, miközben a dolgozószoba felé indult. A fiú követte, majd a helyiségbe érve azonnal le is ült szemben az íróasztallal. Számtalanszor ült már itt. A sötét bútorok között, a kevés fényt adó lámpásnál. Várta a leszidást…
Most először nézett végig a falon lévő képeken. A Destain család nagybecsű tagjai. Már a dédapja is Wizengamot tag volt, a nagyapjából Mágiaügyi miniszter lett, az apja pedig miniszteri tanácsos volt évtizedeken keresztül. Nővérei is követték a családi hagyományt; Philippa a Nemzetközi Máguskapcsolatok Főosztályának vezetője volt, Rosamund pedig tárgyalásokat vezetett. Igen, a nagyszerű Destain család: legtöbbjük szélsőséges nézeteket valló. Befolyásos, gazdag és törtető.
Ephramnak be kellett ismernie, hogy ő sem sokkal különb. Megfelelési vágyában, az iskola első napjától kezdve mindent elkövetett azért, hogy előrébb jusson. Olyanokkal barátkozott, akikkel érdemes volt és csak olyan dolgokban vett részt, amik elérhetőbbé tették számára a célt. Később, mikor belátta, hogy dicséretet úgysem kap, tehet bármit, már mindegy volt. Időközben megszerette a számára kijelölt célt. Rádöbbent, hogy minden, amit tett önmagáért tette. Őt nem érdekelte a háború, nem érdekelte a különbség mugli születésűek és aranyvérűek között. Hatalmat akart, ugyanolyat, amilyet az apja vagy a nagyapja. A megszerezhető legnagyobb hatalmat a mágusvilág fölött. Mágiaügyi miniszter akart lenni. Ebben a tervben csak egy szépséghiba akadt: Voldemort.
- Miről akarsz velem beszélni? – nézett hirtelen a vörös bársonyfüggöny mellett álló anyjára. Furcsa, Ephram számára ismeretlen mosoly jelent meg a nő arcán.
- Meg akarom ismerni az iskolai barátaidat. Vannak egyáltalán? Ma rádöbbentem milyen keveset is tudok rólad vagy a lányokról.
Ephram ledöbbenten várakozott. Az anyja mosolya kedvességet sugallt, ilyet eddig még sosem tapasztalt ebben a házban. Most látta csak meg, hogy az anyja valójában mennyire szép is, és, hogy mennyire emlékezteti Jadára.
- Nem sok barátom van. Sosem foglalkoztam azzal, hogy magam mellett tartsak bárkit is.
- Értem. És az iskola? – a nő közben elsétált az ablak mellől és leült az íróasztal másik oldalán lévő nagy karosszékbe. Furcsa lehetett neki a hely, mert egy darabig fészkelődött, aztán figyelmes arccal Ephramra tekintett.
- Meghalt Dumbledore a tanév végén. – mondta a fiú egykedvűen.
- Ott voltunk a temetésén fiam. Tudom, hogy meghalt. Azon kívül valami?
- Semmi különleges.
- Semmi különleges?
Ephram összezavarodva tekintett végig a falakon. Sosem kérdezték semmi egyébről, csak a jegyeiről, az elért eredményeiről, meg a befolyásos ismerőseiről. Nem igen tudta, mit lehetne még mondani, mit kellene még mondani…
- Mit akarsz, mit mondjak? – kérdezte végül a legkézenfekvőbbet.
- Kedvelted-e Dumbledoret? Dolores nénit, ahogy hallottam nem igen szívlelték meg mások, és te? Mi van ezzel a Potter gyerekkel? Vagy apád régi ismerősével Malfoyjal?
- Igen, kedveltem Dumbledoret. Kitűnő varázsló volt és igazságos igazgató. Dolores nénit mindig is utáltam, hát a módszereit eltekintve várható sikereket ért el… mindenki utálta. Borzasztó nőszemély, nem csoda hát, hogy olyan kedves barátnők Briana nénikémmel.
- Több tiszteletet a családtagjaiddal szemben!
- Természetesen. – jelentette ki, majd folytatta - Potter gyerek éli az életét, ha meg is mozdítom a kisujjam a háborújukkal kapcsolatban, hát nem Harryért teszem, de nem is Malfoyért. Felőlem ők csinálhatnak akármit…
