+  Roxfort RPG
|-+  Karakterek
| |-+  Előtörténetek
| | |-+  Beauxbatons Delegáció
| | | |-+  Élodie Roethlisberger
0 Felhasználó és 1 vendég van a témában « előző következő »
Oldalak: [1] Le Nyomtatás
Szerző Téma: Élodie Roethlisberger  (Megtekintve 336 alkalommal)

Élodie Roethlisberger
Beauxbatons
*


Nem elérhető Nem elérhető
« Dátum: 2025. 06. 30. - 23:29:18 »
+3

       Alapok

jelszó ❁ a macska, az egyszarvú és a furkász
nem ❁
születési hely, idő ❁ Sion, Svájc; 1988.05.02.
kor ❁ 17
vér ❁ félvér (negyedvér óriás)
iskola ❁ Beauxbatons
évfolyam ❁ Hetedik



         A múlt

Szia, apa! Régen beszéltünk.
Képzeld, igazad volt.
Nagyon sokszor elmondtad, és rengetegszer figyelmeztettél, hogy ki fogunk lógni Luciennel, azonban álmomban se gondoltam volna, hogy ez mennyire, de mennyire így lesz szó szerint is. Arra is emlékszem, hogy mennyire kíméltél minket a mugliktól – mindig azt mondtad, hogy oda se nekik, ne foglalkozzak velük, még akkor sem, ha nagyon kényelmetlen tud lenni az, ahogyan bámulnak vagy ujjal mutogatnak rám, ránk.
A Beauxbatons lépcsői nem az én méretemre lettek szabva, nagyon kényelmetlen járni a lépcsőfokokat. Pedig tudod, az igazgatónő is elég nagyra nőtt, nagyjából olyan magas lehet, mint te. Talán az évek alatt megszokta, hogy a sarka lelóg a lépcsők összes fokáról.
Elég hozzáérnem a padhoz, hogy nyikkanjon, a hálószobámban pedig a takaró túl rövid nekem, és kilóg belőle a lábam. Anya persze mindent előre látott, tehát bárhol is vagy, ne aggódj. Az iskolai egyenruháim mellé bekerült a csomagomba a saját takaró. Amúgy csomagolt egy csomó más dolgot is. Varrt nekem sárkánybőrkesztyűt gyógynövénytanra, pakolt nekem plusz sapkát és sálat, az összes tankönyvem borítóját becsomagolta, így most mindennek virágos mintája van, meg persze elegendő süteményt is kaptam az első útra.
Múlt héten szóltak nekem, hogy kitakarom a táblát, ezért azóta mindig hátul ülök. De még így is volt egy lány, aki inkább elhúzódott mellőlem.
Próbálok erőt meríteni azokból a gondolatokból, amiket megosztottál velem. Emlékszel? Azt tanácsoltad nekem, hogy ne próbáljak meg kisebbnek látszani, mert a világ attól még úgy sem lesz nagyobb. Mégis, nagyon nehéz erre gondolni, amikor közben úgy érzem, hogy minden kitöltött térért engedélyt kell kérnem.

Ma megint elfelejtettem felvenni a kesztyűmet.
Tudod, anya direkt varrta pontosan az én méreteimre, hogy ne szorítson, de most valahogy mégis a hálókörletemben maradt. Pedig úgy emlékszem, hogy kiraktam az ágyamra. Vagy a szekrény tetejére…
Képzeld, apa, puszka kézzel nyúltam bele a sisakvirág gyökerébe, hogy át tudjam ültetni azt. Nem esett le egyből, hogy talán nem ez a legokosabb húzás, hiszen mégis csak mérgező. Közben egyébként azon gondolkoztam, hogy vajon a növények meg tudják-e különböztetni a kezeket a kapáktól. (Szerintem igen)
A tanárnő nem volt boldog, és azonnak kiküldött a gyengélkedőre, de szerintem csak túlaggódta a dolgot, mert a sisakvirág amúgy nem mart meg, csak kicsit csípett. Nem is tudtam eldönteni igazán, hogy fáj-e.
Mire megérkeztem a gyengélkedőre, hogy ellássák a kezemet, már el is múlt a pír, és semmi se látszódott. Ha nem lett volna kísérőm és szemtanúm, akkor simán rám sütik, hogy csak meg akarom úszni az órát.
Apropó, tenyér. Szerintem az igazgatónő is közénk tartozik, még ha ezt nem is ismeri el. Láttam, hogy milyen széles a tenyere, és épp olyan zömökek a vállai, mint neked. Minden körme kockásra van reszelve, mégis, ha az ujjai mozdulnak, az pont olyan, mintha maguk a hegyek is vándorolnának. Tudod, a minap rám nézett, végig mért, de végül nem mondott semmit. Azt hiszem, hogy valamit mégis közölt nekem. Nem is tudom, hogy érted-e ezt, apa… Van ennek értelme?

