+  Roxfort RPG
|-+  Múlt
| |-+  A 97/98-as tanév
| | |-+  Egyéb helyszínek
| | | |-+  Roxmorts
| | | | |-+  Zonkó Csodabazára
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Zonkó Csodabazára  (Megtekintve 3390 alkalommal)

Mrs. Norris
Maffiavezér
***


,, a T E J hatalom ,,

Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2009. 12. 25. - 17:42:50 »
0


Itt mindent meg lehet találni, amihez csak szükség lehet a mágikus tréfákhoz. A roxforti fiatalok körében nagyon népszerű ez a bolt.
Naplózva

Niraniel Ays
Hugrabug
*


*Trouble magnet*

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2012. 09. 25. - 12:38:20 »
0

Gina Accipiter


Kivételesen jó kedvvel indultam neki a mai roxmortsi kiruccanásnak. Rám fért már a kikapcsolódás és őszintén szólva régen kínálkozott ennyire jó alkalom arra, hogy egy kicsit eleresszük a hajunkat Medalynnal. A három év korkülönbség ugyan külsőre meglátszik közöttünk, de belsőre ő még nálam is infantilisebb.
Med azonban az utolsó pillanatban lebetegedett. ‘Jellemző, minden a legrosszabbkor történik.’
Nos, én azért nem tettem le róla, hogy egy fergeteges napom legyen, és mindent megtettem a tökéletes felkészülés érdekében. Megvolt a reggeli kávé, melegen öltöztem fel, sőt még pénzt is tettem el. Bár nagyon elszomorított és depresszióssá tett Nagyapó halála, azért egy aprócska előnye mégis volt..  ha fogalmazhatok így, hisz lett pénzem.
Justine bácsi ugyanis 170 galleonnyi értékű örökséget hagyott rám, aminek nagyon örültem! Elraktam a szütyőmbe hármat, ennél többet semmiképp sem akartam költeni ma. Úgy hallottam, hogy Zonkó csodabazárában lehet kapni eukaliptusz-cigit, amit ha szívok, közben koalamaci mintázatú lesz az arcom.
Na! Ezt mindenképpen ki akartam próbálni, hátha végre sikerül egy jóízűt nevetnem a tragédia óta először.
Együtt indultam el pár háztársammal és kedélyes cseverészésbe kezdtem velük egészen megérkezésünkig. Ők persze egyből beültek a Szárnyas vadkanba, hogy masszív mézsörözésbe kezdjenek, én viszont nem szerettem volna ilyen hamar berúgni. Azért másról is szóljon már ez a nap, például egy kis varázslatról!
Beléptem a helyiségbe és egyből megcsapott az a hihetetlen katyvasz-illat, ami puncsból, füstből és hagymából állt, már amennyire sikerült meghatároznom ezt az összetett esszenciát.
Rendkívül meleg volt odabent, ezért levettem köpenyemet és az alkaromra terítettem, hosszú szőkés-barna hajamat pedig összefogtam, hogy kapjon egy kis huzatot a nyakam.
Körülnéztem és a lehető legfurább figurák vettek körül, tőlem nem messze két vörös hajú, nyurga srác sugdolózott, elcsíptem a varázsvicc szófordulatot, de nem tudtam rájönni, honnan ennyire ismerősek.
Aztán eszembe jutott: Ginny Weasley bátyjai. Ginny-t is csak látásból ismertem, mint Harry Potter barátnőjét, hiszen erről pletykált mindenki a folyosókon, de engem ez hidegen hagyott. Célirányosan az eukaliptusz-cigit próbáltam megtalálni, de ez igen lehetetlen vállalkozásnak tűnt. A bolt ugyanis kétszintes volt és igen szűk folyosókon lehetett csak közlekedni, amik telis tele voltak tömve varázslókkal és boszorkányokkal, akik mind nagyon céltudatosan vagy legalábbis agresszívan nyomultak valamerre.
Azért unatkozni cseppet sem unatkoztam, rengeteg kacatra leltem, kígyó hangon sziszegő radírra, morbid csokibékára, ami a híres varázslók szétoszlott formáját mutatta be, majd egy nemi identitást megváltoztató szérumra is vetettem egy pillantást, ami igen veszélyes sötétlila színben pompázott.
Annyira belemerültem a nézelődésbe, hogy elbambultam és elég erősen ráléptem egy gazdátlan cipőre. Amiről persze kiderült, hogy nem gazdátlan, hisz egy vörös hajú lányhoz tartozott, aki két lépésnyire tőlem, nekem háttal ácsorgott.
Ööö. Bocsi. - Nyögtem ki a hátának, aztán egy pillanatra azt hittem, ő Ginny, majd úgy sétáltam, hogy meg tudjam nézni az arcát, ekkor kiderült, hogy tévedtem. Nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget, de ismerősnek tűnt, így odamerészkedtem hozzá, hátha tud nekem segíteni.
Nem tudod véletlenül, hol árulják itt azt az eukaliptusz cigit?
Naplózva


