+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Előtörténetek
| | |-+  Futottak még
| | | |-+  K.K.E.
| | | | |-+  Hermione Granger
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Hermione Granger  (Megtekintve 2518 alkalommal)

Hermione J. Granger
Öröktag
***

?Hetedéves? szökevény; DS alapítótag

Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2008. 07. 20. - 19:49:28 »
0

HERMIONE JANE GRANGER





          alapok

teljes név || Hermione Jane Granger (később a Jane, Jean lesz, mert nem akarja, hogy ugyanaz legyen a középső neve, mint Dolores Umbridge-nek)
becenév || nem szokták becézni
nem || nő
születési hely, idő || 1979. szeptember 19.
kor || 16
faj || ember
vér || mugliszületésű
évfolyam || hatodik


          a múlt

 Már annyiszor megfogadtam, hogy nem írok naplót, de úgy döntöttem, hogy most kipróbálom, hogy eddigi életem hány oldalra is fér rá. Már előre félek tőle?
El is kezdem akkor.

Kedves Naplóm!

Megígértem, hogy többé nem fogom ezt a megszólítást alkalmazni, csupán azért, mert többet nem fogok írni ide. Ez az utolsó, és vége. De az messze van még, sajnos.
Tehát.
Hermione Granger vagyok. 1979. szeptember 19-én születtem Londonban.
Szüleim mindenképp különleges névvel akartak ellátni, nem szerették volna, hogy átlagos angol nevet viseljek így a görög mitológiában keresendő nevem eredete.
Igazából a Hermione név a görög Hermész női alakja, így hívták Meneláosz spártai király és Heléna lányát is.
Szüleim mugli származásúak mindketten. Ők nem értenek a varázsláshoz, azonban a mugli világban remekül végzik a munkájukat. Fogorvosok. Nincs testvérem, hárman éltünk sok éven át egy csinos londoni kertes házban, amíg egyik nap meg nem érkezett egy különös külsejű férfi a házunkba. Hosszú, szinte földig érő szakálla volt és különös, lilás öltözéket viselt. Gyönyörű kék szemei csak úgy ragyogtak a félhold alakú szemüveg mögött. Ő volt Dumbledore professzor. Na, de ne szaladjunk ennyire előre!

Kislány koromban, mint minden mugli, én is általános iskolába jártam, ahol mindig éltanuló voltam, többnyire kitűnő eredményeim voltak, nos igen, épphogy megtanultam olvasni, máris bújni kezdtem a könyveket és állandóan a könyvtárban ücsörögtem, ha nem volt egyéb elfoglaltságom. Ez körülbelül úgy hat éven át volt így, majd eljött az a bizonyos nap, azzal a bizonyos személlyel, aki egy különös levelet hozott nekem.
Gyönyörű betűkkel volt ráírva a címzett és a cím. Az én nevem szerepelt rajta és a mi házunk címe volt alatta. Még azt is feltűntették, hogy az első emeleti második szoba lakója. Igazából nem hittem a szememnek. Sosem fogtam még kézben pergament, gyönyörű sárga volt és fekete betűkkel volt megírva és egy hatalmas vörös pecsét díszelgett rajta. Roxfort. Ennek a pecsétje volt a viaszba nyomva. Úgy éreztem magam, mintha valami varázsvilág kellős közepén állnék. És lám? nem tévedtem. Megtudtam minden fontos információt, ami szükséges volt. Új iskolába kerültem a következő tanévtől. Ez nem egy szokásos mugli iskola, boszorkány- és varázslóképző volt, amit csak azok láthatnak, akik méltóak arra. Ők a kiválasztottak, akik ugyanilyen levelet kaptak, mint én. Különös, nem igaz? Olyan, mint egy mese. Egy csodaszép mese.
Dumbledore professzor mindent elmondott a szüleimnek és nekem. Én boszorkány vagyok. Ráadásul létezik egy világ, egy a jelennel párhuzamos világ, ami teljesen más, mint ez a modern, ott nincs rohanás, ott nincsenek autók, repülők, kizárólag seprűn közlekednek az emberek. Varázsvilág a neve. Mugli szem nem láthatja ezt. Hát nem fantasztikus?
Egy Foltozott Üst nevű londoni kocsmába kellett elmennem másnap, ahová a szüleim is elkísértek. Igazából nem tudtam mit tegyek, azt mondták, innen eljuthatunk az Abszol Útra. Egy kedves boszorkány segített nekünk és megnyitotta a bejáratot a kocsma hátulsó részében. Elképesztő látványt nyújtottak a maguktól össze-vissza mozgolódó vörös téglák, melyek feltárták az utat előttünk. Még annyit segített az idős hölgy, hogy első utunk a Gringotts-ba kell, vezessen, mert ezért a szemét mugli pénzért még egy cukrot sem adnak.  
Sikeresen beszereztünk mindent, amint Dumbledore professzor mondott, illetve amik benne voltak a levélben. Az Abszol úton rengeteg furcsa kinézetű ember bolyongott. Ekkor gondoltam bele abba, hogy vajon belőlem is ilyen boszorkány lesz? A farmert le kell majd cserélnem erre a különc taláros ruházatra?