Képzeld, apa, rájöttem, ha minden nap ugyanazt a cipőt hordom, akkor a jobb lábam zoknija hamarabb lyukad ki, mint a bal. Először azt hittem, az anyag lehet a hibás, de végignéztem az összes párt, és mindegyiknél ugyanaz van. Ez most szerintem akkor azt jelenti, hogy vagy ferdén járok, vagy hogy a jobb lábam mindig hamarabb indul el. Biztosan türelmetlenebb a másiknál.
De az is lehet, hogy nincs is semmi baja a lábamnak, hanem az egész nem több, mint egy figyelmeztetés; egy figyelmeztetés tőled, ami emlékeztet a szavaidra, hogy ne járjak gyorsan, hogy mások kényelmes tempóban követhessenek.

Ez az első évem Lucien nélkül. Tudod, meséltem már a múltkor is a terveit, de végül tényleg kiment az angolokhoz, hogy zenét tanuljon. Azóta valahogy minden nehezebb lett.
Amíg itt volt, addig biztonságban éreztem magam. A puszta tudat, hogy van valaki, aki tényleg megért, és bátran fordulhatok hozzá, ha valami baj van, máris bőven elég volt ahhoz, hogy ne érezzem magam teljesen egyedül.
Valamelyik nap az ebédlőben valaki utánozta a nevetésemet. Mindenki vele együtt nevetett. Még én is. De aztán nem tudtam tovább enni.
Lucient soha nem piszkálták azért, mert magas. És másért sem. Úgyhogy azt hiszem, mégis csak velem van a gond.

Apa, ezt nem fogod elhinni. Elég komoly baleset történt gyógynövénytanon. Felrobbantak a morgulya-gombák, mert az egyik évfolyamtársam felmérgesítette őket véletlenül azzal, hogy rárakta egyre a táskáját. A morgulyák spórafelhőt eregettek, az egész üvegházat ellepte. Mindenki fejvesztve és köhécselve menekült kifelé, kész káosz volt, de Daphné, tudod, az egyik évfolyamtársam elveszítette az eszméletét.
Leszedtem a táskámról a kendőt, amit még anya rakott rá, és az arcomhoz szorítottam, és visszarohantam az üvegházba. Ott feküdt a hátsó virágosládáknál, nem volt magánál, és csak kint vettük észre, hogy hiányzik. A kendőt az arcára kötöttem, felkaptam, és viszonylag könnyen ki tudtam őt hozni a halálcsapdából.
Azóta mindig köszön, néha mellém is ül, szoktunk együtt tanulni és enni is. Félek, hogy máris elijeszthettem viszont, vagy csak nem szereti a mandragórás vicceket.