Caelius Edevane
Eltávozott karakter.
*****


V. évfolyam, a legcukibb mardekáros

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #2 Dátum: 2014. 08. 02. - 18:26:14 »
+1


Ted

 
Levettem a kesztyűm, és letöröltem a havat a hajamról. Sajnos sikerült otthon hagynom a sapkám a legnagyobb havazás közben, úgyhogy lehet, hogy magamtól is megbetegszem annyira, hogy ne kelljen megírnom a mágiatöri félévest, csak a téli szünet után. Nem elég, hogy most valami dög unalmas részt veszünk, de most teljesen a másik fél szemszögéből van nézve az egész történelem, és ha valamit az eddigiek alapján írok le, azért repül is a Troll. Mindegy, csak a jövő hetet éljem túl, Karácsony után minden sokkal jobb szokott lenni, az a két hét rengeteg idő.
 Nem emlékszem, hogy jártam volna a csodabazárban egyedül, Matt-ékkel néztünk le néha, ha kellett valami a szórakozáshoz, de most nem akarom, hogy ők tudjanak róla, hogy szimulálni készülök. Nem köpnének be, legalábbis nem direkt, de Matt nem képes megtartani semmilyen titkot, és folyton jár a szája. Jobb, ha ők is azt hiszik, hogy elkapott valami egynapos betegség hétfő este, és kedd délután már kint is vagyok a gyengélkedőről. És ha már itt járok, veszek pár dolgot magamnak, meg ajándékba is.
 Ahogy benyitok, és megcsap a jó meleg levegő, egyből leveszem és az alkaromra terítem a kabátot és a zöld sálat, nincs kedvem tényleg megbetegedni. Igaz, hogy olcsóbb lenne, de ha nem fázok meg eléggé, meggyógyítanak, és visszazavarnak dolgozatot írni, úgyhogy mégis valami erre kitalált dolog lenne a legjobb megoldás. Gyorsan körülnézek azért, elég zsúfolt hozzá a bolt, hogy ha van egy ismerősöm a közelben, feltűnjön neki, hogy éppen most betegszem meg. Úgy döntök, hogy előbb bevásárlok Karácsonyra.
 Az első dolog, amit veszek magamnak, egy csomag olyan ceruza, amikkel lehet mozgó képeket rajzolni. Hallottam, hogy vannak ilyenek, és nagyon akartam már régen venni, de valahogy mindig sikerült elfelejtenem, vagy csak elmaradt, amikor Roxmortsban jártunk. Ezután viszonylag gyorsan találok ajándékot Clarice-nek a parfümök között, amiknek a csomagolásra írt szövege szerint szebb lesz a tulajdonosa minden használattal. Nem tudom, hogy az ilyesmi működik-e, de biztosan örülni fog neki, mellé pedig rajzolok neki mozgó képregényt az új ceruzáimmal. Anya és apa nehezebb lesz egy fokkal, tíz perc után fel is adom, és úgy döntök, hogy nekik majd máshol vásárolok. A barátaimnak viszonylag gyorsan megvagyok, az ébren töltött óráim nagyját velük töltöm, és tudom, hogy mit szeretnének. Remélem, hogy ők is tudják, hogy nekem mi jönne jól, bár igazság szerint mindennek örülök. Nem igazán illik az ajándékra rossz képet vágni, meg amúgy is a szándék igazán fontos. És most, jöhet valami betegséget okozó vicces cukorka.
 Annyira biztos nem gyanús, hogy a sarokban lévő polcnál akarok vásárolgatni. Miért ne lehetne egy-két ember, akinek szeretnék kiütéseket varázsolni az arcára, vagy akinek szamárhanggá akarom változtatni a beszédét az ebédlőben? Az valószínű ritkább, hogy valaki magát mérgezi meg, úgyhogy simán azt fogják hinni, hogy valaki beletett valamit a vacsorámba. Például az a srác, akinek eltörtem a pálcáját, bár valószínű, hogy fel sem ismerném.
 A kabátot tartó kezembe veszem a kosarat az eddig belerakott dolgokkal, miközben elkezdem nézegetni a különböző, betegségeket okozó kapszulákat. Hirtelen nem tudok dönteni, lehet, hogy egyszerűbb lett volna megkérni valaki mást, hogy mérgezzen meg, nem túl kellemes, ha nekem kell eldöntenem, hogy hányással, viszketéssel vagy fuldoklással szeretném eltölteni a következő napot. Ahogy nézegetem a tüneteket, végül mindig inkább úgy döntök, hogy keresek kellemesebbet, hogy aztán úgy döntsek, hogy a következő sem jó. Éppen egy átmenetileg vámpírrá változtató cukorka és valami unikornis-csokoládé nevű cucc között válogatok, amikor valaki mellém lép. Ahogy oldalról rápillantok, nem túl nagy örömmel nyugtázom, hogy ismerem, ugyanabba az osztályba járunk. Ráadásul még Griffendéles is, bár azt azért nem hiszem, hogy odáig süllyedne, hogy spicliskedjen. Főleg, hogy ő is ezt a polcot nézi.
 Szórakozott mosollyal forgatom az unikornis-csokoládét, ami állítólag abban a remek élményben részesít majd, hogy kinő egy csavart szarv a homlokomból, és az egész fejem szét akar majd robbanni, miközben gondolkodom rajta, hogy érdemes-e szóba állni vele. Végül is, miért ne lehetne, hogy ugyanúgy a dolgozatnál valamivel kellemesebb mérget keres magának? Talán már profi is, és tud olyat ajánlani, amitől nem leszek a halálomon.
 - Mágiatöri?- a polc tartalmára pillantok, úgyhogy valószínű azonnal tudni fogja, mi volt a kérdésem értelme. Nem hiszem, hogy ő túlzottan várja már a keddet, úgyhogy jó esélyem van rá, hogy magának vesz valamit. Nem hiszem, hogy Karácsony előtt meg akar mérgezni valakit, az olyan ízléstelen lenne.
Naplózva


