Locket R. Grimmstark

Locket Rupert Grimmstark

Baking because murder is wrong.

Alapok

jelszó ||  Hogwarts fog tea latte
nem || férfi 
születési hely, idő ||Godric's Hollow, UK; 1990.12.30. 
kor ||  15 
vér || félvér 
évfolyam ||  ötödik 

 

         A múlt

Locket Rupert Grimmstarknak sikerült Szilveszter előtt sikeresen megszületni, aminek az édesanyja borzalmasan örült, mert ellenére annak, hogy a gyermekét nagyon szerette a terhességtől, mint olyantól már hupillilát tudott volna hányni.
Azt gondolta szép gyermeke lesz, hiszen ő is szép volt és a férjére sem volt kifejezetten nehéz ránézni. Locket Rupert Grimmstark, első e néven-hisz valamit magára adó angol asszony semmiképp sem adott volna névként gyermekének egy véletlenszerűen kiválasztott szót, aminek szimpatikus volt a csengése- meglehetősen középszerű gyermeknek tűnt. Nem volt se rossz, se jó, nem sírt se sokat, se keveset. Természetesen senki, még a szülei sem gondolták, hogy már csecsemőkorában fantasztikus lesz, de Xiu Ying kínai lánglelke reménykedett valamiben. Reményei nem találtak meghallgatásra, mikor Locket beszélni és járni is később tanult meg unokatestvérénél, így a családi vacsorákon Xiu Ying többnyire összepréselt pirosra rúzsozott ajkakkal fogta a fejlődésben lemaradni készülő porontyát nézve a többit, és akaratlanul arra gondolva, hogy talán valami probléma lehet a kis Ruruval. Férje mindezzel különösebben nem foglalkozott, Everett praktikus ember révén úgy vallotta a gyerek olyan, mint a kelt tészta, pihentetni kell aztán majdcsak lesz belőle valami.

És lett.
Ha megsózod a kalácsot, még eheted sonkával. Everett egyszer véletlenül megsózta, akkor, amikor még, mint lehetséges beszállítókkal tárgyaltak a Ye családdal, akik kiváló minőségű teáikról voltak híresek. Először megsózta, mert a tekintete véletlenül Xiu Yingre tévedt, a keze pedig egy másik polcra, mint ahová eredetileg nyúlni szeretett volna. A következőt zöldfűszerekkel keverte. A mákos áfonyás kiötlésénél pedig már úton volt a fia, aki már kisgyermek korában is a sütők és nyújtófák mellett volt a legboldogabb.
Kivihették a kertbe, bevihették a szobába, adhattak apró kezei közé bármit, ő mégis mindig visszalopakodott a munkaterületre, hogy apja lábába csimpaszkodva addig nyöszörögjön, míg fel nem ülhet a pultra és nem nézheti, hogyan készülnek a szebbnél szebb és finomabbnál finomabb péksütemények. Az anyja és apja pedig büszke volt rá, ugyanis Locket Rupert Grimmstark hatévesen már meg is sütötte első csokoládés muffinjait, amik egészen kiválóak lettek. Már egy hatéves gyermekhez képest. A sütés után pedig egyből hasonlóan veszedelmes hobbit talált, mégpedig megtanult biciklizni, onnantól kezdve pedig még a mosdóba is azzal szeretett volna járni.
Locket kezdetben nem értette a gyűlöletet, még a családjáét sem, és sokszor kellett vele beszélgetni arról, hogy De Lys gyerekekkel miért nem ildomos játszani. Eleinte próbálkozott, akkor, amikor senki sem látta, ugyanis arra hamarosan rájött, hogy legorombítják érte, kiváltképp az apja, az anyja pedig csak száját húzva vonogatja a vállát. Egy Grimmstarknak nem kell és nem is szabad mindenkivel vegyülni, franciákkal meg főként, a kis Kitnek azonban a gyűlölet mellett a francia szó sem jelentett sokat. Mi is az? Egy nép. Olyan, mint a kínai csak közelebb lakik és másmilyen a szeme. Anyja ezen az eszmefuttatáson jól szórakozott, az apja viszont megtiltotta, hogy a De Lys-khez igyekezzen dörgölőzni.
Kit viszont ritkán csinálta pont azt és abban a formában, amit mondtak neki, győzött tehát a kíváncsiság és egészen a bemutatkozásig nagyon jól érezte magát Basile De Lys-vel. Utána viszont kénytelen volt megtudni gőgös kis játszótársától, hogy ő angol, az angolok pedig egytől egyik degenerált állatok.
Locket nem sírt, de megkérdezte otthon az édesapjától, hogy ők is azok-e. Újabb botrány. Veszekedő szülők és egymásra kígyót-békát kiáltó gyerekek. Csigaevők és pudingzabálók az utca két oldalán, szerencse, hogy ezúttal nem párbajoztak, mint őseik annyiszor tették. Everett nem átallott az egyik De Lys-nek vágni egy frissen sült cipót, aki a világ összes sértettségével nézett rá, holott semmi baja sem történt.
-Azért tudsz még hápogni, te tíz deka fáradt párizsi, mert a mi kenyerünk a tieitekkel ellentétben vajpuha és nem mellesleg ehető!
Kit ezen nevetett és hirtelen már egyáltalán nem is érdekelte, hogy De Lys gyerekek nem akarnak vele játszani, mert bár nem utálta őket olyan vehemenciával, mint a kedves kuzinja, már ő sem akart a közelükben tartózkodni. Nem gondolta, hogy az összes francia idióta, de abban biztos volt, hogy a Godric's Hollow-ban élő kolóniánál hiába ég a villany a toronyban, senki sincs otthon.