Nos igen. Ezt meg is tudtam akkor, amikor szüleim kíséretében elmentünk a 9 és ?. vágányra. Kissé féltem, mikor át kellett menni a falon, de természetesen nem okozott gondot. És ott? rengeteg hozzám hasonló fiatal tolongott fel a vonatra, mindegyiknél hatalmas láda volt, olyan, mint az enyém. És mindenkinek volt valamilyen különleges állata
Felszálltam hát a különleges vonatra, egy Neville nevű fiúval kerültem egy kabinba. Kissé furcsa fiú volt, de egész jól lehetett vele beszélgetni. Volt neki egy varangya, Trevor, aki mindig meg akart szabadulni a gazdájától és egyik alkalommal el is szökött tőle, s megkért, segítsek megkeresni neki. Ekkor indultam el felfedezni a Roxfort Expressz minden zugát, és futottam össze évfolyamtársaimmal. Mindenki egy bizonyos Harry Potterről beszélt, meg valami Sötét Nagyúrról, és attól, hogy nem éltem a varázsvilágban, jól tudtam, hogy miről is van szó, hála mindannak, amiket olvastam. Találkoztam is vele az egyik kabinban, össze volt törve a szemüvege és én megjavítottam neki. Természetesen már jó pár varázslatot megtanultam addigra, volt olyan könyv, amit már el is olvastam, pedig még el sem kezdődött a tanév. Harryvel volt egy furcsa fiú, aki Harryhez hasonlóan mindenféle édességgel tömte magát. Ron Weasley volt a neve. Ez a pár perc volt az, amikor megismertem a legjobb barátaimat. Ekkor még nem tudtam, hogy mennyire fontosak lesznek számomra.
Az első Roxfortos évem.
Nos, azt hittem, hogy ugyanolyan csendes és zavartalan lesz ez az iskola is, mint a másik volt. De nem, és ez elsősorban annak a két szamárnak köszönhető, Harrynek és Ronnak.
Sok kalandban volt részem az elmúlt évek alatt, szinte mindig a két fiúval keveredtem bele valamibe.

