Vianne Maeve Gardner
jelszó: mandragórafüggők gyülekezete
nem: nő
születési hely: Berkeley, CAL, USA
születési idő: 1988. 08. 31.
kor: 17 év
vér: fél
iskola: Ilvermorny, Horny Serpent
évfolyam: hetedik
Figyelmeztetés: a műsor megoldatlan családi dilemmákat, atipikus családmodellt, popkulturális, politikai, illetve szexuális utalásokat tartalmaz.
Ha ez problémát jelent, most még elkapcsolhatsz.
A megjelenített műsor teljesen fiktív. A világ szabályain és lore-ján belül ilyen tartalom nem ment le soha. Csak a szerző agybaja és választott narrációs eszköze a karakter előzménytörténetének és aes-ének bemutatására.
Az előtörténet a nyugalom megzavarására alkalmas, vizuális és interaktív, játékos elemeket tartalmaz. Éppen ezért a legjobb számítógépről, böngészőből olvasni.
Bár previewban tökéletesen működtek, a szerző legnagyobb törekvései ellenére nem sikerült beépíteni őket technikai akadályok miatt, így ezek többsége linkekként elérhető.
A képernyő villanó fénye gyors csatornaváltásokról tanúskodik. A műsor szereplőinek mondandóját megszakítja, ahogyan a varázstévé esti nézője egyik csatornáról a másikra vált. Nem tudjuk meg, mit adunk hozzá a casserole-hoz Mrs. Herriot Bridget főzőműsorában, és lemaradunk arról is, ahogyan Smackhammer elkapja-e a cikeszt.
Oh. Még mindig itt vagy? Nem kapcsoltál át?
Legyen hát!
Hol is kezdjük? Igen! Térjünk vissza egészen a kezdetekhez!
1986 nyarát írjuk. A hajdani Coven Fest első állomása Big Sur hegyekkel és magnixriasztó-bűbájokkal elzárt partja, még mielőtt átköltöztették volna az egész rendezvényt a deadwick-i sivatagba. Olyan idők voltak ezek, amikor Lorcan d’Eath még csak próbálgatta a denevérszárnyait, mielőtt a ma ismert rock sztárrá változott volna, a Weird Sisters még csak egy iskolai banda volt az óceán túlpartján, akiket senki sem ismert, és senki sem tudta, hogy hamarosan legendák lesznek, és Salem sem volt még egy hatalmas tourist trap.
A magnixok és a mi világunk ekkor kezdett igazán összeérni. Az egyes államok legnagyobb városaiban sorra jelentek meg az új WizBurgerek, és hopp! A MagicMeal menü minden gyerek kedvenc comfort foodja lett. Those were the days.
Ami a Coven Festen történik, az ott is marad. Így szólt a szállóige, így talán jobb is. A részleteket, különös tekintettel a fogyasztásokra, fedje jótékony homály, főleg ennyi év távlatából. Annyi viszont fix, hogy Flora Gardner boldogan ünnepelte tizennyolcadik szülinapját - az elsőt, amit az Ilvermorny elvégzése után tarthatott. Egyáltalán nem gondolt arra, hogy itt, ezen a pár száz fős, enyhén kaotikus, óceánparti fesztiválon fog szerelembe esni, a találkozás azonban mondhatni, sorsszerű volt. Ahogyan az én sorsom is ezen múlt.
Így történt azonban, hogy egyetlen pillantásra beleszerelmesedett Arlo Addlerbe és a szőke tincseibe, a MACUSA – ekkor még – egyszerűnek és ártalmatlannak tűnő gyakornokába. Közösen táncoltak a Thaumaturgy „Calling Vianne” című dalára. Gondolom, nem nagy spoiler, amikor kiderül, miért is lesz fontos mérföldkő ez a dal. Vagy ne spoilerezzek? Hmm, a pilot epizód alapján azt hiszem, ez már túl késő.