Hat éve mondták azt, hogy ne várjunk rád tovább. Talán tényleg nem térsz vissza már soha.
Még az is hiányzik, amikor rám szóltál, hogy ne rángassam már a lábam az asztal alatt, vagy hogy egy kicsit maradjak végre csendben.
De tudod, én még mindig hiszem, hogy…




Idővonal ❁  
1984: Lucien Roethlisberger születése
1988: Élodie Roethlisberger születése
1992: Első varázslat. Játékból adódó frusztráció során belerúgott a földbe. Egy fél méter hosszú, 20 cm mély szakadékot csinált.
1995-1998: Második varázslóháború. Ezzel egyidőben a varázslóbank koboldjai valahogyan rájöttek apja, Ulrich származására és elhurcolták, hogy jobban hasznosítani tudják a készségeit.
1999: Ulrich Roethlisbergert hivatalosan is halottnak minősítik.
1999: Élodie megkezdi tanulmányait a Beauxbatonsban. Érzékeny időszakban kezdi meg a Beauxbatons Akadémiát, közvetlen apja hivatalos halottá nyilvánítását követően.
Bár kapott felkészítést szüleitől, főleg apjától a rá váró életre, a valóságban szembesülni ezekkel egy olyan iskolában se könnyű, ahol az igazgatónő maga is óriásvérű. Folyton kilóg, a tantermekben a leghátsó sorba kell ülnie, hogy ne takarja el a rálátást a táblára, a hálókörletben lévő ágy és a takaró pedig nem elég hosszú.
2002: Lucien UK-ba költözik és megkezdi zenei karrierjét.
2002: Megmenti egy iskolatársát gyógynövénytanon.


        Jellem

La Phoque - nevezik őt azok, akik nem tudják hova tenni hatalmas személyiségét. Túl magas, túl hangos, túl sok – bármennyire is megpróbálja összehúzni magát, nem képes és nem tud kevesebbnek látszani. Ő az, akinek mindenről eszébe jut valami, de nem mindig veszi észre azt, ha ez mást egyáltalán nem érdekel. Ő az, aki hangos fóka-nevetéssel nevet a saját viccein, bár rendszerint már akkor kuncog, amikor még csak félúton van a poénban. Ezek a viccek néha rettenetesen rosszak, de legalább gyerekesen őszinték. Együtt nevet másokkal, még azokkal is, akik rajta nevetnek.
Mindez azonban valószínűleg nem több, mint védekező mechanizmus a gyakori csúfolódások miatt. Gúnyneve megcélozza azt a visszhangzó, csattogó, egyesek szerint idegesítő, megállíthatatlan kacagást, ami feltör belőle.
A lelkesedés mindent átjár benne, ha olyat talál, ami felkelti érdeklődését. Ez lehet egy új ötlet, egy szokatlan növény vagy egy ismeretlen szó. A dolgokba rendesen bele tud pörögni, beszél, magyaráz, végig hadar, hevesen gesztikulál, és mire észbe kap, már teljesen más témánál jár.
Kedves, kifejezetten aranyszívű, csak ezt elnyomja a harsánysága. A jó szándéka mindig világos, segítőkészsége ösztönös, és mindenkinél korábban észreveszi, ha valaki szomorú vagy magányos. Nehéz megszokni a tempóját, de aki tartja vele az iramot, egy őszinte és hűséges barátot fog meglelni benne.


Merengő ❁
Legjobb: egy baráti ölelés; egy késő-tavaszi nap, amikor séta közben talált egy ritka virágot; amikor lelkesen, de naivan azt hitte, hogy sárkánytojást vásároltak a piacon (valójában csak egy melegedő bögre volt); amikor dicséretet kapott egy tanárától gyógynövénytanon; amikor a bátyja egy vicces dalt írt neki karácsonyra
Legrosszabb: apját hivatalosan halottá nyilvánítják
Edevis tükre ❁ egy szép cipő kapható a méretében
Mumus ❁ saját maga karikatúraként