- Apád komolyan vette a háborút. Szerinte a Nagyúr elképzelései túlzottan szélsőségesek voltak. Évekig dolgozott a minisztériumban. Megbecsülték a tanácsait. Azon igyekezett, hogy a békét fenntartsa. Szerinte csak így lehet szilárd hatalmat létrehozni és fenntartani. A háború nem kedvező.
- A legtöbb mardekáros a halálfalók pártján áll.
- Megfélemlítéssel el lehet érni bizonyos dolgokat, de tiszteletet, azt semmiképp. Apád pártatlan akart maradni, amíg lehetett, de biztos vagyok benne, hogy a végén a helyes utat választotta volna. Nem támogatjuk nyíltan sem a Nagyurat, sem az ellene felkelőket, ha eljön az ideje rajtad áll a döntés ki mellé állunk. Ne foglalkozz Briana nénikéddel, őt a legkönnyebb eltüntetni.  
Ephram végképp összezavarodott. A nővérei közül az egyik mindenképp utálja, de vajon ő kinek az oldalán áll a háborúban? És Philippa? A lehető legnagyobb könnyedséggel szerzett vezetői állást a minisztériumban. De vajon férjével együtt kit támogatnak? Briana néni nem kérdés… Az anyja viszont… azt szeretné, hogy a család hírneve megmaradjon, de úgy fest, ezt nem a Nagyúr oldalán képzeli el.
Mély lélegzetet vett és kinézett az ablakon. Az őszi falevelek már javában hullnak a fákról. Megmondani sem tudja mikor látta utoljára így, ezt a birtokot. Ílyen furcsa, homályos fényben. Viszont rendkívül illik a mostani gyászos hangulathoz. Olyat tudott meg az apjáról, amit sosem gondolt volna. Briana néni mindig hangoztatta nézeteit, de az öreg Ephram sosem csitította. Egészen a mai napig úgy hitte, az apja is ugyanúgy gondolkodik, mint a húga. Sajnálta, hogy nem mondta meg neki az igazat. Annyi terhet akart ráróni, annyi terhet tett a vállára még most is a halála után, de sosem volt olyan jóságos, hogy szemtől szemben elmondja, mit gondol.
Caroline csendben átlépdelt a szobán.
- Kérlek, menj be és búcsúzz el édesapádtól. A temetés kedden lesz, aztán a lányokkal együtt visszamentek az iskolába.
Ephram nem is vágyott másra. Csak átölelni Jadát és megvitatni vele a történteket. Eddig eltelt éveinek legjobb napja volt, mikor Jadát megismerte. A Roxfortban nem sok barátja akadt, valóban, akit lehetett ellökött magától, úgy gondolta a barátság csak hátráltatja az embert az előrejutásban. Kihasználni másokat, majd megválni tőlük, ezt látta otthon. Viszont ez a csinos pofi eltüntethetetlenül belekeveredett az életébe. Ötödik év végén rossz folyosóra tévedt a griffendéles szépség és ezt a különítményesek mindenképpen ki akarták használni. Ephram egész egyszerűen kijelentette, hogy a lány az övé és mivel kellően befolyásos a családdal rendelkezik, ezt a kérdést a többiek annyiban is hagyták és eltűntek. Miss Bourgh azonban nem volt ilyen elnéző és a mentőakcióra jókora pofon és egy jól célzott rúgás volt a köszönet. Még hónapok teltek el úgy, hogy minden egyes apró beszélgetésüknek szitkozódás és ordítás lett a vége. Ezt a kis oroszlánt nem volt könnyű megszelidíteni, de most már biztosan az övé és ez megnyugtató. Bár Ephram sosem gondolta volna, hogy egyszer valakibe ilyen könnyedén beleszeret. De sokszor úgy érzi, ha ez a lány mellette van, másra már nincs is szüksége. Nagy sóhaj közepette azt kívánta bár most is itt lenne vele, amikor ennyi minden kavarog a fejében. Nem baj, hamarosan látni fogja és barátnőjének türelmével, majd bizonyosan helyes útjára terelik a kusza gondolatokat. [/size]