Rövidesen összebútoroztak itt, Berkeleyben, még ha egyikük sem tervezte a korai családalapítást. Keresztülhúztam minden számítást, mert én bizony, akkor is jöttem, ha nem álltak készen rá. Kívülről nézve egy tökéletes élet volt. Két fiatal, akik Arlo munkája miatt, mert hogy az ő profizmusát jól megfizették, szinte korlátlan szabadsággal rendelkeznek. Varázstalanokhoz közel, jó szomszédságba vettek házat, a napjaink pedig úgy teltek, mint egy szülésösztönző reklámban, ahol mindig minden idilli és tökéletes, épp, mint egy mesében. Napsütés, széles mosoly, az égvilágon nincs semmi gond.
Hatévesen megvolt mindenem, amire egy hatévesnek szüksége lehet. Igen, játékom is volt elég, de nem feltétlenül erre gondoltam itt. Soha nem kellett félelmet éreznem vagy szégyent. Nem volt olyan dolog, amivel nem fordulhattam a szüleimhez, ők pedig mindig türelemmel és megértéssel fordultak hozzám dacára annak, hogy mennyi kritika érte őket.
Nem lesz ez így túl sok? Mi van, ha makacs lesz, akkor ki fogja megnevelni? Kitől tanul majd tiszteletet? Ezekre a kimondatlan dolgokra, mert ezek általában kimondatlanok voltak olyanoktól, akik nem is velünk éltek, mindig csak vállat vontam. Nem volt okom arra, hogy bizonygassam ezeknek a felnőtteknek, hogy nekem ez így jó, Flora és Arlo pedig a végletekig megvédték a szabadságomhoz és jólétemhez való jogomat.
Majd az egyik reggel, amikor Arlo a The Wizarding Voice aznapi számát lapozgatta kávéja kavargatása közben, Flora pedig a reggelimet tálalta – epres-áfonyás gofri volt tejszínhabbal - , jött ki belőlem a kérdés minden előjel nélkül: ki az a Peadar?
Térjünk vissza akkor az elejére. Ott vagyunk a Coven Festen, anyám épp csak betöltötte a tizennyolcat. A sátrak között kóvályog, kézen fogva valaki mást, aki cseppet sem szőke, és addigi ismereteim szerint egyáltalán nem volt a képben. Peadar, mert hogy így hívták, együtt érkezett anyámmal. Együtt aludtak a sátrukban, együtt ettek és együtt üvöltötték teli torokból kedvenc dalaik refrénjét.
Együtt sodródtak végig a fesztiválon, és együtt estek szerelembe valaki mással, még csak nem is külön-külön, hanem pontosan egyszerre, ami így meglehetősen érdekes szituációt szült. Aztán már hárman táncoltak tovább, és hárman ünnepelték a nevemet adó dalt. Hárman tértek vissza a sátorba aludni, hárman osztották meg érzéseiket, vágyaikat és titkaikat, és hárman döntöttek úgy, hogy nem volt elég, ez nem lehet egy egyetlen fesztiválra szóló történet, way too real ahhoz. Értelmet nyert a világ rendje, minden mindennel összepasszolt, úgyhogy úgy döntöttek, összecuccolnak, fittyet hányva a normákra, az elvárásokra és a felszaladó szemöldökökre. Berkeleybe költöztek, egészen közel a varázstalanokhoz, az érkezésem után pedig nem kettő, hanem három szülő figyelme és szeretete volt az enyém.
Nem volt fontos, hogy kitől örököltem mondjuk a fülem vagy az orrom. Nem foglalkoztatta őket mindaddig, amíg biztonságos és egészséges környezetet nem tudnak nyújtani számomra. Talán gondolhatnánk azt, hogy ez sikerült is nekik. De amikor egy éves voltam, Peadar valamiért mégis kilépett a ménage à trois felállásból.