Ted H. Flanagan
Eltávozott karakter
*****


Griffendél # Hetedév #

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #3 Dátum: 2014. 08. 05. - 13:05:53 »
+1

Caelius

Szükségem van egy jó nagy tégely Mindenhez Ragadó Ragacsra… az hétszentség, hogy ezek után be fogom ragasztani Briant az ágyába, Friccs meg nem érdekel, én aztán ott se voltam. Ez a balga a legutóbb is… szerzett valahonnan egy vödör vizet, amit a hálókörletben „rejtett el”, mert hát hol máshol tárolna az ember ilyet. Persze ez lett volna a legkisebb gond, ha a hülyéje nem vette volna a fejébe, hogy majd ő „továbbfejleszti” a Szomorúszemű tátogó lepényhalat egy kis Bájitaltan óráról meglovasított maradék segítségével. Mert milyen vicces lenne lábat növeszteni a halaknak, és szerencsétlenek puffogó hangot adnának a szárazföldi légzés közben, mintha egy mobil fingópárnát eresztene ki a tömegbe.

Az ötlet még akár nem is lett volna rossz, megnéztem volna Friccs arcát, amikor a kis dögök elszabadulnak, a probléma inkább az volt, hogy valamit elkevert ez a balga, és a teljes hálónkat beborította nyúlós-ragadós nyálkás gusztustalansággal. Nos, ez bizony bosszúért kiált, én pedig nem szeretek senki adósa sem maradni. Megvártam hát a következő roxmortsi hétvégét, és a pokoli havazás ellenére Zonkó Csodabazára felé vettem az irányt. Mint egy jóféle hóember – léptem be a meleg üzletbe, és élveztem ahogy a kellemes meleg bekúszik elfagyott végtagjaimba. Hamar megtaláltam a ragacsot, és be is süllyesztettem a kosaram aljára. Igyekszem elvegyülni a tömegben, meglepően sokan vannak… bár nem bánom, legalább nem tűnök ki. Nagy a zsivaj, látok ismerősöket is, de most nem bratyizni jöttem… ellenben ha már itt vagyok, akkor kihasználom a lehetőséget, és szétnézek a boltban.