A viszály pedig apáról fiúra szállt, valahogy úgy ahogy azt Shakespeare is megírta. Folytatódott a Roxfortban, morogtak a King's Crosson, zsémbeltek a nagyteremben, kibabráltak egymással Átváltoztatástanon és Bájitaltanon egyaránt. Zengett tőlük az iskola. Néha még Lockettől is, bár őt kastélyszerte úgy ismerték, mint a kedvesebb Grimmstarkot. A kedvesebbet és a csúnyábbat, persze utóbbit senki sem mondta volna csak úgy bele a képébe. Unokatestvérével ellentétben, ő többnyire nem az ellenséges magatartásáért kapott büntetőmunkát, hanem azért, mert kishíján illegális sütödét nyitott a konyhában, ellenére annak, hogy a házimanók alig akartak nyújtófát adni a kezébe és lépten-nyomon igyekezték kiterelni a konyhából, amint kiderült, hogy nem enni jött, hanem sütni. Ha pedig volt is szerencséje nyújtófához, az olyan apró volt, hogy már a tizenkétéves Kitnek is -rendkívül ironikus módon- meg kellett azt nyújtania.
De természetesen megérte időnként szó szerint odébb seperni szerencsétlenül járt manókat a munkaállomásnak kinevezett sarokból, ám mindenek közül akkor érte meg a legjobban, amikor Hanni Haeni megtudta, hogy Kit süt és okvetlenül meg akarta kóstolni a műveit.
Locket Rupert Grimmstark pedig egyre bátrabb lett a konyhában, egyre bátrabb az üst felett-Oakley professzor meglehetősen csekély örömére- és kreatívabb, ahol csak tudott. Szerencsére a lánynak nem az innovatív bájitalait, hanem a változatosabbnál változatosabb ízű és formájú süteményeit mutatta be, amik általában sikert is arattak, még akkor is, ha egyik-másik próbálkozás-gondolva itt a nyúl alakú darabokra- kissé fojtósra sikerült.
Locket egészen bátor volt és ügyes, de nem volt túlzottan jóképű és ezt ő is tudta magáról. Nagy volt az orra, kissé pattanásos a bőre-bármit is kent rá nagy ügybuzgalommal az édesanyja- és elég rendezetlenek a fogai. Nem olyanok, mint egy gereblye, de azért ezen is lehetett volna javítani. De ha ebben volt valami jó, hát Kitet biztosan nem a két szép szeméért kedvelték, egészen addig…