 Jellem  

A Destain család egyetlen fiú utódjaként, Ephram hamar megtanulta, milyen elvárásokat támasztanak irányában. Cél; nem kevesebb, mint a miniszteri poszt. A Destain család pedig a legelejétől kezdve mindent el is követett, hogy az álmuk, az ambíció, amit mindvégig dédelgettek egyszer majd, valamikor a jövőben beteljesülhessen.
Ephram gyermekként úgy érezte összeroppan a teher alatt, amit szülei ráróttak. Nem volt boldog. Sosem hagyták, hogy gyermekkora gondtalan legyen. Mindig csak az elvárások. A jövő.
Egy maszkot emelt az arca elé. Valamit, amit a szülei közelében viselt. Olykor mézesmázos, máskor parancsoló, de mindig minden helyzetben maga a tökéletes magabiztosság és erő.
De legbelül igen is bizonytalan volt. A számára kitűzött célt egy idő után valahogy megkedvelte. Már ő sem akart mást, mint miniszter lenni, mégis rettentő volt a gondolat, hogy vajon képes-e minderre. Ezen sebhelyének csúfsága csak még inkább rontott. És társaival szemben is tartózkodóvá, később pedig elidegenítővé tette.
Nem foglalkozott senkivel.
És nem érdekelte semmi.
És egy idő után már azt is mindegynek érezte, hogy mit gondolnak róla mások.
Csak neki ne kelljen nyílt kártyákkal játszania.

Magabiztosságot mutat, sőt önteltséget. Vegyítve pökhendi gúnnyal, fűszerezve otromba gonoszkodással. Ha rossz kedve van, akibe lehet, beleköt és már csupán a járásával is tükrözi, hogy őt jobb messziről elkerülni. Aki keresztbe tesz neki azzal szemben kíméletlen. És már kiskorában megtanulta, hogyan kell bosszút állni.
Ő szinte kiismerhetetlen, de mások gyengepontját félelmetes gyorsasággal fedezi fel. Erős akaratú, kitartó, törekvő, és mindennél fontosabbá vált számára a hatalom, valamint a birtoklási vágy. Az akaratereje legyőzhetetlen, amit eltervez, azt rendszerint véghez is viszi. Szeret vitatkozni, imád kritizálni, és általában győztesként kerül ki mindenfajta párbajból.

Mégsem gondolta volna, hogy egyszer valaki eltereli az eddigi útjáról…
Nem voltak számára fontosak a barátok. Csakis olyanokkal állt szóba, akik beletartoztak a családja által elfogadott normába. De, amikor megismerte Jadát hirtelen fel kellett ismernie az igaz barátság és szeretet mindenfajta előnyét. Újra át kellett gondolnia mindazt, amit gyerekkorától kezdve belétápláltak. És megváltozott. A külszín talán nem. De már képesnek érezte magát a szeretetre és megtanulta milyen mesélni a problémákról, megbeszélni a dolgokat, azaz felfedezte a bizalmat. Nem számított rá, de többet köszönhetett Jadának, mint bárki másnak az életben. Sőt úgy érezte, csak most kezdett el élni. Mert most van igazi célja a jövő felé; Mágiaügyi Miniszternek lenni, Jadával az egyik oldalán, barátokkal a másikon. És ez olyan erőt ad neki, hogy elsöpör mindenfajta bizonytalanságot.  
Erősség || kitartó, erős akaratú, ravasz
Gyengeség || haragtartó, kegyetlen, makacs

