Amethist J. Wraithon

"A stílus az egyetlen igazi luxus, amit bárki megengedhet magának, függetlenül attól, hogy mennyi pénze van. Ez olyan dolog, ami velünk született vagy tanulható - feltéve, ha megvan hozzá az emberben a kellő intelligencia..."

by.: Giorgio Armani

AMETHIST J. WRAITHON

   alapok

jelszó || "Volt családja?" "De még milyen...!"
teljes név || Amethist Josephina Wraithon
becenév || Simán Amethist
nem || nő
születési hely, idő || 1980.január 1., London, Anglia
kor || 17
faj || ember
vér || arany
évfolyam || 6.
   a múlt

Nah most regényt kéne írnom ugye? Hát nem ígérem hogy izgalmas lesz, azt sem hogy le fog kötni, és azt sem hogy egyáltalán érdekelni fog, de ez eddigi életem története, így muszáj megpróbálnom összehozni valamit. Tehát kezdjük az elején oké? Teljesen az elején. Szóval, 1980-ban születtem, mondjuk épphogy belecsúsztam ugyanis Újév napján jöttem a világra nem kisebb varázslók egyetlen lányaként mint William és Amélia Wraithon. Londonban születtem a szüleim kúriájában. Nem is tudom mióta csak aranyvérű varázslók tartoznak a családunkhoz. De akikről én tudok mint aranyvérűek, és a családfánkon sem találtam másmilyen varázslót. Azon a napon amikor születtem nagyon nagy volt a nyüzsgés a városban mivel újév volt, és el kellett takarítani a Szilveszter romjait. Ráadásul ez egy különleges nap az egész világ számára, így elmondhatom hogy valamennyire talán én is különlegesnek számítok. A családomban akadnak halálfalók, méregkeverők, befolyásos minisztériumi dolgozók és egy jós is.
Mivel elég „sötét” családot mondhatok a magaménak, ezért nem meglepő, hogy én is élénken érdeklődtem és érdeklődöm az efféle sötét dolgok iránt. Egyetlen auror van a családban, és szégyellik is rendesen. A nagybátyám az, de akárhogy is én imádom. Mindig is jó volt hozzám . Márpedig a családom utálja a sárvérűeket,a muglikat, és az aurorokat is, ahogy én sem vagyok oda értük.AZ édesanyám halálfaló, nagyon sokat segít Voldemortnak. Édesapám is halálfaló, beépített ember a Minisztériumban..Szóval ők a „rossz” oldalon állnak.. De én igyekszem megőrizni a semlegességemet, már a nagybátyám miatt is.. Sokszor gondolkodtam ezeken a dolgokon és arra jutottam hogy mind a két félnek igaza van valamiben, így ma igyekszem olyan lenni mint Svájc, azaz semleges.
11 éves koromban kaptam a levelet a Roxfortból, és nagyon örültem hogy oda járhatok. A szüleim is ott tanultak, ott találtak egymásra, és elismert diákok is voltak. Az édesanyám Griffendéles, édesapám pedig Mardekáros volt, ami elég viccesen is felfogható, hiszen két ellentétes házról van szó. Nem nagyon tudtam beilleszkedni. Nem akarok olyan lenni mint az apám, de már akkor is úgy gondoltam hogy a Mardekár vagy a Griffendél a nekem való hel. Nagyon sokszor jártak hozzánk rokonok és fontos emberek, és mindannyian imádtak, azt mondták ilyen gyönyörű kislányt még nem láttak. Ennek persze nagyon örültem és mindig vigyorogtam. A szüleim sűrűn elutaztak, de igyekeztek minél több helyre magukkal vinni.
Volt egy lány, Aimi,( Hollóhátas lány volt, de nem tudom mi lett vele, már nem láttam egy ideje az iskolában) aki valami oknál fogva nagyon utált engem, persze én is őt, és egyszer olyat tett, ami valószínű, hogy azóta már nagyon nagyon megbánt. A családomban már évszázadok óta öröklődik egy medál, és végre én kaptam meg. Különleges erőt tulajdonít neki a családom. Egy nagyon szép fehérarany medál, egy szép lánccal, a medálban pedig egyetlen fekete rózsaszirom, ami évszázadok óta benne van, épen és egészségesen. Nem hervadt el. Mondhatni ez a családi ereklyénk. És persze a család címere egy fekete rózsa. Szóval a kis csitri ellopta, mikor épp nem figyeltem. Persze rögtön tudtam ki tette, így csak vigyorogtam és odasétáltam a lányhoz. Közöltem vele hogy a kedvenc kis cicusa fogja bánni ha nem adja vissza. Ugyanis volt egy macskája , amit az apjától kapott a halála előtt.. Hát nem hatott a fenyegetés , így kénytelen voltam beváltani az ígéretemet. Aranyos macska volt, de hát az utamban állt a gazdája, és nyomatékosítanom is kellett a kérésemet, miszerint adja vissza a medált.Megkínoztam a macskát, zacskót húztam a fejébe a lány szeme láttára. A csaj teljesen összetört, sírt, kiabált, meg minden.De a macska nem halt azért meg. Aztán közöltem vele, hogyha nem adja vissza az öcsikéje lesz a következő., Mondanom sem kell egyből visszaadta. Szegényke nagyon beparázott. Ez 4.-es koromban volt. Akkoriban még elég brutális voltam, és a semleges álláspontom, nagyban a rossz oldal felé kezdet irányozni, amire nem vagyok már túl büszke, de akkoriban még imádtam olyan lenni. Azóta persze megváltoztam, és az aki akkor voltam már eltűnt és végre sikerült teljesen beilleszkednem a házamba .