Istenem mennyi kacat, de komolyan... Jó persze van itt néhány hasznos dolog is, de a nagyja akkor is csak tréfacucc. Épp ezért meglepő, hogy néhányan innen vásárolnak karácsonyra. Karácsony… az egyik leggyűlöltebb ünnep a világon. Borzasztóan utálom, csak a képmutatás megy mindenki részéről, és én újra utazhatok el a világ végére Walesbe… semmi kedvem idén is.

Arcomra letörölhetetlen fintor ül, ahogy céltalanul mászkálok a polcok között. Szinte gépiesen bambulom a kifüggesztett cetliket, fel sem fogva, hogy mit is nézek. Gondolatban teljesen máshol járok. Mit nekem akciós himlőpor vagy extranyúlós takonylabdák. A Szárított Szamárszó már érdekesebb lehetne, minek teájától garantáltan napokig I-Á –zik az óvatlan kóstoló, de most ez sem köt le. Csak bambulok magam elé, és továbbra is azon jár az agyam, hogyan maradhatnék idén a Roxfort falai között. Egészen addig, míg valaki közvetlen közelről hozzám nem szól.

„Mágiatöri?”

Oldalra sandítok, s tőlem talán egy arasznyival alacsonyabb szőke fiú áll. Nem kell sokat turkáljak az emlékeim között, hamar felismerem azt a nagyképű, fennhéjázó tekintetet. Kétség kívül az ifjabbik Edevane. Jobban megnézve nem is hasonlít a nővérére. A lányról többen állítják, hogy a légynek sem ártana, még akár egy elcserélt Weasley is lehetne… ám ez a srác, nem tudom hányadán állok vele. Látom majd nap mint nap, mégsem váltottam vele néhány szónál többet az elmúlt négy év alatt. Nem tudom, talán nem több ez, mint az oroszlán és kígyó egymással szembenállásának hagyatéka.

Ekkor jut el tudatomig kérdése, s próbálom összerakni, hogy hogyan jön a csodabazárhoz a mágiatörténelem. Aztán persze az előttem terpeszkedő polcon végigbámulva, jobbnál jobb betegségeket ígérő üvegcsék és dobozok tengerén túl csak „megpillantom” az összefüggést.

~ Nocsak-nocsak szőkeherceg, lógni támad kedvünk? ~

Mondjuk ezért kivételesen még hibáztatni se tudnám. Borzasztóan unalmas a jelenlegi rész. Ami miatt viszont mégis összeráncolom a homlokom az az a tény, hogy a kivételezett helyzetük mellett mégis erre vetemedik. Mióta a Nagyúr visszatért, és Piton az igazgató, köztudott, hogy a Mardekár aranykorát éli. És ő mégis inkább elbliccelné a dolgozatot…

~ De van erre egy megfelelő ötletem! ~

- Úgy hallottam, hogy a Szárított Szamárszó, a Néma Bojtorján, és a Szellőztető Széna keveréke igen hatásos lehet bizonyos esetekben. Csak a megfelelő arányokra kell vigyázni. – válaszolom negédesen, továbbra is a polcot bámulva. Ámbátor nem lenne célravezetőbb esetleg tanulni kedves kollega? – teszem fel a kérdést, a szemem sarkából felé sandítva.
Naplózva

„ In the dark,
I can feel you in my sleep,
In your arms I feel you breathe into me;
Forever hold this heart that I will give to You,
Forever I will live for You!”

