Soha nem vártam még kevésbé a tanévkezdést, pedig semmi okom nincs arra, hogy megfosszam magam a régi kastély biztonságától, és attól a tudástól, amit a tanárok által magamba szippanthatok. Különösen most, hogy már csak pár hónap, míg nagykorú leszek, hogy aztán megpattanhassak otthonról. Őszintén fogalmam sincs még arról, hogy miként fogom ezt kivitelezni, de kezdetnek megnyitottam a saját trezorom a Gringottsban, és a Karine nénikémnél megkeresett pénzemmel is jobban gazdálkodom. Egy részét befektettem a koboldoknál, a másik részét pedig eltettem biztonsági tartalékként a jövőre nézve, hogy még se csupasz fenékkel fussak neki a nagyvilágnak. Azért csak laknom kéne valahol, ha végeztem a Roxforttal.
Mégis jobban aggódok Vivien miatt. Ami a szerelmet illeti, nem vagyok szakértő, de úgy hiszem, hogy jobban meg fogja viselni Tetsuya méltánytalan árulása, amivel cserben hagyta őt, minket. Fel vagyok készülve arra, hogy többet találkozom majd a durvább énjével. Tetsuval ellentétben én viszont nem fogom elárulni őt. Itt leszek vele, és toleránsabb leszek vele akkor is, ha nem mindig fogjuk érteni egymást. Közös medálunk rám eső része a Koreában vásárolt felsőm alatt rejlik emlékeztetőül arra az esküre, amit szívvel és vérrel hoztunk meg. Persze nincs szükségem ilyen gesztusokra sem azért, hogy mellette legyek.
Egy hét múlva telihold – még mindig nehezen igazodok ki a hangulatingadozásokon, amit a holdfázisok művelnek vele. Attól tartok, az emberek kiismerése nem az erősségem, csak a simliseket és a kummantásokat szagolom ki messziről. De az még sem ugyanaz.
Óvatosan nyúlok kezéért, jobban mondva inkább csak felajánlom, hogy megfoghatja, ha szeretné, miután végre leültem a szokásos helyemre, az ablak mellé. Báró Clawdiuspawdius az ülésem alatt, a csomagjaim és a seprűm a csomagtartó részen, a lábaim pedig az új deszkámon pihentetem.
- A régi deszkám gatya, összetörtem a Bowl of Marseille-ben. Az egy mugli skate park Marseille-ben, ott lehet a legjobban trükköket gyakorolni. - és kisebb koromban ott segítettem először a nagynénikém… vállalkozásában, bár azért örülök, hogy most már ennél fontosabb munkát bízott rám. A lábam alatt kicsit meggörgetem az egyelőre még díszítés-szűz deszkát, aminek persze semmilyen mágikus tulajdonsága nincs. Megpróbálok azért keresni valakit, aki tud egy kicsit bűvölni rajta, hogy a kastély rögös útjain is használhassam anélkül, hogy kicsorbulna a kereke, és ne kelljen felhorzsolt bőrrel szégyen szemre Madame Pomfrey előtt megjelennem. Azt persze sejtem, hogy a tanárok se lesznek annyira oda érte, de bízok a szerencsémben, hogy nem kobozzák el. Friccset meg deszka nélkül is bármikor kielőzöm.
Azért sajnálom, hogy a régi deszkám összetört, rajta volt már Tetsu aláírása. Mivel muglik között voltam, ezért megjavíttatni se tudtam. A darabjai azért most ott vannak egy dobozban a zsebkoszos szobámban.
- Voltatok a VB-n? Állítólag Smackhammer olyat kapott az olaszok gurkójától, hogy még mindig nem ismeri fel a feleségét. - persze ezt is csak a sporthírekből tudom, futólag olvastam a Gargouille-ban a sportrovatban (a Prófétát csak nem járathatom, ha Marseille-ben vagyok). Persze a vezető hír inkább az volt, hogy végre megmurdált az amerikaiak elnöke. Jó, hogy megszabadultunk tőle. Senkinek se fog hiányozni.
- Jó lett volna látni játszani a volt kapitányunkat, de nem akartam máris elverni a pénzt, amit a mugli nénikémnél megkerestem. Koreába se megyek, ha nem fizetik. - rápillantok Vivienre, hogy valamilyen reakciót tudjak leolvasni az arcáról. Nagyon szeretnék beszámolni az élményeimről, amiket ott kaptam. Az állatkertekről, a vidámparkokról, a szépségnapokról (a koreaiaknak van néhány nagyon furcsa bőrápolási rutinjuk, azért pakoltam ezekből a dolgokból is a táskámba, sőt, egy, a fülem alatti pattanást most is egy panda formájú matrica takar el), és úgy mindenről, ami abban a két hétben történt. Majdnem az egyedüli része volt a nyárnak, amit nem azzal töltöttem, hogy dolgozom, ráadásul ez volt az utolsó, hogy láthattam Tetsut. 안녕, Chikara Tetsuya. Ha meglátlak egy magazinban, talán még elolvaslak.
- Kíváncsi vagyok, ki jelentkezik majd O’Hara és Scrimgeour helyére. Nem irigylem őket, mindegy, milyen jó lesz, sose lesz olyan jó kapitány, mint ők voltak. Meg kíváncsi vagyok, ki lesz az új fogónk. Jenkinst mondjuk nem lesz nehéz túlszárnyalni. - egy éve még a vonaton győzködtem Jenkinst, hogy jöjjön vissza a csapatba, de cikesz helyett legfeljebb csak nemi betegségeket kaphatott el, vagy a fene tudja, mit csináltak O’Harával és hogy működnek ezek. Nem is érdekel.
- Nekem nincsenek ilyen ambícióim, én csak szeretek játszani. Azt hiszem, nem is menne, tényleg csak a kviddicsen kéne járjon az agyam. Leadok viszont pár tantárgyat, ahogy ígértem, és azokra koncentrálok, amik kellenek a Godricra. Az SVK-t se veszem fel, majd a párbajklubban behozom magam. - pedig a lakhelyem miatt adná magát, hogy még inkább vegyem komolyan az SVK-t, de a Hugrabug házvezetője a tanár, szerintem ez árulkodó. Tuti többet tanulok majd önvédelemről Saoirse-tól. Még a mugliismeretet és az átváltoztatástant is hanyagoltam, pedig az előbbi legalább érdekes, utóbbi meg hasznos. Muszáj volt viszont felszabadítanom magam mindenki épelméje érdekében. Tudom, hogy nehezebben vagyok tolerálható vizsgastressz alatt. A repüléstan azért megmaradt.
- Képzeljétek, kiengedték a nagybácsikámat az Azkabanból. Elég nagy utcabál volt a Zsebkoszban, mégis csak háborús hős. - akire méltán lehetek büszke. Még mindig nem értem, miért kellett lecsukni, hát hogy tettette volna magát inferusnak? Koholt vádak, valakinek biztos útban volt. Mondjuk sajnos nem tudta végigmondani a sztori végét, eléggé felöntött a garatra a végére. Szomorú. Remélem, karácsonykor megkérdezhetem tőle újra.
- Na és veletek mi történt a nyáron? Ezeket meg a közösbe hoztam, vegyetek. - most, hogy végre varázsolhatok, kilebegtetem a zárt táskámból azokat a snackeket és édességeket, amiket Koreából hoztam. Van ott mindenféle furcsaság, például rák meg teknős meg banános chips, de a csokis és mézes finomságok is előkerülnek. A vonatos édességes néni úgy se tud olyat hozni, amit máshol ne tudnánk megvenni itt Angliában!