5.-es voltam mikor az egyik legjobb barátomat (aki a „jó” oldalon állt) megölték a szemem láttára a halálfalók.Mert a szüleire nem hatott a zsarolás így kénytelenek voltak beváltani az ígéretüket.Hát ez történt, már nem tudok mit tenni ellene. Én csak ott álltam és néztem. Teljesen megbénultam.Azóta is ez életm legszörnyűbb emléke, ahogy látom hogy az egyik legjobb barátomat megölik.A szüleim ugye halálfalónak akarnak és elvittek magukkal hogy megmutassák hogy statuálnak példát.És potn a barátomon..
Imádok kviddicsezni,de nem mindig űzöm ezt a sportot, csak ha időm engedi, hobbyként.. Mindig is okos voltam, és tehetséges a varázslásban, de mivel Wraithon vagyok, evidens hogy nem tagadhattam meg a szüleimet, akik ugyan olyan lusták voltak mint én most. Amelyik tantárgyakat szeretem tökéletesen megtanulom, és jeleskedem is az órákon és persze a vizsgákon, de amik nem kötnek le azokra úgy gondolok, mint kötelező időrablásra, de mivel meg kell tanulni, valamennyire azért igyekszem. Viszonylag sokszor kapok büntetőmunkát, mivel hát nem vagyok egy áldott jó diák, de általában a barátaimmal együtt történik ez, ha olyasmit csinálunk amit hát nem biztos hogy kéne, de persze nem rossz szándékból.
Sötét Varázslatok Kivédéséből, Bűbájtanból, Bájitaltanból, és Legendás Lények Ismeretéből nagyon jó vagyok, mert ezek a tantárgyak érdekelnek,a tanáraim el is ismerik a tudásomat és néha mondhatni büszkék is rám. De senki nem lenne képes megtanítani jósolni, vagy a Mágiatörténetre, vagy Gyógynövénytanra. De ez van, nem lehetne tökéletes, és nem is törekszem rá.
Egyébként elég sok barátom van, vagyis inkább haverom,igazi barátom csak egy kettő. De szinte mindenki ismer az iskolában, és persze a családomat is.A családomat a szüleim és rokonaim miatt, engem pedig mert egy varázslózenekar énekese vagyok, a banda neve pedig Black Rose .Apámék büszkék is rám, hogy ilyen fiatalon így egyengetem a karrierem. És nem hagyom elkallódni a tehetségem, és persze így még többen ismerik a Wraithon nevet. Nem egy hagyományos diák vagyok és a családom sem átlagos, és nem csak azért mert aranyvérűek hanem mert nem egy tipikus gazdag arisztokrata aranyvérű varázslócsalád. Holott ezek a jelzők is igazak rá.
Nem szeretnék a szüleim nyomdokaiba lépni, és szolgálni Voldemortot, mert mint ahogy már említettem szeretnék semleges maradni, épp azért mert auror nagybátyám lévén, és halálfaló szüleim miatt mind a két oldal álláspontjába betekintést nyertem, így megértem mind a két oldalt. Harry Potterrel is elég semleges a viszonyunk, mivel nem kerestük soha, egymás társaságát. Persze ez még változhat, de nem hinném hogy fog. De megértem azt amit érez és hogy ennyire gyűlöli Voldemortot, persze ezt nem nagyon hangoztatom.A szüleim persze próbálnak a sötétebb oldal felé húzni, de kezdik belátni hogy ennek semmi értelme, és én semleges vagyok.
Nem is nagyon tudom még hogy mit szeretnék kezdeni az életemmel a Roxfort után, talán utána még tanulnom kéne, és akkor majd rájövök. Pedig már lassan ideje lenne ezen is gondolkoznom, hiszen mindjárt végzős leszek. Persze a bandával tovább szeretném folytatni a dolgokat, de ez sem tarthat örökké, és utána sem szeretnék tétlenül ülni, pedig pénzre nincs nagyon szükségem, hiszen így is van épp elég. Úgy gondolom ebben a háborúban a semlegesség a leg nehezebb, hiszen mindenki próbál valamelyik oldal felé húzni, de én ezt nem fogom hagyni. Nah jó, biztos már untatlak , így be is fejezem. Nagyjából ez eddigi életem eseménysora, megtoldva némi saját véleménnyel.

