Sienna Scrimgeour

[Átbeszélgetett éjszakák, közössé váló titkok, megosztott terhek.]

Barátok

Átbeszélgetett éjszakák, közössé váló titkok, megosztott terhek.

Igyekeztem minél többet gyűjteni belőletek, de inkább a kapcsolatok minősége számít.

Riválisok

Kihívó mosolyok, elhagyott folyosókon vívott párbajok, éppen hogy és majdnem.

Akinek nincsenek riválisai, valamit rosszul csinál.

Ellenségek

Elárult bizalom, túl mélyre vágó sértések, megbocsáthatatlan bűnök.

Igyekeztem a lehető legkevesebbet gyűjteni belőletek. De sajnos az élet nem így működik.

Heranoush will remember that

Egy Fletcher mindig számon tartja a tartozásait - még akkor is, ha nem feltétlenül áll érdekében egyenlítenie azt.
Láttál bennem olyat, amit más nem - még én magam sem. Sosem mondanám ki hangosan, de kicsit hálás vagyok, amiért kipróbálhattam magam más szerepben is, mint amit az órákon rám szabnak az alkatom miatt.
Büszkén fogok szurkolni az oroszlánoknak és neked a lelátókon.
Attól még nem vagyunk barátok. De mondjuk úgy, hogy pozitívabban fogok emlékezni rád. És nem csak azért, mert apád neve közriadalom tárgya volt a Zsebkoszban.

Role model, alias Cherry on top

Hosszú évekig csak reménykedtem abban, hogy egy nap közétek tartozhatok Revan-nal. Sosem gondoltam, hogy valóban eljön ez a nap, de arról álmodni sem mertem, hogy többet adsz számomra ennél. Sokkal...
Neked hála még nem teljesen, de elkezdtem felülemelkedni a magasságtól való félelmemen. Neked hála szállhatok seprűre az oldaladon házunk színeiben a meccseken, amelyről mindig is álmodtam, de elérhetetlen távolságban volt.

Ezért sosem lehetek elég hálás neked, így tudd, veled bármikor, bármit megosztok: legyen szó alkoholról, brownie-ról, vagy másról...

Slay

Te voltál a listám élén. Örülök, hogy megcsináltad.
Egyetlen pillanatra se gondold, hogy nem érdemled meg. Most már mindenki tudni fogja, hogy milyen jó vagy.
Taposd szét a kétségeket, és mutasd meg, hogy te vagy a #1.

Rivális

Tudod… te és én nem is vagyunk annyira különbözőek, mint ahogy azt sokan gondolnák. Mindkettőnknek ott tátong ugyanaz az űr a lelkében — egy szülő, akit már csak fényképekről meg emlékfoszlányokból tudunk felidézni. Ugyanaz a fajta csend maradt utánuk, amit még a kviddics zaja sem tud teljesen elnyomni.

Aztán mindketten kapitányok vagyunk, ugyanúgy cipeljük a felelősséget, miközben mi is csak próbálunk eligazodni a saját káoszunkban. És most mindketten Trimágus Bajnokok is lettünk… akarva-akaratlanul ugyanabba a sodrásba kerültünk.

És azt tudtad, hogy ráadásul még ugyanazon a napon is születtünk? Mintha valaki direkt összerakott volna két teljesen külön világot, aztán csak annyit mondott volna: tessék, döntsétek el, gyűlölitek vagy megértitek-e egymást. Én nem gyűlöllek... Hát te?