Konkrétan egyetlen emlékem sem maradt róla. A szüleim mindketten nagyon ügyeltek arra, hogy még véletlenül se mondják ki előttem a nevet, a családi fotóalbumokhoz pedig még túl fiatal voltam ahhoz, hogy megértsem és kérdéseket tegyek fel. Most viszont voltak, mert mindent tudni akartam róla, amit hatéves fejjel felfoghattam. Flora és Arlo pedig hűen az eddigi irányelveiknek nem zárkóztak el a válaszoktól. Elmondtak nekem mindent, amit tudni szerettem volna. Cserébe pedig látszólag ők is kaptak egy választ a kérdésükre.
De erre visszatérünk a reklám után.
Úgyhogy egyszer csak ott voltam a Pálcák Termében, röviddel később pedig a Horned Serpent falvában találtam magam. Crazy, right?
Az elvárások persze nagyok, de az őszintét megvallva sose voltam túl motivált abban, hogy ezeknek megfeleljek, főleg egy ilyen, kreativitást és szabadságot megfojtani kívánó környezetben.
Az ősöket hiába imádom, azért ők se tették kellemesebbé a helyzetem. Most, hogy ők választ kaptak egy kérdésükre, mert minden bizonnyal Arlo lánya lehetek, elintézték azt is, hogy egyenes képmása lehessek – nem csak a szőke haja okán. Arlo idejekorán gondoskodott arról, hogy a MACUSA magának akarjon, és kikövezte előre számomra a sikerhez vezető utat. Ami így kedves, persze, de mi marad akkor nekem? Még tojáshéjjal a fenekemen is éreztem, hogy ez így nem oké, mert a sorsomból így nem mondhatok semmit magaménak. Éreztem, hogy ez az egész teljesen ellentmond annak a szellemiségnek, amiben addig felnőttem. Ez az apró gesztus viszont korlátot emelt körém és láncokat aggatott lábamra. Ha a lánc hosszú is volt és aranyból, de mégis csak egy lánc.
Évről évre, ahogyan egyre jobban fókuszba került jövőm és sorsom, valami új magasodott felém. Az egyetlen olyan dolog, amibe nincs beleszólásom, ami felől nem dönthetek, a hátralévő életem teljes szinten meghatározza. A MACUSA és New York szürkesége árnyékot vet rám, az Ilvermorny pedig nem más, mint az előszobája annak a börtönnek, ami hamarosan rám zárul.
Így tehát nem mondhatnám, hogy valaha is motivált voltam a tanulásban. High expectations, tudom, de csalódást kellett okoznom. Minek? Mi értelme, ha nem tehetem azt, amit akarok? Mindenki azt mondta, milyen szerencsés vagyok, pedig ez csak egy lehetőség, ami nekem épp adott. Ez önmagában még nem jelent boldogságot.
Aztán a tanáraimat és a diáktársaimat is sikerült felidegesítenem. Pedig becs szó, nem akartam szándékosan bántani senkit. A szám viszont akkor is csak járt, amikor nem kellett volna, és olyan titkokat fecsegtem ki, amikről nem kellett volna tudnom. Az első évem volt a legnehezebb, mert nem ismertem a határaimat, és nem ismertem mások határait. Olyan sebeket téptem fel, amiket nem kellett volna, ennek pedig viseltem a következményeit. Rövidesen megtanulták azt, hogy jobb körülöttem óvatosnak lenni, na nem mintha bármikor bármit is direkt csináltam volna.
Már az első ilvermornys napokban kijelöltem a gangemet, még ha se Vale-lel, se Varvarával nem lettünk szobatársak. A V kötelez, és tőlük éreztem a legjobb vibe-ot is. Nem gondolkoztam rajta sokat. Úgy szedtem össze őket, ahogyan két kiskutyát egy friss alomból. Széles mosollyal léptem oda hozzájuk külön-külön, hogy megkérdezzem, leszünk-e barátok. Így született meg a három grácia, a #vwitchgang életre szóló szövetsége.