   jellem

Ametiszt nem ismeri a félelmet, és gyűlöli azokat akik gyávák. Nagyon okos, de lusta is, így nem éppen él tanuló. Undok, szemtelen, megmondja a véleményét. Néha szarkasztikus is. Nem beszél túl sokat, inkább magányos típus, de persze az a pár barátjával nagyon jól elvan,és a haverjaival is, de nagyon szeret egyedül lenni, és csak gondolkodni... Néha túl vakmerő is. nagyon kitartó , van benne tűz. Nem fél kockáztatni, és nem szereti a strébereket. Hangulata nagyon változékony.Nem igazán lehet kiismerni. Általában 100%-on pörög, és vannak vidám pillanatai is, és ilyenkor szinte mindenkit elvisel maga körül.
   apróságok

mindig || Veszély
   Kígyók
   SVK
   Csoki
   Magány
soha || Hiszti
   Cicababák
   Unalom
   Hatalmas társaság
   Gyógynövények
dementorok || A legjobb barátja halála.
mumus || Egy fekete köpenyes alak, aki azt suttogja hogy „Félsz.”
titkok || Egyszer már járt alva.
   Egyszer elszökött auror nagybátyjához
rossz szokás || Sokszor piszkálja a haját.
   Hirtelen haragú.
   Nagyon undok
   a család

apa || William Wraithon, 43, aranyvérű.
anya || Amélia Wraithon, 42, aranyvérű
testvérek || nincsenek
családi állapot || egyedülálló
állatok || Egy Lampropeltis getulus nigritus (fekete királysikló) a neve: Asztaroth

   külsőségek

magasság ||170 cm
tömeg || karcsú
rassz || európai
szemszín || szürke
hajszín || szőke
különleges ismertetőjel egy pók alakú sebhely a jobb alkarján, amit még kiskorában szerzett.
kinézet || Általában csinosan öltözködik, és pozitív róla az első benyomás. Elég szép lány, így nem csoda hogy feltűnő jelenség. De ez őt eléggé zavarja. Szemei mindig hidegen csillognak, és arca is általában közömbös.
egészségi állapot ||egészséges

   a tudás

varázslói ismeretek ||Ami érdekli azt megtanulja ami nem azt pedig épp hogy csak tudja. Az SVK, a Bűbájtan, a Bájitaltan és a Legendás Lények Ismerete a kedvencei. A Gyógynövénytant és a Jóslástant utálja.
mugli képzettségek ||Játszik zongorán és basszusgitáron, és remekül énekel.
pálca típusa ||13 hüvelyk, mahagóni, főnixtoll.

   szerepjáték-példa
Ez egy másik szj-s oldalon, másik karakterem szj példája, remélem megfelel, de írok egyet ha esetleg nem.

Hát nem tudom. Kezdek rájönni, hogy ennek semmi értelme, de nem is tudom, hülyeség lenne hangoztatni. Itt beszélek egy lánnyal a semmiről, sőt ,ezt nem is lehet különösen beszélgetésnek nevezni. Hiszen néha én, néha pedig a lány nyög ki egy egy mondatot, aminek nagyjából semmi értelme, és csak azért mondjuk, mert gáz ez a nagy csend. Nem is tudom, olyan mintha egyedül lennék, csak épp bárki megláthat egy Griffes társaságában, de ez is igazándiból mindegy, hiszen ő csak idejött hozzám, én meg most kivételesen nem zavartam el, még úgy sem hogy tudom, egészen más mint én. De most tényleg nem volt kedvem hozz. Mikor kinyitja a füzetét, bele bele kukkantok, de inkább nem kíváncsiskodok, ugyanis nem szokásom, de tényleg. Marhaság lenne. Én sem szeretem, ha valaki feleslegesen kérdez. Inkább nem szólok egy szót sem. Különben is, ne hogy már én beszéljek, amikor nem én kerestem társaságot. Nem , nem. Azért nem tudok ennyire kibújni a bőrömből, és ami azt illeti nem is akarok, hiszen szeretek olyan lenni amilyen, és nem áll szándékomban változni. Mikor hirtelen Araceli állatkájára nézek, hirtelen eszembe jut Blake, akit persze a szobámban hagytam, és az gondolom romokban hever. De nem baj, ez tényleg nem nagy probléma, hiszen, majd megoldom. De szegényt vétek ennyi ideig egyedül hagyni, vagyis azt hiszem. Nem szokta meg, hiszen valaki mindig volt vele, ha más nem akkor Andy a kis farkas. Szóval úgy döntök, hogy lehet jobban járok, ha addig fejezem be ezt a társalgást, amíg nem vagyok a megszokott, mert nem hinném hogy egy ari kis Griffes akkor sírás nélkül kibírná. Szóval a lányra nézek és megszólalok.- Mennem kell.-Nyögöm ki, és ezért a macskám is hálás lesz nekem, azt hiszem.-Szia.-Köszönök is, és csak utána indulok el a szobám felé.

egyebek||A Black Rose zenekar énekese. Patrónusa: egy farkas.