Az első évem nos? elég furcsán indult meg kell mondjam. Mugliszületésű lévén nehezen ment a beilleszkedés, sokáig bandukoltam egyedül a folyosókon, olykor találkoztam Harryvel és Ronnal, de valahogy velük sem találtam meg a közös hangot, különösen Ronnal. Gyakran mondott bántó szavakat, melyek nagyon rosszul estek számomra, de próbáltam fenntartani a látszatot, hogy erős vagyok, de nem mindig sikerült. Van, amikor elszakad az a bizonyos fonál. Meg is történt. A fülem hallatára mondta Harrynek, hogy milyen rettenetes lány vagyok, és én azonnal elmentem a lányvécébe és magamra zártam. Valamilyen ünnepi lakoma volt akkor, azt hiszem Halloween. És?Akkor volt az első.  különös kalandom a két fiúval, mivel valahogy odakerült egy rettenetes troll. Igazából Harry és Ron sietett a segítségemre és azt hiszem innentől kezdve vagyunk igazán barátok, de valahogy Ronnal továbbra is megmaradt köztünk egy bizonyos távolság. Az év folyamán többnyire velük voltam. Összebarátkoztunk a Roxfort vadőrével, Hagiddal, aki valahonnan szerzett egy sárkányt, amit természetesen nem lehetett volna neki tartani, így rá is beszéltük a fiúkkal, hogy azonnal szabaduljon meg tőle. Charlie-hoz került, aki nem más volt, mint Ron legidősebb testvére. Sárkányokkal foglalkozott Romániában, így azt hiszem, jobb helyre nem is kerülhetett volna.
Harry említette, hogy Hagriddal egy kisebb csomagot hoztak ki a Gringottsból. Később a vadőr több alkalommal is elszólta magát a titokról. Bölcsek köve. Bolyhoska. Nicolas Flamel. Korábban már hallottuk ezt a nevet valahol és rá is bukkantunk a könyvtárban. Ő készítette a Bölcsek kövét. Ezt őrizték a suliban. Dumbledore professzor említette, hogy van az iskolában egy helyiség a harmadik emeleten, amit mindenki kerüljön el. Mrs. Norris révén mi mégis rábukkantunk erre a szobára. Hagrid barátunk által megtudtuk, hogy Bolyhoska a kedves neve és azt is, hogyan lehet távolt tartani őt: zenével. Meg akartuk akadályozni, hogy Piton megszerezze a követ.. Annyira nyilvánvaló volt, hogy neki kell?Ott volt a kviddics meccs, láttuk, hogy Piton minden erejével azon van, hogy Harry leessen a seprűjéről. Nem hagyhattuk, így egy egyszerű bűbájjal lángra lobbantottam a talárját, és Harry megmenekült.
Nehéz út vezetett a célig. Visszamentünk a terembe. Valaki már megelőzött bennünket addig?.Bolyhoska már az igazak álmát aludta. Majd Ördöghurok? hála az én elmémnek, megmentettem a fiúkat, meg a bájitaloknál is. De a sakk? ott Ron jeleskedett, majd végül Harry mehetett tovább csak, mi Ronnal visszamaradtunk. Nos így is a Gyengélkedőn kötöttünk ki, de kisebb sérüléseket szereztünk, mint Harry, aki megküzdött Mógus professzorral és? és? Vol?Voldemorttal, és nem engedte, hogy a Bölcsek köve rossz kezekbe kerüljön.