         Apróságok

mindig ❁ beszélni; növények, amik kinövik a cserepüket; új dolgokat megismerni a nagyvilágból; méhecskéket látni bármilyen kertben; felszabadultan nevetni a legostobább vicceken; kétkezes bögrék
soha ❁ kártevők a kertben; ha rajta nevetnek; ajtófélfák; alacsonyra pakolt dolgok; udvariaskodó kíméletességek; állandó magyarázkodások
hobbik ❁ kertészkedés, tánc, fotózás
Malíciamutató ❁ Élodie mindig is könnyű célpontja volt a gúnyolódásoknak - eleinte kirívó magassága, később pedig természete és fóka-nevetése miatt.
Százfűlé-főzet ❁ Sűrű, kocsonyás állagú, de teljesen sima felületű. Áttetsző, gyöngyház-rózsaszín színű, mozgatásra pedig olyan, mintha lassú hullámokat keltene önmagán belül. Illata olyan, mint a friss, erdei levegő egy csipetnyi mentás virág esszenciával. Kellemes, enyhén édes íz kíséri, a leginkább az uborkás-citromfüves limonádéhoz hasonlíthatóan. Aki azonban elfogyasztja, nem a kívánt hatást fogja elérni vele – Élodie óriásvérű részleges mágiaellenállással. A főzet azonban csak emberekre használható. Az arcvonások megjelennek az elfogyasztón, ahogyan valamelyest a végtagjai is megnyúlnának, de a végeredmény egy torz test, megtévesztésre nem alkalmas. A bájital hatása nem tűnik el a hatóidő letelte után, medimágusi/bájitalmesteri segítség szükséges.
Amortentia ❁ Égetett gyógynövény és tömjén a frissen megbolygatott föld illatával vegyülve.
titkok ❁ Nehezen tudja elfogadni magát, nagyon kritikus önmagával szemben. Nem vallaná be soha, de szeretne hétköznapi, átlagos lenni. Óriás-származását titokban tartja a stigmák miatt.

azt beszélik, hogy... ❁

  • egy régi sárkányvadász család sarja lehet;
  • gyerekként megevett egy hatalmas süteményt, attól nőtt ekkorára;
  • mások szerint egy bájitalkísérlet miatt lett ekkora;
  • lépett már agyon embert;
  • ADHD-s;
  • Madame Maxime rokona – egyes változatokban Maxime és Hagrid eltitkolt gyermeke;
  • az égig érő paszulyról jött;
  • a rokonai valójában óriásfókák;
  • csak jótékonyságból van itt;
  • egyszer rendeztek egy versenyt, így már tényleg ő hivatalosan is a világ legidegesítőbben röhögő embere (biztosan volt pénznyeremény is érte);
  • félig troll
titkos sor


        A család

apa ❁ Ulrich Roethlisberger, félvér (félóriás), 33 év ✟
anya ❁ Jacqueline Roethlisberger (née Marais), félvér, 38 év; közeli viszony, azonban az édesanya hajlamos a túlféltésre
testvérek ❁  Lucien Roethlisberger, félvér (negyedvér óriás), 21 év; közeli, baráti kapcsolat
állatok ❁ nincs


Családtörténet ❁

A Roethlisberger családra lehetetlen nem nézni, ha valahol jelen vannak. Míg édesanyjuk, a francia Jacqueline csupán egy boszorkány, ember létére ő maga is súrolta a 190 centimétert – amikor annak idején megismerkedtek a félóriás Ulrich-hal, az szerelem volt első látásra.
Jacqueline saját talárszabászatot tart fent a Párizsban tanult technikákkal. Ez végül kivételesen értékesnek minősült, ami a nagyra nőtt gyerekei öltöztetését illette. Anyja mindig túl sok dolgot pakolt Élodie bőröndjébe: plusz sapkát, plusz kesztyűt, és természetesen plusz aggodalmat. Ulrich eltűnése óta mindent meg akar nyerni – lehetőleg varrógéppel.
Ulrich egy varázslóbank biztonsági személyzeteként dolgozott, ahol különösen jól tudta hasznosítani véréből adódó sajátosságait. A második varázslóháború kezdetekor azonban megtört a nehezen felépített bizalom közte és a varázslótársadalom között.
Ulrichot a háború kezdetekor a varázslóbank koboldjai, akiktől munkát kapott, elhurcolták, miután valahogyan megtudták pontos származását. Azóta hírt nem lehetett hallani róla. 1999-ben pedig hivatalosan halottá nyilvánították.
Élodie bátyja, Lucien néhány éve az Egyesült Királyságba költözött, ahol zenei karrierjét építi a MUDBLOOD nevű együttesben.