Caelius Edevane
Eltávozott karakter.
*****


V. évfolyam, a legcukibb mardekáros

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #4 Dátum: 2014. 08. 06. - 20:58:29 »
+1


Ted

 
Az említett szerek egyike, a szamárszó pont a kezem mellett volt, úgyhogy rögtön le is vettem, és elkezdtem elolvasni a hátulját. Nem tudom, hogy keverve mit csinálhatnak, de a leírása alapján, önmagában is elég kellemetlen lehet. Igaz, legalább nem lehet fájdalmas, de eléggé megalázó lenne, még úgy is, ha a barátaim körében venném be, és utána csak a gyengélkedőn látnának. Biztos, hogy rajtam röhögnének, bár valószínű, hogy a szünet utánra elfelejtik. Már éppen meg akarom köszönni, amikor mond egy olyan jó viccet, amin nem bírok nem nevetni, kis híján le is ejtem a szamár szavát. Nem is igazán tudom abbahagyni a nevetést, pedig lehet, hogy nem is viccnek szánta.
 - T… tanulni!? Ez zseniális!- letörlöm a könnyeket a szemem sarkából, azután visszarakom a fiolát a helyére. Lehet, hogy mégis inkább olyat keresek, ami nem néz ki cikinek, csak simán fáj, egy fél nap kellemetlenség talán jobb, mintha nevetnek rajtam. Egy széles mosollyal Tedre nézek, miközben tovább válogatok vakon az üvegek között. - De most őszintén: te megtanultad? Ha igen, akkor most mit szeretnél venni?- eddig egyáltalán nem tűnt strébernek, főleg, mert nem kék a sála, bár azért a Griffendélben is akadnak nagyon durva magolósok, ahogy nálunk is. Clarice nem mesélt róla, hogy valaha vett volna ilyesmit, ez pedig azt jelenti, hogy tanul.
 Visszaraktam a Hamuhányó szirupot a polcra, és levettem a mellette álló Nevetőnektárt. Három és fél uncia, és ez így tizenhárom óra nevetés annak, aki megissza. Nem hangzik túl kellemetlennek, viszont simán lehet, hogy valaki kiszúrásból beleteszi az italomba reggelinél, hogy végigröhögjek minden órát, és egy csomó büntetést adjanak. Ha értenék a bájitaltanhoz, most tudnám, hogy bonyolult-e a gyógyítása, vagy csak egy kanál valami kell, hogy elmúljon, ezt sajnos nem írja. Nem lenne jó, ha gyorsan kigyógyulnék, és visszamehetnék az órára. Lehet, hogy több dolgot is venni kéne, és megkérdezni Clar-t, hogy mit javasol. Biztos nem mondaná el otthon, de gondolom, hogy nem igazán örülne neki. Lehet, hogy mégsem őt kéne megkérdezni.
 - Te vágod a bájitaltant? Ennek van gyorsan ható ellenszere?- Ted már úgyis tudja, hogy szabad lesz a helyem kedden a hátsó padsorokban, úgyhogy a legjobb lenne, ha tőle kérdezgetnék. Ahhoz képest, hogy griff, vicces gyereknek tűnik, bár ez még nem zárja ki, hogy stréber is, és tud válaszolni. Jó lenne, ha nem tudná meg a fél suli, mire készülök. Ő meg úgysem hiszem, hogy akkora szemét lenne, hogy elárulja valakinek, vagy hogy átverjen. Tudtommal nem tettem ellene semmit, bár lehet, hogy vannak barátai, akiket már átkoztam meg párszor.
Naplózva


Ted H. Flanagan
Eltávozott karakter
*****


Griffendél # Hetedév #

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #5 Dátum: 2014. 08. 12. - 11:31:08 »
+1

Caelius

De murisak vagyunk… és képes volt teli szájjal kiröhögni. Végül is, nem csalódtam. Legalább azt hozta, amire számítottam, miért is lett volna másképp. Akaratlanul is elhúzom a számat… A hét elején, mikor Miyuunál jártam a hollóhátnál, a társai ott magoltak, már egy héttel előre, hogy időben befejezzék. Erre itt van Mr. Kihaénnemnekemnagyarcomvanmertmegtehetem, és kiröhög, mert megjegyeztem, hogy talán neki sem ártana. Arcomon tisztán látszik a megvetés, nem is próbálom palástolni érzelmeimet, amit szavaival, viselkedésével váltott ki belőlem.