Azt a napot csak úgy emlegeti, hogy „amikor Basile de Lys ellopta az arcát.” Minden a másodperc törtrésze alatt történt, Kit pedig a mai napig nem emlékszik másra, mint villanásokra, a falra és arra, hogy hamarosan elvesztette az eszméletét. Senki nem gondolta, hogy a biciklivel ugrott dupla Lutz azt eredményezi majd, hogy az arca nagyrészét plasztikában jártas medimágusok veszik majd kezelésbe, hogy aztán szinte teljesen átalakítsák. Ennek eredményeként Locket, mint egy új ember jött ki a kórházból és bő fél évig utálta ennek az új embernek minden egyes vonását.
Mostanra nem mondható, hogy megkedvelte, de elkezdte megszokni. Már nem rettent meg minden alkalommal, amikor a tükörbe nézett és mert mosolyogni. Emellett azt is tudta, hogy akármilyen vehemenciával nevezi arcrablónak azt a sajtszagú gall Basile-t, attól még senki sem kötelezte rá ott és akkor, a macskaköves utcán, hogy visszaforduljon az öklét rázni, miközben eszeveszett sebességgel száguldott. De azért jól esett neki egy kis személyes vonatkozás, hogy egyszerűbben legyen utálni azt, aki croissant-nal eszi még a lágytojást is és már csak azért is elmondható róla, hogy hülye büzi.
Ötödévre Locket Rupert Grimmstarknak voltak barátai, engedélye a konyhában való ólálkodásra, friss pozíciója a kviddicscsapatban-amiről mellesleg az anyja még véletlenül sem szerezhet tudomást, mert még a levegővételtől is eltilja, nem hogy a levegőtől- és egészen meglepő módon egy randevúje-fúj, micsoda francia szó ez!- Hanni Haenivel, annak ellenére, vagy éppen ezért, mert több alkalommal is igyekezett megfulladni a közelében.
Nos…az élet pék! Mármint…szép.

Idővonal I I
•   1990.12. – Xiu Ying kiválasztja a Locket nevet, amiről nem lehet lebeszélni.
•   1994.- Locket kedvenc játszóhelye a konyha.
•   1995. – Ezerszer is elmondják neki, hogy a de Lys gyerekekkel nem lehet játszani.
•   1996.- Megsüti az első kenyerét teljesen önállóan.
•   1997.- Megsüti az első kenyerét önállóan, amit meg lehet enni.
•   2000.- Először jár édesanyjával Kínában.
•   2002.- Beosztják a Griffendélbe, és először áll szóba Hanni Haenivel.
•   2004.- Megengedik, hogy ráérő idejében a konyhában süssön.
•   2005.07.- Egy közvetetten Basile De Lys által okozott baleset során annyira eltorzul az arca, hogy nem tudják rekonstruálni.
•   2005.08.- Lorian Grimmstarkkal nem túl titkos akciót indítanak a de Lys-k ellen.
•   2005.09.- Locketnek minden órán újra és újra el kell mondania, hogy ki ő. Sok diáktársa sem ismeri fel.
•   2006.04.-10.- Erőteljesen tetszeni kezd neki Hanni Haenni, amit nem kezel túl jól.

Jellem

Szeret mindig a legrosszabbra gondolni, és örülni, ha mégsem az történik, ha viszont igaza volt, azt egyszer jó hangosan közölni fogja mindenkivel, akire vonatkozik. Alapvetően sokszor van igaza, mert fiatal kora ellenére jól méri fel a helyzeteket és igyekszik kiismerni az embereket, ebbe pedig csak és kizárólag azért hajlandó energiát fektetni, mert nem szeret csalódni.
A dicséreteket elengedi a füle mellett, a sértéseket viszont évekre elteszi. Ha valaki egyszer odaszúr neki valamit, arról még három téllel később is eszébe jut majd zuhanyzás közben, hogy mit kellett volna válaszolnia. Szarkasztikus megjegyzései mindig készen állnak, de nem használja őket ok nélkül. Viszont, ha valaki tényleg átlép egy határt, előjön az „ŐsLocket”, aki olyan mondatokat tud kimondani rezzenéstelen arccal, hogy még a kastély szellemei is befordulnak tőle a sarokba. Fontos számára, hogy a tetteit legalább saját maga számára tudja jusztifikálni,illetve legalább egy külső szemlélő számára tűnhessen úgy, hogy nincsenek problémái az idegrendszeri szabályozással. Különösen gyorsan aktiválódik ez az állapot másokat vagy őt magát érő igazságtalanság esetén, vagy ha valaki kéretlenül beleszól abba, amit csinál. Ha éppen süt, gitározik vagy alkot valamit, és valaki mögé áll azzal, hogy „én ezt nem így csinálnám”, ott nagyjából el is múlik minden jókedve, és majdnem bárki fejére ráhúzná a keverőtálat. Nem azért, mert ne fogadna el segítséget, hanem mert ha nem kérte, akkor nem segítségnek, hanem idegesítő háttérzajnak minősül.
Türelmesnek és nyugodtnak tűnhet, de valójában olyan ember, aki háromszor képes elmondani valamit, utána pedig kijelenti, hogy süketekkel és értetlenekkel nem tárgyal. Egészen szociális személyiség, minden témához és különös hobbihoz remek hallgatóság, amellett, hogy érdeklődően hümmög vagy bólogat, miközben beszélnek hozzá, nagyon sok mindent meg is jegyez és hónapokkal később valaminek kapcsán fel is hozza, ki milyen seprűt szeretne, melyik tanárt utálja szívből, vagy hogy valaki egyszer fél órán át magyarázott neki az unikornisokról, amitől a körülötte lévők úgy érzik, hogy igazán figyel rájuk. Kényszerhelyzetben működik a legjobban. Ha van határidő, pánik és minimális egzisztenciális válság, hirtelen elképesztően hatékony lesz. Ha nincs világégés, akkor egyszerre akar medvehagymás kenyeret sütni, megtanulni egy My Chemical Romance számot ukulelén, rendbe rakni a cuccait, és teljesen indokolatlanul utánanézni, vajon tényleg teleszkópos-e a tapír pénisze, mindezt természetesen hajnali kettőkor. Másoknak remek tanácsokat ad, csak saját magára nem alkalmazza őket, mert valahol mélyen nem bízik eléggé magában, amellett, hogy kegyetlenül konok tud lenni.
Egyetlen kivétel van: a konyha. Ott nincs vita, nincs bizonytalanság, ott ő tudja, mit csinál, és ezt mindenki más is jobb, ha elfogadja.