A második év azt reméltem, egyszerűbb lesz, legalábbis kalandoktól mentes. Nagyon megörültem, mikor megtudtam, hogy új SVK tanárt kapunk, Gideroy Lockhart személyében! Ez? egyszerűen fantasztikus hír volt a számomra. Mikor a Czikornyai és Patzában dedikált és is sorba álltam, mert nagyon szerettem az írásait, mindet rengetegszer olvastam. Persze Harryék őt sem szerették. Hülyének tartottak az iránta érzett fanatizmusom miatt, de nem érdekelt, igazából minden lány oda volt érte. Igazából elég furcsa SVK órákat tartott, de én roppant élveztem azokat is, mindegy volt, szinte ittam a szavait. Lehet, hogy szerelmes voltam belé. Lehet. Ekkor történt, hogy Harry sebhelye ismét fájni kezdett. Ronnal tudtuk jól, hogy valami nem stimmel már nagyon, és mindig kérdezte, hogy halljuk-e a hangot, de nem. Mi nem hallottuk. Eldöntöttük a fiúkkal, hogy belevágunk egy nagyon rizikós feladatba, ami miatt akár ki is csaphattak volna bennünket: elkészítettük a Százfűlé-főzetet. Ez azért volt szükséges, hogy más ember alakját felvéve információt szerezzünk a Titkok Kamrájáról, amiről azt feltételeztem, hogy onnan jön a különös hang. Igazából én, de a fiúk is kellettek hozzá a hajszálak és a hozzávalók miatt. Ők Crak és Monstro alakját öltötték magukra, míg én? nos macskává lettem, mert sajnos Millicent Bullstrode hajszála helyett egy macska szőrét tettem az adagomba, így nem tudtam a segítségükre lenni. Az iskolában rejtélyes balesetek történtek. Többször. Írás a falon, megkövült alakok. Muszáj volt megkeresnem rá a választ, mert tudtam, hogy Harrynek is köze van hozzá valahogy. De? azt nem tudtam még, hogy mi miért történik és hogy mik azok a bizonyos hangok, amiket mi nem hallottunk még sosem. Azonban a könyvtár minden kérdésre választ adott: Baziliszkusz, melynek ha közvetlenül a szemébe nézel, azonnal meghalsz. Ez volt a válasz. Harry ezt hallotta. Mi nem értettünk párszaszóul, ezért volt, hogy kizárólag ő hallotta, hiszen a baziliszkusz egy hatalmas kígyószerű szörnyeteg. Rájöttem, hogy valószínűleg a csatornarendszerben járhat, ezért hallja mindig. Visszasietvén a könyvtárból azonnal magamhoz vettem egy tükröt, hogy elkerüljem a bajt és ekkor akartam szólni a fiúknak, kezemben volt a jegyzetem is de?sajnos én is találkoztam vele, és innentől nem tudtam a fiúk segítségére lenni. De mégis. Amikor a Gyengélkedőre vittek, Harry megtalálta a kezembe a cetlit és sikerült megoldaniuk a rejtélyt és leszámolni a Baziliszkusszal. Sajnos nem lehettem velük, de azt hiszem, sokat segítettem nekik ezzel. Mire véget ért a tanév, hála Bimba professzornak és a rettenetes mandragóráknak, meggyógyultam.

A következő tanév meglehetősen különösen indult. Már a Roxfort Expresszen akadtak problémák. Ekkor láttam életemben először dementort. Ez a világ egyik legvissztaszítóbb lénye, ami a varázslók börtönének biztonságára ügyel. Természetesen sok százan vannak, de mi szerencsére ?csak? eggyel találkoztunk. Furcsa érzés kerített hatalmába, mikor megjelent, minden olyan hideg lett, mintha minden jókedv elszállt volna a világból?   Lupin professzornak hála, minden rendbe jött a dementor eltűnt, de Harry valahogy ismét igen furcsa volt.
Ezen a nyáron vettem meg a macskámat egy Abszol úti üzletben, akit Csámpásnak neveztem el. Roppant érzékeny volt Ron patkányára.
Ebben a tanévben több tárgyat vettem fel, mint amennyit egy egyszerű diák képes, de fontosnak tartottam minden tantárgyat, kivéve a jóslástant és az egyéb, feltételezéseken alapuló buta tárgyakat, így McGalagony professzor segítségével mindenhol ott tudtam lenni. A Minisztérium engedélyezte számomra az időnyerő használatát. Igyekeztem úgy csinálni, hogy senkit ne zavarjak össze, mert ha az idő összekavarodik, az csak rosszat jelent. Ebben az évben lett Hagrid, Legendás Lények Gondozása tanár, és megismerkedtünk Csikócsőrrel. Harry remekül összeismerkedett vele, de Malfoynak még ez sem ment. Malfoy? ó, Merlinre, sokkal egyszerűbb lenne minden, ha Draco Malfoy és kis csapata nem tenne mindig keresztbe nekünk. Miatta ?és Halálfaló apja miatt- halálra ítélték Csikócsőrt. Meghalt. Pedig még beszédet is írtam a védelme érdekében, de felesleges volt.
Mikor Ron rettenetes patkánya, Makesz elszökött, néhány akadállyal kellett szembenéznünk. Elsősorban egy nagy fekete kutyával, ami bevitte Ront a Fúriafűz tövében levő alagútba. Illetve előbb a Fúriafűz. Nos? Harry meg én rendesen megismertük ekkor a növényt, senkinek nem kívánom, hogy kipróbálja, milyen is. Na jó, talán Malfoyékat felkötném rá, de komolyan. Akár meg is halhattunk volna a hatalmas csapások következtében. Szerencsére bejutottunk az alagútba, ami a roxmorts-i Szellemszállásra vezetett. Mi már láttuk Ronnal a kirándulás alkalmával, de természetesen nem mentük közel hozzá. Ott volt Ron, és a kutya, aki ravasz módon egy animágus volt, hogy nevén nevezzem, nem volt más, mint a körözött, az azkabanból elszökött gyilkos, Sirius Black, Harry szüleinek árulója és Peter Pettigrew gyilkosa. Szerencsére megérkezett Piton professzor, aki meglepő módon védelmezett bennünket, és Lupin professzor, aki? Black pártjára állt. Megtudtuk később, hogy miért. Egy hazugság miatt, de ezt nem akarom elmesélni, lényeg, hogy Peter Pettigrew, aki nem volt más, mint az az undorító féreg, Makesz nos ő okozta Harry szüleinek halálát. Emlékszem telihold volt. Lupin professzor átváltozott és hogy ne essen bántódásunk, Sirius elcsalta őt. A mi életünk az övébe került.
Ron a gyengélkedőre került, így Harry és én vettük kézbe a dolgokat, Dumbledore professzor pedig ráreflektált arra, hogy nemcsak Sirius életét, hanem Csikócsőrét is megmenthetjük, így hét órával visszaugrottunk az időben a zseniális időnyerőm segítségével. Sikerült mindent úgy csinálni, hogy jó legyen. Harry fantasztikus volt? Megidézte élete első, igazi patrónusát, egy szarvast. Sirius innentől fogva bujdosni kezdett.