- Tanultam amennyit sikerült, aztán meglátjuk mennyire lesz elég, de legalább én megpróbálom – mondom halkan, s fél szemmel a megpakolt kosarára pillantok, majd ismét vissza az üvegcsék sorfalára. - De látom, te nagy bevásárlást tartasz. – terelem tovább a beszélgetést a saját jövetelem céljáról – tudod, feltűnő lesz, ha a háztársaid fele hiányozni fog a dolgozatról.

A srác tovább keresgél a polcokon, és úgy döntök magam is így teszek. Nem tehetek róla, de rendesen felbosszantott. Próbálom elterelni a figyelmem, mintha mi sem történt volna. Nem éri meg, hogy feleslegesen idegeljem magam, semmi sem lesz jobb tőle. Címkék és üvegcsék halmaza, sosem gondoltam volna, hogy ezeknek a dolgoknak ilyen keletje van, lám mégis.

Az ellenszerre vonatkozó kérdésére felé fordulok, hogy beazonosítsam a felém mutatott fiolát – Nevetőnektár – ráncolom a homlokom, gondolkodom, de semmi konkrét nem jut eszembe vele kapcsolatban, így végül csak megrázom a fejem.

- Fogalmam sincs – válaszolom – de az tuti, hogy Madam Pomfrey-nek van valamilyen tuti főzete az ilyen egyszerű löttyök ellen. Ha rám hallgatsz, akkor kutyulj be egyszerre több félét, annak az ellenszere is bonyolultabb lesz. Egyszerű logika, semmi több. A hatás… az már egy másik kérdés, azt már neked kell vállalnod.

Már sajnálom, hogy nem Miyuuval jöttem le a faluba, de elfogyott a Százfűlé főzetünk, pedig biztosra veszem mennyire élvezné ezt a rengeteg apróságot ami itt van. Hmm, ha itt végeztem, kiszaladok a Mézesfalásba és felpakolok egy tálca süteményt. Az édességnek biztosan örülni fog. Akaratlanul is elmosolyodom, ahogy eszembe jutott a szívemnek kedves leányzó. Így még a szőke „szépfiú” sem tud bosszantani.

- Szóval kotyvassz bátran, nagyon elrontani úgy sem tudod. Idővel minden lötty hatóideje lejár, vagy ha annyira rosszul sikerülne, úgyis kapsz valami ellenszert. – fejezem be az előbb megszakított gondolatot.
Naplózva

„ In the dark,
I can feel you in my sleep,
In your arms I feel you breathe into me;
Forever hold this heart that I will give to You,
Forever I will live for You!”

Caelius Edevane
Eltávozott karakter.
*****


V. évfolyam, a legcukibb mardekáros

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #6 Dátum: 2014. 08. 15. - 22:53:44 »
+1