        Külsőségek

magasság ❁ 222 cm
testalkat ❁ nagyon hosszú és nagyon vékony
szemszín ❁ barna
hajszín ❁ platinaszőke
kinézet ❁
Nehéz nem észrevenni, ha belép valahova - ha esetleg mégis elkerülné a figyelmet, feje koppanása az ajtófélfán biztosan magára vonja majd a tekintetet. Magas, nyúlánk és karcsú, hosszú gazella-lábakkal. Ő már nem örökölte az óriásokról árulkodó zömökséget.
Szemei feltűnően távol ülnek egymástól. Az arca egyébként szép, de valahogy szokatlan, amit platinaszőke, hidegfényű haja keretez.


avialany ❁ Anya Taylor-Joy (Dawson-casting, I know, de hát ő tűnik elég magasnak még fotókról is; azért igyekszem fiatalabbnak kinéző képeket válogatni)


        A tudás

varázslói ismeretek ❁
  • Az óriásokra jellemző mágiaellenállással valamelyest rendelkezik. Egy, maximum két kábító átkot kibír. Ez vonatkozik a mágikus bájitalokra is, amikből esetenként nagyobb mennyiségre lehet szükség (pl gyógyitalok esetében), vagy egyenesen rossz hatást eredményeznek (lásd: Százfűlé-főzet csak emberre való). Valamelyest rezisztens a mágikus mérgező növényekkel szemben is.
  • Az óriások legnagyobb előnye a természetfeletti, fizikai erejük. Élodie ennek már csak jelentéktelen töredékével rendelkezik. Az átlag embernél még így is képes nagyobb súlyokat megemelni.
  • Az alap varázslatokat valamivel nagyobb erővel képes létrehozni. Ellenben egyáltalán nem mennek neki a precíziót, ügyességet és finomkodást igénylő bűbájokban. Soha egy egeret nem tudott hatékonyan csészévé változtatni, a háztartási bűbájok eredménye pedig csupán egy halom törött porcelán (amit aztán nem tud megjavítani). (nem a származásából adódó adottság, a bátyjának ezek például egyáltalán nem okoznak nehézséget.)
  • Legnagyobb érdeklődése a gyógynövénytan, azon belül is a mérgező növények ápolásán van. Kifejezetten jó érzéke van a növényekhez. Ebből adódóan a Földmágia tantárgyat is komolyan veszi, hogy a lehető leginkább szélesíteni tudja tudását és ismereteit a témában.
pálca típusa ❁ 19 hüvelyk somfa pálca sárkányszívizomhúr maggal, merev
RBF ❁
  • Átváltoztatástan: T
  • Bájitaltan: K
  • Bűbájtan: B
  • Sötét varázslatok kivédése: K
  • Gyógynövénytan: K
  • Mágiatörténet: E
  • Asztronómia: V
  • Mágiafilozófia: E
  • Varázstáncok: V
  • Földmágia: K
titkos sor
titkos sor


        Egyéb

Egyéb ❁ köszönöm szépen a karakterrel kapcsolatos segítséget Danielnek, valamint a creative gangnek :3
Naplózva

Sir Daniel Tayilor
Moderátor
***


♔♕♖♗♘♙

Nem elérhető Nem elérhető
« Válasz #1 Dátum: 2025. 07. 01. - 17:31:15 »
+1

Szervusz!

Nagyon jó volt újra olvasni Élodie történetét. 
Sokat megőrzött abból, amit már megszerettem benne, 
és közben igazán szép irányba mélyült tovább.

Tetszenek a változtatások – érzékenyek, okosak, 
és még közelebb hozzák hozzánk őt.

A karakteredet természetesen

E L F O G A D O M

Hamarosan baglyod érkezik a tennivalókkal!
Naplózva

Oldalak: [1] Fel Nyomtatás 
« előző következő »
Ugrás:  


Powered by SMF 1.1.13 | SMF © 2006, Simple Machines LLC
Magyar fordítás: SMF Magyarország



A google ekkor járt utoljára az oldalon 2025. 11. 10. - 10:37:42
Az oldal 0.131 másodperc alatt készült el 29 lekéréssel.