Idővel aztán rájöttem arra, hogy ha az elvárások kisebbek, akkor az emberek kevésbé feszülnek körülöttem. Ha nem tűnök elég okosnak, akkor nem látszok elég veszélyesnek sem. Évről évre, fokozatosan, lassan, de biztosan kezdtem rájátszani a szerepemre. Busted! Még ha páran át is láttak rajta, mint a gang, vagy akár Miguel. Mert Miguel… hol is kezdjem?
Kötelező közhely, hogy a cheerleader a saját sportolóival kavarjon, én viszont rendszeresen egy ágyban találtam magam az ellenféllel. Világunk keresztmetszetében ott volt az a közös pont, a sorsunkhoz tartozó elvárások, és az furcsán rövid idő alatt kialakult, mély bizalom. Papírforma szerint jó páros voltunk. Értettük egymás nyelvét, és mindketten hasonlóan szerettük élvezni az életet. Azonban úgy egyszerűen nem voltunk képesek működni. A nagy összeveszéseket még nagyobb kibékülések követték, egészen addig, amíg be nem láttuk, hogy ez így nem fog működni. Így aztán egy idő után ami nem megy, már nem is erőltettük. Ami még megmaradt köztünk, az mégis stabilabb, mint bármilyen párkapcsolat.
A műsorszünet alatt próbálják ki játékunkat!
JÁTÉK ♥
Miként teltek az évek, a kíváncsiságom Peadar felé nem kart lekopni. Tizennégy évesen vettem a bátorságot először arra, hogy írjak neki. Nothing fancy. Csak pár sor, néhány óvatos mondat, meg egy régi fotó, amit a levélhez csaptam. Abban se voltam biztos, hogy olvasni fogja. Pláne abban, hogy válaszol.
Hát válaszolt.
A következő hónapokban aztán egyre többet leveleztünk. Nem próbált meg apáskodni, ami kifejezetten jól esett. Nem volt rá szükségem, ott volt nekem Arlo. Úgyhogy én sem csináltam úgy, mintha egy lány lettem volna, akinek apára van szüksége.
Aztán a 15. szülinapom előtt egyszer csak megjelentem az ajtajában, hogy akkor én most ide költöznék, fogadjon be, mert kérdéseim vannak és meg akarom ismerni őt. Vakarta egy kicsit a fejét, de addigra én már be is fészkeltem magam, hogy kisajátítsam a vendégszobát és vele együtt a fürdőszoba összes polcát, és az összes vízszintes felületet beterítettem a kencéimmel. Nagyon, nagyon fontos volt, hogy azokat magammal hozzam, és nem csak cheerleader babona. Nekem csak az a fogkrém jó és kész.
Nem kedveltem elsőre. Idegesítően nyugodt volt még akkor is, amikor Miguelt felvittem az ágyába. Annyival nyugtázta az egészet, hogy terhes legalább ne legyek. Like, excuse me? Miért tenném ezt magammal? Egy órával később meg már arról dumáltak vacsora közben, hogy Miguel milyen sárkányfüvet fog hozni neki legközelebb. Bármit is csináltam, nem tudtam megütni az ingerküszöbét, de még sem közönnyel reagált, hanem, nem is tudom, mivel. Mintha tudatosan nem akarna beavatkozni a dolgomba. Tudta azt, hogy semmi értelme tiltani és beavatkozni, és a legnagyobb hülyeségeim után is elvitt inkább pizzázni. Comfort food over drama.
Egyre csak azt éreztem, hogy egyre több a hasonlóság, és talán ez zavart a leginkább. Egyre többször láttam benne önmagamat. Nyilván ki is elemeztem a gangnek a dolgot, mert miért ne tenném? Szerintem hónapokig csak erről beszéltem nekik. Mi van, ha tényleg ő az apám?
Az egyik oldalon Arlo Addler, született legilimentor. Vékony szálú, egyenes, szőke haj, sziporkázó, kék szemek, a jobb kéz dominál. Az orra és a fogsora olyan, mint az enyém. A térdkalácsom mondjuk egyértelműen az anyámé.