Ted

 
Egy kicsit elhúzom a szám, ahogy a másik srác elkezd arról beszélni, hogy megpróbálkozik a dolgozattal. Jó, én is megtehetném, talán kihoznám H-ra vagy B-re, de kellene a megfelelő jegy. Azt nem állítom, hogy kicsit sem lesz lelkiismeret furdalásom, de hát azért mégiscsak az a fontos, hogy átmenjek. Ami érdekel, azt nagyon jól tudom, a többi tárggyal meg minek vesződni? Például soha nem láttam apát bájitalokkal játszani, nem minden varázsló ért mindenhez.
 - Én sajnos nem vágom, tudom, hogy rossz jegyem lenne, és nem szeretném, ha otthon még ezzel is foglalkoznia kéne a szüleimnek. Megtanulom szünetben, megírom utána, ugyanúgy tudni fogom, nem ez a cél?- igaz, hogy most kéne már nagyjából tudni az anyagot, de ha megtanulom, akkor a tanár már boldog lehet, mert elérte a célját. Azt is megtehetném, hogy valami tudattágítóval vagy mással csalnék, kellemesebb megoldás is lenne, mint a gyengélkedőn lenni, csak utána semmit nem tudnék belőle. - Ja, nem, egy füst alatt bevásárlok Karácsonyra is. Vannak, akik nem csalnak tőlünk sem, bár gondolom, nem könnyű elhinni- egy kicsit talán túl ellenséges hangnemes sikerült megütnöm, de egy kicsit felbosszantott azzal, amiket mondott. Tudtommal még nem ártottam neki, az meg nem értem, miért zavarja, hogy más hogyan írja meg a dolgozatát. Az övé attól még nem lesz se jobb, se rosszabb, hogy más is vele bukik-e.
 Egy kicsit tartok a hatástól, de van logika abban, amit a Griffendéles srác mond, egy bájitaltól biztosan nem fogok pár percnél tovább dolgozatképtelenné válni, úgyhogy muszáj valami durvább dolgot csinálnom. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy ha összekutyulnám, milyen hatása lenne, elképzelhető, hogy valami olyan reakció keletkezne, amitől akár meg is halhatnék. Persze, akkor rá kéne írniuk a hátuljára, hogy mivel nem ajánlott keverni, de ha valami nincs ráírva, és kihagyták, nem leszek boldogabb kísértet tőle, hogy lesz egy Reggeli Próféta cikk arról, mennyire veszélyes így ellógni az órát, és legyek intő példa másoknak, meg bezárnák ezt a helyet. Sőt, talán még kellemetlenebb lenne, ha így halnék meg.
 Egy kicsit gyanakodva nézem Ted-et, nem értem, miért mosolyog, de hát nem mondott konkrét tippet, csak hogy keverjem, szóval nem értem, hogy mi tetszik neki, lehet, hogy egyáltalán nem is lesz mulatságos a hatás. Azért megvonom a vállam, és elpakolok pár fiolát az olcsóbbak közül, ez amúgy is tanulmányi befektetés, és amelyiket nem használom fel, az még jó lehet, ha meg akarok mérgezni valakit.
 - Köszi a segítséget!- azért még ott maradok, és elkezdem nézegetni a leírást a hátoldalon. Szerencsére tényleg rajta van, hogy mivel nem ajánlott keverni, meg micsoda mit okoz együtt, és több egymás kiütőt is sikerült eltenni. Azt hiszem, kelleni fog majd néhány jegyzet egy pergamenlapra, össze kell logikáznom az anti-töri-koktélt, hogy ne kopaszodjak meg tőle. Legalább egy órás logikai játék lesz, már előre felsóhajtok, ahogy elképzelem, milyen bonyolult lesz választani. - Lehet, hogy egyszerűbb lenne hat-hét méter magasról leesni a seprűmről.
Naplózva


Ted H. Flanagan
Eltávozott karakter
*****


Griffendél # Hetedév #

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #7 Dátum: 2014. 09. 26. - 13:26:58 »
0

Caelius

- Valóban nehéz elhinni, de kérlek, nézd el nekem. Mindketten tudjuk mi történik a Roxfortban, mióta… - s elharapom a mondat végét. És mondd, tiszta lenne a lelkiismereted? – kérdezem immár komoly tekintettel. Őszintén a szüleid szemébe tudnál nézni, és hazudni nekik, hogy miért is nem írtad meg a számon kérőt? Nekem semmi közöm hozzá, ez tény és való, és nem tartozol másnak számadással önnön magadon kívül, de ne feledd miből indul az általánosítás a diákok között. Már ha ez számít…

Elnémulok… talán túl messze mentem. De a francba… akkor is.

- Ne érts félre, nem akarok ellenséges lenni, nekem is van pozitív tapasztalatom a mardekár ház tagjaival kapcsolatban, de sajnos több a rossz… sokkal több, és néha nehéz ettől elvonatkoztatnom, ráadásul alig ismerjük egymást. Semmi jogom, hogy letorkoljalak. - veszek visszább a korábbiakból.

- De, tényleg sok sikert hozzá! – vigyorgok immár a szőke srácra. Kíváncsi vagyok a találékonyságodra, és annak eredményére. A seprűt pedig nem ajánlom, csak összetöröd magad, a csontokkal kapcsolatos bűbájok pedig elég fájdalmasak, legalábbis én biztosan nem kísérleteznék velük. Mindenképp erre szántad el magad? – kérdezem tőle immár ismét komolyabban.