        
 Apróságok  

mindig ||
krimik
moha
cigaretta
zongorázás
különleges ételek
párbaj
soha ||
mugli repülőgép
hőség
alma
sárga szín
maradandó sérülések
sebhelyének bámulói
hobbik || Szereti az embereket bosszantani, főleg Jadát. Szerinte a lány akkor a leggyönyörűbb, amikor mérgelődik. Viccet csinált belőle, hogy minél több embert megfélemlítsen, és szereti addig feszíteni a húrt, míg végül párbajjá nem alakul egy-egy szócsata. A zene viszont megnyugtatja. Sokféle hangszeren játszik, de a kedvence a zongora. Órákat tölt a zeneteremben, de igyekszik mindig olyan időpontokat választani, amikor más nem tartózkodik ott. Másik hobbija az olvasás. Komoly krimi gyűjteménye van.
merengő || Jada megismerését tartja az eddigi legjobb dolognak, ami történhetett vele. A lánnyal nem csak egy, számára tökéletes párkapcsolatra tett szert, de megismert sok érdekes embert és barátokat szerzett. Ephram még önmagával is elhitette, hogy nem igazán vannak érzelmei, kénytelen volt rádöbbeni, hogy akadnak...
A napról, amikor a sebhelyét szerezte, eddig senkinek sem mesélt, még Jadának sem. De kisgyerek volt még, és az akkor történtek egész életére rányomták a bélyegét. Talán szégyelli, és amikor ez az érzés elmúlik képes lesz róla beszélni. Addig az ő titka marad.
mumus || Briana nagynéni. Nem cifrázza túl. Minden oka megvan rá, hogy féljen és gyűlölje a vénasszonyt.
Edevis tükre || Őszinte beszélgetés az apjával
százfűlé-főzet || Úgy néz ki, mint a legsötétebb tea, de az íze eléggé keserű.
Amortentia || Moha, azaz a nedvesség illata, valamint temperafesték
titkok || Briana Destain gyermekkorától kezdve eléggé labilis személyiség volt. Mégis a Destain név miatt egyfajta tisztelet övezte. Befogadták az emberek, mert igazán szerethető és kedves hölgynek tűnt, senki sem láthatta mi lappang a felszín alatt. Mikor férjét és gyermekét is egyszerre elveszítette, a tragédia átlendítette tudatát a normalitás határain. A bátyja azonban úgy érezte felelősséggel tartozik beteg húgáért és befogadta házába. Egyik éjjel mindenfajta előjel nélkül Ephramra támadt. A nyolc éves fiú életét a nővére Rosamund mentette meg. A sebhelyet akkor szerezte mikor a nővérének az átka összeütközött a nagynénéével. A mai napig nem tudni valójában melyik is találta el őt. De erről az estéről azóta senki sem beszélt. Briana nagynéni tudatát pedig a legtöbb esetben különböző gyógynövényekkel tartják a normalitás keretein belül.
azt beszélik, hogy... || …mazochista és a sebhelyét önmagának okozta.


 A család  

apa || Ephram Chadwick  Ethelbert Destain; (elhunyt 76 évesen); félvér, bár neki mindkét szülője varázslók leszármazottja. Kapcsolatuk nem volt se jó, se őszinte.  
anya || Karoline Mette Ørsted (41) aranyvérű, kapcsolatuk pedig egész jó, de mégse olyan, mint anya és gyerekei között kéne, hogy legyen.
testvérek || Philippa Hope Aagesen (37) viszonyuk közömbös, bár lehetett volna jobb is, ha nem ilyen nagy a korkülönbség. Rosamund Non Destain-Halfdan (30) folytonos közöttük az ellenségeskedés. Lucretia Petra (15) és Margarethe Eden (13) mindkét húgát nagyon megszerette, mert tőlük igazi kedvességet kapott.
állatok || hím zöld anolisz (gyíkfajta): Heru
Családtörténet || A Destain család mindig is büszke volt múltjára. Számtalan hős, nemes, híres vagy éppen hírhedt történelmi személy tartozik a felmenőik közé. Egyesek szemében talán nem hibátlan a vérvonaluk, hiszen nem törekedtek arra, hogy tiszta aranyvérűek maradjanak. Szemükben a hírnév és a hatalom többet jelentett puszta vérvonalnál, ezt pedig könnyebben elérhették, ha nemeseket választanak tagjaik közé és terjeszkednek, mind vagyonilag, mind befolyásilag. Mindig ügyeltek rá, hogy a figyelem középpontjában legyenek, de az igazán húzós helyzetekből sikeresen kivonták magukat. Látszólag mindig pártatlanok maradtak. Nyilvánosan tagadták részvételüket a háborúban, mégis mindig akadt a családnak olyan tagja, aki felbukkant egyik másik oldalon. Nem féltek életüket adni az ügynek vagy nézetnek, amiben hittek.
A Quesnellek már másmilyenek. Jóval ravaszabbak. Sosem cselekedtek érdek nélkül, nyílt színen. Senki sem tudja, hogy a család milyen nézeteket vall a háborúval kapcsolatban. Európa szerte ismertek és rendelkeznek kapcsolatokkal. Ez eddig aranyvérű család voltak, de politikai ambícióikért képesek voltak lemondani vérük úgymond tisztaságáról. Családfájukat a tizennegyedik századig tudják visszavezetni. Már akkor híresek voltak pálcakészítői tehetségükről. Dánia mágustanoncai mind a mai napig náluk vásárolják meg pálcájukat.