A következő tanév előtt volt a Kviddics Világkupa.Elmentünk ,de nem úgy alakult ahogy terveztük, mert rögtön az ír-bolgár meccs után megjelentek a Halálfalók. Hamarosan úrrá lett a káosz, mert feltűnt az égen a Sötét Jegy, ami nem más, mint  Vol? V-Voldemort és a Halálfalók jelképe, melyet bal alkarjukba égetnek. Azt rebesgették, hogy visszatért. Ezután az iskolába mentünk, ebben az évben itt került megrendezésre a Trimágus Tusa, ami a Beauxbatons, Durmstrang és a Roxfort között jelentett hatalmas csatát. A Durmstangból Viktor Krum érkezett, akivel? nos jobban összebarátkoztam, én voltam a párja a karácsonyi bálon is, ami Ronnak köszönhetően förtelmes volt. Ekkor bukkant fel egy szenzációhajhász, kiállhatatlan boszorkány, Rita Vitrol, aki előszeretettel kavarta meg a világ dolgait, megfűszerezve saját kicsiny agyából kipattant elképesztő ötletekkel. Mondanom sem kell, hogy sajnos én is az áldozata lettem. Egy Harry-Viktor-Én szerelmi háromszög révén. Természetesen egy betű nem volt igaz belőle, de a média bármire képes, ezt a mugli világból jól tudom. A Reggeli Próféta meg? nem hittem, hogy idáig süllyed. Na, de szerencsére később visszakapta Rita is, mert lelepleztem, mint illegális animágust. De sajnos ettől még életben maradt?
Harry, mint a Tusa negyedik bajnoka, többször is gondba került, mi segítettünk neki, ahogy csak tudtunk, de igazából többnyire magára volt utalva. Ekkor én, látva a szegény, elgyötört házimanókat, akik éjt nappallá téve dolgoznak a roxforti konyhán és takarítanak, úgy döntöttem, ez nem maradhat ennyiben. Nem tehetik ezt vele. Megalapítottam hát a ?sajnos- egyszemélyes szervezetemet, a Manók Alkotmányos Jogaiért Országos Mozgalmat. Kötöttem nekik zoknikat, hagytam nekik itt-ott, hátha megtalálják. Sajnos senki nem támogatott benne, pedig még kitűzőket is csináltam. De persze továbbra sem adtam fel a küzdelmet?
Ez az év volt az, amikor kezdtem egyre különösebbnek érezni a Ron és a köztem levő kapcsolatot. Zavart, hogy nem hívott el a bálba, de nem vette észre rajtam. Igazából nem akartam mutatni felé semmit, azt hittem, jobb úgy. Tévedtem. Sajnos.
A Trimágus Tusa csak egy eszköz volt. A sötét nagyúr és csatlósai remekül megrendezték, hogy Harryt megszerezzék, ehhez elsősorban az ál-SVK tanárunknak volt köze, aki elintézte, hogy Harry eljusson az a kék kupáig, ami egy zsupszkulccsá volt alakítva. Így jutott egy egy temetőbe, ahol ott voltak ők. Harry vérét akarták és?V-Voldemort visszatért ekkor. Harryn kívül senki nem látta, de mi tudjuk, hogy minden szava igaz.