És ott áll a másikon Peadar Foley, az ír származású, mágikus építész. Göndörebb, barna haj, az állaga jobban hasonlít az enyémhez. Zöld szem és balkezes. Én kétkezes vagyok, ez cheerleaderként tök hasznos. A fülformája épp olyan, mint az enyém, és amikor mosolyog, neki is megjelennek a gödröcskék a szája szélén. A laktózérzékenység számít, azt lehet örökölni? Fogalmam sincs, de az attitűdöt biztosan.
Nem hiszem, hogy valaha fény derül az igazságra, de just for fun, azért még egy utolsó kérdés: mit gondolsz, te kire tennéd a voksod? Szerinted melyikük a valódi apám?
Idővonal
1986 Peadar Foley, Flora Gardner és Arlo Addler poliamór kapcsolatának kezdete. Rövidesen összeköltöznek.
1988 Gyermekük születése. A Calling Vianne nevű dal után a Vianne nevet adják neki. Az apa kiléte nem tisztázott.
1989 A hármas idill viták miatt hamar szétesik. Peadar elhagyja a családot és San Franciscoba költözik..
1994 Felfedezik Vianne legilimentor képességét. A MACUSA hamarosan nyilvántartásba veszi, a karrierjét és életútját már ilyen fiatalon meghatározzák neki.
1999 felvétel az Ilvermornyba, tanulmányainak megkezdése. Könnyen szerez barátokat már az elejétől fogva, viszont nehezére esik a privát szféra tiszteletben tartása, valamint az iskolai, kötött környezethez való alkalmazkodás.
2002 Bekerül háza cheerleader csapatába.
2003 Kapcsolatba lép Peadar Foleyval abból a célból, hogy megismerje. Nyáron hozzáköltözik San Franciscoba. Zavarosnak induló kapcsolatuk ellenére jól kijönnek, egyre több hasonlóságot vél felfedezni maguk között
2004 Az amneziatika tálentumot veszi fel, követve ezzel a MACUSA által számára kijelölt utat.
2005 Az utolsó tanéve, amikor kiélvezheti szabadságát. A Tusára eljön, a nevét viszont szándékosan hibásan írja, amikor azt bedobja a Tűz Serlegébe. Az egész tanévet egyértelműen egy utolsó buliként éli meg.
Személyiség
Vianne egy jelenség, mert jelenséggé formálja magát. Tökéletesen tisztában van a buta szőke lány imázsával, és pontosan tudja, hogy ez a sztereotíp kép milyen erős hatást tud kelteni másokban. Nem feltétlen pozitívat, de mindenképpen erőset. Élvezi, ha meg tud botránkoztatni akár a viselkedésével, akár a száján kijött szavakkal, és élvezi azt is, ha felfordulást tud okozni mindazokkal a dolgokkal, amiket mások az akaratuk ellenére megosztanak vele. Felelőtlen, nem feltétlenül gondolkozik előre. Hajlamos rossz döntéseket meghozni, bár valahogy tudja azt is, hogy ezek rossz döntések. De ezekre most van még ideje, most van lehetősége tévedni és hülyeségeket csinálni. Ezek a döntések így ha hibásak is, de mégis csak az övéi.
Akik mélyebben ismerik, azok azért tudják, hogy nem annyira ostoba, mint amilyennek tűnik, vagy amilyennek tetteti magát. Igaz lehet ez azokra is, akik már sokadik éve kénytelenek elviselni őt a Horned Serpent (amit ő készséggel átnevezett Horny Serpentté egy pár évvel ezelőtti nemi betegség járvány után, ami az akkori végzősök között terjedt) lányhálójában. Bár a lányokkal szemben kevésbé ragaszkodik ehhez a képhez, amit mutat magáról.
Nem szeret felelősséget vállalni, legalábbis annál többet nem, mint amennyit valóban vállalni képes. Rendkívül önálló, és könnyedén alkalmazkodik mind az új helyzetekhez, mind az új közegekhez. Könnyen szerez új ismeretségeket, alapjába véve egy teljesen átlagos, mosolygós, nyitott tinédzserlánynak tűnik, aki most fedezi fel a világot maga körül.