Merengő || -Az első tökéletes apple crumble elkészítése, amit az édesapja is méltatott.
-A közeledő házfal és az ütközés élménye. A hang, ahogyan a biciklivas hajlik.
Edevis tükre || A Black Hound sütödéjében tevékenykedik, neki háttal egy lány üldögél a pulton, a haja hol ilyen színű, hol olyan.
Mumus || Önmaga,de csak a hajáról ismerszik meg. Arca szétroncsolódott, állkapcsa törötten lóg, a fogai nagy része hiányzik.

Apróságok

mindig || a tűzhely melege, kávé, fahéj,sebesség,alkotni
soha || a franciák in general, Basile de Lys pofája, a saját furcsa viselkedése Hanni előtt, Szent Mungó, ha megkapódik a kenyér alja, de nyers marad a belseje
hobbik || Ugyan mit csinál pék? Süt és gitározik.
Százfűlé-főzet || Aranybarna, illata a frissen sült péksüteményeket idézi, de vegyül bele valami fémes. Mintha a kellemes vajas íz vérrel keveredne és némi fahéjjal.
titkok || Többet gondol Hanni Haenire, mint a mindenféle habos süteményekre.
Sokszor még mindig idegennek látja a tükörképét.

azt beszélik, hogy... ||

•Nem baleset történt, a szülei biztos csak szebb gyereket akartak.
•Még ilyen szép pofával se kell senkinek.
•Egyszer intim közelségbe került egy pitével, vagy éppen bagettel, utóbbihoz elismerés is jár.
•Álszerény, valójában odavan magáért.
• Asztmás, azért köhög ilyen rémesen sokat. Vagy ez már a pestis maga?

A család

apa || Everett Grimmstark; 46;félvér, megértő és megengedő apa-fia kapcsolat
anya || Xiu Ying Grimmstark (Ye) ; 43; szerető, de a baleset óta túlaggódó helikopteranyuka

állatok || Kakaós és fahéjascsigák minden mennyiségben

Családtörténet ||

A francia-angol évszázados viszályról és a Black Hound kávézóról elhíresült, nagymúltú Grimmstark család egyik mellékágához tartoznak. Ez a mellékág hosszú ideje a péksüteményeket érintő kreatív munkával és magával a sütéssel foglalkozik, így Ewerett Grimmstark is ebben jeleskedik, és már az ő apja és nagyapja is a pékmesterséggel foglalkozott elsősorban. A családon és az üzleten belül is meglehetősen fontosak, de csak a saját szegmensüket irányítják.
Anyai ágon a szintén félvér Ye család a Jiangnan régióból származi, mely a teatermelés szempontjából meglehtősen fontos terület. Számos teaültetvénnyel rendelkeznek Jiangsu és Anhui tartományokban, fő profiljukba tartozik a Longjing zöld tea, Keemun fekete tea. A család gazdag és megbecsülésnek örvend, de nem számítanak arisztokratáknak, kiváltképp nem az aranyvérű családok között. A Grimmstark családdal üzleti fronton kerültek kapcsolatba, mikor is bővíteni szerették volna egzotikus teakínálatukat. Révén kizárólag Xiu Ying beszélt angolul, így fordítóként vezette az üzleti megbeszéléseket. Kettejük házasságát nem csak üzleti megfontolás, hanem szimpátia is vezérelte, ám előbbi sem számított problémának, így Xiu Ying foglalkozik azzal, hogy a tipikus britek által gyakran fogyasztott teákon kívül, milyen keverékek jelenjenek meg szezonálisan a Black Hound polcain.