Ennyit számítana a jegy? Ennyivel többet érne, hogy minél jobb kerüljön be az értesítőbe, hogy csalni is megéri érte? - morfondírozok magamban. Jó, aláírom, nekem is voltak kihágásaim... huhú, de mennyi. Már csak magáért a lopásért is kicsaphattak volna, a Százfűlé főzet, és Miyuu kicsempészése pedig már csak a jéghegy csúcsa. Ám bárhogy is próbálok agyalni rajta, akkor sem tudom egy lapon említeni a két szituációt. Amit én tettem azt szerelemből tettem. Azért, hogy boldognak lássam a nekem kedvest, és nem azért, hogy egy érdemjeggyel jobbat kapjak.

No sebaj, ő tudja mit szeretne... nem formálhatom az embereket olyannak, mint ami szerintem a helyes.
Naplózva

„ In the dark,
I can feel you in my sleep,
In your arms I feel you breathe into me;
Forever hold this heart that I will give to You,
Forever I will live for You!”

Caelius Edevane
Eltávozott karakter.
*****


V. évfolyam, a legcukibb mardekáros

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #8 Dátum: 2014. 10. 18. - 00:16:03 »
0

Ted

 
A mióta megjegyzést, ami valószínű a rendszernek szól, elengedem a fülem mellett. Nem érzem szükségesnek felvilágosítani, hogy apa sárvérű, és nem igazán vagyok a kedvezményezett diákok közül való. Én lehetek az, akit nem is piszkálnak, de nem is nagyon van jó dolga.
 - Persze, mert úgysem ártok vele senkinek, nem igaz? Magamnak sem, mert kétlem, hogy kelleni fog, főleg, ha jövőre megint átírják a könyvet- ez a legnagyobb baromság az egész tananyagban, hogy még változik is, és az, amiért most büntetőmunkát kapok, a korábbi rendszerben a helyes válasz volt.
 - Igazából felesleges általánosítgatni az alapján, hogy ki milyen házban van, engem már átkozott is meg griffes, meg tök jól el is iszogattam néhánnyal. Tahó van mindenhol, mondjuk nem állítom, hogy én nem vagyok az- egy kis mosoly fut a szám szélére, ahogy eszembe jut, hányszor játszottam már le a „rohadt mardekáros” típusú beszélgetéseket, főleg a Griffendéllel, és ezt többnyire megkapják visszafele is a haverjaimtól, aminek egy rendkívül tartalmas beszélgetés, aztán egy pár átok szokott a vége lenni. De tényleg tök jól lehet inni meg beszélgetni a kevésbé idióta griffekkel, ők talán rajtunk kívül azok, akikkel jól szót lehet érteni. A hollók többsége nem is jön ki a bulikra, a hugrák közül meg sokan émelyítően kedvesek tudnak lenni. Persze, gondolom, itt is van kivétel, csak a kivételek biztos nem abba a kocsmába járnak, amibe mi.
 - Ja, a törést amúgy is elég gyorsan helyre lehet tenni, azért gondoltam valami bájitalra. Bár lehet kombinálni a kettőt, meg szimulálni is valamit, majd meglátom, ezt tényleg nem szabad elkapkodni- megölni azért nem akarom magam, úgyhogy lehet, hogy meg kéne kérdeznem egy felsőst, például Alt, hogy ő ezt hogy szokta intézni. Biztos van valami nem átlátszó, nem túl fájdalmas vagy kellemetlen, és főleg nem megalázó módszer. - Igen, tényleg nem lenne jó, ha most még rossz jegyet is kapnék, van otthon egy rakás probléma…- nem akarom túlzottan részletezni, hogy micsoda, főleg nem akarom reklámozni, hogy hogyan állok rokonságügyileg, úgyhogy inkább nem folytatom. Gondolom, úgysem firtatja, biztos valami olyasmi ugrik be neki inkább, mint például a válás. Inkább csendben folytatom a válogatást, most már főleg ár alapján. Elviszek minél többet, és amit nem használok fel, azt úgyis megtarthatom még későbbre.
 - Amúgy, milyen konfliktusaid voltak Mardekárosokkal, és konkrétan kikkel? Lehet, hogy én sem bírom őket- természetesen, nem tervezem visszamondani, hogy ha egy barátomat is legyökerezi, intézzék el egymás között. Amúgy is sunyi dolog egymás ellen ugrasztani másokat, és szerintem az méltatlan is bárkihez.
Naplózva

Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2021. 10. 18. - 04:09:49
Az oldal 0.265 másodperc alatt készült el 38 lekéréssel.