Ezen a nyáron a Grimmauld tér 12-ben voltunk, ami a Főnix Rendjének Főhadiszállása volt. Sirius is ott volt, illetve aurorok és egyéb varázslók, akik a Halálfalók és a Sötét Nagyúr ellen harcolnak. Mikor a Roxfortba értünk, Ron és én prefektusok lettünk. Roppant nagy megtiszteltetés volt számomra. Ekkor több diákkal együtt kértük Harryt, hogy tanítson meg bennünket komolyabb varázslatokra, mert ha szükség lesz rá, mi is szeretnénk vele harcolni. Sajnos, nem kérhettünk meg egy tanárt sem arra, hogy korrepetáljon bennünket, mert a Főinpektor asszony mindent megtiltott nekünk, ráadásul pont ő volt az, aki ekkor az SVK-t tartotta. Ekkor alakult meg a Dumbledore Serege, vagyis a DS. Az egyik roxforti eldugott teremben, a Szükség Szobájában tartottuk ezeket az edzéseket. Muszáj volt elbújnunk, mert a nagy tudású főinspektor asszonyság, az az undorító béka, Umbrigde nem engedélyezett semmiféle csoportosulást. Azt hiszem, én bizonyultam a legjobb tanítványnak a DS-esek közül, de nem akarok nagyképűnek tűnni, de többször is gyakoroltam, hogy minden kiválóan menjen.
Évközben Hagrid rávett Harryt és engem, hogy gondoskodjunk a féltestvéréről, Grópról. Igazából féltünk, hogy mi is lesz, vajon megtámad-e bennünket. Azt kell mondjam, kellemesen csalódtam benne, mikor a gonosz kentaurok támadásától megóvott bennünket. Ennek az évnek is bonyolult lett a vége. A Mágiaügyi Minisztériumba kellett mennünk nekünk, DS-eseknek, hogy megtaláljuk Harry számára a jóslatot, amely megmondja, ő, netán a Sötét Nagyúr marad életben. Ezt már soha nem tudjuk meg, mert minden jóslat darabokra tört, mivel idő közben a Halálfalók is felbukkantak. Hála a DS-es óráknak, fel tudtuk venni velük a harcot, de ők sokkal erősebbek voltak, mint mi. Súlyos sérülést szereztem ekkor, de felgyógyultam belőle hamar. Ekkor már úgy éreztem, ide sokkal több kell, mint a DS, mindent tudnunk kell, hogy felvehessük Vele a harcot.

Természetesen mondanom sem kell, hogy a hatodik tanév sem volt zökkenőmentes. Ismét új SVK tanárt kaptunk, szerencsére a gonosz béka eltűnt az iskolából, és visszatért Horatius Lumpsluck, aki az új bájitaltan tanár lett az iskolában., aki megalapítja a Lump Klubot, ami igazából bájitaltan korrepetálás. Azt kell mondjam, sokkal jobb, mint Piton ? Viszont valamelyest furcsa is, mert hiába dolgozom halálra magam, hiába teljesítek tökéletesen, Harry, és a rejtélyes könyve valahogy mindig túlszárnyalnak az én tudásomon. Érzem, hogy ez a könyv nem hoz rá jót? meg kell szabadulnia tőle...
Na, és még pár szót Ronról. Lavender Brown és Ron. Ez? a legelképesztőbb dolog, amit valaha láttam. Nem akarom bevallani, hogy halálosan féltékeny vagyok. Nem tehetem. De?