Hajlamos túl sokat megosztani magáról. Részben azért, mert úgy gondolja, így igazságos, miután ő könnyedén megtud intim információkat másokról. Részben pedig azért, mert az ő furcsa kis családjában egyébként sem voltak jellemzőek a titkok. Nagyon szabados neveltetést kapott, ahol nincsenek titkok, és bármikor bármit probléma nélkül megkérdezhetett. Soha nem tiltottak neki semmit, és nem volt olyan kérdés, amire nem kapott volna őszinte választ.
Ezzel a laissez-faire nevelési módszerrel az Ilvermorny kötöttsége és a MACUSA szorongató jelenléte egészen szemben áll. Közeledik már az az időszak, amikor a flamingós szívószálas milkshake-et lecserélheti fekete kávéra, és követhet egy unalmas személyt a MACUSA-ban, hogy még unalmasabb dolgokat csináljon neki az ormótlan, szürke kiskosztümében.
Dacára annak, hogy milyen közvetlen, elég nehezen bízik másokban, különösen férfiakban. Túl sokat tud az emberekről, túlságosan jól tudja, miként és hogyan gondolkoznak. Rengeteg barátja van, de valahogy mégis olyan, mintha egyedül lenne. Rendkívül kevesek azok, akiket tényleg és igazán közel tud engedni magához. Életének ebben a szakaszában a szexualitás fontos szerepet játszik, arra viszont teljesen alkalmatlan, hogy bárkivel is őszinte kapcsolatot teremtsen.
Önálló
Másokra támaszkodó
Introvertált
Extrovertált
Biztonságkereső
Kockázatvállaló
Merengő
Jó emlékek
Az a bizonyos karácsony, amikor összehozta a családot.
A barátnőivel átmulatott, önfeledt éjszakák, azzal együtt, hogy elképesztő ostobaságokat csinál.
Rossz emlékek
Minden alkalom, amikor véletlenül kihall valamit, ami miatt csalódás éri akár konkrét személyben, akár általánosan az emberekben.
Pulykapörgés.
Apróságok
Edevis tükre
Egy olyan élet, ahol nem a MACUSA házikedvence a tehetsége miatt. Jelenleg ez az önfeledt (és néhol felelőtlen) bulizásban kimerül, és ekképpen látná önmagát. Vélhetően élete más szakaszaiban ez másként jelenne meg, a vágyálom viszont megmarad, csak a díszlet más, ami körbeöleli a szabadság, önállóság és függetlenség iránti vágyakozását.>
Mumus
Rideg, szürke kiskosztüm a 80-as évek stílusából, szögletes vállakkal, amit viselnie kell. Az általa enyhén démonizált, szabadság nélküli, korlátokkal teli jövőképének szimbóluma.
Mindig
#vwitchgang, színes-mókás-stílusos-tematikus kiegészítők, napsütés, oversharing, turkálni mások szennyesében, zavart kelteni
Soha
Túlzott kötöttségek, rigolyás emberek, férfiak és az önérzetük, cizellált, idegen szavak, általában a tanulás, és hogy bármit is komolyan vegyen
Hobbik
Cheerleading. Nem mondható, hogy ezen kívül kifejezetten rendelkezne hobbyval, de nagyon szeret pezsgő, társasági életet élni
Malíciamutató
Az a kozmetikus boszorkány Ciscoban, aki tavaly augusztusban elrontotta a szemöldökét
Százfűlé
Nyilvánvalóan nagyon rózsaszín, nagyon csillámos. Meglepően nem annyira túlzóan édes, mint amire számítasz, az egész, gyümölcsös joghurt ízű folyadék pedig könnyen fogyasztható, könnyen csúszik. Utóhatása a robbanó cukorkához hasonló
Amortentia
ananászos pezsgő
Titok
Nehezen tud lakatot tenni a szájára. Nem ismeri a tabukat, nincsenek igazán titkai. Mivel nagyrészt akaratuk ellenére megtud dolgokat másokról, úgy gondolja, úgy igazságos, ha ez fordítva is így van, és ő is megoszt magáról mindent, az akaratuk ellenére is. Egyedüli titkai azok a dolgok, amiket véletlenül megtudott másokról, és annyira súlyosak, hogy még ő is érzi, hogy erről jobb, ha más nem tud.