Külsőségek

magasság || 175 cm
testalkat || arányos
szemszín || zöldesbarna
hajszín || mogyoróbarna

kinézet ||

A hirtelen nőtt tinédzser tipikus esete szélesedő vállakkal. Éppen idén érte el a 175 centimétert. Haja félhosszú, rendezetlen hullámokban omlik a vállára, a fésülködésen túl nem igazán van kapacitása foglalkozni vele. A szeme színe érdekes, ha bizonyos szögben esik rá a fény, olyan, mintha a bal írisze zöldebb volna. Félig kínai, de ez mások számára nem szembeötlő, amíg meg nem látják az édesanyja mellett, akivel gyanúsan hasonló a szemük formája, korábban pedig a mosolyuk is szinte identikus volt, jelenleg viszont vannak olyan vonásai, amik se az apjának, se az anyjának nem tulajdoníthatóak.
Locket arcának több mint fele gyanúsan szimmetrikus. Tökéletes orr, se nem nagy, se nem kicsi, makulátlan bőr, épp megfelelően éles állvonal, egyenes fehér fogsor, mintha csak rajzolták volna. Így jelenleg egy nagyon csinos fiú benyomását kelti, még annak ellenére is, hogy nem szentel nagy figyelmet annak, hogy milyen ruhákban van. Ha nem az iskolai egyenruhájában látni, akkor alapszíneket és alapdarabokat hord. Elengedhetetlen kelléke az egyszerű lenköténye, enélkül nem is szívesen áll neki sütni, illetve a napszemüvege, mivel borzasztóan érzékenyek a szemei.

avialany || Thomas Alexander

A tudás

varázslói ismeretek ||

Locket kreatív, szereti innovációkat, tehetséges, de elég egyenetlen képességű diák. Nem direkt és dacosan érezteti ezt tanáraival, de lehet róla tudni, hogy nem terve továbbtanulni, ezért nem is feltétlenül van minden esetben azon, hogy kihozza magából a maximumot.
Erősen változó a teljesítménye Bájitaltanból, mert a tárgyat túlzottan a konyha világához hasonlítja, amit már jól ismer, így itt is hajlamos kísérletezni és eltérni a leírásoktól, ennek megfelelően sokszor robban a munka keze alatt, vagy lesz egyszerűen használhatatlan. Ha követi a recepteket, akkor a bájitalai nem tartoznak a legrosszabbak közé.
A Bűbájtan az egyik legerősebb tárgy nála, ezt is legalább annyira szereti, mint a Bájitaltant, de jobban szerepel belőle. Nehezen viseli az elmelétet, de gyakorlatban gyorsan el tudja sajátítani a bűbájokat és, amik rendszeresen előkerülnek, azokat magabiztosan is tudja használni.
Átváltoztatástanból attól függ a teljesítménye, hogy éppen mennyire tud vagy akar foglalkozni az adott varázslattal. Ha fáradtnak érzi magát vagy elmerül a gondolataiban, elég rosszul tud teljesíteni, máskor pedig igazán ügyes, de itt sem erőlteti meg magát túlzottan.
Az Alkímiában kifejezetten érdekelt, és mivel meg van maga az érdeklődés, ezért általában a teljesítménye is megfelelő, LLG-re ellenben csak azért jár, hogy jobban teljen az idő és sokszor a rúnafordításai sem mondhatóak pontosnak. Gyógynövénytan tudása felületes, azokat a növényeket ismeri fel, amiket hasznosnak talál, akár a konyhában, akár a bájitalokhoz. Nem különösebben szívleli a mandragórákat.
A seprűn stabilan megmarad, a kviddicscsapat újonc örzőjeként ez egy szerencsés tulajdonság, ha csak minden második gólt enged be, már elégedett lehet vele a csapat.

Egyéb

Egyéb ||
•Kezdő szinten beszéli a mandarin nyelvet, olvasni és írni viszont nem tud rajta.
• Hat éves korában kapott egy gitárt, de csak 11 évesen kezdte eléggé érdekelni, ahhoz, hogy megtanuljon rajta tisztességesen játszani.
• Ha megkérdeznéd, milyen kenyér lenne, azt mondaná, hogy teljeskiőrlésű mákosáfonyás.
• Bonyolult süteményeket mérnöki pontossággal szeret megtervezni, papíron, amit aztán sütés előtt sosem talál.
Végezetül, tessék, itt egy csokis muffin!