          jellem

Roppant leleményes kis boszorkány, aki ragaszkodik az elveihez és minden esetben gondolkodik, mielőtt bármit is tenne. Generációjának legjobb boszorkánya. Elsősorban az elméleti tantárgyakat preferálja, nem igazán gyakorlatias, de természetesen a tudásért mindent. A Teszlek Süveg először a Hollóhátba akarta osztani. Remek logikája van és nagyon találékony. Rengeteg varázsigét képes megjegyezni. Sokan strébernek tartják könyvmoly természete miatt, de más az évek során hozzászokott ehhez.

          apróságok

mindig ||
× Harry, Ron (Csámpás)
× könyvek
× frissen nyírt fű illata
× új pergamen illata
× Ron hajának illata

soha ||
× Voldemort és a Halálfalók
× Lavender Brown
× házimanók fogsága
× Umbridge
× jóslástan óra

dementorok || A szokásos rossz érzés.
mumus || McGalagony, amint azt mondja, hogy minden vizsgán megbukott
titkok ||
× szerelmes Ron Weasleybe
× rábeszélte Rita Vitrolt, hogy írjon cikket Luna Lovegood apjának újságjába, a Hírverőbe
× csak azért volt Viktor Krummal, hogy féltékennyé tegye Ront
× nyáron már megtanulja az összes következő tanévi anyagot
× nem szereti a haját
rossz szokás || Állandóan a könyvtárba megy, ahelyett, hogy egy tanárhoz fordulna segítségért.  (Ez vajon rossz szokás?)

          a család

apa || Ismeretlen, mugliszületésű
anya || Ismeretlen, mugliszületésű
testvérek ||  Nincs
családi állapot || Egyedülálló
állatok || Egy karikalábú macska, Csámpás


          külsőségek

magasság || 170 cm
tömeg || 55 kg
rassz || Európai
szemszín || Barna
hajszín || Barna
különleges ismertetőjel || Mindig könyveket cipel a kezében, és roppant bozontos a haja
kinézet || Hosszú, barna, bozontos hajú leányzó. Az első négy évben még első két foga nagyobb volt, és a negyedik évben kérte meg Madam Pomfreyt, hogy kisebbítse meg neki. Többnyire az iskolai egyenruha van rajta szoknyával, de iskolaidőn kívül egyszerű, korosztályának megfelelő ruhát visel, olyat, mint a muglik.

          a tudás

varázslói ismeretek || Minden tantárgyból kiváló tanuló. Ezen felül 11 sikeres RBF; 10 Kiválót szerzett (legendás lények gondozása, átváltoztatástan, bájitaltan, bűbájtan, gyógynövénytan, mágiatörténet, számmisztika, csillagászat, rúnaismeret és még egy másik tárgyból) , valamint egy Várakozáson felülit sötét varázslatok kivédéséből.
Patrónusa egy vidra.
mugli képzettségek || Mivel mugliszületésű, így sok dologhoz ért, de konkrétan nincs róla említés
pálca típusa || Szőlőtő, sárkányszívizom-húr maggal
különlegesség || Ő testesíti meg a józan észt és a logikát.


          egy darabka belőled

-
 
          egyéb

Igazából ő lett volna a sorozat főszereplője, és így Harriet Potter lett volna a neve, de mivel az írónő Harry alakját már sokkal inkább kidolgozta, mint a lányét, így ő lett a regények főhőse, de természetesen Hermione így is a három legfőbb között van.
A kari nagyon durván hasonlít a userre.
Köszönöm Logan!
Naplózva

Ronald Weasley
Eltávozott karakter
*****


Won-Won :D

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2008. 07. 20. - 22:26:35 »
0

*oda van meg vissza, kár, hogy a kari nem tudhatja mindezt :D *


Csodálatos :D *még kb 200x leírnáááá*

ELFOGADVA, de méééég mennyireeee


*öleli usert és karit és és és *
Naplózva

Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2020. 06. 22. - 15:52:11
Az oldal 0.092 másodperc alatt készült el 30 lekéréssel.