Azt beszélik, hogy... vol. II.
olyan buta, hogy az összes szőke nős vicc főszereplője volt már
egy teljes burn book-ot tart fent az évfolyamáról
az európai diákok külön könyvet kaptak
még mindig találkozgat az exeivel – többel is, néha egyszerre
a sugar daddyjével él
az egyik jelentkezőt ő vette rá arra, hogy jelentkezzen a Tusára
csak úgy megy át a vizsgákon, hogy kiolvassa a válaszokat mások fejéből
MENSA-tag
már most a MACUSA beépített embere
álkedves, álbuta
Család
Apa 1: Arlo Addler
38, félvér. Ő az az apja, aki egész életében mellette volt. A viszonyuk szoros és bizalmas, bár beárnyékolja, hogy Arlo lényegében tett azért, hogy Vianne ne választhasson életutat magának. A MACUSA Californiai kirendeltségén dolgozik hírszerzőként.
Apa 2: Peadar Foley
39, mugli születésű. Fiatal korában egy vita miatt elhagyta a családot, a reunion még friss. Viszonyuk kicsit csipkelődős, Vianne pedig folyamatosan tesztelgeti nála a határait, hogy meddig mehet el nála. Ettől függetlenül a kapcsolatuk barátságos. Mágikus építészként dolgozik San Franciscoban.
Anya: Flora Gardner
37, félvér. Cool mom, inkább barátnők, mint klasszikusan anya-lánya. Rendszerint testvéreknek nézik őket, amire hajlamos rá is játszani. Egyedi, kézműves parfümkészítéssel foglalkozik.
Háziállat
Név: Spawn of Satan aka S.o.S. aka Fluffy
Igazából saját háziállata nincs. S.o.S. valójában nem a saját kutyája, hanem Mikaela Fuentesé, akire évek óta Miguel Fuentes vigyáz.
Miguel szerint egy igazi pokolfajzat, egy gonosz zseni, egy vérszomjas szörnyeteg. Vianne szerint viszont a legédibb és legtündibündibb lény, akivel valaha is dolga volt. Oda meg vissza van érte, szívesen öltözteti aranyos ruhákba, vagy sétáltatja babakocsiban.
Családtörténet
Egy fesztiválon kezdődött minden, ahová Peadar és Flora együtt mentek, de hárman, Arloval kiegészülve jöttek vissza. Furcsa kis dinamikájuk még működhetett volna – életük legboldogabb időszaka következett, és tartott egészen addig, amíg Vianne egy évessé nem cseperedik. Pedig nem is rajta ment a vita. Senkit sem érdekelt, hogy kié a gyerek igazából.
Gardnerék (mivel az édesanya után kapta Vianne is a vezetéknevét, így maradjunk ennél a megnevezésnél) a sajátos, szabados nevelési módszerüktől eltekintve egyike az Egyesült Államok számtalan, teljesen átlagos és hétköznapi varázslócsaládjának. Nem lenne bennük semmi érdekes, ha Arlo nem a MACUSA kötelékében dolgozna fejlett legilimentorként. És még kevésbé lennének érdekesek, ha Vianne nem lenne a radarukon fiatal kisgyerek kora óta.