 Külsőségek  

magasság || 179cm
testalkat || szép izomzatú, de kissé zömök
szemszín || sötétbarna
hajszín || sötétbarna
kinézet || A másik sebhelyes arcú.
Bár valószínűleg rosszabbul járt, mint Harry Potter, mert neki arcának egész bal felén csúnya vágás fut végig. Az évek alatt, úgy ahogy megtanult együtt élni zord külsejével, de a tükörbe nézve még mindig elkeseredik csúfságán. Pedig ha valaki ő a saját bőrén is tapasztalta, hogy a külső nem minden…
Haja általában szélfútta hatást kelt. Nem bajlódik fésülködéssel, reggel csak végigtúr benne kezével. Viszont ez éppen passzol sebhelyes arcához, sokszor goromba modorához. Tökéletes rossz-fiús imidzs.
Öltözködésben a különlegesebbre törekszik. Egyszerű póló és farmer feldobva az olyan elengedhetetlen kiegészítőkkel, mint a fejfedők vagy a nyakláncok, karkötők. Nem szereti a színeket, ruhái mind feketék, fehérek vagy szürkék. Viszont szereti a minőséget. Mivel megteheti, igyekszik mindig a legjobb, legmárkásabb ruhadarabokat kiválasztani, legyen az mugli öltözet vagy talár.  


 Tudás  

varázslói ismeretek ||Gyerekkorától kezdve céltudatosan arra képzi magát, hogy minél feljebb jusson a politikai ranglétrán. Ha mostani viselkedése nem is tükrözi egy leendő politikusét a tudásában még így is igyekszik a lehető legnagyobb elismerést megszerezni. Szinte elsők között tette le sikeresen a hoppanálási vizsgát, tökéletes patrónust képes megidézni (alakja: hiúz) és odafigyel minden olyan tantárgyra, ami szükséges a Griffendél Godrik Akadémia, jogi karára való bejutáshoz. Így szinte osztályelső mágiatörténetből, rúnaismeretből és számmisztikából. Amúgy talán nem lenne túl szorgalmas, de hozzászokott, hogy sokat van egyedül és az unalom elég hajtóerő volt, hogy könyvek tanulmányozásával és varázslói ismereteinek fejlesztésével üsse el az időt. Most, hogy bár nem kellene annyit egyedül lennie, tudatosan figyel arra, hogy ne hanyagolja el a tanulást, hiszen egy vezetőnek széleskörű ismeretekre van szüksége. A Roxfort tantárgyai mellett tanul kobold és sellő nyelveken.
felvett tantárgyak || mugliismeret, számmisztika és rúnaismeret
pálca típusa || 9 és fél hüvelyk, ébenfa, sárkányszívizomhúr maggal
RBF ||
Átváltoztatástan:  K
Bűbájtan : K
Bájitaltan: V
Gyógynövénytan: V
Asztronómia: V
Mágiatörténet: K
Számmisztika: K
Mugliismeret: V
Rúnaismeret: K
Sötét Varázslatok Kivédése: V


 Egyéb  

avialany|| Shiloh Fernandez  
Szeretném, ha Izabel Bishop bírálna el.

Naplózva

Izabel Bishop
Eltávozott karakter
*****


★ HARDCØRE GRYFFINDØR ★

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2012. 02. 12. - 12:23:29 »
0


Hiánytalan és részleteiben szépen kidolgozott előtöri,
ezért gratulálok, a történetet pedig köszönöm! Mindig öröm ilyen jól sikerült írásokat olvasni (:
Remélem, Ephram idővel megtalálja a válaszait!
Máris kapsz tőlem egy PM-et, amiben a további teendőidről olvashatsz.
A Házad pedig egyértelműen a:


• • •
Mardekár
• • •

Naplózva


ΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔ
aww, c'mon... what's the worst that could happen?
ΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔΔ
Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2023. 10. 06. - 17:44:17
Az oldal 0.23 másodperc alatt készült el 29 lekéréssel.