Megjelenés
Adatok
Magasság: 156 cm
Testalkat: vékony, nőies
Szemszín: zöldes-kékes
Hajszín: szőke
Avatar: Sabrina Carpenter
Egyértelműen sokat foglalkozik a külsejével, és érdekli az, hogy hogyan fest. Nem kis szerepe volt ebben Elizabethnek, a Horned Serpent szurkolói csapatának kapitányának sem – a cheerleadereknek szigorú előírásoknak kell megfelelniük, legyen szó akár körmük méretéről, alakjáról és színéről, akár a diétájukról, akár az illatukról, a hajukról, vagy arról, hogy milyen fogkrémmel mossanak fogat. Rendkívül sztereotipikus cheerleadernek néz ki az egymillió dragotos mosolyával, és vidáman, de kicsit kacéran csillogó szemeivel.
Minden előírás ellenére a hétköznapokon sikerült megtartania saját stílusát a thriftelt ruháival és a „csináld magad” megoldásokkal. Nincs kifejezetten drága stílusa, ellenben képes és hajlandó a lehető legközönségesebben felöltözni, beleértve a semmit takaró szöveteket és a rózsaszín tracksuitokat. Kedveli a rózsaszínt és a púderkéket, de előszeretettel visel más, vicces, aranyos ruhát és kiegészítőt. Hasonlít egy Barbie babára, amit egy gyerek kedvére öltöztethet. Szívesen módosítja saját stílusa alapján az Ilvermorny egyenruháját is tanárai legnagyobb örömére. Persze a szurkolások alkalmával már előkerül a tökéletesre vasalt és állított egyenruha.
Messziről süt róla az önbizalom és a határozottság. Első látásra egy tipikus, buta mean girlnek tűnik, bár pár szó után általában már csak a butára emlékeznek belőle. Nem tűnik veszélyesnek egyáltalán, sőt, úgy se tűnik, mint akinek értelmes gondolatok lennének a fejében, vagy esetleg beszélgetni is lehet vele.
A tudás
Nagyon fiatal korában derült ki, hogy erős legilimentor képességgel rendelkezik születése óta. Ez első sorban az emberek legfelszínesebb gondolataira irányul, de intenzívebben érzi ezeket, ha a gondolatok specifikusan rá irányulnak, vagy erős, érzelmi töltet van bennük.
Tanulásban nem kifejezetten motivált. A legátlagosabb, legközépszerűbb eredményekkel teljesen elégedett. Nem öl túl sok időt a tanulásba, pedig tényleg nem olyan ostoba, mint amilyennek szereti tettetni magát. Mivel lényegében már eldöntötték a feje felett, hogy mivel is kell majd foglalkoznia, és mi lesz a szerepe a világban, így nem látja értelmét annak, hogy bármiben is törje magát, kivéve, ha az adott dolog valamiért érdekli. A bűbájokkal azért elég ügyes, különösen a háztartási mágiákkal.
A tálentumában választása nem volt, ennek ellenére élvezi és könnyedén hozza a legjobb eredményeket amneziatikából. Lehetne jobb is, ha igazán belevetné magát. A legjobbak legjobbává válhatna. Mert tudja és érti, hogyan működik az emberi elme, de mégis… épp csak azt a kicsi plusz munkát nem teszi hozzá, amivel a kiváló eredmény a tökéletest is meghaladná.
Tálentum
amneziatika
Pálca
10 hüvelyk, ezüsthárc, White River-i szörny tüskéje
RBF eredmények
Defenzív mágia: E
Bűbájtan: K
Számmisztika: T
Mágiatörténet: B
Sport: K
Transzfiguráció: V
Herbeológia: H
Főzettan: H
Futurisztika: E
Háztartásmágia: K
Egyéb
Társalgási szinten beszél spanyolul.
Laktózérzékeny.
Nem teljesen vegetariánus, de nagyon kevés húst eszik.
Sidenote
Az extra, játékos tartalmak technikai okok miatt csak linkekként érhetőek el.
A feltüntetett szavazás semmilyen személyes adatot nem gyűjt. Csak a szavazatok kerülnek tárolásra.
Thank you, Beyoncé!
Roxfort RPG
Szerző